Tananyag-fejlesztési, tanmenet kidolgozási módszertan

Átírás

1 Tananyag-fejlesztési, tanmenet kidolgozási módszertan Készítette: Szöllősi és Társai Bt

2 Tartalomjegyzék A tanulmány indokoltsága... 3 Bevezetés... 3 Az Országos Képzési Jegyzék... 4 Szakmai és vizsgakövetelmények... 4 A központi program... 5 Kompetenciaszintek:... 9 Szakmai ismeretek fogalma... 9 Szakmai készség fogalma A módszer-, társas és személyes kompetenciák értelmezése A tartalomfejlesztés TISZK-szintű folyamatszabályozása: Tananyagtervezés eszközei Tananyagtervező sablon (tanmenet szint) Tanulási útmutató (tanóra / tematikai egység / projekt szint) Gyakorlati tételsorok kidolgozását támogató sablon és értékelési útmutató A tananyagfejlesztés beválás vizsgálata A tananyagok dokumentálási rendje

3 A tanulmány indokoltsága A szakképzés fejlesztésének meghatározó eleme a tartalmi szabályozás átalakítása. Az intézményekben át kell alakítani a képzés folyamatot úgy, hogy az mind strukturálisan (modulrendszerű), mind tartalmilag (kompetencia elvű oktatás) megfeleljen a tartalmi szabályozást meghatározó jogszabályoknak. Jelen tanulmányban összefoglaljuk és értelmezzük az új típusú képzéssel szemben támasztott követelményeket. Segítséget kívánunk adni a modulrendszerre épülő tartalomfejlesztéshez, a szabályozó dokumentumokban megjelenő új fogalmak értelmezéséhez. Módszertani támogatást adunk a tanmenet szintű tananyagtervezéshez, tanulási útmutatók készítéséhez és a modulrendszerű vizsga gyakorlati vizsgatevékenységéhez kötődő tételsorok kidolgozásához. Bevezetés A 2006-ban bevezetett Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzés bevezetésével a szakképzés tartalmi fejlesztése indult meg. A tartalmi szakképzés-fejlesztés 4 alappillére: a differenciált Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a moduláris és kompetenciaelvű szakmai és vizsgakövetelmények az szvk-k felépítését követő, iskolarendszerű szakképzés megvalósítását támogató központi programok a szakképzés-fejlesztés elengedhetetlen feltétele a gyakorlatcentrikus, tevékenységközpontú módszertan Ezek a komplexen megjelenő új elemek paradigmaváltást igényelnek a szakképző intézménytől és pedagógustól egyaránt. 3

4 Az Országos Képzési Jegyzék A legfontosabb változás a differenciált szakképzési szerkezet megvalósítása, amely a munkaerő-piachoz való jobb alkalmazkodást segíti. A differenciált szakképzési szerkezet elemei: alap-szakképesítések rész-szakképesítések elágazásos szakképesítések ráépüléses szakképesítések A különböző szakképzési szintek kimenetei alkalmazkodnak a munkaerő-piac igényeihez és a moduláris felépítés következtében differenciált egyéni tanulási utak kialakulását teszi lehetővé. Szakmai és vizsgakövetelmények A legnagyobb tartalmi változást a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményekben találhatjuk. A hagyományos tantárgyi struktúrájú, főként ismeretalapú tantervek helyébe lépő szabályozás a tananyagot modulokba rendezi és az ismertek helyett fejlesztendő kompetenciákat fogalmaz meg. Minden egyes követelménymodulban meghatározásra kerülnek a fejlesztendő feladatkompetenciák és tulajdonságkompetenciák; ezek alkotják az egyes szakképesítések, ezen belül követelménymodulok feladatprofilját és tulajdonságprofilját. Feladatprofil: A feladatprofil a konkrét munkakör elemzéséből kiindulva felsorolja mindazokat a munkafeladatokat (feladatcsoportokat, tevékenységeket, műveleteket), amelyeket a munkavállalónak a szakképesítés birtokában el kell tudnia végezni. Tulajdonságprofil: A tulajdonságkompetencia-profil a munkavállaló elvárható kompetenciakészletét adja meg, amelynek birtokában képessé válik a foglalkozás 4

5 gyakorlására, a munkakör betöltésére, a tevékenység ellátására. A tulajdonságprofil tartalmát általában szakértői csoportmunkával állapítják meg. A kompetenciafogalom két meghatározása tükrözi az oktatási folyamatra vonatkozó szemléletváltozás szükségességét. A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket, magatartásformákat (attitűdöket) és képességeket jelenti Ezt a fogalmat használták a szakmai vizsgakövetelményeket készítő munkacsoportok. A szakképzésben a kompetencia a gyakorlatban bizonyított tudás (ismeret, magatartás (attitűd), képesség) (a szerzőtől) A hagyományos pedagógiai módszerek nem alkalmasak a kompetenciafejlesztésre, ezért szükséges a módszertani váltás. A kompetencialapú követelményrendszerből következik, hogy megszokott módon ezek a dokumentumok nem tartalmaznak tanítható anyagot, hanem fejlesztendő kompetenciákat, amelyhez a tartalmi elemeket ki kell fejleszteni, meg kell tervezni. Ezt a tananyagfejlesztési folyamatot a pedagógusoknak kell elvégezni, amelyhez szakmai és módszertani támogatásra van szükségük. A moduláris felépítés a megszokott tantárgyi struktúra helyébe lép, amely sok lehetőséget ad a résztvevő tanulók és az oktatást szervező intézmények számára is. A moduláris felépítés új oktatás és tanulásszervezési eljárásokat honosít meg a szakképzésben. A központi program A szakképesítésért felelős miniszter által kiadott közleményben kerülnek kiadásra az iskolarendszerű szakképzés tantervi szabályozását jelentő központi programok. A központi program a moduláris felépítést bontja tovább didaktikailag értelmezhető tananyagegységekre és tananyagelemekre. 5

6 A központi program felépítése: Tananyagegység Feladatprofil Tananyagelem Feladatp rofil Tananyagegység Tananyagelem Tulajdonságpro fil Tananyagegység Tananyagelem Tulajdo nságprofil A központi program a szakmai és vizsgakövetelmény modularitásából indul ki és bontja azt tovább. A struktúrát megtartja és a tananyagelemeknél is megtaláljuk a fejlesztendő feladatkompetenciákat és tulajdonságkompetenciákat. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből épül fel. Tananyagelem: a képzési folyamat legkisebb tartalmi egysége, a központi programban tovább nem bontott része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Mindezekből következően a tananyagtervezés és a tananyagfejlesztés szintje a tananyagelem szint, mert itt találjuk meg a tervezési folyamat tartalmi elemeit. A tananyagelemek tartalmi elemei: tananyagelemek időkerete tananyagelemekhez rendelt kompetenciák 6

7 o feladatkompetenciák o tulajdonságkompetenciák tanulói tevékenységformák a képzési helyszín jellege a tanulócsoport jellege o elmélet elméletigényes gyakorlat gyakorlat o osztálykeret csoportbontás gyakorlati csoportbontás a tananyagelem tartalmának tömör meghatározása A szakképzés módszertani fejlesztése A megváltozott tartalmi fejlesztések sikerének alapfeltétele a szakképzésben a módszertani váltás. A kompetenciafejlesztés módszertani válaszokat vár az oktatástól, amely legfontosabb alapelvei a gyakorlat centrikusság és a tanulói tevékenységre épülés. A korszerű módszertani megoldások közül a kooperatív tanulásszervezési eljárások, a projektmódszer és a multimédiás oktatás alkalmazása elengedhetetlen feltétele az eredményes kompetencia alapú oktatásnak. A kompetenciafejlesztés a különböző kompetenciák és kompetencia szintek szerinti fejlesztését jelenti. A követelményrendszer fejlesztendő kompetenciái: Feladatkompetenciák: A szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok Tulajdonságkompetenciák: o szakmai ismeretalkalmazások: A munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a műveletek sorrendjére, a technológiai szabályokra; a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra gyakorolt hatására; az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazott 7

8 számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre vonatkozó adatok, információk. o szakmai készségek: A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi. o módszerkompetenciák: A munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek. o társas kompetenciák: A munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők. o személyes kompetenciák: Azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. A különböző kompetenciák fogalmain kívül a szakmai ismeret alkalmazásoknak és a szakmai készségeknek a kompetenciaszintjei is meghatározásra kerültek, amelynek mind az értékelésben, mind az oktatási-képzési folyamatban fontos szerepet kell kapni. 8

9 Kompetenciaszintek: Szakmai ismeretek fogalma A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. Típusai A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb. A típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. B típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. C típus (középső) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő 9

10 idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. D típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. E típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik. Szakmai készség fogalma A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi. 10

11 Szintjei 5. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. 11

12 A módszer-, társas és személyes kompetenciák értelmezése 1 SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Adottságok kompetenciacsoport A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges adottságok a szakmai kulcskompetenciák objektív elemei, ezért ezek kiválogatásához nem szükséges irányelvek megfogalmazása. Jellemvonások kompetenciacsoport ELHIVATOTTSÁG, ELKÖTELEZETTSÉG Képes és hajlandó viselkedését a szakma igényeihez, céljaihoz igazítani. Inspirálja a munkája, és elkötelezett iránta. Olyan szakmáknál lehet kulcskompetencia, ahol különösen fontos az azonosulás a szervezeti célokkal és értékekkel, és az erőfeszítés a szervezet érdekében. Ott, ahol a célok és értékek szervezeten kívüli képviselete a munkaidő alatt és azt követően egyaránt kiemelkedően fontos. FEJLŐDŐKÉPESSÉG, ÖNFEJLESZTÉS Ismeri saját erősségeit és gyengéit. Tudatosan fejleszti képességeit, készségeit és a munkájához szükséges tudását, gyakorlatát. Ott lehet kulcskompetencia, ahol a szakma végzéséhez szükséges ismeretek (szabályok, technológia stb.), valamint a munkavégzés feltételei (tárgyi eszközök, környezet stb.) folyamatosan változnak. FELELŐSSÉGTUDAT Felelősségteljesen elvégzi a rábízott feladatokat. Tudatosan viseli saját cselekedeteinek következményeit, tudatában van az adott munka végeredményhez való hozzájárulásával. 1 Forrás: (Készült a szakmai és vizsgakövetelmények szerzői számára tartott felkészítés előadási anyagai alapján) 12

13 Ott szükséges leginkább, ahol emberekért, nagyobb értékekért (pénz, eszközök, berendezések) kell a szakembernek felelősséget vállalnia. KITARTÁS Képes a feladat, munkatevékenység által igényelt energia-befektetés hosszabbtávú fenntartására. Képes akaratát huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani. Ott lehet kulcskompetencia, ahol a munka természetes velejárója, hogy sok kudarcélmény érheti a szakembert. KOCKÁZATVÁLLALÁS Képes a bizonytalanság melletti cselekvésre. Kulcskompetencia lehet olyan szakmáknál, ahol a munkavégzéshez bátorságra van szükség, ahol nagyobb lehetősége van az élet-, vagy valamilyen más szempontból veszélyes helyzeteknek. MEGBÍZHATÓSÁG A feladatait következetesen elvégzi, a munka során rendelkezésre áll (a munkák során mindig lehet rá számítani). Munkavégzése és viselkedése az általános, valamint a munkakörében elvárható erkölcsi-etikai normáknak megfelelő. A munkához/feladathoz kapcsolódó létező írott és íratlan szabályokat egyaránt betartja (pl. titoktartás, korrupciós szándék elutasítása, munkavédelmi szabályok betartása, a munkavégzésre előírt technológia betartása). Azokban a szakmákban lehet kiemelten fontos, amelyekben a munkavédelmi szabályok, technológiai utasítások betartása, vagy a titoktartás, korrupciós szándék elutasítása, a kiszámítható munkavégzés elengedhetetlen. MONOTÓNIA-TŰRÉS Az ismétlődő és/vagy azonos feladatokat is megfelelő figyelemmel, nyugodtsággal és kitartással, a kívánt minőségben, határidőre látja el. 13

14 Kulcskompetencia olyan szakmák esetében, ahol a gyakran ismétlődő, azonos, esetleg hosszú ideig tartó, többnyire változatlan, unalmasnak ítélt feladatok jellemzik a munkakört. ÖNÁLLÓSÁG Képes a rábízott feladatok irányítás és ellenőrzés nélküli végrehajtására. Feladatait saját felelősségi körén belül, közvetlen irányítás nélkül képes megtervezni, ütemezni és elvégezni. Hatáskörén belül meghozza a feladat eredményes megoldásához szükséges javaslatokat, döntéseket, intézkedéseket. Kiemelten olyan szakmákban van rá szükség, ahol akár saját hatáskörön belül, irányítás és kontroll nélkül szükséges gyors, felelősségteljes döntéseket hozni, javaslatot tenni, felvállalni a cselekvés következményeit. DÖNTÉSKÉPESSÉG A szükséges és elégséges információk birtokában, időben és a következményeket vállalva képes meghozni a reálisnak tekinthető döntést. Ott tekinthető kulkompetenciának, ahol különösen fontos gyorsan, a helyzetnek megfelelően és lehetőségekhez képest optimálisan választani különböző alternatívák közül, majd ezt követően a döntést megvalósítani. (Befolyásolja a személy intelligenciája, önállósága, önértékelése, határozottsága, kockázatvállalása.) ÖNFEGYELEM Képes az érzelmeit, illetve negatív cselekedeteit kontrollálni, szabályozni, amikor mások ellenszenvével találkozik, vagy stressz alatt dolgozik. Ott jelenik meg kulcskompetenciaként, ahol helyzetektől, személyektől, feladatoktól függetlenül a gondolatok, érzelmek, viselkedés kontrollálása elengedhetetlen. PONTOSSÁG Képes betartani az időpontokat. Feladatait határidőre teljesíti. Leginkább azokban a szakmákban fontos, ahol az időpontok, határidők be nem tartásának komoly következményei vannak (pl. pénzügyi). 14

15 PRECIZITÁS Képes a közel hibátlan munkavégzésre. Olyan szakmában van kiemelt jelentősége, ahol az alapos, pontos munkavégzés emberélettel, nagy értékkel való foglalkozás miatt elengedhetetlen. RUGALMASSÁG Képes hatékonyan dolgozni különböző és változó körülmények (pl. időjárás-változás, változó munkaidő-beosztás) között. Munkavégzése során képes eltérő helyzetekhez alkalmazkodni, anélkül, hogy eredményessége csökkenne. Olyan szakmáknál lehet kulcskompetencia, ahol gyakran szükséges alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez, időjáráshoz, szokásostól eltérő munkaidő beosztáshoz, gyakran változó, más hozzáállást igénylő feladatokhoz. STRESSZTŰRŐ- KÉPESSÉG Jól viseli a munkája során keletkező, feladathoz vagy személyekhez, vagy munkakörülményekhez köthető stressz- helyzeteket. Feszített munkatempó, fokozott elvárások és személyes feszültségek közepette is képes kiegyensúlyozottan ellátni feladatát. Energiáit stresszteli helyzetekben is képes a munka elvégzésére összpontosítani. Leginkább ott van jelentősége, ahol nagymértékű stresszhelyzettel lehet számolni. Ez a stressz adódhat a különféle, gyakran változó, gyorsan végzendő feladatokból, esetleg kockázatos, életveszélyes helyzetekből, a munka körülményeiből (zaj, szag, látvány stb.), emberekért, nagy értékekért történő felelősségvállalásból egyaránt. SZERVEZŐKÉSZSÉG Képes saját vagy mások munkatevékenységét megszervezni. Ott tekinthető kulcskompetenciának, ahol a saját és/vagy mások feladatainak, a feladathoz kapcsolódó időpontoknak, határidőknek a megszervezése, menedzselése szükséges. SZORGALOM, IGYEKEZET 15

16 Munkaidejét teljes mértékben kihasználja. Keresi az új feladatokat. Vállalja a többletmunkával járó feladatokat is. Azokban a szakmákban lehet kulcskompetencia, ahol a munka eredményes elvégzéséhez szükséges, hogy a szakember belső indíttatásból újabb feladatokat találjon meg és végezzen el. TERHELHETŐSÉG Képes a munkatevékenység, feladat igényelte erőfeszítést megtenni és fenntartani. Leginkább ott fontos, ahol a munka során gyakran előfordul ugyanannyi idő alatt elvégzendő többletfeladat. TÜRELMESSÉG Képes a munkavégzés során a feladatokból adódó helyzetek nyugodt kezelésére. Kiemelkedően azokban a szakmákban fontos, ahol a munkafolyamatokból adódóan szükséges a hosszabb várakozási idő nyugodt kezelése. TÁRSAS KOMPETENCIÁK Minden szakember többé-kevésbé társas közegben dolgozik. Az alábbi három kompetenciacsoportban felsorolt tulajdonságok nem azokban a szakmákban kulcskompetenciák, amelyekben a szakember a csupán átlagos társas kompetenciái révén a megszokott munkatársaival dolgozik együtt, jellemzően velük kommunikál és a munka során keletkező konfliktusokat is ebben a körben kezeli. Együttműködés kompetenciacsoport Együttműködési kompetenciák csoportjába soroljuk azokat a készségeket, képességeket, jellemvonásokat, amelyek a munkához kapcsolódó átmeneti, vagy hosszabb távú együttműködési helyzetek kezeléséhez szükségesek. 16

17 Elsősorban olyan szakmák kulcskompetenciái szerepelnek ebben a csoportban, ahol a munka tárgyát gyakran új személyek (ügyfelek, partnerek, kliensek stb.) képezik, akikkel rövid idő alatt, rugalmasan alkalmazkodva kell jó együttműködést kialakítani. Itt szerepelnek továbbá azokhoz a szakmákhoz tartozó kulcskompetenciák, amelyekben a szakember kényes kapcsolatokat kezel, vagy a kirakatban van, mivel ő találkozik közvetlenül a cég ügyfeleivel, partnereivel. KAPCSOLATTEREMTŐ KÉSZSÉG Könnyedén alakít ki új kapcsolatokat. Leginkább olyan szakmák esetében van rá szükség, ahol a munka sikere nagymértékben múlik a gyorsan kiépített kapcsolat minőségén. KAPCSOLATFENNTARTÓ KÉSZSÉG A másik félhez és a kapcsolat jellegéhez igazodó stílusban és módon, a munkájához szükséges mértékben ápolja kapcsolatait. Olyan szakmák kulcskompetenciája lehet, ahol a szakember kiemelkedően fontos személyekkel, partnerekkel tart kapcsolatot. INTERPERSZONÁLIS RUGALMASSÁG Elfogadóan áll hozzá és alkalmazkodik más személyek stílusához, gondolkodásához, munkatempójához. Ott tekinthető kulcskompetenciának, ahol gyakran változik, hogy a szakembernek kikkel kell együttműködnie és a munka eredményessége jelentősen függ az együttműködés sikerétől. UDVARIASSÁG Mások felé irányuló viselkedése megfelel a helyzetre érvényes udvariassági normáknak. Azokban a szakmákban lehet kulcskompetencia, ahol a szakember sok partnerrel, ügyféllel kerül kapcsolatba, és az ügyfelek, partnerek az ő viselkedése alapján alkotnak képet a cégről, amelynek képviseletében velük találkozik. KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG 17

18 Kérés, vagy külön ösztönzés nélkül, saját magától veti fel ötleteit, gondolatait, elképzeléseit. Olyan szakmákban lehet kiemelkedően fontos, ahol gyakran változik a probléma és annak több személy együttműködését igénylő megoldása. HATÁROZOTTSÁG Fellépése és cselekedetei magabiztosságot tükröznek. Olyan szakma kulcskompetenciája, amelynek gyakran kell más személyeknél bizonyos szabályoknak vagy elvárásoknak megfelelő együttműködést elérni. MEGGYŐZŐKÉSZSÉG Gondolatait, véleményét mások számára meggyőző módon, eredményes érveléssel teszi közzé. Ott lehet kulcskompetencia, ahol a szakember munkájának sikere függ attól, hogy mennyire tudja az általa képviselt álláspontot másokkal elfogadtatni. KONSZENZUS KÉSZSÉG A minden érintett számára elfogadható, egyetértésen alapuló munkamódszerek és megoldások megtalálására vagy kialakítására törekszik. Ott fontos, ahol az együttműködés során a szakembernek törekednie kell az ideális és lehetséges elképzelések, vélemények összhangba hozására, illetve az ügyfél idealizált elképzeléseihez legközelebb álló szakmai megoldás megtalálására és elfogadtatására. EMPATIKUS KÉSZSÉG Képes felismerni és átérezni más személyek aktuális érzéseit. Olyan szakmák kulcskompetenciája, ahol közvetve vagy közvetlenül a munka tárgyát a partner / ügyfél / kliens érzései alkotják, ezért ezeknek az érzéseknek a megértése és elfogadása nagyban befolyásolja a munka eredményességét. SEGÍTŐKÉSZSÉG A másik személy számára megfelelő módon és tartalommal nyújt támogatást a feladatok elvégzése során. 18

19 Ott lehet fontos, ahol maga a segítségadás (segítő szakmák), illetve ahol mások testi épsége múlhat azon, hogy a szakember felismeri-e és megfelelően kezeli-e azokat a helyzeteket, amelyekben segítenie kell másokat. MOTIVÁLHATÓSÁG Képes átvenni a vele dolgozó személyek lelkesedését, amit a feladat elvégzésében hasznosít. Leginkább ott van jelentősége, ahol a szakember motiváltsága, lelkesedése kifelé is látszik, és ez befolyásolja az ügyfelekkel, partnerekkel történő együttműködés sikerét. MOTIVÁLÓKÉSZSÉG A környezetében lévő személyeket ösztönzi, lelkesíti, inspirálja, bíztatja a feladatok elvégzésére. Olyan szakmákban lehet fontos, ahol a munka eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy a szakember mennyire tudja más személyek érdeklődését felkelteni az együttműködést igénylő feladat elvégzése iránt. VISSZACSATOLÁSI KÉSZSÉG Segítő és ösztönző módon ad visszajelzést egy másik személynek a viselkedéséről, gondolatairól és/vagy munkájáról. Azokban a szakmákban lehet kulcskompetencia, ahol a közösen végzett munka eredményéhez szükséges, hogy a szakember az együttműködés során megerősítést, vagy építő jellegű kritikát tudjon megfogalmazni mások felé. IRÁNYÍTHATÓSÁG Elfogadja és fegyelmezetten követi a munka irányítójának utasításait. Azokban a szakmákban különösen fontos, ahol bizonyos helyzetek kezelése, megoldása, vagy elkerülése azon múlik, hogy a szakember esetleg félretéve saját elképzelését mennyire tudja elfogadni és követni az irányítást. IRÁNYÍTÁSI KÉSZSÉG 19

20 Egyértelmű iránymutatásokkal, a többiek számára elfogadható módon irányítja a feladat(ok) elvégzését. Minden olyan szakmában kulcskompetencia, ahol a munkához tartozik változó, vagy ugyanazon személyek irányítása. TOLERANCIA Előítéletektől mentes, tiszteletben tartja és elfogadja más emberek gondolkodásmódját, viselkedését, egyéniségét, személyiségét, képességeit. Azokban a szakmákban van különösen nagy jelentősége, ahol a szakember munkavégzését befolyásolhatja bizonyos csoportokról, vagy emberi jellemzőkről általánosságban kialakított (negatív) véleménye. Kommunikáció kompetenciacsoport Kommunikációs kompetenciák csoportjába tartoznak azok a készségek, amelyek a kommunikáció tartalmától és a konkrét kommunikációs csatornától függetlenül léteznek. Így nem tartozik ebbe a készségcsoportba a szaknyelv alkalmazása, az írásbeli kommunikáció, valamint a különböző kommunikációs eszközök (pl. mobiltelefon, fax) használatának sajátosságai. Ugyanígy nem tartoznak ebbe a csoportba azoknak az információknak a kiválasztásához, rendszerezéséhez szükséges készségek, amelyek a kommunikáció tartalmát alkotják. Mindezek ugyanis szakmai készségek, illetve módszerkompetenciák. Többségében azoknak a szakmáknak a kulcskompetenciái szerepelnek ebben a csoportban, ahol a szakember munkájának nagy részét maga a kommunikáció teszi ki, jellemzően változó és gyakran új partnerekkel. Itt szerepelhetnek továbbá olyan szakmák kulcskompetenciái is, ahol a kommunikáció (főleg a hatékony kérdezés és meghallgatás) elengedhetetlen a gyakran változó szakmai munka pontosításához. FOGALMAZÓ KÉSZSÉG 20

21 Képes gondolatait kerek és egymással összefüggő mondatokban megfogalmazni. Olyan szakmákban kulcskompetencia, ahol a kommunikáció tartalma és/vagy a kommunikációs partner gyakran változik, ugyanakkor a szakember munkájának sikere azon múlik, hogy hogyan tud mások számára érthető módon információt átadni. NYELVHELYESSÉG Gondolatai átadása során a megfelelő kifejezéseket használja, valamint helyesen alkalmazza a nyelvtani és mondatszerkesztési szabályokat. Hasonlóan az udvariassághoz olyan szakmákban lehet fontos, ahol a szakember szóbeli és/vagy írásbeli megnyilvánulásai alapján alkotnak képet az ügyfelek, partnerek a cégről, illetve ahol mások számára minta lehet a szakember kommunikációja. TÖMÖR FOGALMAZÁS KÉSZSÉGE Közlendője tömör, ugyanakkor mások számára érthető megfogalmazására képes. Ott lehet kulcskompetencia, ahol változó tartalommal és szűk időkeretek közt kell információt átadni a szakembernek mások számára. KOMMUNIKÁCIÓS RUGALMASSÁG Képes gondolatait a fogadó fél számára érthető, hozzá igazodó módon átadni. Olyan szakmákban jelentős, ahol gyakran változik, hogy a szakembernek kinek kell átadni, kivel kell megértetnie bizonyos információkat. KÖZÉRTHETŐSÉG Képes gondolatait olyan módon megfogalmazni, hogy azok szélesebb rétegek, illetve nem szakmabeliek számára is érthetőek legyenek. Olyan szakmák számára kulcskompetencia, ahol a szakembernek változó és/vagy sokféle felkészültségű személyek felé kell információt közölni, miközben a személyektől nem jön visszajelzés arra vonatkozóan, hogy megértették-e az információt. PREZENTÁCIÓS KÉSZSÉG Képes egy témát, vagy gondolatmenetet összefüggő és strukturált formában előadni. 21

22 Azokban a szakmákban fontos, ahol a munka megköveteli, hogy a szakember gyakran változó, nagyobb terjedelmű témákat, információhalmazt közvetítsen mások felé. HATÉKONY KÉRDEZÉS KÉSZSÉGE Kérdéseit oly módon képes megfogalmazni, hogy az azokra kapott válaszokkal a számára szükséges információkhoz jusson. Minden olyan szakmában kulcskompetencia lehet, ahol a szakember munkájának sikere és/vagy megítélése gyakran változó személyek elképzelésein múlik, ezért fontos, hogy a szakmai megoldás kialakításához a szakember pontosan megismerje ezeket az elképzeléseket. MEGHALLGATÁSI KÉSZSÉG Képes figyelmét megfelelő ideig és intenzitással mások közlendőjére irányítani. Ott van jelentősége, ahol a szakember munkájának elvégzéséhez szükséges a más személyektől érkező, esetleg nem jól strukturált információ, illetve ahol maga a meghallgatás a munka része. ADEKVÁT METAKOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG Nem verbális kommunikációja összhangban van verbális kommunikációjával, és/vagy közlési szándékának megfelelő. Ott fontos, ahol a szakember gyakran kezel olyan érzékeny vagy kiélezett helyzeteket, amelyekben a nem verbális kommunikáció is nagymértékben befolyásolhatja a munka eredményességét. Konfliktuskezelési kompetenciacsoport Konfliktuskezelési kompetenciák csoportjába tartoznak azok a készségek, amelyek segítségével elkerülhetők vagy különböző kimenettel megoldhatók a személyek vagy csoportok között kialakuló konfliktusok. Konfliktushelyzet akkor keletkezik, amikor legalább két személy eltérő vagy ellentétes érdekei ütköznek. Ezek lehetnek személyes, vagy a foglalkozási szerepből adódó érdekek. Konfliktusról csak eltérő érdekek esetén beszélhetünk, nem tekintjük konfliktusnak, ha pl. két szakembernek más elképzelése 22