SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK KLIMATIKUS,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK KLIMATIKUS,"

Átírás

1 A PUSZTA 1997, 1/ old. SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK KLIMATIKUS, TALAJTANI ÉS HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA TÓTHNÉ HANYECZ KATALIN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára... (Dr. Szent-Györgyi Albert) 1. BEVEZETÉS A múlt századi folyószabályozások hatalmas munkákat és nagy változásokat hoztak a Körösök vidékére. Az emberek megdolgoztak azért, hogy kedvező talajú és nagy termőképességű területeket hódítsanak el a folyóktól a mezőgazdasági termelés számára. Kezdetben úgy tűnt, hogy a szabályozási munkáknak csak pozitív eredményük van (a folyók hajózhatóvá váltak, megindult a kereskedelem és a térség felzárkózása), csak egy-két halász és pár molnár emelte fel szavát, hogy már nem tud megélni korábbi munkájából. Később jelentkeztek a gondok. A már vízmentes, magasabb térszíneken megindult a talaj minőségi romlása, elkezdődtek a szikesedési folyamatok, csökkent a terméseredmény... Az első, Szarvas térségéről készült tájföldrajzi leírás Mendöl Tibor munkája volt (1929). Az ebben az értekezésben leírt tények és adatok pótolhatatlanok és ma is megállják helyüket a tudományos világban. Mai szemlélettel, hasonló földrajzi leírást készített erről a területről Szarvas természetföldrajza című diplomamunkájában - régi évfolyamtársam - Kalocsai Richárd (1997), aki a Körös vidék természetföldrajzi áttekintéséhez és egy-két alapgondolat megszületéséhez, így A Körös-völgy felszíni vizeinek ökológiai tényezőkre alapozott védelme, különös tekintettel a Szarvas- Békésszentandrási holtág természetközeli állapotának fenntartására című diplomadolgozatom megírásához járult hozzá. Az alábbiakban e dolgozatból merítek ki pár hasznos információt, mely segítheti a térségben zajló későbbi kutatásokat és a terület természetvédelmi szempontú kezelésére irányuló elképzeléseket Irodalmi áttekintés Szarvas környékének meteorológiai megfigyeléseit 1886 óta rögzítik, kezdetben Chován Károly (1900-ig), később Plenczner Lajos gimnáziumi tanárok ben jelent meg Hajós István Szarvas vidékének időjárása című munkája.

2 1905-ben adták ki Róna Zsigmond Magyarország éghajlata című tanulmányát, melyben a szerző részletesen leírja az Alföld éghajlati viszonyait. Az éghajlati adatok tanulmányozásához fontos még Bacsó Nándor Magyarország éghajlata (1959.), valamint Péczely György Az Alföld éghajlata (1965.) című írások. Mikroklíma vizsgálattal foglalkozik Bacsó Nándor és Zólyomi Bálint Mikroklíma és növényzet a Bükk-fennsíkon című munkájukban. Ezt követően az első komolyabb geológiai tanulmányt Szabó József készítette 1861-ben, melyben Békés és Csanád megye geológiai viszonyait ismerteti ben jelent meg Sümeghy Józsefnek a Tiszántúlról készült nagy monográfiája, melyben fúrásszelvényekkel alátámasztva tárja elénk az Alföld negyedidőszaki üledékeit. Munkájának legfontosabb része az általa szerkesztett térkép: az Alföld töréses mélyszerkezeti térképe. Ugyanebben az évben fejeződött be a Tiszántúl táj- és talajfelmérése Madari Kreybig Lajos vezetésével, majd 1964-ben kezdődött el egy komplex Alföld térképezés, mely adatok nagyban hozzájárultak az Alföld geológiai szempontú megismeréséhez ban elkészült Szarvas mellett egy fúrássor, mely három különböző mélységig terjed. A Szarvasi Sz.-1.sz. alapfúrás földtani és vízföldtani eredményeit Franyó Frigyes foglalta össze. Az Alföld egész földtani fejlődéséről, a medencét kitöltő rétegekről, a hidrológiai viszonyokról és a felszínközeli képződményekről általános áttekintést nyújt Rónai András Az Alföld negyedidőszaki földtana című műve. Az Alföld földtani atlaszában a térségre vonatkozó (Csongrád, Gyoma), sekély földtani térképezés eredményeként készült magyarázót is ő szerkesztette. A magyarországi talajtudományok egyik legnagyobb elméje a szarvasi Tessedik Sámuel, akinek a szikes talajok javítása és termékenységük növelése terén elért eredményei tették korán ismertté és világhírűvé a magyar talajtan tudományát. Szabó József évi munkájában nemcsak a geológiai viszonyokkal, hanem a térség talajtanával is foglalkozik. A II. Világháború alatti, Kreybig Lajos vezetésével történt 1 : méretarányú talajtérképezéshez hasonlót egész Európában nem készítettek. A térképezés célja az volt, hogy a növénytermesztés szempontjából fontos talajtulajdonságokat mérje fel. Darab Katalin az Öntözési Kutató Intézet megbízásából, illetve segítségével készített nagy részletességű 1: méretarányú talajtérképeket. A talajtani vizsgálatok alapművei közé tartozik Stefanovits Magyarország talajai (1956.) és Talajtan (1981.) című könyve, illetve Filep Talajkémia (1988.) című könyve. A talajok szerves anyagainak vizsgálatával legtöbbet és legrészletesebben Hargitai László foglalkozik írásaiban. A talaj- és agrokémiai vizsgálatokhoz Búzás István nyújt segítséget kétkötetes módszerkönyvével. A vízrendszer kialakulásának feltárásában és bemutatásában jelentős szerepe van Somogyi Sándor 1976-ban írt, Hazánk folyóvízi hálózatának kialakulásáról és fejlődéséről írt művének. Mike Károly részletesen feldolgozta és ábrázolta a Körös vidék vízrajzi kialakulását A Körösök fejlődése című értekezésében. A Tiszát, mint a Kárpát-medence legfontosabb saját vízfolyását, annak hidrológiai viszonyait teljes körűen ábrázolja Lászlóffy Woldemar A Tisza című monográfiájában (1982.).

3 2. A TÉRSÉG KLIMATIKUS, TALAJTANI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 2.1. Klimatikus viszonyok A Szarvas város hazánk egyik legmelegebb és legszárazabb területén fekszik. Az Alföld éghajlata, így a hőmérséklet nagy évi és napi ingadozása, a késő tavaszi és kora őszi fagyok, a magas napfénytartam, a levegő viszonylag alacsony páratartalma, a rendkívül szeszélyes csapadékviszonyok a holtág térségére is jellemzőek. Szarvas környéke - az átlagos évi összegek tekintetében - a legnaposabb területek közé tartozik a Kárpát-medencében. A legtöbb napsütést átlagosan júliusban kapjuk, mert ilyenkor legkevesebb a felhőzet mennyisége. A legrövidebb napfényes időszak a december, átlagosan majdnem hatszor kevesebb napsütéses órában részesül a júliusnál. Az éves napfénytartam átlagosan óra. A terület szélviszonyainak kialakulásában három tényező bonyolult kölcsönhatása fedezhető fel: Az első összetevő az általános cirkulációnak megfelelő alapáramlás, ami a nyugatias szelek gyakoriságát hozza magával. Második a medence-jellegből adódó orográfiai hatás, mely a Tiszántúl légáramlási viszonyaiban az Erdős-Kárpátok alacsonyabb vonulatain átkelő észak-keleties áramlások gyakoriságát eredményezi. A harmadik tényező okozza a területen a legnagyobb átlagos szélgyakoriságot (12,11%), ez az Adria felől délies áramlással ideérkező szubtrópusi légtömegek miatt következik be. Nyáron inkább a nyugatias, télen pedig a keleties szelek uralma jellemző. Léghőmérséklet terén Szarvas térségében több, mint 100 éves adatsor áll rendelkezésünkre. Leghidegebb hónap a január. A leghidegebb havi középhőmérsékletek -8 és -9 Celsius, a legmelegebbek 4-6 Celsius közelében alakultak a téli hónapokban. Ez a jelentős különbség a terület átmeneti helyzetéből adódik, kontinentális és óceáni hatásokat tükröz. A legmelegebb hónap a július. A nyári hónapok változékonysága a téli évszakkal szemben nem olyan nagy, a legmelegebb hónapok 23-26, a leghűvösebbek Celsius közötti középhőmérséklettel rendelkeznek. Szarvas sokévi középhőmérséklete 10,6 Celsius. Az évek során folyamatos eltérések mutatkoznak ettől az értéktől. A hőmérséklet közepes évi ingása az, mely a kontinentalitás mértékét leginkább kifejezi. A sokévi átlagérték 23,7 Celsius. Az abszolút hőingás mértéke Szarvason az eddig előfordult -29 Celsiusos minimum, illetve a 40 Celsiusos maximum hőmérsékletből számolva 69 Celsius. Az első talajmenti fagy átlagosan október 5-én lép fel a területen, de bekövetkezett már szeptember 9-én és október 31-én is. Az utolsó talajmenti fagy tavaszi határnapja átlagosan április 26., legkorábban április 5-én, legkésőbb június 1-én jelentkezett. A relatív nedvesség a hőmérséklet évi járásának tükörképe, azzal fordított arányosságban áll. Legnagyobb értékeit a téli hónapokban éri el, minimumra a nyár derekán süllyed. Az átlagos relatív nedvesség a területen 73%. Érdekesség, hogy az áprilisi sokévi relatív nedvesség az azt követő májusi értéknél alacsonyabb. Ennek okait a levegő hőmérsékletének hirtelen növekedésében, illetve a májusi hónap viszonylagos csapadékosságában kereshetjük. A csapadék eloszlásában Magyarországon kettős hatás tükröződik: egyrészt az Óceántól való távolság, másrészt a tengerszint feletti magasság. Így fordulhat elő, hogy az ország legcsapadékosabb tájain majdnem kétszer akkora mennyiség esik, mint az Alföld középső, csapadékban szegényebb területein. Fekvésénél fogva Szarvas és környéke a legszárazabb területek egyike. A legtöbb csapadék júniusban esik, melyet az ilyenkor szokásos Atlanti-óceán felől érkező nedves légtömegek okoznak. A késő őszi, novemberi másodlagos csúcs a mediterrán területeken ilyenkor felerősödő ciklontevékenységeknek, valamint az Erdélyi-középhegység orográfiai befolyásának együttes hatásaként jelentkezik.

4 A legkevesebb csapadék az év első hónapjaiban hull, miután ilyenkor a legerőssébb az anticiklonáris hatás, ráadásul az alacsony hőmérsékletek miatt a levegő vízgőzkészlete is minimális. A csapadék évi járásának egyik tulajdonsága a bizonytalan eloszlás: A legszárazabb év mennyisége (336 mm) az átlagosnál (545 mm) 38%-kal, a legcsapadékosabb ébvtől (895 mm) pedig 63%-kal marad el. A tenyészidő (III-IX.hó) folyamán átlagosan 315 mm csapadék hullik. A lehulló csapadék nagyobb hányada - átlagosan 58%-a - a nyári félévben hull, de az arányok jelentősen módosulhatnak. Például 1996-ban az évi 662 mm-es mennyiségnek, mely egyébként 10 éves valószínűséggel fordul elő, 72%-a érkezett a nyári félévben és érdekesen alakul az idei (1997.) év csapadék és hőmérséklet viszonya is. Az eddigi egy napi (24 órás) csapadékmaximumok nyáron, júliusban 65 és augusztusban 64 mm-es értékkel következtek be. A csapadék időbeli eloszlásának jellemzője a csapadékos napok száma is. Az évben átlagosan 123 nap fordul elő, amikor a lehullott csapadék mennyisége meghaladja a 0,1 mm-t és 85 olyan nap, amikor az 1 mm-t is. A holtág partján húzódó erdőállományok (Arborétum, Erzsébet-liget, Anna-liget) zártsága kedvező mikroklímát teremtett. Az Arborétumban például egész évben légnedvességtöbblet van, általában 3-7 %. A legnagyobb érték 8-10 % is lehet. Ez a légnedvességtöbblet bőséges harmatképződéssel jár a hajnali lehülések idején, ami egyrészt mérsékli a talajközeli lehülést, másrészt bevételi többletként szerepel a vízháztartás egyenlegében. Az Arborétumban 5, 10 és 100 cm mélységben mért talajhőmérsékleti értékek azt mutatják, hogy a nagy felmelegedéseket 3-4 Celsius fokkal csökkenti az állomány, a nagy lehüléseket pedig 1 Celsius fok körüli értékkel mérsékli, vagyis az előforduló különbség ilyenkor pozitív. A levegő maximum hőmérsékletét vizsgálva a nyári hónapoktól kezdve mutatkozik meg az állomány mérséklő hatása, de az év nagy részében nem számottevő a különbség (1 Celsius fok) Földtörténeti áttekintés A vízfolyások rendszerének mai képét a tektonika (süllyedés és emelkedés), az éghajlat (száraz és nedves periódusok) és ezen hatótényezők kölcsönhatásából létrejövő eróziós és akkumlációs folyamatok együttes hatása alakította ki. A vízrendszer kialakulását illetően a harmadidőszak pliocén korszakáig kell időben visszalépnünk. Ennek végső stádiumában vált az Alföld szárazulattá. A Pannon-beltó átalakult és a pleisztocénban kialakult a vízhálózat. Az Alföld akkori magassági és lejtési viszonyai különböztek a maiaktól, a Szatmári-síkság, Bodrogköz, Rétköz például magasabban volt, mint a Nyírség és D-felé lejtett. Egy valami azonban azóta sem változott: bármennyire szerények is a Tisza hidrológiai paraméterei a Dunához képest, az Alföld vízellátásának, illetve térszínének kialakítása szempontjából mindig is a Tiszának volt (és van) döntő jelentősége. A Körös vidéket sűrűn hálózzák be a holocén medernyomok. Egy részük Tisza nagyságú ősfolyóra, más részük Körös és Maros máretű kisebb vízfolyásokra utal. A Körösök völgyében a névadó folyónak tehát csak a holocén második felében jutott tájépítő szerep, addig egyértelműen a Tisza vett részt a környék felszín-formálásában. Már a felső-pliocén végén a Mátészalka-Debrecen- Mezőtúr vonalon haladt és Szentesnél találkozott az Ős-Dunával. Változás csak a Günz utáni stadiálisban volt tapasztalható, ez a szerkezeti mozgásoknak volt köszönhető, aminek következtében a Tisza vízrendszerét az Érmellék süllyedése vonzotta magához. A Körösök a Békési-süllyedékben, az újonnan csatlakozó Maros (idáig az Ős-Dunába torkollott) pedig Orosháza környékén ömlött a Tiszába, mely a Körös vidék ÉNY-i peremén futott.

5 A Riss-eljegesedés lényeges éghajlatváltozást hozott a Kárpát-medencében. A folyóvölgyekben lecsökkenő vízhozamok, illetve a periglaciális felszínalakító folyamatok következtében nagy mennyiségű törmelék halmozódott fel. Az Ős-Tisza a Körös vidékre belépve két ágra szakadt: a Ny-i ág Túrkeve-Öcsöd-Szentes irányába, K-en pedig Békés-Makó felé húzódott. A két folyóág közötti sziget hatalmas mocsaras, időszakosan vízzel borított terület volt egészen az egyesülésig, amely Szeged környékén következett be. Ebbe a labilis vízrendszerbe a Körösök Békés-Mezőberény tájékán csatlakoztak. A Maros az időszak végén hagyta el véglegesen a Körös vidéket és húzódott egyre délebbre, hogy azután a Riss-Würm interglaciálisban bifurkálódjon hol a Száraz-ér, hol pedig a mai medervonala felé. A Würmben továbbra is a két ágra szakadt Tisza és a mocsárvidék volt a meghatározó, a Körösök torkolatvidéke kissé Ny-ra tolódott. A Holocén (jelenkor) alig ezer évet foglal magába, mégis az Alföld vízfolyásainak fejlődésében ez a legrövidebb földtani kor hozta a legnagyobb változásokat. A folyóvizek futásirányában már az 5-10 méteres vertikális változások is Km-es vízszintes mederáthelyeződéseket, -vándorlásokat hoztak. A Tiszai Alföldön sok helyütt találhatunk egykori vízfolyásokra utaló medernyomokat. A Fenyő-Nyír korszakban meginduló tektonikai folyamatok döntő változásokat indítottak el: a Szatmári-síkság és az egész Tiszántúl ÉNY-ra billent. Ennek következtében a Tisza elhagyta az Érmelléket (helyét a Szamos vette át). A korszak végén a Nyírséget már É-ról kerülte meg a folyó, mely után a mai futással párhuzamosan, de attól K-re, a Hortobágy süllyedékben haladt tovább. A Körösöket Szarvas környékén vette fel, majd Ny-ra fordulva Csongrádtól már a mai mederben folyt Szeged felé. A Mogyoró és Tölgy korszakban a Bodrogköz és Rétköz hirtelen süllyedése a Tisza középső és felső szakaszának alakulására volt hatással, a Hortobágy elfoglalta mai helyét, a Körösök pedig a jelenlegi futásuk mentén sűrű meander-váltásokkal építgették völgyüket. A Bükk korszakbéli Tisza gyakorlatilag már megegyezett a későbbi, szabályozások előtti futásirányaival. A Körös vidéken továbbra is megvolt az a mocsárvilág, amelyben a Körösök sok ágra szétesve, kanyarogva vándoroltak bizonytalan medrükben. Ezek az állapotok a folyószabályozások kezdetéig többé-kevésbé fenn is maradtak Domborzati viszonyok A domborzat kialakulása a mindenkori külső (klimatikus) és belső (szerkezetalakító) hatások küzdelmének a függvénye. A kéregmozgások - elsősorban a szabályozások előtt - döntően beleszóltak a vízjárás alakulásába, ennek hatásaként pedig a domborzatéba is, az éghajlat pedig a hőmérséklet és a csapadék változásával módosította a felszínt. A klimatikus és szerkezeti hatások közvetlenül a folyóvíz és a szél pleisztocén végétől napjainkig tartó eróziós és akkumlációs tevékenységeiben nyilvánulnak meg. Az Alföld felszínét, mivel a mai napig süllyednek egyes részei, a földtörténet legfiatalabb üledékei borítják. Holocének ott, ahol a folyók árterei találhatók, pleisztocénok pedig általában az árvízmentes térszíneken. A felszín süllyedése nem volt egyenletes, a folyóvizek ennek megfelelően változtatták medreiket, folyásirányukat. Az Alföld felszínén általában három magassági szintet különítenek el: a jelenkori árterek síkjait, a pleisztocén síkokat, melyek néhany deciméterrel, méterrel emelkedik ki az árterekből, valamint a térszínből akár több tucat méterrel kiemelkedő homokhátakat, illetve löszdombokat. A holocén árterek nagyjából kiegyenlített térszínek, változatosságot a felszínbe mélyedő holtágak és morotvák hoznak. Az élő- és holtmedreket sokszor nehezen lehetett

6 szétválasztani. Árvizek alkalmával a folyók egy-egy elhagyott medret újra befogadtak, másokat lefűztek és morotvákká alakítottak. Ha elég kicsi volt a mederesés - mint például a Körös-völgyben -, akkor az élő- és holtágak kusza rendszere alakulhatott ki. A mai felszínt nézve a Körös mentét végigkísérő - különböző távolságokban és magasságokban lefűződött - meandereket találhatunk, melyek méretükben is erősen különbözőek. Nagyméretű például a Szarvastól K-ÉK-re elhelyezkedő Cigány-ér és Határ (vagy Kereszt) -ér, melyek mélyvonalában ma a Malomzug-Décsipusztai-főcsatorna halad, illetve a Kondoros-völgy, melyet Mendöl Tibor is feltűnőnek talált. Megszerkesztette a Kondoros-völgy nagymeanderének közepes medermélység grafikonját. A mederesés így kapott értéke - az ellenesésű szakaszok figyelembe vételével - 20 Km-en 1,6 m, vagyis 1 Km-en 8 cm. A Hármas-Körös közepes vízszinesése a vízmérce 0 pontját alapul véve a Gyomaendrőd és Szarvas közötti szakaszon 1,33 m, tehát 1 Km-en 5 cm és ez már a szabályozások utáni nagyobb érték. A nagyobb esés nagyobb energiát jelent, így lehet az, hogy míg a mai Körös csak iszap-frakciójú hordalékot szállít, ezek a régi folyók homokot is hozhattak, amelyet a régi nagymeanderek zugainak övzátonyszerű képződményeiben találhatunk meg. Ilyen övzátonyszerű képződmény található az Érparti-szőlőknél (a város K-i szélénél) és a Kondoros-völgy zugaiban (Siratói-, Cibulahalmi-, Galóhalmi-övzátony). Ezek a Szarvas környéki nagymeanderek mederméretei nagyon hasonlóak a mai Tisza mederméreteihez, így nagyon valószínű, hogy vízjárásukban is közel azonosak lehettek. Kisméretű meanderek például a Halásztelek, Kisfok és Nagyfok nevűek. Közös jellemzőjük, hogy viszonylagosan feltöltött és általában vízmentes állapotban vannak. A geomorfológiát vizsgálva szembetűnő a környék térszínéből kiemelkedő és besüllyedő kerekded mikroformák. Ezek antropogén keletkezésű kunhalmok és vályogvető gödrök. A kunhalom temetkezési és kultikus helyként szolgált, a vályogot pedig építkezésre használták. A térségre jellemző morfológiai formaelemek az alábbiak szerint különíthetők el: MAGASABB, IDŐSEBB SZINT: elhalt folyómedrek, nagymeanderek (Cigány-ér, Határ-ér, Kondoros-völgy); nagy kanyarulatok zugaiban képződött övzátonyok (Érparti-szőlők, Siratói-vasútállomás). ALACSONYABB, FIATALABB SZINT: kisméretű, kiszáradt és vízzel telt meanderek; a szabályozott Körös holt medre kis amplitúdójú kanyarulatokkal, zugokkal (Mangol-, Nyúl-, Macó- Malom-, Szappanos-, Bika-zug) és pusztuló (folyamatosan mozgatott víz) homorú partszakaszokkal. ANTROPOGÉN EREDETŰ FORMÁK: kunhalmok kiemelkedései; vályog és agyagbányák gödrei. A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Közép-Tisza mente, a dél-tiszántúli löszhát és a Körösvidék tájföldrajzi tájegységek határán fekszik. A Körös-vidék az Alföld jelenleg is legerőteljesebben süllyedő területe. A Hortobágy-folyó, a Kösely-ér, a Berettyó, a Körösök vizei, valamint a Tisza elhagyott medre az Ér-völgy mind a süllyedék szarvasi kapuja felé irányulnak. Az Alföldön, a törmelékkúpok közén kialakult mély fekvésű területeken a pleisztocén időszak végi hullóporos kőzet víz hatására agyagos alföldi lösszé állt össze, majd a Berettyó-Körös mélyvonal holocénkori süllyedésekor jórészt lepusztult, illetve lesüllyedt felszínre folyóhordalékok települtek. A holtág parti régiójára 81,0 mbf, a településekre

7 pedig a 85,0 mbf tengerszint feletti magasság jellemző. A holtág üzemállapotát alapvetően a novembertől február végéig tartó téli 79,1 mbf vízszint és a nyári 80,7 mbf vízszint jellemzi Talajtani viszonyok Szarvas térségének talajképződési folyamataiban uralkodó szerep jutott a víznek. Elsősorban a földtani, geomorfológiai és hidrológiai adottságok kedveztek a víztöbblet kialakulásához, melynek következtében hidromorf szikes és réti talajok tipusai, altipusai és változatai alakulhattak ki. A felszíni talajképző kőzetek tipusait a magassági viszonyok határozzák meg. A magasabb területeket az árvízkor medréből kilépő Körös csak rövid időre vagy egyáltalán nem öntötte el. Ezeken a részeken inkább löszös, agyagos üledékek, míg a mélyebb, víz által hosszú időre elárasztott felszíneken inkább agyagos üledékek váltak talajképzővé. A talajok kialakulására ható antropogén tényezők közül az erdőirtások után elmaradt vízrendezést, a szabályozások munkáit és az öntözést kell kiemelni, melyek sok kedvezőtlen hatást (pl. szikesedést) idéztek elő. A területre jellemző talaj az öntéstalaj, ami a Körös szabályozása előtti időben keletkezett a folyó lerakott hordalékából. Ez a hordalék főként finom agyagos részeket tartalmazott. A terület időszakonként tartósan vízborítás alá került. A víz alatti bomlás és az újabb ráöntések hatására képződött az a réti agyagtalaj, amely a terület túlnyomó részén megtalálható. Erre a talajtipusra a felületi vízborítás és a közeli talajvíz okozta túlnedvesedés hatása: a jellegzetes szerves anyag képződés és az ásványi részek redukciója jellemző. A Körös szabályozásával az eredeti vízfolyás holtággá alakult. Megszűnt a területen az időszakos vízborítás és a hordalék felhalmozódása. Ennek következtében a korábban kialakult talajféleségek további fejlődését az alföldi száraz éghajlat irányította. A Szarvas környékén előforduló három talajtipus közül legritkább a csernozjom talaj, melyek alapkőzete a folyóvíz által halmozott lösz, fizikai talajféleségük homokos vályog, vályog és agyagos vályog, altipusuk szerint pedig karbonátos vagy mélyben szolonyeces tipusúak. A szikes talajok a mélyebben elterülő, magas talajvízállású és nagy sótartalmú területeken keletkeztek. Talajképző kőzetük rossz vízgazdálkodású agyag, tömöttségük miatt rossz vízvezető képességűek. A tipuson belül a környékre a közepes-, és mély réti szolonyec altipus jellemző. A kedvezőbb, lazább folyóvízi üledéken réti talajok keletkeztek, a magas talajvíz és a kedvezőtlen, agyagos fizikai féleség viszont akadályozza a csernozjom irányba történő továbbfejlődésüket. A környéken a karbonátos altipusok fejlődtek ki. A talajtakaróban megmutatkozó heterogenitás a mikrodomborzatnak, a foltonként különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező talajképző kőzetnek, a sokszínű telepített növényállomány eltérő minőségű és mennyiségű produktumának és az ármentesítés óta eltelt rövid időszaknak köszönhető. Példaként - egy régebbi munkámmal összhangban - az Arborétum talajtani jellemzőit részletezem: A legkorábbi talajvizsgálati adatok - melyek az Arborétumra vonatkoznak ból származnak. E szerint a Holt-Körös menti parti sávot fiatal öntéstalaj fedi, a mezőtúri út mellett húzódó talajfoltban szikesedő réti agyagtalajt, a park középső részein pedig öntés-réti átmenetet írtak le. A felvett tíz talajszelvény sajnos nem adja igazán vissza az akkori állapotot, hiszen nem foglalkoztak a mikrodomborzattal, az eltérő tipusú növényzettel, a talajképző kőzettel és a hidrológiai viszonyokkal. Főleg az átmeneti térszíneket borító - a parti szakasz nyers öntésétől a távolabbi és magasabban fekvő réti talajok közötti - humuszos öntés, réti öntés, öntés réti talajok hiánya szembeötlő.

8 Hasonló a helyzet a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem által 1991-ben készített szintén tíz szelvényt felölelő (5 lombos, 4 örökzöld, 1 gyep állományban) dolgozattal, amelyben valamennyi szelvényt a tipusos réti talaj karbonátos és nem karbonátos altipusába soroltak. Saját munkám egy vegetációfelméréssel egybekötött talajvizsgálatra vonatkozik, mely munkában nagy segítséget nyújtott egy régi jó barátom Kovács Tamás, aki az Öntözési Kutató Intézet munkatársa. Ezúton szeretném neki megköszönni ösztönző támogatását és hasznos tanácsait, melyek nagy hatással voltak érdeklődésem ilyen irányú kialakulására őszén az Arborétum területén 5 különböző növényállományban talajmintákat gyűjtöttünk be; 10 cm-es rétegenként, 100 cm mélységig. Az általános jellemzéshez szükséges vizsgálatok mellett olyan elemzéseket igyekeztünk elvégezni, amelyek segítségével a növényállományok sajátosságai (pl: faj, kor, az avar kémiai összetétele, mennyisége, bomlási gyorsasága) kimutathatók. Az Arborétum telepítése (1890-es évek) és a Sík-féle talajvizsgálatok (1958) óta eltelt viszonylag rövid időszak ellenére a talaj tulajdonságaiban változás volt várható. A fizikai talajféleség - újabb üledék-lerakódás és erőteljes emberi beavatkozás nélkül - ilyen távon állandónak tekinthető. A leiszapolható rész vizsgálataink a Körös- völgyre jellemző nagyfokú változatosságot mutatják; az eredeti hordalék anyagától, a mikrodomborzattal összefüggő többszöri áthalmozódástól függően vályog, agyagos vályog és agyag fizikai talajféleségű talajfoltok és rétegek követik egymást. Vizsgálataink szerint a Holt-Köröshöz közelebbi, alacsonyabban elhelyezkedő és fiatalabb üledéken képződött talajok (mocsárciprus és simafenyő alatt) kevesebb leiszapolható részt (fizikai agyagot) tartalmaznak, mint a magasabb térszínen található (bükk, tölgy, gyep alatt lévő) talajfoltok. A vidék talajainak mechanikai összetételében mutatkozó különbségek alapvetően a kémiai tulajdonságokra vonatkozóan is helytállóak. A Körösök által szállított mésztelen savanyú öntésiszap tiszta foltjai keverednek a környezetből kiemelkedő pleisztocén korú löszös (sókban és mészben gazdag) üledékkel és a két kifejlődésnek időben és térben egyaránt adódó nagyszámú variációjával. A fizikai talajféleséggel ellentétben a kémiai tulajdonságok átrendeződése a talajképződés hidrológiai, domborzati és biológiai tényezői, valamint az emberi tevékenység által viszonylag gyorsan megtörténhet. A különböző talajképződési folyamatok - kilúgzás, felhalmozódás, benedvesedés, kiszáradás, feltáródás, megkötődés, szerves anyag felhalmozódás és lebomlás - erőssége, dominanciája mutatkozik a talajtakaró jelenleg mérhető kémiai sajátosságaiban. Az Arborétum általunk vizsgált talajfoltjai szénsavas meszet egy méter mélységig gyakorlatilag nem tartalmaznak. Két szelvény (sekély termőrétegű réti, elszikesedett réti) kivételével hasonló állapotot tapasztaltak az 1958-as felvétel idején is. Nem kizárt, hogy savanyú kilúgzás a korábbi erdős állományok (mocsári és ártéri erdők) hatására is végbemehetett, illetve valószínű, hogy az Arborétum talajainak talajképző kőzete uralkodóan mésztelen öntés-agyag. Nem túl nagymérvű, de határozott és a mélység felé fokozódó sófelhalmozódást mértünk a tölgyes alatt mélyített szelvényben. Miután egyéb vizsgálatokban (kémhatás, szóda-lúgosság, szénsavas mész) ez a jelenség alig érzékelhető, bizonyosan a felszín alatt cm mélységben elhelyezkedő, kalcium-magnézium-nátrium-hidrokarbonátos, kapillárisan megemelkedő talajvíz a sótartalom okozója. A mocsárciprus állomány Holt-Köröshöz közeli talajszelvényének cm-es talajrétegében vizsgálataink szóda-lúgosságot mutattak ki. A cm mélységben húzódó talajvíz minősége (kalcium-hidrokarbonátos) kedvező összetételű és alacsony összes sótartalmú, azaz a felhalmozódás nem a talajvíz felől történhetett. Az ültetvény fiatal korából az alacsony humusztartalomból és a

9 hidrolitos savanyúságból, valamint az egyedül itt mért gyengén lúgos kémhatásból arra következtethetünk, hogy a kilúgzás folyamata azt csak gyengén érintette, azaz maradék felhalmozódásról van szó. A vizsgált talajfoltok kémhatásának adataiból három jelenség tűnik ki: a talaj savanyúsága valamennyi vizsgált szelvényben a mélység felé csökkenő értékű; az idősebb és nagyobb szerves anyag produktumú állományok (bükk, tölgy) egy méteres talajrétege erősebben és mélyebben savanyodott el, mint a fiatalabb (mocsárciprus, simafenyő), illetve kisebb mennyiségű szerves anyagot produkáló állományok (gyep) talajai; az 1958-as felvétel hasonló adataival összehasonlítva egyértelműen fokozódó talajsavanyodás (kilúgzás) tapasztalható. A leírt folyamatokat természetesen a savanyúság-értékek is alátámasztják. Vizsgálataink szerint a tölgy és a bükk állományok alatti talajfoltok a nagytömegű avarmennyiség következtében erősen elsavanyodtak és a számottevő hidrolitos savanyúság mellett a cm közötti talajrétegben jelentős kicserélődési savanyúság is érzékelhető. A gyep alatti talajsavanyúság az Arborétum kialakítása óta eltelt időnek, a fenyves alatti az évente lehulló, savanyú avarnak köszönhető. Az Arborétum talajtakarójának humuszviszonyait összehasonlítva a környező területek talajainak szerves anyag tartalmával két szembeötlő különbséget tapasztalhatunk: nagyobb humuszmennyiséget és mélyebb áthumuszosodást, azaz vastagabb humuszos szintet az Arborétum esetén. Az ok egyrészt a nagy mennyiségben lehullott és helyben maradó szerves anyag tömegben, másrészt a fás növényi formációkra jellemző savanyú, mozgékony és mélybe hatoló humuszanyagokban keresendő. A vizsgált növényállományok talajainak humusztartalmában jelentős különbségeket mértünk. Valamennyi talajszelvényre jellemző a mély áthumuszosodás és a szabályos humuszlefutási (a mélység felé fokozatosan csökkenő) görbétől való eltérés, amely korábbi időszakok szerves anyag akkumulációjának a bizonyítéka. A humuszstabilitási koefficiens értékének meghatározásával a keletkezett humuszanyagok minőségét igyekeztünk jellemezni. Vizsgálati adataink nagyjából megegyeznek az irodalomból ismert öntés rét, réti talajok hasonló adatsorával. A nagyobb szerves anyag tartalomhoz mind a felszínen, mind a mélyebb rétegekben általában kisebb stabilitási koefficiensek társulnak. A vizsgált talajok összes N-tartalma a mélység felé csökkenő értéket és - elsősorban a felső 30 cm-es talajrétegben - igen változatos képet mutatott a felvétel időpontjában. A gyep és a tölgyes felső talajrétegei magas összes N-tartalommal jellemezhetők, míg a ciprusos és fenyves - a jó humuszellátottság ellenére - kevés összes N-t tartalmazott. A Kjeldahl-féle összes N-tartalomból és a Tyurin-féle C-meghatározással kapott C-tartalomból kiszámítható a talaj C/N aránya. A C/N arány értéke befolyásolja a talajban lévő N érvényesülését, a talajban végbemenő biológiai és biokémiai folyamatokat. Adott talajon a természeti tényezők által kialakított egyensúlyi helyzet áll be, mely a mérsékelt égövön közötti. Vizsgált szelvényeink jellemző C/N aránya 10 körüli. Egyes mélyebb rétegekben 5 körüli értékre csökken, ami a relatívan magas N-tartalomra, folyamatos N-feltáródásra utal Hidrológiai viszonyok A Körös vidék a szabályozások előtt a Kárpát-medence állandóan és időszakosan vízzel borított területe volt. A vízrendezések után ez az állapot megváltozott, a természetes eredetű állóvizek felülete mára nem éri el az 50 hektárt sem. A legtöbb állóvíz mesterségesen keletkezett, nagyrészük haltenyésztési célból létesített halastó vagy mesterségesen leválasztott morotva.

10 A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a legnagyobb mentett oldali holtág a Tisza vízgyűjtőjében. Hosszúsága 29,2 Km, átlagos szélessége 68 m, átlagos vízmélysége 2,2 m, felülete 199 ha, víztérfogata 4,3 millió köbméter. Hidrológiai szempontból feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége helyenként változó, vizének minősége megfelelő. Kémiai összetétele az év folyamán állandóan, a víz természetes és mesterséges pótlásától függően változik. Öntözési idényben, amikor folyamatos a holtág vízpótlása az Élő-Körösből, a víz összes sótartalma alacsonyabb, a téli időszakban pedig, amikor a mederben jóval kevesebb a víz mennyisége és csak a csurgalékvizekből, illetve a talajvízből történik a pótlódás, a sókoncentráció megnövekszik. A holt meder gravitációs úton tölthető fel és üríthető le. A vidék vízrendszerében fontos szerepe van a csatornahálózatnak. A kb négyzetkilométer területű belvízöblözetből legnagyobb vízgyűjtője a Dögös-Kákafoki-főcsatornának van, kb. 700 négyzetkilométer. Fontos szerepe van még a Malomzug-Décsipusztai-főcsatornának és a Kondorosvölgyi-főcsatornának is. Ez utóbbi a Maros egykori ágának, a Kondoros- vagy Hajdúvölgynek a belvizeit vezeti le. A csatornák nyomvonalai legtöbbször a domborzat mélyvonalaiban, tehát az egykori elhagyott folyómedrekben húzódnak. A Közép-Tiszavidékre jellemző talajvíztükör átlagos mélysége 3,0 m a terepszint alatt, évi ingadozása 1-2 m körüli. A csapadékból táplálkozó talajvíz - a késő ősztől kora tavaszig lehulló csapadékoknak és az időszakra jellemző minimális párolgásnak köszönhetően - márciusban éri el a legmagasabb szintet, majd a nyári félévben az erőteljes párolgás következtében fokozatosan egyre mélyebbre süllyed és kora őszre (szeptember, október) kerül a legmélyebbre. A talajvízszint mozgását általában a következő tényezők befolyásolják: Talajvíz táplálás: Talajvízszint süllyedés: - csapadék - párolgás - magasabb térszín felőli áramlás - alacsonyabb térszín felé áramlás - felszíni vízfolyások duzzasztása - felszíni vízfolyások leszívása - csatornák, öntözés - vízkivétel, belvízlevezetés A talajvízszint szoros kapcsolatban áll a domborzattal, a csapadék alakulásával, valamint a felszíni és felszínközeli hidrogeológiai viszonyokkal. A holtág környékének talajvízszintjét az erőteljes emberi beavatkozások - mesterséges vízkormányzás, öntözés, vízkivétel, csatornázás, belvízlevezetés - alapvetően befolyásolják. A nagymértékű vízszint ingadozás - a felsorolt tényezők miatt - jellemző a környékre. Miután a felszínközeli talaj- és felszíngeológiai rétegek nagy agyagtartalmúak és ezekben a vízszintes irányú mozgás elhanyagolható, a külső vizek mintegy 8,5-11,0 m mélyen elhelyezkedő, 5-7 m vastagságú iszapos homokrétegben áramlanak a terület alatt. A Duzzasztó-Bika-zug vonaltól K-re vízzáró, agyagos felszínközeli képződményekkel, Ny-ra pedig viszonylag jó vízfelvevő képességű és víztartó jellegű, infúziós lösz és kőzetliszt frakciókat találunk. A Szarvas-Szentes közötti hosszanti mélyedésben felszínközeli talajvízszintekkel találkozhatunk. A helyi tényezők közül a magasabb területről az alacsonyabb felé történő áramlás úgy jelentkezik, hogy a mélyebb fekvésű helyeken általában magasabban van a talajvíz, mint a tengerszint felett magasabban elhelyezkedő területeken. A talajvíz hőmérsékletének legalacsonyabb értékei tavasz végén fordulnak elő, ami a hóolvadásból származó hideg vizeknek köszönhető. A talajvíz hőmérsékleti maximuma - a rétegek

11 hőátadása, illetve a víz nagyobb fajhője miatt csak szeptember hónapban jelentkezik, pedig az évi legmagasabb középhőmérsékleti érték általában augusztusban fordul elő. A talajvízben oldott sók mennyisége és minősége a víztartó rétegek anyagának, a kívülről érkező vizek mennyiségének és minőségének, valamint az esetleges szennyezéseknek a függvénye. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz oldott anyag tartalma az Alföld peremétől a belső részek felé növekszik, hiszen a lerakott üledék a középső tájak felé egyre finomabb frakciójú, így ebből sokkal több ásványi anyag oldható ki, mint a durva homok- és kavicsrétegekből. A koncentráció növekedéséhez hozzájárul a talajvízszint időszakos vertikális ingadozása is. A Közép-Alföld talajvizei uralkodóan CaMg-HCO3 és Na-HCO3 tipusúak, de ismert az a tény, hogy mind a sóösszetételt, mind a koncentrációt tekintve kis területen belül is nagy változékonnysággal bírhatnak. A Szarvas környéki talajvizek kémiai összetétele igen változatos képet mutat: A vízfolyások környezetében - azok hígító hatása miatt - kisebb, a terület többi részén általában mg/l oldott anyag tartalommal találkozhatunk, de egyes szelvényekben az mg/l közé eső érték is előfordulhat. Leggyakoribb és legnagyobb mennyiségű só a nátrium-hidrogén-karbonát (sziksó), melyet a nátrium-magnézium-szulfát (keserűsó) követ. A talajvíz anion és kation szerinti összetételére a hidrogén-karbonát, a klorid, a szulfát, illetve a nátrium, a kalcium és a magnézium ionok túlsúlya jellemző. A talajvíz minőségét legjobban az antropogén hatások (műtrágyák és szerves anyagok talajszennyezése) befolyásolják és ez a hatás leghamarabb az oldott anyag tartalom és a sókoncentrációk megnövekedésében tapasztalható. Az Arborétumban lévő talajvízkutak méréseiből és a Holt-Körösből elvégzett vízvizsgálati adatokból az alábbi következtetések vonhatók le: a Szarvas környékére általánosan jellemző 1000 mg/l feletti összes oldott sótartalom és nátrium kation tipus helyett az Arborétum talajvizei alacsony sókoncentrációval és kalcium kation tipussal rendelkeznek; a közeli rizstelephez legközelebb lévő kút vize nátrium-magnéziumos és 1000 mg/l oldott sót tartalmaz; a holtág partjához közeli talajvízkutak vizének minősége gyakorlatilag megegyezik a holtág vizének minőségével; az Arborétum területének északi és nyugati részén a talajvíz Ca(Mg)-CO3, HCO3 tipusú és mg/l összes oldott sót tartalmaz; a központi részen található talajvízkút - a többitől eltérő - vízminősége (magas összes oldott só, klór, szulfát és nitrát tartalom) antropogén hatásra utal. Az Alföld rétegvizei a negyedidőszak lazább, folyóvízi eredetű üledékében és az alatta lévő vastag pannóniai rétegekbentalálhatók. A mélyebb, keményebb alsó-pannon rétegekben kevés víz található, a felső-pannon rétegekben - ahol a porózusabb homok és anyagrétegek váltakoznak - jó minőségű víz tározódik. A legtöbb jó vízadó réteget a negyedidőszaki durvább összletben találhatjuk. A tudomány legutolsó vizsgálatai egyre határozottabban bizonyítják a mélységi vizek felszíni eredetét. A szarvasi terület - a földtani szampontokhoz hasonlóan - vízföldtani szempontból is átmeneti helyen található: a Csongrádi- és a Békési-süllyedék között. Az Alföldön a geotermikus gradiens átlagos értéke 18 m/celsius, az európai átlagnak majdnem a kétszerese. Ez a kedvező eltérés a kivételes földtani helyzet, a Kárpát-medence egyes részei alatt kivékonyodott földkéreg hatásának következménye. A Körös-medencében a mélységi vizek általában nátrium-hidrogén-karbonátos tipusúak, az oldott sótartalom a mélység felé növekszik. A mélységi vizek vízszintjének változását a nyomásviszonyok és az időjárás periodicitása határozzák meg.

12 3. ÖSSZEFOGLALÁS Amikor a Bevezetés -ben említett diplomamunkámat írtam, a Körös vidék - és elsősorban Szarvas - térségének ökológiai bemutatását tűztem ki célul. Ahogy szaporodtak az oldalak, rájöttem, hogy hatalmas és nagyon átfogó témát választottam, így nem egy konkrét kutatási munkát, hanem egy meghatározott területet bemutató értekezést sikerült készítenem. A dolgozat - melyből most csak a klimatikus, talajtani és hidrológiai jellemzéseket emeltem ki - csapong a tudományterületek között. Célja a térségre irányuló figyelem felkeltése és a további kutatásokra való felhívás. Dolgozatom célja volt, hogy - sok tanulmány után - ismét megszülessen egy értekezés, mely a Körösök vidékével foglalkozik, és nem azért, hogy lerágott csont legyen a téma, hanem azért, hogy örök sláger maradjon, mindaddig, míg konkrét és mindannyiunk által elfogadott megoldás nem születik a vizes élőhelyek, a régi vízi világ maradványainak fenntartására és megfelelő megóvására. INVESTIGATIONS OF CLIMATE, PEDOLOGY AND HYDROLOGICAL CONDITIONS IN THE SURROUNDINGS OF SZARVAS KATALIN HANYECZ TÓTHNÉ, SZARVAS NIMFEA ENVIRONMENT AND NATURE CONSERVATION ASSOCIATION The publication is dealing with the ecological description of Körös-region - especially Szarvas and its surroundings - with especial regard to the investigation of climate, pedology and hydrology. The climate and the geology is characterized in general, and the pedological and hydrological analysis is supported by measuring results. The publication is uncomplete, its aim was not the publication of data about a certain survey, but a general characterization of nature geography. The results make possible the preparation of the protection and the management plans of the wetland habitats in the region.

13

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Doboz természetföldrajzi adottságai

Doboz természetföldrajzi adottságai Doboz természetföldrajzi adottságai BECSEI JÓZSEF Doboz a Körös-vidékhez tartozik és annak legdélibb részét foglalja el. Ez a terület az alföldi medencének a pleisztocénben egyik legmélyebbre süllyedt,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Négyesi Gábor A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Bevezetés A Hajdúság földrajzi szempontú vizsgálata szorosan hozzátartozik a debreceni földrajzi iskola tevékenységéhez. Ezen belül a tájegység természetföldrajzi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos.

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 1. SZ. MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: A partszakasz sóderrel behintett, homokos talaj, helyenként betonozott területekkel.

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN Kovács László 1 Bevezetés A táj magán viseli az évmilliók alatt lezajlott természeti folyamatok jegyeit. Az ember megjelenésével egy új formáló

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben