Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük."

Átírás

1 1. Beszédhangok képzése Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák és módosítják, beszélőszerveknek nevezzük. Beszélőszervek: Tüdő Légcső Gégefő a hangszalagokkal Garatüreg az ínyvitorlával Orr Szájüreg Fogak Ajkak (módosítják a hangokat) Szájpadlás Nyelv A levegő útja: Belégzéskor a tüdő megtelik levegővel, kilégzéskor a légcsövön keresztül távozik. A gégefőben megrezegteti a hangszalagokat, ilyenkor hang keletkezik. A garatüregben az ínyvitorlának terelő szerepe van, tereli a levegő útját az orr-vagy a szájüreg felé; a fogaknak, más szerveknek módosító szerepük van. Beszélőszerveink működése, ezen belül a hangszalagok működése: zárállás: a 2 hangszalag szorosan egymáshoz simul. A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti őket, s a gégefőben tiszta zenei hang, zöngehang keletkezik. A zönge minden magánhangzó és a zöngés mássalhangzók alapja résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól, kb. 10 -os szöget zárnak be. Ebben az állásban csupán egyetlen hangot képezünk h hang nyitott állás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól, közöttük kb. 30 -os szög lesz. A levegő ekkor nem érinti a hangszalagokat, hanem továbbhalad a szájüregbe. Így keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók. suttogóállás: A hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén lévő két porc, a kannaporcok rést alkotnak. Amikor suttogunk, akkor hangszalagjaink ezt az állást veszik fel. A suttogva ejtett hangok mind zöngétlenek. lélegzőállás: belégzéskor a hangszalagok 45 -os szöget zárnak be. Ez a lélegzőállás. A hangokat két nagy csoportra szoktuk sorolni: magánhangzók (mgh) és mássalhangzók (msh) csoportjába.

2 Magánhangzók: a hangszalagok rezgéséből keletkezett tiszta zenei hang a zönge. Képzésükkor a hangszalagot megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből. Mássalhangzók: akadályba ütközik a szájüregbe áramlott levegő, a hangszalagok helyzete szerint zöngés, zöngétlen msh-ról beszélünk: Zöngés: b, z, zs Zöngétlen: p, sz, s A beszédhangok, fonémák és a betűk közötti különbség: A betűket leírjuk, a beszédhangot és a fonémát pedig kiejtjük. Beszédhang: pl.: k, g; ahogy kiejtem. Fonéma: különféle variánsa, változata van egy hangnak pl. kéz, kár, kor, kutya; esetében a k hangot máshogy ejtjük. 1. kiejtés időtartama szerint rövid: a,e,i,o,ü,u; hosszú: á,é,í,ó,ű,ú; Magánhangzók csoportosítása: 2. nyelv vízszintes irányú mozgása szerint Előretolt állapotban van a nyelv: magas mgh: e,é,i,í,ö,ő,ü,ű Hátra tolt állapotban van a nyelv: mély: a,á,o,ó,u,ú; 3. nyelv függőleges irányú mozgása szerint felső nyelvállás: i,í,u,ú,ü,ű; középső nyelvállás: é,o,ó,ö,ő; alsó nyelvállás: a,á,e 4. ajakműködés szerint: ajaknyílással képzett: é,e,á,i,í; ajakkerekítéssel képzett: a többi 1. A képzés időtartama szerint: Rövid: l,k Hosszú: ll,kk A mássalhangzók rendszere 2. A képzés helye szerint: Ajakhangok, két ajakkal illetve ajakkal és foggal képzett hang Pl; b,p,m,v,f; Foghangok: d,t,z,sz,dz,c,n,l,r,zs,s,dzs,cs; Ínyhangok vagy szájpadláshangok: gy,ty,j,ny,g,k; Gégehang: h

3 3. A képzés módja szerint: Zárhangok: b,p,d,t,gy,ty,g,k; Réshangok: v,f,z,sz,zs,s,j,h, l Zár-rés hangok: dz,c,dzs,cs Orrhangok: m,n,ny; Pergő: r 4. A hangszalagok rezgése vagy működése szerint: Zöngés: b,v,d,z,dz,zs,dzs,gy,g,m,n,ny Zöngétlen: p,f,t,sz,c,s,cs,ty,k Alkalmazkodás: a beszédfolyamatban a hangok a kiejtéskor nem tiszta képzésűek, mert a hangképző szervek a kiejtéskor már felkészültek a következő hang kiejtésére. Az egymás melletti és a távolabbi hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük.

4 2. Szóalkotás módjai A szóalkotás Szóképzés: A meglévő szókészlet elemeiből a képzők segítségével egy új jelentésű szót hozunk létre. A képzett szó jelentése összefüggésben áll az alapszó jelentésével. Fajtái: Igéből igét (szófajtartó): Cselekvő igéből műveltető igét: Képzői: -at, -et, -tat, -tet Pl.: mosat, ásat Cselekvő igéből visszaható igét: Képzői: -odik, -edik, -kodik, -kedik, -ködik, -kozik, -kozik, -kezik, -közik Pl.: mosakodik, borotválkozik Cselekvő igéből szenvedő igét: Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik Pl.: nézetik Cselekvő igéből ható ige: Képzői: -hat, -het Pl.: mondhat, kérhet Névszóból igét Képző Képzett szó -l gyalul, fésül -z(ik) gereblyézik, pipáz(ik) -ász(ik) halászik, madarászik -ész(ik) egerészik, heverészik -kodik bohóckodik -kedik ügyeskedik -ködik őrködik -l csodál, helyesel -ll sokall, rosszall -ít szabadít, szépít, takarít -ul tanul, szabadul -ül szépül, zöldül -odik fiatalodik -edik öregedik Igéből névszót: Képző Képzett szó -ás tanulás -és égés -at gondolat -et felelet -mány tanulmány -mény építmény -vány utalvány -vény öntvény

5 -tlan (-atlan) tudatlan -tlen (-etlen) neveletlen Névszóból névszót: Alapszó Képzőfajta Képző Képzett szó barát -ság barátság Főnévképző nép -ség népség leány -ka leányka egér -ke egérke Kicsinyítő képző fiú -acska fiúcska könyv -ecske könyvecske Kovács -né Kovácsné Asszonynévképző Papp -né Pappné só -tlan sótlan erő -tlen erőtlen Fosztóképző szag -talan szagtalan íz -telen íztelen iskola -i iskolai Melléknévképző Sopron -i soproni hüvelyk Határozatlan -nyi hüvelyknyi tenger számnévképző -nyi tengernyi öt -öd ötöd Törtszámnévképző hét -ed heted tíz -edik tized Sorszámnévképző nyolc -adik nyolcad Szóösszetétel: I. kéttagú (tölgyfa) II. többtagú (tölgyfaág) Előtag + utótag (tölgy +fa) a) Alárendelő szóösszetételek alanyos szóösszetétel (napsütötte, nyakatekert) tárgyas szóösszetétel (lábtörlő, egyetért) határozós szóösszetétel (magasugrás, célbadobás) jelzős szóösszetétel (tejfölösszájú, tízperc, háztető) jelentéstömörítő szóösszetétel (patyolatfehér, csigalépcső) SZÓÖSSZETÉTELEK SZERVES SZÓÖSSZETÉTELEK b) Mellérendelő szóösszetételek Mellérendelő szóösszetétel (búbánat, apraja-nagyja) Szóismétlések (alig-alig, nőttön-nő) Ikerszók (ugrabugrál, fidresfodros) SZERVETLEN SZÓÖSSZETÉTELEK (Miatyánk, csakhogy) Mondatbeli összefüggés alapján (pl.: szabadidő, hétvége)

6 Mondatbeli előzmény nélkül (pl.: mosógép, porszívó) Mellérendelő szóösszetétel: A mellérendelő szóösszetételek ellentétes vagy hasonló tagokból állnak, ahol az előtag és az utótag mindig azonos szófajú szó Valódi mellérendelő szóösszetétel: Az előtagnak és az utótagnak is van önálló hangalakja és jelentése, így ezeket önállóan is használjuk Pl.: él-hal, jön-megy, hegyes-völgyes, egy-két, szóbeszéd Nem valódi mellérendelő szóösszetétel: Vagy az előtagnak vagy az utótagnak nincs önálló jelentése Pl.: lót-fut, Szókettőzés (szóismétlés): Egy szó megkettőzésével keletkezett mellérendelő szóösszetételeket nevezzük szőkettőzésnek Pl.: messze-messze, egy-egy, alig-alig, néha-néha Ikerszók: A hasonló hangzású tagok mellérendelő szóösszetételei az ikerszók Pl.: tipeg-topog, dirmeg-dörmög, icipici, hébe-hóba Alárendelő szóösszetétel: Alanyos szóösszetétel (napsütötte, nyakatekert) Tárgyas szóösszetétel (lábtörlő, egyetért) Határozós szóösszetétel (magasugrás, célbadobás) Jelzős szóösszetétel (tejfölösszájú, tízperc, háztető) Jelentéstömörítő szóösszetétel (patyolatfehér, csigalépcső) Egyéb szóalkotási módszerek (ritkább szóalkotási módok): o o o Szóelvonás: Tapsol taps Vádol vád Nagytakarítást végez nagytakarít (képzett előtagú főnév igésítése) Szórövidítés: Tulajdonos tulaj Professzor prof Laboratórium labor Matematika matek Eszpresszó presszó o Szórövidítés továbbképzése (becézés): Mária Maris, Marcsi, Marcsa, Mari Szóvegyülés (kontamináció): Csokor + Bokréta csokréta

7 Zavar + Kerget zargat Csupa + kopasz csupasz Szóösszerántás: Citrom + Narancs citrancs (grépfrút) Csatorna + Alagút csalagút Cső + Orr csőr Mozaikszók: Magyar Tudományos Akadémia MTI (betűszó) Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság közért (szóösszevonás) Általános forgalmi adó áfa Rövidítés (nem egyenlő a mozaikszavakkal!!) Liter l (rövidítés) Népetimológia tuberosa (latin) > tubarózsa kara katna (török) > kárókatona Szóhasadás család cseléd Szóalakhasadás daruk darvak Jelentéstapadás lábas fazék => lábas Ragszilárdulás nappal

8 3. Az egyszerű mondat A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással.. 1. Szerkezet szerint lehet: I. Egyszerű mondat - Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát/ is tartalmaz. Pl.: Ádám vizet iszik. c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik. Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét. Pl.: Vizet iszik. d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet Pl.: Segítség! II. Összetett mondat - Az összetett mondat több tagmondatból áll. 2. A beszélő szándéka szerint lehet: kijelentő mondat: Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hanglejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk. Pl.: Ma este későn megyek haza. kérdő mondat: a) eldöntendő: a válasz igen vagy nem lehet. A hangsúlya nyugodt, hanglejtése emelkedő, ereszkedő. Pl.: Látod ezt? b) kiegészítő: a válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hanglejtés ereszkedő. Mondatvégi írásjele a kérdőjel. Pl.: Hogy vagy? felkiáltó mondat: hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő. Érzelmet fejez ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. Pl.: Fáj az ujjam! felszólító mondat: Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki. Hanglejtése ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel. a) tiltószavak: ne, se b) tagadó szavak: nem, sem óhajtó mondat: Érzelmet, vágyat fejez ki. Gyakran indulatszóval kezdődik, az állítmány feltételes módú. Hanglejtése lebegő. Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

9 3. A mondat mondatrészekből áll. A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet. a) Állítmány: A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része. igei: mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is. névszói: a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár. névszói igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt. Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei. b) Alany: A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit. Főnév, vagy főnévként használt szó. határozott alany határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ember szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.) tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van) alanytalan mondatok az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik. c) Tárgy: Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy) d) Határozó: A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg. Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó e) Jelző:Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki. Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző 4. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/.

10 a) hozzárendelő szintagma: tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el. b) az alárendelő szintagma : tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény. Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője. Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre. A mellérendelő szintagma: két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú kapcsolata 5. Az egyszerű mondat szintjei: 1. szint: alany állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák egymást. 2. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen. 3. szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el a mondat szórendjében.

11 4. A kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A kommunikáció: tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamint erre szolgáló eszköz: a nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével. A kommunikáció a latin eredetű communicatio = közzététel, megadás főnévből származik. Létrejöhet élőlények, ember és gép valamint gépek közt is. A kommunikáció folyamata Minden folyamatot, melyben legalább 2 résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával egymással közöl valamit, kommunikációnak nevezzük. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, több tényezőre van szükség: a résztvevők, azaz a feladó és a címzett. A feladó az, aki a jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek. A címzett az üzenetet felfogja, értelmezi és ha módja van rá, akkor válaszol. az üzenetet kifejező, összefüggő jelet kódnak nevezzük. Vannak nyelvi és nem nyelvi kódok. A kommunikáció csak akkor lehet sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek. a megfogalmazott üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a címzettig. A csatorna lehet hallható, látható, érezhető. a hatékony kommunikáció feltétele a közös valóság és előismeret. A kommunikációs partnereknek megfelelő ismereteik, megfelelő tudásuk legyen arról, amiről beszélgetnek. a közös előzmények is nagyban megkönnyítik a felek közti kommunikációt. a beszédhelyzet is fontos: a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. azokat a tényezőket, amelyek a kommunikációs folyamatot megzavarhatják, vagy az üzenetet torzítják, zajnak (kommunikációs zavarnak) nevezzük. A kommunikáció célja A feladó valamit közölni akar, valamiről tájékoztatni akarja a címzettet. Ilyenkor a kommunikáció tájékozató szerepe az elsődleges. A feladó főleg kijelentő mondatokban ír vagy beszél. A kifejező szerep elsődleges akkor, amikor a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit akarja közölni, ezeket gyakran felkiáltó vagy óhajtó mondatokkal fejezi ki. A felszólításokat, felhívásokat tartalmazó üzenetekben elsősorban a felhívó szerep érvényesül. Minden kommunikációt valamilyen formában megnyitunk, ilyenkor a kommunikáció kapcsolatteremtő szerepe fontos. A beszélgetés során többször éltünk a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepével (megkérdezzük a partnert, hogy érti-e amit mondunk). Minden beszélgetést illik lezárni, tehát fontos a kommunikáció kapcsolatzáró szerepe is. Gyakran az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is a célja. Ezt a kommunikáció esztétikai szerepének nevezzük. A kommunikáció értelmező funkciójának nevezzük (metanyelvi funkció) azt, amikor magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk. Esztétikai szerep => cél a gyönyörködtetés, pl. versek A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. A kommunikáció típusai

12 egyirányú: ha a folyamaton belül a hallgató nem töltheti be a beszélő (feladó) szerepét, pl.: előadás, TV hírek kétirányú: ha a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél, pl.: telefonálás közvetlen: ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban közvetett: ha a kommunikáció nem egy térben és / vagy nem egy időben zajlik, pl.: telefonálás, levelezés Bármelyik típusról is legyen szó, a kommunikáció mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével zajlik. A KOMMUNIKÁCIÓ közvetlen közvetett egyirányú előadás az iskolában televízióadás kétirányú két barát beszélgetése telefonbeszélgetés A kommunikációban vannak szóbeli és írásbeli formái. A kommunikációs folyamatban érvényesül az együttműködési alapelv. Közlésfolyamat=kommunikáció: latin eredetű szó, jelentése: összeköttetés. Az emberek közötti érintkezésnek azt a fajtáját nevezzük kommunikációnak, amely jelek segítségével történik. Jacobson-féle modell 1.az információ elindítója vagy feladója: aki vagy ami beszél vagy közöl valamit 2.címzett vagy vevő, akinek az üzenetet szánták 3.közvetítő közeg vagy csatorna: az információ továbbításának eszköze 4.közlemény, továbbított információ tárgya, tartalma 5.kódnak nevezzük a közleményt kifejező nyelv vagy jelrendszer elemeit, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek 6.a kontextus a kommunikációs közeg amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését Közlésfolyamat funkciói 1.emotív = érzelmi funkció: az üzenetekkel kapcsolatos érzelmeket, indulatokat, hangulatokat fejez ki. Nyelvi kifejezőeszközei az indulatszavak. 2.felhívó: a címzett befolyásolására szolgál. Nyelvi formái: megszólítás, felszólítás, meghívás 3.fatikus = kapcsolattartó: a közlésfolyamat létrehozását, fenntartását, meghosszabbítását célozza. Kifejezőeszközök: köszönés, megszólítás, bemutatás 4.metanyelvi funkció: a nyelv segítségével a nyelvről való beszéld valósul meg. 5.poétikai = esztétikai funkció: hordozója az üzenet, melynek nyelvi megformálásával esztétikai hatást is elérhetünk, szépirodalmi szövegekre jellemző.

13 5. Tömegkommunikáció Tömegkommunikáció, tömegtájékoztatás A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, és rendszerint professzionális kommunikátorok irányítják. Jellemzője, hogy szervezett, intézményesült és tömeges formában zajlik. Az üzenet a nagyközönségnek szól, azaz nyilvános. A tömegkommunikáció átmenet az írott és a szóbeli kommunikáció között. Sajátos szimbólumok és egyéni jelentések jellemzik. A nyelvi kontrol gyengül, hiszen nincs javítás. Esetleges veszélye lehet, hogy hiányos lesz a standard nyelvi norma, a társadalmi hierarchiák negligálása, a regiszterváltás képességének, a hagyományos műfajszabályok defektusai, valamint az információ szelektálásának, az irányított keresésnek és a kritikai olvasásnak az elsorvadása. Előnye a rendkívüli kreativitás, a nyelvi fantázia, valamint az, hogy demokratikus, illetve elutasítja a tekintélyelvet. Továbbá felértékeli a befogadó szerepét, hatalmas mennyiségű információhoz enged hozzájutni, és gyorsabbá teszi a személyek közötti kommunikációt. A tömegkommunikáció általában egyirányú, azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra, vagy rendkívül korlátozott. Csak levél, telefon, egyenes adás, interaktív műsor, vagy internet formájában van lehetőség a válaszkapásra, de még ebben az esetben sem biztos, hogy kapunk választ a kérdésünkre. A tömegtájékoztatás egyik legrégibb formájának a nyomtatott sajtó tekinthető. Az emberek utcai árusoktól vehették meg az újságokat, melyek az előző napi eseményeket közölték. Mára a nyomtatott sajtónak rengeteg formája van. Találkozhatunk napilapokkal, folyóiratokkal, hetente, vagy havonta megjelenő újságokkal. A tudományos folyóiratok száma sajnos egyre inkább csökken, hiszen a mai szenzációéhes világ inkább a bulvársajtó termékeit vásárolja, mintsem a kultúrát közvetítő lapokat. Az emberek jobban kedvelik a színes újságokat, mint a fekete-fehér lapokat, így a bulvársajtó termékei megintcsak előnyben részesülnek. A technika fejlődésének ellenére a nyomtatott sajtó még mindig versenyképes, hiszen az embereknek nincs arra ideje, hogy minden hírt egyszerre olvassanak el. Az újságok pedig pontosan kielégítik ezt a vágyat, hiszen akkor is rendelkezésünkre állnak, amikor munkából hazafelé tartunk. Mindezek ellenére egyre nagyobb szerephez jut a televízió és az internet az emberek életében, hiszen könnyen elérhető. Csak egy kattintás és máris olvashatjuk a különböző híreket, pletykákat. A televízió híreit általában reggel, délben és este láthatjuk, a rádiók azonban szinte minden órában szolgálnak valami új információval, legyen az baleset, forgalomelterelés, időjárás jelentés, sportesemény, vagy bármi más. Ezek rendkívül hasznosak tudnak lenni a munkába igyekvő, vagy éppen hazafelé tartó emberek számára, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a nyári dugókat is elkerülhetjük a rádiós hírek segítségével. A reklámok is egyfajta tömegtájékoztató eszközök, de sajnos több hátrányuk van, mint előnyük. A legtöbb reklám felnagyítja az általa bemutatott termék jó

14 tulajdonságait, és legtöbbször a film legizgalmasabb részét szakítja félbe egy tizenöt perces reklámblokk. A legtöbb ember ettől tud a falra mászni. Ilyenkor általában keresünk egy másik csatornát, de mintha összebeszéltek volna a szerkesztők, a többi csatornán is ugyanakkor van reklám. Mégis vásárláskor elgondolkozunk azon, hogy nem kellene-e kipróbálni azt az új mosóport, hiszen a reklámban annyira tökéletesnek látszott, és különben is a régi soha nem vitte ki a fűfoltokat. Viszont ekkor sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a reklámok megpróbálják eladhatóvá tenni a termékeket, ami nem jelenti azt, hogy tényleg olyan jók is. A technika fejlődése, különösen a digitalizáció lassan elmossa a személyek közötti és a tömegkommunikáció közti határokat. Például az internet csevegő-oldalain már magánemberek is a nyilvánosság előtt szólnak hozzá közéleti témákhoz. A telefon fejlődése, különösen az SMS- és az MMS-szolgáltatások új lehetőséget nyújtanak a gyors vissza csatolásra a tömegkommunikációban is. Egyre többször küldünk, vagy kapunk csoportos sms-t, ha például egy baráti társaság elmegy szórakozni, vagy épp akkor, ha valaki partit szervez. A tömegkommunikációnak sajnos rossz hatásai is vannak, hiszen a média hatalmat jelent. Segítségével bárki képes befolyásolni az emberek véleményét, sajnos néha nagyon rossz irányba. A mai tömegtájékoztatás nem mindig tesz eleget a kívánt mércének, hiszen találkozhatunk elfogult, egyoldalú lapokkal, illetve televíziós csatornákkal. 1) A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben a befogadó nagy létszámú, heterogén sokaság. Az információ kibocsátója térben és időben távol van a befogadótól, így általában nincs lehetőség közvetlen visszajelzésre, szerepcserére. (Csak később mérhető (esetleg), hogy a befogadók helyesen értelmezték-e az üzenetet.) A tömegkommunikáció eszközei bármikor kikapcsolhatók, félretehetők ( társas érintkezés) Tömegkommunikáció: háttere: ipari forradalom, fogyasztói társadalom létrejötte, igény a tájékozódásra, szórakozásra egyirányú folyamat, az információ több csatornán áramlik, hatalmas a közönség csatornái: nyomtatott sajtó (újság, magazin, könyv), rádió, televízió, internet, mobiltelefon A nyomtatott sajtó: a legrégebbi kommunikációs műfaj, az első tömegtájékoztatási eszköz csoportosítás: tartalom szerint (politikai, közéleti, tudományos, szórakoztató, vegyes) befogadó szerint (ifjúsági, szakmai stb.) 2) A tömegkommunikáció eszköz, más szóval médium. Többes száma: média pl.: sajtó, rádió, TV, közterületi objektumok (pl.: plakátok, feliratok), internet, reklám, mozi, videó, stb. 3) A tömegkommunikáció célja lehet:

15 a) Tájékoztatás, információ nyújtása b) Ismeretterjesztés ( oktatás, műveltségfejlesztés) c) Szórakozás d) Normák, értékek közvetítése, így szerepe van egyének és csoportok társadalomba való beilleszkedésében (a szocializációban) e) Közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi csoportok érdekeinek, céljainak megfelelően, akiknek a kezében van az adott média, illetve akik fizetik a hirdetéseket, reklámokat, stb.) f) Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti embercsoportok megegyezését (a konszenzusteremtést) 4) A sajtó (a vizuális média) a) A sajtótermékek úgy közölnek információkat, hogy eleget tesznek a következő követelményeknek: - Publicitás (nagyobb nyilvánosság) - perioditás (szabályos időközönkénti ismétlődés) - aktualitás b) Sajtóműfajok: - tájékoztató - véleményt közlő, véleményformáló A tájékoztató sajtóműfajok HÍR: - közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva. - Tényhír: Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol? Teljes, kifejtett hír: Miért? Hogyan? - A teljes hír jellemző felépítése a fordított piramiselv és a lineáris (előrehaladás) szerkezete Bevezető (összegző) Magyarázó (részletező) - A jó hír: figyelemfelkeltő, érthető, korrekten tényszerű TUDÓSÍTÁS: - közérdekű, aktuális eseményről adott, a helyszínen készített beszámoló (a tudósító szemtanú) - visszafogottan személyes hangvétel, monologikus forma RIPORT: - érdekes eseményről (jelen vagy múltbeli) szóló eleven, színes, személyes hangvételű, sokszor oknyomozó, tényfeltáró szándékú beszámoló. A helyszínen készült tudósítás, amelyben a riporter bemutatja az eseményekről a helyzetet, környezetrajzot ad, és megszólaltatja a szereplőket is. Formadöntően párbeszédes (dialógus). Általában hosszabb terjedelmű, elgondolkodtató. - Gyakori eszköze a feszültségteremtés, a fordulat, a késleltetés, a metaforák. Viszont az információk pontosak, hitelesek, konkrétak, a riportalanyoktól csak azt idézi, ami tényleg elhangzott. INTERJÚ: - az újságírónak a nyilvánosság számára készített beszélgetése nevezetes, vagy érdekes emberekkel.

16 5) A televíziós műfajok: 1950-es évektől létezik, a legkiterjedtebb műfaj (az egész lakosság megszólítható) a tv-adók csoportosítása: kiterjedtség alapján (helyi, regionális, országos, határon túli, világméretű) működtető alapján (állami, kereskedelmi, közszolgálati) a sugárzott műsor jellege alapján (élőadás, előre felvett és szerkesztett) műsortípusok: összetettek (hang és kép viszonya kiegészítik egymást) pl. hírműsorok, film, reklám, folytatásos regény, zene, talk-show, közvetítés, szakmai műsorok 6) Az internet: a legösszetettebb műfaj, a fentiek mindegyike megtalálható rajta előnyei: kommunikáció megkönnyítése (nagy távolságok áthidalása), gyors információterjedés hátrányai: nagy információsűrűség leterhelődhet, vírusok is elterjedhetnek, nem mindenütt elérhető A manipuláció A befolyásolás szélsőséges, negatív esete a manipuláció, amikor a közlő a befogadót rá akarja venni valamire, de ezt nem nyílt közléssel, hanem burkoltan, a befogadót megtévesztve teszi. A manipuláció néhány jellemző eszköze: - a mézesmadzag ígérete: egy dologhoz kívánatos értékeket társítanak (szépség, fiatalság, jólét, béke, férfiasság, stb.) - montázs: képek egymás mellé helyezése, amelyek közt a befogadó összefüggést teremt ( valamit rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tesznek, stb.) ingerküszöb alatti montázs: pl.: Cola - fenyegetés, félelem, bűntudat felébresztése: baj, kár ér, ha nem vagyunk a termék fogyasztói - híres emberek fogadtatnak el árucikket - társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra hivatkozás - szándékos hiánykeltés (csak ma; amíg a készlet tart) - ön is megnyerheti - elhallgatás vagy szelektív (szándékosan válogatott) hírközlés - az információ szétdarabolása, az egyes jelenségeket, kijelentéseket összefüggéseikből kiszakítva kezelik

17 6. Nem nyelvi jelek A szóbeliség az emberi kommunikáció legtipikusabb módja, jelentős információhordozó. Ugyanakkor a leggyakrabban lehet félreértések forrása, mivel azzal a feltételezéssel élünk, hogy egy-egy szó azonos jelentéssel bír mindenki számára. Pedig azt, hogy egy-egy szónak az adott pillanatban milyen jelentést tulajdonítunk, aktuális szükségleteink is jelentős mértékben befolyásolják. Ezért az egyes kommunikációs szituációkat kontrollálni kell. Mit jelent számunkra a szóbeliség? Következtetni tudunk tárgyaló partnerünk képzettségére, intelligenciájára, kulturáltságára, életútjára vagy akár valamely közösséghez (városvidék) való tartozására, iskolázottságára. Egyúttal az egyéni motivációk is felismerhetők a szóbeliségből. Vizsgálatok szerint közlésrendszerünk mintegy 55%-a nem verbális, nem szóbeli. A szóbeli közlést elsősorban információk átadására használjuk. A nem verbális jelek szerepe: tájékoztatás az érzelmi állapotról, visszajelzések közvetítése, a szavakkal mondottak felerősítése, a megnyilatkozás őszinteségének megkérdőjelezése, szavak helyettesítése. Non-verbális kommunikációs jelzések A verbális jelek mellett a szóbeli információk kiegészítésére, ellenőrzésére vagy éppen hangsúlyozására a nem szóbeli, ún. non-verbális jelrendszert alkalmazzuk. A non-verbális jelek tipikus megnyilvánulásai a mimika, a tekintet szemkontaktus szemmozgás, az ún. vokális jelek, mint hangnem, hanghordozás, hangerő, hangszín; a gesztusok, a testtartás és a távolságtartás-térközszabályozás. E felsorolt jelrendszert kiegészítik továbbá a szimbolikus jelek. Mimika Hétféle érzelem tükröződik arcunkon, s ezek kifejeződése, illetve felismerése a világban mindenhol teljesen azonos. A legősibb kultúráktól a civilizált nagyvárosok lakóiig hasonlóképpen mozdítjuk arcizmainkat, ha örömöt, bánatot, meglepetést, félelmet, haragot, undort, érdeklődést érzünk vagy tanúsítunk. Ez azért van, mert ezen érzelmek kifejeződése biológiailag meghatározott, és nem tanulásunk eredménye, nem tudatunktól függő megnyilvánulás. Kultúránként azonban eltérés tapasztalható: az érzelmek kiváltódásának okaiban (miért szomorú, miért vidám); milyen erősségű ingerre történik reagálás; mennyi ideig és milyen mértékben fejeződik ki az arcon a konkrét érzelem; mennyire kell szabályozni a mimikát az adott kultúra szabályi szerint. Általános szabály: nagyon fontos a szóbeli és nem szóbeli jelek egybehangzása. A szóbeli és nem szóbeli kommunikációk közötti megfeleltetés, összhang a hitelességet fejezi ki. Tekintet szemkontaktus szemmozgás Ezzel az adottságunkkal ellenőrizhető, hogy az általunk közöltekből mit fog fel a külvilág vagy mit nem fog fel, mit ért vagy mit nem ért. A tekintet egyúttal a benyomáskeltés eszköze is. Tekintetünk lehet értelmes vagy buta, sugárzó vagy tompa, de lehet kedves, ellágyult, szerelmes, csábító, szemérmes, kihívó, vádló,

18 számon kérő és üres. Mások tekintetét nézve-figyelve bennünk is keletkezik egyfajta benyomás, és mások is benyomásokat szereznek a mi tekintetünkből. A szemkontaktus fontos hatáskeltő és figyelemfelkeltő eszköz. Időtartamából amely az egyes kultúrákon belül eltérő fontos következtetéseket vonhatunk le, ezért figyelni kell rá. Vokális jelek A vokális jeleket nehéz elválasztani a verbálisaktól, hiszen az ezt kísérő hangeffektusokról van szó. Ami mégis indokolja a non-verbális jelekhez történő sorolását, azaz, hogy nem szóbeli megnyilvánulás, hanem annak önálló jelentést is hordozó kísérője, továbbá nem vagy nem mindig tudatos, ellentétben a verbalitással. A vokalizáció elemei: a hangnem, a hanghordozás, a hangerő, valamint a hangszín. A hangnemmel, hanghordozással fejezzük ki, ha kemény hangon beszélünk, ha felemeljük a hangunkat, ha hivatalos hangnemben beszélünk, vagy ha éppen nem megfelelő hangnemet ütünk meg! Hangerőnk ehhez kapcsolódva lehet halk, hangos, harsogó, normális vagy éppen suttogó. Általában természetes hangszínen beszélünk. Ez minden ember normális, kiegyensúlyozott lelkiállapotára jellemzően egyedi; testi adottságainktól (hangszálak, arcüreg formája, nagysága stb.) is függ. A hangszín önmagában is kelthet bennünk egyfajta benyomást. Lelkiállapotunk negatív vagy pozitív változásai szerint hangszínünk is megváltozik, és eltér egyébként szokásos hangszínünktől. Gesztusok A gesztus alatt értjük a fej, a kéz és a karok mozgását. A fejmozgások gyakoribb jelentései: az igenlés, a tagadás, a helytelenítés, a megszégyenülés, elszomorodás stb. A kéz- és karmozgások jelentése: a hívás, elutasítás, tiltakozás, kérés, könyörgés, fenyegetés, köszöntés stb. A gesztusokat a partner beszédének szabályozására (magyarázás, gyorsítás-lassítás stb.) is használjuk. A kulturális különbségekre a gesztusok jelrendszerében is oda kell figyelni. Például a latin gesztusrendszer rendkívül bő, árnyalt, míg a skandinávoké, angoloké jóval visszafogottabb, és sokkal kevesebb jelet tartalmaz. Testtartás Kifejezhet: viszonyt (alá-fölérendeltséget stb.), szubjektív értékelést (pl. rosszallást), álláspontot, érzelmeket. A testtartás változásai jelenthetik az érzelmek, a gondolkodás megváltozását, de jelezhetnek szándékot is. Ilyenkor odafordulást, súlypontáthelyezést, felegyenesedést stb. láthatunk. Mindenkori célunknak megfelelően különböző testhelyzeteket, testtartásokat veszünk fel. Mindenki maga tudja meghatározni, hogy milyen testhelyzet felel meg leginkább aktuális céljának. Hol van az az optimum, amellyel zavartalanná tudja tenni a tárgyalást. Térközszabályozás, távolságtartás Az egymástól való távolságnak jelentősége és jelentése van. A távolsággal együtt változik a kommunikációban szerepet játszó érzékszerveink használhatósága, megbízhatósága. A közelség-távolság a partnerek közötti viszony jellegére

19 vonatkozóan ad információkat. Más-más az elfogadott vagy lehetséges távolság két ember kapcsolatának különböző fázisaiban és a különböző kultúrákban. Bizonyított dolog, hogy minden élőlénynek szüksége van valamekkora saját térre, területre az életben maradáshoz. Kísérletekkel igazolt tény, hogy állatnál, embernél egyaránt kiborulás következhet be, ha a tér a minimális alá csökken. Ezáltal ugyanis megbomlik a szervezet egyensúlya, és rendellenességek keletkezhetnek a fiziológiai és lelki folyamatokban. Az alábbi távolságtípusokat különböztethetjük meg: Bizalmas, intim távolság: 0 0,5-méter között. A teljes intimitás az a közelség, amely a testi kontaktus lehetőségével jár. A 0,25 méteren belüli közelség az intim közelség. Jól hallatszik a suttogás, nagy szerepe van a szaglásnak, érintésnek, a látás a partner igen kis részletére koncentrálódik. Még a 0,25 0,50 méter közötti távolság is közeli. Személyes távolság: 0,5 1,2 méter között. A beszéd még lehet halk, viszonytól függetlenül alkalmas személyes témák megbeszélésére. Csaknem a partner teljes alakja látható, csökken a szaglás szerepe. Társasági távolság: 1,2 3,0 méter között. Normál hangvétel melletti beszélgetésre van mód. Tovább csökken a szaglás szerepe, a partner teljes alakja látható. Hivatalos témák megbeszélésére alkalmas távolság. A tárgyalási helyzetek leggyakrabban a személyes és a társasági távolságban zajlanak. A kétszemélyes tárgyalásokhoz inkább a személyes távolság ad megfelelő kereteket, míg delegációk esetében a társasági távolság. Érdemes szót ejteni a távolsággal összefüggésben az írott információk hozzáférhetőségéről. Gyakran van szükség bonyolultabb számításokra, feljegyzésekre. Figyelni kell tehát a szükséges tér meglétére és az egymás mellett ülők közti távolságra is! Szimbolikus jelek A szimbolikus jelek is jelentős információhordozó eszközök. A non-verbális jelek körébe tartoznak, úgymint: ruházatunk, hajviseletünk, arcunk kikészítése, különböző díszítőeszközök, a közvetlen környezetben tartott tárgyak és elrendezésük. Ezek a jelek fontos információkat továbbíthatnak a személyiségről, az egyén társadalmi helyéről stb. Noha nem igaz a mondás, hogy ruha teszi az embert, mégis első benyomásunkat a ruházat, az ápoltság, a hajviselet, s egyéb kellékek alapján nyerjük. E jelcsoport információkat továbbít az egyén anyagi helyzetéről, státuszáról is. A szimbolikus jelek továbbá segítséget nyújtanak az emberek közötti viszony meghatározásához. A köztudat nagymértékben igényli e jelrendszert, mint biztos támpontot az eligazodáshoz. Ezek a jelek mint például: karikagyűrű = házasság, talár = jogász stb. azonban statikus, tudatosan szabályozható jelek. A nem verbális kommunikáció A nyelvtudomány nem verbális kommunikációnak nevezi a viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelzések összességét. Testbeszédünk jelei: a fej tartása, mozgatása, az arckifejezés (mimika), a kéz mozgása (gesztusok), a test mozgása, tartása és a térközszabályozás, a távolságtartás. A hang beszéden kívüli kommunikációs csatornái: a hangszín, a hangerő, a beszédtempó szintén

20 fontos közléshordozók lehetnek. A testbeszéd lehet direkt, (célzott, tudatos, ilyen megnyilvánulás például a kacsintás) vagy indirekt (önkéntelen). Az indirekt testbeszéd is állandóan működik viselkedés közben. Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz hangzik a közismert mondás. A kapcsolat felvételének és a kommunikációnak a kezdete a tekintetváltás. A tekintetek találkozásának gyakorisága és hossza sokat elárul érzelmi állapotunkról, óhajainkról, vágyainkról. Másként nézünk hivatali tárgyaláson, társalgásban vagy közeli barátok között. Tudunk csupán a tekintetünkkel is dorgálni, figyelmeztetni valakit, de akár helyeselni, egyetérteni is. Ugyanilyen gazdag információforrások mimikánk és gesztusaink is. Kutatások igazolták, hogy az emberek társadalmi gesztusnyelve is befolyásolja a gesztusnyelvet. A kevésbé iskolázott emberek több gesztust alkalmaznak, mint az iskolázottabbak. A főnökök általában kevesebbet gesztikulálnak, mert így tekintélyesebbek. A nők a testbeszéd kifejezésében és megértésében is általában érzékenyebbek, mint a férfiak. Internacionális nyelv egyéni nyelv A testbeszéd nyelve részben nemzetközi, részben csak egy adott népre, embercsoportra, egyénre, kulturális környezetre jellemző. Ha az ember mosolyog, ez az egész világon örömöt jelent, a homlokráncolás pedig gondjainkra utal. A bólintás viszont mást jelent Bulgáriában, mint Európa más részein: a bolgárok bólintással tagadó szándékukat fejezik ki. Zónatávolságok Az európai kultúrában a testközelség intimitást fejez ki. Az intim zóna testünktől 45 cm-ig tart, a személyes zóna 1,2 méterig, a társadalmi zóna 3,6 méterig, a nyilvános zóna pedig 3,6 méter felett. Az intim zónába csupán a legközelebbi hozzátartozóinkat engedjük behatolni. A személyes és társadalmi zóna a hétköznapi érintkezés távolságtartási szokása ismerősökkel és ismeretlenekkel, míg a nyilvános zóna a nagy létszámú csoporttal való kapcsolattartásunkban fontos. Távol-Keleten, ahol az emberek jobban hozzászoktak a zsúfoltsághoz, a zónatávolságok kisebbek, mint Európában. A testbeszéd funkciói A nem verbális kommunikáció tudatos alkalmazását mindenkinek el kell sajátítania. Tudnunk kell ilyen módon kimutatni érdeklődésünket, benyomásokat közölni magunkról, kulturált formában kifejezni rajongásunkat vagy mérsékelt érdeklődésünket, egyszóval tudatosan is tudnunk kell bánni gesztusainkkal, mimikánkkal, hangunkkal. Az empátia Ebben a tanulást is igénylő folyamatban segít bennünket a beleélő megértés képessége, az empátia. Figyelnünk kell mások hangulatának, érzelmeinek, indulatainak és késztetéseinek megértésére. Az érzelmi rezonancia segít bennünket emberi kapcsolatainkban. A nem verbális közlési tartalmaknak mindig összhangban kell lenniük a szituációval. Ha ez nem sikerül, a közlés hitele csökken, közlési zavar keletkezik. A kommunikáció sikere gyakran attól is függ, mennyire tudunk a szokásoknak, elvárásoknak megfelelően viselkedni.

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

5. osztályos tananyag

5. osztályos tananyag 1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;

Részletesebben

HELYI TANTERV. Nyelvtan

HELYI TANTERV. Nyelvtan HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata

a 10. osztályban tanult magyar nyelvi és kommunikációs ismeretek anyaggyűjtés, vázlatírás, grafikai szervezők használata MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 11. TANMENETJAVASLAT (heti 1, évi 37 óra) Taneszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11. tankönyv (NT- 17337) Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit:

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás Felvételi előkészítő magyar nyelvből 1. foglalkozás SZÖVEG BESZÉD Mondatok Szószerkezetek Szavak Szóelemek Hangok N Y E L V A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

2013/14. tanév. 3.osztály

2013/14. tanév. 3.osztály 2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk,

Részletesebben

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Osztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap

Osztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:

Részletesebben

Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája

Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája A1 tanfolyam 1. A spanyol ABC 2. A spanyol főnév 3. Egyeztetés a spanyolban, melléknevek 4. Hangsúlyozás a spanyolban 5. A SER ige 6. Köszönések,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)

Részletesebben

RETORIKA Gyakorlati útmutató

RETORIKA Gyakorlati útmutató RETORIKA Gyakorlati útmutató A szónokság szabad nép körében támadt, s szabad nép életéhez tartozik. Ének hangja szelidíté meg a vad csoportokat; a mívelt nemzet tömegét szónoklat vezérli, s ennélfogva

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az

Részletesebben

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013

SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 1 60. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Ötletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint

Ötletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint Gedeon Márta Barátka Agnieszka Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék Ötletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint Minden nyelvtanár általában valamilyen taneszköz segítségével

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

PROFEX BEÁS ÁLTALÁNOS Beszédértés ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK feladat leírása. információinak megértése szó terjedelmű

PROFEX BEÁS ÁLTALÁNOS Beszédértés ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK feladat leírása. információinak megértése szó terjedelmű BEÁS ÁLTALÁNOS Beszédértés ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK lassú beszédtempójú narratív szöveg tényszerű átlagosnál valamivel lassúbb beszédtempójú narratív vagy leíró általános szöveg tényszerű és implikált

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam

Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam Tantárgyi követelmény Gimnázium 12. évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Irodalom és művészetek... 3 2. Anyanyelv és kommunikáció... 4 3. Történelem és társadalomismeret... 5 4. Idegen nyelv... 6 5. Matematika...

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

Prezentációs készségfejlesztés

Prezentációs készségfejlesztés Prezentációs készségfejlesztés Az emberi agy születésünkkor kezd működni, s nem áll meg egészen addig a pillanatig, míg föl nem állsz és nyilvánosság előtt nem kezdesz el beszélni. /Sir George Jessel/

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek Informatika tágabb értelemben -> tágabb értelemben az információ keletkezésével, továbbításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozik Informatika szűkebb értelemben-> számítógépes

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV Міністерство освіти і науки України УГОРСЬКА МОВА 5 12 класи MAGYAR NYELV 5 12. osztály Програма для загальноосвітніх навчальних закладів з угорською мовою навчання Затверджено Міністерством освіти і науки

Részletesebben