Tartalomjegyzék. 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis A folyamatok értékelése 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis 2. 1.1.A folyamatok értékelése 2"

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata 5 2. Problématérkép/értéktérkép 7 3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek bemutatása és jellemzése Az egyes településrészek statisztikai összehasonlítása Az egyes településrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek Lakossági felmérés Módszertan A város fejlődése A város jövője Migrációs esélyek Az életkörülmények megítélése A problémás területek A számlák fizetése A város ügyeinek fontossága és az elégedettség 41 1

3 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis 1.1. A folyamatok értékelése Magyarország történelmileg kialakult, sugaras térszerkezetéből adódó centrális erőtér dominanciáján oldani kell, ez régóta felismert, országos érdek. Az országos és területi tervek eredendően ezt sugallják, azonban a területi folyamatok révén mégis erősödnek a területi különbségek, az EU támogatások ellenére (konvergencia helyett divergencia). A megújított területi tervek új és újszerű célkitűzései alapvetően a gazdaságfejlesztést célozzák, ezen belül a helyi gazdaságfejlesztést, az adottságokra alapozva; ennek rendelődnek alá a további fejlesztési prioritások, a térségi infrastrukturális fejlesztések is. Ez új perspektívát ígér. Hódmezővásárhely, az egykori mezőváros az ország perifériájára került; pozíciója urbanisztikai értelemben félperiférikus helyzetű. Megfigyelhető jelenség, hogy egyre erősödő, egyre komplexebb a megyeszékhely Szegedhez, annak intézményrendszeréhez való kapcsolódás; ezt a kapcsolatrendszert a dinamikus oda-vissza forgalom (hivatásforgalom, munkahelyi és diák ingázás, egyéni mobilitás, kereskedelmi kapcsolatrendszer) jeleníti meg. A Makóval összefüggő geopozíció (városhármas) inkább szimbolikus, perspektívát ígérő. A tágabb régiós, eurorégiós kapcsolatok egyértelműen, dominánsan gazdasági jellegűek; e kapcsolatok az üzleti-, kereskedelmi viszonyokra értelmezhetőek, és távlatosan ígéretesek. Ezt a kedvező folyamatot szolgál(hat)ja a közlekedési szolgáltatások korszerűsítése. Általában véve elmondható, hogy a város tágabb térségében a közúti hálózat, ha lassan is, de közelíti az európai színvonalat; ez jelenleg nem mondható el a többi közlekedési ágazatról (vasúti, légi közlekedés, folyami hajózás). Hódmezővásárhely soha nem volt még abban a kedvező helyzetben, hogy országos területfejlesztési dokumentumokban ennyire hangsúlyos szerepet kapjon; méghozzá nevesítve, konkrét gazdaságfejlesztési célokkal. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (Továbbiakban: OTK) az ország perifériáján húzódó, preferált külső városgyűrű nevesített szereplőjeként ez előnyös helyzetet, lehetőséget jelent; e lehetőséggel élni kell. Egyértelműen javítja Vásárhely geopozícióját az M43 teljes kiépítésével kialakuló új helyzet, vagyis a nagy európai közlekedési folyosókhoz való kapcsolódás; e kapcsolatot a várost felfűző kelet-nyugati gyorsforgalmi út megépítése és az észak-déli irányú, ráhordó új közutak/felújítandó főutak teszik teljes értékűvé. 2

4 1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A területi tervekben mint a város fejlődését befolyásoló külső tényezőkben megjelenő térségfejlesztési célok ezen belül különösen a közlekedésfejlesztési célok megvalósítása kiteljesítheti az elérhetőség javulását, a gazdasági kapcsolatok fejlődését (áru-és személyszállítást) a várostérségen belül. Ezzel a kölcsönös gazdasági előnyök amennyiben a helyi hagyományokra épülő, értékteremtő helyi gazdaság (kreatív ipar) támogatása is realizálódik érvényesülhetnek. A területi tervekben előirányzott elővárosi vasutak megépítése korszerűvé, komfortossá teszi a helyi mobilitást, a munkaerőpiaci mozgást. Ebbe a perspektívikus-távlatos helyzetbe kell a város belső fejlődését elképzelni. A területi tervek a tervszerű, átgondolt fejlesztésnek alap-elemei. Kulcskérdés a kivitelezés, azaz hogy mennyire sikerül érvényesíteni a gyakorlatban a területi tervekben megjelenített és elfogadott fejlesztési célokat. Megállapítható e tekintetben az együttműködés jelentősége is. A térségek versenye többszintű, azaz nem csupán az egyes európai régiók versenyképességéről, ezek javításáról van szó. Országon belül, sőt a régión belül is versenyhelyzet van az egyes várostérségek között. Ebből kiindulva megállapítható, hogy épp az jelenthet versenyelőnyt, ha a területi tervek végrehajtása következetesen megtörténik. Az elmúlt évtizedek nemzetközi és hazai urbanisztikai tendenciái Vásárhelyen is érzékeltették hatásukat. Ezek közül a lakásépítésben és a kereskedelemfejlesztésben, illetve az üzletiek telepítésében figyelhetők meg legmarkánsabb változások. Az 1980-a és 90-es évektől a jelentős volumenű lakótelepi programok befejeződése után aránytalan mértékben tolódtak el az építési igények a családi házak irányába, egyre többen választották a Belváros és a lakótelepek helyett a kertvárosi és/vagy külvárosi lakóhelyet. Ezen igényeket az önkormányzat újabb és újabb lakásépítési területek feltárásával igyekezett kielégíteni, alapvetően extenzív módszerrel, a meglévő belterület bővítésével. Bár az új lakóterületek infrastruktúrájának anyagi terheiből az önkormányzat vállalta a legnagyobb részt, az építtetők többsége is szembesült a realitásokkal, az ideálisnak vélt lakókomfort építési- és fenntartási költség következményeivel. Mindez, valamint a 2008-tól begyűrűző globális gazdasági válság hatására egyfajta kijózanodás figyelhető meg, ami a kiköltözések és a családiház építés volumenének drasztikus visszaesését okozta. A tervezés távlatában azzal kell számolni, hogy a lakásigények nagyobb részét a város belső, hagyományos lakóterületein, a meglévő üres ingatlanok felhasználásával azok szükség szerinti felújításával és korszerűsítésével lehet kielégíteni. Vagyis új építési területeket szükségtelen kijelölni. Az új piaci szereplők szinte kivétel nélkül Hódtóban építettek nagyobb alapterületű, hazánkban korszerűnek tekinthető üzletházakat, nagyáruházakat. A területi átrendeződés és az elszívó hatás egyebek mellett azzal a következménnyel járt, hogy a belvárosi üzletek egy része tönkre ment és 3

5 megszűnt. A városközpont ilyen értelmű kiüresedése rontotta a Belváros funkcionális, idegenforgalmi, városképi vonzerejét, illetve minőségét. Az eltorzult arányok javítása városi érdek. A tulajdonosi és vállalkozói struktúra átalakulása, valamint az előzőekben ismertetett gazdasági viszonyok nem kedveztek az ipari telephelyek és telepek magújulásának. A túlsúlyban lévő kis- és középvállalkozások egy része nem volt képes hasznosítani és korszerűsíteni a megörökölt egykori gyártelepeket, illetve üzemi területeket. Emiatt a városban számos telephely és egykori ipari ingatlan üres, vagy alulhasznosított. Környezettudatos és üzletileg is célszerű hasznosításuk nemzeti és helyi közösségi érdek. Az ezredfordulón korszerű Ipari Park létesült a város keleti szélén, a Makói út déli oldalán. Minden telek tulajdonba került, ám beépítésük még nem fejeződött be. A Park bővítése déli irányban lehetséges, az infrastrukturális kapcsolatok és kapacitások adottak. Az Ipari Parkon kívül a szórványosan elhelyezkedő (beékelődő) telkekkel együtt összesen mintegy 50 hektár barnamezős terület várja a befektetőket és ingatlanfejlesztőket. A város és környezetének fejlesztését egyre nagyobb mértékben befolyásolják a változó globális klimatikus viszonyok városi klímára gyakorolt hatásai is. A káros hatások mérséklése, részleges ellensúlyozása, valamint az ésszerű alkalmazkodás új típusú és szemléletű várospolitikát, továbbá integrált, klímabarát városfejlesztési gyakorlatot indokol. A sajátos mezo- és mikroklíma hosszútávon közvetlen, célzott műszaki és építészeti megoldásokat igényel. A város értelemszerűen nem tudta kivédeni azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek következménye a negatív természetes szaporulatban és az elöregedésben megmutatkozó nemzeti (de egész Európára kisebb-nagyobb mértékben jellemző) demográfiai folyamat. Ez igaz mindegyik hasonló méretű (megyei jogú) magyar városra. A megyei jogú városokat vizsgálva megállapítható, hogy alig pár város tudta népességszámát növelni, a pozitív vándorlási mérlegüknek köszönhetően. Ez a folyamat komolyan fenyegeti a városokat, hiszen a mobilitás növekedése, az elvándorlás erősödése rövid időn belül is veszélyes helyzetbe hozhatja az erre lassabban reagálni képes városokat. Az elvándorlás a városok pénzügyi helyzetét súlyosbíthatja azáltal, hogy jellemzően az aktív népesség vándorol el, ezzel párhuzamosan pedig a városi intézményhálózat válik túlméretezetté. A bevándorlás is komoly társadalmi és várostervezési problémákat vet fel, amennyiben az adott városok nincsenek felkészülve erre. Hódmezővásárhely az elmúlt években élen járt az elvándorlás okozta problémák kezelésében (például az intézményi hálózatának átstrukturálásával), de ez a folyamatot nem, csak a hatásait tudta részben enyhíteni. Erre a kihívásra a városnak új válaszokat kell adnia. A város gazdasági teljesítménye, jövedelemtermelő képessége a hasonló méretű magyar városokhoz képest alacsony (az egy főre eső helyi iparűzési adó bevételt és az ezer lakosra jutó SZJA alapot tekintve is utolsó a megyei jogú városok ranglistáján). Hódmezővásárhely legnagyobb vállalatai a rendszerváltást követően jelentős mértékben veszítettek a piacaikból, jelentős leépítésekre került sor, és a külföldi működő-tőke beáramlása is elkerülte az akkor még autópályán viszonylag nehezen megközelíthető települést. A külső feltételekben bekövetkezett javulás (autópályán való 4

6 megközelíthetőség, a szegedi tervezett ELI beruházás, Szeged javuló gazdasági pozíciói) olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett a város hatékonyabban tud tenni a gazdaság fejlődésért. Hódmezővásárhely az elmúlt években olyan komoly nemzetközi együttműködésekben vett részt, mint pl. a Ceramica (Interreg IVC), a GovernEE (Central Europe Programme) és a Creative Clusters (URBACT). E projektekkel a város bekerült az európai együttműködések fő sodrásába és egy olyan nemzetközi partneri hálózatot és olyan tudást sajátíthatott el, amelyre támaszkodni tud és a jövőben közvetlenül tud hasznosítani a város fejlesztése érdekében. Az említett együttműködésekben felhalmozott tudás a jelenlegi stratégiában is megjelenik A településfejlesztés és rendezés kapcsolata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan foglalkozott a településfejlesztéssel. Így már a törvényi kötelezést megelőzően, 1996-ban elkészült a város első Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója, amelyet a településrendezési eszközök megújítása követett. Az ezredfordulóra elkészült a Településszerkezeti terv, majd a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei. Az első koncepciót követő évtized jelentős változásokat hozott. Az uniós csatlakozással megváltozott lehetőségek, az elfogadott országos és regionális elképzelések, az időközben módosult önkormányzati igények alapján Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése ismételten körvonalazta a város lehetséges jövőképének lényegét, térbeli fejlődésének alapjait. A 2008-ban elfogadott koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő IVS-hez, hanem a településrendezési eszközök (Terv) további megújításához is irányt mutatott. Az IVS alapján több a város fejlődésében meghatározó jelentőségű program valósulhatott meg a legutóbbi években. A fejlesztések alapvetően a hosszútávú városfejlesztési koncepciónak megfelelően, a város településrendezési tervének keretei között történtek. Az eseti fejlesztési ötletek és elképzelések dinamikáját, illetve előre nem látható voltát az Önkormányzatnak sikerült egyensúlyban tartani a statikusabb jellegű, nagyobb távlatra irányt szabó városrendezési tervvel és építési szabályzattal. A folyamatosan karban tartott és összehangolt fejlesztési-rendezési dokumentumok révén, illetve azok érvényesítésével mind a jogszerűség, mind a szakszerűség megvalósult, komolyabb várospolitikai konfliktusok nélkül. Az időben és térben is arányos városépítés sem a településszerkezetben, sem a terület-felhasználásban nem okozott torzulásokat, vagy markáns változásokat. Hódmezővásárhely településrendezési eszközeit döntően hagyományos, papír alapú tervek jelentik. Ez a formai, illetve technikai adottság már önmagában is indokolja a korszerűsítést. A digitalizált átdolgozással együtt az eltelt másfél évtized változásai, a többszöri módosítások és a készülő új fejlesztési koncepció várhatóan módosuló célkitűzései következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására. 5

7 6

8 2. Problématérkép/értéktérkép A város értékeinek és problémáinak területileg lehatárolható, a csatolt térképen is bemutatott elemei önmagukért beszélnek. Ezek közül azonban kiemelést és hangsúlyozást érdemel néhány, a városfejlesztési koncepciót, majd pedig a településfejlesztési stratégiát alapvetően meghatározó adottság, melyek területi lehetőséget, vagy korlátot jelentenek. Fontos továbbá azokról a térbeli viszonyokról is szólni, amelyek jellegük és fizikai kiterjedésük miatt térképi ábrázolásra nem, vagy csak nehezen alkalmasak. (Pl. pontszerűen és/vagy területileg szórtan jelennek meg.) Hódmezővásárhely lakóterület fejlesztési, illetve lakásépítési adottságai kedvezőek. Tartalékai minden szegmensben jelentősek, családi-házas (kertvárosi és falusias) építési övezetben éppúgy, mint városias, társasházas területeken. Legjelentősebb telek-tartalékkal Kishomok és Öreg-Kishomok városrészek rendelkeznek, ahol mintegy ezer lakás megépítésére van lehetőség hosszú távon. További összefüggő, egyértelműen lehatárolható lakásépítési területe ugyan nincs a városnak, ugyanakkor számottevő becslések szerint legalább ezer építési telek keletkezésével lehet számolni éven belül, a természetes avulás és az övezeti előírások szerinti, lakás és/vagy szintszám növekedés következtében. Vagyis az organikus városfejlődés jellemzői szerint a foghíjszerűen kiüresedő telkeken, helyben átépülő lakóházak jelentik a belső városrészek folyamatos és harmonikus megújulását. Az állattartást és háztáji gazdálkodás igénylők életmódjához elsősorban Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs kínál összesen közel 150 tágas, előkészített telkeket. Ugyanakkor változatlanul nincs akadálya a külterületi tanyák korszerűsítésének, átépítésének sem, sőt továbbra is lehetséges új tanyák megépítése. Látható tehát, hogy nem csak a mennyiségi mutatók tekintetében kedvező a kép, de ésszerű minőségi, területi (földrajzi), lakókörnyezeti és építési választékot választási lehetőséget is kínál a város. Vásárhely lakásállományának növekvő hányada vált lakatlanná az elmúlt évtizedekben. A jelenleg regisztrált 10 %-os arány (közel 2000 üres lakás) látványos csökkenésével az ismert demográfiai prognózis és az egyéb tendenciák ismeretében reálisan nem lehet számolni. Ezek kisebb része spontán módon hasznosulhat és természetes folyamatok révén válhat ismét aktív ingatlanná, kielégítve az aktuális lakásigényeket. Döntő többségük azonban súlyos és többrétű problémát okozhat, melyeknek hatásos kezelése az önkormányzat aktív közreműködését igényli. Mindezek alapján megállapítható az is, hogy Vásárhely hosszú távú lakóterületi igényei a ma ismert és megtervezett térbeli keretek között kielégíthetőek. A hatályos településrendezési tervekben lakóterületi felhasználásra kijelölt területek közül a következő kettő fenntartása szükségtelen: az északi a Béke-teleptől északra fekvő jelenlegi hasznosítása szerint szántóterület, valamint Susán keleti szélén, a Kakasszéki csatornát követő kiskertes terület. Ugyancsak időszerűtlen a város egyéb, zártkertes területeinek (pl. Papere) lakóterületté történő átminősítését, illetve annak előkészítését felvetni. Hódtóban a Tóalj utcától délre, a Kaszap u. két oldalán új kereskedelmi-szolgáltató központ alakult ki az elmúlt tíz évben. Az új épületegyüttes mind mennyiségi, mind minőségi értelemben 7

9 fejlődést hozott, ugyanakkor markánsan áthelyezte a város ellátási súlypontját, ezáltal hátrányos helyzetbe hozta a hagyományosan Belvárosban működő, jellemzően kis- és közepes méretű üzleteket. Ez a körülmény nem csak üzleti, megélhetési és idegenforgalmi, de építészeti, utca- és városképi problémákat is felvet. A Belváros, ezen belül a régi és az új promenád visszanépesítése, igényes üzletekkel történő megtöltése fontos urbanisztikai feladat. Ezzel párhuzamosan folytatni kell a közterületek rehabilitációját, közöttük is első helyen a Kossuth tér keleti felét és az Andrássy utcát. Kiemelt és összetett feladat a vásárhelyi tégla-architektúra megmentése. A területileg szórtan, ám tömegesen avuló épületállomány hiteles felújítása és korszerűsítése csak átfogó programok révén, helyi és központi támogatással valósulhat meg. Ez ma Hódmezővásárhely egyik legsúlyosabb, a művi környezetet veszélyeztető konfliktusa, amelynek hatásos kezelése halaszthatatlan! Hasonlón fontos a műemlékek és helyi védettséget élvező objektumok jókarban-tartása, valamint célszerű hasznosítása. Vásárhely összefüggő iparterületei az elmúlt évben átrendeződtek, szűkültek és foghíjassá váltak. A többségükben eredeti funkciójukat vesztett és tulajdonost váltott ipari- és raktártelepek egy része még üres, vagy alulhasznosított. Környezettudatos és üzletileg is célszerű hasznosításuk nemzeti és helyi közösségi érdek. Az ezredfordulón korszerű Ipari Park létesült a város keleti szélén, a Makói út déli oldalán. Minden telek tulajdonba került, ám beépítésük még nem fejeződött be. A Park bővítéséhez elegendő terület áll rendelkezésre, az infrastrukturális kapcsolatok és kapacitások adottak. A központi belterületen és közvetlen környékén egybefüggő, alulhasznosított, barnamezős és degradálódott területek találhatók. A keleti és az északkeleti ipari zónában beékelődnek olyan telephelyek, amelyek hosszabb-rövidebb ideje üresek, gazdátlan hatásúak. Ebben a kategóriában közel 50 hektárnyi terület alkalmas új üzemek, telephelyek megvalósítására a körülírt térségben. Az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) további alulhasznosított területek találhatók. Kincsestelep keleti szélén és délen, a Laktanya és Öreg- Kishomok között (Nagysziget) beépítetlen, kedvező fekvésű földterületek várják tervezett távlati funkciójukat. Együttes nagyságuk közel 80 hektár. (Nagysziget egy része Natúra 2000 hálózat besorolású, illetve minősítésű területet. A természetvédelmi és a városfejlesztési-városrendezési dokumentumokban hosszú ideje fennálló érdekütközést még nem sikerült megnyugtatóan rendezni.) A különböző rendeltetésű területekről összefoglalóan elmondható, hogy elsősorban a lakónépesség számának alakulására tekintettel jelenlegi formájukban megfelelő nagyságúak, illetve rendkívüli igények jelentkezése esetén átminősítéssel (funkciócserével) bővíthetők. 8

10 3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.1. Településrészek bemutatása és jellemzése Az egyes településrészek statisztikai összehasonlítása Népesség Hódmezővásárhely KSH által lehatárolt 14, esetenként igen alacsony népességszámmal rendelkező városrészéből 10 központi belterületi elhelyezkedésű 1. A rendelkezésre álló 2011-es lakónépességet alapul véve a település városrészei három méretkategória mentén oszthatók fel. A négy legnépesebb 1 Új-Kishomok belterületbe vonása 2013-ban történt meg 9

11 városrész (Susán, Tabán, Belváros, Kertváros) átlagos lakosságszáma mintegy kétszerese a jellemzően fős többi városrész (Hódtó, Béketelep, Újváros, Csúcs, Tarján) átlagos népességszámának (ld. 1. ábra). 1. ábra: A népesség száma és annak összlakosságon belüli részaránya Hódmezővásárhely városrészeiben, KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város egyéb külterületeinek gyűjtő elnevezése. A külterületi lakott területek (egykori tanyaközpontok) relatíve alacsony népességszámmal jellemezhetők: Szikáncs 507 fővel a legnépesebb, azonban Batida, Erzsébet, Kútvölgy népessége sem éri el a 200 főt. Az egyéb terület kategóriába a város egyéb külterületei, a 19 fő lakónépességgel rendelkező Mártély és a legutóbbi népszámlálás óta belterületbe vont Belső-Kishomok tartozik 2. A népességváltozást figyelembe véve megállapítható, hogy a belterület lakosságszáma kisebb mértékben csökken, mint a négy külterületé. Az előbbiek esetében Tabán, Béketelep, Újváros és Tarján volt képes gyarapodni 2001-hez képest, azonban a város népességcsökkenésénél (6,8%) is lényegesen gyorsabb ütemű fogyás érzékelhető Hódtó (15,5%) és Csúcs (12,9%) esetében. Ezen értékek azonban nem tekinthetők szélsőségesnek az egykori tanyaközpontok esetében, ahol a két népszámlálás között eltelt 10 év alatt a népességszám átlagosan 16,4%-kal erodálódott, ami 6 lakosból 1 főt jelent. Ezzel közel megegyező, 14,3%-os csökkenés jellemzi a város kiterjedt tanyavilágát is 3. Különösen elgondolkodásra ad okot a Batidán zajló népességcsökkenési folyamat, ahol ezen időszak alatt a lakosság közel egynegyede eltűnt. Ezzel szemben viszont kiemelkedő a legutóbbi népszámlálás idejében még teljesen külterületbe sorolt, ám a városhoz szervesen illeszkedő zártkertes elrendezésű Kishomok népességgyarapodása: a vizsgált 10 év alatt 464 főről 289%-os növekedéssel főre duzzadt, ami elsősorban a városból kiköltöző lakosságnak köszönhető. 2 A városrészek elemzése során nem minden esetben kerülnek említésre. 3 A tanyák részesedése a város népességéből 4,7%. A 2001-es népességszám a mártélyi üdülőterület állandó lakosait is tartalmazzák. 10

12 2. ábra: Hódmezővásárhely városrészei népességének változása KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. Természetes népmozgalom Hódmezővásárhely népességének öregedését jól jellemzi a 15 évnél fiatalabbak összlakosságon belüli aránya: ez 1990-ben még közel 21%-ot, 2001-ben 16,4%-ot, míg a 2011-es adatok szerint már csak 14,1%-ot tett ki (ld. 3. ábra). 3. ábra: A gyermekkorúak (0-14 évesek) népességen belüli aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. 11

13 A teljes népességből a 15 év alattiak aránya az egykori tanyaközpont, Erzsébet esetében a legmagasabb (19,1%), ezt Kishomok és a város tanyavilága (egyéb terület) követi 17,6%-kal. A városi értéknél magasabb a fiatalok aránya Tabán, Hódtó, Béketelep és Susán városrészekben, míg a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező részek Kútvölgy (11,9%), Szikáncs (11,4%) és Batida (8,8%). Ezek ráadásul igen jelentős százalékpontos - csökkenést szenvedtek el 2001-hez viszonyítva. Iskolai végzettség Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége esetében markáns különbségek rajzolódnak ki a városrészek között: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Tarján városrészek büszkélkedhetnek (a megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 18,3%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben áll a négy egykori tanyaközpont, illetve Tabán városrész, de a város periférikus részeiben (Csúcs, Újváros és Susán) is meghaladja a városi átlagot a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 4. ábra). 4. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, KSH. Az egyéb területbe tartozó Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeit a vizsgálat nem tartalmazza. Foglalkoztatottság A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját, azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak. Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 5. ábra). Kedvező, hogy a két népszámlálás között eltelt kicsivel több mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni 12

14 tudta az arányt: átlagosan 4-6 százalékponttal, ám például a külterületen élők esetében a növekedés 15,2 százalékpont volt, de Batida 9,4 százalékpontos javulása is kiemelendő. 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya a település lakónépességén belül, KSH Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is (ld. 6. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel (ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében. 4 Kishomok értékei Belső- és Külső-Kishomok értékeinek számtani átlaga. A Külterület 2001-es adatai Mártély értékeit is tartalmazzák. 13

15 6. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhelyen, KSH Hódmezővásárhely aktív korú lakosságának közel 40%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Ennél jelentősen magasabb arányok Kútvölgy (54,0%) és Erzsébet (51,2%) esetében jelentkeznek. (ld. 7. ábra). E mutató és a tartós munkanélküliség számai között látszólag nincs kapcsolat. 7. ábra: A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és a tartós munkanélküliek aránya Vásárhelyen, KSH 14

16 Lakásállomány A lakott lakások közel 18 ezres állományából való részesedése alapján a Belváros és Susán számít a város legnagyobb városrészeinek, melyeket nem sokkal lemaradva a Kertváros, majd Tabán követ. E négy terület Hódmezővásárhely lakásállományának közel 60%-át adja. A hódmezővásárhelyi lakások számának változása a vizsgált 10 év alatt 5,3%, amit legfőképp a városperemi elhelyezkedésű belterületi részeken (Kertváros, Tabán, Béketelep, Tarján) és a szuburbán hatásnak kitett Kishomokon megvalósult zöldmezős lakásépítés idézett elő. Ez utóbbi esetében a növekedés az egyéb külterületekkel együttvéve 36,5%-ot tett ki. A növekedés egyrészről örvendetes, a település belterületén található lakatlan ingatlanok problémáját ismerve azonban cselekvésre van szükség. 8. ábra: A lakásállomány és annak változása Hódmezővásárhely városrészeiben, KSH. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. Az alacsony komfortfokozatú lakások hódmezővásárhelyi aránya 12,3 százalékponttal esett vissza 2001-hez képest. A jelentős részben házgyári technológiával épült lakásállománnyal rendelkező Hódtó, Kertváros és Belváros esetében beszélhetünk a legalacsonyabb értékekről, azonban a 2001 és 2011 között történt lakásfelújításoknak köszönhetően a régi építésű családi házas területek is nagy lépést tettek e legbelsőbb területekhez történő felzárkózása felé. A legelavultabb ingatlanállomány a négy egykori tanyaközpont területén található: legjelentősebb az arányuk Kútvölgyön, ahol a 10 év alatti 16,6 százalékpontos csökkenés ellenére is a lakások több mint egyharmada alacsony komfortfokozatba sorolható csupán. 15

17 9. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, KSH. Az egyéb területbe tartozó Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeit a vizsgálat nem tartalmazza. Félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások. Az arányok a lakott lakásokon belül értelmezettek Az egyes településrészek bemutatása A város egyes eltérő karakterű városrészeinek lehatárolása több szempont érvényesítésével történt, figyelemmel mind a történeti előzményekre, mind pedig az aktuális gyakorlati városszerkezeti, népszámlálási, városrendezési megfontolásokra. A lehatárolt területek nem mindegyike mutat markánsan eltérő jegyeket, ezért közülük néhányat összevonva célszerű értékelni. Sorrendben legfontosabb a Belváros, melynek határai: Holló u. Pálffy u. Teleki u. Táncsics M. u. Kálvin tér Andrássy út Kaszap u. Tóalj u. Hősök tere Kodály u. Árvíz u. Vajda u. Lázár u. és Damjanich utcák. A középkortól Vásárhely igazgatási, gazdasági, kulturális, egészségügyi és szolgáltató központja. A legvárosiasabb városrész, szerkezete és közterei az átfogó tervezettséget mutatják. Arculatát elsősorban a Kossuth tér környékén a történeti és építészeti folytonosság, valamint az igényesség jellemzi. Az elmúlt évben megvalósult köz- és magánépítkezések jellemzője az összehangoltság és az illeszkedés szándéka. Az esztétikai és műszaki színvonal emelkedése nem csak az egyes épületeken érhető tetten, hanem a közterületek megjelenésén is. Területén kimagasló értékű parkok, kertek, védett és védelemre érdemes utcai fasorok, faegyedek találhatók. A Belváros tereinek többsége és legfontosabb utca-szakaszai megújultak, korszerűsödtek. Ehhez képest a város- és utcaképet markánsan alakító épületek egy részének felújítása és minőségi továbbfejlesztése még várat magára. (Például a Kossuth téri két sarok-lakóház és a Hód-áruház környéke.) Sikeresek bizonyult a Tornyai János Kulturális város-rehabilitációs Program, amihez hasonló, tematizált és integrált projektek indítása jelenthetné a Belváros további részeinek folyamatos revitalizációját, ezen belül működőképességét és lakhatóságát. 16

18 Városépítészeti törést mutat az Oldalkosár utca és a Csengettyű-köz térsége. A történeti városszövet feltépése, a beépítési karakter és az építészeti lépték drasztikus megváltoztatása tartós egyensúlyvesztéssel járt, többféle értelemben is. Ennek részleges orvoslása csak hosszabb távon reális. A következő fejlesztési ciklusban azonban már indokolt lenne a struturális beavatkozás, illetve urbanisztikai korrekció előkészítése, a társadalmi-pénzügyi-városépítészeti kutatások, célvizsgálatok elkészítése, továbbá az előtervezés beindítása. Susán, Tarján és Tabán sok tekintetben mutat várostörténeti, városszerkezeti és morfológiai párhuzamot. A középkori eredetű három terület sajátosan egyedi településszövete és városépítészeti öröksége továbbra is megőrzést, értéknövelő fenntartást és illeszkedési alázatot igényel. Ennek részeként fontos a kiemelkedően értékes helyi tégla-architektúra átmentése, a tömegesen előforduló köz- és lakóépületek hiteles felújítása és korszerűsítése. Az erre irányuló törekvések akadályát a színes idomtéglák hiányát csak széleskörű összefogással, önkormányzati koordinációval lehet elhárítani. Tabán északi része, és Csúcs fiatalabb városrészei Vásárhelynek, szabályosabb, rendezettebb település alaprajzzal és épületállománnyal, teljes körű infrastruktúra hálózatokkal. Béketelep északon zárja a várost, és magán viseli az elmúlt év településfejlesztési, lakásépítési, építészeti tendenciáit. Jellemző rá ugyancsak a térbeli szabályosság és a műszaki-gazdasági racionalitás. A Szent László és a Mester utcák találkozásánál lévő tér kivételével befejezett és rendezett hatású. A felsorolt városrészek ellátási intézményei a folyamatos korszerűsítés és racionalizálás következményeként megfelelőek, lényeges kapacitás-, vagy terület hiány nem áll fenn. A város É-i határában lévő, a város átszellőzése szempontjából kedvező fekvésű Kincses temető zöldfelületi kialakítása, fásítása hiányos. A kegyeleti szempontok és a város zöldhálózatának fejlesztési szándékai feltétlenül indokolttá teszik a temető fásítását, zöldfelületi fejlesztését. A nagyobb biológiai aktivitással, zöld lombtömeggel bíró nagy kiterjedésű temetőterület kialakítása érdemi javulást eredményezhet a város átszellőzésében, a városi mikroklímában. Értékes zöldfelületeinek (pl. Damjanich utca menti közpark), fasorainak (Jókai utcai piramis tölgyek) további értékvédelme, értékelvű fejlesztése (pl. Damjanich utca menti közpark) indokolt. Tekintettel arra, hogy a városrészben kevés a közösségi célú zöldterület, nagyon fontos az utcafásítások, felszíni vízelvezetést is szolgáló széles gyepes zöldsávok megtartása, rendszerelvű fejlesztése az utcák, utak szabályozási szélességétől, valamint a közművesítés módjától, a közműfejlesztés aktuális és távlati lehetőségeitől függően. A védett Epreskert értékelvű kezeléséről, fejlesztéséről szükséges gondoskodni. Az itt található Városi Stadion jelentős kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező sportterület, aminek biológiai értéke további fásítással növelhető. A város ÉK-i kapujában lévő Arany temető szintén kedvező fekvésű a mikroklíma és a város átszellőzése szempontjából. A fokozatosan leromló és hiányos fásítású temető környezeti minőségiének javítása zöldfelületi rehabilitációja elodázhatatlan. A temető fejlesztése és a területileg szomszédos volt téglagyári anyagnyerő hely környezetének természetvédelmi célú rekultivációja jelentősen növelné a városrész zöldfelületi és használati értékét. 17

19 Hódtó a határoló északi-északkeleti teleksávok kivételével a legutóbbi év városépítési gyakorlatának hiteles lenyomata. A mély fekvésű, egykor vízjárta terület döntő részének hasznosítása az 1970-es évek végén indult meg, amikor az a város tömeges lakásépítésre szánt területévé vált. A lakótelepi szisztéma szerint megépült többszintes és középmagas lakóépületek, valamint a több fázisban megvalósult alap- és középfokú (városi szintű) intézmények révén előbb a város népességi, később ellátási súlypontja is délre tolódott. A domináns lakó-funkciók mellett mára már összvárosi igények kielégítését szolgáló létesítmények is megtalálhatóak. A városrész további számottevő lakásépítésre nem vehető számításba, csak a Kőfal, illetve Körtöltés feletti lakóterület sáv természetes és spontán ütemű átépítése, korszerűsítése várható. Ugyanakkor intézmény-, kereskedelmi- és szolgáltató területekből még rendelkezik tartalékkal Hódtó. Mind az északi, mind a déli részén összefüggő, építési övezetileg oda sorolt területek várnak beépítésre. (Északon a Tóalj- Eszperantó-Ormos Ede utcák által határolt, míg délen a vasútvonal, illetve védőterülete és a Záportározó, valamint észak felől már beépített területek.) Hódtó nagyvárosias beépítésű lakóterületeinek hiányos zöldfelületi, illetve környezeti adottsága, hogy kevés az árnyékot adó, a környezeti levegőt hatásosan kondicionáló fás növényzet. A városrészben lévő TESCO parkoló-fásításának gondozása elmaradt, így a parkoló egy nagy kiterjedésű sivatagi mikroklímájú területrésszé vált. A városi klíma javítása érdekében fontos mind a többszintes lakóterület növény állományának kiegészítése, mind a bevásárlóközpont parkolójának ismételt fásítása. Ugyancsak hasznos lenne az egyelőre beépítetlen (tartalék) területek előfásítása is. Kertváros az egyik legérdekesebb, legváltozatosabb arculatú városrész. Városépítészeti karaktere a villa-építészettől a családi- és kistársasházas területeken át a többszintes lakótelepi együttesekig terjed. Az alig száz éves városrész magán viseli az egyes építési ütemek és lakásépítési korszakok jellegzetességeit, hibáit és erényeit egyaránt. Szerkezete lényegében nyitott, térbeli elrendezése és beépítési intenzitása alapvetően kedvező, a kertvárosi jelleget mindvégig képes volt fenntartani. Magas presztízsű lakóterület. A súlypontjában felépült alapfokú ellátási intézmények elegendő kapacitással rendelkeznek. Javítja megítélését és a tényleges életminőséget az itt megépült néhány városi szintű intézmény is: Művésztelep, Strandfürdő és uszoda, Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Nyugdíjas Lakópark, valamint a Kaszap utca és Népkert között létrejött kereskedelmi központ. A városrész meglévő és potenciális zöldfelületi adottságai kiválóak. Nagykiterjedésű zöldfelületi létesítménye a Strandfürdő és a hozzá kapcsolódó Népkert, ahol további kertépítészeti fejlesztésre van lehetőség. A Kása-erdő parkerdő jellegű rekreációs célú fejlesztése fontos elem a város zöldfelületi rendszerében. A közjóléti célú, rekreációs hasznosítási lehetőségek intenzívebb növelésének egyik elengedhetetlen előfeltétele a terület kullancs-mentesítése. Az egykori árvízvédelmi mű, a Kőfal fokozatos kiszabadítása nyomán a Kodály Zoltán utca mentén egyre látványosabban, részben már funkciókkal is megtöltve formálódik az új zöldterületi sáv. További területi és funkcionális fejlesztése indokolt. (Beleértve a Tóalj utcai, reálisan csak nagy távlatban tervezhető szakaszt is.) 18

20 Újváros kijelölése az 1800-as elején történt. Szerkezetét alapvetően a vasútvonalak, valamint a négy átmenő (Maroslelei, Makói, Békéssámsoni és a Kardoskúti) közút figyelembe vételével tervezett szabályos, derékszögű koordináta rendszerű tömbök határozzák meg. Arculatára is a rendezettség és a konszolidált ízlés jellemző, ahol lényeges építészeti és/vagy városrendezési beavatkozásra nincs szükség. Infrastruktúrája kiépített, működő képes, az alapellátás megoldott. (Ezek folyamatos fejlesztését jól jellemzi a Nádor utcai óvoda folyamatban lévő átépítése is.) Helyzetét a város keleti iparterületének közelsége szinte szimbiózisa teszi egyedivé. A szoros funkcionális és környezetvédelmi összefüggések miatt a szomszédos ipari zónákban minden érdemi változtatás és új beruházás esetén fokozott figyelmet és fegyelmet igényel. Az Ipari Park esetében nincs érzékelhető környezeti probléma, annak déli irányú bővítése esetén a természetvédelmi területek közelsége miatt az érdekütközés elkerülésére különös figyelemmel kell lenni. Az ipari telephelyekhez és a szennyvíztisztítóhoz közeli lakóterületek védelme, jó környezetminőségének fenntartása érdekében meg kell valósítani a hatályos településszerkezeti és helyi építési szabályzatban rögzített védőfásításokat és a csatlakozó mezőgazdasági területek rekultivációját. A Tuhutum utcai, izraelita temető kertészeti felújítást igényel. A Dilinkai temető zöldfelületi kialakítása, fásítása hiányos. A temető zöldfelületi minőségének kegyeleti célokat is szolgáló javítása szükségessé teszi a temető fásítását, zöldfelületi fejlesztését. Kishomok és Öreg-Kishomok kertségeinek lakóterületté minősítésével és a közművesítés fejlesztésével e-két terület vált a város legjelentősebb, távlatban is elegendő építési tartalékot biztosító családi házas övezetévé. A város nyugati irányú bővülése ezzel együtt a lakossági súlypont áthelyeződése felvet bizonyos mértékű ellátási nehézségeket. Ezek pontos elemzése és szükség szerinti ellensúlyozása hosszú távú fejlesztési feladat. Kishomok területén a kiépülő csatornaközműre az ingatlanok rákötését rövid időn belül meg kell oldani, hasonlóan az Öreg-Homokon tervezett szennyvíz-csatorna-hálózat kiépítését követően. A településrészek jó környezeti állapotának megóvásának feltételeit a területet érintő fejlesztések, változások (pl. háztáji, saját fogyasztást szolgáló állattartás megerősödése) során megfelelő helyi szabályozással szükséges biztosítani. Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs egyéb belterületek közös jellemzője a rendezettség és a falusias települési karakter. Mennyiségi értelmű fejlődésük és az előkészített lakótelkek beépülése az elmúlt években kissé lelassult. Lakóterületi tartalékkal mindegyik településrész rendelkezik, a tervezés távlatában bővítéssel nem kell számolni. A hosszú távban feleslegesnek ítélt lakótelkek gazdasági erdővé minősítése az elmúlt években megtörtént, ezzel Batidán, Erzsébeten és Kútvölgyön mintegy húsz hektárnyi terület célszerűen, ökológikusan hasznosult. A meglévő közösségi célú területek és létesítmények elegendőek, mennyiségi fejlesztés szükségtelen. Minőségi fejlesztésre várnak ugyanakkor mind a négy belterületen a közparkok, a sportpályák, iskolakertek. Fontos továbbá, hogy az egykori kútvölgyi szanatórium helyi védelemre érdemes kertjének rekonstrukciója folytatódjon. 19

21 Az ötödik egyéb belterület, Mártély üdülőterület a Tisza hullámterében alakult ki a múlt század derekán. Az üdülőterületi státusz a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében építésügyi szempontból nem tartható. Mártély egyéb belterület kizárólag a vízgazdálkodási terület két övezeteként kezelhető. Az üdülőtömbök övezetében új épület nem építhető, míg a közösségi övezetben a vonatkozó szigorú szabályok betartásával létesíthető új épület. A terület használatát továbbra is az árvíz-, a természet- és a környezetvédelem vonatkozó korlátozó előírásaira és a kialakult állapotra tekintettel lehet szabályozni. Kiemelten fontos az üdülőépületek szennyvizeinek mint folyékony kommunális hulladéknak és az egyéb kommunális hulladékoknak a szabályos kezelése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Hódmezővásárhely önkormányzatának várospolitikája és cél-orientált városfejlesztési gyakorlata hatékonynak bizonyult az elmúlt húsz évben. Komplex szociális és antiszegregációs programok eredményeként szinte teljes mértékben orvosolták a súlyos konfliktusokkal terhelt városrészek érintett területeinek problémáit. Újvároson, a Kincses és az Endrei telepeken, valamint a 47-es főútvonal mellett, a Téglagyár térségében átfogó intézkedések történtek pl. bontások, új lakóházak építése, környezeti korszerűsítés, közművesítés melyek révén látványosan és alapvetően javultak a társadalmi-, szociális-, közegészségügyi-, infrastrukturális és kriminalisztikai jellemzők, sőt az épített környezet színvonala is emelkedett. Összefoglalóan megállapítható, hogy a városban jelenleg nincs tipikus szegregációval sújtott, vagy fenyegetett terület. Miután a hajlamosító tényezők, illetve a kiváltó okok végleges felszámolása még nem történhetett meg, elszórtan főleg külvárosi területeken, szociológiai értelemben is perifériára szorult rétegek lakhelyein léteznek olyan telkek és házak, melyek veszélyessé váló gócokká válhatnak. (Ezek térképi ábrázolása ma még irreleváns és szociológiai okok miatt is aggályos lenne.) 3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A művi és természeti környezet egyensúlyi állapotának, egészséges, egyszersmind gazdaságos működésének és vonzó látványának fenntartása folyamatos közösségi feladat. Ennek a határidőkhöz nem mindig köthető feladatnak kiemelt fejlesztési részterületei Vásárhelyen a következők: - a vásárhelyi tégla architektúra, ennek révén a város jellegzetes építészeti örökségének jó néhány értékes középület és több száz lakóház megmentése. A helyi kultúrát megtestesítő és átörökítő, tipikusan hódmezővásárhelyi zsánerű épületek és azok összessége jótékonyan befolyásolja a települési arculatot és miliőt. Elhelyezkedésük nem köthető egy-két szűkebb 20

22 területhez, szinte a minden városrészben bőségesen megtalálhatók. A változatos szín- és formavilágot tükröző tégla, vagy téglával díszített épületek jellemzően évesek, hiteles felújításukat és korszerűsítésüket a kompatibilis (méret-, szín- és forma azonos, fagyálló, stb.) tégla hiánya akadályozza évtizedek óta. - a Belváros közterületi rehabilitációjának folytatása. Az eddigi eredményekre alapozva indokolt kiterjeszteni az akcióterületet keleti irányba, az Andrássy utca Kossuth tér és Emlékpont közötti szakaszára. Különös tekintettel a Hód áruház és környékének fizikai-, funkcionális- és erkölcsi avulására is. Az átfogó, a határoló épületekre is kiterjedő felújítás alapvetően nem (csak) esztétikai haszonnal járna, de pozitív üzleti, idegenforgalmi, foglalkoztatási hatása is lenne. (Az attraktív és vonzó környezet ugyanis önmagában fejlesztési potenciál!) Fontos hogy a kereskedők, szolgáltatók és vendéglátók egyre nagyobb hányadának érje meg visszatérni (vagy áttelepülni) az ületi szempontból kiüresedett Belvárosba, a megújuló Promenádra. - az életminőség javításának fontos eleme a lakókörnyezet megújítása is. A Szabadság téren végrehajtott sikeres programhoz hasonlóan továbbfejlesztett tartalommal és eszközökkel indokolt elindítani a Belváros lakótelepi jellemzőkkel bíró területén is az értéknövelő rehabilitációját. A legsürgetőbb beavatkozást igénylő terület határa: Szőnyi - Andrássy Kaszap és Tóalj utcák. Itt nem csak a szokásos és mára már rutinszerűen gyakorolt műszaki korszerűsítés (pl. utólagos hőszigetelés, ablakok cseréje, stb.) a cél. Ennél mélyebb és sokrétűbb a feladat: el kell kezdeni a strukturális problémák, a túlhaladott építészeti megoldások korrekcióját is. - kiemelten fontos gazdasági és környezeti érdek az alulhasznosított, szlömösödő, túlnyomórészt egykori ipari telephelyek (rozsda-területek) kezelése, hasznosítása. A város különböző területein általában lakóövezetekbe ékelődően fekvő egyedi telkek rendeltetés-váltása és az esetleges környezeti ártalmak felszámolása éppúgy fontos, mint a városszéli, nagyobb kiterjedésű foghíjassá vált iparterületek revitalizációja, ismételt felhasználása. - Kishomokok és Öreg-Kishomok infrastruktúrájának teljessé tétele és mikrokörnyezetének valódi lakóterületi elemekkel való kiegészítése. - Ökológiai és klimatikus szempontból fontos programok: városi zöldfelületek megújítása, védőterületek fásítása, erdősítések, táj-rekultiváció, természetvédelmi érdekek védelmében teendő intézkedések. - A tömegesen üressé és használaton kívülivé váló ingatlan vagyon kezelése, ésszerű és gazdaságos hasznosítás a helyi közösség javára, függetlenül fekvésétől, rendeltetésétől és tulajdonosi viszonyaitól. 21

23 Fontos várospolitikai és városfejlesztési elv az egyes városrészek, valamint a rész-programok közötti összhang, arányosság és méltányosság fenntartása, illetve javítása. Csak gondosan tematizált és integrált fejlesztési stratégiák révén érhető el kellően hatékony városépítés/városüzemeltetés, hosszútávon is érvényesülő kedvező hatásokkal. 4. Lakossági felmérés A város megalapozó vizsgálatának része annak felmérése is, hogy a város lakossága hogyan értékeli a város helyzetét: milyennek ítélik meg a város fejlődését, jövőjét, mennyire valószínű, hogy a városnak komoly migrációs problémákkal kell szembenéznie, és hogy mennyire tartják fontosnak az egyes területeket, azokkal mennyire elégedettek, melyek azon problémás területek, amelyeket a városnak kezelnie kell. Ennek érdekében két különböző felmérés is készült, ezek összegzését jelen fejezet mutatja be Módszertan A STRATEGOPOLIS Kft. telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett március 1-10., illetve között, amelynek során 1201, majd 800 véletlenszerűen kiválasztott Hódmezővásárhelyen élő felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb pluszmínusz 2,8 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit a város összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség) megfelel a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság arányainak A város fejlődése A közvélemény-kutatás tanúsága szerint, a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság kimagasló többsége úgy véli, fejlődött a város az elmúlt hét évben. A lakosság fele szerint sokat (48,4 százalék), harmada szerint egy kicsit fejlődött a város (37,2 százalék), a megkérdezettek kevesebb, mint 5 százaléka pedig inkább hanyatlást tapasztalt az elmúlt hét évben. 22

24 1. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? (%) Csupán kismértékű különbségek mutatkoztak meg az egyes demográfiai dimenziók mentén a város fejlődésének értékelésével kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy a kevésbé elégedett társadalmi csoportok is fejlődést érzékeltek (1-5-ig tartó skálán átlag 4-est értek el). A nők valamivel pozitívabban értékelték a változásokat, mint a férfiak. Életkor szerint: a hatvan év felettiek, majd a harmincas korosztály szerint fejlődött leginkább a város az elmúlt hét évben, míg a harminc év alattiak osztották legkevésbé ezt a véleményt. A tanulók és a munkanélküliek szerint kevésbé fejlődött Hódmezővásárhely, míg a háztartásbeliek és a nyugdíjasok szerint nagyobb mértékben. 23

25 2. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? 1-5- ig tartó skála átlagai (1=sokat hanyatlott, 3=ugyanolyan, 5=sokat fejlődött; releváns válaszok A kisebb létszámú háztartások lakói egyértelműen több fejlődést érzékeltek. A médiafogyasztási szokásokkal is szignifikánsan összefügg a kérdés: azok a városi lakosok, akik elsősorban a televízión és a rádión keresztül, vagy a helyi újságokból tájékozódnak a város ügyeiről, jelentősen pozitívabban értékelik Hódmezővásárhely fejlődését, mint azok, akik a világhálón át, vagy csupán ismerőseiken keresztül tájékozódnak. Nem meglepő módon a város döntéshozatali mechanizmusával kapcsolatos percepciók egyenes arányú összefüggésben állnak a kérdéssel. Minél inkább úgy véli a megkérdezett, hogy bevonják a lakosságot a város döntéshozatalába, annál inkább nyilatkozott úgy, hogy a település fejlődött, illetve sokat haladt előre az elmúlt hét évben. 24

26 3. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? 1-5- ig tartó skála átlagai (1=sokat hanyatlott, 3=ugyanolyan, 5=sokat fejlődött; releváns válaszok Valamivel kevésbé pozitív kép rajzolódott ki, amikor azt kérdeztük a hódmezővásárhelyiektől, hogy mennyire elégedettek az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel. Ez esetben a lakosság közel 15 százaléka teljes mértékben, harmada inkább elégedett a fejlesztésekkel. Több mint minden harmadik megkérdezett közepesre értékelte a beruházásokat (37 százalék), és minden hetedik válaszadó elégedetlenségét fejezte ki a témában. 25

27 4. Diagram: Mennyire elégedett az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel? (%) Szinte egységesen vélekedik a lakosság a beruházásokról, a legtöbb demográfiai dimenzió mentén nem mutathatóak ki szignifikáns eltérések. Így az életkortól, a munkahelyi státusztól, a lakóhelytől, a háztartáslétszámtól, és az anyagi helyzettől is független a kérdés. A kevésbé kvalifikált felnőttek valamivel elégedettebbnek bizonyultak a beruházásokkal kapcsolatban. Az érettségizettek csoportja mutatta ki legkevésbé elégedettségét. A médiafogyasztási szokások szerint egyértelműen látszik, hogy azok a felnőttek a leginkább elégedettek az elmúlt hét évi fejlesztésekkel, akik elsősorban a helyi újságokból, illetve a televízióból, rádióból tájékozódnak, legkevésbé pedig azok, akik az interneten böngésznek a helyi hírek után. 26

28 5. Diagram: Mennyire elégedett az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel? 1-5-ig tartó skála átlagai (1=egyáltalán nem elégedett, 5=teljes mértékben elégedett; releváns válaszok) A hódmezővásárhelyi lakosság abszolút többsége (59 százalék) szerint az elmúlt négy évben több beruházás történt, mint korábban. Minden ötödik felnőtt úgy véli, hogy a korábbi évekkel megegyező mértékű, minden kilencedik ember szerint pedig kevesebb fejlesztés történt az elmúlt négy évben. 6. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyanannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? (%) 27

29 A nők az átlagnál nagyobb arányban válaszolták azt, hogy az elmúlt négy évben több beruházás történt, míg a férfiak körében kis mértékben felülreprezentáltak azok, akik ennek ellenkezőjét állítják. A harmincas korosztály közel háromnegyede több fejlesztést tapasztalt a jelenlegi kormányzati ciklusban, mint korábban. Közel 20 százalékponttal magasabb arányban vélik úgy, hogy emelkedett a beruházások száma, mint a negyven év felettiek, és 10 százalékponttal mint a legfiatalabb korosztály. Munkahelyi státusz szerint: a háztartásbeliek és a munkanélküliek körében felülreprezentáltak azok, akik szerint több fejlesztés történt az elmúlt négy évben, ugyanakkor körükben több a bizonytalan is. A tanulók közel negyede szerint stagnálnak a beruházások. 7. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyanannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? Azonos tendenciát tapasztalhatunk az iskolai végzettség szerint, mint az elmúlt hét év fejlesztéseinek értékelése során. Míg a maximum nyolc általánost végzett felnőttek több mint 70 százaléka, addig az érettségizettek fele szerint történt több beruházás az elmúlt négy évben, mint korábban. Ez esetben szignifikáns eltéréseket detektálhatunk városrészenként is. A Béketelep és Csúcs lakosai nyilatkoztak úgy a legnagyobb arányban, hogy több fejlesztés történt városukban, mint az előző kormányzati ciklusokban, e két városrész kétharmada nyilatkozott így. Átlagon felüli arányban találkoztak több fejlesztéssel az elmúlt négy évben a Kertváros, Kishomok és a Belváros lakosai is. A tanyaközpontok és egyéb települések, valamint Susán, Hódtó és Újváros lakosai körében felülreprezentáltak azok, akik szerint ugyanannyi fejlesztés történt az elmúlt években, mint korábban. 28

30 A tarjáni és tabáni megkérdezettek az átlagnál 6 százalékponttal nagyobb arányban vélik úgy, hogy 2010 óta kevesebb fejlesztés történt a városban. Minél kevesebb ideje él valaki a városban, annál inkább gondolja azt, hogy az elmúlt évben több beruházás valósult meg. Hírfogyasztási szokások szerint azt láthatjuk, hogy azok a felnőttek, akik elsősorban a televízióból és a rádióból tájékozódnak a helyi eseményekről, találkoztak inkább több fejlesztéssel, míg az internet böngészői a legkevésbé. 8. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? 4.3. A város jövője A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság tizede szerint nagyon jó, harmada szerint inkább jó irányba haladnak a város ügyei. A megkérdezettek több mint harmada (38 százalék) köztes, is-is választ adott, közel 15 százalék szerint pedig nem mennek jó irányba a dolgok a városban. 29

31 9. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? (%) Mindössze kisebb különbségeket figyelhetünk meg a demográfiai háttér mentén a válaszok között. A nők valamivel pozitívabban ítélik meg a város ügyeinek alakulását, mint a férfiak. Az évek számával egyértelműen erősödik az a vélemény, hogy jó irányba mennek a dolgok a városban. Az életkor szerint megfigyelt tendenciának megfelelően, a nyugdíjasok és az aktív dolgozók szerint mennek leginkább jó irányba a dolgok, míg a munkanélküliek csoportja vélekedik egyértelműen a legkevésbé pozitívan a kérdésről. Az iskolai végzettség szerint azt láthatjuk, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők vélekednek a leginkább pozitívan. 30

32 10. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben jó irányba mennek a dolgok Lakóhely szerint is megfigyelhetünk kisebb különbségeket: a tanyaközpontok és egyéb területek lakói, valamint a Kertváros és Kishomok városrészben élők szerint mennek leginkább jó irányba a dolgok a városban, míg Susán, Hódtó és Újváros lakosai a leginkább szkeptikusok Hódmezővásárhely ügyeinek alakulását illetően. Igaz összességében ezen városrészek lakossága is inkább optimista. Az anyagi helyzet egyértelműen jó hatással van a város fejlődésének megítélésére: minél nagyobb a nettó jövedelme valakinek, annál inkább értékeli úgy, hogy megfelelő irányba halad a város. Azok a válaszadók, akiknek van gyermekük, kis mértékben pozitívabban ítélték meg a kérdést, mint azok a felnőttek, akiknek nincs. 31

33 11. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben jó irányba mennek a dolgok 4.4. Migrációs esélyek A következőkben arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkorák az elköltözési esélyek a hódmezővásárhelyi lakosság körében. A kutatásban résztvevők kétharmada biztosan nem tervezi, hogy máshol telepedjen le öt éven belül, hatoda pedig valószínűnek tartja, hogy nem fog elköltözni. Minden hetedik lakos fontolgatja azonban az elköltözést, 7 százalék biztosan, 7,4 százalék valószínűleg költözni fog a következő öt éven belül. 32

34 12. Diagram: Tervezi Ön, hogy a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%) Komoly különbségek láthatóak az egyes demográfiai dimenziók mentén. A fiatalabb felnőttekben egyértelműen jelentősen nagyobb a költözési hajlandóság, mint az idősebbekben. A tanulók körében a leginkább, míg a nyugdíjasok körében a legkevésbé valószínű, hogy találunk olyan válaszadót, aki a következő öt évben elköltözne. A munkanélküliek inkább fontolgatják a költözést, mint az aktív dolgozók, vagy a gyesen, gyeden lévő szülők. Emellett a gyermeknek is komoly visszatartó ereje van. A kisebb háztartásban élők kevésbé valószínű, hogy elköltöznének, mint a három vagy több fős háztartások tagjai. Egyértelműen összefügg a migrációs szándék azzal is, hogy mi a véleményük a város ügyeinek alakulásáról. Minél inkább gondolja úgy valaki, hogy jó irányba mennek a dolgok Hódmezővásárhelyen, annál kevésbé valószínű, hogy el szeretne költözni a következő öt évben. 33

35 13. Diagram: Tervezi Ön, hogy a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%)(1-4-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=biztosan nem, 4=biztosan) A megkérdezettek szándékain túl, a háztartás többi tagjára is kiterjedt a kérdésünk a költözési tervekkel kapcsolatban. A kutatásban résztvevők fele biztosnak, negyede valószínűnek tartja, hogy a vele együtt élő családtagok nem szándékoznak elköltözni a közeljövőben, hetede (a nem egyedül élő, releváns válaszolók 16 százaléka) azonban valószínűnek tartja, 7,3 százaléka (a releváns válaszolók kevesebb mint 1 százaléka) biztosra veszi, hogy háztartásának valamely tagja más településre költözik a következő öt évben. 34

36 14. Diagram: Mennyire tartja valószínűnek, hogy Önön kívül, valaki más a háztartásból a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%) A költözni szándékozókat megkérdeztük ennek legfőbb okáról is. Az érintettek közel harmada (29,3 százalék) jobb álláslehetőség, közel negyede a továbbtanulás, nyolcada a főváros vagy más nagyváros által kínált jobb lehetőségek, tizede pedig családi okok miatt költözne el. 6,3 százalékot a szebb környezet, 4 százalékot pedig a nagyobb közösségi élet és a jobb szabadidős szolgáltatások vonzanának más városokba. 3,2 százalék úgy véli, hogy ahová költözne, ott alacsonyabbak a megélhetési költségek, kevesebb mint egy százalékot pedig a jobb infrastruktúra csábít el. 15. Diagram: Amennyiben tervezi az elköltözést, mi a legfontosabb oka ennek? (%)(azok körében, akik valószínűleg, vagy biztosan elköltöznének a következő öt évben, N=116, %) A közvélemény-kutatásban résztvevőket megkérdeztünk arról is, hogy elsősorban miért jó szerintük Hódmezővásárhelyen élni. Minden harmadik válaszadó (36,1 százalék) a város csendességét és békés mivoltát, minden hetedik felnőtt az itt élő családtagokhoz és a szülőföldhöz való kötődést, és szintén minden hetedik ember a város rendezettségét és otthonosságát emelte ki. A vásárhelyiek tizedede elsősorban azért szeret a városban élni, mert biztonságos, 7,1 százalék azért, mert modern és fejlődő, 5,3 százalék azért, mert konzervatív, 1,6 százalék pedig az életteli és vidám jellege miatt. A megkérdezettek alig több mint két százaléka nyilatkozott úgy a kérdés hallatán, hogy nem tud ilyet mondani, mert nem szeret a városban élni. 35

37 16. Diagram: Ön szerint elsősorban miért jó Hódmezővásárhelyen élni? (%) 4.5. Az életkörülmények megítélése A minta résztvevőinek 6 százaléka nagyon jónak, harmada inkább jónak tartja a hódmezővásárhelyi körülményeket. A városi lakosság 41,5 százaléka vegyesre értékeli, nyolcada inkább rossznak, 5,1 százaléka pedig egyáltalán nem tartja jónak lakóhelye életkörülményeit. 17. Diagram: Összességében mennyire tartja jónak a hódmezővásárhelyi életkörülményeket? (%) 36

38 A nemtől függetlennek bizonyult a városi életkörülmények megítélése, csakúgy, mint a város ügyeinek alakulásáról kialakított vélemény, vagy a költözési szándék. Kor szerint: egyértelműen a legfiatalabb korcsoport, majd a legidősebbek tartják a leginkább, az ötvenes éveikben járók pedig a legkevésbé jónak az életkörülményeket. Az életkorral összhangban, a tanulók a leginkább elégedett csoport, a munkanélküliek pedig a legkevésbé. Alig láthatóak eltérések lakóhely szerint, bár Susán, Hódtó, Újváros, valamint a tanyaközpontok és egyéb városrészek lakói kevésbé elégedettek az életkörülményekkel, mint Hódmezővásárhely többi polgára. Az anyagi helyzet alapján egyértelműen látszik, hogy a legszegényebb réteg kevésbé érzi jónak a város adta lehetőségeket. 18. Diagram: Összességében mennyire tartja jónak a hódmezővásárhelyi életkörülményeket? (1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=nagyon jónak tartom) 4.6. A problémás területek A kutatás kiterjedt a város legjelentősebb problémáinak feltérképezésére is. A megkérdezettek spontán mondták el, mi a két legjelentősebb probléma Hódmezővásárhelyen, amit a városvezetésnek 37

39 az elkövetkezendő időszakban meg kellene oldania. Szinte minden második ember (44,5 százalék) szerint a munkahelyteremtés és a gazdaság élénkítése lenne a legfontosabb feladat, közel negyede a városi felnőtt lakosságnak infrastrukturális és városfejlesztési problémákat lát elsősorban. Minden ötödik felmérésben résztvevő egyéb problémát emelt ki, úgy mint a közbiztonság, az egészségügy és a szociális ellátás, az oktatás, a szórakozási lehetőségek hiánya, a helyi adók vagy a kisebbségügy rendezése. Csupán a lakosság 3,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs probléma a városban. Másodikként is az infrastruktúra és városfejlesztési feladatokat (12,4 százalék), az utak, járdák, a közlekedés, közművek és a közintézmények fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést és a gazdaság serkentését (5,1 százalék) említették legnagyobb számban. 19. Diagram: Ön szerint mik Hódmezővásárhely legjelentősebb problémái, melyeket az elkövetkezendő időszakban a városvezetésnek meg kellene oldani? (első spontán említés, %) 38

40 20. Diagram: Ön szerint mik Hódmezővásárhely legjelentősebb problémái, melyeket az elkövetkezendő időszakban a városvezetésnek meg kellene oldani? (második spontán említés, %) Az egyéb problémák közt a közbiztonság, az oktatás fejlesztése, az egészségügyi és a szociális ellátás javítása kapta a legnagyobb szerepet, csakúgy, mint az első említések között. A hódmezővásárhelyi lakosság többségének nem jutott eszébe egynél több probléma, 40,6 százalékuk szerint nincs is az elsőként említett fejlesztendő területen túl több hiányossága a városnak (emellett 16,8 százalék nem adott választ másodjára) A számlák fizetése A kutatás kitért arra is, hogy milyen gyakran okoz problémát a hódmezővásárhelyieknek a számlák kifizetése. A lakoson ötödének rendszeresen, tizedének gyakran, harmadának alkalmanként jelent problémát. Csak minden harmadik megkérdezett nyilatkozta azt, hogy sosem jelent ez gondot számára. 39

41 21. Diagram: Milyen gyakran okoz problémát Önnek a hónap végén a számlák kifizetése? (%) Az életkorral jelentősen nő azoknak a csoportja, akik számára nem okoznak problémát a számlák, a hatvan év felettiek közel felének (47,5 százalék) sosincs ilyen problémája. A munkanélküliek, valamint a gyesen, gyeden lévő szülők körében felülreprezentáltak azok akiknek rendszeresen, vagy gyakran vannak ilyen nehézségeik. A kertvárosiak, Kishomokon, Tarjánban és Tabánban élők tudnak leginkább félretenni a havi számlákra, míg Susán-Hódtó-Újváros és Béketelep-Csúcs lakosainak negyede számára rendszeresen problémát jelentenek a csekkek fizetése. A szülők valamivel rendszeresebben kerülnek gondba a számlákkal, mint azok a felnőttek, akiknek nincs gyermekük. A háztartáslétszám emelkedésével egyenes arányban csökken azok hányada, akiknek sosincs problémájuk a rezsivel és egyéb havonta fizetendő költséggel. Természetesen szoros összefüggést találtunk az anyagi helyzettel is. Minél nagyobb az egy főre jutó jövedelem a háztartásaban, annál kevésbé jellemző, hogy gondjai lennének a számlák kifizetésével. 40

42 22. Diagram: Milyen gyakran okoz problémát Önnek a hónap végén a számlák kifizetése? 4.8. A város ügyeinek fontossága és az elégedettség A közvélemény-kutatás további részében az önkormányzat hatáskörébe tartozó néhány feladattal kapcsolatos lakossági percepciókat, attitűdöket mértük fel. Külön kíváncsiak voltunk arra, hogy ezeket a területeket mennyire tartják fontosnak a hódmezővásárhelyi lakosok, és arra, hogy mennyire elégedettek ezek színvonalával. A felsorolt tizenegy terület közül egyértelműen a közbiztonság, valamint az egészségügyi és szociális ellátás a legfontosabb a lakosság számára. Ezeket a vásárhelyiek több mint háromnegyede kiemelkedően fontosnak tartja. A fontossági sorrendben harmadik helyen szerepel az oktatás, negyedik helyen a köztisztaság és csupán ötödik helyen a munkalehetőségek és munkabérek rendezése, igaz ez utóbbit is a lakosság közel 80 százaléka teljes mértékben fontosnak tartja 5. Az utak és járdák állapotának minősége a vásárhelyiek kétharmada, a városkép rendezettsége, az épületek állapota (53,6 százalék), valamint a városban elérhető sportolási lehetőségek (46,9 százalék) a megkérdezettek közel fele számára kifejezetten fontos. A városban elérhető vásárlási és szolgáltatási lehetőségeket a lakosság 43 százaléka, a kulturális és szórakozási lehetőségeket alig több mint harmada (36,8 százalék) tartotta fontosnak, és a felsorolt területek közül érdekes módon a 5 A fontossági sorrendet az 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai alapján hoztuk létre. 41

43 tömegközlekedés bizonyult a legkevésbé fontos dolognak, annak ellenére, hogy a vásárhelyiek többsége ezt is lényegesnek tartotta (harmadának teljes mértékben, negyedének inkább fontos). 23. Diagram: Értékelje 1-5-ig terjedő skálán az alábbi területeket, aszerint, hogy mennyire tartja fontosnak őket! (%) A fontossági sorrendtől jelentősen eltér az a sorrend, amely az elégedettséget ábrázolja. A városban elérhető vásárlási lehetőségekkel és szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a megkérdezettek, a lakosok negyede teljes mértékben, közel fele inkább elégedett. Második legpozitívabban értékelt terület a sportolási lehetőségek, a felnőttek ötöde maximálisan elégedett vele. Közel kétharmada a hódmezővásárhelyieknek inkább vagy teljes mértékben elégedett a városkép rendezettségével és az épületek állapotával, a közbiztonsággal és a köztisztasággal. A kutatásban résztvevők többsége pozitívan nyilatkozott az oktatás színvonaláról, a kulturális és esti szórakozási lehetőségekkel viszont már csak 44 százalék elégedett valamilyen mértékben. Az egészségügyi és szociális ellátással csupán a vásárhelyiek harmada, a tömegközlekedéssel és az utak, járdák állapotával a negyede, a munkalehetőségekkel és a munkabérekkel pedig csak minden kilencedik ember elégedett valamilyen mértékben. 42

44 24. Diagram: Értékelje 1-5-ig terjedő skálán az alábbi területek helyzetét Hódmezővásárhelyen! Mennyire elégedett az alábbiakkal? (%) A tanulmány elengedhetetlen részét képezi annak összehasonlítása, hogy az egyes ügyeket a lakosság mennyire tartja fontosnak, illetve mennyire elégedett velük. A kutatás egyik fő kérdése volt, hogy melyek azok a területek, amelyeknél egyensúlyban van a fontosság-elégedettség páros, és melyek azok a kifejezetten kritikus területek, amiket fontosnak tart a lakosság, ugyanakkor kevéssé elégedett velük. A legkritikusabb területek: a helyi munkaerőpiac, az utak és járdák állapota, valamint az egészségügyi és szociális ellátások. Ezeket kifejezetten fontos ügyeknek tartja a lakosság (1-5-ig tartó skálán 4,5 feletti az átlaguk) amellett, hogy a legkevésbé elégedettek ezekkel a területekkel (a munkalehetőségek, munkabérek és az utak állapota a közepes átlagot sem éri el). Ezeknek a feladatoknak a fejlesztésére különösen érdemes figyelmet szentelnie a városvezetésnek, az ezeken a területeken tett előrelépések jelentősen növelhetik a lakosok általános elégedettségi szintjét. A három kritikus területhez hasonlóan, nem kifejezetten elégedettek a vásárhelyiek a tömegközlekedéssel sem, azonban nem bizonyult igazán kardinális kérdésnek a közösségi közlekedés, a felsorolt területek közül a legkevésbé fontos a lakosságnak. Hasonlóképp a kultúra és a szórakozás sem játszik fontos szerepet a hódmezővásárhelyiek életében, amellett, hogy nem kifejezetten elégedettek velük. Egyértelműen a vásárlási lehetőségekkel, a helyi szolgáltatásokkal és a sportolási lehetőségekkel a leginkább elégedettek a megkérdezettek, azonban messze nem ezeket tartják a leglényegesebb dolgoknak a városban. Továbbá meghatározó szerepe van a közbiztonságnak, valamint a köztisztaságnak és az oktatás színvonalának a városról kialakított pozitív összkép kialakításában. E három terület - az egészségügyi és szociális szféra mellett a legfontosabb a vásárhelyiek számára amellett, hogy ezekkel kifejezetten elégedettek is. 43

45 25. Diagram: Az egyes területek a fontosság és az elégedettség dimenziójában. (1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai 44

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Módosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne

Módosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne Módosító indítvány sorszáma Érintett szelvény 5. 3f-4 Indítványozó Kovács László és Valek Piroska átnézeti térkép Indítvány rövid tartalma, helyszíne 39287 hrsz-ú közpark területfelhasználási módjának

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált településfejlesztési Stratégiája

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált településfejlesztési Stratégiája Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált településfejlesztési Stratégiája Megbízó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Almási István polgármester

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Polgár Város jelenleg hatályos Településszerkezeti tervét 87/2002.(X.03.) sz. határozatával hagyta jóvá az önkormányzat képviselő-testülete. Többszöri módosítást

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához

Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához T elj es eljár ás Előzetes tájékoztatási dokumentáció "Mód osít ások-2016" Tervező: Urban D imen sio Tervező és Szolgált at ó Bt. 2016. KÜLZETLAP

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Törzsszám: P6/2015. Felelős tervező

Törzsszám: P6/2015. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Debrecen

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A Településfejlesztési Koncepció szerzői: Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail: szemart@szemart.

A Településfejlesztési Koncepció szerzői: Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail: szemart@szemart. Megbízó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Almási István polgármester Megbízott: Grants Europe Consulting Kft. & Tér-Idő Műterem Bt. konzorciuma A szerzői: Tér-Idő Műterem Bt.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület telektulajdonos kérelmére kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását 16/2016.(II.10.) Kt. sz. határozatában. A határozat értelmében

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során 4.3. TERÜLETI MÉRLEG A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV P-ART Stúdió Kft Nyíregyháza Legyező u. 78/3 4400 E-mail: veresis55@gmail.com Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám:2/2015 1 Településrendezési

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV melléklet a../2014.( ) számú önkormányzati határozathoz DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROSPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSTERVEZÉSI OSZTÁLY Debrecen, Piac utca 20.sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail:

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Tervi előzmények JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Jánoshalma város első OTÉK-alapú településrendezési tervezését 2003-2004-ben a TTT Városépítő,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben