Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés"

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus 1

2 Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év: II. Félév : 3. Általános információk a tanulási egységekről, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Didaktikai kommunikáció és oktatásmenedzsment/ tanulásszervezés Kódszám: PED 2317 Kreditszám: 5 Helyszín: Tamási Áron Gimnázium, Baróti Szabó Dávid terem. Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés) A tanulási egység, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde, dr. Elérhetőség ( cím, esetleg telefonszám): ; A tantárgy leírása: A tantárgy célpontjai: A nevelési tevékenység menezsdelési problematikájának makro- és mikroszintű elemzése Alapvető motiválási, irányítási, fegyelmezési és konfliktusmegoldási stratégiák megismerése és használata Az osztálytermi kommunikáció sajátos problematikájának elemzése 2

3 A vezetői magatartás deontológiai vonatkozásainak tudatosítása Tartalmak: 1. Menedzsment az oktatásban. A modern vezetéstudomány kialakulása 2. A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés 3. A pedagógus szervezési feladatai 4. A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei 5. A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. 6. A kommunikációs kompetencia 7. A tantermi kommunikáció 8. A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere 9. Irányítás és fegyelmezés 10. A fegyelmi problémák menedzselése 11. A pedagógiai konfliktusok 12. A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül A találkozások terve/ beosztása: 1. Tanulási egység: Menedzsment az oktatásban. Kulcsszavak: menedzsment, menedzser, vezetés, különleges eset, közös alapelvek. Könyvészet: Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest, pp Tanulási egység: A menedzsment funkciói, menedzseri szerepek. A pedagógiai intézményvezetés Kulcsszavak: tervezés, szervezés, vezetés, irányítás; interperszonális, információs és döntési szerepek Könyvészet: Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generala, Ed. Polirom, Iasi. pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp

4 3. Tanulási egység: A pedagógus szervezési feladatai. Kulcsszavak: feladatkultúra, tervezés, szervezés, ösztönzés, koordinálás, értékelés, kommunikáció, tanácsadás, döntéshozatal. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 4. Tanulási egység: A tanulásszervezés lélektani, szociális, normativ vetületei Kulcsszavak: munkabírás, teljesítőképesség, társas-kapcsolati kompetenciák, csoportspecifikum, explicit és implicit normák. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A tanulásszervezés operatív, innovatív, ergonómiai dimenziói. Kulcsszavak: bútorzat, felszerelés, látási viszonyok, beavatkozási strtégiák, eljárások, változás, újítás. Könyvészet: Gordon, Th. (1991): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tanulási egység: A kommunikációs kompetencia Kulcsszavak: általános kommunikációs készség, személyközi kommunikáció, hatékonyság. Könyvészet: Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. pp Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba, pp Tanulási egység: A tantermi kommunikáció Kulcsszavak: sajátosságok, kommunikációs gátak, tanári elvárások. 4

5 Könyvészet: Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen. Pp Tanulási egység: A nonverbális kommunikáció osztálytermi sajátosságai, hatásrendszere Kulcsszavak: nem verbális kommunikáció, gesztusok értéke, dekódolási lehetőségek. Könyvészet: Rieder, K. (2004): A nonverbális kommunikáció az oktatásban. In Bábosik, I (szerk.): Neveléselmélet. Osisris, Budapest, Tanulási egység: Irányítás és fegyelmezés Kulcsszavak: preventiv és reaktív munkaszervezés, fegyelem, fegyelmezés. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Gordon, T. (2001): TET. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest. 12. Tanulási egység: A fegyelmi problémák menedzselése Kulcsszavak: fegyelmezetlenség okai, eljárások. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp Tóth L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen Tanulási egység: A pedagógiai konfliktusok Kulcsszavak: konfliktusok, okok, típusok, konfliktusforrások, folyamatjelleg. Könyvészet: Szőke- Milinte E (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség, OPKM, Budapest, pp Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár, pp Tanulási egység: A nevelési konfliktusok kezelése az osztályközösségen belül Kulcsszavak: konfliktusfeloldási lehetőségek, sikeresség tényezői, kríziskommunkáció. Könyvészet: Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. pp

6 Szekszárdi, J. (1995): Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány Magyar Encore, Budapest. A tantárgy által biztosított szakértelem: A tanulási egységeken feldolgozása következtében, a hallgatók tudatosítják az oktatás különböző szereplői közötti hatékony kommunikáció fontosságát, képessé válnak eredményes kommunikációs technikák gyakorlására az osztályban. A tantárgy tanulmányozása eredményeképpen konfliktusmegoldó kompetenciájuk szintjén is fejlődés várható. Kötelező könyvészet: 1. Bábosik, I és Mezei, Gy. (1997): Neveléstan, Telosz Kiadó, Budapest 2. Benedek, I. (1995): Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája, Okker, Budapest 3. Bush, T. (1998): A menedzsment fontossága az oktatásban, in Balázs, E. (szerk.): Oktatásmenedzsment, Okker Kiadó, Budapest 4. Gordon, Th. (1995): V.E.T. a fejlett világ vezetési gyakorlata a XXI. század küszöbén, Studium Effektive, Pécs 5. Niculescu, M. R. (1997): Pedagogie generală, Ed. Polirom, Iasi- 6. Szőke-Milinte E. (2005): A kommunikációs kompetencia fejlesztése, PPKE BTK, Piliscsaba A tantárgy oktatási folyamatában használt eszköztár: Multimédiás vetítő, írásvetítő, fóliák, a külöbőző dramatikus játékokhoz szükséges eszközök Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása: a diákok számára kijelölt kötelezettségek: konflikusmegoldási vagy hatékony fegyelmezési eljárások gyűjteményének készítése 6

7 A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 2; 7, 8; 10, 11. Önálló tanulás: (Ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató): 3, 4, 5, 6, 9, 12, 13, 14. Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel 30% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga 70 % Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók nagy része egyéni dolgozatot készít azok, akikre nem kerül sor a 14 szemináriumi órán, széljegyzetet készítenek a dolgozatokhoz (opponensi vélemények), részt vállalnak a szemináriumi munkában 30 %-a a végső jegynek Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : / a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség. Választható/opcionális könyvészet: Ulrich, C. (2000) : Managementul clasei Învăţare prin cooperare. Ed, Corint, Bucureşti. Iucu, R. (2005): Managementul clasei de elevi. OKM Vidéki Oktatásfejlesztési Program Kiadványa, Egyetemi jegyzet, Bukarest. 7

8 Barabási, T. (2001): Oktatásmenedzsment. BBTE Távoktatási Központ Kiadványa, főiskolai jegyzet, Kolozsvár. 8

9 Tartalomjegyzék Általános információk a tanegységekról, részletező tanterv 2 MODUL I: DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ 11 Célkitűzések:.11 Tanulási útmutató téma: A kommunikáció.12 Célkitűzések..12 Kulcsszavak téma: A kommunikációs kompetencia.16 Célkitűzések.16 Kulcsszavak téma: Az osztálytermi kommunikáció..24 Célkitűzések..24 Kulcsszavak..24 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 39 Beküldésre javasolt feladatok.40 Felhasznált szakirodalom 40 MODUL II: TANULÁSSZERVEZÉS 42 Célkitűzések: 42 Tanulási útmutató téma: A pedagógus menedzseri feladatai.43 Célkitűzések.43 Kulcsszavak téma: Tanulásszervezési dimenziók.45 Célkitűzések.45 Kulcsszavak téma: A tanulásszervezés alapkérdései. Tanórai fegyelmezés 48 Célkitűzések.48 Kulcsszavak.48 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 57 Beküldésre javasolt feladatok 58 9

10 Felhasznált szakirodalom 59 MODUL III: TANTERMI KONFLIKTUSOK.60 Célkitűzések: 60 Tanulási útmutató téma: A konfliktus fogalma, szerepe és hatása az emberi kapcsolatokra. A konfliktusok okai, típusai.62 Célkitűzések.. 62 Kulcsszavak téma: A konfliktusok folyamatjellege, megoldási lehetőségek 68 Célkitűzések.. 68 Kulcsszavak téma: A konfliktusmegoldás problémaközpontú megközelítése. A problémamegoldás menete 71 Célkitűzések..71 Kulcsszavak téma: A konfliktushelyzet kommunikációs szempontú értelmezése 80 Célkitűzések.80 Kulcsszavak.80 5 téma: Az iskolai konfliktusok megelőzése. Az osztályon belüli konfliktusok kialakulásának feltételei...91 Célkitűzések. 91 Kulcsszavak.92 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 94 Beküldésre javasolt feladatok 95 Felhasznált szakirodalom..95 MELLÉKLET: Kommunikációs játékok gyűjteménye

11 I. MODUL: A DIDAKTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása o A kommunikációs didaktikai helyzeti sajátosságainak körvonalazása o Az osztálytermi verbális kommunikáció jellemzőinek ismertetése o A nem-verbális csatornák számbavétele, tudatos használatukra serkentés o Kongruens kommunikatív megnyivánulásokra ösztönzés Tanulási útmutató: A modulban három témáról olvashat a hallgató. Az első téma a kommunikáció általános kérdéseit taglalja, amelyek ismerete elengehetetlen a másik két téma feldolgozásához. Készítsen fogalmi térképet! Vizsgálja, mi minden tarozik a kommunikáció kérdésköréhez, próbálja rendszerbe foglalni ezeket a rögzítést könnyítendő. Ha ezzel megvan olvassa el a második témát és egészítse ki a korábban készített térképet az itt olvasottak alapján. A kommunikációs készségek leltározásnál tartson önvizsgálatot! Könnyebben megjegyzi, ha arra gondol, rendelkezem-e kellő mértékben e készséggel. A harmadik téma feldolgozásához osztálytermi, csoportszobai helyetekre kell gondolnia. Vegye számba a pedagógus (önmaga) egy-egy tanórai, foglalkozási verbális és non-verbális megnyilvánulásait, ezek tükrében értelmezze az útmutatóban olvasottakat. Sok sikert! 11

12 1. téma: A kommunikáció Célkitűzések: o A kommunikáció fogalmának körülhatárolása o A kommunikációs rendszer alkotóelemeinek, rendszerelméleti megközelítésének bemutatása o A kommunikáció alaptételeinek felleltározása o A kommunikáció formáinak felismertetése Kulcsszavak: kommunikáció, forrás, adó, vevő, csatorna, jelzés, üzenet, kódolás, dekódolás, zaj, kommunikációs formák. A kommunikáció fogalma A kommunikáció, bár köznapi szóhasználatban többnyire közlést jelent, ennél összetettebb jelenség. A Pedagógiai Lexikon szerint a kommunikáció az a művelet, amelyben a résztvevők között információk, értékék, viselkedési és gondolati minták átadása, cseréje történik, különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek segítségével. (Szecskő, 1997, 260) Ez azt hangsúlyozza, hogy a kommunikáció során fontossá válik a kölcsönös információátvitel, amelybe beletartozhat az információra való reagálás és a viszontválasz kibocsátása is. Ezen felül a kommunikáció nem egyszeri történés, hanem bizonyos szabályszerűségek szerint lejátszódó történések sorozata. Bár az információátvitel gondolata több területen is alkalmazható (genetikai információ átvitele, állati kommunikáció, gépek közötti kommunikáció, stb.) most a kommunikációt személyközi formájában értelmezzük, és ilyen minőségében tesszük elemzésünk tárgyává. Ennek megfelelően tehát: a kommunikáció az a folyamat, amikor az emberek üzeneteket kapnak és adnak. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy a technika fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak egy másik személlyel tudjunk kommunikálni, hanem akár egy géppel is. Minket most mégis az emberek közötti kommunikáció érdekel. A "kommunikáció" szó latin eredetű, Communitas = közösség, közlékenység Communicatio = közzététel, gondolatok közlése 12

13 A kommunikáció kibernetikai megközelítése A kommunikáció értelmezésében gyakori a kibernetikai modell alkalmazása. Eszerint a kommunikáció forrásának az agy tekintendő, ahol az üzenetek keletkeznek, ezeket az adó kódolja, és valamilyen csatornán továbbítja a másik ember felé. A forrásnak információközvetítő eszközökkel kell rendelkeznie, ami lehet a beszéd, testtartás, írás, vagy bármi más. A kódolt üzenetet az adó jelzés formájában elküldi a vevőnek, akinek az üzenetet dekódolnia kell. Az üzenet címzettje a vevőnek, illetve a célszemélynek az agya. A kommunikáció mindig ugyanazon alapképlet szerint működik: van egy forrás, azaz a küldő és van egy, vagy több befogadó. A befogadó egyben küldő is, mert miközben befogad, különböző visszajelzéseket ad (feedback) a küldőnek, és így a küldő is befogadóvá válik. Ezek a visszajelzések többnyire nonverbális úton történnek. Minden kommunikáció úgy zajlik, hogy a küldő kódolja az üzenetet a saját tapasztalatai alapján, amit a befogadó dekódol az ő tapasztalatai alapján. Ezért fordul gyakran elő, hogy a küldő és fogadó nem értik meg egymást. 1. ábra: A kommunikációs rendszer általános modellje (Tóth, 2000, 320) JEL VETT JEL Forrás Adó Csatorna Vevő Címzett Zaj Szándékos kommunikatív aktusoknál lényeges kérdés, hogy a forrás értelmezése és a címzett értelmezése mennyire esik egybe. Bármit, ami az információ pontos továbbítását megzavarja, zajnak nevezzük. A zaj a nem egyértelműen kódolásból, a jelzéseket továbbító csatornával kapcsolatos problémákból, a dekódolás hibájából adódik. Okozhatja ezt az üzenet továbbításának nyelve, ha a vevő nem ismeri, vagy az el-elvesző térerő miatt szakadozó telefonvonal hibájából, amikoris a zaj a használt csatornából ered. Nagymértékben befolyásolja a kommunikáció minőségét tehát a környezet, az a közeg, 13

14 ahol a kommunikáció folyik. Például, amennyiben nagyon zajos helyen kommunikálunk, a háttérzaj akár el is nyomhatja a kommunikációt. A küldőnek olyan hangerővel kell kommunikálnia, ami hangosabb, mint a zaj, ez viszont elvonhatja a figyelmét arról, amit közölni akart. Ugyanígy a hallgató figyelme is gyengül azáltal, hogy a kommunikáció természetellenessé vált. Hasonlóan veszíthet a kommunikáció a hatásából, ha olyan helyen történik, ahol nem lehet normális hangerővel kommunikálni, például egy hangversenyterem, vagy egy alvó gyermek közelében, stb. Tehát a környezet nagyon fontos része a kommunikációnak. A kommunikáció képletének egyik jelentős része a zaj. Háromféle zajról beszélünk, amik csökkentik a befogadást és elvesznek az üzenetből: Fizikai zajok, - amik a külső környezetből jönnek, ilyen például a közlekedés zaja, beszélgetés zaja és minden olyan háttérzaj, ami elvonhatja a figyelmet a küldőről. Az üzenet nagy százaléka vész el a zajok miatt. Pszichológiai zajok, - amik az ember elméjében jelentkeznek, ilyen például az előítélet. A fogadónak nem szimpatikus a küldő, nem tetszik az öltözete, vagy az amit képvisel, vagy a bőre színe, stb., stb. Az előítélet lehet olyan "hangos", hogy mielőtt megszólalhatott volna a küldő, a fogadó már eleve kizárta az üzenetet. Szemantikai zajok, - ezek a nyelvi különbségek. Olyan szavak kifejezések használata a küldő részéről amit a fogadó nem ért, vagy nem érthet. Ilyen például a szakzsargon használata. A legtöbb szakmának megvannak a sajátságos kifejezései, amit csak a bennfentesek érthetnek. Ezen szavak, kifejezések használata megakadályozza a kívülálló hallgatót abban, hogy megértse az üzenetet. Keressen más olyan okokat, amelyek gátolhatják az eredményes kommunikáció megvalósulását! A kommunikációnak van néhány alaptétele, amelyek általános érvényűek: 1./ Nem lehet nem kommunikálni. Az élet minden pillanatában kommunikálunk, vagyis információt közlünk a másik féllel magunkról vagy a környezetünkről. A tétel igazolása nagyon egyszerű, gondoljunk csak arra, hogy mit tennénk, ha nem szeretnénk egy másik emberrel kapcsolatba lépni, vagyis ha nem szeretnénk vele kommunikálni. Erre a kérdésre 14

15 az emberek nagy többsége leggyakrabban azt válaszolja, hogy nem nézne a másik szemébe, lehajtaná a fejét, néhányan hátat fordítanának. Most gondolkodjunk el azon, mit jelent számunkra, ha a másik fél nem néz ránk, lehajtja a fejét vagy egyszerűen hátat fordít, ha meglát bennünket! Ezek a gesztusok minden ember számára jelentéssel bírnak, tehát életünk minden percében kommunikálunk. Egyszóval: nem lehet nem kommunikálni. 2./ A kommunikáció többcsatornás és többszintű. A több csatorna két fő csatornát jelent a verbális (szóbeli) és a nem verbális (szavakon túli) csatornát. A több szint alatt értjük, hogy a kommunikáció során információközlés és egyúttal viszonymeghatározás is történik. Ez utóbbi mutatja meg, hogyan is kell értenünk az elhangzott tartalmi információt (kérésnek, sürgetésnek, parancsnak). 3./ A kommunikáció a résztvevő felek között körkörösen zajlik, mivel a kommunikációs folyamatban résztvevőknek az üzenetekhez és a másik félhez való viszonyát maga a kommunikációs folyamat alakítja. Ez talán első olvasására túl elméletinek tűnik, azonban gondoljunk csak arra, hogy hiába képzeljük el előre, hogyan fogunk fizetésemelést kérni, a tényleges történést, a kommunikáció tényleges lezajlását a másik fél is befolyásolja. 4./ A kommunikáció analógiás és digitális jelekből áll. Ez utóbbiak olyan jelek, amelyek pontosan meghatározhatók, részeikre bonthatók, ilyen a nyelv. Az analógiás kódokra ez nem mondható el, vagyis nem határozható meg pontosan a jelentésük, nem írhatók le egyértelműen. Ebbe a csoportba tartoznak a nem verbális jelek (gesztus, mimika, testtartás). 5./ A kommunikáció mint folyamat lehet egyenrangú és egyenlőtlen aszerint, hogy a résztvevő felek között milyen a viszony. A szülő - gyerek viszony alapvetően egyenlőtlen, a serdülőkor táján azonban a szülő - gyerek kapcsolatnak egyenrangú, szimmetrikus viszonnyá kell válni. (Ez nem könnyű, elsősorban a szülők váltanak nehezen, mivel a kétféle viszony között hosszú átmeneti periódus van). Kommunikációs formák: a. A kommunikáció lehet egyirányú, amikor a hallgatónak nincs módja az azonnali visszajelzésre, nem mondhatja el véleményét, nem fejtheti ki álláspontját (pl. könyv, TV, rádió). A kétirányú kommunikáció esetén lehetőség van az azonnali visszajelzésre, ilyen a beszélgetés, a vita, a telefonálás. 15

16 b. Végül a kommunikációt megkülönböztetik aszerint, hogy a kommunikáló felek egy helyen és egy időben vannak jelen (ekkor közvetlen kommunikációról beszélünk), illetve nem egy időben, nem egy helyen tartózkodnak, ekkor közvetett a kommunikáció. c. A kommunikáció során mindenki két alapvető csatornát használ, az egyik a verbális, azaz nyelvi, szóbeli csatorna, a másik a nem verbális, a szavakon túli, szavak melletti csatorna. Ez a kétféle típus mindig jelen van a kommunikációban, szétválasztásuk csak mesterségesen lehet, mivel mindig együtt, egy időben vannak jelen. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nem verbális csatornának jóval nagyobb szerepe van a kommunikáció folyamatában mint a nyelvi jeleknek vagyis a beszédnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy fontosabb (vagy legalább annyira fontos) a számunkra a hogyan mondják, mint a mit mondanak. A kommunikációnak számtalan funkciója van. Felsorolásukban eligazítás nyújt az UNESCO számára készített MacBridge-jelentés (idézi Tóth, 2000, 322), amely különböző felosztásokat ötvözve nyolc funkciót határol el: tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás. Ami azonban talán a legfontosabb: a kommunikáció mások befolyásolásának az eszköze. 2. téma: A kommunikációs kompetencia Célkitűzések: o A kommunikációs kompetencia fogalmának kialakítása, e kompetenciarendszerbe tartozó kommunikációs készségek számbavétele o A kommunikáció eredményesség-feltételeinek vagy esetleges gátjainak tudatosítása Kulcsszavak: kompetencia, általános kommunikációs készségek, szociális kommunikációs készségek, személyközi kommunikáció, eredményesség, kommunikációs gátak. Amennyiben a kommunikációt mint pszichikus tevékenységet értelmezzük, a kompetenciamodell nyújtja az egyik legmegfelelőbb elemzési keretet. Ebben a szemléletben a kommunikáció egy igen összetett kognitív képesség. Ha a különböző 16

17 élethelyzeteket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy szinte egyetlen emberi aktivitás sem valósul meg a kommunikáció valamilyen formája nélkül. A kompetenciákról tudjuk, hogy a személyiség olyan komponensei, amelyek rendszerré szerveződve sajátos funkciókat szolgálnak és mint ilyen az egyén és környezte közötti kölcsönös hatékonyság belső feltételei. Az egyén és környezete közötti információcsere és információfeldolgozás önállósult pszichológiai és létfunkciónak minősül. Mivel azonban mind az információcsere mind az információfeldolgozás kommunikáció által valósul meg, kijelenthetjük, hogy a kommunikáció a személyiség önállósult kompetenciája, mely rendelkezik a kompetenciákra jellemző szerkezettel: képességekből, motivációs képződményekből és affektív apparátusból szerveződik és a tudat koordinációja alatt áll. A beszéd elsajátítása és gyakorlása az emberi minőségünk legalapvetőbb sajátossága, általa fejlődnek ki a magasabbrendű kognitív folyamatok. Ugyanakkor a szociális, személyes és speciális élethelyzeteinknek is szükségszerű tartozéka a kommunikáció. Ezek alapján, szem előtt tartva a kompetenciamodellt a kommunikáció is eszerint modellezhető, és egymásba kapcsolódik a kognitív-általános kommunikáció (mely központi helyet foglal el), a személyes, szociális és speciális kommunikáció. Ezeken belül a kognitív kommunikációs képességet mint általános kommunikációs képességet tartjuk számon, amely jelen van személyközi, speciális (szakmai) és személyes kommunikációs helyzeteinkben is, meghatározva azok minőségét. A kommunikációs képességek egymástól nem elszigetelten működnek, hanem szoros kölcsönhatásban, egymást kiegészítve. A kognitív-általános kommunikációs képesség tölti be a központi irányító szerepet, azonban a személyiség rendszerében a speciális, szociális és személyes kommunikációs képességek is jelentős fejlettségre tehetnek szert, s ezáltal a személyközi vagy intézményi kommunikációs helyzetek minőségét kedvezően befolyásolják. A kommunikációs kompetencia rendkívül összetett jellegű. Ezt szemléltetik az alábbiakban felsorolt általános kommunikációs készségek: leírás, pontosítás elbeszélés tájékoztatatás, kifejtés beszámoló magyarázat lényegkiemelés, tömörítés 17

18 reflektálás, önálló véleményalkotás önfeltárás, szándéknyilvánítás, kérés érvelés általános verbális együttműködés feltételezés, előrevivő hipotézisek konfliktusok nyelvi megoldása kérdésfeltevés visszajelzés, válaszadás utasítás meghallgatás befogadás humor kommunikációs helyzetfelismerés kommunikációs helyzetelemzés A szociális kommunikáció öröklött alapjait az érzelmi kommunikációnak nevezett nonverbális kommunikációs viselkedés képezi, mely lehetővé teszi az érzelmek közlését és felismerését személyközi helyzetekben. A szóbeli szociális kommunikációs képesség kiegészíti a nem verbálisat. Fejlődését, a szociális kommunikációs eszközkészlet gazdagodását a társas helyzetben való aktív részvétel teszi lehetővé. Szociális kommunikációs készségekként megemlíthetők a következők (Spence, 1983, idézi Szőke-.Milinte, 2005, 35): Érzelemkifejezés (arckifejezés, testtartás, gesztusok, hangszín) Nem verbális visszajelzések, készségek (szociális távolság, fölösleges mozdulatok, mosoly, nevetés, bólogatás, szemkontaktus) Beszédminőség (folyamatosság, tétovázás és szünetek, a válasz halogatása, a beszéd mennyisége) Beszédtartalom (a társalgás fontossága érdekes tartalom, közbevágások, ismétlések) Meghallgatási készségek (elismerések, visszajelzések, kérdés típusú visszajelzések, személyes énközlések) Társalgási alapkészségek (a kezdeményezések és kérdések száma, információs tartalom, a kérdésekre adott válaszok hossza és minősége) 18

19 A személyes kommunikáció a befogadás és önkifejezés készségeit egyesíti olyan személyes kommunikációs helyzetekben, mint az olvasás, zenehallgatás, mozgás, vizuális kommunikáció, előadóművészetek. Személyes kom munikációs készségekként határozza meg a szakirodalom: Zenei, vizuális, irodalmi befogadókészségek Műértelmezés Zenei és vizuális önkifejezési készségek Előadói és improvizációs készségek Szövegalkotó készségek Előadói készségek Mozgáskészségek A speciális kommunikációs képesség azokat a készségeket foglalja magába, amelyek segítségével a szakmai kommunikáció magas szinten valósítható meg. Értelemszerűen ezek a készségek szakterületenként változnak. A személyközi kommunikáció Személyközi kommunikációs helyzetben mindig két fél, az adó és a vevő kommunikációs tevékenységére kerül sor. A kommunikációs partnerek tudatában vannak a kommunikációs célnak, (pl. utasítás, tájékoztatás) néha azonban előfordul, hogy a valódi cél nem tudatosul a felekben, vagy mindkét félben. A kommunikációs a verbális kód felfogását, dekódolását, az erre adandó választ jelenti. Ugyanakkor a partnerek egymás teljes személyiségét észlelik, egymás számára teljes személyiségükkel kommunikálnak, ami megjeleníti érdekeiket, intelligenciájukat, affektív tulajdonságaikat. A személyközi kommunikáció bizonyos mértékig a felek közös társadalmi ismeretein, előtudásán, előtapasztalatain nyugszik, így bizonyos üzeneteknek csak meghatározott társas közegben van értelme. A személyközi kommunikációt befolyásolja a partnerek társadalmi helyzete, státusza, szerepe, szervezeti kapcsolata. A kommunikációs helyzetek olyan normákat léptetnek életbe, amelyek meghatározzák a személyközi kommunikáció forgatókönyvét, stílusát, az üzenetek megfogalmazásának módját.. ezekhez a normákhoz az eredményes kommunikáció érdekében alkalmazkodni kell. 2. ábra. A személyközi kommunikáció modellje (Szőke-Milinte, 2005, 44) 19

20 ADÓ (VEVŐ) Kódolás megnyilvánulás VEVŐ (ADÓ) Dekódolás benyomás Szándékai Érzései Kimutatott verbális és nem verbális viselkedés A kommunikáció eredményességének alapfeltételei (Gordon, 1994) 1. A kommunikáció kezdeményezése Kontextusteremtés, biztatás ÜZENET VISSZAJELZÉS KONTEXTUS (KÖZÖS ELŐTUDÁS) Szándékai Érzései Észlelt verbális és nem verbális viselkedés + az adó szándékainak, érzéseinek értelmezése - értékelése Az eredményes kommunikáció feltétele, hogy a partnerek helyesen válasszák meg a kommunikáció helyét és idejét, képesek legyenek ráhangolódni az interakcióra és az üzenetre. A felek egymást arra biztatják, bátorítják nonverbális eszközökkel (mosoly, bólintás), hogy részt vegyenek a kommunikációs helyzetben. Ezek a nem verbális jelzések kifejezhetik, hogy egy hullámhosszon vannak a kommunikációs partnerek. Nyitó szavak használata Az érdeklődésen túl verbális eszközökkel is érdemes segíteni az interakció beindulását.. A verbális kommunikáció lehetőleg kerülje a minősítsét, utasítást, parancsot, ún. ajtónyitogató kiefejezéseket érdemes az interakció kezdetén használni. Pl. Tényleg?; Ez engem érdekel!; Mondjad bátran!. 2. Az aktív figyelem technikái Tisztázás Célja: a hallottak értelmezése, az üzenettel kapcsolatos minél több információ beszerzése, a lehetséges nézőpontok észrevétele. A partnerek a tisztázás érdekében minél több kérdést próbálnak megfogalmazni egymásnak, azért, hogy minél pontosabban megértsék az üzenetet, illetve a partner érdekeit, szándékát, célját. Parafrázis Ezzel a technikával a partnerek megmutatják egymásnak, hogy értik miről van szó, az üzenetet képesek dekódolni, ugyanakkor a parafrázis segítségével ellenőrzik is saját értelmezésüket. A kommunikációs partnerek értelmezésük szerint újra elmondják a tényeket, a tényekhez fűződő gondolatokat: Vagyis szeretnéd ha ; Jól értem? Az történt, hogy, stb. Érzelmek visszatükrözése 20

21 A technika célja: képessé tenni a kommunikációs partnereket egymás érzelmeinek a verbális visszatükrözésére, jelezve ezáltal a partner számára, hogy értik egymás érzelmeit. Ez a technika nemcsak a személyközi viszonynak és a partner énképének kedvez, hanem segítségével az érzelmek percepciójának helyességét is ellenőrizhetik a kommunikációban részt vevők: Úgy látom, zaklatott vagy ; Úgy érzem, csalódtál, stb. Fontosság felismerése A technika célja, hogy a partnerek egymás személyének fontosságát képesek legyenek elismerni, egymás érzelmeit, problémáit jogosnak, helyénvalónak érezzék. A partnerek elismerik egymás erőfeszítéseit, tetteinek értékét: Értékelem, hogy meg akarod oldani ezt a problémát ; Köszönöm, hogy komolyan kezeled ezt stb. Összegzés Célja: a kommunikációs partnerekkel észrevegyék az elért haladást képesek legyenek összekapcsolni a fontos tényeket, rögzíteni a további beszélgetés bázisát. Ennek érdekében a beszélgetés folyamán egy-egy nagyobb egység után újra megfogalmazzák a főbb gondolatokat, érzéseket: Ha jól értettem azt mondtad, hogy ;Úgy érzem a lényege annak amit mondtál, hogy stb. 3. Az én-üzenetek Az én-üzenet sajátos eszköz annak kifejezésére, hogy a beszélő miként viszonyul az adott problémához. Olyan formán lehet tudatni érzéseinket, problémánkat, hogy közben a másik személy ne érezze azt, hogy vádoljuk, vagy fenyegetjük. Az én-üzenetnek nincs sértő színezetet. Az én-nyelv használatával megelőzhetjük, hogy a másik védekezésre kényszerüljön, miközben módunk van saját szándékunk világos, egyértelmű közlésére. Tartalmi szempontból az én-üzenetek három formáját különböztetjük meg: Önfeltáró én-üzenet: a közlő önmagáról, érzelmeiről, gondolatairól, szükségleteiről beszél. Például: Nagyon fáj a torkom, és csak halkabban tudok beszélni. Húzzátok közelebb a széket hozzám. Pozitív én-üzenet: a másik fél viselkedéséből eredő kellemes érzéseket tartalmaz. Például: Nagyon örülök, hogy visszahoztad a könyveket, mert holnapra nekem is el kell olvasnom a tanulmányokat. Konfrontáló én-üzenet: a közlő célja az, hogy megváltoztassa a partner viselkedését, de nem hatalmi eszközökkel, hanem az érintett döntéseinek megfelelően. Például: Nagyon zavar amikor beszélgetsz magyarázatom alatt. Az én-üzenet rendszerint három elemet tartalmaz: 21

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4

Részletesebben

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés

Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Didaktikai kommunikáció és tanulásszervezés Tanulmányi útmutató III. félév dr. Barabási

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Kommunikációs gyakorlatok írásban A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (a kar szeminárium és előadás termei)

I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (a kar szeminárium és előadás termei) BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR EGYETEMI ÉV 2010/2011 FÉLÉV II. FÉLÉV I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról Tantárgy neve: Kódszám:

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató.

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Vezetéselmélet és módszertan Tantárgyi útmutató Nappali 2014/2015. I. félév 1 Tantárgy megnevezése: Vezetéselmélet

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja Pedagógiai szociálpszichológia TKM1010 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 2+0 Előfeltétel (tantárgyi kód) TKM1001 Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár és beosztása Az előadáson való részvétel

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN CZIKE

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Egyetemi tanév: 2010/2011 III. félév I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Nagy Edit főiskolai docens Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus AK Zárthelyi dolgozat írása az

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szakvagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szakvagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám intézet Egyetemi év: 2011-2012 Félév: II. félév I. Általános információk

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN

VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Tantárgyi útmutató 2012/2013 tanév őszi félév 1 Tantárgy megnevezése:

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: Üzleti Kommunikáció Tárgykód: PMKMENB 036, MENB 810, MELS 204 Heti óraszám 1 : 2 ea Kreditpont: 2 Szak(ok)/ típus 2 : K Tagozat 3 : N, L Követelmény 4 : vizsga

Részletesebben