Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez"

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez I. kötet Helyzetelemzés és jövőkép 2008

2 i kistérség szociális térképe Készült a i Többcélú Kistérségi Társulás határozat alapján az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága, a Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktatási Központja megbízásából Témavezető: Dr. Csatári Bálint geográfus, osztályvezető Témafelelős: Dr. Jász Krisztina szociológus Közreműködők: Farkas Jenő Zsolt Gaborjákné Dr. Vydareny Klára Kovács András Donát Petrás Ede Salánki Szilárd MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

3 i kistérség szociális térképe Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 I.1.1. Helyzetelemzés... 2 I.1.2. Demográfiai folyamatok... 9 I.1.3. Szociális ellátás I.1.4. Bölcsőde I.1.5. Óvoda I.1.6. Általános iskola I.1.7. Lakáshelyzet I.2.1. A kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készített lakossági kérdőív értékelése I A munka célja, módszere I Alapadatok I A települési tényezők megítélése (1.; 2 melléklet és térképmellékletek) I A kistérség fejlődési területeinek megítélése I.2.2. A kistérségi jövőkép vizsgálat egyes eredményeinek és egy 2007-ben végzett kecskeméti lakossági felmérés bizonyos eredmények összehasonlítása I Előzmények I A települési tényezők megítélésének összehasonlítása a kistérségben és en I A kistérségi jövőkép vizsgálat táblázatos kérdéseinek településekre bontott összegző táblázata I.2.3. Összegzés Mellékletek MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

4 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Bevezetés A i Kistérségben lévő települések polgármestereinek kezdeményezésére a és Térsége Többcélú Társulás felkérte Intézetünket a kistérségi szociális térkép elkészítésére, amelynek elsődleges funkciója a legfontosabb kistérségi-települési szociális folyamatok feltárására, elemzése. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete korábbi tapasztalataira építve a városra készített szociális térkép elkészítése során alkalmazott módszerekre is támaszkodva örömmel tett eleget a feladatnak, hiszen a szociális ellátórendszer fejlesztését, mi is a kistérség egyik legfontosabb célkitűzései közé soroljuk. A környéki településeken lévő szociális ellátások bővítését és azok színvonalának növelését sajnálatos módon gyakran forráshiány akadályozza. A realitásokat figyelembe véve tehát úgy véljük, hogy a legfontosabb kérdés; hogyan lehet a meglévő forrásokat a leghatékonyabban felhasználni? A szociális szférával összefüggésben álló helyi sajátosságok leírása, a lokális folyamatok kiértékelése, nyomon követése, a problémák és konfliktusok elemzése, illetve ábrázolása erre adhatnak választ. A tényeket és társadalmi igényeket kiválóan támasztja alá a kistérségi települések jövőjével kapcsolatos lakossági vélemények, aggodalmak feltárása. Mindezek segítségével pontosan körülhatárolható azoknak a társadalmi- és szociális problémáknak a köre és térbelisége, amelyek leginkább jelen vannak a kistérségben. Munkánk alapvetően két részre tagolható. Az első rész a témához kapcsolódó elemeket kiemelve szisztematikusan feldolgozza a különböző statisztikai adatokat, ezzel együtt bemutatja a szociális térképhez kapcsolódó jelenlegi helyzetelemeket: a kistérség eddigi történetét, a demográfiai, szociális, továbbá a főbb intézményi folyamatokat, a lakáskörülményeket. A második rész a július 1. és augusztus 1. között a kistérségben élő lakosság körében elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit foglalja össze. E kérdőíves típusú, survey módszerrel elvégzett főiskolai, egyetemi hallgatók bevonásával készült felmérés célja az volt, hogy megismerhetővé váljon, hogyan vélekedik a lakosság a kistérségről és a térségben lévő településekről, azok fejlődéséről, problémáiról. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

5 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A kötet végi mellékletekben, a kérdőíves vizsgálat legfőbb eredményeit táblázat formájában összegeztük, illetve a meghatározó tényezőket (véleményeket) diagramok és térképek formájában ábrázoltuk. I.1.1. Helyzetelemzés A kecskeméti járás községeinek átsorolása Község Mikortól Honnan Meddig Hova területéből i városkörnyékhez Alpár Kiskunfélegyházi járásból Tiszaújfaluval egyesült Tiszaalpár néven 1954 területéből i városkörnyékhez Bugac területéből Kiskunfélegyházi városkörnyékhez Kunszentmiklósi járásból i városkörnyékhez területéből i városkörnyékhez Hetényegyháza területéből városhoz Izsák Kunszentmiklósi járásból i városkörnyékhez Kiskunfélegyházi járásból i városkörnyékhez Kunszentmiklósi járásból i városkörnyékhez Kunadacs Dunavecsei járásból Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez Alsódabasi járásból i városkörnyékhez Kunpeszér Dunavecsei járásból Kunszentmiklós Dunavecsei járásból Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez Alsódabasi járásból i városkörnyékhez Alsódabasi járásból i városkörnyékhez területéből Lászlófalva területéből területéből i nagyközségkörnyékhez i nagyközségkörnyékhez i nagyközségkörnyékhez Kunszentmiklósi járásból i városkörnyékhez Szabadszállás Dunavecsei járásból Kunszentmiklósi nagyközségkörnyékhez MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

6 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Tiszaalpár Alpár és Tiszaújfalu egyesülése Kiskunfélegyházi városkörnyékhez Kiskunfélegyházi járásból i nagyközségkörnyékhez Tiszaújfalu Kiskunfélegyházi járásból Alpárral egyesült Tiszaalpár néven területéből i városkörnyékhez január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért december 31- én valamennyi járás megszűnt, így a kecskeméti is. A városok körül városkörnyéket alakítottak ki, a korábbi kecskeméti járás egyes települései más-más városkörnyékhez kerültek. A kecskeméti kistérség jelenlegi települései a következő városkörnyékhez tartoztak: és városkörnyéke:,,,,,,,,, (1986-ban kivált és önálló község lett ),,. és városkörnyéke:,, Lászlófalva (1987 óta újból ),. Kunszentmárton (Szolnok ma Jász-Nagykun-Szolnok megye) városi jogú nagyközség környéke:. A rendszerváltás után az önkormányzati rendszer többek között a települések önállóságát hozta magával. A korábban felülről vezérelt együttműködéseket, kapcsolatokat éveken át nem követte a települések önkéntes összefogása, esetenként valamely konkrét cél érdekében keresték meg egymást. A KSH agglomerálódó térségnek jellemezte környékét, belső gyűrűjébe sorolta,,, községeket, a külső gyűrűbe tartozott, Bugac, Bugacpusztaháza,,,,,,,, és. Néhány év elteltével szakmai körökben egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van olyan nem közigazgatási alapon lehatárolt városkörnyéki, kistérségi területi beosztás kialakítására, amely lehetővé teszi ezek elemzését, vizsgálatát. Ezzel az Európai Közösség Tanácsának gyakorlatához is igazodni lehetett. Ezt a lehatárolást széleskörű véleményfeltárás alapján a KSH 1993-ban dolgozta ki. A kistérségi beosztás lefedte az egész országot, minden település egy és csakis egy kistérséghez tartozott. A kistérségi rendszerben minden város vonzásközpont, illetve több város esetén társközpont. A -- kistérséghez 18 települést soroltak (,,,,,, Izsák,,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

7 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés,,,,,,,, ), amelynek 1572 km 2 -es területén fő élt (1993). A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló (1996. március 19-én elfogadott) évi XXI. törvény már nevesítette a kistérségeket: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztésistatisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A települési önkormányzatok területfejlesztési önkormányzati társulásokat hozhattak létre a települések összehangolt fejlesztése, valamint a közös területfejlesztési programok kialakítása, és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében. A törvény szellemében egymás után alakultak meg a társulások. A és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1996 júniusában jött létre 17 település közös akaratából. A Társulásban résztvevő települések területe szinte azonos az egykori i járáséval, bizonyítva a térség településeinek összetartozását. A résztvevő önkormányzatok száma a későbbiekben bővült, község 1999-ben csatlakozott a Társuláshoz. A Társulás elsődleges célja a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, és a fejlesztések megvalósulását szolgáló közös pénzalap megteremtése. A és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 2000 szeptemberében jegyezték be, mint bankszámlával rendelkező, részben önálló költségvetési szervet. A bevételek a tagként belépett Önkormányzatok lakosságszám arányos befizetéseiből, továbbá pályázatokon elnyert pénzekből származnak. A pályázatokon való részvételhez szükséges önrészt a tag Önkormányzatok befizetéseiből származó pályázati alap létrehozása tette lehetővé évben alakult meg a és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szervezetének keretein belül az "Aranyhomok" Kistérségfejlesztési Egyesület, melynek feladata elsősorban a térség kapcsolatainak erősítése, a helyi erőforrások felkutatása, pályázatok elkészítése novemberétől 15 településen településfejlesztőt foglalkoztat az Egyesület által működtetett kistérségi iroda a települések közötti gyorsabb és eredményesebb munkavégzés érdekében. Ezzel a településfejlesztői hálózattal vált lehetővé az önkormányzatok és a kistérségi iroda, az önkormányzatok egymás közötti, a lakosság MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

8 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés (vállalkozók, civil szerveződések) és az önkormányzatok, valamint a lakosság (vállalkozók, civil szerveződések) és a kistérségi iroda közötti szorosabb, informálisabb együttműködés. A kistérségben január óta működik a és Térsége Információs és Szolgáltató Rendszer. Ez a hálózat a kistérség településeit összekötve lehetővé teszi a kistérségen belüli információk áramlását. A hálózat emellett más hálózatokkal teremt kapcsolatokat, így sokkal szélesebb körben is mód nyílik a legfrissebb információk elérésére ben különböző jogszabályokkal (kormányrendelet, törvény) arra ösztönözték a településeket, hogy többcélú kistérségi társulást hozzanak létre egyes közszolgáltatások hatékonyabb működtetése érdekében. Ennek alapján a és Térsége Többcélú Társulás a és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódjaként június 30-án jött létre 18 települési önkormányzat (,,,,,,,,,,,,,,,, és ) összefogásával. A Társulás a következő célokat fogalmazta meg: szervezeti keret biztosítása a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének; az önkormányzati feladat és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése; egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása; a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás; a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése; térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. A Társulás különböző fejlesztési terveket, programokat készít, pályázatokat nyújt be, illetve széleskörű marketingtevékenység révén igyekszik megismertetni a kistérséget és a településeket a nagyközönséggel is (pl. Internet, kiadványok). A települések számára bemutatkozási lehetőségeket teremt, kiállításokat, valamint. képzéseket, konferenciákat, tanulmányutakat szervez. A települések többféle önkormányzati közszolgálati feladatot a Társulásra ruháztak át: pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetése (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás); közoktatási intézmény fenntartása a társulás keretében, közoktatási intézményi társulások feladatellátásának megszervezése; MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

9 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés szociális alapszolgáltatási feladatok (családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szenvedély- és pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása) kistérségi szintű működtetése; gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi szintű működtetése; belső ellenőrzési feladatok ellátása; mozgókönyvtári feladatok ellátása; egészségügyi alapellátás (hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése); kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása; szervezési és foglalkoztatási tevékenység a munkaerő-piaci programok - közmunka és a közhasznú foglalkoztatás lebonyolításában; együttműködés a települési önkormányzatokkal a fogyatékos, a szabadidős diáksport tevékenységek összehangolásában. A többcélú társuláson belül négy mikrotérséget alakítottak ki, az alközpontok a környező településeket fogják össze, segítik munkájukat. Helvéciához, és ; Kerekegyházához,, és ; Lajosmizséhez ; Tiszakécskéhez,, és ; a Társulás központjához, hez pedig tartozik. A Társuláson belül feladatellátó társulások (mikrotársulások) jöttek létre, melyek feladataik ellátásához a hatályos költségvetési törvény rendelkezéseinek megfelelően a és Térsége Többcélú Társulás Társulási Tanácsának döntése alapján különböző mértékű kistérségi kiegészítő normatívát kapnak. 1. Pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) kistérségi szintű működtetésére a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a nevelési tanácsadás feladatot intézménye, a Nevelési Tanácsadó lássa el,,,,,,,,,,,,, településen. Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a logopédiai ellátás feladatot intézménye, a Nyíri úti általános iskola és Speciális szakiskola Logopédiai tagozata lássa el külön megállapodás szerint,,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

10 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés,,,,,,,,, településen. Város Önkormányzatával, hogy a logopédiai ellátás feladatot oktatási intézményei útján lássa el külön megállapodás szerint. Város Önkormányzatával, hogy a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás feladatot intézménye, a Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény lássa el külön megállapodás szerint,,, településen. 2. Közoktatási intézmény fenntartása társulás keretében A Társulás július 1-től fenntartja a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. 3. Közoktatási intézményi társulások A közoktatási intézményi feladatok ellátására a Társulás szeptember 1-jétől szerződést kötött (a bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás, az iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás, a tagintézményi támogatás, valamint a kistelepülési tagintézményi támogatás Társulás által lehívott összegének átadására) központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és Fülöpjakab települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú,, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással. Község Önkormányzata a kistérségen kívül eső Kunadacs Község Önkormányzatával hozott lére intézményi társulást közoktatási feladatai ellátására Kunadacs központtal. 4. Családsegítés, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás kistérségi szintű működtetésére a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: központú, és települése közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

11 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés központú, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; központú intézményi társulással,, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével, házi segítségnyújtás és nappali ellátás kivételével települések közigazgatási területére; központú intézményi társulással, a házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás kivételével,,,, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat feladatellátáson kívül települések közigazgatási területére kiterjedően; A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában az központú, házi segítségnyújtás kivételével,, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással; A családsegítés, a támogató szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, nappali ellátás feladatok vonatkozásában a központú,, házi segítségnyújtás kivételével, és települések közigazgatási területére kiterjedő intézményi társulással. 5. A belső ellenőrzési feladatok ellátására a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött: Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a belső ellenőrzési feladatot lássa el a kecskeméti önkormányzati intézmények vonatkozásában, valamint nyújtson segítséget a társulás területén működő belső ellenőrzési társulások munkájához. Város Önkormányzatával, hogy tevékenységét terjessze ki,,,,,, és a kistérségen kívül eső Bugac (Kiskunfélegyházi kistérség) települési önkormányzatok intézményeire. Város Önkormányzatával, hogy tevékenységét terjessze ki,,,,,,,, települési önkormányzatok intézményeire. 6. A mozgókönyvtári feladatok ellátására a és Térsége Többcélú Társulás szerződést kötött a Katona József Megyei Könyvtárral, hogy a mozgó könyvtári feladatokat lássa el,,,,,,, és települési önkormányzatok részére. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

12 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés 7. A társulás feladat-ellátási szerződést kötött a kistérség egészére kiterjedően közösségi ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) biztosítására. A kiegészítő normatívák elosztásánál az volt az irányelv, hogy a társulások a feladatellátáshoz kapcsolódó, a költségvetési törvény mellékletében meghatározott mutatószámok után járó teljes normatíva összegét megkapják, valamint a Társulási Tanács döntése értelmében további (általános működési) támogatást biztosítson a Társulás a feladatok zökkenőmentes ellátásához. I.1.2. Demográfiai folyamatok A kecskeméti kistérség 148 ezer hektárján 18 település található, ezekben közel 171 ezer fő élt (2006. év végén). Ebből 110 ezren kecskeméti lakosok, a következő nagyobb népességű város (11,7 ezer fő) és (11,2 ezer fő). A többi néhány ezres település mellett négyben ezernél is kevesebben élnek (,,, utóbbi a kistérség legkisebb községe 687 főjével). Tíz év alatt a kistérség népessége 4,3 %-kal bővült (miközben az ország népessége folyamatosan csökkent). Dinamikus növekedés volt ön (29 % - ez a születések számának a halálozásokét jóval meghaladó ütemére, illetve a jelentős pozitív vándorlási egyenlegre vezethető vissza), on (19 % - a természetes fogyás miatt ez a bevándorlási többletnek tudható be); míg és lakónépessége %- kal haladta meg a tíz évvel korábbit. Több településen néhány fős változás mellett lényegében stabil a népességszám. A népességváltozás egyik oka a természetes szaporodás/fogyás, a születések és a halálozások számának különbözete. A kistérség egészét nézve a természetes fogyás az egész évtizedet jellemezte (kiugróan magas volt 2003-ban), természetes szaporodás csak Helvécián és ön volt. A fajlagos (1000 lakosra jutó) fogyás kiemelkedően magas volt on (tíz év alatt 134 fő), míg Ágasegyházán, Tiszakécskén, Lajosmizsén és on 50 főnél több veszteség mutatkozott. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

13 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A lakónépesség év végi számának alakulása a kecskeméti kistérség településein Összesen MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

14 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Az élveszületés és a halálozás alakulása a kecskeméti kistérségben Fő Élveszületés Halálozás A lakónépesség számának változásában a migrációnak is jelentős szerepe van. A beés elköltözések különbözete a kistérségben végig pozitív szaldót jelzett, ez kompenzálta a természetes fogyást. Néhány településről többen mentek el, mint amennyien ott letelepedtek: tíz év alatt 127, és 83-83, és lakossal lett kisebb emiatt. Az 1000 lakosra jutó vándorlási többlet igen magas volt ön (1996 óta 222 fő), on, on (ezzel a természetes fogyást ellensúlyozva növekedhetett a népességszám mindkét településen), Helvécián (a természetes szaporodás mellett ez is hozzájárult a bővüléshez) és 2006 között a természetes szaporodás (+), illetve fogyás (-), valamint a vándorlási egyenleg alakulása a kecskeméti kistérség településein Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási egyenleg Összesen MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

15 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés A kistérségben a lakosság nemek szerinti összetételében 1996 óta nem sok változás történt, a férfiak aránya 47,7-47,9 % körüli. Férfi-többlet jellemzi Ladánybenét (52 %) t és ot (néhány fővel több férfi él ott, mint nő). A népesség korösszetétele több szempontból is fontos tényező. A különböző korosztályok különböző igényeket támasztanak az ellátó intézményekkel (pl. bölcsőde, óvoda, iskola, nyugdíjas-otthon, idősgondozó hálózat, szociális munkások) szemben, más elvárásaik vannak a lakásminőséggel, vásárlási, szórakozási lehetőségekkel, stb. kapcsolatban. A kecskeméti kistérségben az élveszületések számának csökkenő tendenciája miatt évről évre csökkent a 18 éven aluliak aránya 1996-ban még 23, 2006-ban már 20 % volt. A évesek súlya keveset (mindössze 1 %-ot) változott, 2006-ban a lakosság 60,7 %-át tették ki. Az idősebbek számának és részesedésének folyamatos emelkedése (az 1996-os 17,4%-ról 2006-ban 19,5 %-ra) előre vetíti a számukra nélkülözhetetlen ellátó rendszer fejlesztésének szükségességét. Most még a fiatalok vannak többségben (a 18 éven aluliak száma meghaladja a 60 éven felüliekét), ez az előny azonban folyamatosan mérséklődik: az 1996-os 32 %-os többlethez képest 2006-ra ez 2 %-ra zsugorodott. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

16 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Az öregedési mutató (60 éven felüliek a 18 év alattiak %-ában) alakulása a kecskeméti kistérség településein ,942 0,990 1,029 1,033 1,035 1,056 1,101 1,108 1,111 1,141 1,144 0,514 0,530 0,532 0,524 0,527 0,532 0,557 0,563 0,559 0,570 0,568 0,699 0,737 0,760 0,742 0,718 0,761 0,776 0,774 0,778 0,787 0,785 0,958 0,875 0,901 0,927 0,939 0,942 0,972 1,029 1,065 1,024 1,014 0,545 0,533 0,554 0,560 0,559 0,548 0,533 0,537 0,537 0,560 0,562 0,830 0,825 0,854 0,899 0,888 0,907 0,962 1,026 1,026 1,050 1,057 0,716 0,745 0,775 0,801 0,824 0,850 0,873 0,902 0,934 0,964 0,984 0,840 0,868 0,869 0,884 0,896 0,921 0,881 0,896 0,896 0,903 0,923 1,195 1,159 1,159 1,076 1,071 1,163 1,140 1,182 1,174 1,174 1,142 0,796 0,836 0,873 0,862 0,861 0,839 0,846 0,841 0,863 0,861 0,848 0,866 0,885 0,895 0,905 0,892 0,891 0,899 0,926 0,948 0,973 0,982 0,788 0,811 0,846 0,884 0,940 0,949 0,952 0,928 0,954 0,968 0,971 0,839 0,853 0,865 0,845 0,870 0,852 0,900 0,957 0,959 0,946 0,978 0,917 0,958 0,981 0,995 0,999 1,001 1,037 1,061 1,104 1,089 1,136 0,770 0,779 0,785 0,749 0,761 0,800 0,794 0,841 0,868 0,889 0,902 0,986 1,025 1,054 1,084 1,098 1,131 1,149 1,158 1,188 1,184 1,198 1,191 1,195 1,258 1,253 1,261 1,322 1,465 1,457 1,531 1,506 1,553 0,610 0,635 0,684 0,695 0,741 0,785 0,818 0,881 0,932 0,952 1,021 Összesen 0,759 0,784 0,811 0,831 0,849 0,870 0,888 0,912 0,939 0,962 0,978 Az egyes települések eltérő öregedési jeleket mutatnak. A legfiatalabb és, ahol a 18 éven aluliak %-kal többen vannak, mint a 60 éven felüliek (e két településen is nyomon követhető az öregedés, az említett mutató folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben). A fiatalok száma meghaladja az idősekét még,, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

17 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés esetében, minimális többlet van en, Kerekegyházán, Lajosmizsén, Lakitelken és en. on másfélszer annyi 60 éven felüli lakos van, mint 18 éven aluli,,,, esetében is erősebb elöregedési tendencia mutatkozik. I.1.3. Szociális ellátás A kecskeméti kistérségben 17 tartós bentlakásos és átmenetei elhelyezést nyújtó otthonban látják el a helyi és a más településről származó ellátásra szorulókat, időseket: 10 (1996-ban még csak 7 volt), és 2-2, míg,,, 1-1 ilyen intézménnyel rendelkezik. Az otthonok 2006-ban 1213 férőhelyen ez hoz képest egyharmaddal több látták el a gondozottakat. Az otthonok közül 13-ban 808 férőhelyen kifejezetten idősekről gondoskodnak. Ezek az intézmények lényegében teljes kihasználtsággal működnek, sok érdeklődő várólistán van. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 10 településen található, nem működik ilyen intézmény on, Fülöpházán, Helvécián, on, Ladánybenén, en, on és ön. en 12 (1996-ban még csak 6), a többi településen 1-1 ilyen klub üzemel óta folyamatosan bővült a férőhelyek száma, en pl. több mint kétszeresére (ugyanakkor on és Tiszakécskén szűkítésre került sor), így ban már 1136 férőhely várta az időseket. Ez is kevésnek bizonyult, mindig több volt az ellátott, mint a férőhely után évről évre nőtt a zsúfoltság (2000-ben másfélszer annyi idős embert láttak el, mint amennyi hely volt), utána a fejlesztések következtében mérséklődött a telítettség, 2006-ban már minimálisra csökkent a különbség. Szociális ellátást más módon is nyújtanak a településeken. Étkezéssel és házi segítségnyújtással 2006-ban már 488 főt láttak el (,, nem nyújt ilyen szolgáltatást, Helvécián néhány évben volt, most már nincs), számuk változó volt, 2002 óta alapvetően jelentős bővítése következtében folyamatosan emelkedett az ellátottak létszáma. Csak étkezésben 2006-ban 649 fő részesült, ez a kör is változó létszámú volt. on, Helvécián (egy év kivételével), on, on nem, ön 1996-ban és 2006-ban tudtak ilyen szolgáltatást igénybe venni. A szociális alapellátás keretében csak házi segítségnyújtásban részesülők száma egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt, 2006-ban 376 főt láttak el. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

18 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés I.1.4. Bölcsőde A kistérségben mindössze három településen működik bölcsőde en 7, Lakitelken és Tiszakécskén 1-1. Mindegyik bölcsőde túlzsúfoltnak mondható olykor másfélszer, kétszer annyi gyermeket látnak el, mint amennyi férőhellyel rendelkeznek. en 1997-ben volt jelentős férőhelyszűkítés, Tiszakécskén az 1997-es csúcs után folyamatosan csökkentették a férőhelyeket. A bölcsődés gyermekek számának hullámzása miatt a kihasználtság is változatosan alakult. A kecskeméti kistérségben működő bölcsődék fontosabb adatai Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) Bölcsödébe beirt gyermekek száma Férőhely-kihasználtság, % 117,63 129,67 138,33 146,83 127,33 125,83 121,83 126,67 128,83 135,50 130,50 195,00 175,00 145,00 180,00 190,00 225,00 175,00 170,00 125,00 120,00 106,45 126,67 126,67 108,33 104,17 116,67 116,67 140,00 165,00 155,00 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

19 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés Általában 6-7 gyermeket lát el egy-egy gondozónő, akiknek létszáma Tiszakécskén és Lakitelken 1-1 fővel csökkent az elmúlt évtizedben (Lakitelken 6-ról 5-re, Tiszakécskén 5-ről 4-re), míg en folyamatos létszámbővítést hajtottak végre (1997-ben 116, 2006-ban 135 fő dolgozott a bölcsődékben). Tiszakécskén és Lakitelken minden gondozónő szakképzett, en néhányan szakképzettség nélkül látják el feladatukat. I.1.5. Óvoda Az óvodába beírt gyermekek számának alakulása (gyógypedagógiai neveléssel együtt) a kecskeméti kistérség településein Összesen A kistérség minden településén működik óvoda, összesen 72 intézményben foglalkoznak a gyerekekkel. en 42, Tiszakécskén 5 (számuk csökkent 2001 óta), Lajosmizsén 4, Kerekegyházán 3, ön, Helvécián és on 2-2, a többi településen 1-1 óvoda üzemel ban több mint öt és félezer férőhelyen látták el az óvodásokat, néhány hely szabadon is maradt, 2001-ben volt csak több gyermek, mint férőhely. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

20 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés I.1.6. Általános iskola A kecskeméti kistérségben 51 általános iskolai feladatellátási hely működött, ebből 28 en (2001 óta 2-vel csökkent ez a szám). Tiszakécskén 6 (korábban 5), Helvécián 2, a többi településen 1-1 általános iskolában oktatják a gyermekeket. A tanulók száma a születések alakulása miatt kisebb hullámzások mellett folyamatosan csökkent, 2006-ban 15 ezren jártak általános iskolába. Általános iskolai tanulók számának alakulása (gyógypedagógiai oktatással együtt) a kecskeméti kistérség településein a évi %-ában , , , , , , , , , , , , , , , , , ,41 Összesen ,73 A kevesebb tanuló miatt az osztályok számát is csökkenteni kellett, a fős osztálylétszám így általában megmaradt. Kisebb osztályokban tanulhatnak on (15-17 fővel), Fülöpházán (9-12 iskolással), on (11-15 tanulóval) on (11-12 gyermekkel). A kistérség egésze tekintetében az általános iskolások közel fele tanítás után a napköziben marad, ez azonban településenként igen eltérő arányban jelentkezik: pl. on a tanulók háromnegyede, en 48 %-a, on 44 %-a, míg Ladánybenén 13, Lajosmizsén pedig 7 %-a veszi igénybe a napközis ellátást. Az általános iskolák felső tagozatain előfordul, hogy a gyerekek nem tudnak lakóhelyükön tanulni, így más településre, kollégiumba mennek. A kistérségben MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

21 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés en, Lajosmizsén és Tiszakécskén van erre lehetőség. Lajosmizsén az általános iskolai tanulók 16 %-a kollégiumban lakik. Különböző körülmények, betegségek miatt szükség van egyes gyermekek gyógypedagógiai oktatására. Ezzel foglalkozó intézmény en, Kerekegyházán, Lajosmizsén és Tiszakécskén található, on folyamatos létszámcsökkenés után 2006-ban már megszűnt ez a típusú ellátás. Összesen 455 gyermek vette igénybe ezt az oktatási formát 2006-ban, számuk csökkenő tendenciát mutat. A tanulókkal 2006-ban 1437 főállású pedagógus foglalkozott, létszámuk változó, de tendenciájában mérséklődőnek mondható volt. I.1.7. Lakáshelyzet A kecskeméti kistérség településein 2006-ban közel 72 ezer lakás volt, az építkezések és megszűntetések eredőjeként 5 %-kal több, mint 2001-ben. Élénk építkezési kedv jellemzi öt (ahol e néhány év alatt közel 10 %-kal bővült a lakásállomány) és Helvéciát (8 %-os növekedéssel). Tíz évre visszatekintve az új lakások számában nagy hullámzások tapasztalhatók. A legtöbb lakást (822) 2003-ban, a legkevesebbet (334) pedig 1998-ban vehették birtokukba lakóik. Településenként is változó, hullámzó volt a lakásépítés. A 2006-os lakásállomány kb. egytizede épült az elmúlt tíz évben. Az új lakások nagyságának alakulásában nem érzékelhető határozott tendencia, a kistérség egészében és a településeken minden évben más-más átlagos alapterületet számolhattunk. Néhány példa a végletekre: 1999-ben átlag 44 m 2 (1996-ban pedig 116 m 2 ); 2004-ben 49 m 2 ; on 1998-ban az átlag 143 m 2 -re, 2004-ben 146 m 2 -re jött ki; Fülöpházán 2003-ban építettek egy 202 m 2 -es házat. Az új lakások szobaszámának alakulásában már jelentkezik az emelkedő tendencia, egyre több négy és annál több szobás lakást építenek. Az új lakások komfortossága is változatos képet mutat. Bár minden településen van közüzemi vízvezeték-hálózat (némely kisközségben ez csak 4-6 km-t jelent), az új lakásoknak olykor csak egyharmada-fele csatlakozott (csatlakozhatott) a hálózatra. Közcsatorna-hálózat mindössze öt településen épült ki (,,,, ), így a csatlakozás csupán e helyeken lehetséges. Ezt a helyzetet az új lakások többségénél nem tudták/akarták kihasználni. A vezetékes gázhálózat minden településen megtalálható, erre már sokkal gyakoribb a bekötés, sokszor az összes új MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

22 i kistérség szociális térképe Helyzetelemzés lakásba bevezetik a gázt. Természetesen ezekben az arányokban a lakások településen belüli elhelyezkedése is szerepet játszik, ha pl. olyan részen építkeztek, ahová még nem ért el a hálózat, akkor hiába a szándék. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a ház előtt húzódó vezeték ellenére többnyire anyagi okok miatt nem veszik igénybe a szolgáltatást. A lakásállomány és az új lakások részesedése a kecskeméti kistérség településein között Lakásállomány, 2006 épített lakások száma aránya, % , , , , , , , , , , , , , , , , , ,61 Összesen ,49 A lakásállomány egészét nézve az elmúlt néhány évben folyamatosan bővült a közüzemi vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások aránya: 2006-ra ez en a 99, Tiszakécskén a 89, Lakitelken a 85 %-ot érte el, míg pl. a 44, a 43, a (!) 25 %- os ellátottságával a kistérség sorát zárja. Nincs minden településen közcsatorna-hálózat, ahol van, ott jelentős fejlesztésekre került sor. Ágasegyházán, en, on 2006-ban már a lakások %-ának szennyvizét szállították el a hálózaton keresztül, Lajosmizsén ez 14 %-os, Tiszakécskén 19-os részarányt jelentett. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

23 i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.1. A kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készített lakossági kérdőív értékelése I A munka célja, módszere A felmérés 17 településen 1 zajlott egyetemi hallgatók segítségével, akik randomwalk egy véletlen útiterv követésével járták be az adott községek, városok utcáit. A survey módszerrel végzett munka során több mint 650 fő válaszolt a feltett kérdésekre. Végül az adatelemzés során 649 kérdőív a kitöltött kérdőívek 99%-a lett felhasználva. (Az 1%-os utólagos szelekcióra mely lényegében elhanyagolható a hézagosan kitöltött ívek miatt került sor.) A vizsgálati alapsokaság ( ezer fő) megosztása a településtípusonkénti népességszám alapján történt, községenként minimum 20, a városok, és esetén fő került a kiválasztott mintába. Az elemzések végül tehát 649 fő (véletlenszerűen kiválasztott minta) válaszai alapján készültek. A válaszadók életkori és nemi megoszlásuk, valamint iskolai végzettségük szerint reprezentálják a térség 18 évesnél idősebb lakosságát. Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára normál értéken belül mozog (kb+/-5%). Az egész mintanépességre vonatkozó adatok tehát csak kis mértékben térhetnek el attól az eredménytől, amit abban az esetben kaptunk volna, ha a kistérség valamennyi választókorú polgárát megkérdezzük. Kisebb egységekben településszinten vizsgálva a mintát, nagyobb intervallumban mozog a minta hibahatára. I Alapadatok A legfiatalabb válaszadók a éves, míg a legidősebbek a 70 év feletti korosztályból kerültek ki. A minta 63%-a középiskolai, 18%-a ennél magasabb végzettséggel rendelkezik. A kérdezettek 53%-a nő, 46%-a férfi. A többség születése óta szülőfalujában-, városában él. Feltételezhetően ezzel is összefügg az az eredmény, miszerint a lakosság többsége szeret a településén élni. Az adatok szerint 40% nagyon, 50% inkább szeret. A lakosság háromnegyede nem kíván máshová költözni (74%). 1,,,,,,,,,,,,,,, és MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

24 i kistérség szociális térképe Jövőkép 8% 2% 50% 40% ábra: Mennyire szeret településén élni? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása (1. - Nagyon szeret; 2. - Inkább szeret; 3. - Inkább nem szeret; 4. - Nem szeret) 16% 10% 74% ábra: A Szándékozik-e a jövőben elköltözni a településről? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása (1. - nem; 2. - igen; 3. - nem tudja) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

25 i kistérség szociális térképe Jövőkép I A települési tényezők megítélése (1.; 2 melléklet és térképmellékletek) A kérdőív első kérdéscsoportja (5. kérdés) a különböző települési tényezőkkel való megelégedettséget tárta fel, vagyis a településekre jellemző dimenziókat kellett értékelni, aszerint hogy azokat mennyire tartják megfelelőnek. Az értékelés lehetett 4. nagyon jónak ítélem, 3 jónak vélem, 2 problémás tényező, 1 igen súlyos probléma. Azok, akik az egyes tényezőket nem tudták, vagy nem akarták megítélni nem tudom választ adtak, (néhány esetben visszautasították a kérdést). A minta teljes egészét tekintve, tehát az egész kistérség lakosságát alapul véve elmondható, hogy a megadott települési tényezők közül a kérdezettek többsége (60-70%-a) jónak vélte a környezet általános állapotát, a helyi tömegközlekedést, az élet- és lakhatási lehetőségeket, a szolgáltatások színvonalát és elérhetőségét, sőt a közbiztonságot és a közlekedési viszonyokat is. A legproblémásabbnak a munkalehetőségeket tartották. 43% szerint problémás, 34% szerint pedig igen súlyos probléma! Kiugróan magas arányban szinte egyöntetűen vélték problémának a munkalehetőségek hiányát (a munkanélküliséget) ban, ban Lakitelken és Kerekegyházán. 19% 2% 35% % 3. ábra: A munkalehetőségek megítélése A lakosság 35%-a igen súlyos problémának (1), míg 44%-a problémás tényezőnek (2) 19% jónak (3), 2% kiválónak véli (4). MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

26 i kistérség szociális térképe Jövőkép Az élet és lakhatási lehetőségeket a minta 30%-a vélte problémásnak. on feltűnően magas volt azoknak az aránya, (75%) akik szerint ez a tényező súlyos gondot jelent, de városában is sokan fejezték ki aggodalmukat emiatt. A szolgáltatások színvonala kedvezőbb megítélést kapott a települési tényezők sorában. Ugyanakkor nagy eltérések tapasztalhatók: Lajosmizsén a többség (75%) kifejezetten pozitívan értékelte, míg ban, Lakitelken, on, on és Fülöpházán a lakosság 40-50%-a panaszkodott a szolgáltatások minőségére, elérhetőségére. A környezet állapotáért Lakitelken, on és Kerekegyházán aggódnak relatíve sokan, a többi településen többé-kevésbé jónak ítélik a lokális környezeti viszonyokat. A kulturális és szórakozási lehetőségeket a minta több mint 60%-a problémásnak (az egész mintán belül 17% igen súlyosan) látta. A városi települések közül Tiszakécskén meglepően magas arányban aggódnak e tekintetben. A helyközi tömegközlekedést a válaszadók majdnem 50%-a jónak véli, csupán 30% értékeli problémásnak., és polgárai közül azonban igen sokan rossznak jelölték e tényezőt. A közlekedési viszonyokat általában még kedvezőtlenebbnek ítélték. A közbiztonságot a többség jónak tartja (49%), de meglehetősen magas azok aránya is, akik problémásnak ítélik meg (40%). on és Ladánybenén a kérdezettek nagy része panaszkodott ez ügyben. A vállalkozói környezet megítélése is meglehetősen vegyes volt, ebben az esetben viszonylag sokan (11%) nem válaszoltak. A legkedvezőtlenebb képet on kaptuk. I A kistérség fejlődési területeinek megítélése A második kérdésblokkban (6. kérdés) a kistérség fejlődése szempontjából leglényegesebb tényezőket kellett értékelni, aszerint hogy azokat mennyire tartják fontosnak. Az értékelés lehetett nagyon fontos - 4, fontos - 3, kevésbé fontos - 2, nem fontos - 1. A nem tudom válasz ebben a blokkban is (mint általában) alternatívaként szerepelt. A felsorolt dimenziókat a megkérdezettek legalább 60%-a, de leginkább háromnegyede minden esetben fontosnak gondolta, így az elemzésben a jobban differenciáló MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

27 i kistérség szociális térképe Jövőkép nagyon fontos válaszok értékelését emeljük ki. A kistérségi tényezők közül a kérdezettek 76%-a a munkahelyteremtést jelölte meg legfontosabb fejlesztési elemként! A munkahelyteremtést a kecskeméti lakosság is (99-98%-ban) igen fontosnak tartja a város fejlődése szempontjából (GALLUP 2008). (Olyan terület került a fontossági lista elejére, ami az ország és az alföldi vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetéből fakadó általános, súlyos probléma. Ez az eredmény várható volt.) A munkahelyteremtést különösen nagy arányban, szinte egyöntetűen nagyon fontos kategóriába sorolták és lakosai. 80%-os, illetve még ennél is magasabb arányban vélték fontosnak a kistérségben az egészségügy és az oktatás fejlesztését, a kistérségi úthálózat korszerűsítését és a helyi közösségek megerősítését, valamint a szociális ellátás javítását, illetve a környezetvédelmet is. Meglepő módon on a kérdezettek fele kevésbé tartja fontosnak az egészségügyet. on a szociális ellátást látják sokan kevésbé fontosnak. A helyközi tömegközlekedést a kérdezettek 1/3-a nem véli fontosnak! A környezetvédelmet on például feltűnően nagy arányban a nem, és a kevésbé fontos tényezők közé sorolták. A fenti kérdésekre született válaszokból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, az egyes tényezők átlagtól jelentősen eltérő megítélésének hátteréhez az adott településre jellemző sajátosságok további tanulmányozása, részletesebb megismerése volna szükséges. (Ezeket az összefüggéseket a jelen kérdőív, korlátozottsága végett nem képes feltárni). A 7. kérdés a harmadik kérdéscsoport a kistérségben lehetséges vidékfejlesztési programok indokoltságát, illetve azok lakossági megítélését tárja fel. Az értékelés a 6. kérdéshez hasonlóan, a nagyon fontos, fontos, kevésbé fontos, nem fontos, nem tudom válaszok alapján történt. A felsoroltak nagy részét a válaszadók többsége, legalább 70%-a, nagyon fontosnak, vagy fontosnak vélte. Legmagasabb arányban a helyi örökségek megőrzését vélték nagyon fontosnak (68%). A helyi életminőség javítását 58%-ban nagyon fontosnak, 32%-ban fontosnak jelölték. A vidékfejlesztési programok közül a helyi szőlő és borágazatot, a tejágazatot 23-23%-ban kevésbé tartották fontosnak, sőt 10-10% szerint egyáltalán nem fontosak ezek a tevékenységek. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

28 i kistérség szociális térképe Jövőkép Az egyéb lehetséges vidékfejlesztési kategóriában megemlítették a közlekedési programokat és szórakozásra irányuló fejlesztéseket. A 8. kérdés a kistérségben tevékenykedő vállalkozókat segítő intézkedések indokoltságát, azok megítélését tárja fel. Az értékelés a 6. és 7. kérdéshez hasonlóan, a nagyon fontos, fontos, kevésbé fontos, nem fontos, nem tudom válaszok alapján történt. A felsoroltak közül kimagaslóan sokan (45 és 40%-ban) nagyon fontosnak, illetve fontosnak vélték a helyi munkaerőképzés piaci igényekhez való igazítását és a helyben termelt mezőgazdasági, ipari alapanyagok feldolgozását. A válaszadók többsége (82%) fontosnak látta az elérhetőség növelését is. Sokkal kevésbé tartották fontosnak az ipari parkok és az inkubátorházak kialakítását. Az ipari adók csökkentését a válaszadók 30%-a nagyon fontosnak, 38%-a fontosnak vélte. Egyéb intézkedéseket mindössze néhányan említettek, ők is leginkább olyanokat, amelyek a korábban már felsoroltak között voltak (pl: helyi vállalkozások támogatása, humánerőforrás fejlesztés, közlekedési, elérhetőségi viszonyok javítása). A hajlandó lenne-e aktívan közreműködni települése fejlesztésében kérdésre meglepő módon minden ötödik kérdezett nemmel válaszolt. 15% pedig nem tudta vajon tenne-e valamit. 19% 15% 66% 4.ábra: A hajlandó lenn-e aktívan közreműködni települése fejlesztésében? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása 66% igen; 19% nem; 15% nem tudja MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

29 i kistérség szociális térképe Jövőkép A kistérség lakosságának passzivitására utal, hogy a válaszadók 40%-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy a jövőben bekapcsolódjon valamilyen települési civil szervezet vagy egyesület munkájába. Ugyanakkor minden második kérdezett elképzelhetőnek tartja, sőt 10% már jelenleg is tagja valamelyik helyi szervezetnek. Akik lehetségesnek tartják, hogy aktívan részt vállaljanak egy adott egyesület munkájában, azok elsősorban a településfejlesztő, településszépítő, környezetvédő, vagy kulturális tevékenységeket jelölték meg, mint érdeklődésükhöz közel álló lehetőségeket. A felsorolt alternatívákon túl többen megemlítették: szívesen csatlakoznának a kertbarátok köréhez, vagy alkalomszerűen rész vennének a polgárőrség munkájában. A lakosság 28%-a szerint a térség legvonzóbb települése, 10% szerint. A kérdezettek fele azonban saját települését jelölte meg. Ez a lokálpatriotizmus már a 4. kérdésben is erőteljesen megnyilvánult a lakosság 90%-a szeret a településén élni. A legkevésbé vonzó településnek ot és Fülöpházát tartották (13 9%-ban). A teljes mintát tekintve megállapítható, hogy a kistérség lakossága összességében elégedett a polgármesteri hivatalokkal, néhol erős fenntartásokkal. A nagyon elégedett választ 66-an jelölték be, ugyanakkor a nagyon elégedetlen alternatívát is 55-en választották., és kérdezettjei közül minden második elégedetlen az adott polgármesteri hivatalok ügyintézőinek munkájával (20%-a nagyon elégedetlen). Tiszakécskén és ban pedig 40%-ban elégedetlenek a válaszadók ábra: A polgármesteri hivatalok ügyintézőinek munkájával való elégedettség (1. nagyon elégedett, 2. elégedett, 3. elégedetlen, 4. nagyon elégedetlen) MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

30 i kistérség szociális térképe Jövőkép A lakosság véleményének alaposabb és mélyebb megismerése érdekében az eredményeket áttekintettük még nem, kor, iskolai végzettség és a foglalkozás szerinti bontásokban is. A kérdésekre adott válaszokat elemezve összességében megállapítható, hogy a felsorolt keményváltozók és az egyéb változók (kérdések) között, a legtöbb esetben nem mutatható ki szoros kapcsolat (szignifikáns összefüggés, korreláció). Ez azt jelenti, hogy a térségben élők nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függetlenül nagyjából azonosan látják és értékelik a kistérségi, települési tényezőket. Bizonyos kérdések esetén azonban mégis láthatók összefüggések a kor, iskolai végzettség és a foglalkozás szerint. A legszembetűnőbb ebből a szempontból a 10. kérdés. A települési civil szervezetek munkájába való bekapcsolódást a magasabb végzettségűek többsége elképzelhetőnek tartja, míg a 8 osztályt végzettek és az ennél is alacsonyabb végzettségűek 2/3-a nem. A magasabban kvalifikált csoportoknál 10 válaszadóból 7 úgy gondolja, hogy elvileg tagja lehet civil szervezeteknek. A 10. kérdésnél a kor szerinti bontás is korrelációs eredményt hozott. A korosztályok idősödésével a társadalmi aktivitás ugyanis csökken a kistérségben. Míg 50 év alatt a többség hajlandó lenne bekapcsolódni valamilyen tevékenységbe, addig az 50 felettiek esetében már csak a válaszadók 25%-a gondolta úgy, hogy aktivizálná magát közérdekű feladatokban. A foglalkozáscsoportok szerint nem látható különbség. Valamennyi foglalkozási csoport nagyjából egyforma arányban (összesen 66 %-ban) tartja elképzelhetőnek szervezeti tagságát, kivéve a nyugdíjasokat, aki közül már csak minden harmadik érzi úgy, hogy egyesületbe, vagy más szervezetbe belépne. (Ez az eredmény a korok szerinti bontásnál már egyértelmű volt.) A kérdőíven szereplő többi kérdés esetén jól kimutatható korhoz, vagy végzettséghez köthető összefüggést nem találtunk. Néhány kérdés kapcsán még ugyan megfigyelhető, hogy az idősebb generációk esetleg kissé másként ítélnek meg bizonyos tényezőket, (fontosabbnak, problematikusabbnak, vagy épp fordítva vélekednek dolgokról, mint a fiatalabb korosztályok) ezek azonban nem számottevő különbségek, az arányokat tekintve szinte elhanyagolhatók. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

31 i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.2. A kistérségi jövőkép vizsgálat egyes eredményeinek és egy 2007-ben végzett kecskeméti lakossági felmérés bizonyos eredmények összehasonlítása I Előzmények A Magyar Gallup Intézet, Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából 2008 tavaszán közvélemény kutatást végzett a felnőtt kecskeméti lakosság körében, elsősorban a város fejlesztési területeivel, lényeges problémáival kapcsolatban. Az elemzések az MTA RKK ATI által előkészített strukturált kérdőív alapján, egy 602 fős, a teljes városi lakosságra (terület, nem, életkor, iskolai végzettség szerint) reprezentatív mintán készültek el. Mivel az e kutatás során alkalmazott kérdések bizonyos része megegyezett a Lakossági kérdőív a kecskeméti kistérség jövőkép felméréséhez készült kérdőíven felsorolt kérdésekkel, ezáltal néhány fontos tényező, vagyis a kecskeméti és a kistérség többi településén élő lakosság véleménye az bizonyos kérdések esetében jól összemérhető, összehasonlítható. I A települési tényezők megítélésének összehasonlítása a kistérségben és en Az egyik legmarkánsabban jelentkező különbség a munkához való jutás megítélésében volt. en a többség a munkalehetőségeket ugyanis jónak vélte, miközben a kistérségben ez valamennyi tényező közül a legrosszabb megítélést kapta (lásd. 2. ábra). Ugyanakkor érdekes, hogy a munkahelyteremtést egyforma arányokban nagyon fontosnak vélik (76%), tehát a kistérség társadalmának véleménye egyöntetű. Meglepő, hogy a szolgáltatások színvonalát, elérhetőségét és a kulturális, szórakozási lehetőségeket a kecskemétiek nem igazán érzik jobbnak, mint a környező települések. Sőt a környezet állapotát nagyságrendekkel rosszabbnak ítélik a kistérség központjában élők. Ez a vélemény mindenképpen elgondolkodtató. További vizsgálatok kiindulópontját jelentheti, hogy a kisvárosi, falusi környezetet vajon miért érzékelik jobbnak? Ide kapcsolódik a zöldfelületi rendszerekkel kapcsolatos igény is, mely szintén en jelentkezik hangsúlyozottabban. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

32 i kistérség szociális térképe Jövőkép 9% 13% 49% 29% ábra: A munkalehetőségekkel való elégedettség en 13% szerint igen súlyos probléma, 29% szerint problémás tényező, 49% jónak véli (3), míg 9%-ban nagyon jónak ítéli (4) A kecskeméti lakosság kevésbé van megelégedve a tömegközlekedéssel, a közlekedési viszonyokkal és a közbiztonsággal is. lakossága szinte valamennyi egyéb a kistérségre és városukra egyaránt felsorolt fejlesztési tényezőt fontosabbnak ítélt, mint a környező településeken tették. Nem nagymértékben, de a kecskemétiek valamelyest mind a közlekedési, mind a kulturális, mind az idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi fejlesztéseket fontosabbnak jelölték. I A kistérségi jövőkép vizsgálat táblázatos kérdéseinek településekre bontott összegző táblázata A vizsgálat során kapott eredmények elsősorban a blokkosított kérdésekre adott válaszok összegző táblázatba foglalhatók (ld. melléklet). Ebben a táblázatban, a kérdőívben szereplő négy nagy kérdéscsoport (5, 6, 7 és 8-as blokk) feldolgozása szerepel. A válaszokból valamennyi kistérségi településre lebontva számtani középértékek és kérdésblokk-átlagok képezhetők. A tizedes jegyig feltüntetett számok a négy fő válaszlehetőség középértékét mutatják. A nem tudom válaszokat ezek képzésénél mellőztük. Az adott települési, vagy kistérségi tényezőkkel való megelégedettség és a lakosság által fontosnak vélt fejlődési szempontok ezen értékek által jól összesíthetők. Láthatóvá válnak a települések közötti eltérések és a helyi társadalmak elvárásainak sorrendisége is. A táblázatból kitűnik, hogy az adott településeken a munkalehetőségeket, a kulturális és szórakozási lehetőségeket és a vállalkozói környezetet vélik a legsúlyosabb problémának. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

33 i kistérség szociális térképe Jövőkép A települési tényezők megítélésével kapcsolatban a legkedvezőtlenebb képet Fülöpházán, ban, en, on és Lakitelken kaptuk. Lajosmizsén és ön 2.8, 2.7-es a kérdésblokk átlag, vagyis a felsoroltakat e két településen ítélték meg a legkedvezőbben. A kistérség fejlődésében a lakosság kiemelkedő arányban a munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak. Lényegesnek vélik ugyanakkor a helyi közösségek megerősítését, az általános és középfokú oktatást, az egészségügy és a kistérségi úthálózat fejlesztését. A településekre bontott kérdésblokk átlagok, illetve ezek összesítése (2.8) jól mutatják, hogy a felsoroltak a kistérség egészében véve fontosak a lakosság számára. A legmagasabb arányban Lajosmizsén, míg a legkisebb arányban on érzik fontosnak a kistérség fejlődésében a megemlített tényezőket. A vidékfejlesztési programok fontosságát a településenként összesített átlagok egyértelműen mutatják, azonban a programok megítélésében erőteljes különbségek mutatkoznak. A kérdésblokkban felsoroltak közül a különböző (térségre jellemző) mezőgazdasági ágazatok, a bio-és megújuló energia, valamint a turizmus fejlesztését kevésbé tartották fontosnak, mint az életminőség, a humánerőforrások, vagy a helyi vállalkozások fejlesztését. (Talán az emberek nem érzékelik, hogy az általuk fontosnak vélt irányok és igények alapját épp a kissé alulértékelt ma is kulcsfontosságú területek jelenthetnék?) A vidékfejlesztési programokat valamennyi településen fontosnak tartják, e téren egyedül on mutatkozik kissé mérsékeltebb érdeklődés (2.5). A vállalkozókat segítő intézkedések közül a munkaerőképzést és a helyi alapanyagfelhasználást tartották a legfontosabbnak, az inkubátorházak, ipari parkok létrehozását már jóval kevésbé. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

34 i kistérség szociális térképe Jövőkép I.2.3. Összegzés A kistérségben élő lakosság kérdéseinkre adott válaszaiból több fontos tanulság vonható le. A lakosság többsége szeret a térségben településén élni nem kíván máshová költözni. Ez mindenképp jó kiindulópontja lehet a társadalmi kohéziót, a lokális környezeti tudatosságot nagyban igénylő későbbi fejlesztéseknek, programoknak. A lakosság a kistérségre és az adott településekre irányuló legfontosabb fejlesztési irányvonalakkal egyetért, fontosnak tartja azokat. A térségben élők nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függetlenül nagyjából azonosan látják és értékelik a kistérségi, települési tényezőket. A térségben jelentkező problémák közül a munkahelyek hiányát vélik a legkritikusabbnak, ebből következően a munkahelyteremtést tartják a legfontosabb feladatnak a jövőben. Ehhez kapcsolódóan igen sokan vélekednek úgy, hogy az oktatás és a helyi humánerőforrások fejlesztése a legsürgetőbb feltétel. A szolgáltatások színvonalát, elérhetőségét és a kulturális, szórakozási lehetőségeket nagyjából hasonló színvonalúra értékelték, mint a kecskemétiek. A környezet állapotát jobbnak ítélik, mint a kistérség központjában élők. A lakosság még mindig kívülről várja a segítséget, civil aktivitási hajlandósága nem elégséges. A kistérségben tehát a civil közélet felélénkítésére, támogatására mindenképp szükség van. Az adott települések állapotára vonatkozó tényezők megítélése az összesítések szerint Fülöpházán, ban, Lakitelken, en és on volt a legkedvezőtlenebb, Lajosmizsén és on volt a legkedvezőbb. A kistérség fejlődésében szerepet játszó tényezőket, mindenütt fontosnak vélték. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

35 i kistérség szociális térképe Mellékletek MELLÉKLETEK MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

36 i kistérség szociális térképe Mellékletek 1. melléklet A különböző települési tényezőkkel való megelégedettség a települések szintjén 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A munkalehetőségekkel való elégedettség a kistérség településein 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Élet és lakhatási lehetőségek megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jó MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

37 i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének megítélése 2. - problémás tényező; 3. jó 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A környezet állapotának megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 4. - nagyon jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

38 i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A kulturális és szórakozási lehetőségek megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A helyi tömegközlekedés megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

39 i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A közlekedési viszonyok megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A közbiztonság megítélése 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

40 i kistérség szociális térképe Mellékletek 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A vállalkozói környezet megítélése 1. - igen súlyos probléma; 2. - problémás tényező; 3. - jónak ítélik MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

41 minősítés átlagos (7) problémás (10) minősítés jó (2) átlagos (15) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a munkalehetőségeket? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen az élet- és lakhatási körülményeket?

42 minősítés átlagos (17) minősítés jó (8) átlagos (9) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a szolgáltatások színvonalát? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a környezet állapotát?

43 minősítés átlagos (10) problémás (7) minősítés jó (3) átlagos (12) problémás (2) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a kultúrát, szórakozást? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a helyi tömegközlekedést?

44 minősítés jó (1) átlagos (14) problémás (2) minősítés jó (3) átlagos (14) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a közlekedési viszonyokat? Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a közbiztonságot?

45 minősítés átlagos (13) problémás (4) minősítés fontos (17) Mennyire tartják megfelelőnek az adott településen a vállalkozói környezetet? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a munkahelyteremtés?

46 minősítés fontos (13) átlagos (4) minősítés fontos (2) átlagos (13) kevésbé fontos (2) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében az általános- és középfokú oktatás? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a felsőoktatás fejlesztése?

47 minősítés fontos (11) átlagos (6) minősítés fontos (13) átlagos (4) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében az egészségügy javítása? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a szociális ellátás javítása?

48 minősítés fontos (14) átlagos (3) minősítés fontos (5) átlagos (11) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a kistérségi úthálózat fejlesztése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a tömegközlekedés fejlesztése?

49 minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés fontos (7) átlagos (9) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a kulturális programkínálat bővítése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a parkok, zöldterületek fejlesztése?

50 minősítés fontos (13) átlagos (3) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (10) átlagos (7) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a környezet- és természetvédelem? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a sportolási, szórakozási lehetőségek bővítése?

51 minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés fontos (16) átlagos (1) Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a turisztikai vonzerő növelése? Mennyire fontos a kistérség fejlődésében a helyi közösség erősítése?

52 minősítés fontos (3) átlagos (12) kevésbé fontos (2) minősítés fontos (5) átlagos (12) Mennyire fontos a gyümölcstermelési ágazat vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a szőlő és bor-ágazat vidékfejlesztési programja?

53 minősítés fontos (4) átlagos (11) kevésbé fontos (2) minősítés fontos (3) átlagos (13) kevésbé fontos (1) Mennyire fontos a tejtermelési ágazat vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a zöldségtermesztési ágazat vidékfejlesztési programja?

54 minősítés fontos (5) átlagos (12) minősítés fontos (10) átlagos (7) Mennyire fontos a turizmus vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a bio- és megújuló-energiák vidékfejlesztési programja?

55 minősítés fontos (11) átlagos (6) minősítés fontos (15) átlagos (2) Mennyire fontos a humán erőforrások vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a gazdasági környezet vidékfejlesztési programja?

56 minősítés fontos (16) átlagos (1) minősítés fontos (14) átlagos (3) Mennyire fontos a társadalmi felelősség erősítése vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a helyi életminőség javítása vidékfejlesztési programja?

57 minősítés fontos (13) átlagos (3) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (17) Mennyire fontos a helyi vállalkozások vidékfejlesztési programja? Mennyire fontos a helyi örökségek megőrzése vidékfejlesztési programja?

58 minősítés átlagos (16) kevésbé fontos (1) minősítés fontos (5) átlagos (12) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az ipari parkok kialakítása? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az iparűzési adó csökkentése?

59 minősítés fontos (8) átlagos (9) minősítés átlagos (13) kevésbé fontos (4) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az elérhetőség növelése? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből az inkubátorházak kialakítása?

60 minősítés fontos (13) átlagos (4) minősítés fontos (11) átlagos (6) Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből a helyi munkaerőképzés? Mennyire fontos a vállalkozásokat segítő intézkedésekből a helyi alapanyagok felhasználása?

61 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Adalékok a kecskeméti kistérség szociális térképéhez II. kötet A felvett szociális adatlapok elemzése 2008

62 i kistérség szociális térképe Tartalomjegyzék II.1.1. A kistérségi szociális térkép kidolgozásának háttere... 1 II.1.2. A kistérségben élők főbb társadalmi-gazdasági jellemzői... 3 II.2. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői... 3 II.2.1. A családsegítő szolgálatot igénybevevők jellemzői... 3 II.2.2. A gyermekjóléti szolgálatot igénybevevők adatai II.2.3. Az idősellátást igénybevevők jellemzői II.3. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői településenkénti összehasonlításban II.3.1. A családsegítő szolgálat ügyfelei II.3.2. A gyermekjóléti szolgálat ügyfelei II.3.3. A nappali idősellátást igénybevevők adatai II.4. Összegzés II.5. Javaslatok, ajánlások MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,, 2008.

63 A i kistérség szociális térképe II.1.1. A kistérségi szociális térkép kidolgozásának háttere A napjainkban zajló gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok a társadalom tagjait és a szociális intézményrendszert egyaránt komoly kihívások elé állítják. A XX. századi Európában kialakult jóléti modell számos tényező együttes hatása miatt egyre inkább leépül. A fentebb jelzett folyamatot kiváltó tényezők közül a legfontosabbak a következők: a társadalom elöregedése, az alacsonyabb bérszintű és életszínvonalú tengerentúli területekkel való szabad gazdasági verseny, az ebből fakadó munkaerőpiaci válság, valamint a jóléti állam leépítésére irányuló neoliberális gazdaságpolitika elterjedése. E változások az egész társadalom életét jelentősen befolyásolják, de különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegek, valamint néhány, hátrányos munkaerő piaci helyzetű társadalmi csoport (pl. gyermekes anyák, 40 év fölötti munkavállalók/álláskeresők, fogyatékkal élők, stb.) számára jelentenek fokozott veszélyt. Az újszerű és megnövekedett kihívásokat ráadásul a szociális intézményrendszernek egy szűkülő, racionalizálásra törekvő állami finanszírozási gyakorlat közepette kell megválaszolnia. E szinte megoldhatatlan feladat három legelterjedtebb megoldási módja az egyes intézmények közötti együttműködés erősítése, ezek térbeli és/vagy ágazati integrációja, továbbá a civil és a gazdasági szervezetekkel kialakított partnerség gyakorlata. Az elmúlt néhány évben városa számos intézkedést tett a helyi szociális ellátórendszer fejlesztéséért, lényegében az előző bekezdésben megnevezett innovatív működésmód megvalósítása irányában. E folyamat részét képezi a város szociális térképének fokozatos, egymásra épülő modulokban történő elkészítése, amely már 2006 óta zajlik az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének közreműködésével. A szociális térkép az egyes társadalmi, szociális problémák térbeli megjelenését mutatja be, s ezáltal képes hatékonyan segíteni a döntéshozókat abban a kérdésben, hogy hogyan lehet a meglévő forrásokat a leghatékonyabban felhasználni. Az intézményi integráció logikájának és a kistérségi alapú finanszírozási rendszer bevezetésének köszönhetően az elmúlt években elkezdődött a i kistérség szociális ellátó hálózatának integrációs folyamata. Viszonylag rövid múltú, jelenleg is formálódó területi egységről lévén szó, a kistérségi alapon szerveződő intézményrendszer számára MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

64 A i kistérség szociális térképe különösen fontos lehet egy egységes módszerrel készült szociális térkép, mely összehasonlítható adatokat közöl a kistérség minden településéről. A fönti igény kielégítése érdekében a és Térsége Többcélú Társulás ban megbízta az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetét, hogy a kecskeméti szociális térkép mintájára dolgozza ki a kistérség szociális térképének első két modulját. Az első modul a kistérség lakosságának jövőképét kísérli meg felvázolni. A mintába kerültek véleményét vázolja településük és a kistérség helyzetéről, fejlődéséről. A második modul a szociális ellátó rendszer gondozottainak demográfiai, jövedelmi, munkaerőpiaci és szociális helyzetét, továbbá lakókörnyezetének minőségét tárja föl. Jelentésünk a föntiek közül a második modul kutatási eredményeit mutatja be. A földolgozás a szociális gondoskodás három területének a családsegítő, a gyermekjóléti és az idősgondozó intézmények teljes ügyfélkörének adataira épül. A 2008 júliusától októberéig tartó adatgyűjtés során az érintett intézmények munkatársainak közreműködésével adatlap készült el, amelyek az ellátottak teljes köréről nyújtanak információt, a kistérség kivételével összes településén. Az adatgyűjtés sikeres lezajlásának elengedhetetlen föltétele volt a településeken dolgozó szociális munkások segítsége, amiért ezúton szeretnénk köszönetet mondani. Az általánosan tapasztalt jó szándék és segítőkészség ellenére azonban számos gyakorlati nehézség késleltette a munkánkat. E nehézségek fő oka a kistérség intézményhálózatán belüli kommunikáció hiányosságaiban rejlik. A munka szervezésében komoly nehézséget jelentett az egyes településeken dolgozó kollégák elérése, valamint volt olyan település is, ahol két intézményben rendben lezajlott az adatlapok fölvétele, ugyanakkor a harmadik intézményhez csupán két hónappal a leadási határidő után jutott el kutatásunk híre. E kutatásszervezési nehézségek legsúlyosabb gyakorlati következménye az volt, hogy a megkapott adatok számos esetben hiányosak vagy ellentmondásosak voltak. Az adathiány fontosabb okai az egyes kérdésekkel kapcsolatos értelmezési problémák, illetve a kitöltőknek a személyiségi jogok védelmére való törekvése mely utóbbi a kutatási folyamat szigorú anonimitása ellenére is jellemző volt néhány intézmény esetében. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

65 A i kistérség szociális térképe II.1.2. A kistérségben élők főbb társadalmi-gazdasági jellemzői A kistérségben élő lakosság a szociális ellátórendszer fejlesztése szempontjából is meghatározó fontosságú jellemzőit három adatlap segítségével tártuk fel a vizsgálat során, a helyi szociális munkások aktív közreműködésével, amint arra már utaltunk. A továbbiakban két nagy alfejezetre bontva prezentáljuk a kapott eredményeket. Az első tartalmi egységben a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a nappali idősellátás ügyfélkörébe tartozók adatait kistérségi vetületben foglaljuk össze, míg az adatok települési bontásban való elemzésére a második alfejezetben kerül sor. A vizsgálat során használt adatlapok tartalmilag négy nagyobb tematikus egységre bonthatók: 1. a kérdezett alapadatai: neme, születési éve, iskolai végzettsége, családi állapota, a vele közös háztartásban élők száma 2. a foglalkozása és az ezzel szorosan összefüggő jövedelmi viszonyok 3. a szociális ellátórendszer igénybevételének háttereit feltáró adatok 4. lakó és életkörülmények. A továbbiakban ezen adatok mentén tekintjük át a kistérségben élő gondozottak legfőbb sajátosságait ellátás-típusonként. II.2. Az egyes ellátásokat igénybevevők jellemzői II.2.1. A családsegítő szolgálatot igénybevevők jellemzői Mielőtt rátérnénk e célcsoport jellemzőinek bemutatására, röviden összefoglaljuk a családsegítő szolgálat által biztosított szolgáltatásokat, az intézmény feladatait. A családsegítő szolgálat elsődleges célja a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Ennek biztosítása érdekében a teljesség igénye nélkül a családsegítő szolgálat munkatársai az alábbi feladatokat látják el: szociális és egyéb adatok gyűjtése az ellátást igénybe venni kívánók tájékoztatása érdekében MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

66 A i kistérség szociális térképe pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése programszervezés, elsősorban a gyermekek számára segítségnyújtás az egyének, családok kapcsolatkészségének javításához a speciális támogató és önsegítő csoportok szerveződésének segítése a veszélyeztetettséget, krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése, másokat is bevonva a prevenció feltételeinek megteremtése tájékoztatás a különböző ellátásokról életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás biztosítása a kialakult krízishelyzet megszüntetésének családgondozással való elősegítése adománygyűjtés és szétosztás. A családsegítő szolgálat vonatkozásában 595 fős mintából tudunk következtetni a i kistérségben élő, a szolgálat által kínált szolgáltatásokat igénybevevők főbb jellemzőire. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb arányban fordulnak segítségért (59,5%) a szolgálatokhoz, mint a férfiak (39,7%), ami vélekedésünk szerint a tradicionális családi szerepek továbbélésének következménye. A i kistérségben az adatokból aggregált életkori kohorszokat megvizsgálva meglepő kép bontakozik ki, ugyanis a éves korosztályhoz tartozók fordulnak a legnagyobb arányban a szolgálatokhoz 44,5% -, őket a évesek (29,4%) követik. Nem meglepő módon a legidősebbek, azaz a 76 éven felüliek a legalulreprezentáltabbak az ügyfelek között, 5% a mintán belüli előfordulásuk. A településenkénti eloszlást vizsgálva a települések méretének és az ott élők szociális helyzetéről a korábbi ismereteink tükrében kialakult képnek megfelelő adatokat kapunk. A mintánkba bekerültek közel 30%-a lajosmizsei lakos (28,9%), míg a legkevesebben on (1 fő 0,2%) és ön (2 fő 0,4%) vették igénybe ezt a szolgáltatást. Az adatokból az is kirajzolódik, hogy hez közeledve egyre kevesebben szorulnak rá, illetve veszik igénybe a családsegítő szolgálatok munkatársainak segítségét. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

67 A i kistérség szociális térképe 1. ábra: Az ügyfelek átlagéletkora 1 Az adatlapon igyekeztünk információkat gyűjteni a külterület/belterület megoszlásról is. Azt tapasztaltuk, hogy a lakosságszámhoz viszonyított arányukhoz képest felülreprezentáltak a mintában a külterületi lakosok. Természetesen a tanyás településeken élők szociális helyzetének ismeretében korántsem olyan meglepő a 43,4%-os arány. A családsegítő szolgálatok ügyfélkörének sajátosságain belül a következő fontos ismérv az iskolai végzettség volt. Az adatokból látható, hogy az ügyfelek legnagyobb hányadának, 67,6%-nak mindössze nyolc általános a legmagasabb iskolai végzettsége, őket követik a szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségűek. A felsőfokú végzettségűek aránya csupán 1,2% a mintában. Valóban igaz tehát, hogy az iskolai végzettség növekedésével az életvezetési lehetőségek is javulnak, a magasabb végzettségűek között jóval kevesebb a rászorult. 1 A kartogrammok a tanulmány egészében települési bontásban értelmezendők. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

68 A i kistérség szociális térképe 2. ábra: A 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek aránya A következő vizsgált változó a családi állapot volt. Az adatok tükrében megállapítható, hogy kistérségi szinten leginkább az egyedülálló ügyfelek fordulnak leggyakrabban a családsegítő szolgálatokhoz. Az egyedülállók aránya 32,1% a mintába bekerültek között. Ezzel párhuzamosan magas az elváltak aránya is, 15,1% ami közel fele az egyedülállók csoportjának. A háztartásnagyság tekintetében megállapítható, hogy a csonkacsaládok a felülreprezentáltak, az 1-2 tagú családok aránya ugyanis közel 60% a mintában. Az 5-6 főből álló családok csak egytizedét adják a megkérdezetteknek. Ez az arány jóval alatta van az országos mutatóknak, aminek valószínűleg az az oka, hogy a célcsoporthoz tartozóknak egy jelentős része nem jelenik meg az ellátórendszerben. Ahogy azt korábban jeleztük, az adatlapon belül a másik nagy tartalmi egységet a foglalkozási helyzetre és a jövedelmi viszonyokra vonatkozó kérdések alkották. Sajnálatos módon a foglalkozás esetében olyan magas volt az adathiány (48,4%), hogy okafogyottá tette az elemzést. A csonka adatok tükrében azonban annyi leszűrhető, hogy az iskolai végzettség vonatkozásában tapasztaltakkal szoros összefüggésben felülreprezentáltak a munkanélküli státuszban lévők az ügyfelek körében. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

69 A i kistérség szociális térképe A kérdezettek anyagi helyzetének alaposabb megismerése érdekében feltérképeztük, hogy mi jelenti a mintába kerülő kistérségi lakosok fő jövedelemforrását. A foglalkozási státusznál a töredékadatokból tapasztaltak leképeződése, hogy a megkérdezettek többsége (56,6%) szociális segélyből tartja fenn magát és családját, őket követik a nyugdíjjellegű jövedelmekből élők (12,6%). Egy jelentős hányadot képviselnek az alkalmi munkából származó jövedelmet fő bevételi forrásként megjelölők, az arányuk: 8,2%. Az egyéb kategórián belül a gyes-ből élők aránya felülreprezentált: 11,2%, de sajnos ennél a kategóriánál is nagyon jelentős az adathiány. Ugyanezen tartalmi egységen belül a következő kérdésünk a háztartás jövedelmi viszonyaira irányult. Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a családsegítő szolgálat ügyfeleinek több mint hattizede mindössze ezer Ft közötti összjövedelemmel rendelkezik, közel egyharmadánál ugyanez az összeg: Ft. Megállapítható, hogy a többség jövedelme még a minimálbért sem éri el. 3. ábra: A háztartások átlagjövedelme Az egy főre jutó jövedelem tekintetében csupán a felülreprezentált kis családméretnek köszönhetően kedvezőbbek némileg az adatok. A mintán belül a ezer Ft/hó/fő jövedelemmel rendelkezők vannak a legtöbben (68,1%), őket viszont a rendkívül MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

70 A i kistérség szociális térképe alacsony, mindössze ezer Ft/fő bevétellel rendelkezők követik. A megkérdezettek egytizede viszonylag konszolidált jövedelemmel rendelkezik, esetükben ezer Ft jut egy-egy családtagra. 4. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme Az alábbiakban a harmadik nagy kérdéskör elemzése következik. Ezen belül az első kérdés arra irányult, hogy mi volt a családsegítő szolgálat felkeresésének konkrét oka. A válaszokból az rajzolódik ki, hogy elsősorban a munkanélküliségből fakadó jövedelmi szegénység következményeinek enyhítése érdekében fordulnak segítségért a mintába került megkérdezettek. A munkaügyi, illetve anyagi kategóriát jelölték meg a legtöbben, hiszen az előbbit az adatlap kérdéseire válaszolók 36,3%-a, az utóbbit pedig 19,7% nevezte meg. A minta egytizede az ügyintézést nevesítette fő okként, ami nyilván az alacsony iskolai végzettség felülreprezentáltságából fakadó következmény. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

71 A i kistérség szociális térképe 5. ábra: Az anyagi és munkaügyi okok együttes aránya a szolgáltatás igénybevételében Az adatlapon arra is rákérdeztünk, hogy a szociális munkások által megkérdezett ügyfél volt-e szociális nyilvántartásba véve. A megkérdezettek közel kilenctizede igen-nel válaszolt. Hasonló helyzet rajzolódott ki a jelenlegi állapotra vonatkozó kérdés esetében is. A többség, 80,5% jelenleg is nyilvántartásban van. Az adatokból jól látható, hogy a legtöbb ügyfél nem tud tartósan kikerülni a szociális szolgáltatók látóköréből, vagyis visszaeső. A következő kérdés során arra vártunk választ, hogy a nyilvántartásba vétel alkalmával milyen szolgáltatást kapott a kérdezett. A mintában szereplő ügyfelek több mint 50%-a a korábbi kategóriák eredményének tükrében nem meglepő módon pénzbeli támogatást kapott, ezt követte a családgondozás (14,6%) és a harmadik leggyakoribb kategóriaként a munkanélküli ellátás vagy tanácsadás. Legkisebb arányban a válaszok között a pszichológiai tanácsadás (0,7%) és a szenvedélybetegségek kezelése (0,8%) szerepelt. A kérdések negyedik csokra alapján a kérdezettek lakáskörülményeiről, otthonaik minőségéről igyekeztünk képet kapni. A válaszokból az látható, hogy a megkérdezettek többsége belterületi kertes házban él 48,2% -, de meglehetősen magas, ahogy ez az elemzés elején már egy másik adatból látható volt- a külterületi ingatlanban lakók aránya is. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

72 A i kistérség szociális térképe 6. ábra: A külterületi háztartások aránya Az otthon komfortfokozatát firtató kérdésnél a kapott válaszok nem sok alapot adnak a derűlátásra, hiszen a megkérdezettek egyötöde komfortnélküli, míg közel fele (46,4%) félkomfortos házban él. Mindössze egyharmaduk rendelkezik összkomfortos lakóingatlannal. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

73 A i kistérség szociális térképe 7. ábra: A komfortnélküli és a félkomfortos lakások együttes aránya A komfortfokozathoz képest kedvezőbb valamivel a kép az otthonaik szobaszámát illetően, hiszen közel felük kétszobás lakásban, ötödük pedig háromszobás ingatlanban él. Természetesen az egyszobás ingatlanok aránya is magas, 27,6%. Végezetül azt vizsgáltuk, hogy milyen háztartási és szórakozató-elektronikai eszközökkel rendelkeznek a mintába került ügyfelek. Hűtője a megkérdezettek kilenctizedének van, mosógépe valamivel kevesebb ügyfélnek, 80%-knak. Ennél jóval szerényebb az előfordulása a háztartásokban a DVD lejátszónak, csupán 21,5%. A digitális szakadékot jól tükrözi, hogy számítógépet a válaszadók 9,4%-a birtokol csupán, internete pedig csak 1,7%-uknak van. A ma oly divatos plazmatévé a kérdezettek anyagi viszonyaihoz képest felülreprezentált, 17,8%. A mobiltelefonnal való ellátottságuk elég magas, 67,2%, a vonalas telefon viszont a háztartások egytizedében található meg mindössze. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

74 A i kistérség szociális térképe 8. ábra: A mosógéppel rendelkező háztartások aránya 9. ábra: A dvd lejátszóval rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

75 A i kistérség szociális térképe Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen közlekedési eszközök használata a legtipikusabb az érintettek között. Autóval csak egytizedük rendelkezik, kerékpárral valamivel több mint 60%. Autóbuszt csak 13,5%-uk vesz igénybe rendszeresen és közel 40% többnyire gyalogosan közlekedik. II.2.2. A gyermekjóléti szolgálatot igénybevevők adatai Mielőtt rátérnénk az adatlapokból nyert információk összefoglalására, ez esetben is rövid áttekintést adunk a gyermekjóléti szolgálatok által biztosított legfontosabb szolgáltatásokról. A gyermekjóléti szolgálat feladata: - a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, - a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, - továbbá a családból kiemelt gyermekek visszahelyezésének elősegítése. A felsorolt feladatok ellátása során a szolgálat fogadja a veszélyeztetettségre vonatkozó jelzéseket, figyelemmel kísérik a gyermek életkörülményeit és szociális helyzetét. A hozzájuk forduló ügyfelek számára tájékoztatást adnak a gyermeki és szülői jogokról, kötelezettségekről, valamint az országos és helyi támogatásokról, ellátásokról, valamint a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetőségeiről. Amennyiben szükséges, az ügyfelek számára a felsorolt szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése érdekében kérelmeket terjesztenek elő, és kezdeményezik a támogatás megállapítását az illetékes önkormányzatnál. Az adatlap felépítése a gyermekjóléti szolgálatok ügyfeleinél megegyezett a családsegítő szolgálatot igénybevevőknél alkalmazott dokumentuméval. Ennél a célcsoportnál 482 kitöltött adatlap érkezett hozzánk a szociális munkásoktól kistérségi szinten. Az ügyfelek nemét illetően a gyermekjóléti szolgáltatásnál is a nők vannak túlsúlyban, a minta 66,4%-át ők adják. Korosztályi bontásban vizsgálva a minta eloszlását az látható, hogy a éves kohorszhoz tartozók fordulnak a leggyakrabban a szolgálatokhoz (38,6), őket követik a évesek (16%), míg legkevesebben értelemszerűen- a évesek kérnek segítséget (1%). 2 2 Itt jegyezzük meg, hogy hibás értelmezés miatt jelentős adathiány nehezítette az elemzést ennél a változónál, de miután a gyermekek születési évének feltüntetése következtében nem településrészek, hanem teljes települések estek ki a mintából, így lehetővé vált az adatok feldolgozása, illetve következtetések levonása. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

76 A i kistérség szociális térképe Az adatokat települési bontásban áttekintve megállapítható, hogy a kistérségi centrumhoz, azaz hez közelítve egyre csökken az ügyfelek száma. Az eloszlás megfelel a településméretnek és a korábbi ismeretek tükrében feltételezett helyi társadalmi jellemzőknek is. A legtöbb igénybevevő Tiszakécskén, on és Lajosmizsén van. 10. ábra: A Gyermekjóléti Szolgálatok ügyfeleinek száma A gyermekjóléti szolgálatok szolgáltatásait igénybevevők között is magas a külterületen élők aránya, 42,5%. A megkérdezettek iskolai végzettségét vizsgálva a családsegítő szolgálatok esetében kirajzolódott kép ismétlődik, hiszen az ügyfelek 65%-ának mindössze 8 általános iskolai végzettsége van. A szakmunkás és szakiskolai végzettségűek aránya: 27,4%, a diplomások előfordulása pedig mindössze 1,2%. Ebben a célcsoportban is jól látható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb elszegényedési kockázatnak vannak kitéve. A családi állapot tekintetében megállapítható, hogy túlsúlyban vannak a párkapcsolatban élők, hiszen 38% a házasok és 27% az élettársi kapcsolatban élők aránya a mintán belül. Őket követik az egyedülállók (17,6%) és az elváltak (12,7%). A háztartások nagysága tekintetében szintén hasonló eredményeket hozott a vizsgálat, mint a családsegítő szolgálat ügyfelei esetében, hiszen többségben vannak az 1-3 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

77 A i kistérség szociális térképe gyermekes családok, hiszen ők adják a minta 66%-át. A kéttagú, illetve a négygyermekes családok reprezentációja közel azonos, 12 illetve 11%. A megkérdezettek foglalkozás-kategória 3 szerinti elemzését ez esetben nem nehezítette adathiány. A kapott információkból az tűnik ki, hogy leginkább a betanított és a szakmunkásréteghez tartozók fordulnak segítségért a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaihoz. Az országos átlaghoz képest felülreprezentált a mezőgazdasági fizikai kategóriához tartozók 15,4%-os aránya, ami nyilván a kistérségi sajátosságok ismeretében már korántsem olyan meglepő adat. A megkérdezettek közül a legalulreprezentáltabb az irodai dolgozók, az értelmiségiek és a vezetők előfordulása. Az egyéb kategórián belül az alkalmi munkások aránya volt a legmagasabb: 3,5%. 11. ábra: A segéd- és betanított munkások illetve a mezőgazdasági fizikai dolgozók együttes aránya 3 A gyermek édesapjának foglalkozására kérdeztünk rá nukleáris családok esetében, amennyiben az anya egyedül nevelte a gyermekét, akkor az anyáéra. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

78 A i kistérség szociális térképe 12. ábra: A rendszeres bérből élők aránya A mintába bekerült megkérdezettek között a jövedelemforrás-változó mentén többségben vannak a rendszeres munkabérrel rendelkezők, ami jóval kedvezőbb arány, mint a családsegítő szolgálatok esetében volt. Őket követik az alkalmi bérből élők: 24,3%. Ebben a kategóriában meglepően alacsony az álláskeresési támogatásból élők aránya, mindössze 1%. Az egyéb kategórián belül a Gyes-t és Gyet-et megjelölők aránya volt a legmagasabb: 3,5 illetve 2,5%. A jövedelmek tekintetében a rendszeres munkabérből élők túlsúlyának következtében némileg kedvezőbb a kép, mint az első célcsoportnál volt, a megkérdezett ügyfelek körében ugyanis az Ft havi jövedelemmel rendelkezők teszik ki a legnagyobb hányadot (52,5%). Őket követi a ezer Ft közötti jövedelemmel rendelkezők (22,6%) és a Ft között keresők (21,8%) aránya. A kapott adatokból az látható, hogy a mintába kerültek többsége átlagos munkabérrel rendelkezik, minden negyedik közülük viszont a minimálbér alatti jövedelemmel bír. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

79 A i kistérség szociális térképe 13. ábra: A háztartások átlagjövedelme 14. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

80 A i kistérség szociális térképe Az egy főre eső jövedelmeknél kapott válaszok már árnyaltabbá teszik az előző képet. Ennél a változónál a ezer Ft egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők vannak túlsúlyban, közel 60%-ot tesznek ki a mintán belül. Minden ötödik megkérdezett mindössze ezer Ft egy főre eső jövedelemmel rendelkező családban él, és mindössze egytizedük mondhat magáénak viszonylag konszolidált jövedelmi viszonyokat, esetükben ezer Ft az egy főre eső jövedelem. Mindkét kartogrammból kitűnik, hogy a jövedelmi viszonyok tekintetében a legsúlyosabb problémák a kistérség délnyugati részében koncentrálódnak. A kistérségi alközpontok közül egyedül helyi munkaadó képessége emelkedik ki. A következő kérdések a gyermekjóléti szolgálattal való közvetlen viszonyra vonatkoznak. Az ügyfelek körében vizsgáltuk a gyermekjóléti szolgálat felkeresésének konkrét okát. Az okok között messze felülreprezentáltak voltak az anyagi nehézségekkel összefüggő (megélhetési, lakhatási) problémák (45,6% ezért fordult a szolgálatokhoz), ezt követte a gyermeknevelési problémák feloldásához kért segítség (19,9%), harmadik helyen a magatartási zavarok kezelése állt (9,5%). Legkisebb arányban fogyatékossággal, retardációval, illetve szenvedélybetegségekkel összefüggő okok miatt fordultak az ügyfelek segítségért a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaihoz. Ez esetben is vizsgáltuk az adatlap segítségével, hogy a gyermekjóléti szolgálat látókörébe került gyermekek szülei voltak-e nyilvántartásban. A megkérdezettek 71,8%-a válaszolt igen-nel. A jelenleg nyilvántartásban lévők aránya ennél ennél 20%-kal alacsonyabb, 51,7%. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy amennyiben a szülők nyilvántartásba kerültek, milyen okból fakadóan történt a nyilvántartásba vétel. Az adatokból az olvasható ki, hogy elsősorban családgondozás kapcsán kerültek nyilvántartásba az érintettek (45,4%). Az okok között 2. helyen a pénzbeli támogatásra való rászorultság (12,2%), illetve gyermekvédelmi ellátás igénylése (11,4%) állt. A negyedik nagy kérdésblokk a gyermekjóléti szolgálatok ügyfelei esetében is a lakóés életkörülményeikre irányult. A mintába kerültek többsége belterületi kertes házban él (47,7%), azonban majdnem ugyanilyen magas 43,2% a külterületi kertes házban élők aránya is. A lakóingatlanok minősége csakúgy mint a családsegítő szolgálat ügyfelei esetében komoly hátrányokra enged következtetni, hiszen a válaszadók 43,2%-a félkomfortos, 23,9%-a komfort nélküli ingatlanokban él. Mindössze az ügyfelek egyharmada rendelkezik összkomfortos lakással. Az egy főre jutó szobák számában is hasonlóan kedvezőtlen a kép, hiszen a válaszadók 52,3 MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

81 A i kistérség szociális térképe csupán kétszobás ingatlannal rendelkezik, minden ötödik pedig csak egy szobás lakásokban él. A legalább három szobával rendelkezők aránya: 22,4% a mintában. 15. ábra: A külterületi háztartások aránya Az ingóságok vonatkozásában az adatok szerint valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a családsegítő szolgálatok ügyfélköre esetében. Hűtője a megkérdezettek 91,5%-ának van, mosógéppel szintén kilenctizedük rendelkezik. A szórakoztatóelektronikai eszközök közül egyharmaduk rendelkezik dvd-vel és 13%-uk plazmatévével 4. A digitális szakadékot jól tükrözi, hogy csupán egyötödüknek van otthon számítógépe és mindössze 5%-uknak Internet elérése. A kommunikációs eszközök közül a mobiltelefon előfordulása meglehetősen gyakori, 82,2%-ka az ügyfélkörnek rendelkezik ilyen kommunikációs eszközzel, míg vonalas telefonja csupán 6,2%-uknak van. 4 A lekérdezést követően derült ki, hogy ez esetében nem a klasszikus értelemben vett plazma televíziót értették a fogalom alatt a szociális munkások, hanem a jóval olcsóbb kategóriába tartozó síkképernyős készüléket. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

82 A i kistérség szociális térképe 16. ábra: A dvd lejátszóval rendelkező háztartások aránya 17. ábra: Az internet eléréssel rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

83 A i kistérség szociális térképe A közlekedési eszközök használatát tükröző változók is meghatározó fontosságú információkat adnak az életminőségre vonatkozóan. Az adatok szerint autója a minta egyharmadának van mindössze, autóbusszal csak egytizedük közlekedik, gyakori viszont a kerékpár használata: 67,2%. A rendszeresen gyalog közlekedők aránya is viszonylag magas, 42,3%. 18. ábra: A gépjárművel közlekedők aránya II.2.3. Az idősellátást igénybevevők jellemzői A nappali idősellátás keretén belül az ügyfelek számára a napi egyszeri meleg ételen túl a szociális munkások biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, szükség esetén megszervezik a rászorulók számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást, segítenek számukra a hivatalos ügyek intézésében, életvitelre, életvezetésre vonatkozó tanácsokat adnak és elősegítik a speciális önszerveződő ügyfél-csoportok létrejöttét. Az idősellátást igénybevevők jellemzőinek összefoglalásához 470 adatlap állt a rendelkezésünkre. A kistérségi nappali idősellátás ügyfeleinek többsége nő összefüggésben az országos demográfiai tendenciákkal -, a mintán belüli arányuk (67,9%) kétszerese a férfiakénak. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

84 A i kistérség szociális térképe Életkori kohorszok szerinti bontásban vizsgálva az adatokat az állapítható meg, hogy többnyire a 76 évesnél idősebb, tehát a meglehetősen előrehaladott korú emberek veszik igénybe a szolgáltatást (51,1%), őket a éves korosztály (35,1%) követi. Települési bontásban vizsgálva az adatokat egy sokkal egyenletesebb eloszlást tapasztaltunk a mintán belül, mint a másik két ellátás esetében. Természetesen a nagyobb településeken veszik inkább igénybe, a valószínűleg a kistelepülésekhez képest komplexebb ellátást nyújtani képes intézményeket. Bár vannak kivételek, például a fő lakosságszámú Tiszakécskéről mindössze 23 adatlap került a mintába, míg a 967 fős ról 36 darab. 19. ábra: A nappali idősgondozás ügyfeleinek száma A mintát a külterületi-belterületi lakosok aránya alapján vizsgálva megállapítható, hogy a másik két szolgáltatáshoz képest jóval alulreprezentáltabb a külterületi lakosok aránya, mindössze 27%. A korosztályi sajátosságoknak megfelelő arányokat tükröz az ügyfelek iskolai végzettség szerinti eloszlása, a 0-8 általános iskolai végzettségűek aránya 71,3% a mintában. A második leggyakoribb kategória a szakmunkás és szakiskolai bizonyítvány birtoklása, a válaszadók 16,2%-ának ez a legmagasabb végzettsége. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

85 A i kistérség szociális térképe A családi állapot vonatkozásában is leképeződik az országos tendencia, nagyon magas az özvegyek (45,1%) és az egyedülállók aránya (21,7%), közel egytizedük elváltan él, így a teljes mintára vetítve 80% az egyszemélyes háztartásban élők aránya az ügyfelek között. Az egy háztartásban élők számát felmérni hivatott kérdésnél jelentős az adathiány, de a meglévő adatokból is megállapítható, hogy a családi állapot-kategóriánál levont következtetésekkel szoros összefüggésben a mintát az egy- és kétszemélyes háztartások dominanciája jellemzi (56,5%). Ennél a korcsoportnál a foglalkozás tekintetében főként a hazai inaktivitási ráta és a korábban vázolt életkori sajátosságok tükrében nem meglepő módon a nyugdíjasok adják a minta 85%-át, a második legnagyobb elemszámú kategória az egyéb, amelyen belül pedig a rokkantnyugdíjasok aránya a legmagasabb. Ezzel szoros összefüggésben a megkérdezettek fő bevételi forrása a nyugdíj és a rokkantnyugdíj. A jövedelmi viszonyok tekintetében viszonylag kedvező a kép, hiszen az ügyfelek 61,5%-ának Ft a jövedelme, tehát egy jelentős hányaduk rendelkezik megfelelő jövedelemszinttel az időskori szegénység elkerüléséhez. A Ft jövedelemmel rendelkezők aránya 30,9%, ők komoly veszélyben vannak a kirekesztődés szempontjából. 20. ábra: A háztartások átlagjövedelme MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

86 A i kistérség szociális térképe 21. ábra: A háztartások egy főre jutó átlagjövedelme Az egy főre eső jövedelmeket alapul véve is hasonló kép bontakozik ki, a többség átlagos anyagi szinten él, hiszen 53,6%-uknak Ft között van az egy főre jutó jövedelme. Egyharmaduk azonban valóban szűkösen él, esetükben Ft ez az összeg. A nappali idősellátást igénybevevőknél jelen van egy 5%-knyi relatíve jómódúnak tekinthető nyugdíjas réteg is, hiszen az ő egy főre jutó jövedelmük összege 80 ezer Ft felett van. Magára, az ellátás igénybevételére utaló kérdések sorában az első arra irányult, hogy mi volt az oka, hogy az ügyfél igénybe vette a szolgáltatást. E tekintetben az időskort, általánosságban jelölték meg a legtöbben (53,4%), ezt követte az egészségügyi problémák köre (27,9%), az önálló életvitelben keletkezett zavarok (5,1%) és végül a szociális helyzet megromlásából fakadó problémák. A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérdés esetében az igenek száma volt a több (55,1%), bár ennél a kérdésnél elég magas volt az adathiány. A kapott értékből látható, hogy ez a közel 50% korántsem olyan magas, mint a másik két szolgáltatást igénybevevők körében. A jelenlegi állapotra vonatkozó kérdésünk esetében a minta 52,6%-a jelezte, hogy jelenleg is nyilvántartásban van. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

87 A i kistérség szociális térképe A nyilvántartásba vétel kapcsán felsorolt ellátási lehetőségek közül a legtöbben idősgondozásban részesültek (43,8%), ezt követte a pénzbeli támogatás nyújtása (6,6%) és a közgyógyellátás (5,5%). Sajnos ennél a változónál is magas volt az adathiány. A kérdezettek lakhatási körülményeit illetően valamivel kedvezőbb képet kaptunk, mint a másik két esetben. A megkérdezettek kétharmada 67,1% belterületi kertes házban él, egyharmaduk pedig külterületen lévő házban. Ezeknek az ingatlanoknak a fele összkomfortos, tehát ez az arány jóval kedvezőbb, mint a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat ügyfeleinél. A megkérdezettek egynegyede él félkomfortos, és szintén közel 25%-a komfortnélküli ingatlanban. 22. ábra: A külterületi háztartások aránya A válaszadók kilenctizede rendelkezik hűtővel, és valamivel kevesebben 83% mosógéppel. A szórakoztatóelektronikai cikkek esetében nagyon alacsony a dvd-vel rendelkezők aránya, csupán 3%, ehhez képest csaknem négyszeres a plazma tv-vel rendelkezők előfordulása: 11,9%. Nyilván az életkori sajátosságok következménye is, hogy nagyon alacsony a számítógépes penetráció szintje, mindössze: 1,5%, internettel a mintában lévők közül mindössze 3 fő rendelkezik. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

88 A i kistérség szociális térképe 23. ábra: A hűtőgéppel rendelkező háztartások aránya 24. ábra: A síkképernyős televízióval rendelkező háztartások aránya MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,,

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú Fajlagos ö Összesen lakos 54 463 Kistérség adatai település 29 Jogcím M.e. Tény Becsült mutató Sorszám elnevezése a b c 24. 2.2.1. a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 2.1. Többcélú általános

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Támogatás mértéke: 1.497.500 Ft. A program célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkaközösségek mûködtetése a kistérségi tanulmányi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI IRODÁJA ALAPITÓ OKIRATA Sásdi Többcélú Kistérségi Társulást, mint alapító a Kistérségi Iroda elnevezésű költségvetési szervét az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére Tárgy: A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás szociális térképe településre településre jutó elkészítési

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére 4218-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza és Térsége Feladatellátó Társulás 2015. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának felülvizsgálata Előterjesztő:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december 18-i ülésére [Ide írhatja a szöveget] PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 E-mail: polgarmester@papa.hu 141. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. december

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2 0 1 1. Beszámolási időszak: 2011. január

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Azonosító: 41238 Kitöltő: Pdf készítés: 2011-03-16/09:35. I. Pályázati adatlap

Azonosító: 41238 Kitöltő: Pdf készítés: 2011-03-16/09:35. I. Pályázati adatlap I. Pályázati adatlap 1. melléklet a 7/ (III. 9.) BM rendelethez a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatására Pályázó Önkormányzat/Társulás

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 27-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 27-i ülésére 508-22/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 27-i ülésére Tárgy: A nevelési tanácsadás kistérségi ellátásának létszámbővítési igénye 2012.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda Ikt.szám: 5293/2014. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda J a v a s l a t a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben