Didaktikai Kézikönyv 2 Kultúraközi tanulás konfliktuskezelés média és erőszak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Didaktikai Kézikönyv 2 Kultúraközi tanulás konfliktuskezelés média és erőszak"

Átírás

1 ANYAGOK KULTÚRAKÖZI TANUL ÁS Didaktikai Kézikönyv 2 Kultúraközi tanulás konfliktuskezelés média és erőszak 2 Képzés a Tripla V: Values vs. Violence projekt számára

2 Ez a projekt az Európai Bizottság Daphne III Programja anyagi támogatásával valósul meg. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az ebben foglaltak bárminemû felhasználásért. Impresszum Didaktikai Kézikönyv 2 Kultúraközi tanulás, konfliktuskezelés, média és erőszak Günther Gugel Layout és tördelés: Manuela Wilmsen, eyegensinn Képek: Burkhard Pfeifroth oldal, gmx oldal Fordítás: Hábel János Kreisjugendring Rems-Murr e.v. Marktstr. 48, Backnang Institut für Friedenspädagogik Tübingen e.v. Corrensstr. 12, Tübingen

3 Tartalom Előszó 5 Tanulási modellek 1 Kultúraközi tanulás A kultúra megértése Az idegennel való viselkedés Előítéletek és ellenségképek Észlelés és kommunikáció Migráció és integráció Multikulturális és transzkulturális társadalom A kultúraközi tanulástól a globális tanuláshoz Kiindulási pontok a tanuláshoz A lebonyolítás áttekintése 20 Anyagok A1 Kultúra: Az élet folyójában 24 A2 Kulturális dimenziók 25 A3 Kollektivista és individuális kultúrák 26 A4 Mi tipikusan német? 27 A5 Hovatartozások 28 A6 A vonal átlépése 29 A7 Othering: Mi és a többiek 30 A8 Csoportra vonatkoztatott emberellenesség Európában 31 A9 Idegenek a saját országukban 33 A10 Idegenellenesség Európában 34 A11 Az iszlám címszó 35 A12 A kommunikáció megértése 36 A13 A véleményed 37 A14 Projekt: Színházi munka 38 A15 Projekt: Etnikai nyomkeresés 41 A16 Projekt: A szigetjáték 42 2 Konfliktuskezelés Konfliktuseszkaláció Kultúraközti konfliktusok Konstruktív konfliktuskezelés Megvalósítás A lebonyolítás áttekintése 51

4 Anyagok A1 A konfliktus körül 55 A2 Ami tipikus a konfliktusokra 56 A3 A konfliktusív 57 A4 A vitakultúra 58 A5 Konfliktuseszkaláció 59 A6 Mi eszkalál mi deeszkalál? 60 A7 Szükségletek a konfliktusban 61 A8 Konstruktív konfliktuskezelés 62 A9 Problémaszituációk kezelése 63 A10 Dzsámik építése 64 A11 Konfliktuselemzés 65 A12 Perspektívaváltás 66 A13 A tetralemma Média és erőszak Az életvilág mint médiavilág Erőszak a médiában Az erőszak befolyása a médiában Mennyi erőszakot tolerálnak a médiában? Az internet problématerületei A mediális és a valóságos erőszak A média kompetens kezelése Didaktikai belépések a témába A lebonyolítás áttekintése 80 Anyagok A1 Médiajegyzőkönyv 83 A2 A reklám megértése és megváltoztatása 84 A3 Trailer filmek és számítógépes-játékok számára 85 A4 A véleményed? 86 A5 A Média és erőszak tanulókör 87 A5-1 Háborús film háborúellenes film 88 A5-2 Hősök 89 A5-3 Gyilkos játékok pro és kontra 90 A5-4 Nők és férfiak a médiában 91 A5-5 A reklám megváltoztatása Irodalom 93

5 Előszó A nemzetközi Tripla V: Values vs. Violence ( Értékekkel az erőszak ellen ) projekt az élet és az együttélés központi kérdéseivel foglalkozik. Az értékekkel való foglalkozásra ösztönöz, valamint szeretne értékekre irányuló cselekvésre bátorítani, és erre alkalmassá tenni. Az első kézikönyv ehhez alapvető információkat és tanulási modelleket bocsájtott rendelkezésre. (1) Ez a második didaktikai kézikönyv három további, az értékkommunikáció számára központi területtel foglakozik. Ezek a kultúraközi tanulás, a konfliktuskezelés, továbbá a média és az erőszak. A modern társadalmak multikulturális társadalmak, amelyekben különböző kulturális hátterű emberek élnek együtt. A másikkal (az idegennel) való viselkedés ennek során önmagunk megismerésének kulcsává válik. E folyamat mindig érinti a saját identitás és a (kulturális) hovatartozás területeit is, és felvetődnek azok a kérdések, hogy mi különböztet meg bennünket másoktól, és mi a közös bennünk. A konfliktusok végigkísérik az emberek és a csoportok életét. Ezért az erőszakmentes együttélés számára elengedhetetlen annak ismerte, hogy a konfliktus mitől eszkalálódik, és melyek a deeszkaláció és a konstruktív konfliktuskezelés lehetőségei. Az életvilág ma mindig egy a média által is alakított sőt, gyakran uralt világ. A médiában bemutatott erőszak nagyon elterjedt jelenség, ami sok gyerek és fiatal számára attraktív. A veszélyek ismerete, de mindenek előtt azoknak az esélyeknek is az ismerete, amelyek összefüggnek a médiával való foglalkozással és ezek hatékony alkalmazási lehetőségei ezért központi jelentőségűek a korszerű pedagógia számára. Mindhárom terület lényegében érinti az értékek témáját, mivel a kultúraközi tanulásnál épp úgy, mint a konfliktuskezelés során, valamint a média megjelenésében és tartalmában az értékek folyamatosan láthatóvá válnak és (tudatosan vagy tudattalanul) átadódnak. Mindhárom terület nem csupán kognitív tanulási téma, hanem ezek erősebben érintik meg az emberek érzelmi világát, mint a legtöbb más téma. Ennek a gyakorlati kézikönyvnek két funkciója van: egyrészt multiplikátorok képzését szolgálja és egyúttal az ő csoportokkal és osztályokkal ill csoportokban és osztályokban való további munkájuk alapja. A könyvünk ezt a munkát alapszövegekkel, valamint konkrét metodikai-didaktikai anyagokkal és médiával támogatja. (1) Günther Gugel: Didaktisches Handbuch 1: Werte leben. Tübingen/Backnang 2011.

6 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1. Kultúraközi tanulás Az UNESCO a kultúraközi kompetencia fejlesztését mint a személy idegen iránti észlelőképességének bővülését, valamint a másik másikként való elfogadásának képességét a békére és a demokráciára való nevelés magvának tekinti. A tanulás feltétele a találkozás más (idegen) kultúrákkal. Ez találkozás a múltban klasszikus módon mint cserekapcsolat, partnertalálkozó, vagy tanulmányút külföldön történt meg. Jelenünk új kihívása tulajdonképpen az, hogy a kultúrák találkozása egyre növekvő mértékben áthelyeződött a társadalmunkba, szinte a hétköznapjainkba. Csak ha a távoli közel kerül, válik az ismeretlen idegenné (vö. Neckel 2010, 54. old. és kk.). A kultúraközi tanulás koncepciója tehát a társadalmon belüli és a nemzetközi kihívásokkal egyaránt összefügg. Humanitárius okokból fontos, mivel minden társadalomban élnek kulturális kisebbségek, és az egyre növekvő nemzetközi migráció és integráció, valamint az erősödő menekültáradatok miatt szükséges egymás megértése. Politikai okokból fontos, mivel a folyamatos diszkrimináció és a jogok megvonása a társadalmak demokratikus felépítésének károsodása nélkül nem lehetséges. Gazdasági okokból fontos, mivel a nemzetileg elszigetelt gazdaságok ma már nem életképesek. Unverzalisztikus okokból fontos, mivel a közös Egy Világ ( One World ) reális utópiája csak kölcsönös tanulási folyamatok révén valósítható meg. És nem utolsó sorban pszichológiai okokból fontos, mivel esélyeket kínál a személyes horizont bővülésére és az érésre. Elvárások a kultúraközi tanulással kapcsolatban A képzés ma sokkal inkább, mint bármikor interkulturális feladat, melynek keretében az idegen kultúrák és a saját kultúra másságának kezelése, valamint a szubjektumban a másikkal való bánás központi jelentőségű mondja Christoph Wulf (2006, 257. old.). A kultúraközi tanulásnak ma az a feladata, hogy elősegítse a kulturális sokszínűség tiszteletét, valamint a különböző életmódok iránti kölcsönös megértést, és ennek során állandóan tartsa szem előtt az emberi jogok megvalósítását. Ez társadalmunk számára konkrétan azt jelenti, hogy: külföldi polgártársainak garantáljuk a támadásoktól való védelmet: Biztosítjuk számukra az élet minden területén a fizikai és pszichikai sértetlenséget. felismerjük a diszkriminációkat (a rejtetteket is), hogy ezeket azután lebontsuk: A törvényekben és a rendeletekben lévő hátrányos megkülönböztetéseket és diszkriminációkat ugyanúgy megszüntetjük, mint a valós együttélésben meglévőket. 6

7 KULTÚRAKÖZI TANULÁS szolidárisak vagyunk: A hétköznapi élet során támogatást és segítséget nyújtunk a gyengébbeknek. lehetővé tesszük a részvételt: A kulturális kisebbségek számára részvételi jogokat adunk politikai, társadalmi és gazdasági téren. megvalósítjuk az egyenlőséget: Nem csak toleranciát gyakorlunk minden társadalmi szinten, hanem rögzítjük az esély- és a részvételi egyenlőséget (akadálymentesség, bevonás). A kultúraközi tanulás területei Interetnikus együttélés helyben Nemzetközi találkozások A saját személyre vonatkozóan Rákérdezni a saját értékekre Elviselni aki/ami idegen Az idegent kihívásként megélni Önreflexió Felismerni a saját és az idegen előítélet-struktúrákat Más személyre vonatkozóan Érdeklődés az idegen/az új iránt Kommunikációs képesség A nyelv szerepét (fel)ismerni Nyelveket tanulni Konfliktusképesség Védelmet biztosítani a támadások elől. Más kultúrákra vonatkozóan A kultúrsokk kezelése (az el- és visszautazásnál) A saját kulturális identitást ismerni Egy idegen kultúrához való alkalmazkodás fázisait ismerni Mást azonos értékűnek elismerni Alapok Az emberi jogok elismerésének alapján vitatkozni. Lemondás a fenyegetésről és az erőszak alkalmazásáról Az idegen félelem nélküli elviselésének képessége; a saját, idegentől való félelem kezelése Kíváncsiság a másság iránt Más kulturális értékek és normák (ezen az alapon) egyenjogúként való elismerése Konfliktusok elviselése és konstruktív kihordása A kultúraközi tanulás ebben az értelemben tehát messze túlmegy a személyes beállítódások megváltoztatásán. Megkívánja a népben való gondolkodástól való elfordulást, amely a részvételi jogokat kizárólag a vérségi kötelék révén szerzett állampolgársághoz köti. Ez szükségessé teszi a transznacionális és transzkulturális tájékozódási pontok felé való fordulást. A pedagógiai tanulási folyamatok számára ez azt jelenti, hogy el kell hárítani a tanulók mély elbizonytalanodását, ugyanis ezek a változási folyamatok érzelmileg erősen telítettek és félelmekkel terheltek. Ahhoz, hogy más kultúrákkal foglalkozhassunk, a találkozás lehetősége mellett az idegen nyelv tanulásának lehetősége éppen olyan fontos, mint az anyanyelven való megszólalás, és ez amilyen korán csak lehetséges, támogatandó. 7

8 KULTÚRAKÖZI TANULÁS Bár a kultúraközi tanulásnak a különböző kultúrák közötti különbségeket és azonosságokat megélhetővé kellene tennie, a döntő tanulási folyamatok csak ott történnek meg, ahol nem teszik zárójelbe a konfliktus- és tabutémákat, hanem tudatosan foglalkoznak velük, és ahol keresik a konfliktusok konstruktív kezelési formáit. A sokszínűség, az elfogadás és a tolerancia azonban nem térhet el az önkény és az azonos értékűség felé, hanem mindig az emberi jogok zsinórmércéjéhez kell mérhetővé lenniük. A kulturális sokszínűség pozitív értékeléséről van tehát szó. Az idegen kultúrák megértése mellett mindig a saját kultúráról és a saját kulturális identitásról, valamint a rájuk való reflektálásról is szó van. Az kultúraközi tanulás területei A kultúra megértése Az idegennel való bánásmód Előítéletek és ellenségképek Észlelés és kommunikáció Kultúraközi konfliktusok Migráció és integráció Multikulturális és transzkulturális társadalmak A kultúraközi tanulástól a globális tanulás felé 1.1 A kultúra megértése Kultúrák nem szilárdan álló, magukba zárt, változtathatatlan képződmények. Nem is államokra, vagy nemzetekre vonatkoznak, hanem rendkívül variálhatóak és rugalmasak. A kultúra tág értelemben véve minden, amit az emberek hoznak létre, vagy alakítanak ki, és így ellentétben áll a természettel, amivel jelenünkben azonban ugyancsak szinte kizárólag emberi beavatkozások révén erősen megváltoztatott módon találkozhatunk. A kultúra úgy is felfogható, mint szimbólumok és jelek létrehozása és ezek kölcsönhatása. Hall (1976) szerint a kultúra csak kis részben áll látható, érzékelhető elemekből, mint amilyen az írás, a nyelv, a zene, a művészet, a zene, a technika, a szokások és a hagyományok. Ami a kultúrában a legfontosabb, az láthatatlan és fel kell deríteni: ezek az értékek, a normák, az időfelfogás, stb., melyek a mindenkori identitást kialakítják. A (rész)kultúrák létrehozzák a maguk saját specifikus viselkedési és érintkezési módjaikat, amelyek a kultúrán belül magától értetődőnek és normálisnak tűnnek, de a kívülről szemlélve gyakran különösnek vagy idegennek hatnak. Idegennek lenni 8

9 KULTÚRAKÖZI TANULÁS azt jelenti, hogy az eddigi kulturális szokások már nem maguktól értetődőek, és nem alkalmazhatóak minden további nélkül. A megszokott módon való gondolkodás többé már nem lehetséges (Neckel, 2010, 57. old.). Látható (inkább tudatos) nyelv, művészet, zene, technika, szokások, hagyomány, Láthatatlan (inkább tudattalan) értékek, normák, időfelfogás, a térelsajátítás, tabuk, Hofstede (2008) a kultúrák közötti különbségek öt dimenzióját különbözteti meg: A hatalmi távolság: Hogyan alkalmazzák egy kultúrában a hatalmat és az egyenlőtlenséget? A kollektivizmus versus individualizmus: Az individualizmust vagy a kollektivizmust részesítik előnyben egy kultúrában? Férfiasság versus nőiesség: A kultúra inkább maszkulin, vagy inkább feminin jellegű? Bizonytalanságkerülés: Hogyan kezelik a bizonytalanságot? Hosszú távú orientáció versus rövid távú orientáció: Rövid, vagy hosszú távú orientáció létezik? (vö. Ezekben a dimenziókban lehet a kultúrák közötti azonosságokat és különbségeket meghatározni és leírni. A globalizálódás folyamata egyrészt a kultúrák (részterületei) közötti hasonuláshoz vezet, amelyet az életstílusokat és az értékelképzeléseket illetően gyakran mint erősödő elnyugatosodást kritizálják, de tudatos elhatárolódáshoz is vezet. Mind gyakrabban figyelhető meg a hibridizálódás jelensége is, az eddig összeegyeztethetetlen kulturális életmódok összeboronálása értelmében. Habár a legtöbb társadalomban kezdetben több (rész)kultúra létezik egymással és egymás mellett, ezek idővel egyre erősebben összekeverednek, minek során a többségi társadalom a mennyiségi fölénye alapján meghatározza és reprezentálja a közösség kulturális normáját (uralkodó kultúra). Ezeket az uralkodó kultúrákat a hatalomgyakorlásuk és a kisebbségi kultúrák bekebelezésének tendenciája jellemzi. 9

10 KULTÚRAKÖZI TANULÁS A szociális érzékelés, a verbális és nem verbális kommunikáció módja ugyanúgy kultúrafüggő, mint az élet- és viselkedési módok, vagy specifikus csoportok önfelfogása. Ezeket emiatt csak ritkán lehet intuitív módon megfejteni, mindig értelmezést is kívánnak, és nem ritkán félreértésekhez, vagy konfliktusokhoz is vezetnek. Kultúra A kultúra fogalma a latin colere igéből származik, amelynek négy különböző jelentése van: (1) (be)lakni, megtelepedni; (2) ápol, díszít, (ki)alakít, megőriz, nemesít; (3) megmunkál; megművel, földet művel, (4) tisztel, imád, ünnepel InWent 2006, S. 12. old. A kultúra négy szintje művészet magas kultúra életvilág etnikum (be)lakni letelepedni 1 2 kultivált kultúrkincs szellemi kultúra ápol kultúrnyárspolgár díszít (ki)alakít nemesít földet művel megmunkál baktériumkultúra kultúrakerülő kultúrakövető kultúrnövény kultivál 3 4 tisztel imád kulturális ünnepel intézmény, Mária-kultusz, kultikus cselekmény, kultikus, kultuszközösség IKO 2004; 10

11 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1.2 Az idegennel való viselkedés Az idegenek viselkedése, a világnézetük, az érintkezési formáik, a szokásaik és erkölcseik állandó kérdést jelentenek arra vonatkozóan, hogy az emberek mit tartanak ismerősnek és normálisnak. Ez az állandó konfrontáció elbizonytalanítja az embereket, és a saját értékeik, valamint életmódjuk megkérdőjelezésének érzik. Ahelyett, hogy foglalkoznának vele, ezt a provokációt inkább gyakran elhárítják, leértékelik és elnyomják. Ennek során megmarad a fölény és az erő érzése, amely valójában bizonytalanságot és hiányos öntudatot takar. Az idegen lekicsinylésével megkísérlik a saját gyengeségüket fölényérzéssé, a fölény illúziójává változtatni. Az idegennel való foglakozás ezért tehát elsőként a saját elnyomott, vagy letagadott részeinkkel való foglakozást jelenti. A rajtunk kívül lévő idegenhez való viszonyunk attól függ, hogy mi idegen számunkra saját magunkban. A belső külföld (Freud) döntően meghatározza, hogy a külföldiek mit tapasztalnak meg részünkről. Ahhoz, hogy sikeres lehessen a kultúraközi oktatás, a fiataloknak tapasztalatokat kell szerezni az idegenszerűségről, azaz egyebek között saját magukban kell megtapasztalniuk az idegent, hangsúlyozza Christoph Wulf (2006, 20. old.). Csak ezen az alapon lehetséges a nyitottság a másik ember iránt és a másik ember szemszögéből való gondolkodás. Ebből a helyzetből új feladatok adódnak. Ezek közé tartozik a másik új reprezentációinak kialakítása, az új lojalitások és szolidaritások létrehozása. Georg Auernheimer (évszám nélküli művében) is arra mutat rá, hogy ha a kultúraközi kapcsolatokat ingroup-outgroup-viszonyokként határozunk meg, akkor az idegenről alkotott képeink ezekben mindig szerephez jutnak. Ezek a másokról alkotott képeink irányítják elvárásainkat és az elvárásokkal kapcsolatos elvárásainkat (Erwartungserwartungen), és ezzel akcióinkat és reakcióinkat. A sztereotípiáink és előítéleteink nem tisztán egyéni természetűek, hanem ezeket a társadalom hagyományozza át és közvetíti. Holzbrecher (2005, 401. old.) megmutatja, hogy barbarizmus ott alakult ki, ahol az idegent kirekesztették. Az európai történelem bizonyítja, hogy az idegennel való találkozás és foglalkozás értelmezhető a civil társadalom fejlődésének feltételeként: ha pontosabban megnézzük, az átváltozások, a határátlépések és a feszültségi viszonyok alakítása lényeges feltételi a politikai kapcsolatok, és az emberi érintkezési formák humanizálásának. Sokféle identitás Minden ember sokféle kötődéssel rendelkezik. Mindenki sok különböző közösségi mintát hordoz, ez tartalmazza a legfontosabb közös vonást, amely az egyik az ember összes megosztott identitásai közül. Az identitások sokféleségét a csoporterőszak létrejöttekor mindig rendszeresen leértékelik. Ezt az erőszakot pontosan egy kötődéshovatartozás privilegizálása, mint a személy reális identitása hívja elő. Ebből jön létre az emberek között konfrontáció imaginált képe, amely pontosan egy az őket elválasztó vonal mentén halad. ( ) Mi sok különböző csoporthoz tartozunk, és közülük mindegyikhez érezhetünk lojalitást és közelséget. A sokféle identitásunk egyetlen egy identitás nyers szingularitására való redukálása az, amely a szükségtelen elkülönítésükért felelős. Amartya Sen: Auf die Gemeinsamkeiten besinnen. In: Frankfurter Rundschau, , 34. old. 11

12 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1.3 Előítéletek és ellenségképek Előítéleteken másokról való olyan elsietett ítéleteket értünk, amelyek erősen általánosítanak, melyeket állandóan ismételnek, és amelyek másokat megbélyegeznek. Az előítélet fogalmát itt ebben az értelemben használjuk: negatív beállítódás személyek vagy csoportok iránt kizárólag a csoportjukhoz való tartozás alapján. A személyeket így nem a személyes tulajdonságaik alapján értékelik le, hanem egy idegen csoporthoz való tartozásuk alapján (Zick és mások, 2011, 31. old.). A külföldi polgártársakkal szembeni előítéletek és ellenségképek feltételezik, hogy őket alacsonyabb rendűnek, a saját csoportot pedig magasabb rendűnek tartják. Bizonyos csoportok e besorolás alapján bűnözőnek, piszkosnak, munkakerülőnek, pénzéhesnek számítanak. Őket tartják felelősnek a társadalmi problémákért, vagy a hiányosságokért (külföldiek túlzott jelenléte, lakáshiány, munkanélküliség, stb.) Kiélezett helyzetben a gyengébbnek tartott csoportokat lehet diszkriminálni, elnyomni, sőt akár meg is semmisíteni. Az ilyen diszkriminációk nem csak a hétköznapokban történnek szidalmak, zaklatások, megalázások, tettleges támadások és hasonlók révén, hanem az üzemekben és a közigazgatásban is, pl. rosszabb munkahelyek, alacsonyabb fizetések, munkahelyi balesetek magasabb száma, magasabb munkanélküliség, magasabb biztosítási díjak, stb. formájában. Ez a törvényekben és a rendeletekben is láthatóvá válik, mint pl. a polgárjogok megvonásában (pl. a helyhatósági választásoknál), a tartózkodásra vonatkozó utasításokban, korlátozott nagyvonalúságban, hátrányok az adójogban, a munkaközvetítésben a német érdekeknek való alávetésben, stb. Az ellenségképek szociálisan közvetített értelmezési minták a társadalmi és politikai történések számára. Ezek negatív előítéletek, amelyek csoportokra, etnikumokra, államokra vagy ideológiákra vonatkoznak (a következőkhöz lásd: Sommer 2005, 303. old. és kk.). Az ellenségképek azt jelentik, hogy a valóságot negatív torzításban észlelik. Az ellenségképek által a saját pozitív önképeket fenn lehet tartani (idealizálni lehet). Az ilyen képek megtakarítják a valósággal való foglalkozást, megmagyarázzák a félelmeket és igazolják az erőszakot. Ugyanis az ellenség elleni küzdelem és annak elpusztítása törvényes. Az ellenségképek segítségével lehet manipulálni a véleményeket, és legitimálni a politikailag kérdéses döntéseket. Az ellenségképek fő ismérvei: Negatív értékelés: Az ellenséget gonosznak, kegyetlennek, alattomosnak és (erkölcsileg) alacsonyabb rendűként mutatják be. Elembertelenítés: Az ellenségnek letagadják az emberi mivoltát (aki egy patkány, egy szörny, vagy maga az ördög), ezért nem szükséges rá erkölcsi normákat alkalmazni. Hibáztatás: A negatív eseményekért a felelősséget egyoldalúan az ellenség számlájára írják. Az iszlám mint ellenségkép A kelet-nyugati konfliktus vége után az agresszív kommunizmus ellenségképét az iszlám ellenségképe váltotta le. Az iszlámról való beszéd sokakban negatív asszociációkat ébreszt, amelyeket terrorral, világuralommal, intoleranciával és a nők elnyomásával hoznak összefüggésbe, amelyeket fenyegetőnek és félelmetesnek értékelnek, és mint ilyeneket el kell utasítani, vagy akár küzdeni kell ellenük. Ennek során az iszlámot, mint egy egzotikus és idegen vallást mutatják be. Az iszlámizmust (tehát az iszlám ihletettségű vallási-militáns fundamentalizmust) azonosítják az iszlámmal. Megkülönböztetések többé már nem lehetségesek. A (nem csak pedagógiai) kérdés az, hogy miként lehet a spontán iszlám = terrorizmus asszociációt feltörni és megváltoztatni (Auernheimer 2008, 208. old.) és ebben milyen szerepet játszik a média? Iszlám és keresztény világ Az ellentét nem az iszlám és a keresztény világ között áll fenn, az ellentét a keresztény világon belüli különböző álláspontok között van, és a muszlim, a hindu vagy a buddhista világon belül. Nagy hiba azt feltételezni, hogy az egyes kultúrák homogének. A kultúrák harcát látni ugyancsak nagy hiba. Amartya Sen, Frankfurter Rundschau, , S. 31. old. 12

13 KULTÚRAKÖZI TANULÁS Nulla összegű gondolkodás: Az ellenségtől gonoszságot és agresszivitást várnak. Minden, ami neki hasznos, a saját oldalt károsítja. Az ilyen praktikák társadalmi szerepe az, hogy elterelje a figyelmet a társadalmi problémákról és a válságokról (bűnbakfunkció), valamint, hogy a saját lakosságot integrálja az idegen kirekesztésével. Az emberek jogairól szóló jelentések, mint amilyeneket például az Amnesty International készít, minden évben újra rámutatnak arra, hogy az ilyen (különösen a menekültekkel szembeni) politika az emberjogi chartával, ill. a gyerekek jogairól szóló megállapodással nem egyeztethető össze. Az, hogy az ilyen előítéletek inkább az előítéletek hordozóinak lelki állapotáról, mintsem a külföldiekről mondanak valamit, már abban is megmutatkozik, hogy az ilyen előítéletek annál nagyobbak, minél kisebb a külföldiek részaránya a lakosságban (pl. a keletnémet tartományokban). 1.4 Észlelés és kommunikáció A világon nyelvet beszélnek. Anyanyelvként az első helyen a mandarin (kínai) áll (930 millió ember), amelyet az angol (565 millió), a hindi/indiai (400 millió), a spanyol (375 millió), és az orosz (291 millió) követ. A német a 12. helyen áll (EED 2007, 10. old.). A nyelv kulcs a világhoz. Összefügg az észleléssel és a megértéssel. A szociális észlelést a kultúra alakítja. Az, hogy valamit ismerősnek, vagy idegennek érzékelünk, a kulturális hátterünktől függ. Az észlelt dolgok értelmezése dönt az értékelésükről, ennek során a nyelvismeret mellett a nonverbális terület központi szerepet játszik. A nyelvi nehézségek a kultúraközi tanulás integrális részének tekintendők. Egy nyelvi nehézséggel kapcsolatos szubjektív érzés nem függ attól a képességtől, hogy beszéljék a mindenkori másik nyelvet. (Haumersen/Liebe 1990). A mások meg nem értését az emberek gyakran mint gyámoltalanságot és tehetetlenséget élik meg. Ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a saját képüket másnak differenciáltan közöljék, vagy, hogy magukat nyelvileg megvédjék. Az ember ki van szolgáltatva a helyzetnek. Ennek átélését gyakran összekötik azzal a feltételezéssel, hogy mások róluk beszélnek, vagy a helyzeten mulatnak. A probléma így nem az, hogy miként lehet a nyelvi nehézségeket elkerülni, hanem az, hogy miként lehet a nyelvi problémákat produktív módon kezelni. A kultúraközi és a nemzetközi találkozásokhoz hozzátartozik a nem-értés. A szavak nem-értése rendszerint össze van kötve a mögöttük lévő összefüggések, szokások, gyakorlatok nem-értésével. A nem-értésre adott reakció lehet visszavonulás, vagy alkalom az összeszólalkozásra. A csere összeköt vagy? Az előítéletek csökkentésének feltételei a csoportközi kapcsolatok révén A kölcsönhatásban lévő csoportoknak a szociális, gazdasági vagy feladatspecifikus státuszuk tekintetében lehetőleg hasonlóknak kell lenniük; a kapcsolati helyzetnek egyenjogú együttműködésen kell alapulnia, hogy a csoportok a közös célokért együtt tudjanak működni; a csoportok közötti kapcsolatnak lehetővé kell tenni a személyes szintű informális cserét; a kapcsolatnak az egyenlőség légkörében kell létrejönnie; a csoportkapcsolatnak úgy kell megvalósulnia, hogy meg lehessen cáfolni negatív sztereotípiákat. A szociális kapcsolatok pozitív alakításához szükség van a politika által biztosított makroszociális feltételekre is. Vö. Günther Bierbrauer: Die Bedrohung kultureller Weltsichten. In: J. Calließ (Hrsg.): Der Konflikt der Kulturen und der Friede in der Welt oder: Wie können wir in einer pluralistischen Welt zusammenleben? Rehburg-Loccum 1995, 207. old. 13

14 KULTÚRAKÖZI TANULÁS A visszavonulás azt jelenti, hogy már csak az azonos nyelvűekkel kommunikálnak, és felhagynak minden további fáradozással a kölcsönös megértés és kommunikáció érdekében. Pontosan a kultúraközi/nemzetközi találkozás idegenszerűségében az anyanyelvhez történő visszavonulási lehetőségnek fontos stabilizáló szerepe is van. Arról van tehát szó, hogy megtanuljunk az olyan helyzetekkel bánni, amelyekben nem mindent tudunk megérteni. Azaz: tudjunk élni az ismeretlennel is. Ennek elviselése és produktív feldolgozása a kultúraközi tanulás legfontosabb feladatainak egyike. A nyelv több mint a megértés eszköze, mindig a számára alapul szolgáló kultúrára is utal, és így egyben az e kultúrát hordozó személyekre is. A nyelvvel való foglalkozás tehát a kultúrával való foglalkozás is. A nemzetközi találkozások során a nyelvi kompetencia hatalommal való rendelkezést is jelent. Az a mód, ahogy pl. egy csoporton belül a nyelvi problémával bánnak, elárul valamit ennek a csoportnak a hatalmi szerkezetéről is. A következtetésnek úgy kell szólnia, hogy fel kell készülni a korlátozott kommunikációra. A megértés sok időt igényel, és ezt be kell tervezni, mivel a kultúraközi találkozások a kommunikációra való kényszerből élnek. 1.5 Migráció és integráció A migrációs háttérrel rendelkező emberek a társadalmakban nem képzenek szociokulturálisan homogén csoportot. Ez a központi állítása a Sinus-tanulmánynak (2008, 2. old.) a németországi migráns-miliőkről. Egy sokrétű és differenciált miliő-táj mutatkozik meg. A migráns-miliők az etnikai származás és a szociális helyzet alapján kevésbé különböznek, mint az értékelképzeléseik, az életstílusaik és az esztétikai vonzódásaik szerint. Az azonos környezetben élő, de különböző migrációs háttérrel rendelkező emberek ezért jobban kötődnek egymáshoz, mint többi, de más miliőből származó földijeikhez. Ezért a származási országból nem lehet a miliőre következtetni. Integrációs nehézségeket leginkább az alsó rétegek miliőiben és a valláshoz kötődő miliőben lehet találni. A kutatás a társadalmi integrációs fok indikátorának többek között az interetnikus kapcsolatok gyakoriságát és intenzitását tekinti. Ehhez tartoznak a hétköznapi kapcsolatok, a barátságok, partneri viszonyok és a házasságok (Bundesamt für Migration 2010, 5. old. és kk.). A szülők rendkívül pozitívan képesek befolyásolni a fiatalok integrációját. Ez egyebek között abban mutatkozik meg, hogy a migránsok jobban integráltak, ha a szülők beszélik az adott nyelvet, ha szülők képzettsége magasabb, ha pozitív beállítottságot mutatnak gyermekeik társadalmi kapcsolataihoz, és ha a szülők barátokat találnak a mindenkori társadalomban. Menekültek Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a világon több mint 43 millió menekült van. Ők háborúk, természeti katasztrófák, éhség és szegénység elől keresnek védelmet. Több mint 15 milliónyian a saját anyaországukon kívül keresnek menedéket. Az öszszes menekült több mint 40 %-a 18 év alatti. Csak kevés (kb. az összes menekült 5 %-a) jön Európába. A többség egy szomszédos országban keres védelmet. A migrációs- és menekültmozgások a 20. század egyik központi problémájává váltak és a 21. század elején sincs kilátás a megoldásra. A szakemberek immár a menekültek évszázadáról beszélnek. vö. mub_artikel.php?id=

15 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1.6 Multikulturális és transzkulturális társadalmak Az idegenektől való félelem és az idegenellenesség meghaladásának koncepciójaként, és a különböző kultúrák békés együttélésének programatikus terveként a multikulturális társadalmat mindig mint részterületeiben már létező valóságot és mint célperspektívát írják le (vö. Demorgon/Kordes 2006, 27. old. és kk.). Annak értelmezésében, hogy mi nevezhető multikulturális társadalomnak, hogyan látják, és hogy egyáltalán megvalósítandó-e, jelentős különbségek vannak: egyrészt esélynek tekintik a súlyos társadalmi problémák és folyamatok megoldására, másrészt pedig a lakosság egy része fenyegetésnek is érzékeli, ami összefügg a saját kultúrája elvesztésével, továbbá a túlnépesedés veszélyeként élik meg. Az elkülönült népek és kultúrák elképzelése történelmileg nézve soha sem valósult meg. A kultúrák mindig kölcsönös csereviszonyban álltak egymással, valamint állandóan befolyásolták/befolyásolják és megváltoztatták/megváltoztatják egymást. Nincs homogén államalkotó nép, és a kultúrát sem lehet az államhatároknál feltartóztatni. A diverzitás joga egyénekre és csoportokra is vonatkozik, és tartalmazza a szabad döntést a hovatartozásról és különbségek megőrzéséről. Ez nem az államok kényszerítő joga, amelynek az egyének alá kell vessék magukat. Néhány politikus a multikulturális társadalom koncepciójára úgy tekint, mint amelyik csődöt mondott, mivel bizonyos külföldi csoportok nem akarnak együtt élni és ezen felül a domináns kultúrának joga van arra, hogy vezető kultúrának tekintsék. Mégis sokaknak a multikulturalizmus tűnik az egyetlen útnak, amivel a jövő alakítható, mivel az asszimiláció, tehát a többségi kultúrához való teljes idomulás (pl. a többségi kultúrának való alávetés) egy demokráciában aligha megvalósítható. Azonban a multikulturális társadalom tervezete is ismer problématerületeket: egy társadalomban meglévő összes (rész)kultúra elvi egyenértékűségének és egyenjogúságának elképzelése az általános emberi jogokhoz mérten csak akkor reális, ha ezeket mindenki el is fogadja, ami fundamentalista áramlatoknál bizonyára nem áll fenn. Ugyanígy nem szabad a különböző etnikai csoportok politikai és történelmi tapasztalatait semmibe venni. A domináns kultúrából fakadó idomulási kényszer a más részkultúrák fejlődési lehetőségeit jelentős mértékben korlátozhatja. Így például a hagyományos nyelv megőrzése és támogatása fontos feltétele lenne egy kultúra fennmaradásának. Ezzel szemben áll azonban az iskolarendszerbe és a munka világába történő szükséges integrálódás a maga nyelvi követelményeivel. Azt a kérdést, hogy vajon a különböző etnikai csoportok részt kívánnak-e egyáltalán venni a multikulturális folyamatban, gyakran pozitívan megválaszoltként állítják be. De ez valóban így van? A migrációkutatás azt mutatja, hogy az etnikai csoportok a bevándorlásuk után hosszabb ideig a bezárkózottság fázisában élnek (önvonatkoztatás Ichbezogenheit), mielőtt meg tudnának nyílni a társadalom többi részének. 15

16 KULTÚRAKÖZI TANULÁS Az identitás megtalálásának ezt a folyamatát nem szabad egy párhuzamos társadalom létrehozásaként félreérteni, és ez ellen küzdeni, hanem úgy kell felfogni, mint az integráció útjának egy átmeneti fázisát, amelyet hatékony kisebbségvédelemmel kell kísérni. A migránsok és muszlimok lakossági hányada Európában Muszlimok Migránsok Fontos származási országok Németország 7,00 % 12,3 % Törökország, a korábbi Szovjetunió, Kelet-Európa Nagy-Britannia 4,00 % 9,1 % Délkelet-Ázsia, Pakisztán, Karib-szigetek, Lengyelország Franciaország 10,00 % 10,4 % Észak-Afrika, mindenek előtt Algéria Hollandia 6,00 % 10,1 % Indonézia, Surinám, Marokkó, Törökország Olaszország 2,10 % 4,3 % Balkáni országok, egyebek között Románia; Afrika Portugália 0,14 % 7,3 % Afrika, Zöld-foki Köztársaság, Ukrajna Lengyelország 0,07 % 1,8 % Kelet-Európa, mindenek előtt Ukrajna Magyarország 0,03 % 3,1 % Románia, Bulgária, különösen a korábban magyar területek Zick u. a. Die Abwertung der Anderen. Berlin 2011, 24. old. Transzkulturalitás A kultúrát nem lehet statikusnak, homogénnek és nemzetinek felfogni, ugyanis folyamatosan változásoknak, fejlődésnek, alkalmazkodásnak és védekező harcoknak van kitéve. Ha pontosabban szemügyre vesszük a meglévő kultúrát, az sokféle részkultúrából áll, amelyeket különböző eredetű elemek alkotnak (ezek keverékei) és amelyek megkísérlik megtalálni az újítás a megőrzés között az egyensúlyt. A filozófus Welsch (1996) ezt a keveréket a transzkultúra fogalmával írja le (vö. Bittl 2008). Az állandó változások folyamatában hordképes válaszokat kell találni a kultúrák jogi, szociális és gazdasági egyenjogúságára vonatkozó kérdéseire, valamint a német (és a külföldi származású) lakosság látható félelmeire. A döntő kritérium az együttélés tudatos alakítása iránti akarat az összes csoport azonos értékűségének szempontja alapján. 16

17 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1.7 A kultúraközitől a globális tanuláshoz Ma szükségesnek látszik a kultúraközitől a globális tanuláshoz vezető lépés megtétele, értve ez alatt a globalizálódás sokféle befolyásoló tényezőivel és hatásaival való elmélyült foglalkozást, összekötve az egy világ megértésével. A globális tanulás globális világlátást tesz lehetővé, és láthatóvá teszi a helyi élet világa és a globális összefüggések közötti kölcsönhatásokat. A globális tanulás koncepciójára a tartós hatású képzés mellett úgy tekintenek, mint a jövőre irányuló képzés második pillérére. Mindeközben a globális tanulás fogalmát nem egységesen használják. E fogalom azonban világossá kell tegye, hogy ez a koncepció túlmutat a nemzeti érdekeken, és a globális térben zajló társadalmi, politikai és szociális fejlődéssel és összefüggésekkel, továbbá az ezekkel kapcsolatos pedagógiai reakciók és cselekvések lehetőségeivel foglalkozik. A svájci Iskola az Egy Világért fórum a globális tanulást úgy határozza meg, mint a globális perspektíva átadását, valamint a globális felelősségű személyes döntéshez és cselekvéshez történő (oda)vezetést az oktató munka minden fokán. A globális tanulás nevelői és oktatáspolitikai megvalósítása a kognitív orientációk közvetítése mellett erősen ágyazódik a szociális tanulási területekbe. A megszokott oktatási formákat ezért meg kell változtatni és ki kell egészíteni. Ez azt is feltételezi, hogy újra kell gondolni a tanítás és tanulás szervezetét. A globális tanulás koncepciójának kialakításában öt kritérium játszik központi szerepet: 1. A globális változások bevonása: A globális tanulás vonatkoztatási pontjai a jelen globális változásai kell legyenek (többek között a globalizálódás, a globális fenyegetések, a menekülés és migráció ). Ezek közül a globális fenyegetések területét az emberiség jövőbeni fejlődése számára meghatározónak tartják. Minden globális fenyegetésben közös, hogy túllépnek a régiók határain, az érintett területen élő emberek többségét érintik és kihatnak az eljövendő generációkra. 2. Az innovatív tanulás lehetővé tétele: A kreatív problémamegoldásokat, amelyek az anticipatorikus és participatorikus módon lehetséges fejleményeket és a jövőbeni adottságokat a saját megfontolások közé bevonják, meg kell tanulni és általános oktatási elvvé kell emelni. Az innovatív tanulás a jövőre irányul, tekintetbe veszi a hosszú távú trendeket, valamint a mai döntések kihatásait a jövő generációkra. 3. Hálózatban való gondolkodás közvetítése: Nem csak az utóbbi évtizedek ökológiai katasztrófái, hanem számos háború és válság is egyértelművé tette, hogy sem a problémaelemzés, sem pedig a cselekvési lehetőségekre irányuló kérdés során nem szabad egyes fejleményeket és jelenségeket elszigetelten szemlélni. Döntő 17

18 KULTÚRAKÖZI TANULÁS a különböző okozati vonulatok egymásra hatása, és emiatt a feldolgozás során is sokféle kiindulási pont válik szükségessé. A hálózatban lévő rendszerekben való gondolkodás elengedhetetlen. 4. A szolidáris életre való bátorítás: A saját életstílussal ki kell fejezni a szolidaritást másokkal. Az Egy Világról való kép sok területen már a valóság leírása. Mégis alig valósítjuk meg a hétköznapjainkban azt, hogyan függ össze szorosan az egyes ember életmódja mások sorsával. Az Egy Világ tudatában szolidárisan élni azt jelenti, hogy a saját életstílusunk kihatásaira is gondolunk, amit más (gyakran igen távoli) országokban élő más emberek élethelyzetére és munkakörülményeire, valamint az egész bioszférára gyakorolnak. Ehhez tartozik annak belátása is, hogy a saját jóléti- és fogyasztási modellünk más országokra nem vihető át. 5. Képessé tétel az erőszakmentes együttélésre: A változások és az átalakítások folyamata soha sem zajlik le (részben mélyreható) konfliktusok nélkül. Ezért a globális tanulás egyik leglényegesebb és legfontosabb feladata, hogy támogassa a konstruktív konfliktuskihordásról való ismerteket, az ehhez szükséges képességeket és az erre való készséget, valamint hogy ehhez megfelelő programokat bocsásson rendelkezésre. 1.8 Kiindulási pontok a tanuláshoz Az kultúraközi találkozások és a kultúraközi tanulás helyei ma sokfélék, és a hétköznapjainkban épp úgy megtalálhatóak, mint utazás során, az iskolában, vagy az üzemben. Azonban nem minden találkozás válik tanulási eséllyé és tereppé. Auernheimer (1995, 239. old.) a kultúraközi ifjúsági munka feladatait az alábbi területeken látja: A konfliktusokat, különösen a kultúraközi konfliktusokat feldolgozni, ezeket legalább szóba hozni; kölcsönös sztereotípiákról és előítéletekről kommunikálni, a korlátozott észlelési mintákat tudatosítani; más perspektívákat felfedezni, magunkat a mások szemével nézni; mások életmódjába bepillantani, hogy a saját életmód racionalitását relativizáljuk; a szociálstrukturális hátrányos helyzeteteket lehetőleg minél közelebbről megtapasztalni ezt legjobban esetekkel konfrontálódva lehet, esetleg a saját csoportéból (Óvakodni kell a részvétpedagógiától!); a beavatkozó cselekvést kipróbálni; az etnikai határokon átlépő együttműködési tapasztalatokat szerezni; a kulturális repertoárt bővíteni, egyebek között a kulturális szimbólumok játékos használatával. 18

19 KULTÚRAKÖZI TANULÁS A kultúraközi tanulás előfeltétele az idegen iránti kíváncsiság, és erre építve saját magunkban a másikat (az idegent) megismerni. A különböző életstílusok és a kulturális hovatartozások találják meg a kifejeződési lehetőségeiket és a helyüket. A tanárok és az ifjúsági vezetők legyenek tisztában a saját kulturális hátterükkel, és ezzel összefüggésben saját alapfeltevéseikkel, értékeikkel, normáikkal. Az anyagok A kultúraközi tanulás számára a következőkben ezekhez a területekhez kínálunk anyagokat és didaktikai belépési módokat: A kultúra megértése: Mi tünteti ki a kultúrákat? Tulajdonképpen mi a tipikusan német? Mi különbözteti meg a német kultúrát a többitől? Mik a saját kultúra központi elemei, ill. mi belső logikája és melyek az idegen kultúráké? Az idegenséggel való bánás: A másik személy önmagában való látása és megismerése. A másik hatásának tudatos érzékelése. A másikkal, az idegennel való bánásmód tudatos alakítása. A különbségek elviselése. Előítéletek és ellenségképek: Rákérdezés a sztereotípiákra és előítéletekre. Találkozás a kulturális hovatartozáson alapuló lekicsinyléssel és diszkriminációval. A kultúraközi kommunikáció támogatása: Megengedettek az új észlelések és lehetséges a perspektívaváltás? Ápolják és támogatják a többnyelvűséget? Integráció és együttélés: Megtanulni megérteni, mit jelent az integráció, és hogyan lehet azt úgy alakítani, hogy a migráns személyek megtalálják helyüket a társadalomban. Az integráció és az együttélés mint kölcsönös folyamat megértése. A siker mindkét fél készségétől függ. Az ebbe a kötetbe felvett anyagok sokféle képzési helyzetben alkalmazhatóak: esti rendezvényeken, oktatási órákon és csoportfoglalkozásokon, nappali rendezvényeken vagy hétvégi szemináriumokon. A szemináriumok lebonyolításánál egy javaslatról van szó, amelyen a mindenkori célcsoport számára természetesen változtatni lehet és kell. Kultúraközi tanulás a művészet révén A művészetet nem korlátozza a nyelv, és ezért a különböző kultúrákból származó gyerekek és fiatalok számára elérhető. A művészet fontos lehetőséget jelent, hogy gyerekeknek és fiataloknak közvetítse a kulturális örökségüket. A művészeti oktatás célja, megtudni valamit a kultúrák gazdagságáról és különböző voltáról. A művészet lehetővé teszi a saját kultúra gyengeségéről, vagy más kultúrákkal szembeni fölényéről való vélemények feldolgozását, és annak megmutatását, hogy a kultúrák hogyan függnek egymástól, miként befolyásolják és termékenyítik meg egymást kölcsönösen. A művészet kifejezi a kulturális változást. A művészet alkalmas a kultúrák egyenjogúságával kapcsolatos kérdések feldolgozására. Christoph Wulf: Anthropologie kultureller Vielfalt. Interkulturelle Bildung in Zeiten der Globalisierung. Bielefeld 2006, 52. old. és k. Kérjük figyelembe venni Megfelelő méretű szemináriumterem a játékjelenetekhez és a mozgáshoz; Minden résztvevő számára másolat a felhasznált anyagokról; Ha szükséges, az anyagok fóliára másolása, vagy Powerpointok készítése. 19

20 KULTÚRAKÖZI TANULÁS 1.9 A lebonyolítás áttekintése Ez a lebonyolítás az anyagok alkalmazásának egy lehetőségét példaszerűen mutatja meg. Természetesen lehetséges a lefolyást más módon is alakítani. A rendelkezésre álló időtől függően (egy tanóra, egy nap, több nap) az egyes részek rövidíthetőek vagy bővíthetőek. 1. Belépés a témába: Képkartoték Mindenki kiválaszt magának egy képet, amely őt a kultúra témában megszólítja. További munka: Kulturális dimenziók (M2) 2. Mi tipikus? A résztvevők megfogalmazzák, mi tipikus arra a társadalomra, ahonnan származnak (M4). 3. Kötődések Az emberek sokféle kötődéssel rendelkeznek. Ezt az M5 alapján meg kell magyarázni és ki kell dolgozni. 4. Saját tapasztalatok: A vonal átlépése A résztvevők az M6-os gyakorlat alapján az idegenséggel kapcsolatos saját tapasztalatikra reflektálnak. 6. Az idegenekhez való beállítódás Az M9 alapján rákérdezés a saját országukban az idegenhez való beállítódásra, majd egy reprezentatív felméréssel történő összehasonlítás (M10). Mit jelentenek az értékek a kultúraközi tanulás számára? 7. A kommunikáció megértése A kultúraközi kommunikáció különböző dimenzióinak közös kidolgozása (M12). 8. A véleményed A résztvevők a csoport előtt megválaszolják az egyes pontokat, melynek során a többiek az állásfoglalásokat a saját szemszögükből kiegészítik és kommentálják (M13). 5. Othering A résztvevők kis csoportokban az M7 kérdései alapján megvitatják az Othering folyamatát. Projektorientált módszerek A kultúraközi tanulást sokféle projektbe lehet integrálni, vagy projektként megvalósítani. Például mint színházi munka (M14), etnikai nyomkeresés (M15), vagy mint szigetjáték (M16). 20

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány

Projekttervezés alapjai. Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Projekttervezés alapjai Kósa András László 2011. július 25-28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Szelídi-tó A stratégiai tervezés folyamata Külső környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai célok

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben