Karcag és környéke űrfelvételének kiértékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Karcag és környéke űrfelvételének kiértékelése"

Átírás

1 Készítette: Kurucz Lajos Karcag és környéke űrfelvételének kiértékelése Készítette: geográfus hallgató Konzulens: Dr. Szabó Gergely Egyetemi adjunktus

2 1. Bevezetés 1.1. A távérzékelés fogalma A távérzékelés (angolul: Remote Sensing) azon technológiák egyike, melyet egyre szélesebb körben alkalmaz az emberiség a legkülönbözőbb feladatok megoldására. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy a távérzékelés a Föld felszínéről, annak jelenségeiről közvetlen kapcsolat nélküli méréssel, műszeres megfigyeléssel történő információszerzés (Almár I. Both E. Horváth A., 1996.) Egyes kutatók szerint a távérzékelés fogalmába nemcsak a speciális adatgyűjtést, hanem az adatok kiértékelését is beleértjük (Lóki J., 2002) A műholdas távérzékelésről A műholdas távérzékelés kialakulása a hidegháború időszakára esik. A két szuperhatalom (az USA illetve a Szovjetunió) az 1950-es években indította el műholdas katonai felderítő programját. A múlt század közepe óta a titkos kémműholdak szupertitkos berendezései a katonai felderítés kétségkívül legfontosabb eszközeivé váltak, hiszen számtalan olyan stratégiai (és taktikai) célpont létezik, amelynek megközelítése a felszínen, vagy a levegőben tilos és / vagy lehetetlen, mivel szoros katonai védelem alatt áll, az ellenséges ország belső területein helyezkedik el, vagy egyéb okok miatt. Mindezen objektumok, jelenségek, folyamatok azonban jól megfigyelhetőek a nagy felbontású műholdfelvételek segítségével. A katonai felhasználás mellett azonban a civil szféra is hamarosan felfedezte a távérzékelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. A katonai műholdak mellett hamarosan megjelentek a kettős (polgári és katonai), majd tisztán polgári célú műholdak. Az erőforrás-kutató műholdak sorát az amerikai Landsat-1 (korábbi nevén ERTS-1) nyitotta meg, melyet 1972-ben bocsátottak fel a világűrbe. A folyamatos technikai fejlődés eredményeként a távérzékelési műholdak ma már olyan méteres (sőt annál is jobb) felbontású felvételeket szolgáltatnak, melyek számos a civil életben felmerülő feladat megoldására is alkalmasak. Ezen alkalmazások köre igen széles spektrumot fog át a meteorológiától az erőforrás-kutatásig, a mezőgazdaságtól az orvostudományig Célkitűzés A kiválasztott mintaterület A felhasznált űrfelvétel Dolgozatom célja egy általam kiválasztott mintaterület tájhasználati tematikus térképének elkészítése (a terület vizuális és digitális interpretációja révén), amelyhez kiindulásképpen egy, - a SPOT 4 erőforrás-kutató műhold által készített - űrfelvétel áll rendelkezésemre. Az általam választott mintaterület űrfelvétele az Alföld egy kis szegletét, a Nagykunság keleti részét ábrázolja. A mintaterület egyetlen települése a Nagykunság fővárosa Karcag. A felhasznált űrfelvételt május 3-án készítette HRVIR nevű berendezésével a SPOT 4 műhold

3 2. A SPOT műholdprogramról 2.1. Történeti áttekintés Az első erőforrás-kutató műholdsorozat - az amerikai Landsat - sikerén felbuzdulva a 1978-ban a francia kormány úgy határozott, hogy elkezdik egy önálló földmegfigyelési program kidolgozását. A program irányítását a francia űrügynökség: a Francia Nemzeti Űrkutatási Központ 1 végzi, illetve a projekt a SPOT (Systeme Pour l Observation de le Terre) nevet kapta. A program keretében napjainkig öt műhold felbocsátására került sor. Az elsőt a SPOT 1-et február 22.-én, míg ez idáig az utolsót a SPOT 5-öt május 4.-én lőtték fel a világűrbe (1. ábra). 1. ábra. A SPOT műholdsorozat Forrás: CNES Spot Image A SPOT berendezései Mint már említettem, az általam választott űrfelvételt a SPOT 4 erőforrás-kutató műhold készítette - HRVIR nevű berendezésével. A berendezés legfontosabb paraméterei: A berendezés térbeli felbontása multispektrális módban hozzávetőlegesen 20 méter, pankromatikus módban pedig mindössze 10 m (Forrás: Spot Image 2 ). (Természetesen a függőlegestől eltérő tengelyű képalkotás esetén a pixelméret szükségszerűen nagyobb.) A SPOT 4 HRVIR nevű érzékelőjének spektrális felbontását mely megegyezik a rendelkezésemre álló űrfelvétel sávjaival az 1. táblázat szemlélteti. Spektrális sávok Spektrális felbontás - m m A sáv névleges spektrális helye B1 0,50-0,59 zöld (green) B2 0,61-0,68 vörös (red) B3 0,79-0,89 közeli infravörös (NIR) B4 1,58-1,75 közép infravörös (SWIR) 1. táblázat. A SPOT 4 műhold HRVIR berendezésének spektrális felbontása - Forrás: Mucsi L., 2004; Lóki J., 2002., és Spot Image adatok alapján saját szerkesztés 1 CNES, Centre National d'etudes spatiales - 2 Spot Image

4 Az általam kiválasztott űrfelvételt vizuálisan és digitálisan is kiértékeltem. 3. Az űrfelvétel vizuális interpretációja A műholdfelvétel vizuális értékeléséhez - három csatorna adatait felhasználva - kompozit képet készítünk (a kompozit készítését részletesebben később, a digitális kiértékelésnél ismertetem). A kompozit vizuális szemrevételezésével megpróbáljuk felismerni a különböző természetes (természeti) és antropogén (mesterséges) elemeket a tájban. Ehhez egyrészt saját terepi ismereteinket, másrészt különböző tematikus térképeket használunk. A területre vonatkozó személyes ismereteim beleértve a határt is igen részletesek, hiszen Karcagon születtem és nőttem fel, tehát a régiót jól ismerem. Másrészt évtizedes személyes tapasztalatom vannak a régió területhasználatáról, melyekre nyaranként végzett mezőgazdasági munkák során tettem szert. A területről rendelkezésemre állnak különböző térképek (megye és várostérkép, a régió ökotérképe, a területen valamikor gazdálkodó termelőszövetkezet táblatérképe stb. csak hogy a leglényegesebbeket említsem), mely alapján az ismeretlen területek jórészt nagy valószínűséggel azonosíthatók. De még így is maradnak ismeretlen foltok, melyek beazonosításához helyszíni bejárás lenne szükséges. A 2. ábra a mintaterületet ábrázolja egy, a műholdfelvétel három csatornájából készített kompoziton. 2. ábra. A mintaterület egy SPOT 4 HRVIR kompoziton (BGR 432) Az elkészített kompozitot a térképekkel összevetve kiderül, hogy a mintaterület szinte kizárólag csak Jász-Nagykun-Szolnok megye területét érinti, mindössze a keleti része nyúlik át Hajdú-Biharba. A felvétel metaadatából kiolvasható, hogy a terület kiterjedése kelet-nyugati irányban 14,6 km, az észak-déli irányban pedig közel 10,4 km. Nagysága az előző adatokból könnyen - 3 -

5 kiszámítható, több mint 150 km 2. Ám ez a hatalmas terület is mindössze kevesebb, mint a felét jelenti a város 67 ezer holdas határának. A kompoziton viszonylag jól elkülönülnek a területhasználat különböző típusai. Elemzésemben a természetes (természeti-) elemektől haladok az antropogén objektumok felé. Erdők, fás területek Legegyszerűbben az erdők foltjait különíthetjük el, melyeket a zöld sötétebb árnyalatai jeleznek a felvételen. Karcag határában túlnyomórészt lombhullató erdő (melyek fajösszetételében elsősorban a tölgy és az akác a domináns) található. Három nagyobb, és több kisebb erdőfoltot fedezhetünk fel. A legnagyobb terület a kompozit DK-i részén a 4-es számú főút és a Hortobágy-Berettyó határolta Apavári-erdő tölgyese, európai hírű nagyvadas vadászterület. A másik nagyobb folt, már Hajdú-Bihar megye területére esik felvétel ÉK-i részén a Hortobágy-Berettyó bal partján található. A harmadik pedig a településtől nyugatra a város tüdeje -ként, valamint rekreációs területként is funkcionáló igen gazdag fajösszetételű erdő. Ezen kívül csak kisebb erdőfoltok ismerhetők fel: erdősávok, illetve a város köztemetőit övező erdők (Karcagtól K-re és D-re). Rétek, legelők és kaszálók A várostól ÉNy-i és déli, délkeleti irányba levő jórészt igen szabálytalan alakú kékes-lilás színű parcellák rétek, legelők és kaszálók. Szántók A határ túlnyomó részét más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan szántóterületek foglalják el. Ezek elsősorban szabályos általában téglalap alakjukról ismerhetők fel. Színük igen változatos a (világos/abb/) zöld különböző árnyalataitól a lila különböző árnyalatáig terjed. Megfigyelhető a táblák viszonylag nagy mérete, mely a szövetkezeti város -i múlt maradványai, és valamelyest a mai napig is fennmaradtak (az egykori TSZ-ek jogutódai által). (A hatalmas táblamértek még inkább feltűnőek élkiemelő szűrő alkalmazása esetén.) Kertek A várostól nyugatra lévő kis, téglalap alakú parcellák a kerteket jelzik. A kertek mozaikossága részint természeti okokra (talajadottságok különbözősége különböző vetésszerkezet), részint társadalmi okokra vezethető vissza (beépítettség növekedése lakófunkció előtérbe kerülése, különösen a fürdő közelében). Vizek és vizekkel kapcsolatos létesítmények A kompoziton jól kivehetőek a legnagyobb vízfolyások, bár szélességük sehol nem éri el a felvétel térbeli felbontását a 20 métert. Ennek az az oka, hogy a vízmosások partjain található (füves-) bokros - fás növényzet igen jól elüt a csatornát kísérő szántóktól, illetve füves területektől. A két legnagyobb vízfolyás: a felvétel keleti részén néhány kanyarulattól eltekintve ember alkotta szinte nyílegyenes medrében futó Hortobágy-Berettyó, valamint a szintén a várostól keltre látható DK-ÉNy futásirányú I. sz. belvíz-főcsatorna. A lakott területtől délre fekete és sötétbarnás foltok formájában kisebb-nagyobb tavakat fedezhetünk fel, melyek a hajdani téglagyár(ak) agyagbányászatának emlékei. Annak, hogy ez, Magyarország egyik legszárazabb vidéke valamikor vízben bővelkedett (a Tisza és a Hortobágy-Berettyó uralma alatt állt a terület, és árvizeik idején víz borította szinte az egész Nagykunságot (a legmagasabb részek kivételével) mára alig maradt nyoma. Mindössze a Hortobágy-Berettyó mentén felismerhető morotvák maradványai jelzik az egykori vízivilágot. Az előbb említett I. sz. belvízcsatornával párhozamosan, az Ágota-hídhoz vezető út felénél található az 1809-ben elkészült Zádor-híd, (mely a két évtizeddel később felépített hortobágyi kilenclyukú híd mintájául is szolgál, és a nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag-Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt a Zádor-ér felett). Ez, valamint az - 4 -

6 előbb említett öntözőcsatorna már átmenetet képvisel az antropogén objektumok felé, bár a Zádor-híd, mivel füves vegetáció borítja, viszonylag jól beleolvad környezetébe. Beépített területek Város környéki antropogén létesítmények A beépített terület maga a város igen mozaikos képet mutat a piros különböző árnyalataiban (a rózsaszíntől a bordóig) pompázik, melyet a zöldfelületek zöldje tesz változatossá. Megfelelő nagyítással még az utcahálózat is könnyen felismerhető, különösen a nagyobb sugárutak és az azokat összekötő körutak. A várostól viszonylag elkülönülve fedezhetjük fel Karcag két legújabb városrészét. É-on a Nagyvénkert, DNy-on pedig a jóval nagyobb területű, de mint láthatjuk igen laza beépítettségű, és sok zöldfelülettel rendelkező Kertvárost (Kisföldek), melynek legdélebbi csücskén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Karcagi Kutatóintézete (illetve annak arborétuma) is felismerhető. A településen kívül több nagyobb méretű antropogén létesítmény is felismerhető. Ilyen a várostól ÉK-re (a 3104-es számú út mellett) a Carlgill (Agribrands Europe Hungary Zrt.) takarmánykeverő telepe /1/ és a Karcagi Cserhát Mg. Kft. Cserhát-központja /2/. A volt Szabad-Ifjúság-központ (É-ra) /3/ mellett a Karcagtól keletre elhelyezkedő városi szennyvíztisztító komplexuma /4/, a volt laktanya épülettömbje (DK-re) /5/, a bezárt karcagi téglagyár (D-re) /6/, valamint a Kunagro21 Kft. Tarattyó úti telepe (DNy-ra) /7/ is jól felismerhető. A 3. ábra az antropogén létesítményeket mutatja az előbbi kompoziton Tilalmasi út 3104-es út 3 Zádor-híd as vasúti szárnyvonal as vasúti fővonal 7 4-es főút 3. ábra. A fontosabb város környéki mesterséges létesítmények egy BGR 432 kompoziton. Vonalas infrastruktúra Jól kirajzolódnak a vonalas infrastruktúra különböző elemei is. A 4-es számú (E60) főközlekedési út, valamint a 100-as vasútvonal (azaz a Budapest-Záhony fővonal) a településtől délre jól azonosítható. A terület Ny-i részén a vasút (északabbra) és a főút - 5 -

7 (délebbre) között kilométeres távolság van, ami a laktanya után néhányszor tíz méterre csökken. A városból ÉK-i irányába kifutó műút (3104-es számú út - a Madarasi út és a mellette futó (103-as számú) Karcag-Tiszafüred vasúti szárnyvonal együtt jól látszódik, igen határozott vonalat képez, bár már nem különíthető el a felvételen. A várostól északra pedig ÉÉNy-DDK iránnyal a Tilalmasi út képe rajzolódik ki. 4. Az űrfelvétel digitális kiértékelése Az űrfelvétel digitális interpretációját a Clark Labs szakemberei által kifejlesztett Idrisi programmal végeztem 3. Az 1. csatorna képe A 2. csatorna képe A 3. csatorna képe A 4. csatorna képe 4. ábra. A kiértékelésre rendelkezésre álló 4 csatorna képe szürkeárnyalatos palettával (grey256) megnyitva Kompozit készítés Ha űrfelvételek hullámsávjaiból hármat kiválasztunk, és e három csatorna szürkeárnyalatos színeit azaz az adott képpont értékének megfeleltetett színt lecseréljük a kék, a zöld és a piros különböző intenzitású színeire, majd összeadjuk a felvételeket, akkor hamisszínes kompozitot kapunk. 3 A Clark Labs a Clark University keretein belül működő George Perkins Marsh Institute kutatási központja. Bővebben l. Clark University hivatalos honlapja: és a Clark Labs weblapja:

8 A rendelkezésemre álló 4 csatornából 3-at 3-at kiválasztva, és különböző módon sorba rendezve, és különböző beállítások mellett kompozit képeket készítettem. A kompozit készítési beállítások közül azt találtam a legmegfelelőbbnek, mikor a kontraszt sztreccselésének típusa (Contrast stretch type) lineáris szaturációs pontok megadásával (Linear with Saturation), és a szaturáció értéke 2 %. Ezen beállítások mellett elkészítettem az összes lehetséges kompozitot, szám szerint 24-et, melyet mellékeltem a dolgozathoz. Az elkészített kompozitokból mutat be néhányat az 5. ábra. 5. ábra. Néhány tetszőlegesen kiválasztott kompozit képe Az összes kompozit képét elmentettem BMP (Windows bitmap) formátumba, melyet szintén mellékeltem a dolgozatomhoz. E sorozat végignézése során a BGR432-es összeállítású kompozit esetén figyeltem meg a legjobb elkülönülést a különböző területhasználati típusok között, ezért a továbbiakban ezt használtam, illetve ezen végeztem el a vizuális interpretációt. (BGR432 vagyis a kompozit készítésekor a kék (B) színhez a közép-infravörös (4), a zöld (G) színhez a közeliinfravörös (3), a vöröshöz (R) pedig a vörös (2) csatornát rendeltem.) 4.2. Nem ellenőrzött osztályba sorolás ( unsupervised classification ) A felvétel digitális kiértékelésekor először a nem ellenőrzött osztályba sorolás módszerét alkalmaztam. A nem ellenőrzött osztályba sorolást a CLUSTER utasítással hajtjuk végre. Az utasításon belül több lehetőségünk is van, hogy megadjuk a nem ellenőrzött osztályba sorolás szabályait. Egyrészt lehetőségünk van a generalizációs szint (Generalization level) megadására, vagyis megszabhatjuk, hogy mennyire egyszerűsítsen a program. A generalizációs szint lehet Broad széles, illetve Fine finom. Az előbbi esetben kevesebb, az utóbbi esetben több osztályt képez az Idrisi

9 E mellett a program ad három lehetőséget az osztályozás szabályai megadása tekintetében (Clustering rule). Az első lehetőség szerint a program elhagyja az azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %. A második választási lehetőség szerint mi szabhatjuk meg, hogy maximum hány osztályt képezzen a program, a harmadik beállítás szerint pedig minden osztályt megtart, amelyről úgy gondolja, hogy létezik. Elemzés Broad generalizációs szinten (az osztályozás szabálya: a program hagyja el azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %) Amennyiben a folyamatot úgy hajtatom végre, hogy minden lényeges osztály megmaradjon, vagyis egy általános képet kapjunk a spektrális osztályokról, akkor csak 5 osztályt eredményez az analízis. Ebben az esetben több, nyilvánvalóan elkülönülő osztályt egybeolvaszt a szoftver (6. ábra). Elemzés Fine generalizációs szinten (az osztályozás szabálya szintén az, hogy: a program hagyja el azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %) A finom osztályozási móddal elvégezve az analízist jóval részletesebb képet kapok spektrális osztályokról, mint az előbb, sőt túl részleteset is. Fine osztályozási módban 22 csoportot képezett az Idrisi, ami már túlzottan magas érték, az összetartozó osztályok is több alosztályra estek szét. Ez különösen a szántók esetében figyelhető meg, míg az erdőterületek itt is viszonylag jól elkülöníthetőek (7. ábra). A beépített területekre egyik esetben se alakított ki külön osztályt a szoftver. 6. ábra A BGR432 szín-összeállítású kompozit Broad generalizációs szinten való osztályba sorolása 7. ábra A BGR432 szín-összeállítású kompozit Fine generalizációs szinten való osztályba sorolása Mint már említettem, a program arra is lehetőséget nyújt, hogy az osztályozás szabályai ( Clustering rule ) között megszabjuk a klaszterek számát. Ezt a lehetőséget én is alkalmaztam. Próbálgatással azt tapasztaltam, hogy osztály kialakítása a legcélszerűbb. Ha ennél több osztályt alakítok ki, akkor csak a vizuálisan szántónak és legelőnek azonosított területeken belül differenciál tovább a program, míg a többi kategória gyakorlatilag szinte változatlan marad. Hosszas mérlegelés után az előbb említett okok miatt a 7 osztályt tartalmazó változatot tartom a legpontosabbnak a nem ellenőrzött osztályba sorolás eredményei közül (8. ábra)

10 8. ábra. A legeredményesebb beállításokkal végzett nem ellenőrzött osztályba sorolás A nem ellenőrzött osztályba-sorolásnál meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a várost gyakorlatilag egyik maximálisnak megadott klaszter-értéknél sem azonosította a program- (vagyis nem jelenik meg külön osztályként), hanem a különféle egyéb (szántó és legelő) területekkel lett egy osztályba besorolva Ellenőrzött osztályba sorolás ( supervised classification ) Az ellenőrzött osztályba sorolást három lépésben végezzük el (Lóki J., 2002): 1. A tanulóterületek kijelölése. 2. A tanulóterületek alapján az osztályt leíró fájlok készítése. 3. Az osztályt leíró fájlok, és a képcsatornák alkalmazásával az osztályozás elkészítése Tanulóterületek kijelölése A tanulóterületek digitalizálásának (majd az ellenőrzött osztályba sorolásnak) három esetét mutatom be. A tanulóterületek kijelölésében a különbséget a beépített terület (vagyis maga a város) jelentette. Úgy találtam, hogy az a változat adja a legjobb eredményt, ha a tanulóterületetek 7 csoportját alakítom ki (tanter1 nevű fájlok). Ezen belül összesen 20 tanulóterületet jelöltem ki. A legkevesebb osztályonként két tanulóterületet a legelő, a szántó_4 és a vizek (tavak) esetén, a legtöbbet (ötöt) pedig az erdők esetében alkalmaztam. A többi esetekben: szántó_1; 2 és 3 esetében kategóriánként három tanulóterület kijelölésére került sor. A második esetben az előzőek mellett 8-ik osztályként kijelöltem két tanulóterületet a város területén (tanter2). Ezek a város leginkább antropogén jelleget mutató részei. Egyik a belváros, ahol a legsűrűbb a beépítettség, másik pedig a város déli részén a vasútállomás és környéke, valamint a rizshántoló épülete, amelyek kapcsolódó létesítményeikkel a természetes objektumoktól leginkább különböző reflektanciát mutatnak

11 A harmadik esetben szintén két tanulóterületet jelöltem ki, amelyek azonban város egész területét lefedik (tanter3). (A két részletben való területkijelölés a Kertvárosnak a város központi részétől való viszonylagos elkülönülésével magyarázható.) A tanulóterületek elhelyezkedését szemlélteti a 9. ábra 9. ábra. A tanulóterületek elhelyezkedése az első esetben (tanter1). A tanulóterületek kijelölése után megvizsgáltam, hogy a tanulóterületek milyen eloszlásben fedik a pixelértékeket a rendelkezésemre álló 4 csatornán (SIGCOMP parancs alkalmazása). A tanter1 Signature Comparison diagramját szemlélteti a 10. ábra. 10. ábra. A tanter1 Signature Comparison diagramja Az ábrát szemlélve azt állapíthatjuk meg, hogy az elérhető legpontosabb területlehatárolás, a nagyszámú tanulóterület kijelölés ellenére is jelentős átfedések vannak az egyes

12 intervallumok között, illetve jelentős számban találunk olyan pixelértékeket, melyek nem tartoznak egyik osztályba se. (Ha a tanulóterületek kijelölésekor nem figyelünk olyan pontosan a területhatáron lévő kissé másabb színű pixelek elkerülésére, akkor az egy kategóriába sem sorolt pixelek száma jóval kevesebb lenne, de a digitális kiértékelés eredménye viszont elmaradna az alább bemutatott osztályba sorolásoktól.) A másik két eset Signature Comparison diagramját mutatja a 11. ábra. 11. ábra. A tanter2 és a tanter3 Signature Comparison diagramja. Ha a város területén (a beépített területeken) is jelöltem ki tanulóterületet, akkor mindkét esetben azt figyelhetjük meg (az előbbi megállapítások mellett), hogy a város gyakorlatilag az összes pixelértékből tartalmaz néhányat, sőt a 3-as és a 4-es csatorna teljes spektrumát lefedi. (A tanter2 és a tanter3 Signature Comparison diagramja azonos képet mutat.) Az ellenőrzött osztályba sorolás végrehajtása Az ellenőrzött osztályba sorolást három fő módszer szerint végezhetjük (Lóki J., 2002): PIPED MINDIST MAXLIKE A PIPED (paralepipedon) módszer alkalmazásának bemutatása Az első esetben (tanter1) a település esetében nem került sor tanulóterület kijelölésére. Ennek az az oka, hogy a vizuális interpretációval kitűnően azonosított város űrfelvételének képe (a kompozit) nagyon mozaikos (inhomogén) képet mutat, gyakorlatilag majd az egész spektrumát tartalmazza a lehetséges pixelértékeknek. Ezért azon esetekben, mikor a város belterületéből is jelöltem ki tanulóterületeket (tanter2 és tanter3), akkor a külterület digitális kiértékelésének eredménye egyes esetekben jóval rosszabb lett a város néhány esetben a külterület jó részét is elfoglalta, szinte csak az erdők területét interpretálta megfelelően a program. Így a tanter2 és -3 PIPED módszerrel való kiértékelésének eredménye azonos, és gyakorlatilag használhatatlan. Az tanter1 esetében viszont az osztályozás pontosabb képet mutat. Itt viszont elég sok a feketével jelölt terület, melyek nem kerültek egyik osztályba sem. Az alábbi 12. és 13. ábra ezt szemlélteti

13 12. ábra. A PIPED módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén 13. ábra. A PIPED módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén A MINDIST (minimum distance) módszer alkalmazásának bemutatása A legkisebb távolság elvén alapuló módszer alkalmazása esetén az első esetben a legelőterületek kissé felülreprezentáltak, de attól eltekintve elég pontos képet kapunk a területhasználati típusokról. (Természetesen figyelembe véve, hogy mivel nem jelöltem ki tanulóterület(ek)et a városra, így ott minden külterületi területhasználati típus megfigyelhető, amely természetesen nem felel meg a valóságnak) 14. ábra

14 14. ábra. A MINDIST módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén Amennyiben azt a két esetet tekintjük, mely esetben a városra is jelöltem ki tanulóterületet, akkor viszont a beépített területek felülreprezentáltságának lehetünk tanúi, mert a szántóterületek egy részét is a beépített területet jelző osztályba sorolta a szoftver. (A tanter2 és a tanter3 MINDIST módszerrel való elemzésének eredménye azonos.) 15. ábra. A MINDIST módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén A MAXLIKE (maximum likelihood) módszer alkalmazásának bemutatása A legnagyobb valószínűség módszerének alkalmazásakor szintén többféle beállítást alkalmaztam. Az alábbi ábrák (a 16. és a 17. ábra) az előbb megismert sorrendben mutatják az interpretáció eredményét azon az esetekben, mikor egyenlő valószínűséget használtam minden osztályra. (A tanter2 és a tanter3 MAXLIKE módszerrel való elemzésének eredménye szintén azonos.)

15 16. ábra. A MAXLIKE módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén (egyenlő valószínűségek mellett) 17. ábra. A MAXLIKE módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén (egyenlő valószínűségek mellett) E mellett más beállításokkal is elvégeztem az interpretációt. Csökkentettem növeltem az egyes osztályok valószínűségét (mindhárom eset alkalmazása esetén). Mivel azon esetben, mikor a beépített területen is jelöltem ki tanulóterületet nem hozott értékelhető eredményt, így az első esettel dolgoztam tovább, mikor csak a külterületen digitalizáltam tanulóterületeket. Ez esetben pedig azt találtam, hogy ha a szántó_2 valószínűségét csökkentem a többi osztály változatlanul hagyása mellett, akkor kapok a valóságnak leginkább megfelelő eredményt. A kapott adatbázis sok területen tartalmazott inhomogén és kisméretű parcellákat (különösen a város nyugati részén lévő kertek esetében, illetve a szántóként használt területeken) ezért szűrést hajtottam végre, hogy a nagyon kis (mindössze néhány pixelnyi) foltok eltűnjenek, és a terület képe homogénebb legyen. A szűrés bemutatása Szűrés (FILTER) alkalmazása esetén a program a pixelek értékét úgy alakítja, hogy annak valamilyen módon köze legyen a szomszédoshoz

16 Kétféle szűrési eljárást különböztethetünk meg. Beszélhetünk alul-, illetve felüláteresztő szűrőkről. Az aluláteresztő (vagy átlagoló szűrő) szűrő homogenizál, míg a felüláteresztő (vagy élkiemelő szűrő) a hirtelen változásokat keresi a képen. Mivel nekem a kis foltok eltüntetésére volt szükségem, ezért egy átlagoló szűrő, a módusz (Mode) alkalmazása mellett döntöttem. A mozgó ablak méretének pedig 5X5 (filter size) pixelértéket választottam, mert nem akartam, hogy a városkörnyéki kisebb tavak eltűnjenek (beleolvadjanak környezetükbe) nagyobb méretű mozgó ablak alkalmazásával. A szűrés eredményét mutatja a 18. ábra. 18. ábra. A szűrés eredménye az adatbázisban. 5. Vetületi rendszerbe transzformálás A beadandó dolgozat követelményei között szerepel, hogy űrfelvételünket (vagy a kész tematikus térképet) vetületi rendszerbe jelen esetbe EOV-ba kell transzformálni. A rendelkezésemre bocsátott űrfelvételt megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy az már vetületbe van illesztve. Ennek ellenére röviden ismertetem az EOV-t, és potenciális földi illesztőpontokat keresek a - már sokat használt - BGR 432 szín-összeállítású kompoziton, illetve táblázatos formában megadom azok EOV koordinátáit Az Egységes Országos Vetületi rendszerről Az Egységes Országos Vetületi rendszert (EOV) 1976-ban vezették be, azóta ez a magyarországi állami földmérési térképek (és általában a térinformatikai adatok) vetületi egységes rendszere. Ezen alapszik többek közt az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR). Az EOV egy ferdetengelyű, szögtartó, metsző (süllyesztett) hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által 1967-ben elfogadott IUGG/1967 elnevezésű forgási ellipszoid. A pontok magasságát a Balti-tenger szintjére vonatkoztatják. A vetület x tengelye a Gellért-hegyi háromszögelési ponton áthaladó meridián, az y tengely pedig az

17 ország középső szélességi vonala közelében haladó, és az előbbi meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör képe. Gyakorlati okokból a síkkoordináta rendszer kezdőpontját (200 km-rel délebbre és 650 km-rel nyugatabbra) egy, az ország területén kívül eső (alkalmasan kiválasztott) pontba helyezték át. Így az ország egész területe az első koordináta-negyedbe esik, és az ország területére eső pontok koordinátái mindig pozitív előjelűek. Minden x érték kisebb, és minden y érték nagyobb 400 km-nél Potenciális földi illesztőpontok keresése Mivel, mint már említettem, az űrfelvételem már vetületi rendszerbe van transzformálva, így csak annyit teszek meg, hogy egy kompoziton megkeresem (megmutatom) azon lehetséges földi illesztőpontok (angolul: Ground Control Point - GCP) helyeit, melyet akkor alkalmaznák, ha a felvételem nem lenne EOV-ba illesztve. Illetve e mellett megadom a GCP-k koordinátáit is. A kompoziton 25 GCP-t jelöltem be (19. ábra), és ezek közül (viszonylag egyenletes területi eloszlásba) 10 koordinátáját és helyzetét ismertetem szöveges formába (2. táblázat). GCP 2 GCP 3 GCP 1 GCP 4 GCP 5 GCP 6 GCP 7 GCP 8 GCP 9 GCP ábra. Potenciális földi illesztőpontok a vizsgált területen

18 GCP száma y a GCP EOV x koordinátái (m) a GCP helye szövegesen jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántó - gyep) Hortobágy-Berettyó kanyarulata útkereszteződés (3104-es út - és egy földút) útkereszteződés (gyepterület szegélye) jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántón) vasúti átjáró közepe Apavári-erdő DK-i szegélye 2. táblázat. 10 kiválasztott GCP adatai. 6. A tematikus térkép elkészítésének utolsó lépései A városi beépített területeket digitalizáltam, majd létrehoztam egy üres adatbázist, mely pont akkora méretű, mint a szűréssel homogenizált adatbázis. Majd ebbe beletöltöttem a vektoros állományt (vagyis a beépített területeket). Végül egymásra fedettem a két raszteres adatbázist (a beépített területeket-tartalmazót) és a (MAXLIKE) ellenőrzött osztálybasorolással kapott, majd szűréssel homogenizált adatbázist) Elkészítettem a megfelelő színeket tartalmazó egyedi palettát. A legfontosabb csatornákat, és a vonalas infrastruktúra legfontosabb elemeit (vasútvonalakat és a közutakat) bedigitalizáltam, és vektoros rétegként ráhelyeztem a térképre. Majd a térképet elláttam azokkal a legfontosabb kellékekkel, amelyek a térképet térképpé teszik. Úgymint kilométerháló, szélrózsa és vonalas aránymérték. Az így elkészített tematikus térképet mutatja a 20. ábra. 20. ábra. A mintaterület földhasználati térképe

19 7. Egyéb alkalmazási lehetőségek bemutatása az Idrisiben Az Idrisi segítségével (a vetületi rendszer ismeretében) szoftveres lekérdezéseket is végezhetünk. Elkészítettem a mintaterület földhasználati táblázatát (3. táblázat). Kategória Megnevezés Terület (ha) 1 erdő legelő szántó_ szántó_ szántó_ szántó_ vizek beépített táblázat. Táblázat a mintaterület területhasználatáról. A program segítségével bonyolultabb feladatok is megoldhatóak. Ki tudjuk jelölni egy objektumtól bizonyos távolságra lévő pontokat, melynek ismerete számtalan gyakorlati alkalmazás tekintetében fontos lehet. A lehetőség bemutatására kijelöltem a 4-es számú főúttól 1500 méternél közelebb lévő területet (21. ábra). Most is lehetőségünk van a legkülönbözőbb lekérdezések elvégzésére, pl. lekérdezhető, hogy a település mekkora része esik a főútvonal 1,5 km-es körzetébe. (Jelen esetben közel 3,3 km 2.) 21. ábra. A 4-es számú főúttól 1500 méternél közelebb lévő területeket földhasználati térképe

20 8. Összefoglalás A bevezetőben említett célkitűzést teljesítettem, általam kiválasztott űrfelvételt mind vizuálisan, mind pedig digitálisan kiértékeltem. Az előírt összes utasítást alkalmazva elkészítettem a mintaterület tájhasználati térképét, mely a program és a rendelkezésre álló felhasznált műholdfelvétel alapján elérhető legnagyobb pontossággal megfelel a valóságnak. Felhasznált irodalom Lóki J : Távérzékelés, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen p Mucsi L : Műholdas Távérzékelés, Libellus Kiadó, Szeged p Almár I. Both E. Horváth A : SH atlasz, Springer Hungarica Kiadó, Budapest p Unger J : Bevezetés a térképészetbe, JATEPress Szeged p

Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G I M I N T A T E R Ü L E T E N

Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G I M I N T A T E R Ü L E T E N DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G

Részletesebben

Űrfelvétel kiértékelése Tokaj Rakamaz körüli mintaterületről

Űrfelvétel kiértékelése Tokaj Rakamaz körüli mintaterületről Űrfelvétel kiértékelése Tokaj Rakamaz körüli mintaterületről XY DE Geográfus BSc. hallgató Bevezetés Napjainkban a távérzékelés az egyre szélesebb körben alkalmazott technológiák egyike. Általánosságban

Részletesebben

A H O L T - T E N G E R F E L T Ö L TİDÉSÉNEK V I Z S G Á L A T A G E O I N F O R M A T I K A I M Ó D S Z E R E K K E L

A H O L T - T E N G E R F E L T Ö L TİDÉSÉNEK V I Z S G Á L A T A G E O I N F O R M A T I K A I M Ó D S Z E R E K K E L DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK A H O L T - T E N G E R F E L T Ö L TİDÉSÉNEK V I Z S G Á L A T A G E O I N F O R M A T I K A I M

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó A térinformatika és a digitális távérzékelés ma intenzíven fejlődő területek, melyeknek komoly szerepe lehet

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

FÖLDHASZNOSÍTÁS-ELEMZÉS TÁVÉRZÉKELÉSI ÉS TEREPI ADATOK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN. Szabó Gergely 1. I. Bevezetés, célkitűzés

FÖLDHASZNOSÍTÁS-ELEMZÉS TÁVÉRZÉKELÉSI ÉS TEREPI ADATOK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN. Szabó Gergely 1. I. Bevezetés, célkitűzés FÖLDHASZNOSÍTÁS-ELEMZÉS TÁVÉRZÉKELÉSI ÉS TEREPI ADATOK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN Szabó Gergely 1 I. Bevezetés, célkitűzés A térinformatika és az űrfelvételek alkalmazása a mezőgazdasági alkalmazásokban is mind

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

Kép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011

Kép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011 Kép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011 Az internetről szabadon letölthetők korábbi 15 méter felbontású LANDSAT űrfelvételek Magyarországról (ftp://ftp.glcf.umd.edu/landsat).

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra) Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

Koordináta-rendszerek

Koordináta-rendszerek Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)

Részletesebben

Képek és grafikák. A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása

Képek és grafikák. A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása Képek beszúrása A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása Az eszköztárról is beszúrhatunk ClipArt képeket, ha kihúzzuk a ClipArt ikont,

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,

Részletesebben

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia Seres

Részletesebben

Bevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán

Bevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán Bevezetés Bevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán A QGIS program egy nyiltforrású asztali térinformatikai program, mely a http://www.qgis.org oldalról tölthető le. Ebben a kis

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár

Földmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár Az állami digitális távérzékelési adatbázisok létrehozása, kezelésének feladatai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) GISopen 2013: Jogi változások informatikai

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv Űrfelvételek: a kínálatból kell választani 1 Mesterséges

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás

Részletesebben

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék Légi fotogrammetria A légi fotogrammetria bemenő adatai az analóg vagy digitális légifényképek. Analóg fényképező kamara és egy légifelvétel. A fényképezés geometriai modellje centrális perspektíva. Ebben

Részletesebben

I. Internetes keresési feladatok (ajánlott idő: 20 perc)

I. Internetes keresési feladatok (ajánlott idő: 20 perc) I. Internetes keresési feladatok (ajánlott idő: 20 perc) A talált oldalak internet címét (URL) másold ki egy szöveges dokumentumba és mentsd Csapatnev_internet néven! A konkrét válaszokat ide a papírra

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A széleróziós információs rendszer alapjai

A széleróziós információs rendszer alapjai 1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113

Részletesebben

(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció

(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány

Részletesebben

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék Kétféle modellezési eljárás van: Analóg modellezés melynek eredménye a térkép Digitális modellezés térinformációs rendszer amely az objektumok geometriai ábrázolása alapján: Raszteres vagy tesszelációs

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT 1. FELADATSOR Felhasználható idő: 40 perc I. rész 1.1.) Oldja meg grafikusan az alábbi egyenlőtlenséget! x + 1 + 1 x + x + 11 1..) Mekkora legyen az x valós szám értéke, hogy az alábbi három mennyiség

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb

Részletesebben

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő

Részletesebben

Objektumok és osztályok. Az objektumorientált programozás alapjai. Rajzolás tollal, festés ecsettel. A koordinátarendszer

Objektumok és osztályok. Az objektumorientált programozás alapjai. Rajzolás tollal, festés ecsettel. A koordinátarendszer Objektumok és osztályok Az objektumorientált programozás alapjai Rajzolás tollal, festés ecsettel A koordinátarendszer A vektorgrafikában az egyes grafikus elemeket (pontokat, szakaszokat, köröket, stb.)

Részletesebben

3. Gyakorlat ellenőrzés nélküli osztályozás

3. Gyakorlat ellenőrzés nélküli osztályozás 3. Gyakorlat ellenőrzés nélküli osztályozás Hozzávalók: MultiSpec program (d: meghajtó, MultiSpecWin32 könyvtár, MultiSpecWin32.exe); ag020522_dpac_cd.lan állomány Ebben a gyakorlatban az ellenőrzés nélküli

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet

Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet A Normál nézet egy egyszerűsített oldalképet mutat. Ez a nézet a legalkalmasabb a szöveg beírására, szerkesztésére és az egyszerűbb formázásokra. Ebben a nézetben

Részletesebben

ServiceTray program Leírás

ServiceTray program Leírás ServiceTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés szerviz munkalapok státuszai a Törölve és Lezárva státuszt leszámítva a munkalap különböző nyitott állapotát jelzik, melyek valamilyen tevékenységet jeleznek.

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

Megoldások IV. osztály

Megoldások IV. osztály Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely, 2015. március 20-22. Megoldások IV. osztály 1. Számkeresztrejtvény: Az alábbi keresztrejtvény ábra abban különbözik a hagyományos keresztrejtvényektől, hogy

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015

Részletesebben

Geo-Referencia Műszaki Szolgáltató Bt. info@georeferencia.hu I. ÉS II. KATONAI FELMÉRÉS VEKTORIZÁLÁSA. Műszaki leírás

Geo-Referencia Műszaki Szolgáltató Bt. info@georeferencia.hu I. ÉS II. KATONAI FELMÉRÉS VEKTORIZÁLÁSA. Műszaki leírás Az I. és II. katonai felmérés térképeinek EOV rendszerbe illesztése és vektorizálása a Barcs környékén kijelölt területen Geo-Referencia Műszaki Szolgáltató Betéti Társaság Budapest, 1 1. A feladat leírása:

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai

Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2012. április 10-11. Kocsis Miklós vezető főtanácsos 1 Térinformatika Vagyoni érték Közmű Műszaki

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 55. ÉVFOLYAM 2003 10. SZÁM Az EOV-alapfelületek térbeli helyzetének vizsgálata Kratochvilla Krisztina doktorandusz BME Általános- és Felsõgeodézia Tanszék Bevezetés Az 1975-ben

Részletesebben

ClicXoft programtálca Leírás

ClicXoft programtálca Leírás ClicXoft programtálca Leírás Budapest 2015 Bevezetés A ClicXoft programok bár önálló programok közös technológia alapon lettek kifejlesztve. Emellett közös tulajdonságuk, hogy a hasonló funkciókhoz ugyanaz

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben