TANULMÁNYOK A CSONGRÁDI FEKETEVÁRRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNYOK A CSONGRÁDI FEKETEVÁRRÓL"

Átírás

1 TANULMÁNYOK A CSONGRÁDI FEKETEVÁRRÓL CSONGRÁD 2009

2 Sorozatszerkesztı: GEORGIÁDES ILDIKÓ A kötetet szerkesztette: SEBESTYÉN ISTVÁN Mőszaki szerkesztı: KÁLMÁNNÉ JUHÁSZ ÉVA Borítóterv: SILBER NYOMDA KFT. ISSN ISBN Kiadja: CSONGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2009

3 NAGY GÉZA BALÁZS BEDE ÁDÁM ÚJABB ADATOK CSONGRÁD KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ ÉS HELYRAJZÁHOZ BEVEZETÉS Csongrád a magyar államalapítás idején kétség kívül a legjelentısebb település volt saját környezetében, hiszen a Váci Püspökség legdélebbi fıesperességének, és egy vármegyének is ez a vár(os) lett a névadója, tehát ezek székhelye Csongrádon volt. Ebbıl következik, hogy Csongrád a X XI. század fordulóján már vagy olyan adottságokkal rendelkezett, amelyek kiemelték a környék települései közül, vagy pedig ekkor teremtették meg az egyházi és állami közigazgatáshoz szükséges, a kor elvárásai szerinti hátteret, mai fordulattal élve infrastruktúrát. Viszont mindeddig nem került elı Csongrádon vagy a környékén olyan középkori vár, valamint benne vagy a közelében olyan templom, amelyet ezzel az Árpád-kori egyházi és királyi közigazgatási központtal megalapozottan kapcsolatba hozhatnók. Írott forrásaink is meglehetısen szegényesek ebben a témakörben, fıleg azért, mert Csongrád jelentısége a XIII. század közepére, amikortól egyébként fellendült a magyarországi írásbeliség és így egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre iratok, a környék átlagos településeinek szintjére vagy az alá csökkent. A csongrádi fıesperesek ekkor már nem tartózkodtak hajdani székhelyükön, hanem a Váci Székeskáptalan tagjaiként az egyházmegyei központban éltek, ahol bekapcsolódtak az államigazgatási és magánjogi feladatokat ellátó hiteleshelyi tevékenységbe, amit az oklevelekben található gyakori említéseik igazolnak. 1 Ezzel Csongrád elveszítette azt a szerepét, amit addig a környék egyházi központjaként betöltött, például a bíráskodás terén. 2 A megyeszékhely ami annak közigazgatási tevékenységeit illeti szintén nem kötıdött már a névadó településhez. A Maroson történı sószállítás miatt Szeged jelentısége megnıtt, így egy idı után a csongrádi ispánok a szegedi várnagyságot egyidejőleg viselve tényleges székhelyüket Szegedre helyezték át. Ezzel magyarázható, hogy az iratokban megemlített megyegyőléseket mind Szegeden tartották, és arról sem tudunk, hogy Csongrádon bármely hatóság idézést vagy ítéletet közöltetett volna. Éppen az adatok hiánya miatt kevesen kutatták Csongrád középkori múltját, illetve sokáig természetesnek tőnt, hogy az Anonymusnál említett várnak egyfajta utódja volt a török-kori erıdítmény, amely Csongrád belterületének a mai Belsıváros nevő részén állt ben azonban Hrenkó Pál térképtörténész Csongrád 1 A fıesperesek beköltözése a püspöki székvárosokba eddigre már általános jelenség az ország többi püspökségének esetében is. 2 Ekkoriban még az egyházi bíróság járt el például azokban a peres ügyekben is, amelyeket ma világi bíróság tárgyal (pl. hagyatékkal, záloggal, leányrablással, házassággal kapcsolatos esetek).

4 régi térképi ábrázolásai címő írásában olyan, addig ismeretlen XVI XVIII. századi térképeket közölt, melyeken Csongrádot vagy a Tisza bal, vagy pedig mindkét partján jelölték. 3 Ezt követıen indult meg annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy helyesek-e a Csongrádot a Tisza bal, vagy mindkét partján ábrázoló térképek, esetleg csak pontatlanok, vagyis hogyan is kell ezeket az ellentmondásos adatokat helyesen értelmezni. Lırinczy Gábor régész 1993-ban összefoglalta az addigi kutatásokat, és megállapította, hogy éppen a Csongrádra vonatkozó korai írott források csekély száma miatt elhamarkodott lenne a vár(os) eredeti helyérıl nyilatkozni. Ugyanakkor kijelentette, hogy a Hrenkó Pál által közölt térképek és Rózsa Gábor mérnökmuzeológus megfigyelései alapján földvár helyeként igen megalapozottan szóba jöhet a Szentes-Felsırét határrészen található Várhát nevő, a környezı egykori ártér fölé magasodó szigetszerő képzıdmény is. 4 A Várhát és környéke a Böldi-révvel egy 1801-ben készült uradalmi térképen (MOL S ) 3 HRENKÓ PÁL: Csongrád régi térképi ábrázolásai. Geodézia és Kartográfia XXIX. évf. 1977/6. szám o. 4 LİRINCZY GÁBOR: Megjegyzések a korai csongrádi vár topográfiájáról. In: Az Alföld a IX. században. Szerk.: Lırinczy Gábor. Szeged, o.; Rózsa Gábor jelentései a szentesi Koszta József Múzeum Régészeti Adattárában, 42-84,

5 Sajnos az eltelt másfél évtizedben e kérdés régészeti tisztázása nem történt meg, így újabb adatokat legfeljebb a már ismert források lehetı legalaposabb elemzésével, és újabb dokumentumok utáni kutatás eredményeibıl nyerhetünk. A jelen dolgozat célja ezért az, hogy részletes vizsgálat tárgyává tegye a már ismert iratok tartalmát, illetve eddig nem közölt források bemutatásával pontosítsa eddigi ismereteinket. Célunk eléréséhez az tőnt a leginkább célravezetınek, hogy forrásanyagunk ismertetése után külön fejezetekben foglaljuk össze a Csongrád név eredetére, és a város helyére vonatkozó adatokat, és fogalmazzuk meg következtetéseinket. I. A GARAMSZENTBENEDEKI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE, Mai ismereteink szerint Csongrád szavunk legkorábbi említését a Garamszentbenedeki Apátság I. Géza király által 1075-ben kiadott alapítólevele ırizte meg. Az iratnak meglehetısen érdekes története van, amit célszerő megismernünk, hogy számunkra fontos adatait pontosan értelmezhessük. Az irat eredeti példányát a XIII. században több peres eljárásban is bemutatták az éppen eljáró hatóság elıtt, 1338-ban pedig Péter szerémi püspök, királyi kápolnaispán és kancellár hivatalában egy részét pár szót ugyan kihagyva le is másolták. Írott forrásaink tanúsága szerint a késıbbiekben az eredeti privilégiumot már nem használták fel peres ügyben bizonyítékként, de megvolt még ban is; azóta e dokumentum sorsa ismeretlen. Ez az irat nyilvánvalóan a XI. század végének igényei szerinti pontossággal közölte az apátságnak adott birtokok, jövedelemforrások ismertetı jegyeit, határait, ami másfélszáz év múlva már elégtelennek bizonyult ban és ben más-más hatóság ítélte úgy, hogy a szöveg nem szolgáltat elégséges támpontot a döntéshez, ezért további bizonyító eljárás alkalmazása mellett döntöttek. A garamszentbenedeki bencések többek között ezért is különös, de a XIII. században gyakori eljáráshoz folyamodtak: az oklevél eredeti szövegét több helyen kiegészítették. Az így kialakított szöveg természetszerőleg eltért az eredetitıl, ezért azt úgy állították be, mintha I. Géza iratát II. István (1124-ben), majd pedig II. András (1217-ben) királyok is saját oklevelükbe foglalva másoltatták volna le. Az így összeállított irat hitelesítéséhez mindössze az kellett, hogy valaki egy valódi II. András-féle pecsétet annak sérülése nélkül egy másik iratról levegyen, és azt az eredeti minıségnek megfelelı formában az új iratra felfüggessze. A terv megvalósítása sikerült, mert a legkésıbb 1270 tájára elkészült iratot I. Károly 1328-ban, illetve II. Ulászló 1505-ben átíratta, és peres ügyek kapcsán sem merült fel vele kapcsolatban a hamisítás gyanúja. Valójában nem is hamisítás történt, mert az eredeti szöveget olyan részletekkel egészítették ki, amelyek tartalma a kiegészítés idején megfeleltek a valóságnak: így akarták a tömör fogalmazásból eredı bizonytalanságokat megszüntetni, és a késıbbi birtokadományokhoz 5 Az irat történetére vonatkozó adatok forrása: Diplomata Hungariæ Antiquissima I. Ed.: Georgius Györffy. Budæpestini, MCMXCII. 73/I 73/II. 53

6 a nagyobb jogalapot biztosítani. Ezt az eljárást az oklevéltan interpolálásnak nevezi, ami az eredeti és a hamisítvány között valahol félúton helyezkedik el. Minthogy az eredeti irat ma nem áll rendelkezésre, kutatók egy csoportja filológiai megfigyelések és történelmi adatok alapján szétválasztotta az I. Géza-féle alapszöveget a késıbbi bıvítményektıl; és összegyőjtötte az irat teljes vagy részleges másolati példányait. Ennek köszönhetıen megállapíthatjuk tehát, hogy az alapítólevél szövegében háromszor fordul elı a cernigrad szótı: egyszer fınévi, kétszer melléknévi értelemben. Az elsı esetben Csany (Chonu, Chani, Chano; ma Csanytelek) határának leírásában szerepel, hogy a fluvio Hucu, qui separat Cernigradenses, cuius fluvii pars Sancti Benedicti est dimidia. a Hucu folyótól, amely elválasztja a cernigrad-iakat, amely folyónak a fele része Szent Benedeké. Ez a szövegrészlet öt iratban maradt meg: a II. Andrásnak tulajdonított interpolált szövegben, az I. Károly és a II. Ulászló királyok által készíttetett másolatokban, valamint peres ügy kapcsán csak ezt a részletet Zsigmond király 1415-ös irata, és annak a Sági Konventben 1498-ban készített részleges átirata is megtartotta. Az elsı négy szöveg a Cernigradenses alakot közli, a Chongradienses alak csak az 1498-as másolatban szerepel. Csany leírását Alpár (ma Tiszaalpár) határának közlése követi. Alpár területe ekkor igen nagy volt, amelybıl egy rész már a Váci Püspökség birtokához tartozott (a harmadik rész késıbb a Szávaszentdemeteri Apátság, majd a Titeli Káptalan birtokába került). 6 A határleírásból megállapítható, hogy a Tiszától az óramutató járása szerint indultak el, mert jobbra (azaz északra) esik a Garamszentbenedeki Apátságnak adott rész, és balra (tehát délre) a Váci Püspökség birtoka. A püspöki földek után a szolnoki (Zounuk) útnál finiuntur partes Cernigradensium civium. végzıdnek a cernigradi városlakók részei. Ezután egy Zezin nevő királyi lovász az apátsági földek szomszédja, majd partes dividuntur inter comitatum Cernigradensium et episcopatum Sancte Marie Wacensis. a részek megosztatnak a cernigradiak várispánsága és Szőz Mária Váci Püspöksége között. A határ ezután hamarosan visszaér a Tiszához, melynek leírása ezzel véget is ér. Az alpári határ leírását csak a II. Andrásnak tulajdonított példány, valamint annak az I. Károly- és II. Ulászló-féle másolatai ırizték meg, egyöntetően a cernigrad tıbıl képzett alakokkal. 6 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, ,

7 Mielıtt tárgykörünk szempontjából megkezdenénk az idézetek pontos értelmének megkeresését, ki kell emelnünk, hogy az oklevél birtokjogi, és nem közigazgatási határokat közöl, hiszen a vármegyék, a püspökségek és a földesúri birtokok határai sem a joghatóság jellege, sem földrajzi kiterjedés alapján nem állíthatók párba. 7 Az elsı említés érdekessége, hogy itt maguk a cernigradiak határosak egy apátsági birtokkal, és nem egy hozzájuk vagy ispánságukhoz tartozó (föld)részletet említ a szöveg. Véleményünk szerint ez egyszerően azért van így, mert itt az a terület határos Csannyal, amelyen maga Cernigrad is áll. A második és a harmadik esetben viszont az apátság birtoka olyan területekkel határos, amelyek földrajzilag nem állnak összefüggésben, nincsenek egy birtokhatáron belül Cernigraddal, viszont jövedelmeik a vármegyeközpont mőködtetését szolgálják. Csany területének és határának leírása sajnos annyira tömör megfogalmazású a XI. századi alapszövegben, hogy abból ma már nem lehet a határ pontos nyomvonalát kiolvasni, mert a személy- és helynevek egy jelentıs része nem azonosítható. Az biztos, hogy Csany határleírása a Gyı (Geghi; ma Felgyı) felé esı részen, a Tisza partján (super ripam Tize) fejezıdik be, elıtte pedig egymás után két tó, egy vízfolyás és végül még egy tó képez egy-egy határpontot. Ebbıl az következik, hogy ez a határszakasz a tisza kurcai ártérben van, amibıl pedig megállapítható a határjárásnak az óramutató mozgásával ellentétes iránya. Késıbbi hiteles oklevelekbıl tudjuk, hogy Csany területe a középkorban a Tisza mindkét partjára kiterjedt, és keleti határát a Kurca képezte, ahol egyébként a szintén apátsági birtokban álló Sapi (Sáp, ma Berek néven megosztva Szentes és Szegvár határában) birtokkal ért össze. Valós adatot közöl tehát a határleírásban az a XIII. századi bıvítmény, hogy Csany részei a Tisza két partján találhatók. 8 A Hucu tehát, amit a latin szöveg folyónak nevez valójában inkább ér, a Tisza medrétıl jobbra (keletre) elhelyezkedı vízfolyás. A Hucu egyébként vagy rontott alak az eredeti szövegben, vagy idık folyamán megváltozott a vízfolyás neve, mindenesetre 1415-ben már Buen alakban szerepel, 1498-ban pedig Buen-t írnak ugyan, de azt Fuen formára javították. Ez leginkább bın vagy fın hangsort takarhat, ami erıs egyezést mutat a XVIII. századból ismert, környékbeli Fönjáró-ér elnevezéssel. 9 Úgy gondoljuk, hogy a Hucu-Buen-Fuen ér hitelt érdemlı azonosítása, pontosabb helyhez kötése még további kutatásokat igényel, az azonban a határleírás alapján egyértelmő, hogy mindenképpen a Tisza és a Kurca közti árterület egyik jelentısebb vízfolyásáról van szó. Véleményünk szerint tehát ez az elsı Cerni- 7 Az idézett részbıl Zsilinszky Mihály arra következtetett, hogy Csongrádvármegye még a XI. században a váczi egyházmegye határain kívül esett (ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye története. Budapest, o.). Állítása tehát téves, mert egymással összefüggésbe nem hozható jogi kategóriákat mosott egybe. 8 NAGY GÉZA BALÁZS: Jelentés Sáp falu meghatározásához. Szentes, Szentesi Koszta József Múzeum Régészeti Adattára ; NAGY GÉZA BALÁZS: Az elsı szentesi templom története. A Szent András, majd református, végül Szent Anna templom sorsa felépítésétıl elbontásáig (1844). Szentes, o. 9 Magyar Országos Levéltár, S ,

8 grad-említés azért fontos, mert nem egy olyan területrıl van szó benne, ahol Csany határa nem Cernigrad egyik birtokával ér össze, hanem ahol magának Cernigradnak a határa érintkezik egyik déli szomszédjával. Ez az érintkezési pont, helyesebben a Hucu medrében elhelyezkedı határszakasz pedig a Tisza és a Kurca között van, tehát Cernigrad területe, mely idáig terjed, magába foglalja a Tisza bal partján lévı árterület egy részét is. Ezek alapján Cernigrad valahol Csanytól nem túl messze, minden jel szerint északabbra elhelyezkedı település, melynek területe a Tisza Kurca közére is kiterjed. II. A DÖMÖSI PRÉPOSTSÁG ALAPÍTÓLEVE, A Dömösi Prépostság alapítólevele amelynek szövege csak másolatban maradt meg számunkra annyiban fontos, hogy egyes birtokokat mint a Cerungrad Vármegyében lévı helyeket határoz meg. Késıbbi iratok alapján kétségtelen, hogy Csongrád vármegyei birtokokról van szó, tehát a Cerungrad alak mögött a Csongrád szó rejlik. Ebben az iratban azonban semmi olyan adatot nem találunk, amely akár Cerungrad, akár esetleges birtokai felıl bárminemő tájékoztatást nyújtana. III. MUHAMMAD AL-IDRISI ÚTIKÖNYVE, 1154 KÖRÜL 11 Al-Idrisi II. Roger szicíliai király udvari tudósa volt, aki kitartóan győjtötte az egész akkor ismert világra vonatkozó földrajzi adatokat. İ maga is több utazást tett, de adatainak zöme nyilván azoktól a követektıl, zarándokoktól, keresztes lovagoktól, utazóktól, kereskedıktıl származik, akik megfordultak II. Roger király udvarában. Az összegyőjtött adatokból állította össze Idrisi a leginkább Roger könyve (Kitáb al-rudzsar) címen emlegetett, arab nyelvő mővét, melyhez egy hatalmas mérető ezüstlapba metszett térkép is tartozott. Ezt sajnos egy lázadás során a palermói királyi palotát megszálló csıcselék elpusztította, de a mő szövege, illetve a térkép pergamenre írt másolataiból több is fennmaradt. Idrisi óriási feladatra vállalkozott, amikor az akkor ismert világ egészére vonatkozó, sok-sok adatközlıtıl származó adatokat egységes rendszerbe kívánta foglalni. Mindenek elıtt meg kellett oldania, hogy a mindössze 28 betőt számláló, leginkább csak a mássalhangzókat jelölı arab írással nem arab földrajzi nevek seregét a lehetı legpontosabban rögzítse. Emellett a városok távolságát egyesek mérföldben, mások az út megtételéhez szükséges napok számában adták meg, csakhogy a mérföld országonként változó távolságot jelentett, az utazásra alkal- 10 JAKUBOVICH EMIL PAIS DEZSİ: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, ELTER ISTVÁN: Magyarország Idrīsī földrajzi mővében (1154). Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatæ, Acta Historica, tomus LXXXII. Szeged, o. 56

9 mas nappali idıszak hossza pedig állandóan változik. Idrisi nem is küszködött azzal, hogy ezeket az eltéréseket teljesen kiigazítsa: a mérföldek mennyisége mindig egész tízesekben lett megadva, legfeljebb a nap és a jó nap használata jelent némi különbségtételt. 12 A győjtımunka során Magyarországra vonatkozóan Idrisi viszonylag sok adathoz jutott, de ezek területi eloszlása igen eltérı. A Dunától és Drávától délre esı vidékrıl, a Duna Tisza közének legdélebbi részérıl, és a Dunántúlról tényleg sokat írt, és közlései elég jól értelmezhetık is. Lényegesen elnagyoltabban szól Észak-Magyarországról, míg a Duna Tisza közének a mai országhatárok közé esı részérıl semmit sem mond. Van azonban e mőnek egy számunkra érdekes részlete. Eszerint a Duna menti Keve városából kiindulva Š.n.t városáig négy napi, majd innen három napos utazással érhetı el Ğ.r.n.ā.rāt.h. 13 Ez nagy és virágzó város, vásárokkal és mindenféle gazdagsággal. Ğ.r.n.ā.rāt.h városából el lehet jutni T.n.y.s.b.r és Wāl.b.h városába is, illetve e kettı között is van út. Wāl.b.h városából elérhetı még H.n.k.b.r is. A ma általános nézet szerint Š.n.t Csanád, T.n.y.s.b.r Temesvár, Wāl.b.h Gyulafehérvár, H.n.k.b.r pedig Ungvár nevét takarja, míg Ğ.r.n.ā.rāt.h Csongrád megfelelıje. Még ha helyes is ez az azonosítás, azt nem szabad elfelejteni, hogy Ğ.r.n.ā.rāt.h pontos helyének meghatározására Idrisi adatai önmagukban véve nem elegendıek, sıt, azokat térképre vetítve több pontatlanságot, tévedést és ellentmondást is felfedezhetünk. Ugyanakkor tény, hogy a Garamszentbenedeki Alapítólevél Cernigrad alakja erıs egyezést mutat a Ğ.r.n.ā.rāt.h formával: ez viszont amellett szól, hogy a két mő ugyanazon városról tudósít. IV. ANONYMUS GESTA HUNGARORUM CÍMŐ MŐVE, 1200 KÖRÜL 14 Anonymus krónikája azért kiemelten fontos a Csongrád-kérdés vizsgálatában, mert közli a vár(os)nak és nevének eredetét, valamint viszonylag pontos helymeghatározást is ad. A Névtelen szerzı mővét Csongrád szempontjából eddig mindig úgy vizsgálták a kutatók, hogy a kérdéses leírásra helyezve a hangsúlyt kiemelték azt a nagyobb szövegösszefüggésbıl, holott az szerves része egy irodalmi mőnek. Éppen ezért szükséges, hogy a nagyobb összefüggéseket is figyelembe véve az eddigieknél alaposabban vizsgáljuk meg Anonymus leírását. A krónika szerzıjérıl mindössze annyit lehet tudni, amit magáról a mő bevezetıjében közöl, illetve ami a mő szövegébıl olvasható ki. Ezek szerint a Névte- 12 Még arra is található példa, hogy amikor útvonalban gondolkodva két város közötti út ismételten szerepel, eltérı távolságokat ad meg a szerzı. 13 Az arab írás latin betős átírásakor minden helyet, ahol magánhangzó lehet (de nem biztos, hogy van is), ponttal szokás jelölni. Mivel nem tudjuk, hogy Idrisi hogyan hallotta a városneveket, önkényesen nem akartuk a magánhangzókat bejelölni. 14 P. MAGISTER: Gesta Hungarorum. Ed.: Ladislaus Juhász. Budapest, MCMXXXII. A fejezetben zárójelbe tett dılt karakteres számok a jelzett kiadás mondatszámozását követik. 57

10 len tanult külföldön, írt egy másik, ókori vonatkozású történeti mővet (ez nem maradt ránk), és a néhai Béla király jegyzıje volt. A krónika latin szövegének stílusa, a szövegbe ágyazott magyar szavak helyesírása, és társadalomszemlélete alapján a történészek döntı többségének véleménye szerint Anonymus az 1100-as évek vége körül írhatta meg e mővét, tehát valószínőleg III. Béla király udvarában szolgálhatott. Ezt a krónikát már a király halála után, egy valamikori külföldi iskolatársának írta, de hogy eljutott-e a mő ehhez a személyhez vagy sem, nyitott kérdés. A mő eredetije nem maradt fenn, mindössze egyetlen másolata áll rendelkezésünkre. Sajnálatos módon ez az egyetlen példány is csonkának tőnik, mert a mő egy szépen szerkesztett elıszóval kezdıdik, de a végén minden különösebb lezárás nélkül, az események elmondása közben szakad meg. Az íráskép alapján a megmaradt kódex egy nyugat-európai (valószínőleg francia) másoló munkája, aki az 1200-as évek második felének közepén vagy végén készítette e példányt. Bizonyosan nem tudott magyarul, mert a magyar szavak leírásában többször erre utaló kisebb hibákat vétett (pl. Alpár esetében Opar-Olpar váltakozik, vagy éppen Soroksár helyett Surkusar alakot írt), bár igyekezett alapos munkát végezni. Ebbıl adódóan a krónika szövegében nagyobb hitelességet kell adnunk a latin nyelvő szövegeknek, amit a másoló is jól értett, mint a számára érthetetlen, nem latin szavak helyesírásának, hiszen ezekben akaratlanul is nagyobb esélye volt hibát ejteni. A Gesta Hungarorum számunkra legfontosabb része az alábbiakat közli ( ): Et dux locum illum dedit Oundunec patri Ete a Thyscia usque ad stagnum Botua et a Curtueltou usque ad sabulum Olpar. Postea uero transactis quibusdam temporibus Ethe filius Oundu congregata multitudine Sclauorum fecit inter castrum Olpar et portum Beuldu edificari castrum fortissimum de terra, quod nominauerunt Sclavi secundum ydioma suum Surungrad, id est nigrum castrum. És a fejedelem azt a helyet Oundu-nek, Ete atyjának adta a Tiszától egészen a Botua tóig és a Curtuel tou-tól egészen Olpar homokjáig. Ezután pedig, bizonyos idık elteltével, Ondu fia Ethe összegyőjtve a szlávok sokaságát Olpar vára és a Beuldu rév között felépíttetett egy igen erıs földvárat, amit a szlávok a maguk nyelvén elneveztek Surungrad-nak, ez (annyit) tesz: fekete vár. A Névtelen szerzı fentebbi leírása teljesen egyértelmőnek tőnik, és egy kerek történet formáját mutatja. Ha viszont e szakaszt összevetjük a krónika azon részeivel, amelyek vagy tartalmukban, vagy személy- és helyneveikben párhuzamosságot mutatnak, sok érdekességre derül fény. Oundu, azaz Ond vezér a mő jelentıs alakja: egyike a hét vezérnek (65), Árpád követe ( ), és a fentebb elsorolt birtokkal megadományozott személy. A gestában a helynevek közül kiemelkedik Olpar, azaz Alpár (ma Tiszaalpár). Amikor Árpád az Alföldet uraló Salan (Csalán?) vezértıl a Duna vizébıl és Olpar homokjának füveibıl kér mintát (139), ezeket Ond vezér és társa visz el 58

11 Árpádnak (156). Árpád másik követei is Olpar homokján találkoznak Salan vezérrel (242), sıt amikor Árpád felszólítja Salan vezért arra, hogy ısatyjának hazájába, Bulgáriába térjen vissza, akkor megint Olpar homokjának füveihez való jogára hivatkozik (294). Ezt követıen Árpád Olpar homokjáig hatol elıre (296), majd gyızelmet arat a görög és bolgár segédcsapatokkal szövetkezett Salan felett. Salan délre menekül, görög segítıi viszont a Tiszába fúlnak (305), Árpád pedig délebbre vonulva a Curtueltou (Körtvély tó) nevő tónál 34 napra letáborozik (307). Itt ejtik szerét az új ország dolgaiban való döntésnek, és lett ezért a hely neve Szer (Scerii, 308; ma Ópusztaszer). A krónika elejétıl fokozatosan, lépésrıl lépésre elıkészített gyızelem, és a megszerzett terület kormányzati rendjének kialakítása után Ond éppen ezt a területet kapja meg: ez a sorozat aligha lehet véletlen, sokkal inkább tudatos szerkesztés eredménye. Észre kell vennünk, hogy Anonymus története nem más, mint a 900-as évek elején alkotó Regino prüni, majd trieri apát Chronicon címő mővében a magyar honfoglalásról szóló rész jócskán bıvített változata: 15 Et primo quidem Pannoniorum et Avarum solitudines pererrantes venatu ac piscatione victum cottidianum quaeritant; deinde Carantanorum, Marahensium ac Vulgarum fines crebris incursionum infestationibus irrumpunt, perpaucos gladio, multa milia sagittis interimunt. És elıször valójában a pannóniaiak és avarok pusztaságain barangolva vadászattal és halászattal keresték meg a mindennapi élelmet, ezután a karantánok, morvák és a bolgárok határait támadások gyakori ártalmaival elfoglalják, néhányakat karddal, sok ezreket nyilakkal megölnek. Ezt a történetet követi Anonymus krónikája, a benne rejlı részeket céltudatosan széthúzva, elrendezve és színezve. Regino krónikája akkoriban Európa-szerte közismert történeti mő volt, így valószínőleg Anonymus egykori iskolatársa is ismerte. Bizonyos tehát, hogy a történet Ondhoz kötése, az események sorának tudatos szerkesztése nem a véletlen mőve, amit az alábbiak is bizonyítanak. A meghódított erısségek szokásos sorsa a krónikában az, hogy Árpád valamelyik hő emberének adományozza azt, aki oda beköltözik, a vár nevét pedig a magyarok tovább használják. A másik tipikus eset, hogy Árpád egy jelentıs földterület adományozásával jutalmaz meg valakit, amelyen aztán vagy ez a fıember, vagy a fia jelzendı az építtetı leszármazottnak a birtokszerzı ıshöz hasonlatos nagyságát a birtok értékének jelentıs növelése által várat építtet. Az ilyen erısséget vagy az építı nevezi el, vagy az ı nevét adják neki. Ond története azonban több ponton is eltér a fentebbiektıl, pontosabban a két toposz ötvözete olyan egyéni részletekkel, amelyek máshol nem fordulnak elı. Egyrészt Ond nem költözik be az elüldözött Salan alpári várába, másrészt a fia által építtetett vár nem magyar nevet kap. Anonymus minden közlése erıteljes 15 Patrologia Latina CXXXII. 131 A. 59

12 magyar érzelemrıl tanúskodik, tehát ez utóbbi részlet már csak ezért sem illik a krónika egészének történelemszemléletébe. Éppen ezért úgy tőnik, hogy miközben Anonymus valamiért semmiképpen nem hagyhatta ki krónikájából Surungrad említését és Ond családjához való kötését, mindenképpen el akarta kerülni a vár eredetének valamely korábban itt élt néptıl való származtatását: ezért született Surungrad estében egy, a szokásos vár-történetektıl eltérı, egyedi megoldásokat tartalmazó leírás. Ez az egyedi mivolt teremti meg annak lehetıségét, hogy más forrásokból származó adatok felhasználásával dolgozatunk végén megrajzoljunk egy olyan történetet, amely valószínőleg jól megközelíti az egykori valóságot. V. CSONGRÁD NEVÉNEK ETIMOLÓGIÁJA ÉS KORA KÖZÉPKORI HELYESÍRÁSA 16 Mivel Anonymus krónikája az egyetlen forrás, mely a vizsgált város nevének eredetérıl adatokat közöl, célszerő félretéve a források keletkezési sorrendjét elsıként annak a kérdésnek a vizsgálatát elvégeznünk, hogy Surungrad valóban a szláv fekete vár kifejezést takarja-e. Anonymus adatai Anonymus korában egész Európa értelmisége latinul beszélt és írt: ez utóbbihoz a mintegy 25 bető tökéletesen elegendı volt. A jogi és történeti tárgyú mővek esetében viszont, ahol a latinra le nem fordítható népnyelvi személy- és helyneveket kellett leírni, gondot okozott, hogy az élı nyelvek sokkal több hangot használtak, amelyek jelölésére nem volt külön bető. Egységes rendszert azonban ekkor még sem külföldön, sem Magyarországon nem alkalmaztak, ezért a Surungrad betősor hangokra váltásához a krónika saját, belsı helyesírását figyelembe véve vezet a legbiztosabb út. A Surungrad szóban elıforduló betők a népnyelvi (nem latin) szavak helyesírását összevetve a következı hangokat jelölik Anonymus mővében: S s, cs; U o, ö, u, ü, (v,) R r, U o, ö, u, ü, (v,) N n, G g, R r, A a, á, D d. A Surungrad szó helyes kiejtését tehát a krónika helyesírására hagyatkozva csak részben azonosíthatjuk. Anonymus azonban azt írja, hogy ez a szó szlávul fekete várat jelent: ha közlése helytálló, akkor (mai helyesírással) a késı ószláv 16 A szláv nyelvtörténeti adatok forrása: BALECZKY EMIL HOLLÓS ATTILA: Ószláv nyelv. Budapest,

13 kora újszláv Csrngrad, Csornigrad hangsort akarta rögzíteni. Ezt ı alighanem SURNUGRAD formában írta volna le, ez pedig mindössze két egymást követı bető leírásában tér el a SURUNGRAD alaktól. Amint arról fentebb már szó esett, a krónika egyetlen fennmaradt példányát olyan külhoni személy írta le, aki magyarul biztosan nem tudott, így kicsi az esélye annak, hogy Magyarország korabeli földrajzát és helyneveit alaposabban ismerte volna. Az ı esetében tehát a kortárs kézírásban nagyon hasonlatos n és u betők esetleges felcserélése egy számára ismeretlen szóban könnyen elképzelhetı. Ez azonban csak akkor fordulhatott elı, ha a másolónak nemcsak a helynév, de a szláv nyelv is ismeretlen volt, ellenkezı esetben ugyanis még egy rontott alakot is kijavíthatott volna, hiszen az elıtte fekvı latin szöveg megadta a szó pontos értelmét. Tulajdonképpen eldönthetetlen lenne az a kérdés, hogy a Surnugrad alak és/vagy a hozzá főzött magyarázat a helyes-e, ha nem lenne az Anonymus krónikáját megelızı idıkbıl némi adatunk. A Garamszentbenedeki Alapítólevél Az alapítólevelében olvasható Cernigrad alak egykori kiejtéséhez az oklevél betőhasználata némi támpontot nyújt, ha az abban olvasható helynevek helyesírását megfigyeljük. A szövegben a latin nyelvi szabályok szerint a c bető mindig k hangot jelöli, ha mély magánhangzó (a, o, u) követi, és a magyar nyelvben is használatos c hangot, ha utána magas magánhangzó (e, i) áll. Ebbıl kikövetkeztethetı, hogy Chonu (Csany) esetében a h betoldására azért van szükség, mert a mély magánhangzó miatt egyébként elvárható kiejtéstıl (k) itt el kell térni (cs). Cernigrad esetében tehát a c olyan hangot jelez, amelynek kiejtése az ıt követı magas hangrendő magánhangzó miatt elvárható latinos kiejtéssel megegyezik, vagy ahhoz nagyon közel áll, tehát c, vagy esetleg cs. Ez utóbbi lehetıséget igazolja az oklevélben is elıforduló Cehti, a mai Csejt puszta (Jász-Nagykun- Szolnok megye) helyesírása is. Az alapítólevél Cernigrad szótöve tehát eszerint mai helyesírással írva nagyjából Csernigrad, Csernigrád formában hangozhatott, márpedig e hangsor gyakorlatilag megfelel a szláv fekete vár kifejezésnek. A Dömösi Prépostság alapítólevele A társaskáptalan alapítólevélének egyetlen fennmaradt másolatának szövegébıl Cerungrad szótı azonosítható, ami hangrendjét tekintve kétség kívül az anonymusi Surungrad párjának tekinthetı. Elhamarkodott véleménynyilvánítás elıtt azonban fontos figyelembe venni, hogy mivel a szövegnek csak egyetlen példánya ismert, nincs olyan összehasonlítási alapunk, mint a garamszentbenedeki irat esetében. Azt a másolat bevezetıje írja le, hogy az eredeti irat nagyon rossz állapota miatt kellet újabb példányt készíteni, és bár a másolat általában hően adja vissza a XII. század eleji magyar szavakat, azért vannak betőtévesztések is. Amikor erre az átírásra sor került, azaz 1329-ben már bizonyosan nem volt használatban a Cernigrad szótı, ezért az sem lehetetlen, hogy az átírásban érintett személyek (a 61

14 kérvényezı és a másoló) sem tudták eldönteni a sérült eredeti alapján a leírandó szó eredeti betőrendjét. Éppen ezek miatt kell azt mondanunk, hogy a dömösi irat Cerungrad alakja tény ugyan, de perdöntı bizonyítékként nem szabad figyelembe venni. Idrisi névalakja Az arab tudósnál olvasható Ğ.r.n.ā.rāt.h alak éppen a magánhangzók jelölésének szinte teljes hiánya miatt megalapozottan nem egészíthetı ki. Mássalhangzói közül a ğ a magyar dzs-hez áll a legközelebb, de ezt használják a hasonló, az arabban nem használatos hangok jelzésére, és ide tartozik a cs is. A többi írásjel hangértéke megegyezik a magyarban használatossal. A magánhangzók hiányából következik, hogy a Ğ.r.n.ā.rāt.h éppen annyira köthetı a Cernigrad, mint a Surungrad alakhoz, így a kettı közti választást sajnos nem könnyíti meg. Csongrád nevének helyesírása a XIII. század második felében Csongrád nevének helyesírását az 1200-as évek második felétıl már elég jól nyomon tudjuk követni, mert ekkortól kezdve nagyobb számban állnak rendelkezésünkre összehasonlítható okleveles adatok. Az ortográfia vizsgálatának szempontjából kifejezetten szerencsés körülmény, hogy a csongrádi fıesperesek ekkor már a Váci Káptalanban éltek, így nevük a hiteleshelyi tevékenység során keletkezett iratokban gyakorta szerepel. 17 Így, egyugyanazon kiállító helyrıl lévén szó, jól követhetı a helyesírás alakulása, sokkal jobban, mintha különbözı helyrıl származó iratok alakjait kellene összehasonlítani (bár ezek jellemzıi sem ütnek el a káptalani iratok gyakorlatától). A legkorábbi, 1309 elıttrıl eredetiben fennmaradt 20 káptalani irat 18 alapján az alábbi megfigyeléseket tehetjük. A csongrádi kifejezés szerkesztésére párhuzamosan két latin szószerkezetet használtak: a tıbıl képzett melléknév megfelelıen ragozott alakját (Csongradiensi), vagy a fınév de + ablativus szerkezettel képzett formáját (de Csongrad). 19 Az elıbbi szerkezet 9, az utóbbi 11 esetben fordul elı. A szótı helyesírása már részben kialakult, részben ingadozó jellemzıket mutat. A cs hang jelölése egyöntetően a ch betőkapcsolattal történt, az azt követı mai o hang viszont még messze nem rögzült: írtak a betőt 11, e betőt 8, és u betőt 2 esetben, míg az o nem is fordul elı. Az ng betőkapcsolat teljesen állandó. A ra betőcsoportot amint az a középkorban a jobb helykihasználás érdekében széles körben alkalmazott eljárás volt gyakorta rövidítéssel helyettesítették 17 Az iratok egy típusának, a privilégiumoknak a végén a nagyobb hitelesség kedvéért név szerint felsorolták az ügy tárgyalásán részt vett kanonokok közül a vezetık (prépost, olvasó-, éneklı- és ırkanonok), valamint a fıesperes-kanonok nevét hivataluk megjelölésével. 18 Az egyik irat két példánya ismert, ahol az egyikben Chengrad, a másikban Chongrad alak található, ezért az összehasonlításban hol 20, hol 21 a végeredmény. 19 Az ablativus itt csak elvben jelentkezik, mert a Csongrád szó ebben az alakban latinul nem ragozható. 62

15 a Váci Káptalan írnokai úgy, hogy a gd betők fölé ~ vonalat írtak. Ez számunkra azért jelent gondot, mert van két eredetiben fennmaradt irat (1292, 1296) ahol Changarad alakot olvasunk, ami arra utal, hogy már akkor megindult a Váci Káptalanban a csongrádi és környékbeli nép ajkán ma is élı Csongorád forma kialakulása és használata. Így viszont nem tudjuk megállapítani, hogy a 7 rövidítés esetében hányszor gondolt az írnok a ra, és hányszor az ara hangsorra. A meghatározható arány a teljesen kiírt alakok esetében 11:2 a ra hangcsoport javára. A szót záró d hang írása teljesen következetes. Kétségtelen tehát, hogy a XIII. század második felében már majdnem kialakult Csongrád nevének az a formája és helyesírása, amit ma is használunk. Következtetés Csongrád helyesírásában a fentebbiek szerint legkésıbb 1250 tájára két komoly változás már teljesen megtörtént: kikopott a szóból a korai alakokban olvasható elsı r bető és az n elıtti/utáni magánhangzó (i, illetve u), de még nem rögzült az elsı magánhangzó hangrendje, illetve megjelent a ma népnyelvinek minısülı Csongorád alak kialakulása. A változás nyilván a szó kiejtésében történt módosulás áll. Az r kikopása, de az elıtte lévı magánhangzó ingadozása legegyszerőbben akkor magyarázható, ha Anonymus nyomán a város nevének szláv eredetébıl indulunk ki. A szláv fekete vár kifejezés ugyanis a IX XI. században leginkább Csrnigrad alakban hangozhatott. Ebben a szóban, pontosabban szóösszetételben szereplı csrni ( fekete ) szó r betője azonban nem mássalhangzót, hanem úgynevezett szótagképzı magánhangzót jelöl. Ez azonban a magyar nyelvtıl idegen, ezért érthetı, hogy megindult a cs és r között az r kiejtésekor alig hallható, az o és az ö között hangzó magánhangzó erısödése. Az 1200-as évek második felére ez a hang már annyira megerısödött, hogy teljesen kiszorította az r hangot, de jelölése még nem öltött végleges formát. A csrni meglehetısen zárt, szintén alig hallható i hangja azonban nem megerısödött, hanem kikopott, hiszen az így kialakuló ng hangcsoport kiejtése nem túl nehéz. Sokkal idegenebb a magyar gyakorlattól a grad szó elején álló hangtorlódás, ezért érthetı, hogy ennek feloldására ejtéskönnyítı magánhangzót kezdtek beiktatni. Ennek elsı jelei a Váci Káptalan irataiban mutatkoznak, de végül sem Vácott, sem másutt nem lett ebbıl általánosan elfogadott gyakorlat. A folyamat elakadásának okát abban kereshetjük, hogy az ngr hangsor a latin nyelvben is több szóban, illetve szótalálkozásnál elıfordul (pl. congregatio, congruo, ingratus, ingressus), tehát a latinos mőveltségő személyeknek e hangcsoport kiejtése nem okozott valós gondot. Összegzés A rendelkezésünkre álló adatokból tehát a következı kép rajzolódik ki. A megye nevét adó ispánsági központ neve a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevelének tanúsága szerint Csernigrad (Cernigrad) volt. Anonymus állításának megfelelıen ez szlávul fekete várat jelent, amit ı alighanem Surnugrad alakban 63

16 írt le, de mővének másolója betőhibát vétve a Surungrad alakot örökítette ránk. Azok, akik Idrisinek beszámoltak errıl a városról, Csrnigrad/Csornigrad alakban ismerték nevét, amit az arab tudós az arab abc betőit felhasználva legjobban a Ğ.r.n.ā.rāt.h betőkkel átírható formában rögzíthetett. A Dömösi Alapítólevél másolója elıtt fekvı iratban pedig Cernugrad lehetett, de az irat rossz minısége miatt ı is felcserélt két betőt, és így Cerungrad került a máig ismert iratba. Az a véleményünk tehát, hogy Anonymus névfejtése helyes, és a Böld és Alpár között egykor állt Csernigrad neve valóban szláv eredető. VI. A CSONGRÁD HELYÉRE VONATKOZÓ ADATOK Amint arról az elsı fejezetben már szó esett, véleményünk szerint a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele az a legkorábbi irat, amely nemcsak hogy megemlíti Cernigrad alakban Csongrádot, hanem helyére vonatkozóan is támpontot nyújt. Eszerint a Tisza Kurca közén, valahol Szegvár és Szentes mai közigazgatási határának közelében Csany és Cernigrad határa összeért, tehát idáig terjedt az a birtok, amelyen maga a megyeszékhely központja is állt. Mindemellett úgy látjuk, hogy Anonymus közlésének vizsgálata is szolgáltathat újabb adatokat a vár(os) helyének meghatározásához. Korábban Tari László úgy vélte, hogy mivel Anonymus szerint Csongrád Böld és Alpár között található, és mindkét település a Tisza jobb partján áll, akkor Csongrádnak is a jobb parton kell lennie. Lırinczy Gábor ezzel szemben felvetette, hogy a krónika leírása nem teljesen egyértelmő, ezért a vár a bal parton is lehetett. 20 Mi viszont úgy látjuk, hogy Anonymus adatainak egy része megengedi, másik része viszont igazolja a bal parti elhelyezkedést, még ha a Névtelen ezt kifejezetten nem is írta le. Anonymus leírása szerint hogy pontosak legyünk a böldi rév és Alpár vára között van Surungrad. Alpár az egész hozzá tartozó földterülettel együtt a Tisza jobb partján volt, de Böld esetében már más a helyzet. Figyelembe kell vennünk ugyanis, hogy a fennmaradt adatok szerint a középkorban a Kurca, és nem a Tisza volt a két parton elhelyezkedı települések közt a határ: ez kimutatható Sáp és Csany, illetve Szentes és Szentilona (ma Ilonapart Szentes területén) közötti határszakaszra vonatkozóan; 21 és XVIII. századi adatok igazolják, hogy a böldi rév területe a Kurcáig tartott. 22 Ezek alapján pedig reálisan felmerül az a lehetıség, hogy Surungrad akár a Tisza bal partján is lehetett. Sokkal többet tudhatunk meg azonban a krónika szövegében megbúvó adatok feldolgozása során. Amint láttuk, Anonymus azon közlése, hogy Surungrad neve szláv eredető, megfelel a vár(os) eredeti névalakjának. Azt is tudjuk, hogy a Tiszántúl déli része a IX. században a Bolgár Birodalom északnyugati végvidéke volt, bár ennek pontos kiterjedését ma még nem ismerjük. Éppen ezért nem lehet 20 TARI LÁSZLÓ: Mikor volt Csongrád a Tisza bal partján? Mozaikok Csongrád város történetébıl o.; Lırinczy i. m o. 21 Nagy Géza Balázs: Az elsı szentesi templom története i. m o. 22 Lásd lentebb, a XVIII. századi tanúvallomások alatt. 64

17 se kijelenti, se tagadni, hogy Surungrad esetleg egy határvár volt. Annyi bizonyos, hogy ha a vár(os) neve szláv eredető, akkor a település eredete aligha köthetı a honfoglaló magyarsághoz. Sokkal inkább az a valószínő, hogy e terület elfoglalását követıen a korábbi lakosság jelentıs része továbbra is itt élt, használta nyelvét, tehát az újonnan érkezık nem irtották ki ıket. Erre utalnak a környékben található, részben ma is használatos szláv helynevek, mint például Berek, Kurca, Lándor, Osztora, hiszen a már korábban meglévı helynevek átvételének feltétele, hogy a korábbi és a késıbb érkezı lakosság hosszú ideig együtt éljen. Újabb szempontként figyelembe kell vennünk tágabb környékünk templomtitulusait, azaz védıszentjeiknek nevét. Az általánosan elterjedt nézettel szemben a templomok védıszentjeinek kiválasztása terén a nyugati (latin) és keleti (görög) egyházi hagyomány abban tért el, hogy az ószövetségi szenteket csak keleten volt szokás templomok védıszentjéül választani. 23 Tágabb környékünkben azonban, Csongrádtól kelet-délkeletre, a Köröstıl délre két ószövetségi szent tiszteletére szentelt templomra is vannak adataink. Az egyik Szent Ábrahám, melynek területe ma Szentes közigazgatási határába esik, a Szentlászló és Donát határrészek között. A másik Békéssámson: ebben a nagyerejő Sámson neve köszön vissza. A középkori magyarországi templomtitulusokat elég jól ismerjük, így kijelenthetı, hogy e két szentnek hazánkban egyáltalán nem volt különösebb tisztelete. Ezért arra kell gondolnunk, hogy e két igen ritka templomtitulus környékbeli jelenléte nem a Szent István királyhoz és utódaihoz köthetı (nyugati típusú) egyházszervezéssel áll összefüggésben, hanem inkább (a görög egyházi hagyományokban nevelkedett) Szent Cirill és Metód szlávok közt végzett térítımunkájának nyoma. Ebbıl pedig arra következtethetünk, hogy nemcsak Csongrád-Szentes környékén, hanem attól délebbre is volt valaha számottevı szláv nyelvő (vagy a hatásuk alatt állt) népesség, amely templomokat is emelt. Mivel pedig a templomtitulusokat még akkor sem volt szokás megváltoztatni, ha alapjaitól kezdve újították meg a templomot, ezek továbbélése a lakosság valamilyen folytonosságának jele. E szempontokat is figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy Surungrad szláv határvár(os) volt, amelyet a magyarok elfoglaltak, de a környékén élı lakosság legalábbis egy jelentıs része késıbb is itt maradt, így az általuk használt helyneveket átvették a késıbb itt letelepülı népelemek. Mivel ez a vár(os) egyházi és állami közigazgatási központ lett/maradt továbbra is, és környékét késıbb az Anonymus számára kiemelten fontos Baar-Kalán nemzetség kapta meg, a Névtelen igyekezett ennek nem magyar eredetét amennyire lehetett eltusolni. Nemzeti büszkesége nem akarta ezt a helyet egy korábban itt élt, de legyızött néphez kötni, ugyanakkor nem tudta eltagadni a név szláv mivoltát (talán a népesség egy része még akkor is e nyelvet használta?), ezért kényszerült leírásában némi torzítást alkalmazni. Mivel minden jel arra mutat, hogy Surungrad-Cernigrad eredetileg bolgár határvár volt, e megállapításból egykori helyére is következtethetünk. Egy határvár nyilvánvaló feladata egy terület védelmének biztosítása, ehhez pedig az kell, hogy 23 Nagy Géza Balázs: Az elsı szentesi templom története i. m o. 65

18 a támadás várható irányával szemben hadászatilag elınyös helyen álljon, de végszükség esetén el lehessen menekülni. Azt tudjuk, hogy a Duna Tisza köze a IX. században csekély lakosságú mezsgye volt a Dunáig terjedı Frank Birodalom és a bolgárok között. Támadás tehát a Bolgár Birodalmat Cernigrad környékén nyugatról, a Tisza felıl érhette, és ha a Körös is határfolyó volt akkor északról is. A korabeli haditechnika csúcsfegyvere az íj volt, amelynek hatótávolsága nagyjából méter. Valamelyes elınyt jelent viszont, ha magasabbról lehet lıni, mert ilyenkor szükségképpen meghosszabbodik az az út, amelyen a nyílvesszı végigrepülhet, tehát megnı a hatótávolság. Ha a magaslat erısebb szerkezető, azaz föld- (cölöp-)vár, támadás esetén a várbeliek nyilai hamarabb elérik az ostromlókat, ráadásul helyváltoztatás (lovas vagy gyalogos támadás) közben célozni is nehezebb. Különösen igaz ez, ha a vár folyó vagy ártér szélén áll. Vízi átkelés közben ugyanis gyalogos igazában képtelen íjjal célozni, de gázoló-úszó ló hátáról is szinte lehetetlen feladat, viszont a szilárd magaslaton álló várvédık lényegesen pontosabban és hosszabb távra lıhetnek. Az árterület további elınye a védekezés szempontjából, hogy a sokszor láthatatlan veszélyeket rejtı mocsaras vidékeken nem lehet rohamozni, legfeljebb keskeny ösvényeken lehet átjutni a túloldalra. Ha viszont valamilyen oknál fogva a várbeliek menekülniük kell, akkor a vizesmocsaras területet nekik is akadályt képez, tehát ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A IX. századi helyzetben az a célszerő tehát, hogy ha lehet, a határvárat a védendı terület felıli folyóparton kell megépíteni: így elınyös az esetleges támadókkal szemben, és nyújtja a meneküléshez a legjobb lehetıséget. Ha pedig Cernigrad a Bolgár Birodalom határvára volt, akkor minden bizonnyal a tiszai ártér keleti, bal oldalán kellett lennie. Véleményünk szerint tehát Cernigrad valahol a Tiszától balra, az egykori árterület keleti partvidékén keresendı, és nem Csongrád mai belterületének Belsıváros nevő részén, ahol késıbb a török kori erıdítményt emelték. Egy XV. századi oklevél Ismerünk egy oklevelet 1468-ból, amely szerint a tömörkényi vámosok nem szedhetnek vámot azoktól a szeri (ma Ópusztaszer) jobbágyoktól, akik Chongradra mennek; de az oklevél a város helyét nem adja meg közelebbrıl, tehát nem említi meg a Tiszát, vagy a város ahhoz képesti elhelyezkedését. 24 Így megalapozottan azt nem lehet kijelenteni, hogy Csongrád ekkor a jobb parton helyezkedett volna el. 24 ÉRSZEGI GÉZA: Adatok Szeged középkori történetéhez. Tanulmányok Csongrád megye történetébıl VI. Szeged, o. (28. o.) 66

19 Várhát egy 1977-es szintvonalas topográfiai térképen 67

20 Tabula Hungariæ Lázár deák térképe 25 A mai ismereteink szerint legrégebbi, de a Magyar Királyság területét már jól felismerhetıen ábrázoló térképet 1528-ban Ingolstadtban nyomtatták ki. Egyetlen fennmaradt példánya a XIX. század végéig lappangott, elıkerülése óta azonban kutatók sora igyekezett minél többet megállapítani róla. Ma már teljesen egyértelmő, hogy a térkép anyagát összeállító Lázár deák, aki Bakócz Tamás bíboros titkára, korának térképészetét kiválóan ismerı, több segítséggel dolgozó szakember volt. A kinyomtatott térkép jó háromnegyed része egyazon léptékkel készült, de a bal alsó részén a nyomdászok kissé összébbhúzták az ábrázolni kívánt területet, hogy az ország címere, a magyarázatok szövege és a magyar mérföldben megadott skála is elférjen a kereten belül. A térkép az óramutató járása szerint mintegy 45 -kal elfordítva állítható be a ma használatos tájolásra. A térkép szerkesztésekor az akkoriban leginkább szokásos, még az ókorban élt Ptolemaiosz által kidolgozott vetületet alkalmazták. A települések közti távolságokat akkoriban gyalog, a lépések számával mérték le, majd tették át mérföldbe, így a többé-kevésbé kanyargós utakon haladva az egyenes vonal mentén adódó tényleges távolságnál mindig többet mértek. A sík vidékeken ennek ellenére viszonylag jól sikerült a hibákat javítani, hiszen megfelelı látási körülmények között egymástól távol esı települések valós irányait sem volt nehéz meghatározni egy-egy templomtoronyból vagy magas fa tetejérıl. E módszer alkalmazását mutatja, hogy domb- és hegyvidéken, ahol a látás korlátozottabb, a pontatlanságok nagyobbak. Bizonyos esetekben talán csillagászati méréseket is alkalmaztak, a térkép ugyanis az akkoriban legnagyobb városok közelében a legpontosabb. A mai szemmel igen kezdetleges módszerek miatt azonban egyes helyeken torzulások is vannak, de ezek mértéke sokszor csekély, a km-nél nagyobb eltérések száma pedig elenyészı. A térkép nyomódúcainak készítıi kicsiny körökkel jelezték az ábrázolni kívánt település helyét (a bemérési pontot), amit azután a legtöbbször elrejtettek a települést mutató templom, vár, torony vagy ház rajzával. Így a bemérési körök sokszor az épület kör alakú ablakának tőnnek, néha azonban az ábrán kívülre kerültek. A települések nevét és egyéb feliratokat a fadúcba metszett nyílásokba helyezett ólombetők segítségével nyomtatták ki. A térkép tehát pontosságra törekvı munka eredménye, éppen ezért kulcsfontosságú, hogy Csongrádot a Tisza bal partján, a Körös torkolata alatt ábrázolja. Ha a térképet mint egészet kívánjuk a valós helyzettel összevetni, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Tisza Csongrád környéki szakaszát, és vele együtt a környékét is, valamelyest nyugatabbra ábrázolták, mint kellene. Amikor azonban ezt a részt 25 MOLNÁR GÁBOR TÍMÁR GÁBOR SZÉKELY BALÁZS: Lázár térképének georeferálásáról. Geodézia és Kartográfia LX. évf. 2008/4. szám o.; TÍMÁR GÁ- BOR MOLNÁR GÁBOR SZÉKELY BALÁZS PLIHÁL KATALIN: Lázár térképe és a ptolemaioszi vetület. Geodézia és Kartográfia LX. évf. 2008/7. szám o. 68

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az B/IV. Külsı szakmai gyakorlat kidolgozása (tananyagának, tematikáinak, módszertani útmutatóinak kidolgozása a külsı szakmai gyakorlaton részt vevı hallgatók számára) Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY GERİCS IBOLYA PÁLYÁZATÁRÓL (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetıi munkakör betöltésére kiírt pályázati anyagához kapcsolódóan) 1. Általánosságban Gerıcs Ibolya

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon 1 AKTUÁLIS A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon Írta: DR. MESKÓ ÉVA Ha jelenlegi érbeteg-ellátásunkról beszélünk, át kell tekintenünk azt az idıszakot, amelyben a magyarországi belgyógyászati

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következı társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

Szakdolgozat. Pongor Gábor

Szakdolgozat. Pongor Gábor Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Bartusné Major Ágnes A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Az iskolaérettségrıl Az utóbbi évek iskolaérettségi vizsgálatai folyamán tapasztalom, hogy néhány szülı

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

1. Beszámoló a Szemesért Kht 2008. évi tevékenységérıl Elıadó: Liber Árpád a Szemesért Kht igazgatója

1. Beszámoló a Szemesért Kht 2008. évi tevékenységérıl Elıadó: Liber Árpád a Szemesért Kht igazgatója JEGYZİKÖNYV Készült: Balatonszemes Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2009. február 16-án 14.00. órakor a Latinovits Zoltán Mővelıdési Ház földszinti tanácskozó termében megtartott sosros nyilvános

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009.

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009. MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA 2009. szeptember tartalomjegyzék koncepció problématérkép mőemlékvédelmi kérdések

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek

E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 e-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban

Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban Herold Eszter Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Budapest 2009-01-12 1. ISMERETBİVÍTİ ÓRA BALASSI BÁLINT MUNKÁSSÁGÁRÓL

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

10/2012. (II. 28.) NEFMI

10/2012. (II. 28.) NEFMI Kék színnel szerepel az eredeti besorolási szabálykönyvbıl származó besorolási és kódolási szabályok megfeleltetése, valamint az eredeti könyvbıl e rendeletbe át nem vett mondatok, bekezdések áthúzva.

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

EU7403 DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS

EU7403 DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT! BELSİ HASZNÁLATRA TULAJDONOS NEVE: A PÉLDÁNY SORSZÁMA:

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009. Tartalomjegyzék Tervlapok 1/6 BEÉPÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV M=1:250, VÁROSÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS M=1:1000 2/6 BEJÁRATI SZINT

Részletesebben

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.415/2011/3. szám A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. Nagy László Gyula ügyvéd által képviselt Könyvmíves Könyvkiadó Kft. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA

A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA A plágium meghatározása A plágium mások szellemi termékének jogtalan használata. A plágiumnak különbözı fokozatai lehetnek: más szerzık alkotásának teljes egészében

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) I. emeleti Kossuth terme

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) I. emeleti Kossuth terme JEGYZİKÖNYV Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGÁNAK, TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK, VÁROSSTRATÉGIAI ÉS VÁROSMARKETING BIZOTTSÁGÁNAK, VALAMINT ÜGYRENDI

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2009. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 76-78. 1 TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 76/2009.(VII.30.)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme JEGYZİKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester,

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

A cirill betős klaviatúra sajátosságai, oktatásmódszertanának jellegzetességei. Nyíregyházi Fıiskola, A Magyar Tudomány Ünnepe, 2009. november 10.

A cirill betős klaviatúra sajátosságai, oktatásmódszertanának jellegzetességei. Nyíregyházi Fıiskola, A Magyar Tudomány Ünnepe, 2009. november 10. A cirill betős klaviatúra sajátosságai, oktatásmódszertanának jellegzetességei. Nyíregyházi Fıiskola, A Magyar Tudomány Ünnepe, 2009. november 10. Elıadás A cirill betős klaviatúra sajátosságai, oktatásmódszertanának

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik.

KÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik. LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekő kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés

Fordító képzés. Hungarian translation by Amanda Ligetkuti 2014. 1. Bevezetés Fordító képzés Training Translators, in Kirsten Malmkjaer and Kevin Windle (eds) The Oxford Handbook of Translation Studies. Oxford: Oxford University Press, 2011. 475-489. Hungarian translation by Amanda

Részletesebben

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás A büntetı ügyekben alkalmazható közvetítıi eljárással kapcsolatos jogszabályok Kötelezı tananyag: 2012. évi C. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl A tevékeny megbánás 29. (1) Nem büntethetı, aki az élet,

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben