Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés
|
|
- Rudolf Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus 1
2 Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év: II. Félév : 3. Általános információk a tanulási egységekről, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Didaktikai kommunikáció és oktatásmenedzsment/ tanulásszervezés Kódszám: PED 2317 Kreditszám: 5 Helyszín: Tamási Áron Gimnázium, Baróti Szabó Dávid terem. Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés) A tanulási egység, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde, dr. Elérhetőség ( cím, esetleg telefonszám): tunde.barabasi@gmail.com ; A tantárgy leírása: A tantárgy célpontjai: A nevelési tevékenység menezsdelési problematikájának makro- és mikroszintű elemzése Alapvető motiválási, irányítási, fegyelmezési és konfliktusmegoldási stratégiák megismerése és használata Az osztálytermi kommunikáció sajátos problematikájának elemzése 2
3 A vezetői magatartás deontológiai vonatkozásainak tudatosítása Tartalmak: 1. Menedzsment az oktatásban. A modern vezetéstudomány kialakulása 2. A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés 3. A pedagógus szervezési feladatai 4. A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei 5. A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. 6. A kommunikációs kompetencia 7. A tantermi kommunikáció 8. A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere 9. Irányítás és fegyelmezés 10. A fegyelmi problémák menedzselése 11. A pedagógiai konfliktusok 12. A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül A találkozások terve/ beosztása: 1. Tanulási egység: Menedzsment az oktatásban. Kulcsszavak: menedzsment, menedzser, vezetés, különleges eset, közös alapelvek. Könyvészet: Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest, pp Tanulási egység: A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés Kulcsszavak: tervezés, szervezés, vezetés, irányítás; interperszonális, információs és döntési szerepek Könyvészet: Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generala, Ed. Polirom, Iasi. pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp
4 3. Tanulási egység: A pedagógus szervezési feladatai. Kulcsszavak: feladatkultúra, tervezés, szervezés, ösztönzés, koordinálás, értékelés, kommunikáció, tanácsadás, döntéshozatal. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 4. Tanulási egység: A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei Kulcsszavak: munkabírás, teljesítőképesség, társas-kapcsolati kompetenciák, csoportspecifikum, explicit és implicit normák. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. Kulcsszavak: bútorzat, felszerelés, látási viszonyok, beavatkozási strtégiák, eljárások, változás, újítás. Könyvészet: Gordon, Th. (1991): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A kommunikációs kompetencia Kulcsszavak: általános kommunikációs készség, személyközi kommunikáció, hatékonyság. Könyvészet: Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba, pp Tanulási egység: A tantermi kommunikáció Kulcsszavak: sajátosságok, kommunikációs gátak, tanári elvárások. 4
5 Könyvészet: Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. Pp Tanulási egység: A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, gesztusok értéke, dekódolási lehetőségek. Könyvészet: Rieder, K. (2004): A nonverbális kommunikáció az oktatásban. In Bábosik, I (szerk.): Neveléselmélet. Osisris, Budapest, Tanulási egység: Irányítás és fegyelmezés Kulcsszavak: preventiv és reaktív munkaszervezés, fegyelem, fegyelmezés. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Gordon, T. (2001): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. 12. Tanulási egység: A fegyelmi problémák menedzselése Kulcsszavak: fegyelmezetlenség okai, eljárások. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen Tanulási egység: A pedagógiai konfliktusok Kulcsszavak: konfliktusok, okok, típusok, konfliktusforrások, folyamatjelleg. Könyvészet: Szőke- Milinte E (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség, OPKM, Budapest, pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár, pp Tanulási egység: A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül Kulcsszavak: konfliktusfeloldási lehetőségek, sikeresség tényezői, kríziskommunkáció. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp
6 Szekszárdi, J. (1995): Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány Magyar Encore, Budapest. A tantárgy által biztosított szakértelem: A tanulási egységeken feldolgozása következtében, a hallgatók tudatosítják az oktatás különböző szereplői közötti hatékony kommunikáció fontosságát, képessé válnak eredményes kommunikációs technikák gyakorlására az osztályban. A tantárgy tanulmányozása eredményeképpen konfliktusmegoldó kompetenciájuk szintjén is fejlődés várható. Kötelező könyvészet: 1. Bábosik, I és Mezei, Gy. (1997): Neveléstan, Telosz Kiadó, Budapest 2. Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 3. Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest 4. Gordon, Th. (1995): V.E.T. a fejlett világ vezetési gyakorlata a XXI. század küszöbén, Studium Effektive, Pécs 5. Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generală, Ed. Polirom, Iasi- 6. Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba A tantárgy oktatási folyamatában használt eszköztár: Multimédiás vetítő, írásvetítő, fóliák, a külöbőző dramatikus játékokhoz szükséges eszközök Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása: a diákok számára kijelölt kötelezettségek: konflikusmegoldási vagy hatékony fegyelmezési eljárások gyűjteményének készítése 6
7 A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 2; 7, 8; 10, 11. Önálló tanulás: (Ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató): 3, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14. Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel 30% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga 70 % Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók nagy része egyéni dolgozatot készít azok, akikre nem kerül sor a 14 szemináriumi órán, széljegyzetet készítenek a dolgozatokhoz (opponensi vélemények), részt vállalnak a szemináriumi munkában 30 %-a a végső jegynek Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : / a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség. Választható/opcionális könyvészet: Ulrich, C. (2000) : Managementul clasei Învăţare prin cooperare. Ed, Corint, Bucureşti. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. 7
8 Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. 8
9 Tartalomjegyzék Általános információk a tanegységekról, részletező tanterv 2 MODUL I: DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ 11 Célkitűzések:.11 Tanulási útmutató téma: A kommunikáció.12 Célkitűzések..12 Kulcsszavak téma: A kommunikációs kompetencia.16 Célkitűzések.16 Kulcsszavak téma: Az osztálytermi kommunikáció..24 Célkitűzések..24 Kulcsszavak..24 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 39 Beküldésre javasolt feladatok.40 Felhasznált szakirodalom 40 MODUL II: TANULÁSSZERVEZÉS 42 Célkitűzések: 42 Tanulási útmutató téma: A pedagógus menedzseri feladatai.43 Célkitűzések.43 Kulcsszavak téma: Tanulásszervezési dimenziók.45 Célkitűzések.45 Kulcsszavak téma: A tanulásszervezés alapkérdései. Tanórai fegyelmezés 48 Célkitűzések.48 Kulcsszavak.48 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 57 Beküldésre javasolt feladatok 58 9
10 Felhasznált szakirodalom 59 MODUL III: TANTERMI KONFLIKTUSOK.60 Célkitűzések: 60 Tanulási útmutató téma: A konfliktus fogalma, szerepe és hatása az emberi kapcsolatokra. A konfliktusok okai, típusai.62 Célkitűzések.. 62 Kulcsszavak téma: A konfliktusok folyamatjellege, megoldási lehetőségek 68 Célkitűzések.. 68 Kulcsszavak téma: A konfliktusmegoldás problémaközpontú megközelítése. A problémamegoldás menete 71 Célkitűzések..71 Kulcsszavak téma: A konfliktushelyzet kommunikációs szempontú értelmezése 80 Célkitűzések.80 Kulcsszavak.80 5 téma: Az iskolai konfliktusok megelőzése. Az osztályon belüli konfliktusok kialakulásának feltételei...91 Célkitűzések. 91 Kulcsszavak.92 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 94 Beküldésre javasolt feladatok 95 Felhasznált szakirodalom..95 MELLÉKLET: Kommunikációs játékok gyűjteménye
11 I. MODUL: A DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása o A kommunikációs didaktikai helyzeti sajátosságainak körvonalazása o Az osztálytermi verbális kommunikáció jellemzőinek ismertetése o A nem-verbális csatornák számbavétele, tudatos használatukra serkentés o Kongruens kommunikatív megnyivánulásokra ösztönzés Tanulási útmutató: A modulban három témáról olvashat a hallgató. Az első téma a kommunikáció általános kérdéseit taglalja, amelyek ismerete elengehetetlen a másik két téma feldolgozásához. Készítsen fogalmi térképet! Vizsgálja, mi minden tarozik a kommunikáció kérdésköréhez, próbálja rendszerbe foglalni ezeket a rögzítést könnyítendő. Ha ezzel megvan olvassa el a második témát és egészítse ki a korábban készített térképet az itt olvasottak alapján. A kommunikációs készségek leltározásnál tartson önvizsgálatot! Könnyebben megjegyzi, ha arra gondol, rendelkezem-e kellő mértékben e készséggel. A harmadik téma feldolgozásához osztálytermi, csoportszobai helyetekre kell gondolnia. Vegye számba a pedagógus (önmaga) egy-egy tanórai, foglalkozási verbális és non-verbális megnyilvánulásait, ezek tükrében értelmezze az útmutatóban olvasottakat. Sok sikert! 11
12 1. téma: A kommunikáció Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése Kulcsszavak: kommunikáció, forrás, adó, vevő, csatorna, jelzés, üzenet, kódolás, dekódolás, zaj, kommunikációs formák. A kommunikáció fogalma A kommunikáció, bár köznapi szóhasználatban többnyire közlést jelent, ennél összetettebb jelenség. A Pedagógiai Lexikon szerint a kommunikáció az a művelet, amelyben a résztvevők között információk, értékék, viselkedési és gondolati minták átadása, cseréje történik, különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek segítségével. (Szecskő, 1997, 260) Ez azt hangsúlyozza, hogy a kommunikáció során fontossá válik a kölcsönös információátvitel, amelybe beletartozhat az információra való reagálás és a viszontválasz kibocsátása is. Ezen felül a kommunikáció nem egyszeri történés, hanem bizonyos szabályszerűségek szerint lejátszódó történések sorozata. Bár az információátvitel gondolata több területen is alkalmazható (genetikai információ átvitele, állati kommunikáció, gépek közötti kommunikáció, stb.) most a kommunikációt személyközi formájában értelmezzük, és ilyen minőségében tesszük elemzésünk tárgyává. Ennek megfelelően tehát: a kommunikáció az a folyamat, amikor az emberek üzeneteket kapnak és adnak. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a technika fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak egy másik személlyel tudjunk kommunikálni, hanem akár egy géppel is. Minket most mégis az emberek közötti kommunikáció érdekel. A "kommunikáció" szó latin eredetű, Communitas = közösség, közlékenység Communicatio = közzététel, gondolatok közlése 12
13 A kommunikáció kibernetikai megközelítése A kommunikáció értelmezésében gyakori a kibernetikai modell alkalmazása. Eszerint a kommunikáció forrásának az agy tekintendő, ahol az üzenetek keletkeznek, ezeket az adó kódolja, és valamilyen csatornán továbbítja a másik ember felé. A forrásnak információközvetítő eszközökkel kell rendelkeznie, ami lehet a beszéd, testtartás, írás, vagy bármi más. A kódolt üzenetet az adó jelzés formájában elküldi a vevőnek, akinek az üzenetet dekódolnia kell. Az üzenet címzettje a vevőnek, illetve a célszemélynek az agya. A kommunikáció mindig ugyanazon alapképlet szerint működik: van egy forrás, azaz a küldő és van egy, vagy több befogadó. A befogadó egyben küldő is, mert miközben befogad, különböző visszajelzéseket ad (feedback) a küldőnek, és így a küldő is befogadóvá válik. Ezek a visszajelzések többnyire nonverbális úton történnek. Minden kommunikáció úgy zajlik, hogy a küldő kódolja az üzenetet a saját tapasztalatai alapján, amit a befogadó dekódol az ő tapasztalatai alapján. Ezért fordul gyakran elő, hogy a küldő és fogadó nem értik meg egymást. 1. ábra: A kommunikációs rendszer általános modellje (Tóth, 2000, 320) JEL VETT JEL Forrás Adó Csatorna Vevő Címzett Zaj Szándékos kommunikatív aktusoknál lényeges kérdés, hogy a forrás értelmezése és a címzett értelmezése mennyire esik egybe. Bármit, ami az információ pontos továbbítását megzavarja, zajnak nevezzük. A zaj a nem egyértelműen kódolásból, a jelzéseket továbbító csatornával kapcsolatos problémákból, a dekódolás hibájából adódik. Okozhatja ezt az üzenet továbbításának nyelve, ha a vevő nem ismeri, vagy az el-elvesző térerő miatt szakadozó telefonvonal hibájából, amikoris a zaj a használt csatornából ered. Nagymértékben befolyásolja a kommunikáció minőségét tehát a környezet, az a közeg, 13
14 ahol a kommunikáció folyik. Például, amennyiben nagyon zajos helyen kommunikálunk, a háttérzaj akár el is nyomhatja a kommunikációt. A küldőnek olyan hangerővel kell kommunikálnia, ami hangosabb, mint a zaj, ez viszont elvonhatja a figyelmét arról, amit közölni akart. Ugyanígy a hallgató figyelme is gyengül azáltal, hogy a kommunikáció természetellenessé vált. Hasonlóan veszíthet a kommunikáció a hatásából, ha olyan helyen történik, ahol nem lehet normális hangerővel kommunikálni, például egy hangversenyterem, vagy egy alvó gyermek közelében, stb. Tehát a környezet nagyon fontos része a kommunikációnak. A kommunikáció képletének egyik jelentős része a zaj. Háromféle zajról beszélünk, amik csökkentik a befogadást és elvesznek az üzenetből: Fizikai zajok, - amik a külső környezetből jönnek, ilyen például a közlekedés zaja, beszélgetés zaja és minden olyan háttérzaj, ami elvonhatja a figyelmet a küldőről. Az üzenet nagy százaléka vész el a zajok miatt. Pszichológiai zajok, - amik az ember elméjében jelentkeznek, ilyen például az előítélet. A fogadónak nem szimpatikus a küldő, nem tetszik az öltözete, vagy az amit képvisel, vagy a bőre színe, stb., stb. Az előítélet lehet olyan "hangos", hogy mielőtt megszólalhatott volna a küldő, a fogadó már eleve kizárta az üzenetet. Szemantikai zajok, - ezek a nyelvi különbségek. Olyan szavak kifejezések használata a küldő részéről amit a fogadó nem ért, vagy nem érthet. Ilyen például a szakzsargon használata. A legtöbb szakmának megvannak a sajátságos kifejezései, amit csak a bennfentesek érthetnek. Ezen szavak, kifejezések használata megakadályozza a kívülálló hallgatót abban, hogy megértse az üzenetet. Keressen más olyan okokat, amelyek gátolhatják az eredményes kommunikáció megvalósulását! A kommunikációnak van néhány alaptétele, amelyek általános érvényűek: 1./ Nem lehet nem kommunikálni. Az élet minden pillanatában kommunikálunk, vagyis információt közlünk a másik féllel magunkról vagy a környezetünkről. A tétel igazolása nagyon egyszerű, gondoljunk csak arra, hogy mit tennénk, ha nem szeretnénk egy másik emberrel kapcsolatba lépni, vagyis ha nem szeretnénk vele kommunikálni. Erre a kérdésre 14
15 az emberek nagy többsége leggyakrabban azt válaszolja, hogy nem nézne a másik szemébe, lehajtaná a fejét, néhányan hátat fordítanának. Most gondolkodjunk el azon, mit jelent számunkra, ha a másik fél nem néz ránk, lehajtja a fejét vagy egyszerűen hátat fordít, ha meglát bennünket! Ezek a gesztusok minden ember számára jelentéssel bírnak, tehát életünk minden percében kommunikálunk. Egyszóval: nem lehet nem kommunikálni. 2./ A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna két fő csatornát jelent a verbális (szóbeli) és a nem verbális (szavakon túli) csatornát. A több szint alatt értjük, hogy a kommunikáció során információközlés és egyúttal viszonymeghatározás is történik. Ez utóbbi mutatja meg, hogyan is kell értenünk az elhangzott tartalmi információt (kérésnek, sürgetésnek, parancsnak). 3./ A kommunikáció a résztvevő felek között körkörösen zajlik, mivel a kommunikációs folyamatban résztvevőknek az üzenetekhez és a másik félhez való viszonyát maga a kommunikációs folyamat alakítja. Ez talán első olvasására túl elméletinek tűnik, azonban gondoljunk csak arra, hogy hiába képzeljük el előre, hogyan fogunk fizetésemelést kérni, a tényleges történést, a kommunikáció tényleges lezajlását a másik fél is befolyásolja. 4./ A kommunikáció analógiás és digitális jelekből áll. Ez utóbbiak olyan jelek, amelyek pontosan meghatározhatók, részeikre bonthatók, ilyen a nyelv. Az analógiás kódokra ez nem mondható el, vagyis nem határozható meg pontosan a jelentésük, nem írhatók le egyértelműen. Ebbe a csoportba tartoznak a nem verbális jelek (gesztus, mimika, testtartás). 5./ A kommunikáció mint folyamat lehet egyenrangú és egyenlőtlen aszerint, hogy a résztvevő felek között milyen a viszony. A szülő - gyerek viszony alapvetően egyenlőtlen, a serdülőkor táján azonban a szülő - gyerek kapcsolatnak egyenrangú, szimmetrikus viszonnyá kell válni. (Ez nem könnyű, elsősorban a szülők váltanak nehezen, mivel a kétféle viszony között hosszú átmeneti periódus van). Kommunikációs formák: a. A kommunikáció lehet egyirányú, amikor a hallgatónak nincs módja az azonnali visszajelzésre, nem mondhatja el véleményét, nem fejtheti ki álláspontját (pl. könyv, TV, rádió). A kétirányú kommunikáció esetén lehetőség van az azonnali visszajelzésre, ilyen a beszélgetés, a vita, a telefonálás. 15
16 b. Végül a kommunikációt megkülönböztetik aszerint, hogy a kommunikáló felek egy helyen és egy időben vannak jelen (ekkor közvetlen kommunikációról beszélünk), illetve nem egy időben, nem egy helyen tartózkodnak, ekkor közvetett a kommunikáció. c. A kommunikáció során mindenki két alapvető csatornát használ, az egyik a verbális, azaz nyelvi, szóbeli csatorna, a másik a nem verbális, a szavakon túli, szavak melletti csatorna. Ez a kétféle típus mindig jelen van a kommunikációban, szétválasztásuk csak mesterségesen lehet, mivel mindig együtt, egy időben vannak jelen. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nem verbális csatornának jóval nagyobb szerepe van a kommunikáció folyamatában mint a nyelvi jeleknek vagyis a beszédnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy fontosabb (vagy legalább annyira fontos) a számunkra a hogyan mondják, mint a mit mondanak. A kommunikációnak számtalan funkciója van. Felsorolásukban eligazítás nyújt az UNESCO számára készített MacBridge-jelentés (idézi Tóth, 2000, 322), amely különböző felosztásokat ötvözve nyolc funkciót határol el: tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás. Ami azonban talán a legfontosabb: a kommunikáció mások befolyásolásának az eszköze. 2. téma: A kommunikációs kompetencia Célkitűzések: o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása Kulcsszavak: kompetencia, általános kommunikációs készségek, szociális kommunikációs készségek, személyközi kommunikáció, eredményesség, kommunikációs gátak. Amennyiben a kommunikációt mint pszichikus tevékenységet értelmezzük, a kompetenciamodell nyújtja az egyik legmegfelelőbb elemzési keretet. Ebben a szemléletben a kommunikáció egy igen összetett kognitív képesség. Ha a különböző 16
17 élethelyzeteket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy szinte egyetlen emberi aktivitás sem valósul meg a kommunikáció valamilyen formája nélkül. A kompetenciákról tudjuk, hogy a személyiség olyan komponensei, amelyek rendszerré szerveződve sajátos funkciókat szolgálnak és mint ilyen az egyén és környezte közötti kölcsönös hatékonyság belső feltételei. Az egyén és környezete közötti információcsere és információfeldolgozás önállósult pszichológiai és létfunkciónak minősül. Mivel azonban mind az információcsere mind az információfeldolgozás kommunikáció által valósul meg, kijelenthetjük, hogy a kommunikáció a személyiség önállósult kompetenciája, mely rendelkezik a kompetenciákra jellemző szerkezettel: képességekből, motivációs képződményekből és affektív apparátusból szerveződik és a tudat koordinációja alatt áll. A beszéd elsajátítása és gyakorlása az emberi minőségünk legalapvetőbb sajátossága, általa fejlődnek ki a magasabbrendű kognitív folyamatok. Ugyanakkor a szociális, személyes és speciális élethelyzeteinknek is szükségszerű tartozéka a kommunikáció. Ezek alapján, szem előtt tartva a kompetenciamodellt a kommunikáció is eszerint modellezhető, és egymásba kapcsolódik a kognitív-általános kommunikáció (mely központi helyet foglal el), a személyes, szociális és speciális kommunikáció. Ezeken belül a kognitív kommunikációs képességet mint általános kommunikációs képességet tartjuk számon, amely jelen van személyközi, speciális (szakmai) és személyes kommunikációs helyzeteinkben is, meghatározva azok minőségét. A kommunikációs képességek egymástól nem elszigetelten működnek, hanem szoros kölcsönhatásban, egymást kiegészítve. A kognitív-általános kommunikációs képesség tölti be a központi irányító szerepet, azonban a személyiség rendszerében a speciális, szociális és személyes kommunikációs képességek is jelentős fejlettségre tehetnek szert, s ezáltal a személyközi vagy intézményi kommunikációs helyzetek minőségét kedvezően befolyásolják. A kommunikációs kompetencia rendkívül összetett jellegű. Ezt szemléltetik az alábbiakban felsorolt általános kommunikációs készségek: leírás, pontosítás elbeszélés tájékoztatatás, kifejtés beszámoló magyarázat lényegkiemelés, tömörítés 17
18 reflektálás, önálló véleményalkotás önfeltárás, szándéknyilvánítás, kérés érvelés általános verbális együttműködés feltételezés, előrevivő hipotézisek konfliktusok nyelvi megoldása kérdésfeltevés visszajelzés, válaszadás utasítás meghallgatás befogadás humor kommunikációs helyzetfelismerés kommunikációs helyzetelemzés A szociális kommunikáció öröklött alapjait az érzelmi kommunikációnak nevezett nonverbális kommunikációs viselkedés képezi, mely lehetővé teszi az érzelmek közlését és felismerését személyközi helyzetekben. A szóbeli szociális kommunikációs képesség kiegészíti a nem verbálisat. Fejlődését, a szociális kommunikációs eszközkészlet gazdagodását a társas helyzetben való aktív részvétel teszi lehetővé. Szociális kommunikációs készségekként megemlíthetők a következők (Spence, 1983, idézi Szőke-.Milinte, 2005, 35): Érzelemkifejezés (arckifejezés, testtartás, gesztusok, hangszín) Nem verbális visszajelzések, készségek (szociális távolság, fölösleges mozdulatok, mosoly, nevetés, bólogatás, szemkontaktus) Beszédminőség (folyamatosság, tétovázás és szünetek, a válasz halogatása, a beszéd mennyisége) Beszédtartalom (a társalgás fontossága érdekes tartalom, közbevágások, ismétlések) Meghallgatási készségek (elismerések, visszajelzések, kérdés típusú visszajelzések, személyes énközlések) Társalgási alapkészségek (a kezdeményezések és kérdések száma, információs tartalom, a kérdésekre adott válaszok hossza és minősége) 18
19 A személyes kommunikáció a befogadás és önkifejezés készségeit egyesíti olyan személyes kommunikációs helyzetekben, mint az olvasás, zenehallgatás, mozgás, vizuális kommunikáció, előadóművészetek. Személyes kom munikációs készségekként határozza meg a szakirodalom: Zenei, vizuális, irodalmi befogadókészségek Műértelmezés Zenei és vizuális önkifejezési készségek Előadói és improvizációs készségek Szövegalkotó készségek Előadói készségek Mozgáskészségek A speciális kommunikációs képesség azokat a készségeket foglalja magába, amelyek segítségével a szakmai kommunikáció magas szinten valósítható meg. Értelemszerűen ezek a készségek szakterületenként változnak. A személyközi kommunikáció Személyközi kommunikációs helyzetben mindig két fél, az adó és a vevő kommunikációs tevékenységére kerül sor. A kommunikációs partnerek tudatában vannak a kommunikációs célnak, (pl. utasítás, tájékoztatás) néha azonban előfordul, hogy a valódi cél nem tudatosul a felekben, vagy mindkét félben. A kommunikációs a verbális kód felfogását, dekódolását, az erre adandó választ jelenti. Ugyanakkor a partnerek egymás teljes személyiségét észlelik, egymás számára teljes személyiségükkel kommunikálnak, ami megjeleníti érdekeiket, intelligenciájukat, affektív tulajdonságaikat. A személyközi kommunikáció bizonyos mértékig a felek közös társadalmi ismeretein, előtudásán, előtapasztalatain nyugszik, így bizonyos üzeneteknek csak meghatározott társas közegben van értelme. A személyközi kommunikációt befolyásolja a partnerek társadalmi helyzete, státusza, szerepe, szervezeti kapcsolata. A kommunikációs helyzetek olyan normákat léptetnek életbe, amelyek meghatározzák a személyközi kommunikáció forgatókönyvét, stílusát, az üzenetek megfogalmazásának módját.. ezekhez a normákhoz az eredményes kommunikáció érdekében alkalmazkodni kell. 2. ábra. A személyközi kommunikáció modellje (Szőke-Milinte, 2005, 44) 19
20 ADÓ (VEVŐ) Kódolás megnyilvánulás VEVŐ (ADÓ) Dekódolás benyomás Szándékai Érzései Kimutatott verbális és nem verbális viselkedés A kommunikáció eredményességének alapfeltételei (Gordon, 1994) 1. A kommunikáció kezdeményezése Kontextusteremtés, biztatás ÜZENET VISSZAJELZÉS KONTEXTUS (KÖZÖS ELŐTUDÁS) Szándékai Érzései Észlelt verbális és nem verbális viselkedés + az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése - értékelése Az eredményes kommunikáció feltétele, hogy a partnerek helyesen válasszák meg a kommunikáció helyét és idejét, képesek legyenek ráhangolódni az interakcióra és az üzenetre. A felek egymást arra biztatják, bátorítják nonverbális eszközökkel (mosoly, bólintás), hogy részt vegyenek a kommunikációs helyzetben. Ezek a nem verbális jelzések kifejezhetik, hogy egy hullámhosszon vannak a kommunikációs partnerek. Nyitó szavak használata Az érdeklődésen túl verbális eszközökkel is érdemes segíteni az interakció beindulását.. A verbális kommunikáció lehetőleg kerülje a minősítsét, utasítást, parancsot, ún. ajtónyitogató kiefejezéseket érdemes az interakció kezdetén használni. Pl. Tényleg?; Ez engem érdekel!; Mondjad bátran!. 2. Az aktív figyelem technikái Tisztázás Célja: a hallottak értelmezése, az üzenettel kapcsolatos minél több információ beszerzése, a lehetséges nézőpontok észrevétele. A partnerek a tisztázás érdekében minél több kérdést próbálnak megfogalmazni egymásnak, azért, hogy minél pontosabban megértsék az üzenetet, illetve a partner érdekeit, szándékát, célját. Parafrázis Ezzel a technikával a partnerek megmutatják egymásnak, hogy értik miről van szó, az üzenetet képesek dekódolni, ugyanakkor a parafrázis segítségével ellenőrzik is saját értelmezésüket. A kommunikációs partnerek értelmezésük szerint újra elmondják a tényeket, a tényekhez fűződő gondolatokat: Vagyis szeretnéd ha ; Jól értem? Az történt, hogy, stb. Érzelmek visszatükrözése 20
21 A technika célja: képessé tenni a kommunikációs partnereket egymás érzelmeinek a verbális visszatükrözésére, jelezve ezáltal a partner számára, hogy értik egymás érzelmeit. Ez a technika nemcsak a személyközi viszonynak és a partner énképének kedvez, hanem segítségével az érzelmek percepciójának helyességét is ellenőrizhetik a kommunikációban részt vevők: Úgy látom, zaklatott vagy ; Úgy érzem, csalódtál, stb. Fontosság felismerése A technika célja, hogy a partnerek egymás személyének fontosságát képesek legyenek elismerni, egymás érzelmeit, problémáit jogosnak, helyénvalónak érezzék. A partnerek elismerik egymás erőfeszítéseit, tetteinek értékét: Értékelem, hogy meg akarod oldani ezt a problémát ; Köszönöm, hogy komolyan kezeled ezt stb. Összegzés Célja: a kommunikációs partnerekkel észrevegyék az elért haladást képesek legyenek összekapcsolni a fontos tényeket, rögzíteni a további beszélgetés bázisát. Ennek érdekében a beszélgetés folyamán egy-egy nagyobb egység után újra megfogalmazzák a főbb gondolatokat, érzéseket: Ha jól értettem azt mondtad, hogy ;Úgy érzem a lényege annak amit mondtál, hogy stb. 3. Az én-üzenetek Az én-üzenet sajátos eszköz annak kifejezésére, hogy a beszélő miként viszonyul az adott problémához. Olyan formán lehet tudatni érzéseinket, problémánkat, hogy közben a másik személy ne érezze azt, hogy vádoljuk, vagy fenyegetjük. Az én-üzenetnek nincs sértő színezetet. Az én-nyelv használatával megelőzhetjük, hogy a másik védekezésre kényszerüljön, miközben módunk van saját szándékunk világos, egyértelmű közlésére. Tartalmi szempontból az én-üzenetek három formáját különböztetjük meg: Önfeltáró én-üzenet: a közlő önmagáról, érzelmeiről, gondolatairól, szükségleteiről beszél. Például: Nagyon fáj a torkom, és csak halkabban tudok beszélni. Húzzátok közelebb a széket hozzám. Pozitív én-üzenet: a másik fél viselkedéséből eredő kellemes érzéseket tartalmaz. Például: Nagyon örülök, hogy visszahoztad a könyveket, mert holnapra nekem is el kell olvasnom a tanulmányokat. Konfrontáló én-üzenet: a közlő célja az, hogy megváltoztassa a partner viselkedését, de nem hatalmi eszközökkel, hanem az érintett döntéseinek megfelelően. Például: Nagyon zavar amikor beszélgetsz magyarázatom alatt. Az én-üzenet rendszerint három elemet tartalmaz: 21
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4
RészletesebbenDidaktikai kommunikáció és tanulásszervezés
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási
RészletesebbenDidaktikai kommunikáció és tanulásszervezés
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási
RészletesebbenÁltalános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános
RészletesebbenA KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenKódolás hír Dekódolás csatorna
Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenCambridge Business Design Academy
Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM
KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenKommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet
Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenSzemélyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása
Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenI. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról
Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület
RészletesebbenTANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika
TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend
RészletesebbenTisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenÜzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
Részletesebbendr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011
dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenTisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel
RészletesebbenTanári kompetenciák diák szemmel. Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ
Tanári kompetenciák diák szemmel Suplicz Sándor BMF Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ A jó és rossz tanár elemzése Ki volt a legjobb középiskolai tanára? Mi volt az a (legfeljebb) három jellemző ami
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
RészletesebbenA GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE
Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi
RészletesebbenI. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenA kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.
A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Kommunikációs gyakorlatok írásban A tantárgy típusa DF DD
RészletesebbenK ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a
Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenTI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenLakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.
Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz
I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév Tisztelt Hallgatónk! egyoktatós kurzusok Az ELTE igen fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók munkájáról.
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenÉrtékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6
Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenTÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.
Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció kurzus
Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja
Pedagógiai szociálpszichológia TKM1010 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 2+0 Előfeltétel (tantárgyi kód) TKM1001 Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár és beosztása Az előadáson való részvétel
Részletesebben