SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. A 2011/2012-es tanévtől. felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. A 2011/2012-es tanévtől. felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan"

Átírás

1 SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan Készítette: Kálmánné Szabó Erzsébet igazgató Felülvizsgálat dátuma: Fenntartói jóváhagyás: Szentes, augusztus 29. Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratóriumi elnök 1

2 TARTALOM BEVEZETŐ NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékeit céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédetek és taneszközök kiválasztásának elvei A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere. Képző- és iparművészet Táncművészet Szín- és bábművészet Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. 2

3 HELYI TANTERV A választott tanterv megnevezése. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei. 3

4 Bevezető Munkánkat alapvetően meghatározza, hogy képzésünket és Iskolánkat a szülők és tanulók önkéntesen választják. Éppen ezért ezt a tevékenységet a gyermek nem kényszerként éli meg, hanem örömmel végzi. Ez a tény már önmagában magas szinten fejleszti, harmonizálja a személyiséget. Az oktatás tartalma illeszkedik tipikus érdeklődési körükhöz és életkorukhoz és sokszor a tanultak közvetlen hasznosulását érzik. A szülők és a tanulók tanulóközpontúsága miatt választják szívesen az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési formát. A tanulóközpontúság Iskolánkban azt jelenti, hogy minden a tanulók szolgálatában, optimális fejlesztésük érdekében történik Intézményünkben kb. 500 tanuló vesz részt alapfokú művészetoktatásban, mely megalapozza a művészi kifejező készséget, a tehetséges, képzőművészeti, színművészeti és táncművészeti (néptánc szakirány) pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú továbbtanulásra. Iskolánkban az oktatást a telephelyeken részben a délelőtti tanítási órákat közvetlenül követő órákban ( óra), részben délutáni tanrend szerint szervezzük. A tantárgyak tanítása heti 2 vagy 4 tanóra képzési idővel valósul meg. A tanítási órák szervezése: A tanítási órákat 1X vagy 2x45 perces időkeretben szervezzük. A heti kötelező négy tanítási óra egy napon is szervezhető, ebben az esetben a tanszaknak tevékenységéhez és sajátosságához igazodva szünetet kell biztosítani. Oktatásunkban speciális lehetőség, hogy a szentesi Művészetek Háza a székhelyünk, Iskolánk a Művészetek Háza üzemeltetője. A művészeti oktatás és a művészeti-kulturális tevékenység kölcsönhatásban zajló folyamatok, kiegészítik és erősítik egymást, melyből tanulóink sokat profitálnak. Erkölcsi elvárások a pedagógusokkal szemben: Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. A pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, annak korlátait is. Kiemelt értékként kell, hogy kezelje a nemzethez tartozás tudatának erősítését, kulturálisművészeti értékeink, hagyományaink megismertetése által. Ugyanilyen fontos értékként kezeljük a szűkebb környezethez és ezen belül az iskolánkhoz tartozás tudat erősítését és annak képviseletét. Nevelési céljainkban a humánum értékeit képviseljük (tolerancia, a megbízhatóság, a becsületesség és a pontosság.). Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő- fejlesztő- ötletgazdag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben, esztétikus környezetben bonthassák ki tehetségüket. Rendszeresen tartunk nyílt családi kézműves napokat (minden hónap utolsó vasárnapján), melyek kiváló alkalmak a közösségszervezésre, helyi hagyományaink megismertetésére a 4

5 természetes anyagokkal végzett tárgyalkotás által. Egyben megmutatkozhat partner- és gyermekközpontúságunk és igényes, minőségi munkánk. Céljaink elérését jól szolgálják a Magyar Kultúra Napján, év végén megrendezendő, beszámoló és ünnepi kiállítások, a város kiállítóhelyein megrendezésre kerülő tanulói egyéni és kiscsoportos alkotói kiállítások,a színjáték tanszak fellépései városi és iskolai rendezvényeken, a tanulmányi kirándulások, témanapok és nyári művészeti táborok. 5

6 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. Intézményünk pedagógiai alapelve, hogy értékes nemzeti és helyi hagyományainkat megismertetve erősítsük a nemzethez tartozás érzését, minőségközpontúságot állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek személyre szabott fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. Tekintettel arra, hogy tanítványaink adottságai, szociokulturális háttere nagyon eltérő. Ebből következően a Szivárvány AMI vállalkozik a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra is, de a különböző gyerekeknél különböző módon. Pedagógiai elveinek hátterében az a meggyőződés áll, hogy minden gyerek más. Eltérő adottságokkal, motivációval, értékekkel rendelkezik, és az iskola minden egyes tanítványának optimális fejlesztésére koncentrál. Kiemelt alapelv az iskolahasználók egyedi szempontjainak differenciált érvényesítése, a tanulók eltérő személyiségfejlődési ütemének, különböző adottságainak, motivációjának biztosítása. Minden gyerek más, s tanítványaink fejlődésének támogatása a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal való közös egyedi döntések útján valósítható meg. A személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezzük előtérbe. Bár természetesen figyelembe kell vennünk a törvényi előírásokat (házirend, tartalmak, vizsgák előírása, szünetek rendje). A művészetoktatás célja a kreatív, sokoldalú személyiség kifejlesztése. Helyi értékeink (nevelési céljaink): tudás tisztelete (az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusban egyaránt), rend (a tanulás, felelősségtudat és munkafegyelem megőrzése), szabadság és méltányosság, egyenlő bánásmód, törekvés a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra. 6

7 Feladatunk, hogy az értékek felismerése és tudatosítása által belülről irányított, önállóan döntést hozó, szabad embereket neveljünk, akik nem elvárásokat teljesítenek, hanem tudatosan törekszenek a fenti értékek szellemében élni. Az alapelvekben és helyi értékekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai és operatív céljai az alapelvekből és értékekből következően az alábbiak: a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással és fejlesztéssel a tehetséggondozás hatékonyságának erősítése, az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az Iskolánk közszolgálati jellegének tovább fokozása, hagyományápolás (nemzeti és helyi hagyományok megismertetése, természetes anyagokkal tárgyalkotás, hagyományőrző programok szervezése, helyi hagyományismeret megjelenítése a tananyagtartalomban). felzárkóztatás (a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása), iskolánkban kiváló tanárok dolgozzanak, folyamatosan növekedjen a tanulólétszámunk, 2015-re legalább 700 főre, munkánk minél jobb megismertetése és elismertetése az iskolahasználókkal és a környező társadalommal A tehetséggondozás hatékonysága érdekében célunk: a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, projektmódszer alkalmazása a pedagógusok továbbképzése érdekében helyi jó gyakorlatok továbbadása, helyi jó gyakorlatok nyilvánosságra hozatala, tehetséggondozó egyéni, kiscsoportos foglalkozások szervezése, tehetséggondozó programok, műhelyek működtetése, a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, szaktáborok szervezése, ünnepi műsorok, hagyományőrző programok szervezése, pályázatok A nevelés feladata: Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket eligazodni a mai értékvesztett világban. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, tanulásra, munkára. Mindezt csak a szülőkkel teljes összhangban tudjuk elérni. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. Törekednünk kell a szülőkkel, családokkal történő legszorosabb kapcsolattartásra. A pedagógiai alapelvek érvényesülését, a helyi értékek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a célok és értékek elérését teszik lehetővé. 7

8 Feladataink: rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), rendszeres igényfelmérés elégedettségi mérések feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, Nevelési eszközök és eljárások: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás, értékelés A tanulók teljesítményének értékelése A tanuló teljesítményének értékelése félévi és év végi osztályzattal történik. A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba kell értékelni 1-5 osztályzat valamelyikével (az előképző évfolyamokon is). Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló mehet, aki a tanévben a tantárgy minimumkövetelményeinek megfelelt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészeti nevelés általános feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, tánc- 8

9 művészetben, képző- és iparművészetben, valamint a szín- és bábművészetben ötvöződnek. 3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. 5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését. Az alapfokú művészeti nevelés helyi Iskolai feladatai a tanulók személyiségfejlesztésében A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető. Az is lényeges körülmény, hogy a művészetoktatásban nem azért vesznek részt a tanulók, mert kötelező, hanem egyéni motiváció alapján vagy szülői biztatásra. Ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Nevelési módszerünk kialakításában meghatározó szerepet tölt be az ösztönzés, a biztatás, a dicséret, a különféle jutalmazás, amely pozitívan befolyásolja a gyermek személyiségének, önbizalmának alakulását, haladási irányát. 9

10 Kiemelt célunk, hogy a nevelés során fokozatosan fejlesszük a növendékek pozitív és reális önértékelését, amely a későbbiekben meghatározó szerepet tölt be fejlődésükben, önállóságuk kialakulásában. Személyközpontú oktatásunk alapelve, hogy Iskolánkban minden tanuló érezze jól magát, amelynek alapja az élményszerű oktatás biztosítása. Elvárások a tanulókkal szemben: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola értékrendjét és felelős, tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. /Lásd! Freund Tamás kutatási eredményei) A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a művészet, fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kialkossák magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás - a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Az alkotás, versenyek, pályázatok során gyakran jutnak a tanulók sikerélményhez, ez által személyiségük magabiztosabbá válik, önbecsülésük fokozódik. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának! A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. Az együtt alkotás, a közös fellépések segítik kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt, az egymásért és közösség egészéért érzett felelősség kialakulását. Ha a tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A közösségben szerzett és másoknak adott művészeti élmény mással nem pótolható. Ez a közös élmény igazi, maradandó, értékes örömforrás. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 10

11 A tanári munka lényege a tanulók nevelése, oktatása. A pedagógiai folyamat e két alapvető, egymástól elválaszthatatlan feladatát az iskolai munkában a tanár korrekt szakmai-pedagógiai felkészültséggel végzi, munkájában a legnagyobb hatékonyságra törekszik. A tanév kezdetekor a tanár kötelessége ismertetni a tanulókkal a tantárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírásokat. Oktatómunkájában a tanár folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A pedagógus az óra előtt minimum 15 perccel köteles megérkezni az iskolába, telephelyre. A pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállaló köteles munkáját a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja alapján végezni, tantárgyában és szakmódszertanában folyamatosan képezni magát, az órarendi órákat és egyéb foglalkozásokat pontosan megtartani. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, vagy vállalkozó köteles az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni, mindennemű akadályoztatását köteles időben jelezni. Előre tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kér az iskola igazgatójától, a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében minden órájának anyagáról pontos információt ad. Óra elhagyására, cseréjére csak komoly indokkal, az igazgató előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Az iskola tanárának más intézménynél vállalt munkája a saját iskolájában végzendő munkáját rendszeresen nem akadályozhatja. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a nevelő-oktató munkát a pedagógiai program és a helyi tanterv által meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tananyagtervezés egy-egy osztályra (csoportra) bontja le az adott tanév tantervi anyagát. Az éves tanmenetet havi lebontásban (dátumokkal) a szaktanár készíti el. A tervezés egy tanévre történik. A tanmenet az adott osztály/csoport komplex oktatási-nevelési terve. Tartalma: tananyagbeosztás fejlesztési, oktatási, nevelési feladatok a szükséges anyagok, eszközök felsorolása szemléltetés tanórán kívüli feladatok (szülői értekezlet, verseny, pályázat, kirándulás stb.) A tanítási naplót a pedagógus vezeti, a hiányzások igazolását adminisztrálja és ellenőrzi annak mértékét. A törzslapokat a pedagógus tölti ki. A pedagógus írja meg a bizonyítványokat is, amely az igazgató aláírásával válik érvényessé. A pedagógus feladata a közösségépítés, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, lebonyolítása. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatkörei az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka 11

12 Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, az oktatásban résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása. A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A képességek feltárása, a tehetség felismerése folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. A tehetségfejlesztés ismert módjai: gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak); gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló). A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére); felkészítés versenyekre, fesztiválokra; versenyek, fesztiválok szervezése; felkészítés szakirányú továbbtanulásra. A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés, az adott korosztálynak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával, komplex módon. A mi feladatunk a kevésbé jó képességű gyermekek oktatása is, amelyet csak szeretettel, tudatos neveléssel lehet elérni. A gyermekben meglevő kreatív képességek megőrzését és további fejlődését segíti, ha a tanár nem kész megoldásokat ad, melynek a tanuló végrehajtója, hanem annyira a háttérben tud maradni, és képes instrukciókat adni, hogy a tanulót gondolkodásra késztesse és ezáltal felszínre hozza az egyéni, eredeti, újszerű megoldásokat, ötleteket. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. 12

13 Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás, tánc-mozgás és a színpadi A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális táncmozgás és a színpadi-drámai kifejező készség és képességfejlesztés. A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás, a színpadi és táncos kifejezésmód széles körét és technikáját ismerheti meg a tanuló. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő kiállítások, az évközi nyitott napok, a nyári művészeti táborok, versenyek, pályázatok és jutalmazások. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. Maguk is mintegy példaadásként alkotásaikkal szerepelnek kiállításokon, fesztiválokon. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók tájékoztatása, véleményük kikérése, javaslataik megtétele, és a döntési jogaikat a tanulók a csoportokon belül tehetik meg, amelyet a csoportvezető pedagógus koordinál. A csoportvezető pedagógusok a következő témakörökben kérik a tanulók véle ményét: adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál SZMSZ elkészítésénél, módosításánál a Házirend elkészítésénél, módosításánál a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez a tanórán kívüli foglalkozások formáinak meghatározásához az intézmény megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos fenntartói döntés előtt, a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a tantárgyválasztási tájékoztató elfogadása előtt. A szülő, tanuló és iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének alapja és célja a gyermek személyiségének összhangban történő fejlesztése. Formái elsősorban e közös feladatra épülnek. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető érték a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítása, ápolása, mely az iskola céljairól, feladatairól történő folyamatos tájékoztatással és konzultációval érhető el. A tanulókkal kapcsolatos feladatok: 13

14 szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; a tanulók véleményének kikérése az őket érintő döntések előtt; a tanulói véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk stb.). A szülőkkel kapcsolatos feladatok: éves munkaterv szerint szülői értekezletek, valamint fogadóórák biztosítása, az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön kell tájékoztatni; személyes kapcsolattartás, telefon; a szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk); tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról; a szülők meghívása nyílt napokra, vizsgákra, bemutatókra, iskolai rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra; a szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe. A hagyományos, már megszokott formák mellett: nyitott családi napok szervezése, szülők meghívása táborzáró rendezvényekre, szülők meghívása kiállítás megnyitókra, közös kirándulások szervezése. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki magasabb évfolyamba kéri a felvételét. A különbözeti vizsga képességfelmérésből, az előző évfolyam anyagának számonkéréséből áll. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyv készül. A különbözeti vizsga eredményét a bizonyítványba a különbözeti vizsga dátumával kell bejegyezni és a megjegyzés rovatba a különbözeti vizsga tényét be kell jegyezni. Különbözeti vizsga szervezése a tanév rendje szerinti időpontban lehetséges. Osztályozó vizsga Ha a tanuló a tanítási év közben a tananyagot hamarabb teljesítette, lehetőség van a differenciált oktatás elvei szerint a következő év tananyagát tanulni. Ebben az estben a tanuló, év végén két év anyagából összevont vizsgát tehet. 14

15 Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10. napjáig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Ugyanazon évfolyamon folytatja tanulmányait az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát, továbbá azok, akik szülői és tanulói kérésre meg kívánják ismételni az adott osztályt. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai Minden tanuló joga, hogy alapfokú művészetoktatási képzéseit igénybe vegye, amely térítési díj, vagy tandíj köteles. A felvételhez jelentkezési lap és szülői nyilatkozat benyújtása szükséges. Az évfolyamba sorolás az előképzettség, illetve az életkor szerint történik. Magasabb évfolyamba történő felvétel esetén különbözeti vizsgát kell tenni. A jelentkezési lap benyújtásának ideje: április-május hónapban, továbbá szeptember között. Pótfelvételi szervezhető szeptember között. Más alapfokú művészetoktatási intézményből érkező tanulók átvétele történhet: az elvégzett évfolyamok figyelembevételével, a következő évfolyamra történő felvétellel a szülő kérésére évfolyam ismétléssel. Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Képző- és iparművészet Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, 15

16 valamint erős érzelmi motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző és iparművészeti ág sajátosságai: tevékenységközpontúság a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, feladattudatosság egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, alkotói magatartás amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, komplexitás amely átjárhatóságot biztosít a képző és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, szociális érzékenység és empátia, az én tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. Táncművészet.Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, 16

17 fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód-változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését 17

18 Szín- és bábművészet Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi bábszínházi nevelés figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi dramatikus tapasztalatait lehetőséget biztosít a színművészet bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára. A képzés lehetővé teszi mindkét területen A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését A színművészet területén különösen Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban A színházi drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését A színjáték kulturális hagyományainak megismerését A színjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását Célokhoz vezető sajátos módszertani eljárások Differenciált oktatás A differenciált fejlesztés, amely egyrészt egyéni munkára épít, másrészt homogén csoportokban végzett tevékenységre A differenciált fejlesztés nemcsak a tehetségesebb diákok hatékony előrehaladásához szükséges, de minden tanuló optimális fejlődésének feltétele. 18

19 A differenciálás az egyéni különbségek felismerésére való törekvést és olyan szervezeti stratégia keresését, alkalmazását jelenti, amely szem előtt tartja az egyéni különbségeket a fejlesztési folyamatban. Minden tanuló másfajta személyiség, másképpen képes az ismeretek feldolgozására, más- és más a műveleti képességek színvonala, eltérőek a tanulásra való készenlét sajátosságai, a tanuláshoz való viszony, másak az önálló munkavégzés feltételei a tanulóban és szűkebb környeztében, különböző fejlettségű a tanulók együttműködési készsége, eltérő helyzetek jellemzik a gyermekeket. Speciális munkaformák nyitott feladatok különböző munkatempóra épülő feladatok és képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok az alapokról indulás egyéni feladatok kooperatív tanulás differenciált motiváció differenciált értékelés Projektmódszer A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, amelynek középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempontból elemezve komplex módon dolgoznak fel. Az egyéni és a csoportos munka egyaránt jellemzi. A munkafolyamat eredménye a produktum. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és közös tevékenységére épít. Fő jellegzetessége a szabadság és önállóság. Kilép a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből, valamint az iskolai környezetből. Az ismeretszerzés alkotó módon történik, az ismereteket a tanulók szerzik meg. A projektoktatás metodikai lépései : Tervezés, témaválasztás az adott probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése további konkrét problémák, részcélok megfogalmazása egyéni vagy önkéntes, vagy szakértői alapon a csoportok kialakítása választás a megfogalmazott problémákról tanári együttműködés Kivitelezés: a feladat megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek és adatközlőinek kiválasztása aktív kivitelezés: együttműködés, a szükséges eszközök,munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás 19

20 differenciált segítségadás projekt közzététele: az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása belső értékelés: ön-, társ-és pedagógusértékelése külső értékelés: szakértői értékelés A projektmódszer előnyei: a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős, fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismertszerzési képességeket, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását, az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja, saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában, konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt, lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására, örömteli és stresszmentes együttműködést biztosít, előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, megvalósul az egymástól tanulás elv. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális-és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. Kooperatív munkaforma alkalmazásáról a pedagógus dönt. 20

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZIVÁRVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan Készítette: Kálmánné Szabó Erzsébet igazgató Szentes,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-481/2011. ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Tárgy: A József Attila Általános Iskola és AMI Helyi

Részletesebben

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25.

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. Selyemréti Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. 1 Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása Iskolánkban a nevelő-oktató munka

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Telephelyek Székhely ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Pedagógusok létszáma és végzettsége - 1 fő rajztanár - 1 fő drámapedagógus - 5 fő tánctanár Oktatott tantárgyak Összlétszám Csoportok száma

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Szentlőrinci Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 1 NEVELÉSI PROGRAM Az alapfokú művészetoktatás célrendszere: A művészeti oktatás célja, hogy a múlt értékeit, a népi hagyományokat megszerettesse,

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

ke zmu ves tanszak 2013/2014

ke zmu ves tanszak 2013/2014 Művészeti beszámoló ke zmu ves tanszak 2013/2014 Az alapfokú művészeti képzés nagymértékben elõsegíti a tanulók személyiségfejlõdését és biztosítja a tehetséggondozás lehetõségét. Figyelembe veszi az életkori

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása)

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7900 Szigetvár, Széchenyi u. 37/1 Tel/Fax.: +36 73 510-407;+36 30 641 3859 E-mail: balazs@kapronczai.hu; www.kapronczai.hu ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) 1.Az

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS. Az értékelést végezte: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratórium elnöke

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS. Az értékelést végezte: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratórium elnöke FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS Az értékelést végezte: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány kuratórium elnöke Az értékelt intézmény: Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola OM:200040 Az értékelés típusa:

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

(az iskola hosszú bélyegzője) OM azonosító BIZONYÍTVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ZENEMŰVÉSZET KLASSZIKUS ZENE JAZZ-ZENE.

(az iskola hosszú bélyegzője) OM azonosító BIZONYÍTVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ZENEMŰVÉSZET KLASSZIKUS ZENE JAZZ-ZENE. Sorszám: (az iskola hosszú bélyegzője) OM azonosító BIZONYÍTVÁNY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ZENEMŰVÉSZET KLASSZIKUS ZENE JAZZ-ZENE részére Ez a bizonyítvány 24 számozott oldalból áll. Látta: OM

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM 033966 7400 Kapvár, Búzavirág u. 21. TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az intézmény főja: Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUMBAN 1 1. A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szemjai és az értékelés rendje

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

A Mosonyi Mihály Zenei Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Mosonyi Mihály Zenei Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Mosonyi Mihály Zenei Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 Az intézmény hivatalos neve: Mosonyi Mihály Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

-1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

-1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai -1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai -2- Tartalom Az ellenőrzés és az értékelés módjai... 3 Az írásbeli számonkérés formái... 3 Heti számonkérés formái... 3 Az értékelés lehetséges

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata

A Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata A Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata Az intézmény neve: Csengelei Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: 6765 Csengele, Deák Ferenc u. 25. Bankszámlaszáma: 11735005-20553407

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM szám: 100921 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A képzőművészet, a mozgásművészet, a népművészet, a zene, az irodalom, a művészet megannyi ága alkalmas arra, hogy képet

Részletesebben

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés 4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben