Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS"

Átírás

1 Hatvani Területfejlesztési Iroda Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS munkaanyag Edelény, október 30.

2 TARTALOM 1. BEVEZETŐ a.) A kistérség társadalmi, gazdasági, természeti környezetének jellemzői b.) A kistérség társadalmi, gazdasági jellemzői A TELEPÜLÉSEK HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OK- OKOZATI ELEMZÉSE a.) A kistérség hátrányos helyzetét kiváltó társadalmi-gazdasági okok b.) A kistérségben tapasztalható leszakadási folyamat jellemzői c.) A kistérségben tapasztalható fejlődést gátló tényezők bemutatása d.) A kistérségben tapasztalható problémák, leszakadási folyamatok és fejlődést gátló tényezők ok-okozati rendszerben történő elemzése A KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE a.) A kistérség munkaerőpiaci helyzete b.) A munkanélküliség jelensége és formái c.) A kistérség lakosságának foglalkoztathatósága és munkatapasztalatai d.) A kistérség főbb munkáltatói e.) Elhelyezkedési lehetőségek és nehézségek a kistérségben a felsőfokú végzettségűek számára f.) A foglalkoztatás bővítését és a munkahelyteremtést gátló tényezők g.) A munkaerőpiacra vonatkozó kilátások és jövőképek AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG MINT TÁJHAZA a.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitások b.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitásokban rejlő munkaerőpiaci lehetőségek EDELÉNY KISTÉRSÉG NEVELÉS-OKTATÁSÜGYE ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS HELYZETE a.) A kistérség nevelés-oktatási helyzete b.) A kistérség lakosságának egészségügyi helyzete az alapellátás tükrében (orvosi ellátás, védőnői ellátás, kórházi ellátás, családsegítői szolgáltatás) c.) A kistérség infrastrukturális helyzete d.) A kistérségben igénybe vehető szociális szolgáltatások és jellemzőik A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK a.) A kistérségben működő civil társadalon aktivitása és lefedettsége b.) A kistérségben működő civil szervezetek által szervezett programok c.) A kistérségben működő civil szervezetek részvétele a fejlesztési programokban...75 MELLÉKLET: 1. A kistérség népességét és foglalkoztatottságát bemutató adatok 2. A kistérség fejlesztésében aktívan szerepet vállaló helyi szervezetek 3. Edelényi kistérség SWOT-analízise 4. Nevelés-oktatásügy intézményei és adatai 5. Civil szervezetek Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/2

3 1. Bevezető 1. a.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZŐI 1 Földrajzi, természeti adottságok: A kistérség Magyarország északi részén, a szlovák határ mentén fekszik. Földrajzi besorolás szerint az Észak-Magyarországi középhegység nagytájon belül az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak-Magyarországi medencék középtájak részét alkotja. Területe 740 km 2. Felszínére az alacsony-középhegységtől (Aggteleki-hegység), a dombságon át (Nyugat-Cserehát, Tornai dombság) a tagolt medencedombságig (Rakaca-völgy) többféle forma jellemző. A felszíni változatossághoz az élővilág gazdagsága párosul. A térség természeti értékeinek, élővilágának a legfőbb értékét mégsem a számtalan egyedi földtani képződmény, ritka, esetenként csak itt előforduló fajok és társulások adják, hanem az a változatosság, az a diverzitás, amely ezen a tájon más tájakkal ellentétben - az ember környezet-átalakító tevékenysége ellenére még megmaradt. Ez a terület egyik legfőbb értéke, s ez válhat a táj fő vonzerejévé is. Az aggteleki karsztvidék barlangjai és a felette lévő terület élővilága 2001-től a Világörökség részét képezi. Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének összesen 27%-át (197 km2) foglalja el. A terület kiterjedt erdőségekkel rendelkezik, a fafaj szerinti összetételben a hosszú vágáskorú fafajok dominálnak (tölgy és gyertyán), a kelet-csereháti területeken magas a cserfák aránya is. Gazdag a vadállomány. A magas lejtősségi értékek, a talajok alacsony humusztartalma, a gyakori csuszamlások, az erős talajerózió és a relatíve száraz éghajlat együttesen a földek alacsony, a legjobb hazai területek 30-40%-át elérő termőképességét eredményeznek. Az ásványkincsek közül említésre méltó a kohászati és mészgyártási mészkő, amelyet ma már nem hasznosítanak. A regionális igények kielégítésére alkalmas meszesi és rakacai mészkő kitermelése napjainkban is zajlik. A Bódva-völgy vízkészletei jelentős ivóvízbázist képeznek, védelmük elsődlegesen fontos feladat. Itt található az ország egyik legnagyobb víztározója, a 200 ha felületű, 5 millió m3 víztömegű Rakacai- víztározó. 1 Forrás: Csereháti Településszövetség; Stratégiai elemzéseiből, Élhető Faluért című kutatás MTA PTI Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/3

4 Népesség, társadalom: A Bódva-völgyi kistérség 46 településén összesen 36,5 ezer fő. A térség tipikusan aprófalvas, a népesség 51%-a 1000 fősnél kisebb településen él. A lakosság 41,3%-a a kistérség két városában, Edelényben (29,7%) és Szendrőben (11,6%) koncentrálódik. A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A kistérség népessége korstruktúrája alapján is változatosnak mondható, 3 jellemző településtípus rajzolódik ki: 1. fiatalodó népességű települések a legnagyobb roma népességgel rendelkező települések 2. kevert települések jelentős roma népességű települések 3. elöregedő települések roma népességgel kevésbé rendelkező települések Ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi nagycsaládi kötődéseik miatt még nehezebb egyéni kiutat találni. A problémát súlyosbítja, hogy munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Miközben a munkanélküliség extrémen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról beszélhetünk a térségben. Azon területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. A helyi gazdaság a még dolgozóknak sem biztosít magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a legalacsonyabb. A segélyből élők száma a térségben 2000 fő körül van, ami a családtagokkal együtt a népesség 20-25%-át teszi ki. A segélyezés a térségi önkormányzatok költségvetését 30-50%-os mértékben terheli. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/4

5 Gazdaság: A térségben a vállalkozássűrűség országos szinten is a legalacsonyabb lakosra mindössze 33 vállalkozás jut és még a két kisvárosban sem éri el a megyei átlagot. A térségben mintegy 1196 vállalkozás működik, melyeknek 28%-a rendelkezik jogi személyiséggel. A térségben található vállalkozások 95%-a mikro-vállalkozás, amelyek jelentős részben kényszervállalkozások. A mezőgazdaságban jellemző az ún. törpebirtokok magas, 96%-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó 2. A szántóföldi növénytermesztés 65%-át a gabonafélék (őszibúza, kukorica, rozs, tavaszi árpa), a 25%-át az ipari növények (napraforgó, őszi káposzta, repce) adják. A térségben jelentős, intenzív művelésű gyümölcsös található Tomor-Lak térségében, ahol almát, meggyet, szilvát és kajszit termesztenek. A 225 ha szőlőterület 1/5-e Edelény környékén található. A térségben egyértelműen a tömegtakarmányt fogyasztó állatok (szarvasmarha, juh) szerepe a meghatározó. A gazdaságok 86%-a foglalkozik állattartással. Az állattartásban új színfoltként jelent meg a pulykatartás. A térség ha erdejének nagy része Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet. A térségben tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, sütőipari, csokoládégyártó, ásványvíz palackozó, ruhagyártó, fa- és bútoripari, illetve fémipari cégek, kisiparosok tevékenykednek. Adottságai alapján a térség egyik vezető ágazata lehetne az idegenforgalom. Az idegenforgalmi fogadókészséget 1999-ben kereskedelmi forgalomban csupán 246 férőhelyet jelentett. Étkezési lehetőség mindössze 4 településen biztosított. A szállásférőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta látványosan, több mint háromszorosára nőtt. A gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatásokon belül a pénzpiaci szolgáltatásokat a takarékszövetkezeti hálózat alkotja. A könyvelési szolgáltatások a nagyobb településeken magánvállalkozások keretében kiépültek, a vállalkozói tanácsadó szolgáltatásnak nincs fizetőképes kereslete. Az önkormányzatoknak évente 438 millió Ft-ot kell segélyezésre fordítaniuk. Fejlesztésre évi 1-1,5 milliárd forintot költenek, ami a költségvetésük 16%-át teszi ki. 2 MTA RKK számításai alapján in Bódva-völgy Komplex Stratégiai Koncepciója Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/5

6 1. b.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI Településszerkezet lakosság korösszetétele A kistérség népessége között közel 3500 fővel csökkent, az ezredforduló után enyhén emelkedett. A lakosság számának fogyása különösen tendenciózus volt az aprófalvak sorában ben 24 településnek a népessége nem érte el az ötszázat 2003-ban 28 ilyen aprófalut találtunk. A kistérség legkisebb faluja; Tornakápolna (15 fő), a legnagyobb települése Edelény (11168 fő). Az ezer főt meghaladó települések száma (térségközpontot nem számolva) igen csekély számuk hét, amelyből csak kettőnek a lélek száma haladja meg a kétezret: Boldva (2481 fő), Szendrő (4372 fő). Összességében elmondható, hogy évtizedekkel ezelőtt már kis- és aprófalunak számító települések népessége rohamosan fogyott, s az OTHK (1972) hatásaként funkcióval bíró települések, vagy korábban városi rangot elnyert települések népessége enyhén emelkedett vagy stagnált (lásd melléklet 1/2. tábla). Közel negyedszázada a harminc év alatti népesség száma majd 19 ezer fő volt, a 2001-es népszámláláskor alig haladta meg a 16 ezret, ezzel szemben a hatvan év feletti népesség ugyan ezen időszak alatt 1322 fővel növekedett. Az aprófalvak többségében az idősek aránya meghaladja a 25%-ot, de több helyütt a népesség harmadát-felét teszi ki. A közötti kohorsz száma alig változott, a év közöttiek száma enyhén csökkent (lásd melléklet 1/3., 1/4., 1/5. táblák). 1. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 15% 25% 48% % Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/6

7 2. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 18% 24% 44% 14% 3. ábra A települések korcsoporti megoszlása (%) 20% 25% Népmozgalom 43% % A népességvándorlásból közötti évtizedben a kistérség településeinek szerény többlete képződött (14,33 ezrelék). A 70' években valamennyi településnek a vándorlási különbözete vagy pozitív, de legalább is zéró volt. A 80' években az elvándorlás rendkívül felgyorsult, a vándorlási különbözet megközelítette a 4 ezret, között valamennyi településnek a vándorlási különbözete negatív volt között az elvándorlás mértéke mérséklődött lecsökkent a 70' évek átlaga alá (9,81 ezrelék). Az elvándorlás megtorpanását nem a kiváltó okok megszűnése, hanem a mobilizálódni képes népesség számának erőteljes csökkenése idézte elő. Az elvándorlást az alacsony jövedelem szint mellett a gyenge szociális ellátás (oktatás és egészségügy), valamint rossz infrastruktúra idézte elő (lásd melléklet 1/6. tábla). Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/7

8 A száz felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak aránya egy évtized alatt 76,71-ról 79,05-re emelkedett ( ). Az eltartottsági mutató igen nagy szórást mutat, mivel több apró faluban az eltartott korcsoportokhoz tartozók száma meghaladja az aktív korú népesség számát. A kistérségi átlagtól kedvezőbb korösszetételű települések száma csekély, bár ezen települések népessége viszonylag nagy: Edelény (65), Borsodszirák (70), Boldva (72), Szendrő (75). A száz gyermekkorúra jutó öregkorú 1990-ben 69,45 volt 2001-ben ez a mutató 83,26-ra emelkedett. Az öregedési mutató igen nagyszórást mutat, mivel az idősek aránya a gyerekekhez képest az aprófalvakban jóval nagyobb, mint a kisvárosokban, nagyobb községekben, s főleg a kistréség központjának számító Edelényben. A kedvezőbb gyermekszám a térségben azon településeken jellemző, ahol nagy számban élnek cigány népcsoportokhoz tartozó közösségek. Tornanádaska (20) fiatalsági mutatója a helyi gyermekotthon miatt emelkedik ki a kistérségi átlagból (lásd melléklet 1/7. tábla). Iskolázottság Az iskolázottság mutatóit tekintve 1990 és 2001 között javulás tapasztalható a kistérség egészében, és ez a pozitív tendencia érzékelhető majd mindegyik településen ben középiskolát végzettek aránya 23,1%, 2001-ben 32,5% volt. A vizsgált évtized alatt az egyetemet, főiskolát végzettek aránya is emelkedett 3,1%-ról 4,7%-ra. Az iskolázottsági mutatók a kistérségen belül a nagyobb lélekszámút településeken kedvezőbbek (lásd melléklet 1/8. tábla). 4. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége (%) max. 8 osztály (73,8%) középiskola (23,1%) egyetem, főiskola (3,1%) Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/8

9 5. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége (%) max. 8 osztály (62,8%) középiskola (32,5%) egyetem, főiskola (4,7%) Gazdasági aktivitás A legutóbbi népszámláláskor a munkanélküliség aránya 8,0%-os volt 3, amely messze felette van az országos átlagnak, de igazán nem fejezi ki a kistérségben élők gazdasági passzivitását ban a foglalkoztatottság 40,6%, 1990-ben 37,7%, 2001-ben már csak 22,0% volt; a vizsgált két évtized alatt a foglalkoztatottsági szint a felére csökkent. Az aktívkeresők mellett az eltartottak aránya is közel 10% ponttal csökkent; 1980-ban az itt élők 41,6%, 2001-ben 31,9%-a eltartott volt. Az inaktív keresők aránya pedig 1980 és 2001 között megkétszereződött; 17,8%-ról 38,2%-ra emelkedett. Az utóbbi emelkedés a helyi társadalmak elöregedése mellett a még aktívkorúak nyugdíjas ellátásba való menekülésével magyarázható, amely különösen a 90-es évek első felében jellemezte a munka világából kiszorított népességet. A kistérség átlagos foglalkoztatottsági szintje felé csak egykét település emelkedik; nagyobb lélekszámú települések és a térségközpontja Edelény (lásd melléklet 1/9. tábla). 6. ábra A kistérség gazdasági aktivitása (%) ,6 41,6 37,7 36,4 38,2 24,3 22,0 17,8 8,0 0,0 1, ,9 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3 A regisztrált munkanélküliek aránya az aktívkorú népességhez. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/9

10 A helyben foglalkoztatottak száma a térségben 4304 fő volt a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A helyben foglalkoztatottnak csaknem a fele Edelényben él. A kistérségben a nők nagyobb arányban dolgoznak helyben (55,3%), mint a férfiak (44,8%). A helyben foglalkoztatottak majd kétharmada harmincas- illetve a negyvenes éveiben volt 2001-ben (lásd melléklet 1/10. tábla). A helyben foglalkoztatottaknak több mint a fele (52,8%) az iparban talált munkát, négytizede (40,8%) a szolgáltatásban helyezkedett el, s 6,4%-ának van munkaviszonya valamelyik mezőgazdasági üzemben, illetve helyi vállalkozásban (lásd melléklet 1/11. tábla). 7. ábra A kistérségi helyben foglalkoztatottak ágazati megoszlása (%) 6% 41% 53% mezőgazdaságban iparban szolgáltatásban A kistérségben az ingázók száma a legutóbbi népszámláláskor 3735 fő volt, ennek 68,5%-a férfi és 31,5%-a nő volt. A legtöbb eljáró Edelényben lakott, az összes kistérségi ingázó közel harmada. A legmobilabb korosztály éves, mivel az ingázók 58,7%-a e korcsoporthoz tartozott 2001-ben (lásd melléklet 1/12. tábla). 8. ábra A kistérségi ingázás más településre eljáró lakónépesség (%) 18% 3% mezőgazdaságban iparban szolgáltatásban 79% A kistérségben ingázók 17,7%-a mezőgazdaságban, 2,6%-a az iparban, 79,8%-a a szolgáltatási szektorban talált magának munkaalkalmat (lásd melléklet 1/13. tábla). Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/10

11 2. A települések hátrányos helyzetét kiváltó problémák kialakulásának ok-okozati elemzése 2. a.) A KISTÉRSÉG HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI OKOK A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A települések közül 12-ben egyáltalán nem lakik roma család, ott ahol laknak, a településen való megjelenésük, arányuk sok tényező együttes hatásaként jelentkezik. A roma népesség területi koncentrálódásában történelmi hagyományok, munkalehetőségek, a (közös)tanácsi időszak lakás- és oktatáspolitikájának helyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet. A demográfiai tendenciák változatlansága esetén 15 év múlva valószínűsíthetően a kistérség lakóinak több mint 1/3-a roma lesz. A népesség száma az 1970 óta eltelt időszak alatt 28%-kal nőtt. Ezen belül azonban a Galyaság lakosai csaknem megfeleződtek, és a Torna medence népessége is ¼-ével csökkent óta a városokban is mérsékelt fogyás tapasztalható. A 90-es években lefékeződött évi átlagos népességcsökkenési ütem a két északi mikro-körzetben az évtized második felében ismét felélénkült és a korábbi értékeken is túllépett. Ezzel szemben a Tókörnyékén az utóbbi években határozott népességnövekedés regisztrálható. A trend további érvényesülése mellett a következő 20 évben térségi szinten 7%-os csökkenés, ezen belül a Tókörnyékén 6%-os növekedés és a két északi mikro-körzetben további mintegy fős, azaz 18-20%-os népességveszteség várható 4. Tíz olyan település van, ahol valamilyen külső behatás hiányában a ma mintegy 538 főnyi népesség már belátható időn belül elfogy. Tíz további településen ugyanez a veszély, de még vannak tartalékaik. A szóban forgó húsz település mai népessége összesen alig 3200 fő. A kiürülő falvak kivétel nélkül azok, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély számban élnek roma családok. Ezekben a falvakban maradt meg leginkább a hagyományos építészet és itt a legtisztább a természeti környezet. Ugyancsak itt találhatók ma is a legerdősebb, vadban leggazdagabb térségek és itt van leginkább szükség és lehetőség a tájfenntartó gazdálkodása. 4 MTA RKK elemzései alapján. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/11

12 A korábbi jelentős elvándorlás miatti kontraszelektivitás és a növekvő számú roma népesség hátrányos helyzete a népesség iskolai végzettség szerinti összetételében súlyos torzulásokhoz vezetett. A 10 éven felüliek 2,3%-a nem végezte el az első osztályt és a 15 éven felüliek 23%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik ez a térség, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak több éve már, ami önmagában is egy nagyon nagy szám, de itt ráadásul jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések is történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartósan munkanélkülinek. Az elhelyezkedést nehezíti az is, hogy az emberek jelentős része helyhez van kötve. Az ingatlannak nincs értéke, hiába akar elmenni innen valaki, a háza ide köti. Eladni nem tudja, itt nem hagyhatja, csak tengődik és nem vált. Jól példázza ezt az is, hogy bár elég nagy számban adnak be munkaerőigényt a különböző multinacionális cégek a Dunántúlról, és ebben az évben is jelentős számban mentek el emberek dolgozni Székesfehérvárra, Veszprémbe, ezen embereknek kb. a 85-90%-a három hónapon belül vissza is jött. Hiába keresik ott többszörösét az itteni segélynek, akkor is visszajönnek, mert nem tudja oda vinni a családját, nem tud Dunántúlon lakást venni. Mára már a tartós munkanélküliség negatív hatása kiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus. Az örökös tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszeres élet hiánya miatt magukkal és környezetükkel szemben is igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az élethelyzet e családi körben a felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. A munkátlanság és ebből fakadó szegénység újra termeli magát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/12

13 fölemelkedni, sőt társadalmi integrálatlansága miatt egy esetleges gazdasági föllendülés gátjává válhat. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi nagycsaládi kötődéseik miatt még körülményesebb egyéni kiutat találni. Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a regisztrált munkanélküliek 40%-a csak 8 általánost végzett, 19-19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezik. Tehát a munkanélküliek 59-59,7%-a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezik. A Bódva-vidék kistérségben összesen mintegy 1000 vállalkozás működik, melyekből csupán 190 rendelkezik jogi személyiséggel. Térségi sajátosság, hogy ugyanakkor a non-profit gazdasági szervezetek száma relatíve magas, meghaladja a 200-at. A legtöbb jogi személyiségű vállalkozás Edelényben, Szendrőben és Borsodszirákon található. A többi településen általában 2-3 jogi személyiségű vállalkozás van. A térségben a mikro-vállalkozások a jellemzőek, melyek jelentős részben kényszervállalkozásként jöttek létre. A vállalkozások 95%-a tartozik a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatók sorába. Összesen 55 olyan vállalkozás van, ahol 10 főnél többet foglalkoztattak az ezredfordulón. A földbirtokok 96%-át kitevő 5 hektárnál kisebb törpebirtokok az önellátást is csak szűkösen tudják biztosítani. Megoldás csak a bérbeadás vagy szövetkezésből megvalósítható integráció lehet. A kárpótlás során földhöz jutott személyek jelentős része bérbe adja a tulajdonában lévő földterületet. A különböző segélyezési formák keretében támogatott lakosok összlétszáma közel egyenlő a térség össznépességének számával. Különösen magas a segélyezettek népességszámhoz viszonyított aránya a Tornai medencében. A segélyből élők számának és arányának megítéléséhez pontosabb közelítést ad a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és a rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma. Ez alapján Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/13

14 megállapítható, hogy a térségben közel 2000 fő, családtagjaikkal együtt mintegy 7-8 ezer lakos (az kistérségben élők 20-25%-a) fő jövedelmi forrása a segély. Összességében elmondható, hogy a kistérségben egyszerre van jelen a globális és strukturális munkanélküliség. Az alacsony gazdasági aktivitás oka a helyi gazdaság leépültsége, s egyben a helyi munkaerő gyengesége, amelynek oka az alacsony iskolázottság és munkamotiváció. A fenti tényezők együttesen eredményezik az alacsony foglalkoztatottságot. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/14

15 2. b.) A KISTÉRSÉGBEN TAPASZTALHATÓ LESZAKADÁSI FOLYAMAT JELLEMZŐI Mint említettük, a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik Edelény és térsége, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak évek óta, s mindnek fölött itt jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliségnek okát mára már nem lehet pusztán a földrajzi fekvésből eredő hátrányokból levezetni, vagy a távoli vagy közeli történelmi események okait felsorolni, de könnyen a statisztikai tévkövetkeztetés hibájába eshetünk, ha csupán gazdasági elemzéssel igyekszünk megmagyarázni azt ami Edelényben kialakult a foglalkoztatás terén. A magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottsági színt mögött inkább kereshetőek emberi tényezők hatásai, mint materiális jószágok (infrastruktúra, vállalkozások, stb.) léte vagy nem léte, illetve gyenge állapota. A Szent István Egyetem Vidékfejlesztési Intézetének 5 munkatársai föltérképezték az egész vidéki Magyarországot a Corner Egyetemen (Itacha, USA) kifejlesztett és az ENSZ által használt HDI mutatók segítségével. A HDI (Human Developmnet Index) emberi tényezők fejlettségének a mérő száma a képzettséget, a jövedelmi viszonyokat, és a várható élettartamot ötvözi egy mutatóvá. A HDI mérőszám segítségével lefolytatott kutatás megállapította, a vidéki Magyarországon Edelény és térsége az akkori 150 kistérség közül a 146. helyet foglalta el, vagyis a szóban forgó kistérség az egész országban az utolsó ötödik helyen állt. A legfejlettebb győri kistérség HDI értéke 0,812-es értéke mellett az Edelényi kistérség 0,182-es értéket érte el, vagyis a legfejlettebb vidéki kistérséghez viszonyítva Edelény és térsége négy és félszer elmaradottabb. A HDI vonatkozásában a megyén belül is messze elmarad a legrosszabb térségektől; Encs a 138., Szikszó a 126., Ózd a 117.,Szerencs-Tokaj a 115., Sátoraljaújhely a 113., Sárospatak a 106. Edelényi kistérség a vezető kistérségtől különösen a képzettségi mutatókban marad el; 5,7 szer rosszabb e téren, de az egészségi állapota is rosszabb, mivel a vizsgált kistérségben a megszületettek 3,22 évvel kevesebb ideig élnek mint az ország nyugati megyéjében található Győri kistérségben. Az egy aktívkorúra jutó belföldi összjövedelem tekintetében az ország zászlós hajójának tekintett Győri kistérségben 2,5 szer többet keresnek, mint az Edelényi 5 A kutatást a FVM és az OKTK támogatta, s a kutatást Dr. Obádovics Csilla vezette SZIE, Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/15

16 kistérségben. A mutatók, s e vonatkozásban a HDI is, sok lényeges dolgot eltakarnak, de egy vonatkozásban mindenképpen hasznosak, jól mutatják a területek közötti különbséget. 1. tábla HDI alapján rangsorolt kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összevetve a győri kistérséggel és Győr-Sopron-Moson megyével sors Kistérség neve Írástudók Átlagosan Egy állandó Születéskor Képzési Belföldi Élettartam HDI zám aránya a 6 év elvégzett osztályok lakosra jutó összes várható élettartam index jövedelem index index felettiek száma 6 belföldi ( ) körében (1990,%) évnél idősebb népességen jövedelem (Ezer HUF) belül (1990 év) 1. Győri 98,7 8,97 405,4 71,89 0,81 0,93 0,70 0, Miskolci 98,22 8,80 283,4 70,07 0,71 0,52 0,42 0, Kazincbarcikai 98,13 8,38 250,5 70,12 0,61 0,41 0,48 0, Mezőkövesdi 98,02 8,00 213,7 69,50 0,52 0,28 0,40 0, Tiszaújváros- 97,30 8,19 333,4 68,65 0,46 0,68 0,29 0,480 Mezőcsáti 106. Sárospataki 97,27 8,14 207,9 68,71 0,44 0,26 0,30 0, Sátoraljaújhelyi 97,35 8,00 199,0 68,71 0,43 0,23 0,30 0, Szerencs-Tokaji 97,33 7,88 185,1 69,10 0,40 0,19 0,35 0, Ózdi 97,65 7,99 181,5 69,45 0,47 0,17 0,27 0, Szikszói 97,23 7,71 167,8 69,32 0,35 0,13 0,38 0, Encs-Gönci 96,39 7,56 152,9 69,11 0,21 0,08 0,35 0, Edelényi 95,96 7,54 160,7 68,67 0,14 0,10 0,30 0, Győr-Moson- 98,56 8,64 293,2 71,85 0,72 0,65 1,00 0, B-A-Z megye 97,71 8,30 227,3 69,35 0,54 0,24 0,03 0,269 Forrás: Obádovics Csilla: Területi különbségek a HDI index alapján Vizsgálatunk arra mutat rá, s ebben osztozunk a helyi munkaügyi központ szakembereinek másfél évtizedes tapasztalatával, s a térséget alaposan többször kutató MTA RKK eddigi kutatásainak megállapításaival is, hogy a térség foglalkoztatási gondjai nem mai keletűek, és több komponensből állnak, bár megoldást rájuk a lehető legegyszerűbben kell megadni. Tudott dolog, hogy a rendszerváltás előtti város- és iparfejlesztés a térséget elkerülte, de ennek ellenére e kor a térségre erőteljesen hatott. A szocialista időszakban a városokban jelentkező munkaerőhiány szívó hatására az iskolázottabb és mobilabb társadalmi rétegek elhagyták a térséget. Miután helyben jelentősebb, különösen jól fizető, vállaltok nem voltak. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/16

17 A területen az ipar ugyan jelen volt, de ezen vállalatok jövője, főleg a megye ipari központjában elhelyezkedő, a nagyvállalatok létéhez volt kötve, az között végbement átalakítás, a térség foglalkoztatóinak zömét megszüntette, vagy olyan mértékben leépítette, hogy az jelentősebb számú munkahelyet már nem tudott biztosítani a helyi munkaerőnek, különösen akkor, amikor az ipari központokban is jelentős elbocsátások először az ingázókat érintették, azaz a korábbi szívóhatás ellenirányúvá vált. A korábbi tömött munkás járatokon a tömegek hirtelen eltűntek, s kisvártatva a műszakos járatok is. Az ipari gócokban a feldolgozóipar összeomlását, a helyi nyersanyag kitermelőipar is követte, s szinte ezzel egy időben a helyi mg tsz-ek is utcára küldték korábbi alkalmazottaikat. A foglalkoztatás korábbi rendjének felbomlását nem tudta az sem ellensúlyozni, hogy a települések majd mindegyike önkormányzati jogot kapott, s ezzel számos intézményt kezdhette meg működését a korábban kiüresített községek határain belül. A települések zömében a fő foglalkoztató az önkormányzat lett, amelyeknek a igazgatás klasszikus feladata mellett egyre inkább a helyi szociális ellátást is meg kellett szerveznie, de ezen tevékenységek egyrészt nagyon kevés embernek kínáltak munkalehetőséget, másrészt ezen foglalkoztatók sem voltak biztonságosak, különösen az apró- és kisfalvas helyi önkormányzatokban, mivel a községek akkut pénzhiánnyal küzdenek től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A problémát tovább súlyosbítja, hogy ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartós munkanélkülinek. Ők már több mint hat hónapja szerepelnek a munkaügyi regiszterben % azoknak az aránya, akik több mint egy éve szerepelnek a regiszterben. Másrészt az időszakosan kikerülők is visszakerülnek a rendszerbe a segélyezéshez, támogatáshoz szükséges kötelező munkavégzés (többnyire támogatott munkavégzés: közhasznú-, közcélú-, közmunkaprogramok ) és a segélyezetti lét közötti forgásban. A foglalkoztatás 90%-ban támogatott formában valósul meg, és ebben a folyamatban a települési önkormányzatok járnak az élen. Ebből adódik az a sajátos helyzet, hogy a Bódva-völgy legfontosabb gazdasági-társadalmi szereplői az önkormányzatok. A tartós munkanélküliség országos Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/17

18 viszonylatban is kiemelkedő és a folyamatosan munkanélküliek nagy száma mellett a munkaügyi rendszerben lévő forgás következtében ma szinte ugyanazokból áll a munkanélküliek csoportja, mint ezelőtt 3-4 évvel. Nem túl jelentős azoknak a száma, akik vissza tudnak jutni a munka világába. Az Ördögi kör kialakulása / circulus vitiosus Napjainkra a tartós munkanélküliség negatív társadalmi hatásai is felerősödtek. A deviancia, s ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus igen erőteljesen beette magát az emberek életébe. A munkanélküli segélyek nagy hányada a helyi kocsmákba vándorol, illetve azokhoz a házakhoz, ahol van olcsó pálinka és csinált bor. Ebben az élethelyzetben felnövő gyerekek számára mintát jelent a szülők életvilága, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes fölemelkedni, minekután sajátos jegyei miatt egy esetleges gazdasági föllendülés munkaerő-tartalékát sem tudja képezni. A tartós munkanélküliség következtében megszaporodtak a válások, de szerencsére nem nőttek a bűnesetek számai. Tulajdon elleni bűncselekmények ugyan előfordulnak, de a bűnüldöző szervek munkájának köszönhetően ezek jelentős százalékban felderítésre is kerülnek. A rendőrség tehetetlennek bizonyul azonban a kisebb értékű, de a táj művelését visszafogó erdei és mezei lopások tekintetében. Több településen azért sem művelik már a falu környékén lévő szőlőket, kerteket, mert nem tudják a termést megvédeni. A bűnözés szempontjából megemlítendő az uzsorakamatok ügye is. Amikor az emberek nagy része már a boltban is hitelbe vásárol és tartozását a segély megérkezésekor fizeti ki, az állandó pénzzavar, illetve pénzhiány kiváló lehetőséget biztosít az uzsorásoknak. A munkanélküliséggel járó veszélyek azokon a településeken a legnagyobb, ahol sok a munkaképes korú lakos és magas a regisztrált munkanélküliek aránya is. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. A romák életviteli és munkapiaci helyzetének segítését, esetleges megoldását gátolja, hogy pontos felmérés róluk nem készült. Fontos arra is rámutatni, hogy a nyilvántartott munkanélküliek korösszetételét tekintve a 35 év alattiak adják a létszám kb. 55%-át. Ez amiatt nagy gond, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint 45 éves korig még igen aktív életszakasszal kell számolni, amibe az Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/18

19 átképzések, új szakmák tanulása, új munkahelyek keresése, sőt költözködés, áttelepülés is beletartozhat. Ez a magas arány azonban azt sugallja, hogy ez a nagy arányú fiatal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet kezdésére a lakásárakat tekintve alig van lehetőségük, és alacsony iskolázottságuk, szakképzetlenségük is visszatartó erő. Miközben a munkanélküliség igen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról is beszélhetünk a térségben. Ez különösen igaz ott, ahol magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. Vállalkozói szerződések keretében valamely központi helyről, Miskolcról, Kazincbarcikáról jár ki egy-egy vállalkozó az adott feladatok ellátására. Ilyen feladat például a számítástechnikai rendszerek üzemeltetése, vagy a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése. Összességében megállapítható, hogy a foglalkoztatást gátló okok közül a legjelentősebb gond a társadalom újratermelő képességének a megőrzése, illetve újra megtalálása. A társadalom elemi szintjei sérültek meg és omlottak össze, sérült a család mint gondoskodó és nevelő intézmény. A családok negyedében olyan gyerekek nőnek fel, akik szüleiket nem látják munkába járni, de sok esetben a házimunkát sem látják el tisztességgel. A gyerekek növekvő számban munkanélküli, és roma családban nőnek fel, e társadalmi rétegnek a legkevésbé biztosított a megfelelő iskolai- és óvodai nevelés, valamint oktatás. A felnövő új nemzedék, amelyben már családi miliőben sem alakul ki munkához, és munkahelyhez való igazodás attitűdje, mert a szülőket nem látja dolgozni, az iskolában pedig fegyelmező értékekből nem részesül, s e két tényezőből eredően belső aspirációi sem fejlődnek ki. Az elszegényedett családok többsége elszegényedő önkormányzatot a hátán cipelő községben él, ahol a helyi szociális ellátórendszer ezen elnyomorodás okán fokozatosan épül le, s napról napra veszíti el hatékonyságát, s egyre inkább a látszat megoldások felé tér el. A családok tétlensége a helyi autoritások tehetetlenségével találkozik, s ennek okán lassan elsüllyedő szociális ellátórendszer (oktatás-nevelés, egészségügy, szociális. jóléti rendszerek, stb.) nem mérsékli az új nemzedék halmozott társadalmi hátrányait, a helyi társadalmi deficit csak mélyíti az amúgy is nagy szakadékot, ami egy városi és nyugati régióban született és egy vidéki, s még ráadásul egy észak-keleti térségben született, gyermek között fenn áll. A munkaerő piacról kiszorult, vagy oda bejutni sosem tudó szülőnek gyermeke is aktívkorú eltartottá válik, ahelyett, hogy kereső adófizetőjévé nevelődne annak a közösségnek a számára, amely fölnevelte. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/19

20 Az ördögi kört csak egy helyütt lehet feltörni, s ez az új nemzedék, s amivel feltörhető e önmagába visszaforduló körkörös állapot, az az oktatás-nevelés intézményei; az iskolák és az óvodák rendszere, amelyek itt ma többet jelentenek, mint az ország működő képes felén, mert itt missziót töltenek be, olyan társadalmi hiányt pótolnak, illetve pótolhatnának, amelyre más intézmény erre képtelen. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda 78/20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma.

Az év eleji szezonális növekedést követően, márciusban megyénkben is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma. TÁJÉKOZTATÓ a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról Borsod - Abaúj - Zemplén megyében 2006. ius A KSH legutóbbi, 2005. december - 2006. uár időszakában végzett, a 15-74 éves népesség körére kiterjedő munkaerő-felmérése

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben