KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE MENTÁLHIGIÉNÉS FEJLESZTÉS. Oktatási segédlet

Átírás

1 KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE MENTÁLHIGIÉNÉS FEJLESZTÉS Oktatási segédlet

2 Fejlesztő Garay Éva Szakmai lektor Komora Nóra Nyelvi lektor Maczkay Zsaklin Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET FŐIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: (1) ; Telefax: (1) Felelős kiadó Dr. Köpeczi-Bócz Tamás főigazgató A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI FŐIGAZGATÓSÁG előzetes hozzájárulásával történhet! Türr István Képző és Kutató Intézet Budapest

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 4 I. A modul célja... 7 II. A modul tartalma, terjedelme és tematikája... 7 III. Hasznos tudnivalók az oktatáshoz... 9 I. TANULÁS A. Az alapvető kommunikáció A tanulás folyamata Önellenőrző kérdések II. TANULÁS B. A konfliktusok kialakulásának okai és kezelési lehetőségük A tanulás folyamata Önellenőrző kérdések III. TANULÁS C. Az egészség és betegség összefüggései A tanulás folyamata Önellenőrző kérdések IV. TANULÁS D. A lelki egészség fogalma és feladatrendszere A tanulás folyamata Önellenőrző kérdések V. TANULÁS E. A lelki eredetű zavarok és kezelési lehetőségeik A tanulás folyamata Az agresszió: szándékos károkozás másoknak Önellenőrző kérdések VI. TANULÁS F. A szenvedélybetegségek és kezelési lehetőségeik A tanulás folyamata Önellenőrző kérdések KOMPETENCIA FELMÉRŐ TESZTLAP Modulzáró és tudásfelmérő feladatsor Mellékletek A modulfüzetben található képek, ábrák jegyzéke

4 I. BEVEZETÉS Kedves Munkatársunk! A modul közvetlen célja az inaktív, alacsony iskolázottságú, munkára képes emberek integrációja a munka, illetve a képzés világába, a szemléletformálás, a pozitív jövőkép kialakítása, a résztvevők szakmai képzésben való részvételének előkészítése, ösztönzése, a képzésben történő lemorzsolódás csökkentése. A modulfüzetben leírt tananyagok az oktató személyes beállítottsága és a csoport összetétele alapján szűkíthetők és bővíthetők. A feladatok szándékosan nem tartalmaznak pontos időbeosztást, mivel meggyőződésünk, hogy a képzési csoportok különböző összetételűek lesznek, és ezek várhatóan teljesen eltérő ütemben haladnak. A képzés folyamata modulokra és egymáshoz kapcsolódó szakmai elemekre épül. Az oktatás módszerei között megtalálhatók az elméleti ismeretek átadása, számonkérése, gyakorlati bemutatás és gyakorlati feladatok megoldása, továbbá feladatlapok, tesztek megfelelő szintű kitöltésének igénye, a végén modulzáró vizsga teljesítése. A program sikeres teljesítés esetén a résztvevő tanúsítványt kap. A tananyag tartalmazza a segédanyagok, eszközök pontos leírását, a fénymásolatok listáját is. Fontos, hogy az oktató biztosítsa az oldott légkört. Ügyeljen a színes módszertani megjelenítésre. A mentálhigiénés fejlesztés modul általában szóbeli, nagycsoportos beszélgetéseket és feladatmegoldásokat tartalmaz. Csakis akkor engedje elmenni a csoportot, ha a napi anyagot átismételték! Bőséges irodalom szól a hatékony és eredményes oktatói kompetenciákról, attitűdökről és készségekről. Egyes szerzők az optimizmus, bizalom és adaptív képességek szükségességét hangsúlyozzák, mások az energiára, lelkesedésre és intellektuális kíváncsiságra koncentrálnak. Az empátia, a tükrözés, a konkrétság és a konfrontáció mint kommunikációs készségek szintén fontosak. De ahelyett, hogy felsorolnánk mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a hozzáértő és hatékony oktatót jellemzik, lényegesebbnek tűnik azoknak a készségeknek a meghatározása, amelyek feltétlenül szükségesek. Ez két fő készség-kategóriához vezet el bennünket: az alapvető tanácsadó értékekhez és a kommunikációs készségekhez. 4

5 A központi értékek: tisztelet és őszinteség. A tisztelet és őszinteség nem annyira magatartás, mintsem érték. Az oktatók sikere attól a képességüktől függ, hogy tudnak-e, és milyen mértékben képesek a tagoknak tiszteletet és őszinteséget mutatni. Ezek az értékek alapozzák meg az igazi segítségnyújtó kapcsolatot, és teremtik meg a bizalomnak a légkörét. Minden más attitűd és viselkedésmód (rugalmasság, optimizmus stb.) ezekből természetesen következik ezekből. A tisztelet a vezetőnek arra a képességére vonatkozik, hogy a másik fél személyességét és egyéni értékét elismerje, amelyet inkább a cselekedetekben és nem annyira szavakban kell tudnia közölni. A tisztelet közlése azt jelenti, hogy együtt akar dolgozni a csoporttagokkal, és hisz abban, hogy képesek a felmerülő problémákat közösen megoldani. Ezáltal a tagok úgy érzik, hogy elfogadták és támogatják őket. Fontos oktatói személyiségjegyek: - Elfogadó viselkedés - Melegség-kifejezés - Odafigyelés és beszéd - Bátorítás - Pozitív megerősítés - Őszinteség Amennyiben csoportunkban nagyfokú írási, olvasási, szövegértési nehézségekkel találkozunk, az oktatás során a következőket érdemes tenni: - Olvasási nehezítettség esetén az oktató olvassa fel az adott feladatot. - A szavak helyett képeket vagy tárgyakat használjunk. - Amennyiben nehezített az olvasás és írás is, akkor a feladatokat szóban oldják meg oktatói irányítással. - Írásbeli nehezítettség esetén az oktató segítségével tölték ki és oldják meg a feladatokat! - Olvasási és írási nehezítettség esetén nem javasolt egyéni (írásos) feladatmegoldás, inkább a közösen elvégzendő feladatok ajánlottak. 5

6 - Nyelvtani gyakorlatoknál érdemes a szavakat feldarabolni, pl.: ASZTAL A-S- Z-T-A-L, ezek után a betűket külön kártyára felírni és úgy összerakni a szavakat. - Szimbólumok használata segíti a kommunikációt. - Érdemes színes lapokat, színes ceruzákat, filceket használni, segítve a rögzülést, fejlesztve a vizuális memóriát. - Hátrányos helyzetű célcsoportnál a frissítő játékok legyenek mozgásosak! - Az adott célcsoportnál ajánlott kisebb ajándékok, nyeremények használata. - Fontos, hogy mindig a résztvevők tapasztalataira, pozitív élményeire is építsünk. - Érdemes sok pozitív visszajelzést adni a csoporttagoknak. Minden apró változást észrevenni és értékelni. A modul elméleti anyagát interaktív előadással, közös beszélgetéssel dolgozzák fel. A feldolgozáshoz összeállított feladatokat minden esetben - a résztvevők először önállóan gondolják végig, dolgozzák fel, majd csoportosan beszéljék meg a megoldásokat, eredményeket! A mentálhigiénés fejlesztés modulban fontos figyelembe vennünk, hogy a témakörök személyesen is érinthetik a résztvevők életét. Ezeket a nehézségeket életvezetési tanácsokkal segítsük a maximális elfogás és megértés mellett. Előfordulhat, hogy erőteljesebben bevonódnak egy-egy témakör feldolgozásában. Ez akár vitákat is kialakíthat a résztvevők között. Előfordulhatnak értékütközések, az témákat érintő ellentétes vélemények. Ebben az esetben ne próbáljuk meggyőzni a másikat, hanem az elfogadás irányába tereljük a vitát. Mindenképpen kérjük a mentor segítségét. Az oktató szükség esetén tárja fel a csoport előtt, ha valami zavarja őt! Ettől hitelesebbé válik a hallgatók előtt Mondanivalóját, kéréseit direkt közlésekben is megfogalmazhatja, mert indirekt formában nem biztos, hogy egyformán értelmezik a résztvevők az oktató szavait. Kéréseit a következőképpen közölheti: - Nekem nagyon fontos - Engem zavar az, hogy - Azt kérem, hogy - Ha valami problémája van, beszélje meg velem Hasznos munkát kívánunk! 6

7 I. A modul célja A lelki egészségvédelem megőrzésének, fejlesztési lehetőségeinek megismerése. Elméleti ismeretek átadása a társadalom lelki egészség megőrzésére vonatkozó szemléletéről és a mentálhigiénés törekvésekről. Az alapozó modulok ismeretinek integrálása a mentálhigiénés szemléletmód kialakítása. Különböző konfliktus megoldási módszerek megismertetése, valamint használata. A képzésben résztvevő képessé tétele az ember és az emberi kapcsolatok, az ember és a környezete komplexitásának megértésére, belső és külső folyamatainak értelmezésére, befolyásolására, saját harmóniájának megőrzésére, valamint helyreállítására. II. A modul tartalma, terjedelme és tematikája S.sz. Tartalom Terjedelme A. Az alapvető kommunikáció 6 óra B. A konfliktus kialakulásának okai és kezelési lehetőségei 6-6 óra C. Az egészség betegség összefüggései 6 óra D. A lelki egészség fogalma és feladatrendszere 6 óra E. A lelki eredetű zavarok és kezelési lehetőségeik 6 óra F. A szenvedélybetegségek alapjai és kezelésük 6-6 óra ÖSSZESEN 48 óra Az oktató, az adott képzési csoport igényéhez és fejleszthetőségéhez igazítsa a tananyag tartalmat. A mentálhigiénés fejlesztés modulban javasolt, hogy 1 alkalommal a teljes óraszámban, azaz 6 órában legyen együtt a csoport, a témafeldolgozás, filmnézés valamint az intézménylátogatások szervezése miatt is. 7

8 A modulban megvalósított képzési cél Módszer Eszköz 1. alkalom/nap (6 óra/alkalom) A résztvevő ismerje meg az alapvető kommunikációs eszközöket, módszereket és a kommunikáció alapjait - egyoldalú-kétoldalú kommunikáció - szóbeli és nem szóbeli kommunikáció Interaktív előadás, ismeretátadás témák a résztvevők életéből érzelmek a kommunikációban 2. alkalom/nap (6-6 óra/alkalom) 3. alkalom/nap (6 óra/alkalom) A résztvevő ismerje meg a konfliktus kialakulásának okait és kezelésének lehetőségeit, módjait - konfliktusok, viták - konfliktus megoldási módszerek - konfliktusok családban, iskolában A résztvevő ismerje meg az egészség betegség összefüggéseit - a betegség fogalma - az egészség fogalma - egymásra ható tényezők - a prevenció tartalma - a szűrővizsgálatok fontossága Interaktív előadás, ismeretátadás témák a résztvevők életéből-beszélgetés művészet terápiás eszközök használata kollázs készítése Interaktív előadás, ismeretátadás témák a résztvevők életéből-beszélgetés kommunikációs helyzet- és szituációs gyakorlatok Az oktató által elkészített ppt, Laptopvetítővászon, projektor Témaorientál t filmek A/4-es papír toll Filctollak, ragasztó kartonpapíro k ollók 4. alkalom/nap (6 óra/alkalom) A résztvevő ismerje meg a lelki egészség fogalmát és feladatrendszerét - a mentálhigiéné fogalma - az egyéni mentálhigiéné - a közösségi mentálhigiéné - a segítő szakemberek és a segítségkérés folyamatának megismerése Interaktív előadás, ismeretátadás témák a résztvevők életéből-beszélgetés javasolt intézmény- látogatások színes képek használata 5. alkalom/nap (6 óra/alkalom) A résztvevő ismerje meg a legjellemzőbb lelki eredetű Interaktív előadás, ismeretátadás 8

9 6. alkalom/nap (6-6 óra/alkalom) zavarokat és kezelési lehetőségeket - a depresszió - a szorongás - az agresszió - intézményi ellátórendszerek A résztvevő ismerje meg a legjellemzőbb szenvedélybetegségek testre és a mentális állapotra jellemző hatását és segítségkérés formáit - a dohányzás - az alkoholizmus - a kábítószer-függőség - a játékszenvedélyek Beszélgető-körök a résztvevők életéből egyéni témajavaslat alapján, melyek terápiás, önismereti célzattal is megjelenhetnek az adott modulon belül kiscsoportos feladatok, téma specifikus DVD film javasolt intézmény- látogatások (civil szervezetek, drogambulancia stb.) Beszélgető-körök a résztvevők életéből egyéni témajavaslat alapján, melyek terápiás, önismereti célzattal is megjelenhetnek az adott modulon belül téma specifikus DVD film montázs készítése javasolt intézmény- látogatások (civil szervezetek drogambulancia stb.) III. Hasznos tudnivalók az oktatáshoz A modulfüzet felépítése meghatározza, illetve követi a programban szereplő feladat és tevékenység szakmai sorrendjét, időegységeit. Maga a modul egységek egymásra épülnek. A továbbhaladáshoz legtöbb esetben szükséges az előző tevékenységi szakaszok ismerete. A modulfüzet a legfontosabb ismeretanyagot nyújtja a program megfogalmazásán belüli szakmai ismeret és gyakorlati fogások elsajátítására, de útmutatást is ad további a képzési programot meghaladó ismeretek áttekintésére is. A képzésben résztvevő a modulfüzet (és az azt kiegészítő anyagok) segítségével a tanuló maga is nyomon tudja követni a saját előrehaladását a tananyagban. 9

10 A tanulás módszerei: A feladatok összetétele: fogalmak meghatározása, elméleti és gyakorlati feladatok, kifejtő jellegű, problémamegoldó feladatokat is magába foglal. Elméleti oktatás keretében lehetőség van az előadások meghallgatására, valamint a felvetődő kérdések megvitatására. A modulfüzetben megtalálhatóak az elsajátítandó ismeretek, gyakorlatok, ellenőrző tesztek, feladatok, valamint az ajánlott szakirodalomra vonatkozó hivatkozások. Eszköz feltételek: Modulfüzet (melyet mindig hozzon magával, az eredményes tanulás érdekében) Íróeszköz (ceruza, toll) Segédanyagok (a tananyagban mindig hivatkozást talál, hogy az adott segédanyagot hol, és milyen néven találja meg!) Tapasztalni fogják, hogy egy adott munkafeladatot különböző módon lehet megoldani, de hogy hogyan oldjuk meg, azt a szakmai szabályokon túl a megszerzett tudás dönti el. Tudnunk kell mit, miért csinálunk, tudnunk kell mi a következménye, ha egy adott szakmai feladatot egyáltalán nem, vagy nem a szakma szabályai szerint hajtunk végre. Az oktatási segédlet tartalmaz bő anyagot segítségül az oktatáshoz. A tanulási gyakorlatok elvégzése, az ott tanultak elsajátítása a tudás megszerzésének legfontosabb záloga. A tankönyvek átfogó szakmai ismereteket, a szakmai gyakorlatok pedig az életben hasznosítható tudást adnak. A résztvevő teljesítményét Ön értékeli. A tananyag leadása és elsajátítása után írásban történik a záró feladatok kitöltése. Amennyiben súlyos írási nehezítettség lép fel, akkor szóban történjen meg a feladatok megbeszélése és értékelése. Azonban akinek nem okoz gondot az írás és olvasás, azok a hallgatók írásban töltsék ki a Modulzáró és tudásfelmérő feladatsort. Az értékelést a megadott szempontoknak megfelelően értékelje. 10

11 A tanítás és tanulás során a következő ikonokkal fog találkozni, melyek tájékoztatják és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez: Fontos kérdések, tudni kell! Csoportos beszélgetés Tanulási feladat Ellenőrző feladat Intézménylátogatás Filmnézés A segédlet felépítése: Tanulási tevékenység: Oktatói tananyag: Amit a résztvevőnek tudni kell: Gyakorló feladatok: Önellenőrző kérdések: Egy tananyag elsajátításához szükséges tanulási folyamatokat tartalmazza. A témakör oktatójának, a tananyag leadásához írott bő tartalom. Ebből válogathat az oktató a célcsoport adottságainak és képességeinek megfelelően. Összefoglaló, szűkített tartalom, melyet a hallgatónak tudnia, elsajátítania szükséges. A tananyag elsajátításához szükséges feladatok, melyet vagy írásban és/vagy szóban és/vagy szituációs gyakorlatban kell megoldani. Segíti az elméleti tananyag gyakorlatba ültetését. Ezeket a kérdéseket a hallgató otthon átnézi, megválaszolja és a következő oktatási alkalmon az oktató vezetésével közösen átnézik és megválaszolják a kérdéseket. 11

12 I. TANULÁS A. Az alapvető kommunikáció 1. A tanulás folyamata T A N U L Á S I T E V É K E N Y S É G KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK A modul indítása: - Oktató bemutatkozása - Résztvevők rövid bemutatkozása Abban az esetben, amennyiben új oktató érkezik a csoporthoz. Nagycsoportos beszélgetés. - A modul felépítésének megbeszélése - Az tanórák menetéről való tájékoztatás A modulfüzet felépítésének átbeszélése, átnézése - Az elvárások tisztázása - Számonkérés átbeszélése A téma indítása: Nagycsoportos beszélgetés - Miért szeretünk beszélgetni egymással? Nagycsoportos beszélgetés. - Miért fontos, hogy beszélgessünk egymással? - Kivel szeretsz beszélgetni? És miért? - Mikor nagyon kellemetlen a beszélgetés? - Mit teszel akkor, ha nagyon zajos közegben beszélgetsz? Készítsen jegyzetet az előadásról a jegyzetfüzetébe! Hallgassa meg az oktatója előadását a kommunikáció alapjairól! Ismételje át az előadással kapcsolatos Tudni kell fejezetet, majd hajtsa végre az ott leírtak szerint a gyakorló feladatokat! Amit nem tud értelmezni a leírásból vagy az elhangzottakból, kérdezze meg oktatóját! A feladat megoldásához vegye igénybe a gyakorló feladatokat! Végezze el az önellenőrző feladatokat! 12

13 1. A kommunikáció OKTATÓI TANANYAG A kommunikáció, olyan interakció, melynek tartalma az információk cseréje. Ezen keresztül realizálódnak a társas kapcsolatok, viszonylatok. A kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáló felek tehát egy általuk kialakított jelrendszer segítségével képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal is. A jelek csoportosítása - Természetes jelek: amelyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki (pl.: füst és tűzjelek) - Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által, megegyezés alapján jöttek létre (pl.: nyelvek, jelképek) 2. A kommunikáció folyamatának több eleme van Az adó (személy) feladata az üzenet megfogalmazása (kódolása, azaz a gondolatok szimbólumokká alakítása) átvitel (a kódolt üzenet átvitele különböző csatornákon). Csatorna, kommunikációs környezet, kontextus (a jelenbeli közeg és a múltbeli kapcsolat összessége). Vevő vétel (szelektív figyelmével befogadja az üzenetet) dekódolás (a szavakat, gesztusokat, gondolati szimbólumokká alakítom át). 3. A kommunikáció formái - közvetlen (kétirányú, van visszacsatolás) ezen belül lehet még: szándékos, nem szándékos - közvetett (egyirányú, nincs visszacsatolás) A folyamat irányultsága szerint beszélhetünk egyirányú és kétirányú kommunikációról. Az egyirányú kommunikáció Egyirányú a kommunikáció, ha a folyamaton belül a hallgatónak (vevőnek) nincs módja a visszajelzésre, ő nem töltheti be a beszélő (feladó) szerepét. Ilyen egyirányú kommunikációval találkozunk akkor, amikor előadást hallgatunk, televíziót nézünk, könyvet olvasunk. A kétirányú kommunikáció A kommunikáció kétirányú akkor, amikor a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél (beszélgetés, telefonálás, vita stb.), a hallgatónak van módja a visszajelzésre. A kétirányú kommunikáció nem jelenti azt, hogy a partnerek között mindig egyenrangú a viszony. Gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a kommunikációs partnerek között egyenlőtlen alá-fölérendelt viszony van. A kommunikáció típusait a szerint is megkülönböztethetjük, hogy milyen módon vannak jelen térben és időben a kommunikációs partnerek. 4. A kommunikáció módjai: - verbális (szavakkal történik, elsősorban az információ-átadás eszköze) - nem verbális (nem szavakkal történő közlés: tudattalanból jövő jelzések, amelyek az emberek egymáshoz viszonyított magatartását fejezik ki) 13

14 Közvetlen Közvetett Egyirányú Valaki előadást tart. Rádió, tv, tömegkommunikáció Két barát beszélget egy Kétirányú Két barát beszélget telefonon. asztalnál. A nonverbális kommunikáció Testbeszéd: tekintet, arckifejezés, testtartás, gesztusok, öltözet, térközszabályozás, hang Mindig kommunikálunk szóval és szó nélkül is. Az üzenet két egyidejű csatornája: szavak, mondatok és a testbeszéd, hangszín lehet harmonikus, vagy egymással ellentétes. A nem szóbeli jelek csoportosítása Vokális jelek Tekintet Mimika Mozgásos kommunikáció gesztus kifejező mozgások testtartás térközszabályozás Emblémák (ruha, haj, egyéb díszek) A metakommunikáció A metakommunikáció kommunikáció a kommunikációról. A szándékos közlésen túli közlés, mely utal a felek belső állapotára, a közölt tartalmak valódiságára, a személyek közötti viszony jellegére. Az emberek közötti kommunikáció több annál, mint hogy valaki közöl valamit, a valóságban kell hozzá a küldő megnyilvánulása és a fogadó benyomása. 5. Kommunikációs zavarok A zavarok származhatnak az egyén pszichikai adottságaiból, képességeiből, tudáskészletének hiányosságaiból. Hasonlóképpen a vágyak, előítéletek, tévhitek is előidézhetik az információk torzulását, részleges vagy teljes visszautasítását. A zavarok jelentős részét a kód helytelen használata vagy hiányos ismerete okozza. Közismert megállapítás: a partnereknek ismerniük kell azt a nyelvet, amelyen kommunikálni akarnak. Manapság ez különös jelentőséggel bír. A megnövekedett társadalmi mobilitás, a tudományos-műszaki forradalom következményei nagyon gyakran teremtenek olyan helyzeteket, amikor az egymással kapcsolatba kerülő embereknek nincs közös nyelvük. Sajnos gyakran előfordul, hogy nem ismerjük eléggé a nyelvet, amelyet használunk. Itt most nem a hiányos idegennyelv-tudásra gondolunk, hanem anyanyelvünk hiányos ismeretére. A kiejtésbeli, szintaktikai, s egyéb nyelvi hibák, a kifejezésbeli pongyolaság, a nyelvi szegénység vagy mondanivalónk túlbonyolítása mind oka lehet a meg nem értésnek vagy félreértésnek. Sokszor ezek mögött a jelenségek mögött gondolataink tisztázatlansága, zavarossága rejlik. A köznapi kommunikációban a zavarok másik oka a nyelv természetéből adódik. A szavak többértelműsége, az, hogy elsődleges szótári értelmük mellett mindig van a szövegösszefüggéstől, helyzettől, társadalmi környezettől függő másodjelentésük, nagyon gyakran vezet félreértéshez. Ez azért veszélyesebb a meg nem értésnél, mert azt az illúziót keltheti, hogy megértettük az üzenetet. Az emberi játszmák rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad. Leíró módon: nemegyszer ismétlődésekbe bocsátkozó, a 14

15 felszínen hitelt érdemlő, rejtett indítékú tranzakciók ismétlődő készlete. Köznapibb nyelven: csapdás vagy "trükkös" lépések sorozata. A játszmákat két fő ismertetőjegy világosan elkülöníti az eljárásoktól, a rituáléktól és az időtöltésektől: a rejtett jelleg és a nyereség. Az eljárások lehetnek sikeresek, a rituálék hatékonyak, az időtöltések hasznot hajtók, de meghatározásánál fogva mind a három nyílt; járhatnak versengéssel, de sohasem konfliktussal, a befejezés lehet feltűnést keltő, de sohasem drámai. Ezzel szemben minden játszma tisztességtelen, kimenetele pedig nem csupán izgalmas, hanem drámai jellegű. A játszma lényege, hogy egyéni haszonért játsszák. A játszma pótolja az intimitást annak a játékosnak, aki egyéb módon nem tudja megvalósítani kontaktusait és magasabb rendű társas kapcsolatait. A játszma, manőverjellegéről ismerhető fel. A már gyermekkorban is jelentkező játszmákba a szülő szorítja bele gyermekét. A játszma előzményében olyan családi konfliktusminták rejlenek, amelyek a szülők egymás közti viszonyában gyökereznek. A gyermekkorban kialakuló családi mintájú játszmák azért veszélyesek, mert beépülhetnek a gyermeki viselkedés kelléktárába és akadályozzák a későbbi életszakaszok zavartalan, kongruens és örömteli kapcsolatainak szervezését. Az emberi játszmák felismerése Az alkoholista és/vagy az egyéb függőségben élő törődésre vágyik, akarja hallani mások véleményét saját magáról és akkor érzi jól magát, ha a saját, vagy valaki más szülő-énje megdorgálja, megdorgálhatja saját gyermek-énjét, A most rajtacsíptelek típus az, aki egy adott szituációban az összes addig felgyülemlett ilyen irányú haragját kiadja magából (mikor a néni abbéli dühében hogy nem adják át neki a helyet a buszon, ami szerinte megilleti, a legfiatalabbat elkezdi szapulni és nagyon eltúlzott következtetéseket levonni) ettől megkönnyebbül, és jobban érzi magát. Élvezte a játszmát. A rúgj belém játékosának modora olyan, mintha egy kérlek, rúgj belém! feliratú táblát viselne, mellyel szemben társas interakciói során (szinte) ellenállhatatlan kísértésbe viszi embertársait, hogy belérúgjanak. Mikor előáll eme természetesnek mondható következmény, felteszik a kérdést: Miért mindig velem történik ilyesmi? Az ennek is te vagy az oka típusú játszma általában házasságban történik, de játszódhat munkahelyen, vagy szülők és gyermekei között is. Az egyik fél nyugalomra vágyik és úgy látja biztosítottnak a másik fél távozását és saját hosszú távú nyugalmát, ha mindenért a másikat okolja. Célja lehet még a felelősség elkerülése, elhárítása is. A kommunikáció magas szintje az asszertív kommunikáció, amely hatékony és eredményes önérvényesítést jelent. Későbbiekben bővebben tárgyaljuk. A M I T A R É S Z T V E V Ő N E K T U D N I K E L L! KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK 1. A kommunikáció A kommunikáció, olyan beszélgetési folyamat, melynek tartalma az információk cseréje. A kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáló felek tehát egy általuk kialakított jelrendszer segítségével képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A használati útmutatót figyelmesen olvassa el, hogy az ellenőrző feladatott ki tudja tölteni! 15

16 2. A kommunikáció folyamatának több eleme van Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk. Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük. Vevő, címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük. Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír. Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv. (mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás.) Beszédhelyzet, környezet: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom. 3. A kommunikáció formái A folyamat irányultsága szerint beszélhetünk egyirányú és kétirányú kommunikációról. Végezzék el közösen a Az egyirányú kommunikáció csoportjával az 2. sz Egyirányú a kommunikáció, ha a folyamaton belül a mellékletben található hallgatónak (vevőnek) nincs módja a visszajelzésre, ő nem feladatot! töltheti be a beszélő (feladó) szerepét. Ilyen egyirányú kommunikációval találkozunk akkor, amikor előadást hallgatunk, televíziót nézünk, könyvet olvasunk. A kétirányú kommunikáció A kommunikáció kétirányú akkor, amikor a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél (beszélgetés, telefonálás, vita stb.), a hallgatónak van módja a visszajelzésre. A kétirányú kommunikáció nem jelenti azt, hogy a partnerek között mindig egyenrangú a viszony. Gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a kommunikációs partnerek között egyenlőtlen alá-fölérendelt viszony van. A kommunikáció típusait a szerint is megkülönböztethetjük, hogy milyen módon vannak jelen térben és időben a kommunikációs partnerek. 4. A kommunikáció módjai: - szavakkal történik, - nem szavakkal történő közlés A nem szavakkal történő kommunikáció Testbeszéd: tekintet, arckifejezés, testtartás, gesztusok, 16

17 öltözet, térközszabályozás, hang Mindig kommunikálunk, szóval és szavak nélkül is. Az üzenet két egyidejű csatornája: a szavak, mondatok, valamint a testbeszéd és a hangszín, melyek lehetnek harmonikusak, vagy egymással ellentétesek. A nem szavakkal történő kommunikációs jelek csoportosítása - Vokális jelek - Tekintet - Mimika - Mozgásos kommunikáció o gesztus kifejező mozgások o testtartás o térközszabályozás - Emblémák (ruha, haj, egyéb díszek) 5. Kommunikációs zavarok A zavarok származhatnak az egyén pszichikai adottságaiból, képességeiből, tudáskészletének hiányosságaiból. Hasonlóképpen a vágyak, előítéletek, tévhitek is előidézhetik az információk torzulását, részleges vagy teljes visszautasítását. A zavarok jelentős részét a kód helytelen használata vagy hiányos ismerete okozza. Közismert megállapítás: a partnereknek ismerniük kell azt a nyelvet, amelyen kommunikálni akarnak. Manapság ez különös jelentőséggel bír. Sajnos gyakran előfordul, hogy nem ismerjük eléggé a nyelvet, amelyet használunk. Itt most nem a hiányos idegennyelv-tudásra gondolunk, hanem anyanyelvünk hiányos ismeretére. A kiejtésbeli s egyéb nyelvi hibák, a kifejezésbeli pongyolaság, a nyelvi szegénység vagy mondanivalónk túlbonyolítása, mind oka lehet a meg nem értésnek vagy félreértésnek. Sokszor ezek mögött a jelenségek mögött gondolataink tisztázatlansága, zavarossága rejlik. G Y A K O R L Ó F E L A D A T O K 1. feladat: Érzelmek a kalapban A feladat célja: érzelmek közlése, megbeszélése Létszám: nagycsoportban is végezhető páros feladat Időtartam: 30 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Egy kalapba annyi papírlapot dobunk, ahányan a csoportban vannak. Minden lapra ráírunk egy befejezetlen mondatot: pl. Annak örülnék, Attól tartok, Attól félek, Az nyomaszt, Azt szeretném stb. Ezután mindenki húz egy cédulát és befejezi a mondatot, amit kihúzott, lehetőleg a Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait! 17

18 életére vonatkozó kiegészítéssel, de nem feltétlenül. Ha elég bizalmasak a csoporttagok egymáshoz, nagy körben, ha nem, párban olvassák fel a leírt mondatokat! Ez utóbbi inkább javallott, annál is inkább, hogy a mondatoknak megbeszélésre kell kerülniük. Eszköz: kalap, papír, toll 2. feladat: Gesztus játék A feladat célja: nonverbális kommunikáció fejlesztése Létszám: nagycsoportos és páros feladatmegoldás Időtartam: feladatonként 3-5 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Ketten előadnak nonverbálisan (kizárólag a testnyelv, mimika segítségével) egy általuk kitalált vagy megadott jelenetet. A választott vagy leírt jelenet legyen elég érzelem dús ahhoz, hogy mozdulatokkal, arckifejezésekkel jól ki lehessen fejezni! 3. feladat: Szavak nélküli kommunikáció Mit jelentenek a képek? Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait 1. sz. ábra Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait 18

19 Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait! 2. sz. ábra 3. ábra 4. ábra 19

20 Nagycsoportban beszéljék meg a feladat megoldásait! 2. sz. melléklet használata 5. ábra 6. ábra 7. ábra 4. feladat: Szavak nélküli irányítás A feladat célja: a nonverbális kommunikáció jelentőségének tudatosítása, ezen eszközök használatának gyakorlása Létszám: nagycsoportos és páros feladatmegoldás Időtartam: feladatonként 3-5 perc (létszámtól függő időtartam) A feladat leírása: Minden csoporttag kézbe kap egy cédulát, amelyen egy utasítást talál. Feladata az, hogy beszéd nélkül irányítsa a társát, hogy az adott műveletet elvégezze. Pl.: Adjon egy pohár vizet! Nyissa ki az ajtót! Húzza félre a függönyt! Közölje az időt! Mindenkivel fogjon kezet! Simogassa meg az arcát! 20