1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A fejlesztendő képességek A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái... 372 1.2 A fejlesztendő képességek... 373 1.3 A drámaképzés speciális tantárgyainak órái*..."

Átírás

1 Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola drámaképzés Helyi tanterv Gimnáziumi specializáció szerkesztette: Tóth Zoltán dráma munkaközösségvezető Pécs, június 15.

2 helyi tanterv drámaképzés 371 A II. KÖTET tartalomjegyzéke 1. A drámaképzés céljai Drámaképzés főtárgyai Drámaképzés tárgyai Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei Részletes tartalomjegyzék 1. A drámaképzés céljai A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A fejlesztendő képességek A drámaképzés speciális tantárgyainak órái* Drámaképzés főtárgyai évfolyam, első félév évfolyam, második félév évfolyam, első félév évfolyam, második félév Vers-és prózamondás főtárgy évfolyam évfolyam Klasszikus színjáték tárgy Drámaképzés tárgyai Zeneismeret tárgy Ének-Zene tárgy Kreatív zene Bábjáték tárgy Beszédgyakorlat Drámatörténet Kreatív mozgás (testnevelés tantárgyhoz kapcsolódóan) Rajz és vizuális kultúra Felvételi eljárás sajátosságai a drámatagozatos gimnáziumi képzés esetében A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei

3 helyi tanterv drámaképzés 372 a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erények önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát Hamlet A drámaképzés céljai A drámaképzés fő célkitűzése, hogy a diákjai nyitottá, önmagukért és egymásért felelősséget vállaló emberekké váljanak, úgy, hogy tudatosan figyeljünk arra, hogy mindnyájan sajátos tapasztalatokkal rendelkező autonóm lények. A tanulási folyamat során a dráma pedig nem más, mint a művészet és a körülöttünk lévő világ megismerésének és megértésének eszköze. Az oktatás keretében folyó drámai képzés lehetőséget biztosít a színházi és drámai nevelésre, valamint a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismeretek gyarapítására művészeti kifejező készségeik kialakításra, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és alkalmazására. Az oktatás célja továbbá, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. Így a tanulási folyamat egyben szocializációs folyamat is. A tanulók kreatív zene és mozgás, valamint vers és próza, beszédgyakorlat, drámajáték és színjáték órákon sajátítják el ezen képességeket. A harmadévtől tanulhatnak színháztörténetet, bábozást, kreatív és klasszikus színjátékot, valamint médiaismeretet. A közismereti tantárgyakat gimnáziumi keretek között tanulják tanulóink. Fontos hangsúlya van a tanórákon kívüli foglakozásoknak is, ahol ismereteket szerezhetnek a város művészeti és kulturális intézményeiről. Megismerkednek társadalmi események, közösségi színterek, sportesemények keretében zajló rendezvényekkel, szertartásokkal. 1.1 A drámaképzés fejlesztendő kompetenciái A képzés képességstruktúrai elemei igen összetett képet mutatnak, így az alapkészségek közül fejlesztendő kompetenciák a következők: megértés és beszéd A gondolkodási képességek közül: kreatív gondolkodás, a döntéshozatali képesség, a problémamegoldás, előrelátás, érvelés A személyes képességstruktúrai elemei közül pedig: felelősség, önértékelés, együttműködés, A képzésünk módszertana előtérbe helyezi az elemzés, a szintézis, a következtetés, az okkeresés, az összehasonlítás, az értékelés, a bizonyítás és érvelés területeit, úgy, hogy valós életszerű helyzetekhez köthető, alkalmazható minőségi iskolai tudás alakuljon ki. Az ehhez vezető úton hármas egységet képeznek a következők: 1. Intelligens tudás (tudástranszfer kialakítása- tudás új szituációkban való alkalmazása, más területekre történő átvitele) 2. Eszközjellegű tudás (tartalom és a tartalom közvetítése) 3. Alkalmazható tudás (Megértés és alkalmazás, változás kezelésének képessége)

4 helyi tanterv drámaképzés 373 Az így kialakítandó tudás kompetenciái a következők: Komplexitás kezelésére való képesség (pl.: nyitott és bizonytalan helyzetek kezelése) Perceptív képességek (pl.: releváns és nem releváns dolgok közötti különbség észlelése) Normatív kompetenciák (pl.: szabályok és azok felismerése) Kooperatív kompetenciák (pl.: bizalom és gyanakvás közötti mozgás képessége) Narratív kompetenciák (közlés és visszaadás képessége) Személyes és szociális kompetenciák (önazonosítás; rendszerű helyzetek kezelése; relációk és erőviszonyok felismerése; együttműködés; szabályok megfelelő használata és értelmezése; kulturális különbségek felismerése és ezek alapjáni rendalkotás képessége;) Munkakompetenciák (rugalmasság, kreativitás, kezdeti önállóság, döntéshozatal, kritikus szemlélet, felelősségtudat, lehetőségek feltárása, cselekvőképesség, hibából való tanulás, etikus hozzáállás, kapcsolattartás, kapcsolatépítés) 1.2 A fejlesztendő képességek A fejlesztendő képességek három fő komponense képzésünkban a figyelem, kommunikáció és a gondolkodás, ezeken belül a következő tényezők kiemelten fontos szerepet töltenek be: Figyelem: Koncentráció tudatos feladatkezelés Megosztottság több folyamat akár együttes kezelése Tartósság hosszú folyamatok koncentrált kezelése Kommunikáció: Elbeszélés és annak leírása Tudakozódás verbális kutatás; dráma, mint kérdéstechnika Véleménynyilvánítás Gondolkodás: Általánosítás képességének felismerése elsajátítása Analízisre megismerése és használata Ítéletalkotás Összefüggés keresése és összehasonlítás készítése Következetés alkotásának képessége Konkretizálás Fogalomalkotás Színtézis Kreatív gondolkodás A kijelölt hármas egységet segíti és azokkal egységet kell, hogy alkosson az észlelés és szociális alkalmazkodás. Ezen képességek kapcsolódása szükséges és elengedhetetlen, hiszen úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a tudat a tudatalattihoz. Így az észlelésben fontos, hogy szerepet kapjon: Beszéd-, forma-, mozgás-, tér- észlelés fejlesztése A státuszhelyzetek és szerepek felismerése Adott szituációban betöltött saját szerep felismerése Szituációs és helyzet kapcsolati rendszerének felismerése míg a szociális alkalmazkodásban: Figyelmesség Fegyelmezettség Együttműködés Egymás segítése Segítség elfogadása Tolerancia A drámaképzésben ezen képességek kijelölt területe az érzelmi intelligencia, ahol a diákok képessé válnak felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeik, gondolataik és tetteik között, úgy, hogy közben az érzelmeik kezelésének a képességével is felruháztatnak. Képességet kapnak arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.), valamint arra, hogy mások érzéseit láthassák.

5 1.3 A drámaképzés speciális tantárgyainak órái* helyi tanterv drámaképzés 374 Tantárgyak drámajáték vers- és prózamondás beszédgyakorlat kreatív színjáték / klasszikus színjáték bábjáték zeneismeret kreatív zene rajz és víz. kult. kreatív mozgás (testnevelés nélkül) heti 2 2 éves heti 2 2 éves heti 1 1 éves heti 4 4 éves heti 3 3 éves heti 1 1 éves heti éves heti 2 éves 74 heti éves * A képzés szerkezete eltér a szakképző évfolyamokétól, az alább nem részletezett tantárgyak részletes tantervei az általános tantárgyi leírásokban megtalálhatóak (pl.: mozgóképkultúra és médiaismeret).

6 2. Drámaképzés főtárgyai helyi tanterv drámaképzés Drámajáték évfolyam heti 2 óra A tantárgy tanításnak célja A drámajáték főtárgy célja, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára bizalom átélésére, az empatikus képességek működtetésére társas helyzetekben érzelmi emlékek felszínre hozása és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazásra érzékeny kapcsolatteremtésre és azok megtartására tiszta kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra pontos és érzékletes társas és egyéni szerepjátékokra dramatizálásra tér kreatív használatára összetett művészeti üzenetek közlésére ismerjék: saját testük adta lehetőségeket verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat és az ehhez tartózó eszköztárakat figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzést társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait empátiás képességek szerepét társas helyzetekben, és másokkal való kapcsolatukban érzelmi emlékezet szerepét a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait 9. évfolyam, első félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: érzékszervek jelentőségét kezdet és vég fogalma játék örömét, a csoportos szerepjátékokban való részvételt képzet és emlék szerepét az érzelmek kifejezésének verbális és nonverbális jellemzőit tér és helyszín fogalmát, használatát figyelem-összpontosítás fontosságát

7 Fejlessze a tanulók: érzékszerveik működését megfigyelő és utánzókészség figyelem összpontosító képesség szókincs, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét együttműködési képességét együttműködő képességét figyelem-összpontosító képességét helyi tanterv drámaképzés 376 Ösztönözze a tanulókat: verbális és mozgásos önkifejezésre közvetlen környezet megfigyelésére, megismerésére társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására kreatív játékos tevékenységre Biztosítson lehetőséget: kiscsoportos kreatív munkavégzésre közös játék örömének megtapasztalására A tanulók legyenek képesek: differenciált pontos érzékelésre önálló verbális és nonverbális kifejezésre az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerű képzettársításra képzettársítások érzelmi megközelítésére szerepjátékokban való csoportos részvételre az adott tér használata és abban való mozgás felidézett érzelmek kifejezése ismerjék: az emlék fogalmát az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzőit tér és helyszín fogalma figyelem-összpontosítás jelentőségét érzelmek megjelenítésének módjait Tananyag Bemelegítő játékok: csapatjátékok, versenyjátékok lazító és feszítő gyakorlatok érzékelést fejlesztő játékok kapcsolatteremtő és bizalomjátékok Fantáziajátékok: játék elképzelt tárgyakkal játék elképzelt személyek megjelenítésével játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével játék különböző hangulat-felidéző gesztusok, motívumok alapján játék különböző érzelem-felidéző gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memória-gyakorlatok: csapatjáték, versenyjáték térkihasználó gyakorlatok térkitöltő gyakorlatok térérzékelő gyakorlatok Koncentrációs gyakorlatok: megfigyelésre és utánzásra ösztönző gyakorlatok mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok

8 helyi tanterv drámaképzés 377 érzékszervvel kapcsolatos játékok tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok: szemkontaktussal érintéssel kézfogással hanggal vakvezető játékok Improvizációs játék: Mimetikus improvizációk Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel Szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukciója, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) 9. évfolyam, második félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az empátia, azaz az együttérző beleélés szükséges voltát az empátiára építő elemző gondolkodás lényegét, használatát szavak nélküli közlések jelentőségét nonverbális kommunikáció csatornáinak működését belső feszültség élményét és fogalmát különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének lehetséges módjait konfliktus és feszültség fogalmát, különbözőségét a színpadi tér kreatív használatának jelentőségét Fejlessze a tanulók: alakulóban lévő empátiás készségét verbális és nonverbális kommunikációs készségét fantáziáját és kreativitását drámai érzékenységét fogalmi gondolkodását elemző gondolkodási képességét morális érzékenységét helyzetfelismerési és megfigyelési képességét problémamegoldó érzékenységét Ösztönözze a tanulókat: őszinte megnyilvánulásra elfogadó együttműködésre érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára maguk és környezetük tudatos megfigyelésére kritikus és önkritikus gondolkodásra problémák erőszakmentes kezelésére különböző közlésformát differenciált használatára Biztosítson lehetőséget: kialakulóban lévő önkifejezési szándékok megvalósítására fantázia fejlesztésére nem kívánt viselkedési formák kezelésére, visszaszorítására életkorukra jellemző problémák játékos feldolgozására az együttműködés fontosságának és különböző módjának megtapasztalására

9 helyi tanterv drámaképzés 378 A tanulók legyenek képesek: feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására nonverbális kommunikációs csatornák használatára aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban művészi jellegű üzenetek közlésére különböző helyzetek kritikus és önkritikus elemzésére konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre drámai szöveg konfliktusának elemzésére ismerjék: az empátia, az együttérző beleélés fogalmát, élményét a szavak nélküli közlések jelentőségét különböző élethelyzetekben nonverbális kommunikációs csatornák működési mechanizmusát belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben feszültség fogalmát, jelentőségét a konfliktus, mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját különböző élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését Tananyag Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal üzenetek küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak élőlények megszemélyesítése, beszéltetése belső képek megjelenítése mozgással, szóban és különböző vizuális eszközökkel Improvizációs játékok szituációs játékok feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése értelmezése látott vagy halott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Beszéd és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok életjátékok jelenetek konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával szerepjátékok megadott témára nem azt mondom, amit gondolok nem azt teszem, amit gondolok monológok különböző élethelyzetekben hétköznapi szituációk feldolgozó páros jelenetek 10. évfolyam, első félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét a személyes érzelmek és gondolatok közti szoros kapcsolat a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejezőjét és a hangulatok, érzések felidézőjét a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentését hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát

10 Fejlessze a tanulók: megismerő, önismerő képességét személyiségének pozitív és negatív jellemvonásait akaraterejét asszociációs képességét konstruktivitását elemző gondolkodását kritikai és önkritikai képességét Ösztönözze a tanulókat: az én -en kívüli tapasztalatok befogadására önálló döntéshozatalra szimbólumok keresésére és kreatív használatára hiteles, őszinte színpadi jelenlétre előrevivő, építő gondolkodásra Biztosítson lehetőséget: a feszültségteli helyzetek elemzésére, analizálására más csoportok munkájának beható megismerésére színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére helyi tanterv drámaképzés 379 A tanulók legyenek képesek: az előző évfolyam követelményeire az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések közötti kapcsolat felismerésére a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentéstömörítő alkalmazására ismerjék: az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását a szimbólumok fogalmát, kreatív alkalmazását a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok irodalmi művek címe képzőművészeti alkotások előzménye kevésbé ismert irodalmi művek folytatása, befejezése szimbolikus tárgyak használata tárgyak nem rendeltetésszerű használata Beszéd és mozgásgyakorlatok figurateremtő hang- és artikulációs gyakorlatok érzelemkifejező hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztő gyakorlatok fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok versek indulati tartalmaira épülő improvizációk versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk

11 szimbolikus mozgásból építkező improvizációk zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) státuszjátékok rögtönzések ellentétek megadásával drámarészletek mögöttes tartalmának kibocsátása helyi tanterv drámaképzés évfolyam, második félév A képzés ismertesse meg a tanulókkal: az előző félévek során tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségét az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat a színházi forma kiválasztását a gondolatok érzelmek erősítéséhez a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében Fejlessze a tanulók: kreativitást, eredeti gondolkodást, kombináló készséget drámai érzékenységet színházi fogékonyságát kritikai és önkritikai képességét más művészetek iránti fogékonyságát önállóságát, magabiztosságát Ösztönözze a tanulókat: kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre drámai művek olvasására színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerése önálló, magabiztos megnyilvánulásra Biztosítson lehetőséget: színházzal rokon művészeti tevékenység gyakorlására nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók legyenek képesek: az előző félévek követelményeire a megismert munkaformákban felismeri a színházi alkalmazhatóságot a munkaformák tudatos alkalmazása egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében részvételre egy adott színpadi mű feldolgozásának előkészítésében ismerjék: az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét a munkaformák színházi alkalmazhatóságát egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását a színpadi improvizációkban rejlő lehetőséget Értékelési mód Az első évfolyamon nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem szükséges és nem javasolt, hogy az említett évfolyamon a tanulók közönség előtti munkára kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak a lehetősége, hogy kötetlenebb formában számot adjanak nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze:

12 helyi tanterv drámaképzés 381 a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató, csak 10. évfolyamon lehetséges A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét. 2.2 Vers-és prózamondás főtárgy évfolyam heti 2 óra csoportbontásban A tantárgy tanításnak célja A vers-és prózamondás tantárgy célja, hogy, fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, viszonyát a versben és prózában megfogalmazott mondanivalóhoz, hogy felfedezze magában e műfajokban rejlő azonosságokat. Megtanulja az érzelmek gondolatok érzelmi és technikai megjelenítésének lehetőségeit. Megtanulja különböző korok, különböző stílusok előadásának lehetséges módozatait, így a gyerekverseket, népdalokat, klasszikus magyar és külföldi költők, meséket-történetek, novellákat, egyperceseket, betlehemes játékokat stb.. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a vers és próza értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt közös, valamint egyéni produktumok létrehozatalára. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére ismerjék: saját verbalitásuk lehetőségeit tudatosan használják az érzelmi és gondolati megjelenítéshez légzési, artikulációs, ritmikus képességeiket, dinamikai képességüket. Legyenek tisztába pódiumon való megjelenés követelményeivel figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzést 9. évfolyam A képzés ismertesse meg a tanulókkal: érzékszervek jelentőségét A hangképző szervek funkcióit a hangképző szervek funkcionális használatát képzet és emlék szerepét az érzelmek kifejezésének verbális jellemzőit a legrégebbi korok versstílusait Fejlessze a tanulók: érzékszerveik működését megfigyelő és kifejező készségét figyelem összpontosító képesség együttműködő képességét (szavalókórus) Ösztönözze a tanulókat: közvetlen környezet megfigyelésére, megismerésére a saját élményeik versben való felfedezésére a vers megközelítésének sokrétűségére

13 helyi tanterv drámaképzés 382 Biztosítson lehetőséget: Egyéni és közös feladatvégzésre A tanulók legyenek képesek: A szöveg pontos elsajátítására A gondolati egységek elkülönítésére és összekapcsolására A hangsúlyok mondanivalóhoz igazítására A helyes dinamikai, ritmikai, eszközök megválasztására Megfelelő érzelmi hatások kidolgozására Csoportos versmondásra ismerjék: A beszéd technikai szükségleteit az érzelmek verbális kifejezésének jellemzőit a műfaji stílusokat figyelem-összpontosítás jelentőségét Tananyag Beszéd lazító és feszítő gyakorlatok légző gyakorlatok hanggyakorlatok Artikulációs gyakorlatok, játékok Ritmus és tempó gyakorlatok Hangsúly és hanglejtés gyakorlatok 1. csapatjáték, versenyjáték 2. térkihasználó gyakorlatok 3. térkitöltő gyakorlatok Vers-és prózatananyag Memoriterek: Pál apostol szeretethimnusza 23. zsoltár Antigoné Sok van mi csodálatos sor egy szabadon választott dialógusból (Antigoné-Iszméné, Antigoné- Kreón, Iszméné- Kreón, Kreón-Heimón) Romeo és Júlia sor egy szabadon választott dialógusból Mercutio monológ júlia monológ, rómeó monológ LXI., LXVI., LXXV., LXXXIX., CX., CXXIX., CL. Shakespeare szonettek Tartuffe Dorina monológja Tartuffe Orgon dialógus Babits: jónás könyve I.I Petőfi: A helység kalapácsa I.I. Weöres Sándor: Az éjszaka képei Nagy László: Táncbéli táncszók Társadalmi ünnepek műsorszerkesztés perc) Márc. 15., Október.,október 23., Karácsony A tanulók év elején leadott memoriter vállalása (Az általuk megadott versek)

14 helyi tanterv drámaképzés 383 Vizsga: Egyéni: A fentiek könyv nélkül történő elmondása (húzott tétel alapján) Az elmondott versen a tanuló bemutatja beszédtechnikai képességeit: tempók, hangszínek, stílusok, artikuláció, dinamika, átélés. Közös: A helység kalapácsa és a Jónás könyve kijelölt részeinek közös un. szavalókórusban történő előadása 10. évfolyam A képzés ismertesse meg a tanulókkal: A tudatos lazítás technikáját A test tónusának kontrolálást A tudatos tagolás szükségességét A hétköznapi beszédhelyzetek módozatait Fejlessze a tanulók: Artikulációs készségét A karakteres artikulációt A ritmus és tempó helyes megválasztását Ösztönözze a tanulókat: önálló mondanivaló kifejezésére egyéni látásmód kialakítására a belső érzelmi világának megjelenítésre hiteles, őszinte interpretációra előrevivő, építő gondolkodásra Biztosítson lehetőséget: különböző érzelmek megjelenítésére feszültség teli helyzetek elemzésére, analizálására más értelmezések beható megismerésére közönség előtti megjelenésre A tanulók legyenek képesek: az előző évfolyam követelményeire az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések közötti kapcsolat felismerésére ismerjék: az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot a különféle versek gondolati összekapcsolásának módját a tudatos szerkesztés kritériumait Tananyag Vers és próza vizsgakövetelmények Memoriterek: Batsányi: A franciaországi változásokra /epigramma) Catullus: Gyűlölök és szeretek (epigramma) Janus Pannonius: Búcsú Váradtól Saját epigramma megírása Kazinczy: A nagy titok, Írói érdem

15 helyi tanterv drámaképzés 384 Csokonai: Tartózkodó kérelem A Reményhez Monológ a Karnyóné c. színdarabból Burtns: Korai még Ha mennél hideg szélben Puskin: Anyegin lányok: III. fejezet Fiuk: VIII. fejezet Kölcsey: Himnusz Huszt Vörösmarty: Szózat Csongor és Tünde Lányok: Tünde monológ (tetszés szerint) Az Éj monológja (tetszés szerint, min.20 sor) Tünde- Ilma dialóg (tetszés szerint, legalább 25 sor Fiúk: A három vándor 6 monológjából legalább egy tetszés szerint Csongor monológ (tetszés szerint) Ördögök trialóg (tetszés szerint, legalább 30 sor) Csongor Balga dialóg (tetszés szerint, legalább 25 sor) Petőfi: Forradalmi versek: Föltámadott a tenger, vagy Forradalom, vagy Csatadal (szabadon választva) Családi versek: István öcsémhez, vagy Kedves vendégek,vagy Szülőimhez Tájversek: Szerelmes versek: Az alföld vagy János Vitéz (5.) vagy Tél végén Zsuzsikához (Kicsinke szőke kisleányka) vagy Csaplárné a betyárt szerette vagy Szeptember végén A XIX.sz. költői Arany Jánoshoz Babits M.: Téli dal József A. : Csak az olvassa versemet, Kései sirató Tóth Á.: A holdkóros apród története Radnóti M.: razglednicák Kosztolányi D.: Már megtanultam Egy-egy Berók László, Csorba Győző, Pákolitz István, Karafiath Orsolya és Nagy László vers Szerkesztett műsor a pódiumon: (dramaturgiai összefüggések a szerkesztésben, hatás-dramaturgia az előadásban, perces műsor szerkesztése, rendezése, bemutatása) Értékelési mód évfolyam Egyéni A tananyag gyakorlati tudásának bemutatása (légzéstechnika, nyelvtörők stb.) A memoriterek szövegtudásának bizonyítása. A versek érzelmi és gondolati megjelenítése, a technikai tudás érvényre juttatása az előadásban. Az elmondott versen a tanuló bemutatja beszédtechnikai képességeit: tempók, hangszínek, stílusok, artikuláció, dinamika, átélés. Az egyéni vizsgaanyag írásbeli leadása, elektronikus megjelentetése az iskola honlapján. A közös A tananyag e célra kijelölt verseinek a szavalókórus szerű megjelenítése. A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár (ok) irányításával olyan csoportos és egyéni bemutatót tartanak, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb.

16 helyi tanterv drámaképzés Kreatív színjáték heti 4 órában 11. vagy 12 évfolyamon A tantárgy tanításának célja A kreatív színházi gyakorlat készségfejlesztő színházi gyakorlat, melyben a foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezetüket egy adott művészeti alkotás szűrőjén keresztül egy új produktumban. Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik. a csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a nyitott személyiség kialakulásához. A fentiek együttesen egy olyan - a művészi attitűdhöz hasonló - alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosíthatóak lesznek. Követelmények A tantárgy elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: A színjáték dramaturgiai jellemzőinek felismerésére Műelemzésre, mint a színpadi megjelenítés szolgálata A színpadi mozdulat és megszólalás értő használatára A színjátszóból alkotótárssá való válásra A jelenetek kidolgozására és összefűzésére A színjáték akusztikus és vizuális kidolgozására A motívumok építő szerepének használatára A színjáték egész szerkezetének tudatos kezelésére A jelenetek rögzítésére és javítására A tanulók által készített bábok és maszkok alkalmazására drámamunkában, improvizációban Népi hagyományok dramatikus feldolgozására Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolására Színházi előadások létrehozásában való alkotó részvételre Követelmény: Egy közös színházi produktum készítése Értékelés: A tanulók kötetlen formában számot adnak nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés a tárgyat hallgatók önértékelésből a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató értékeléséből A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, valamint bemutatják az elkészült produkciót. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét. 2.4 Klasszikus színjáték tárgy heti 4 órában 11. vagy 12 évfolyamon A tantárgy tanításának célja: A tanulók ismerjék meg a hagyományosan színpadra kerülő színjátékokat: A darabválasztás Szereposztás

17 helyi tanterv drámaképzés 386 Olvasópróba Elemző próba Rendelkező próba Ismétlő próba Próba díszletben Próba jelmezben Világító próba Összpróba Főpróbák Nyilvános főpróba Bemutató előadás Követelmények: A tanulók legyenek tisztába a kor (amiben élünk) a lehetőségek (amivel anyagiakban, szellemiekben rendelkezünk) és a választott dráma összhangjával. Arra a kérdésre tudják a választ: mit akarunk mondani, kinek, kikkel, milyen eszközökkel? Legyenek tisztában a kitűzött cél és az adott lehetőségek determinált összefüggéseivel. A rendelkezésre álló színészállományból kire milyen szerepet osztunk és miért? Az olvasópróba a darab tartalmi és előadás-módbeli megjelenítéséről adjon képet. Az elemző próbákon a mondanivaló összefüggései és a szereplők egymáshoz való viszonya kerüljön megvilágításra. Itt essen szó a dramaturgiai szerkezetről is. A rendelkező próbákon tisztázódjon a szereplők térbeli viszonyai, egymáshoz való viszonyuk, saját személyiségük fejlődés, az ezekhez tartozó kifejező eszközök megválasztása. Az ismétlő próbákon rögződjenek a legfontosabb járások, cselekvések. A díszlet és jelmez próbák adjanak lehetőséget a figurák jellemének további kibontásához, felépítéséhez. A világító próbán a szituációk hangulati árnyalása Az összpróbák a leendő előadás tempójának, ritmusának kialakítása,a hangsúlyok kiemelése, az összjáték automatizmussá érlelése A főpróbák a leendő előadás előadásszerű megjelenítése A nyilvános főpróba a közönséggel való találkozás tapasztalatainak beépítése. A tanulóknak egyéni teljesítményükön túl a csapat munka, az egymáshoz való alkalmazkodás, az empátia,az improvizáció és más tantárgyakban már elsajátított készségek célszerű használatával is tisztába kell lenniük. Tananyag: 1. félév. Egy klasszikus színjáték színpadra állítása: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Csehov, magyar drámák. 2. félév Zenés játékok, abszurd drámák, mai magyar drámák színpadra állítása. Értékelés: A tanulók kötetlen formában számot adnak nyílt nap keretében, műhelymunka bemutató tudásukról. A tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés a tárgyat hallgatók önértékelésből a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató értékeléséből A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, valamint bemutatják az elkészült produkciót. Ekkor javasolt, hogy a bemutató végén a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét.

18 helyi tanterv drámaképzés Drámaképzés tárgyai 3.1 Zeneismeret tárgy heti 1 órában 9-10 évfolyamon táncművészeti tagozatos tanulókkal közösen A tantárgy célja, feladata: klasszikus zenei alapismeretek elsajátítása Követelmények a tantárgy elvégzése után: A tanuló ismerje: a zenei hang tulajdonságait, az énekhang fajtáit a különböző hangszereket, hangjuk felismerését a különböző ritmusképleteket, ütemfajtákat a leggyakoribb zenei szakkifejezéseket az egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőit az adott stíluskorszakokon belül a különböző műfajokat, előadói apparátusukat a zene és a többi művészeti ág kapcsolatát és egymásra való hatását a zene és tánc kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatását Tananyag: 9. évfolyam Magyar népzene szerint: gyermekjátékok, párosítók, lakodalmas énekek, katonadalok, rabénekek, panaszdalok, betyárdalok, siratók, keservesek, balladák, táncdallamok Ünnepkörök szerint: karácsony, pünkösd, napfordulók Népszokások megismertetése Magyar műzene a XII-XVII. századig magyar gregoriánum, gregorián jellegű népdalok Tinódi, Balassi, a Kájoni- és a Vietorisz-kódex, Lőcsei tabulatúrás könyv Európai műzene a középkortól a barokkig gregoriánum, trubadúrok, minnesängerek, táncok reneszánsz egyházi és világi műfajok: motetták, misék, chansonok, madrigálok; vokális műfajok jellegzetességei, hangfajok, a kor hangszerei, viseletmódja és táncai korabarokk szerzők és jelentőségük: Monteverdi, Schütz, Purcell; színpadi műfajok kialakulása a nagybarokk: Bach, Vivaldi, Händel, Rameau; hangszeregyüttesek, zenei műfajok; a francia balett 10. évfolyam A bécsi klasszicizmus Új hangszerek, új hangzás Új műfajok, új hangszeregyüttesek, új zenélési alkalmak Mozart színpadi művei Magyar műzene a XVII-XIX. században melodiáriumok Pálóczi ötödfélszáz énekei a verbunkos Bihari, Csermák, Lavotta Erkel Ferenc Liszt Ferenc Európai zene a romantikától a XX. századig Opera: Weber, Wagner, Rossini, Verdi, Wagner Nemzeti romantika: Brahms, Mendelssohn, Csajkovszkij, Dvořák, Grieg, Sibelius új hangszerek, hangszeregyüttesek megjelenése Új utak keresése

19 az orosz Ötök Debussy, Ravel; hangszerelés, zenekari hangzás a francia Hatok Richard Strauss, Stravinsky, Bartók az operett Az újvilág zenéje tangó, charleston, swing és társai jazz és következményei Gershwin, Bernstein a musical helyi tanterv drámaképzés 388 Az értékelés módja A tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: Teljesítményüket 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni: szóban, felelés, kiselőadás formájában, írásban, dolgozat formájában, egy-egy témakör írásbeli kidolgozásával. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban megjelenő 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. 3.2 Ének-Zene tárgy heti 1 órában 9. évfolyam A tantárgy célja, feladata: különböző stíluskorszakokban és műfajokban való jártasság és énekes készség kialakítása Követelmények a tantárgy elvégzése után: A tanuló legyen képes: magyar népdalok tiszta és élményszerű önálló előadására különböző stíluskorszakokból egyszólamú dalok önálló éneklésére különböző stíluskorszakokból többszólamú művek éneklésére többedmagával Ismerje: a hangfajokat, a zenei hang tulajdonságait a különböző stíluskorszakok sajátosságait, vokális zenéjének előadói praktikáit a különböző stíluskorszakok jelentősebb színpadi műveit, zeneszerzőit Tananyag rövid leírása: (az anyag szorosan kapcsolódik a zeneismeret tárgyhoz) 1. félév magyar népdalok stílusok, témakörök, népszokások szerint magyar gregoriánum Tinódi históriás énekek Balassi-énekek ad notam vokális darabok a Kájoni-kódexből trubadúr énekek reneszánsz többszólamú vokális darabok Shakespeare-dalok Dowland, Morley Monteverdi, Purcell színpadi darabjainak részletei Bach zenéjéből korálok, közismert részletek (pl. Parasztkantáta) 2. félév 1. Klasszikus kánonok Mozart legismertebb dalai, operaáriái

20 helyi tanterv drámaképzés Dalok a Sárospataki melodiáriumból Pálóczi ötödfélszáz énekeiből Liszt és a magyar nóta 3. romantikus dallamok (Verdi, Puccini) operett-részletek angolszász zenekultúra romantikától napjainkig viktoriánus idők az újvilág zenéje: Gilbert és Sullivan, Gershwin, Bernstein, Webber Értékelés módja és szempontjai: írásbeli dolgozat, jól megfelelt megfelelt - nem felelt meg 3.3 Kreatív zene heti 2 órában a 10. évfolyamon heti 1 órában a évfolyamokon A kreatív-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. Mivel a diákok zenei előtanulmányai és felkészültsége igen különböző, ezért az egyén és a csoport szempontjából is fontos hogy a foglalkozások során és a produkciókban mindenki képességeihez mérten kapjon feladatot, ill. lehetőséget. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: oldott önálló zenei kifejezés improvizáció ritmikai és dallami készség stílusérzékenység alkotó- és kifejezőkészség Elvárások a 10. évfolyamon Központi téma: a zenei eszközök és azok alkalmazásának megismerése A hangok tulajdonságainak - ritmus, hangmagasság, dinamika, hangszín - gyakorlati megismerése.ritmus készség fejlesztő játékok, függetlenítő gyakorlatok, (versek-ritmus kísérettel ill. osztinátókkal;,,hangszeres helykereső stb.) A zenei hatásmechanizmus gyakorlati megismerése és tudatosítása. A zene és a ritmus dramaturgiája. Központi téma: a hangok és effektusok dramaturgiája Drámai kategóriák jelentése a zeneművészetben ezek tapasztalása, tudatosítása Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása A zenei és színházi műfajok, stílusok formanyelvének összehasonlítása Elvárások a 11. évfolyamon Központi téma: a zene, mint a dráma alkalmazott művészete A zenei jelenségek szerepe a drámában A dráma zenei ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei Dalok dramatizálása Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig) Elvárások a 12. évfolyamon Összefoglalás Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknak megfelelő hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása Önálló kísérőzene készítése A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet, vagy előadás létrehozása.

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. 1. Színház- és drámatörténet

DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. 1. Színház- és drámatörténet DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Színház- és drámatörténet 1.1. Az ókori színház és dráma Az ókor színháza és néhány görög dráma Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia - a görög színházművészet

Részletesebben

DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Színház- és drámatörténet DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1.1. Az ókori színház és dráma Az ókor színháza és néhány görög dráma Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia - a görög színházművészet

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM 1 I. A tantárgyi program célja: A tánc- és drámaismeret tanítása olyan komplex művészetpedagógiai munka, amelynek célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése,

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC. Helyi tanterv. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium. 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9.

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC. Helyi tanterv. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium. 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. évfolyama számára A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Drámajáték

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Drámajáték Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Drámajáték Célok és feladatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINTEN ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata DRÁMA-JÁTÉK szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika DRÁMA-JÁTÉK 2.B A tematika sablon sorai az összesítő táblázat

Részletesebben

DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv

DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a

Részletesebben

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC A dramatikus formák (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma, stb.) alkalmazásával a tanulók önmagukkal és a társadalommal harmonikus kapcsolatban élő állampolgárrá

Részletesebben

SZÍN-KÖR szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata

SZÍN-KÖR szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata SZÍN-KÖR szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika SZÍN-KÖR 2.. A tematika sablon sorai az összesítő táblázat számozásához

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mozgás- gyakorlatok

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mozgás- gyakorlatok Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Mozgás Mozgás: 1-6. évfolyam A

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC

11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC 11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása komplex művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amely interakciókon keresztül játék, cselekvés és tapasztalat útján valósítja meg célját,

Részletesebben

Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra

Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat csupán képességeik fejlesztésére, hiszen a

Részletesebben

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám:

8. évfolyam. 8. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. óraszám: 8. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 8. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

Alapfokú művészeti képzés SZÍNJÁTÉK TANSZAK helyi tanterve Bevezetésre kerül a 2011/2012-es tanévtől az előképző 1. évfolyamán felmenő rendszerben

Alapfokú művészeti képzés SZÍNJÁTÉK TANSZAK helyi tanterve Bevezetésre kerül a 2011/2012-es tanévtől az előképző 1. évfolyamán felmenő rendszerben Alapfokú művészeti képzés SZÍNJÁTÉK TANSZAK helyi tanterve Bevezetésre kerül a 2011/2012-es tanévtől az előképző 1. évfolyamán felmenő rendszerben AZ ALAPFOKÚ SZÍNMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI...

Részletesebben

SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG 1 SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG

SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG 1 SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG 1 SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG SZÍNMŰVÉSZETI BÁBMŰVÉSZETI ÁG 2 SZÍNMŰVÉSZETI ÁG Intézményünkben a korábbi hagyományokat követve csak a színművészet ágon a színjáték tanszakot

Részletesebben

DRÁMA ÉS TÁNC. A tantárgy leírása és fejlesztési irányai

DRÁMA ÉS TÁNC. A tantárgy leírása és fejlesztési irányai DRÁMA ÉS TÁNC A tantárgy leírása és fejlesztési irányai A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció,

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

Csoportos játék és megjelenítés

Csoportos játék és megjelenítés DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV Az Akrobatikus Rock and Roll tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül az Akrobatikus Rock and Roll minél teljesebb megismerésére, segítse

Részletesebben

Idegen nyelv-humán 9-12. Dráma

Idegen nyelv-humán 9-12. Dráma 10. évfolyam A dráma kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és -ápolást. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek

Részletesebben

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Dráma és tánc tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9.

Részletesebben

HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR

HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR 9.évfolyam, heti 1 óra A dráma és tánc tanítása olyan művészeti

Részletesebben

V. Rész SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG I. FEJEZET

V. Rész SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG I. FEJEZET V. Rész SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG I. FEJEZET A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA AZ ALAPFOKÚ SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI KÉPZÉS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dráma és tánc

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dráma és tánc Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Helyi DRÁMA ÉS TÁNC

Részletesebben

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz.

5. évfolyam. Mozaik kiadó alapján. 5. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás. Össz. 5. évfolyam Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

5. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13. alapján 5. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Dráma és színjátszás

Dráma és színjátszás 1 Dráma és színjátszás A VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM DRÁMATAGOZATOS TANTERVE BUDAPEST, 2005/2006-OS TANÉV A tantervet készítette: Keresztúri József Berényi Éva (Beszédtechnika) Pap Gábor (Kreatív ének-zene)

Részletesebben

Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium

Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium Évfolyam 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 1 1 Éves óraszám 36 31 Érettségi felkészítés heti óraszáma Érettségi felkészítés éves óraszáma 2014 A dráma és tánc tantárgyat

Részletesebben

TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM

TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM Bessenyei György Gimnázium és Kollégium OM: 033648 Pedagógiai Program Helyi Tanterv TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM Tantárgyi struktúra és óraszámok Képzések megnevezése Heti óraszámok 9/ 9. 10. 11. 12.

Részletesebben

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika Táncok világa-társastánc alapjai 2.D

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban

Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban Dráma helyi tanterv Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban 1. évfolyam 36 óra A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat

Részletesebben

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Művészetek Ember és társadalom KERETTANTERV : EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós

Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. ill. 11. és 12. évfolyama számára A dráma és tánc tanítása olyan művészeti

Részletesebben

Dráma és tánc helyi tanterv

Dráma és tánc helyi tanterv Dráma és tánc helyi tanterv A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a

Részletesebben

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból

Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

HÚSVÉT TÉMAHÉT Beethoven Általános Iskola 1. a osztály Osztályfőnökök: Bosnyákné Gergely Zsuzsanna Nagyné Varga Andrea

HÚSVÉT TÉMAHÉT Beethoven Általános Iskola 1. a osztály Osztályfőnökök: Bosnyákné Gergely Zsuzsanna Nagyné Varga Andrea Beethoven Általános Iskola Martonvásár HÚSVÉT TÉMAHÉT Beethoven Általános Iskola 1. a osztály Osztályfőnökök: Bosnyákné Gergely Zsuzsanna Nagyné Varga Andrea Biró Lili Dömsödi Stella Hoffmann Balázs Hornyák

Részletesebben

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: titkarsag@kosztolanyigimnazium.hu OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu Dráma és tánc

Részletesebben

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Dráma I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA OM azonosító: 031202 1. Színház- és drámatörténet DRÁMA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ ÉNEK - ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Emelt szinten: gyakorlat és szóbeli és írásbeli Az ének-zene érettségi vizsga célja

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT. Általános Iskola Vokány 1. osztály

Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT. Általános Iskola Vokány 1. osztály Készítette: Montag Csilla Vokány, 2010. 02. 05. FARSANGI TÉMAHÉT Általános Iskola Vokány 1. osztály A farsangi témahét programja: Osztály: 1. Buzás Tamás, Gartner Anna, Győrfi Attila, Horváth Adrián, Horváth

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények 1 TÁNC A táncoktatás tantervi programja lehetővé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt,

Részletesebben

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás

6. évfolyam. A Mozaik kiadó alapján. 6. évfolyam 1 37. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése. Zenei befogadás Zenehallgatás 6. évfolyam A Mozaik kiadó alapján A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 6. évfolyam 1 37 Tematikai egység címe Zenei reprodukció Éneklés Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu, OM: 034 982. József Attila Gimnázium. helyi tanterve.

209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu, OM: 034 982. József Attila Gimnázium. helyi tanterve. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti XI. Tankerülete Újbudai József Attila Gimnázium 1117 Budapest, Váli u. 1. 209-1686, fax: 361-4427, web: www.jagbp.hu, e-mail: titkarsag@jagbp.sulinet.hu,

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Tantárgy Dráma és tánc 1-0 - 0 0 0-1 -0-0 óraszámokra Készítette: Bordácsné

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben