Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS

Átírás

1 Hatvani Területfejlesztési Iroda Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS munkaanyag Edelény, október 30.

2 TARTALOM 1. BEVEZETŐ a.) A kistérség társadalmi, gazdasági, természeti környezetének jellemzői b.) A kistérség társadalmi, gazdasági jellemzői A TELEPÜLÉSEK HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OK- OKOZATI ELEMZÉSE a.) A kistérség hátrányos helyzetét kiváltó társadalmi-gazdasági okok b.) A kistérségben tapasztalható leszakadási folyamat jellemzői c.) A kistérségben tapasztalható fejlődést gátló tényezők bemutatása d.) A kistérségben tapasztalható problémák, leszakadási folyamatok és fejlődést gátló tényezők ok-okozati rendszerben történő elemzése A KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE a.) A kistérség munkaerőpiaci helyzete b.) A munkanélküliség jelensége és formái c.) A kistérség lakosságának foglalkoztathatósága és munkatapasztalatai d.) A kistérség főbb munkáltatói e.) Elhelyezkedési lehetőségek és nehézségek a kistérségben a felsőfokú végzettségűek számára f.) A foglalkoztatás bővítését és a munkahelyteremtést gátló tényezők g.) A munkaerőpiacra vonatkozó kilátások és jövőképek AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG MINT TÁJHAZA a.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitások b.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitásokban rejlő munkaerőpiaci lehetőségek EDELÉNY KISTÉRSÉG NEVELÉS-OKTATÁSÜGYE ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS HELYZETE a.) A kistérség nevelés-oktatási helyzete b.) A kistérség lakosságának egészségügyi helyzete az alapellátás tükrében (orvosi ellátás, védőnői ellátás, kórházi ellátás, családsegítői szolgáltatás) c.) A kistérség infrastrukturális helyzete d.) A kistérségben igénybe vehető szociális szolgáltatások és jellemzőik A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK a.) A kistérségben működő civil társadalon aktivitása és lefedettsége b.) A kistérségben működő civil szervezetek által szervezett programok c.) A kistérségben működő civil szervezetek részvétele a fejlesztési programokban...75 MELLÉKLET: 1. A kistérség népességét és foglalkoztatottságát bemutató adatok 2. A kistérség fejlesztésében aktívan szerepet vállaló helyi szervezetek 3. Edelényi kistérség SWOT-analízise 4. Nevelés-oktatásügy intézményei és adatai 5. Civil szervezetek Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/2

3 1. Bevezető 1. a.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZŐI 1 Földrajzi, természeti adottságok: A kistérség Magyarország északi részén, a szlovák határ mentén fekszik. Földrajzi besorolás szerint az Észak-Magyarországi középhegység nagytájon belül az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak-Magyarországi medencék középtájak részét alkotja. Területe 740 km 2. Felszínére az alacsony-középhegységtől (Aggteleki-hegység), a dombságon át (Nyugat-Cserehát, Tornai dombság) a tagolt medencedombságig (Rakaca-völgy) többféle forma jellemző. A felszíni változatossághoz az élővilág gazdagsága párosul. A térség természeti értékeinek, élővilágának a legfőbb értékét mégsem a számtalan egyedi földtani képződmény, ritka, esetenként csak itt előforduló fajok és társulások adják, hanem az a változatosság, az a diverzitás, amely ezen a tájon más tájakkal ellentétben - az ember környezet-átalakító tevékenysége ellenére még megmaradt. Ez a terület egyik legfőbb értéke, s ez válhat a táj fő vonzerejévé is. Az aggteleki karsztvidék barlangjai és a felette lévő terület élővilága 2001-től a Világörökség részét képezi. Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének összesen 27%-át (197 km2) foglalja el. A terület kiterjedt erdőségekkel rendelkezik, a fafaj szerinti összetételben a hosszú vágáskorú fafajok dominálnak (tölgy és gyertyán), a kelet-csereháti területeken magas a cserfák aránya is. Gazdag a vadállomány. A magas lejtősségi értékek, a talajok alacsony humusztartalma, a gyakori csuszamlások, az erős talajerózió és a relatíve száraz éghajlat együttesen a földek alacsony, a legjobb hazai területek 30-40%-át elérő termőképességét eredményeznek. Az ásványkincsek közül említésre méltó a kohászati és mészgyártási mészkő, amelyet ma már nem hasznosítanak. A regionális igények kielégítésére alkalmas meszesi és rakacai mészkő kitermelése napjainkban is zajlik. A Bódva-völgy vízkészletei jelentős ivóvízbázist képeznek, védelmük elsődlegesen fontos feladat. Itt található az ország egyik legnagyobb víztározója, a 200 ha felületű, 5 millió m3 víztömegű Rakacai- víztározó. 1 Forrás: Csereháti Településszövetség; Stratégiai elemzéseiből, Élhető Faluért című kutatás MTA PTI Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/3

4 Népesség, társadalom: A Bódva-völgyi kistérség 46 településén összesen 36,5 ezer fő. A térség tipikusan aprófalvas, a népesség 51%-a 1000 fősnél kisebb településen él. A lakosság 41,3%-a a kistérség két városában, Edelényben (29,7%) és Szendrőben (11,6%) koncentrálódik. A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A kistérség népessége korstruktúrája alapján is változatosnak mondható, 3 jellemző településtípus rajzolódik ki: 1. fiatalodó népességű települések a legnagyobb roma népességgel rendelkező települések 2. kevert települések jelentős roma népességű települések 3. elöregedő települések roma népességgel kevésbé rendelkező települések Ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi nagycsaládi kötődéseik miatt még nehezebb egyéni kiutat találni. A problémát súlyosbítja, hogy munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Miközben a munkanélküliség extrémen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról beszélhetünk a térségben. Azon területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. A helyi gazdaság a még dolgozóknak sem biztosít magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a legalacsonyabb. A segélyből élők száma a térségben 2000 fő körül van, ami a családtagokkal együtt a népesség 20-25%-át teszi ki. A segélyezés a térségi önkormányzatok költségvetését 30-50%-os mértékben terheli. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/4

5 Gazdaság: A térségben a vállalkozássűrűség országos szinten is a legalacsonyabb lakosra mindössze 33 vállalkozás jut és még a két kisvárosban sem éri el a megyei átlagot. A térségben mintegy 1196 vállalkozás működik, melyeknek 28%-a rendelkezik jogi személyiséggel. A térségben található vállalkozások 95%-a mikro-vállalkozás, amelyek jelentős részben kényszervállalkozások. A mezőgazdaságban jellemző az ún. törpebirtokok magas, 96%-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó 2. A szántóföldi növénytermesztés 65%-át a gabonafélék (őszibúza, kukorica, rozs, tavaszi árpa), a 25%-át az ipari növények (napraforgó, őszi káposzta, repce) adják. A térségben jelentős, intenzív művelésű gyümölcsös található Tomor-Lak térségében, ahol almát, meggyet, szilvát és kajszit termesztenek. A 225 ha szőlőterület 1/5-e Edelény környékén található. A térségben egyértelműen a tömegtakarmányt fogyasztó állatok (szarvasmarha, juh) szerepe a meghatározó. A gazdaságok 86%-a foglalkozik állattartással. Az állattartásban új színfoltként jelent meg a pulykatartás. A térség ha erdejének nagy része Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet. A térségben tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, sütőipari, csokoládégyártó, ásványvíz palackozó, ruhagyártó, fa- és bútoripari, illetve fémipari cégek, kisiparosok tevékenykednek. Adottságai alapján a térség egyik vezető ágazata lehetne az idegenforgalom. Az idegenforgalmi fogadókészséget 1999-ben kereskedelmi forgalomban csupán 246 férőhelyet jelentett. Étkezési lehetőség mindössze 4 településen biztosított. A szállásférőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta látványosan, több mint háromszorosára nőtt. A gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatásokon belül a pénzpiaci szolgáltatásokat a takarékszövetkezeti hálózat alkotja. A könyvelési szolgáltatások a nagyobb településeken magánvállalkozások keretében kiépültek, a vállalkozói tanácsadó szolgáltatásnak nincs fizetőképes kereslete. Az önkormányzatoknak évente 438 millió Ft-ot kell segélyezésre fordítaniuk. Fejlesztésre évi 1-1,5 milliárd forintot költenek, ami a költségvetésük 16%-át teszi ki. 2 MTA RKK számításai alapján in Bódva-völgy Komplex Stratégiai Koncepciója Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/5

6 1. b.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI Településszerkezet lakosság korösszetétele A kistérség népessége között közel 3500 fővel csökkent, az ezredforduló után enyhén emelkedett. A lakosság számának fogyása különösen tendenciózus volt az aprófalvak sorában ben 24 településnek a népessége nem érte el az ötszázat 2003-ban 28 ilyen aprófalut találtunk. A kistérség legkisebb faluja; Tornakápolna (15 fő), a legnagyobb települése Edelény (11168 fő). Az ezer főt meghaladó települések száma (térségközpontot nem számolva) igen csekély számuk hét, amelyből csak kettőnek a lélek száma haladja meg a kétezret: Boldva (2481 fő), Szendrő (4372 fő). Összességében elmondható, hogy évtizedekkel ezelőtt már kis- és aprófalunak számító települések népessége rohamosan fogyott, s az OTHK (1972) hatásaként funkcióval bíró települések, vagy korábban városi rangot elnyert települések népessége enyhén emelkedett vagy stagnált (lásd melléklet 1/2. tábla). Közel negyedszázada a harminc év alatti népesség száma majd 19 ezer fő volt, a 2001-es népszámláláskor alig haladta meg a 16 ezret, ezzel szemben a hatvan év feletti népesség ugyan ezen időszak alatt 1322 fővel növekedett. Az aprófalvak többségében az idősek aránya meghaladja a 25%-ot, de több helyütt a népesség harmadát-felét teszi ki. A közötti kohorsz száma alig változott, a év közöttiek száma enyhén csökkent (lásd melléklet 1/3., 1/4., 1/5. táblák). 1. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 15% 25% 48% % Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/6

7 2. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 18% 24% 44% 14% 3. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 20% 25% Népmozgalom 43% % A népességvándorlásból közötti évtizedben a kistérség településeinek szerény többlete képződött (14,33 ezrelék). A 70' években valamennyi településnek a vándorlási különbözete vagy pozitív, de legalább is zéró volt. A 80' években az elvándorlás rendkívül felgyorsult, a vándorlási különbözet megközelítette a 4 ezret, között valamennyi településnek a vándorlási különbözete negatív volt között az elvándorlás mértéke mérséklődött lecsökkent a 70' évek átlaga alá (9,81 ezrelék). Az elvándorlás megtorpanását nem a kiváltó okok megszűnése, hanem a mobilizálódni képes népesség számának erőteljes csökkenése idézte elő. Az elvándorlást az alacsony jövedelem szint mellett a gyenge szociális ellátás (oktatás és egészségügy), valamint rossz infrastruktúra idézte elő (lásd melléklet 1/6. tábla). Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/7

8 A száz felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak aránya egy évtized alatt 76,71-ról 79,05-re emelkedett ( ). Az eltartottsági mutató igen nagy szórást mutat, mivel több apró faluban az eltartott korcsoportokhoz tartozók száma meghaladja az aktív korú népesség számát. A kistérségi átlagtól kedvezőbb korösszetételű települések száma csekély, bár ezen települések népessége viszonylag nagy: Edelény (65), Borsodszirák (70), Boldva (72), Szendrő (75). A száz gyermekkorúra jutó öregkorú 1990-ben 69,45 volt 2001-ben ez a mutató 83,26-ra emelkedett. Az öregedési mutató igen nagyszórást mutat, mivel az idősek aránya a gyerekekhez képest az aprófalvakban jóval nagyobb, mint a kisvárosokban, nagyobb községekben, s főleg a kistréség központjának számító Edelényben. A kedvezőbb gyermekszám a térségben azon településeken jellemző, ahol nagy számban élnek cigány népcsoportokhoz tartozó közösségek. Tornanádaska (20) fiatalsági mutatója a helyi gyermekotthon miatt emelkedik ki a kistérségi átlagból (lásd melléklet 1/7. tábla). Iskolázottság Az iskolázottság mutatóit tekintve 1990 és 2001 között javulás tapasztalható a kistérség egészében, és ez a pozitív tendencia érzékelhető majd mindegyik településen ben középiskolát végzettek aránya 23,1%, 2001-ben 32,5% volt. A vizsgált évtized alatt az egyetemet, főiskolát végzettek aránya is emelkedett 3,1%-ról 4,7%-ra. Az iskolázottsági mutatók a kistérségen belül a nagyobb lélekszámút településeken kedvezőbbek (lásd melléklet 1/8. tábla). 4. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége (%) max. 8 osztály (73,8%) középiskola (23,1%) egyetem, főiskola (3,1%) Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/8

9 5. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége (%) max. 8 osztály (62,8%) középiskola (32,5%) egyetem, főiskola (4,7%) Gazdasági aktivitás A legutóbbi népszámláláskor a munkanélküliség aránya 8,0%-os volt 3, amely messze felette van az országos átlagnak, de igazán nem fejezi ki a kistérségben élők gazdasági passzivitását ban a foglalkoztatottság 40,6%, 1990-ben 37,7%, 2001-ben már csak 22,0% volt; a vizsgált két évtized alatt a foglalkoztatottsági szint a felére csökkent. Az aktívkeresők mellett az eltartottak aránya is közel 10% ponttal csökkent; 1980-ban az itt élők 41,6%, 2001-ben 31,9%-a eltartott volt. Az inaktív keresők aránya pedig 1980 és 2001 között megkétszereződött; 17,8%-ról 38,2%-ra emelkedett. Az utóbbi emelkedés a helyi társadalmak elöregedése mellett a még aktívkorúak nyugdíjas ellátásba való menekülésével magyarázható, amely különösen a 90-es évek első felében jellemezte a munka világából kiszorított népességet. A kistérség átlagos foglalkoztatottsági szintje felé csak egykét település emelkedik; nagyobb lélekszámú települések és a térségközpontja Edelény (lásd melléklet 1/9. tábla). 6. ábra A kistérség gazdasági aktivitása (%) ,6 41,6 37,7 36,4 38,2 24,3 22,0 17,8 8,0 0,0 1, ,9 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3 A regisztrált munkanélküliek aránya az aktívkorú népességhez. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/9

10 A helyben foglalkoztatottak száma a térségben 4304 fő volt a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A helyben foglalkoztatottnak csaknem a fele Edelényben él. A kistérségben a nők nagyobb arányban dolgoznak helyben (55,3%), mint a férfiak (44,8%). A helyben foglalkoztatottak majd kétharmada harmincas- illetve a negyvenes éveiben volt 2001-ben (lásd melléklet 1/10. tábla). A helyben foglalkoztatottaknak több mint a fele (52,8%) az iparban talált munkát, négytizede (40,8%) a szolgáltatásban helyezkedett el, s 6,4%-ának van munkaviszonya valamelyik mezőgazdasági üzemben, illetve helyi vállalkozásban (lásd melléklet 1/11. tábla). 7. ábra A kistérségi helyben foglalkoztatottak ágazati megoszlása (%) 6% 41% 53% mezőgazdaságban iparban szolgáltatásban A kistérségben az ingázók száma a legutóbbi népszámláláskor 3735 fő volt, ennek 68,5%-a férfi és 31,5%-a nő volt. A legtöbb eljáró Edelényben lakott, az összes kistérségi ingázó közel harmada. A legmobilabb korosztály éves, mivel az ingázók 58,7%-a e korcsoporthoz tartozott 2001-ben (lásd melléklet 1/12. tábla). 8. ábra A kistérségi ingázás más településre eljáró lakónépesség (%) 18% 3% mezőgazdaságban iparban szolgáltatásban 79% A kistérségben ingázók 17,7%-a mezőgazdaságban, 2,6%-a az iparban, 79,8%-a a szolgáltatási szektorban talált magának munkaalkalmat (lásd melléklet 1/13. tábla). Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/10

11 2. A települések hátrányos helyzetét kiváltó problémák kialakulásának ok-okozati elemzése 2. a.) A KISTÉRSÉG HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI OKOK A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A települések közül 12-ben egyáltalán nem lakik roma család, ott ahol laknak, a településen való megjelenésük, arányuk sok tényező együttes hatásaként jelentkezik. A roma népesség területi koncentrálódásában történelmi hagyományok, munkalehetőségek, a (közös)tanácsi időszak lakás- és oktatáspolitikájának helyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet. A demográfiai tendenciák változatlansága esetén 15 év múlva valószínűsíthetően a kistérség lakóinak több mint 1/3-a roma lesz. A népesség száma az 1970 óta eltelt időszak alatt 28%-kal nőtt. Ezen belül azonban a Galyaság lakosai csaknem megfeleződtek, és a Torna medence népessége is ¼-ével csökkent óta a városokban is mérsékelt fogyás tapasztalható. A 90-es években lefékeződött évi átlagos népességcsökkenési ütem a két északi mikro-körzetben az évtized második felében ismét felélénkült és a korábbi értékeken is túllépett. Ezzel szemben a Tókörnyékén az utóbbi években határozott népességnövekedés regisztrálható. A trend további érvényesülése mellett a következő 20 évben térségi szinten 7%-os csökkenés, ezen belül a Tókörnyékén 6%-os növekedés és a két északi mikro-körzetben további mintegy fős, azaz 18-20%-os népességveszteség várható 4. Tíz olyan település van, ahol valamilyen külső behatás hiányában a ma mintegy 538 főnyi népesség már belátható időn belül elfogy. Tíz további településen ugyanez a veszély, de még vannak tartalékaik. A szóban forgó húsz település mai népessége összesen alig 3200 fő. A kiürülő falvak kivétel nélkül azok, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély számban élnek roma családok. Ezekben a falvakban maradt meg leginkább a hagyományos építészet és itt a legtisztább a természeti környezet. Ugyancsak itt találhatók ma is a legerdősebb, vadban leggazdagabb térségek és itt van leginkább szükség és lehetőség a tájfenntartó gazdálkodása. 4 MTA RKK elemzései alapján. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/11

12 A korábbi jelentős elvándorlás miatti kontraszelektivitás és a növekvő számú roma népesség hátrányos helyzete a népesség iskolai végzettség szerinti összetételében súlyos torzulásokhoz vezetett. A 10 éven felüliek 2,3%-a nem végezte el az első osztályt és a 15 éven felüliek 23%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik ez a térség, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak több éve már, ami önmagában is egy nagyon nagy szám, de itt ráadásul jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések is történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartósan munkanélkülinek. Az elhelyezkedést nehezíti az is, hogy az emberek jelentős része helyhez van kötve. Az ingatlannak nincs értéke, hiába akar elmenni innen valaki, a háza ide köti. Eladni nem tudja, itt nem hagyhatja, csak tengődik és nem vált. Jól példázza ezt az is, hogy bár elég nagy számban adnak be munkaerőigényt a különböző multinacionális cégek a Dunántúlról, és ebben az évben is jelentős számban mentek el emberek dolgozni Székesfehérvárra, Veszprémbe, ezen embereknek kb. a 85-90%-a három hónapon belül vissza is jött. Hiába keresik ott többszörösét az itteni segélynek, akkor is visszajönnek, mert nem tudja oda vinni a családját, nem tud Dunántúlon lakást venni. Mára már a tartós munkanélküliség negatív hatása kiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus. Az örökös tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszeres élet hiánya miatt magukkal és környezetükkel szemben is igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az élethelyzet e családi körben a felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. A munkátlanság és ebből fakadó szegénység újra termeli magát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/12

13 fölemelkedni, sőt társadalmi integrálatlansága miatt egy esetleges gazdasági föllendülés gátjává válhat. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi nagycsaládi kötődéseik miatt még körülményesebb egyéni kiutat találni. Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a regisztrált munkanélküliek 40%-a csak 8 általánost végzett, 19-19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezik. Tehát a munkanélküliek 59-59,7%-a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezik. A Bódva-vidék kistérségben összesen mintegy 1000 vállalkozás működik, melyekből csupán 190 rendelkezik jogi személyiséggel. Térségi sajátosság, hogy ugyanakkor a non-profit gazdasági szervezetek száma relatíve magas, meghaladja a 200-at. A legtöbb jogi személyiségű vállalkozás Edelényben, Szendrőben és Borsodszirákon található. A többi településen általában 2-3 jogi személyiségű vállalkozás van. A térségben a mikro-vállalkozások a jellemzőek, melyek jelentős részben kényszervállalkozásként jöttek létre. A vállalkozások 95%-a tartozik a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatók sorába. Összesen 55 olyan vállalkozás van, ahol 10 főnél többet foglalkoztattak az ezredfordulón. A földbirtokok 96%-át kitevő 5 hektárnál kisebb törpebirtokok az önellátást is csak szűkösen tudják biztosítani. Megoldás csak a bérbeadás vagy szövetkezésből megvalósítható integráció lehet. A kárpótlás során földhöz jutott személyek jelentős része bérbe adja a tulajdonában lévő földterületet. A különböző segélyezési formák keretében támogatott lakosok összlétszáma közel egyenlő a térség össznépességének számával. Különösen magas a segélyezettek népességszámhoz viszonyított aránya a Tornai medencében. A segélyből élők számának és arányának megítéléséhez pontosabb közelítést ad a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és a rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma. Ez alapján Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/13

14 megállapítható, hogy a térségben közel 2000 fő, családtagjaikkal együtt mintegy 7-8 ezer lakos (az kistérségben élők 20-25%-a) fő jövedelmi forrása a segély. Összességében elmondható, hogy a kistérségben egyszerre van jelen a globális és strukturális munkanélküliség. Az alacsony gazdasági aktivitás oka a helyi gazdaság leépültsége, s egyben a helyi munkaerő gyengesége, amelynek oka az alacsony iskolázottság és munkamotiváció. A fenti tényezők együttesen eredményezik az alacsony foglalkoztatottságot. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/14

15 2. b.) A KISTÉRSÉGBEN TAPASZTALHATÓ LESZAKADÁSI FOLYAMAT JELLEMZŐI Mint említettük, a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik Edelény és térsége, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak évek óta, s mindnek fölött itt jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliségnek okát mára már nem lehet pusztán a földrajzi fekvésből eredő hátrányokból levezetni, vagy a távoli vagy közeli történelmi események okait felsorolni, de könnyen a statisztikai tévkövetkeztetés hibájába eshetünk, ha csupán gazdasági elemzéssel igyekszünk megmagyarázni azt ami Edelényben kialakult a foglalkoztatás terén. A magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottsági színt mögött inkább kereshetőek emberi tényezők hatásai, mint materiális jószágok (infrastruktúra, vállalkozások, stb.) léte vagy nem léte, illetve gyenge állapota. A Szent István Egyetem Vidékfejlesztési Intézetének 5 munkatársai föltérképezték az egész vidéki Magyarországot a Corner Egyetemen (Itacha, USA) kifejlesztett és az ENSZ által használt HDI mutatók segítségével. A HDI (Human Developmnet Index) emberi tényezők fejlettségének a mérő száma a képzettséget, a jövedelmi viszonyokat, és a várható élettartamot ötvözi egy mutatóvá. A HDI mérőszám segítségével lefolytatott kutatás megállapította, a vidéki Magyarországon Edelény és térsége az akkori 150 kistérség közül a 146. helyet foglalta el, vagyis a szóban forgó kistérség az egész országban az utolsó ötödik helyen állt. A legfejlettebb győri kistérség HDI értéke 0,812-es értéke mellett az Edelényi kistérség 0,182-es értéket érte el, vagyis a legfejlettebb vidéki kistérséghez viszonyítva Edelény és térsége négy és félszer elmaradottabb. A HDI vonatkozásában a megyén belül is messze elmarad a legrosszabb térségektől; Encs a 138., Szikszó a 126., Ózd a 117.,Szerencs-Tokaj a 115., Sátoraljaújhely a 113., Sárospatak a 106. Edelényi kistérség a vezető kistérségtől különösen a képzettségi mutatókban marad el; 5,7 szer rosszabb e téren, de az egészségi állapota is rosszabb, mivel a vizsgált kistérségben a megszületettek 3,22 évvel kevesebb ideig élnek mint az ország nyugati megyéjében található Győri kistérségben. Az egy aktívkorúra jutó belföldi összjövedelem tekintetében az ország zászlós hajójának tekintett Győri kistérségben 2,5 szer többet keresnek, mint az Edelényi 5 A kutatást a FVM és az OKTK támogatta, s a kutatást Dr. Obádovics Csilla vezette SZIE, Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/15

16 kistérségben. A mutatók, s e vonatkozásban a HDI is, sok lényeges dolgot eltakarnak, de egy vonatkozásban mindenképpen hasznosak, jól mutatják a területek közötti különbséget. 1. tábla HDI alapján rangsorolt kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összevetve a győri kistérséggel és Győr-Sopron-Moson megyével sors Kistérség neve Írástudók Átlagosan Egy állandó Születéskor Képzési Belföldi Élettartam HDI zám aránya a 6 év elvégzett osztályok lakosra jutó összes várható élettartam index jövedelem index index felettiek száma 6 belföldi ( ) körében (1990,%) évnél idősebb népességen jövedelem (Ezer HUF) belül (1990 év) 1. Győri 98,7 8,97 405,4 71,89 0,81 0,93 0,70 0, Miskolci 98,22 8,80 283,4 70,07 0,71 0,52 0,42 0, Kazincbarcikai 98,13 8,38 250,5 70,12 0,61 0,41 0,48 0, Mezőkövesdi 98,02 8,00 213,7 69,50 0,52 0,28 0,40 0, Tiszaújváros- 97,30 8,19 333,4 68,65 0,46 0,68 0,29 0,480 Mezőcsáti 106. Sárospataki 97,27 8,14 207,9 68,71 0,44 0,26 0,30 0, Sátoraljaújhelyi 97,35 8,00 199,0 68,71 0,43 0,23 0,30 0, Szerencs-Tokaji 97,33 7,88 185,1 69,10 0,40 0,19 0,35 0, Ózdi 97,65 7,99 181,5 69,45 0,47 0,17 0,27 0, Szikszói 97,23 7,71 167,8 69,32 0,35 0,13 0,38 0, Encs-Gönci 96,39 7,56 152,9 69,11 0,21 0,08 0,35 0, Edelényi 95,96 7,54 160,7 68,67 0,14 0,10 0,30 0, Győr-Moson- 98,56 8,64 293,2 71,85 0,72 0,65 1,00 0, B-A-Z megye 97,71 8,30 227,3 69,35 0,54 0,24 0,03 0,269 Forrás: Obádovics Csilla: Területi különbségek a HDI index alapján Vizsgálatunk arra mutat rá, s ebben osztozunk a helyi munkaügyi központ szakembereinek másfél évtizedes tapasztalatával, s a térséget alaposan többször kutató MTA RKK eddigi kutatásainak megállapításaival is, hogy a térség foglalkoztatási gondjai nem mai keletűek, és több komponensből állnak, bár megoldást rájuk a lehető legegyszerűbben kell megadni. Tudott dolog, hogy a rendszerváltás előtti város- és iparfejlesztés a térséget elkerülte, de ennek ellenére e kor a térségre erőteljesen hatott. A szocialista időszakban a városokban jelentkező munkaerőhiány szívó hatására az iskolázottabb és mobilabb társadalmi rétegek elhagyták a térséget. Miután helyben jelentősebb, különösen jól fizető, vállaltok nem voltak. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/16

17 A területen az ipar ugyan jelen volt, de ezen vállalatok jövője, főleg a megye ipari központjában elhelyezkedő, a nagyvállalatok létéhez volt kötve, az között végbement átalakítás, a térség foglalkoztatóinak zömét megszüntette, vagy olyan mértékben leépítette, hogy az jelentősebb számú munkahelyet már nem tudott biztosítani a helyi munkaerőnek, különösen akkor, amikor az ipari központokban is jelentős elbocsátások először az ingázókat érintették, azaz a korábbi szívóhatás ellenirányúvá vált. A korábbi tömött munkás járatokon a tömegek hirtelen eltűntek, s kisvártatva a műszakos járatok is. Az ipari gócokban a feldolgozóipar összeomlását, a helyi nyersanyag kitermelőipar is követte, s szinte ezzel egy időben a helyi mg tsz-ek is utcára küldték korábbi alkalmazottaikat. A foglalkoztatás korábbi rendjének felbomlását nem tudta az sem ellensúlyozni, hogy a települések majd mindegyike önkormányzati jogot kapott, s ezzel számos intézményt kezdhette meg működését a korábban kiüresített községek határain belül. A települések zömében a fő foglalkoztató az önkormányzat lett, amelyeknek a igazgatás klasszikus feladata mellett egyre inkább a helyi szociális ellátást is meg kellett szerveznie, de ezen tevékenységek egyrészt nagyon kevés embernek kínáltak munkalehetőséget, másrészt ezen foglalkoztatók sem voltak biztonságosak, különösen az apró- és kisfalvas helyi önkormányzatokban, mivel a községek akkut pénzhiánnyal küzdenek től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A problémát tovább súlyosbítja, hogy ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartós munkanélkülinek. Ők már több mint hat hónapja szerepelnek a munkaügyi regiszterben % azoknak az aránya, akik több mint egy éve szerepelnek a regiszterben. Másrészt az időszakosan kikerülők is visszakerülnek a rendszerbe a segélyezéshez, támogatáshoz szükséges kötelező munkavégzés (többnyire támogatott munkavégzés: közhasznú-, közcélú-, közmunkaprogramok ) és a segélyezetti lét közötti forgásban. A foglalkoztatás 90%-ban támogatott formában valósul meg, és ebben a folyamatban a települési önkormányzatok járnak az élen. Ebből adódik az a sajátos helyzet, hogy a Bódva-völgy legfontosabb gazdasági-társadalmi szereplői az önkormányzatok. A tartós munkanélküliség országos Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/17

18 viszonylatban is kiemelkedő és a folyamatosan munkanélküliek nagy száma mellett a munkaügyi rendszerben lévő forgás következtében ma szinte ugyanazokból áll a munkanélküliek csoportja, mint ezelőtt 3-4 évvel. Nem túl jelentős azoknak a száma, akik vissza tudnak jutni a munka világába. Az Ördögi kör kialakulása / circulus vitiosus Napjainkra a tartós munkanélküliség negatív társadalmi hatásai is felerősödtek. A deviancia, s ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus igen erőteljesen beette magát az emberek életébe. A munkanélküli segélyek nagy hányada a helyi kocsmákba vándorol, illetve azokhoz a házakhoz, ahol van olcsó pálinka és csinált bor. Ebben az élethelyzetben felnövő gyerekek számára mintát jelent a szülők életvilága, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes fölemelkedni, minekután sajátos jegyei miatt egy esetleges gazdasági föllendülés munkaerő-tartalékát sem tudja képezni. A tartós munkanélküliség következtében megszaporodtak a válások, de szerencsére nem nőttek a bűnesetek számai. Tulajdon elleni bűncselekmények ugyan előfordulnak, de a bűnüldöző szervek munkájának köszönhetően ezek jelentős százalékban felderítésre is kerülnek. A rendőrség tehetetlennek bizonyul azonban a kisebb értékű, de a táj művelését visszafogó erdei és mezei lopások tekintetében. Több településen azért sem művelik már a falu környékén lévő szőlőket, kerteket, mert nem tudják a termést megvédeni. A bűnözés szempontjából megemlítendő az uzsorakamatok ügye is. Amikor az emberek nagy része már a boltban is hitelbe vásárol és tartozását a segély megérkezésekor fizeti ki, az állandó pénzzavar, illetve pénzhiány kiváló lehetőséget biztosít az uzsorásoknak. A munkanélküliséggel járó veszélyek azokon a településeken a legnagyobb, ahol sok a munkaképes korú lakos és magas a regisztrált munkanélküliek aránya is. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. A romák életviteli és munkapiaci helyzetének segítését, esetleges megoldását gátolja, hogy pontos felmérés róluk nem készült. Fontos arra is rámutatni, hogy a nyilvántartott munkanélküliek korösszetételét tekintve a 35 év alattiak adják a létszám kb. 55%-át. Ez amiatt nagy gond, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint 45 éves korig még igen aktív életszakasszal kell számolni, amibe az Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/18

19 átképzések, új szakmák tanulása, új munkahelyek keresése, sőt költözködés, áttelepülés is beletartozhat. Ez a magas arány azonban azt sugallja, hogy ez a nagy arányú fiatal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet kezdésére a lakásárakat tekintve alig van lehetőségük, és alacsony iskolázottságuk, szakképzetlenségük is visszatartó erő. Miközben a munkanélküliség igen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról is beszélhetünk a térségben. Ez különösen igaz ott, ahol magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. Vállalkozói szerződések keretében valamely központi helyről, Miskolcról, Kazincbarcikáról jár ki egy-egy vállalkozó az adott feladatok ellátására. Ilyen feladat például a számítástechnikai rendszerek üzemeltetése, vagy a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése. Összességében megállapítható, hogy a foglalkoztatást gátló okok közül a legjelentősebb gond a társadalom újratermelő képességének a megőrzése, illetve újra megtalálása. A társadalom elemi szintjei sérültek meg és omlottak össze, sérült a család mint gondoskodó és nevelő intézmény. A családok negyedében olyan gyerekek nőnek fel, akik szüleiket nem látják munkába járni, de sok esetben a házimunkát sem látják el tisztességgel. A gyerekek növekvő számban munkanélküli, és roma családban nőnek fel, e társadalmi rétegnek a legkevésbé biztosított a megfelelő iskolai- és óvodai nevelés, valamint oktatás. A felnövő új nemzedék, amelyben már családi miliőben sem alakul ki munkához, és munkahelyhez való igazodás attitűdje, mert a szülőket nem látja dolgozni, az iskolában pedig fegyelmező értékekből nem részesül, s e két tényezőből eredően belső aspirációi sem fejlődnek ki. Az elszegényedett családok többsége elszegényedő önkormányzatot a hátán cipelő községben él, ahol a helyi szociális ellátórendszer ezen elnyomorodás okán fokozatosan épül le, s napról napra veszíti el hatékonyságát, s egyre inkább a látszat megoldások felé tér el. A családok tétlensége a helyi autoritások tehetetlenségével találkozik, s ennek okán lassan elsüllyedő szociális ellátórendszer (oktatás-nevelés, egészségügy, szociális. jóléti rendszerek, stb.) nem mérsékli az új nemzedék halmozott társadalmi hátrányait, a helyi társadalmi deficit csak mélyíti az amúgy is nagy szakadékot, ami egy városi és nyugati régióban született és egy vidéki, s még ráadásul egy észak-keleti térségben született, gyermek között fenn áll. A munkaerő piacról kiszorult, vagy oda bejutni sosem tudó szülőnek gyermeke is aktívkorú eltartottá válik, ahelyett, hogy kereső adófizetőjévé nevelődne annak a közösségnek a számára, amely fölnevelte. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/19

20 Az ördögi kört csak egy helyütt lehet feltörni, s ez az új nemzedék, s amivel feltörhető e önmagába visszaforduló körkörös állapot, az az oktatás-nevelés intézményei; az iskolák és az óvodák rendszere, amelyek itt ma többet jelentenek, mint az ország működő képes felén, mert itt missziót töltenek be, olyan társadalmi hiányt pótolnak, illetve pótolhatnának, amelyre más intézmény erre képtelen. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/20