Vartman György okl. mk. őrnagy doktorandusz. Doktori (PhD) értekezés. Tudományos témavezető: Prof. Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vartman György okl. mk. őrnagy doktorandusz. Doktori (PhD) értekezés. Tudományos témavezető: Prof. Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár"

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. Vartman György okl. mk. őrnagy doktorandusz A Magyar Honvédség tiszthelyettes szakképzés átalakításának megalapozása a minőségi követelmények és a hazai polgári szakképzés korszerűsítésének tükrében Doktori (PhD) értekezés Tudományos témavezető: Prof. Dr. Turcsányi Károly egyetemi tanár Budapest

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet A közoktatási és a szakképzési intézmények Iskolarendszeren kívüli szakképzés Felsőfokú szakképzés A Magyar Honvédség szakképzése, szakképesítései Irányítás és döntés-előkészítés a szakképzésben Az Országos Szakképzési Tanács A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Az oktatást érintő fejlesztési programok Szakiskolai Fejlesztési Program A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program A katonai szakképzés programjainak átalakítása A katonai szakképzés helyzete a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program előtt A honvédelmi ágazathoz tartozó HM-szakképesítések átalakításának folyamata a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében A munkakör-elemzések A munkakörelemzés során elkészült dokumentumok érvényesítése Feladatelemzések, kompetenciaprofilok készítése A foglalkozások/munkakörök kompetenciaprofiljainak összehasonlítása A foglalkozási/munkaköri csoportok jellemzői és a szakmai követelmények összehasonlító elemzése Az új OKJ előkészítése és a HM-szakképesítések jellemzői A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása A központi programok elkészítése A program befejezése, összegzés A kérdőíves felmérés elemzése, eredményeinek értelmezése A kérdőíves felmérés kutatási területei A kérdőívek kiküldése és az adatgyűjtés A kérdőívek előlapjának elemzése Az oktatást érő külső hatások kérdéscsoport elemzése A jelenlegi oktatási körülmények felmérése kérdéscsoport elemzése Mennyire kapcsolódhatnak be az iskolák a szakképesítés átalakításába, és mennyire készítik fel őket a változásokra? kérdéscsoport elemzése Várható változások és az oktatók véleménye, elképzelései ezekkel kapcsolatban kérdéscsoport elemzése A szakképzés átalakításának kommunikációja kérdéscsoport elemzése

3 Tartalomjegyzék 4.9. Az iskolai aktivitás az újfajta képzési szerkezetre történő felkészülésben kérdéscsoport elemzése A gazdasági kamarák szakképzés átalakításában vállalt szerepének megítélése az iskolák részéről kérdés elemzése A kutatómunka összegzése Összegzett következtetések Új tudományos eredmények Ajánlások Felhasznált irodalom Saját publikációk jegyzéke Ábrajegyzék Mellékletek Tárgy: Felkérő levél Igazgatói kérdőív Tanári kérdőív

4 Bevezetés Bevezetés Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le, már az út elején. (Kung Fu-Ce) A magyar szakképzési rendszer átalakítása és az új munkaerő-piaci igényekhez történő megfeleltetése elengedhetetlen szükségszerűség. Egyre magasabb színvonalon kell biztosítani a munkáltatók igényeinek és a korszerű technikai követelményeknek megfelelő magasan kvalifikált képzett szakembereket, akik képesek Magyarországra vonzani a külföldi befektetőket és ezzel megteremteni a magyar gazdaság fejlődésének biztos alapját. Ezen szükségszerűség felismerésének eredményeként jöttek létre és ezt a célt szolgálják a különböző szakképzést fejlesztő programok, mint a Szakiskolai Fejlesztési Program (továbbiakban: SZFP) és a Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT) részeként szereplő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) alprogramjainak keretében megindított fejlesztési folyamatok. Ezek a programok európai uniós pénzek felhasználásával nagy részben már megindultak és éreztetik hatásukat a magyar szakképzésben. A fejlesztés első lépcsője 2003-tól az SZFP-1-gyel és között az NFT-1 HEFOP programmal már megkezdődött. Az elért eredmények alkalmazása, szakképzésbe történő beillesztése folyamatos, és a közötti második NFT szakaszában folytatódik. Kutatásom megkezdésekor már megtörtént a Térségi Integrált Szakképző Központok (továbbiakban: TISZK) felállítása, és megjelent az új Országos Képzési Jegyzék, amely már a moduláris szakképzési szerkezetnek megfelelően készült el, így biztosítva a nagyobb átjárhatóságot és az újabb szakképesítés megszerzésének könnyebb lehetőségét. Értekezésemben a magyar szakképzés fejlesztési folyamatába bekapcsolódott katonai szakképzés átalakításának bemutatására és fejlesztési irányainak elemzésére törekszem. A kutatás jellege, tárgya: A kutatás elfogadja a magyar szakképzés európai trendnek megfelelő átalakítási folyamatának szükségességét, azok szakmai alapjára építve mutatja be a polgári és katonaoktatók véleménye alapján a hazánkban jelenleg is zajló szakképzési programok és fejlesztések fogadtatását, rámutat azok erényeire, hiányosságaira. A kutatás a polgári és katonaoktatók véleményének kikérésével és elemzésével nemcsak a fejlesztési folyamatok elfogadottságát mutatja be, hanem lehetőséget biztosít a két képzési terület összehasonlítására. Az elemzések elvégzésével, a hiányosságok és eredmények feltárásával bizonyíthatóvá válik a katonai szakképzésnek a polgári szakképzés átalakítása keretében történő végrehajtásának szükségessége, valamint olyan téziseket, ajánlásokat fogalmazhatok meg, amelyek hosszú távon javíthatják a katonai szakképzés irányítási rendszerét és minőségi működését. A kutatás mindezeket figyelembe véve kiterjed a magyar közoktatásrendszer és szakképzési szerkezet vizsgálatára, a szakképzés irányítási rendszerének és az európai trendnek megfelelő szakképzés átalakítási folyamatainak bemutatására, valamint a Magyar Honvédségben (továbbiakban: MH) szereplő katonai szakképesítések átalakításának ismertetésével és a kérdőíves kutatás elemzésével 4

5 Bevezetés az MH katonai szakképzéséhez illeszkedő fejlesztési lehetőségek hatékony vizsgálatára. A kutatómunka és a kérdőíves kutatáselemzés eredményeinek vizsgálata április 1-jén zárult. Kutatási célkitűzéseim: 1. Vizsgálni a magyar közoktatási és szakképzési szerkezet felépítését, és ezen belül az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola tevékenységét. Meghatározni a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) szakmai felügyelete alá tartozó szakképesítések elhelyezkedését és szerepét a szakképzési rendszerben. 2. A katonai szakképesítések HEFOP Új szakképzési szerkezet alprogram keretében történő átalakítási folyamatának leírásával feltárni, rendszerezni a programban részt vevő szakemberek és szervezetek szerepét, valamint javaslatot tenni, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a jövőben hogyan lehetne a HM-szakképzés irányításába fokozottabban bevonni a Kamarai Jogkört Gyakorló szervezeteket. 3. Az oktatást érintő fejlesztési programok ismertetésével és a kérdőíves kutatás elvégzésével feltárni a polgári és katonai szakképzés problémái között rejlő párhuzamosságokat és ellentéteket, az oktatók és igazgatók véleményére alapozva megállapítani, hogy léteznek-e lényeges eltérések a két képzési terület között, és ennek megfelelően alátámasztani, hogy a katonai szakképesítések fejlesztése a polgári szakképesítések fejlesztési rendszerén belül vagy azon kívül oldható meg. 4. A polgári és katonaoktatók véleményének vizsgálatával feltárni a két képzési terület rendszerében rejlő azonos és eltérő problémákat úgy, hogy javaslatokat tehessek a polgári és katonai szakképzés oktatási körülményeinek lehetséges fejlesztési irányaira. 5. Vizsgálni, hogy a katonai szakképesítések fejlesztéséhez szükséges anyagi, szakmai és szellemi kapacitás csak a polgári szakképesítések fejlesztési rendszeréhez kapcsolódva valósítható-e meg, és szükséges-e a HM-szakképesítések Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban: OKJ) történő szerepeltetése. Kutatási módszerek: A kutatás szakszerű elvégzésének érdekében folyamatosan fejlesztettem a szakképzéssel kapcsolatos ismereteimet, részt vettem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Közoktatási vezető képzésén, ahol az iskola vezetésével kapcsolatos alapvető ismereteket sajátítottam el. A kitűzött célok elérése érdekében több szakképzést irányító szervezet munkájában vettem részt, szereztem tapasztalatot és az alábbi kutatási módszereket alkalmaztam. Az oktatást érintő hazai fejlesztési programok bemutatásával, tanulmányok cikkek elemzésével feltártam és feldolgoztam a szakképzés fejlesztésének főbb irányvonalait és a kérdőíves kutatás kérdőívének kidolgozásával a polgári és katonai szakképzést egyaránt érintő érzékeny területeket vizsgáltam. A HM-szakképesítések átalakításának bemutatásával és az országos kérdőíves kutatás eredményeinek, valamint a kérdésekhez tartozó szakmai és jogszabályi környezetnek az elemzésével, megfelelő alapot teremtettem a tudományos eredmények és ajánlások széleskörű szakmai megalapozásához. A kérdőíves kutatás során a polgári és katonai szakképzési intézményekből érkezett oktatói és igazgatói vélemények összehasonlításával feltártam a két oktatási terület problémáinak eltéréseit és azonosságait. Az oktató 5

6 Bevezetés tanárok, igazgatók véleményének kiértékelése során szerzett tapasztalatokat hasznosítottam a kutatás eredményeinek meghatározása során. A HM-szakképesítések átalakításának koordinálását végző szakemberként több alkalommal vettem részt a Nemzeti Szakképzési Intézet által szervezett, a szakképzés átalakításával kapcsolatos konferenciákon, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználtam a kutató munkám során. Tagja voltam a HEFOP Új szakképzési szerkezet alprogram során, az MH-szakképzéséhez tartozó szakmai programok megújítási folyamatában a program koordinálását végző 30 Tagú Tanácsadó testületnek, így alkalmam volt a folyamat elméleti alapjainak a megismerésére, mely ismereteket alkalmaztam a kérdőíves kutatás eredményeként beérkezett válaszok elemzése során. A tisztséget a honvédelmi miniszter úrtól kapott megbízás alapján augusztusától a program befejezéséig, március 31-ig láttam el. A HM képviseletét októberétől láttam el az oktatási miniszter tanácsadó testületében (az Országos Szakképzési Tanácsban) egészen annak átalakulásáig (2007 februárig), amikor is a testületet feloszlatták, és feladatát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács vette át, új HM-képviselővel. A tanács munkájában szerzett tapasztalatokat jelentős mértékben tudtam hasznosítani a kérdőíves kutatás területeinek meghatározása és az azokban szereplő kérdések megfogalmazása során. A Szakiskolai Fejlesztési Program B komponense keretében között, mint felkért csoportvezető finnországi tanulmányúton vettem részt, melynek célja a finn szakképzési rendszer vizsgálata volt. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában, megfelelő ismeretekkel rendelkeztem, hogy a kérdőívekre érkezett válaszok alapján a hazai polgári és katonai szakképzés oktatási körülményeit egy fejlettebb szakképzéssel bíró ország feltételeivel összehasonlítsam, és az értekezésem eredményeként megalapozott téziseket és ajánlásokat fogalmazzak meg. Az értekezés szerkezeti tagozódása: A szakképzés szerkezetének bemutatását a közoktatási szerkezettel egybekötve valósítom meg, ugyanis a kettő egyértelműen nem választható szét, egymással szoros kapcsolatban állnak. A szakképzés irányításának bemutatásával (és a már említett fejlesztési programok rövid leírásával) ismertetem azok felépítését. A HEFOP esetében a katonai szakképzés átalakításának folyamatát bemutatva, kiemelem azokat a részeket, alprogramokat, amelyek kifejezetten a szakképzés fejlesztését célozzák meg. A vizsgálatot a polgári és katonai területen egyaránt elvégzett kutatással egybekötve, igazgatói és tanári kérdőívek alkalmazásával oldom meg, melyek lehetőséget biztosítanak a vélemények összehasonlítására, a beérkezett tanári és igazgatói válaszok elemzésével. A kérdőív több kérdéscsoportjával az oktatást érintő külső hatásokról (pl. gyereklétszám csökkenés stb.); a jelenlegi oktatási körülmények állapotáról; az iskolák szakképzés átalakításában játszott szerepéről; az igazgatók és tanárok véleménye szerint a reformok eredményeként várható hatásokról, változásokról; a szakképzés átalakításának kommunikációjáról; az iskolák saját tevékenységének megítéléséről; illetve a kamarák szerepének az iskolák szempontjából történő megítéléséről kívánok képet kapni. Az átalakítás sikerében különösen fontos az iskolák véleménye, hiszen a pedagógus kollégák meggyőzése és felkészítése nélkül a legjobban kidolgozott reformfolyamat is bukásra van ítélve. A szakképzés irányításáért felelős 6

7 Bevezetés szervezeteknek és a fenntartóknak egyaránt nagy figyelmet kell fordítani a látókört bővítő külföldi tanulmányutakra, a szakképzésben dolgozó pedagógusok nyelvképzésére, a diákok csereképzését biztosító testvériskolai kapcsolatokra és az új modulrendszerű szakképzésre felkészítő tanfolyamokra (az elméleti és gyakorlati képzésben részt vevő oktatók számára egyaránt). Értekezésemben az igazgatók és tanárok véleményének kikérésével, a katonai és polgári területek összehasonlító elemzésével ezen területek kérdéseire keresek választ. Az elemzések alapján a polgári és katonai szakképzés számára a jövőben hasznosítható ajánlásokat fogalmazok meg. 7

8 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben 1. A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben 1.1. A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet 1 A fejezetben a magyar közoktatási és szakképzési rendszer szabályozását, egymáshoz kapcsolódását mutatom be. A tankötelezettségi kor 2 tizennyolc éves életkorra történő emelése szinte teljes egészében a kötelező időszakba vonta a szakiskolai képzést. A szakközépiskolák esetében, melyek elsősorban az érettségi vizsgára készítenek fel, de szakmai felkészítést is folytatnak bonyolultabb a helyzet, mert a szakképzés szakasza túlnyúlik a tankötelezettség felső határán. Az érettségi utáni szakképzésbe a gimnáziumokban végzett tanulók is bekapcsolódhatnak, így a szakképzési versenynek ők is részesei, ezért az ismertetésből ezen iskolák szerepe és hatása sem hagyható ki. A két rendszer (közoktatási és szakképzési) szerves összhangban és kölcsönhatásban van egymással, ezért a teljes rendszer bemutatása szükséges. A közoktatás rendszerét a többszörösen módosított évi LXXIX. közoktatási törvény negyedik fejezete mutatja be, az óvodai képzéstől egészen a tankötelezettség teljesítéséig. A tankötelezettség felső korhatára a jelenlegi vegyes szabályzás esetében annak az évfolyamnak az elvégzéséig tart, melyben a tanuló a tizenhatodik vagy a tizennyolcadik életévét betölti, ez utóbbi szabályozást az általános iskolai tanulmányaikat az 1998/99-es tanévben megkezdők esetében felmenő rendszerben kell alkalmazni. A közoktatási törvény értelmében a nevelő, valamint a nevelő és oktató intézmények a következők: óvoda; általános iskola; szakiskola; gimnázium és szakközépiskola (középiskola); alapfokú művészeti oktatási intézmény; gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; diákotthon és kollégium. A szakképzéssel kapcsolatban a közoktatási törvény szabályait az évi LXXVI. szakképzési törvény és a évi CI. felnőttképzési törvény irányadó paragrafusaival együtt kell alkalmazni. A következőkben az oktatási rendszer felépítését és a szakképzés jellemzőinek bemutatását e törvények együttes felhasználásával teszem meg. Magyarországon közel 1200 intézmény folytat iskolai rendszerű, míg kb intézmény iskolarendszeren kívüli szakképzést. E képzések intézménytípusai a következők: szakiskola; speciális szakiskola; szakközépiskola; regionális munkaerő-fejlesztő és képző központ; felnőttképzést folytató intézmény A közoktatási és a szakképzési intézmények Az óvodai nevelés három éves kortól a tankötelezettség kezdetének eléréséig tart. Célja a gyermekek napközbeni ellátása, képességeinek fejlesztése, valamint az iskolai közösségi életre történő felkészítés. Öt éves kortól kötelező az óvodai felkészítés (iskolai előkészítő) és tart az iskolaérettség eléréséig, azaz a gyermek iskolai tanulmányainak megkezdéséig. Utoljára a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára akkor kezdhet meg nevelési évet a gyermek az 1 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet: Szakképzés Magyarországon OM-kiadvány alapján. 2 Tankötelezettségi kor: Az évi LXXIX. a közoktatásról szóló törvény 75.. (2) bekezdés magyarázó szövege értelmében az általános iskolai tanulmányaikat 1998/1999. tanévben megkezdők esetében 18 év, az ezt megelőző időszak esetében 16 év. 8

9 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben óvodában, ha a hetedik életévét az adott év augusztus 31-e után tölti be. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz a nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve arra is, hogy a szakértői vélemény alapján, gyermekét megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az általános iskolai tanulmányait legkorábban, abban az évben kezdheti meg a gyermek, mely év május 31-ig a hatodik életévét betölti, a szülő kérésére azonban ez a határidő kitolható a tárgyév december 31-ig. Az általános iskolai nevelést a gyermek az iskolai érettség elérésekor kezdheti meg, mely széles határok között, az ötéves kortól egészen a nyolc éves kor betöltéséig lehetséges. Az általános iskolának a különböző gimnáziumi képzésrendszerek kivételével nyolc évfolyama van. A nyolc évfolyam elvégzése alapfokú iskolai végzettséget nyújt. A szakiskolának kilencedik, tizedik és a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az OKJ-ben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A kilencedik és tizedik évfolyamon a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott arányú közismereti és szakmai képzést megalapozó elméleti és gyakorlati foglalkozás folyhat. A szakmai felkészítés a pályaorientációs képzést, és a szakmai alapozó oktatást foglalja magába. A tizedik évfolyam elvégzése az alapműveltségi vizsgára 3 történő jelentkezésre jogosít, és lehetőséget ad a tanulónak az átjárhatóság biztosításával az érettségi vizsga megszerzésére irányuló tanulmányainak folytatására. Ez az átjárhatóság azonban nem jellemző, inkább a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai tanulmányokat túl nehéznek találó tanulók szakiskolai képzéshez történő csatlakozása figyelhető meg. A tizedik évfolyamot követő évfolyamokban az OKJ-ben előírt időtartamú és a központi programokban meghatározott tartalmú szakképzés folyik. A törvény értelmében azon tanulók, akik nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat és elmúltak tizenhat évesek, felzárkóztató képzés 4 keretében készülhetnek fel a szakképzési évfolyamokra, és folytathatják tanulmányaikat az OKJ-ben meghatározott szakképesítések valamelyikén. A felzárkóztató oktatás (ha sikeresen befejezte a hatodik osztályt) kétéves, ha a hetedik osztályt is elvégezte a tanuló, akkor egy év időtartamban teljesíthető. A felzárkóztató képzés elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A speciális szakiskolákban szakemberek közreműködésével (gyógypedagógusok) speciális tananyagokkal és módszerekkel, a sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő fiatalokat oktatják. Az iskolatípus a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítja. A fogyatékosság függvényében (amennyiben lehetséges) szakmai vizsgára készítik fel a tanulót. A középfokú oktatásban észrevehető a gimnáziumok előnyösebb helyzete, mert a hat-, nyolcosztályos képzés lehetőségével hamarabb tudja a tanulókat felvenni, mint a szakközépiskola. Ezt a tendenciát erősíti a szülők gyermekükkel szembeni elvárása, hogy amennyiben lehetőség van, akkor mindenképpen diplomát 3 Alapműveltségi vizsga: A kötelező bevezetése előtt megszüntette a évi LXXI. a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvény, mely szeptember 1-jétől lépett hatályba (először 2008-ban lehetett volna megkövetelni a hallgatóktól). 4 Felzárkóztató képzés: A többszörösen módosított évi LXXIX. a közoktatásról szóló törvény 27.. (8) bekezdés értelmében. 9

10 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben szerezzen, és ennek esélye a gimnáziumi képzésre alapozva jobban biztosítható. Mindezen hatások miatt figyelhető meg a szakképzés elértéktelenedése, mely rendkívül káros folyamat. A középfokú képzés kétféle oktatási intézménytípusban, gimnáziumban vagy szakközépiskolában teljesíthető. Mindkét intézmény alapvető célja az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra történő felkészítés. A gimnáziumi tanulmányok megkezdésére több lehetőséget biztosít a törvény. Négy, hat vagy nyolc évfolyammal működhet a gimnázium, és a képzés az évfolyamok folyamatos számozásának eredményeként a tizenkettedik évfolyamon fejeződhet be. Amennyiben az iskolában kéttannyelvű képzést folytatnak, úgy a képzés időtartama egy évvel megnövelhető, és az oktatás a tizenharmadik évfolyamig is tarthat, ez a lehetőség érvényes a szakközépiskolákra is. A szakközépiskolai képzés a kilencedik évfolyamon kezdődik meg és jellemzően négy évfolyamos. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározottaknak megfelelően szakmai orientációs, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az OKJ-ben meghatározottaknak megfelelően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. A szakképzés az érettségi utáni időszakra tolódott ki, a szakmai vizsgára felkészítő évfolyamok számát itt is az OKJ írja elő. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározottak szerint, az utolsó középiskolai évfolyam elvégzésére vagy középiskolai végzettségre épülő szakképesítések körében készít fel szakmai vizsgára Iskolarendszeren kívüli szakképzés Az iskolai rendszeren kívüli képzések a Regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok és a felnőttképzést folytató intézmények keretén belül, elsősorban a felnőttek át-, és továbbképzését szolgálják. Az oktatást a képző intézmény által kidolgozott képzési programok alapján folytatják. Az állam által elismert szakképesítések esetében a követelmények megegyeznek az iskolai szakképzésben teljesítendő elvárásokkal. Alapvető célja a szakképesítéssel nem rendelkezők, vagy a munkaerőpiacon elavult végzettségűek részére versenyképes szaktudás biztosítása és ezzel az elhelyezkedésük, munkába állásuk esélyének növelése. Rendkívül fontos szerepe van a regionális munkanélküliség csökkentésében, mivel a képzés megvalósításával a helyi igényeknek megfelelő átképzést, képzést valósíthat meg Felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény határozza meg de, figyelembe kell venni a évi CXXXIX. felsőoktatási törvény irányadó paragrafusait is. A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként szervezhető meg a felsőfokú szakképzés. A felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzés folytatására együttműködési megállapodást köthet bármely szakközépiskolával. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az OKJ-ben meghatározott felsőfokú szakképesítésekre készíthető, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. A szakképzési program tartalmazza a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb 10

11 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést. A képzés, hatással van a felsőoktatásban államilag támogatott félévek számára (tizenkét félév), azt csökkenti, mivel a felsőfokú szakképzés abba beszámolandó A Magyar Honvédség szakképzése, szakképesítései A honvédelmi miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter a szakképzési feladatainak ellátására a szentendrei MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolát (továbbiakban: MH KPTSZI), egyedüli képzési és vizsgáztatási feladatokkal 5 megbízott középfokú katonai szakképzési oktatási intézményként működteti. 1. ábra: A Magyar Honvédség szakképzése, szakképesítései, a közoktatás és a szakképzés rendszerében (Szerkesztette: Vartman György) 5 Képzési és vizsgáztatási feladatok: A 15/2004. (VI. 18.) a katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló HM rendelet 1. (2) és 2. (1) bekezdés értelmében. 11

12 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben A jelenleg érvényben lévő alapító okirat értelmében 6 az iskola a szerződéses legénységi állomány és a polgári életből felvettek, valamint a tiszthelyettesek jogszabályokban és egyéb szabályozókban meghatározott alap- és kiegészítő alapképzését végzi. A nappali és levelező munkarendben szakképzési évfolyammal működő szakiskolai és szakközépiskolai képzések keretében a katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2004. (VI. 18.) HM rendeletben és az annak kiegészítéseként kiadott 34/2005. (VIII. 24.) HM rendeletben szereplő, az OKJ-ben megjelent HM-felügyelet alá tartozó szakképesítések megszerzésére folytathat képzést az intézmény, az 1/13. évfolyamon. Az ábrán (1. ábra) látható módon három az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 1-es számú mellékletében szereplő Honvéd tiszthelyettes II. (az ágazat megjelölésével), Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével) és az Honvéd zászlós (az ágazat megjelölésével) szakképesítések esetében folytathat az intézmény szakképesítés megszerzésére irányuló oktatást, iskolai rendszerben legkésőbb december 31-ig az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet értelmében. Ez a korlátozás az NFT Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3. prioritásán belül Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó képesség javítása, 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése, az Új szakképzési szerkezet és az 1. komponens keretében kidolgozásra váró új OKJ, szakképzési szerkezet és képzési dokumentumok kidolgozása miatt szerepel. Ebben a programban a HM is részt vett, és kidolgozta a korábbi képzések új kompetenciára és tulajdonságprofilra épülő képzési dokumentumait. Az új képzések bevezetése a modul rendszerű Szakmai és vizsgakövetelmények HM rendeletben történő megjelentetésével a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2007 októberétől várható, de az új OKJ rendelet értelmében legkésőbb december 31-ig meg kell, hogy történjen. Az átalakítási és a hozzá kapcsolódó reformfolyamatok jelentősen befolyásolják és meghatározzák a polgári és katonai szakképzés jövőbeni alakulását, ezért tartottam fontosnak a hatásaik vizsgálatát, összehasonlítását a doktori kutatásom során. A képzési rendszerbe mely az új dokumentumok bevezetésével sem változik jelentősen, az MH igényeinek megfelelően, több szinten lehet becsatlakozni. A struktúra lehetőséget biztosít a jelentkezőknek alapfokú végzettség és szakképesítés (Honvéd tiszthelyettes II.), érettségi (Honvéd tiszthelyettes I.), valamint érettségi és szakképesítés (Honvéd zászlós) birtokában a képzésbe történő becsatlakozásra, melyben három szakma, huszonnégy ágazat és ötven szakirány található. A rendszer működtetése nagyon szerteágazó feladatot jelent még akkor is, ha a Honvéd tiszthelyettes II. ágazat esetében képzés nem folytatható, mivel az oktatásához szükséges általános irányelvet és a tantárgyprogramokat a 2005/3. (II. 15.) Honvédelmi Közlönyben megjelentetett közleménnyel ellentétben a jelenleg folyó képzési szerkezetben még nem dolgozták ki. Az előbbi feladatokon túl a szakképző iskola részt vesz a tantervfejlesztésben, a tiszthelyettesek tanfolyamrendszerű át- és továbbképzésében, a szerződéses legénységi állomány szakirányú szakmai és nyelvi felkészítésében. Az intézmény szentendrei székhellyel működik és egy telephellyel rendelkezik, mely Szolnokon található. E kettősségből adódóan az intézményt érintő alapvető változtatások eredményeként, mivel nem kötelező közoktatási feladatot 6 Érvényben lévő alapító okirat: A kutatás lezárásakor az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola 26/2001. (HK 6.) HM határozatban megjelentetett alapító okiratának, 172/2005. (HK 1/2006.) HM határozattal módosított, november 30-tól hatályos alapító okirata volt érvényben. 12

13 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben ellátó iskoláról van szó, minden esetben működési engedélyt kell kérnünk a székhelyre vonatkozóan Pest Megye Önkormányzatának főjegyzőjétől, míg a telephelyre vonatkozóan Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának főjegyzője hajtja végre a törvényességi ellenőrzést. Gazdálkodás szempontjából az iskola részben önálló, a logisztikai ellátás oldaláról pedig az MH Szentendrei Kiképző Központtal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített utaltsági rend szerint működik Irányítás és döntés-előkészítés a szakképzésben A szakmai döntések előkészítésében több országos testület vesz részt, ezek egyike az Országos Szakképzési Tanács (továbbiakban OSZT). A tanács egy szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő országos testület, melynek munkájában a munkaadók, munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselő vesznek részt. A tagokat korábban az oktatási miniszter, jelenleg azonban a minisztériumok átszervezéséből és a feladatkörök átrendezéséből adódóan, mint a felügyeletet gyakorló személy a szociális és munkaügyi miniszter kéri fel három éves időtartamra. Szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő munkát végeznek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok. A bizottság összetételét az adott régió szakképzési adottságai és munkaerő-piaci igényei határozzák meg, tagjait 50%-át a gazdaság képviselőiből három éves időtartamra az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslata alapján jelölik ki. Az új kormányzati struktúra kialakítása előtt a szakképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látta el, a szakképzés egészére kiterjedően. A szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben, jogszabályban adta ki a szakképzésben oktatható szakképesítések jegyzékét (az OKJ-t) és a szakmai képzés, vizsgáztatás általános szabályait. A felnőttképzés korábban a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozott és ő végezte a szakképzés tekintetében az iskolarendszeren kívüli képzések irányítását és jogi szabályozását. A szakképzés átalakításában azonban egyre nagyobb szerepet kap az élethosszig tartó tanulás (life-long learning), valamint az iskolai és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés problémáinak együttes kezelése, ezért az új kormányzati struktúrával ezek a feladatkörök a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe kerültek. A szakképesítésért felelős miniszterek feladatai a szakképzés területén nem változtak, bár a létszámcsökkentések miatt sok esetben egyre kisebb apparátussal tudnak ilyen irányú kötelezettségüknek eleget tenni. Továbbra is felügyeleti területeiken belül tesznek javaslatot az állam által elismert szakképesítésekre, és ez alapján jogszabályban, rendeletben határozzák meg azok szakmai és vizsgakövetelményeit, és rendeletben jelenítik meg a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket. Kutatásaim során, több esetben használom fel az OSZT elé került javaslatokat és az általa hozott határozatokat, ezért a következőkben működésének és történetének bővebb bemutatását is fontosnak tartom Az Országos Szakképzési Tanács Az OSZT a szakképzésről szóló évi LXXVI. évi törvény 9. -a és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 12. -a alapján végzi munkáját. A tanács feladata az elmúlt 10 év alatt több alkalommal jelentősen változott. A tanács január 12-én alakult meg. Az elnöki feladatokat az elmúlt kormányzati ciklusban az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára látta el, azonban a kormányzati struktúra 13

14 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben megváltozása következtében, a szociális és munkaügyi miniszter úr az elnöki teendők ellátásával július 31-ig terjedő időszakra a foglakoztatási és képzési szakállamtitkárát bízta meg. Az OSZT tagjait a következő szervezetek delegálják: A munkaadók szervezetei: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Iparszövetség, Ipartestületek Országos Szövetsége, Vállalkozók Országos Szövetsége, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége. A munkavállalók szervezetei: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. A kamarák szervezetei: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: MKIK), Magyar Agrárkamara. Az iskolafenntartók képviselői: Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Iskolafenntartó egyházak. A szakképesítésekért felelős miniszterek képviselői: A kormányzati struktúra átalakítását meghatározó, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény értelmében a minisztériumok összevonását követően: Egészségügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal, Közbeszerzések Tanácsa. Az egyes szakképesítésért felelős minisztériumok képviseletét főosztályvezető vagy helyettese látja el. Az OSZT feladatköreit a szakképzésről szóló évi LXXVI. évi törvény 9. -a, és a évi LXXXVI. törvény 12. -a határozza meg. Az OSZT működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. Az ügyrend biztosítja a szervezet zökkenőmentes munkáját, részletesen tartalmazza mindazon feladatokat, melyek az OSZT hatáskörébe tartoznak; rögzíti a tagság összetételét, a létrehozott bizottságokat, s azok feladatait; szabályozza a plenáris és a bizottsági ülésekkel kapcsolatos feladatokat. Az ügyrend kiemelten kezeli a határozathozatal kérdését, a határozatképességre vonatkozó előírásokat; az egyhangú és a minősített többségű határozathozatal eseteit és kritériumait; valamint az egyes képviseleti csoportba tartozó tagok szavazatának értékét. Ez utóbbira azért van szükség, mert az egyes képviseleti csoportok eltérő létszáma ellenére is biztosítani szükséges a képviseleti csoportok szavazati egyensúlyát. Az OSZT munkáját ideiglenes és állandó bizottságok segítik. Feladatuk, hogy egyes területeken előkészítő tevékenységükkel hatékonyabbá, megalapozottabbá 14

15 A közoktatásrendszer és a szakképzési szerkezet, döntés-előkészítés a szakképzésben tegyék a testület munkáját. A javaslatot a munkabizottság egyik tagja vagy az üléseket általában vezető titkárságvezető ismerteti a testülettel, kitérve a bizottsági üléseken felmerült kérdésekre és a tett intézkedésekre. Mint minden demokratikus működésű testületben, így a munkabizottságokban is joguk van az egyes tagoknak esetleges különvéleményük megfogalmazására és ismertetésére. A plenáris ülés az előkészítő munka eredményeként a javaslatokkal már csak röviden és formálisan foglalkozik. Az OSZT munkáját szükség szerint ideiglenes bizottságok segítik. Ideiglenes bizottságot az elnök javaslatára hoz létre az OSZT. A bizottságban minden képviseleti csoport helyet kap. Munkájának módszere megegyezik az állandó bizottságban leírtakkal. Az OSZT a szociális és munkaügyi miniszter tanácsadó testületeként működik. Mivel az OSZT nem ügydöntő testület, munkájának eredménye állásfoglalásokban jelenik meg. Az OSZT létrejöttével a döntési folyamatokba olyan tanácsadó bizottság került beépítésre, mely az előkészítés fázisában hatott a folyamatokra. Ezáltal az érdekek ütköztetésére a tanácsadó testület keretei között került sor. Az OSZT az elmúlt években is rendszeresen ülésezett, de évente legalább öt ülést kell tartania. A tanács tevékeny szerepet vállal a szakképzéssel kapcsolatos döntések előkészítésében. Az OSZT az állásfoglalásait a beterjesztések alapján, általában vitát követően hozza meg. A határozatok elfogadhatósága érdekében az előkészítő munka során mindenki arra törekszik, hogy a döntések konszenzussal szülessenek meg. Az OSZT munkájának hatékonyságát jellemzi, hogy a megküldött állásfoglalásokat a miniszter minden alkalommal elfogadta. Az üléseken a tagok a véleményüket folyamatosan kifejtik. A munka során folyamatosan érzékelhető azon törekvés, hogy a viták a döntés-előkészítés fázisában kerüljenek egyeztetésre. Az OSZT üléseit az elnök vezeti, aki az ügyrend szerint a szakképzési helyettes államtitkár. Az elnöki teendőket jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglakoztatási és képzési szakállamtitkára látja el A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács A szakképzési rendszer átalakulása maga után vonta a tanácsadó testületek átalakításának szükségességét. A folyamat eredményeként, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXIV. törvény 42. -nak értelmében, január 1-jei hatállyal megalakították a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsot. Az újonnan létrejött szervezet a szociális és munkaügyi miniszter, mint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként kezdte meg munkáját. A tanács az Országos Felnőttképzési Tanács és az OSZT összevonásának eredményeként jött létre, felépítését és tevékenységét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 12. -a határozza meg. A kutatásom során a vizsgált időszak tevékenysége az OSZT irányítása mellett zajlott, ezért tartottam fontosabbnak ezen tanács tevékenységének és működésének bemutatását, ellentétben az újonnan megalakult szervezet feladatának bővebb ismertetésével. 15

16 Az oktatást érintő fejlesztési programok 2. Az oktatást érintő fejlesztési programok Az oktatásban az egész világon keresik a válaszokat korunk információs társadalmának kihívásaira. Felismerve a kérdés fontosságát több tanulmány is törekszik megválaszolni, hogy a jövőben az oktatás milyen módon felelhetne meg az újonnan támasztott követelményeknek. Ezen tanulmányok egyike a Jacques Delors vezette Nemzetközi bizottság jelentése 7, mely az UNESCO megbízásából az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseinek a vizsgálatáról szól. A jelentés a XXI. századi információs társadalomban várható oktatásra vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza. A mű kidolgozói, az UNESCO eddigi gyakorlatához híven, szinte kizárólag a fejlett, illetőleg a fejlődő országok csoportjának jövő századbeli társadalmi fejlődését prognosztizálják a gazdaság, a technika és technológia, valamint a tudomány fejlődésének és az információrobbanásnak a hatására. Mivel azonban a jelentés nem tér ki a közép-kelet-európai új demokráciákban kialakult gazdasági-társadalmi körülmények sajátosságaira, azoknak mind a fejlett, mind a fejlődő országokétól való eltéréseire, a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásuknak előrejelzésére vonatkozó megállapításai sem érvényesíthetőek közvetlenül sajátos hazai viszonyainkra. Némi módosítással azonban megtermékenyíthetik a magyar pedagógiai elméletet és gyakorlatot, hiszen az iskola világa egyes vonatkozásokban az egész földgolyón mutat hasonlóságokat. 8 Nem véletlen, hogy a hazai fejlesztési programjaink a nemzetközi trendeknek és az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a magyar sajátosságok figyelembe vételével készültek el. A fejezet, ezen hazai szakképzés átalakítását meghatározó programok céljait, szerkezetét mutatja be és bevezeti az értekezés vizsgálatának alapját képező HEFOP Új szakképzési szerkezet alprogramot Szakiskolai Fejlesztési Program 9 A között megvalósuló Szakképzés fejlesztési stratégia feladatait az 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat 10 foglalja össze. A program célja minőségi szakképzést biztosítani mindenkinek, megteremteni a hatékonyabb szakképzés irányítási és finanszírozási feltételeit és a fejlettebb információs rendszer eredményeinek alkalmazása a szakképzés területén. A küldetése az Európa Tanács lisszaboni konferencián megfogalmazott stratégiai céloknak megfelelően az EU globális versenyképességének növelése érdekében lett megfogalmazva, melyben megállapítást nyert, hogy az oktatás fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik. Az Európa Tanács márciusi ülésén bemutatták, egy évvel később a barcelonai csúcson elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései jelentést, mely az európai szintű közös cselekvés területeit határozta meg. Megfogalmazták, hogy a bolognai folyamathoz hasonló fejlesztési folyamat szükséges a szakképzés területén is. Ezzel összefüggésben az Európai Unió tanácsa november 12-én, Koppenhágában határozatot fogadott el a szakképzés terültén kialakítandó szorosabb együttműködés kialakításáról. A 2002 novemberében aláírt Koppenhágai Nyilatkozat a szakképzési rendszerek és szakképesítések közötti átjárhatóságot, a képzettségek kölcsönös 7 Delors, J.: Oktatás - rejtett kincs. Osiris Kiadó-Magyar Unesco Bizottság, Budapest, Majzik Lászlóné: Oktatás - rejtett kincs. Delors-jelentés a XXI. századi oktatásról (Forrás: július 09.). 9 Szakiskolai Fejlesztési Program: Szakképzés-fejlesztési Stratégia (Forrás: július 11.) alapján. 10 Korm. határozat: A kormányhatározat, CD jogtárban és közlönyökben szereplő rövidítése. 16

17 Az oktatást érintő fejlesztési programok elismerését és a szakképzés minőségének javítását tűzte ki célul. Meghatározta, hogy ki kell dolgozni egy olyan egységes keretet, amely biztosítja a szakképzésben elsajátított készségek és szakképesítések átláthatóságát. Európai szinten közös kritériumokat és alapelveket kell kidolgozni a szakképzés minőségének biztosítására, meg kell teremteni a nem formális és informális tudás elfogadásának közös alapelveit, valamint ki kell alakítani a karrier-tanácsadást a korszerű pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás tervezhetősége érdekében. A küldetés operatív céljai: 1. a gazdaság versenyképességének növelése; 2. a mobilitás növelése; 3. a hatékonyság javítása; 4. a regionalitás erősítése; 5. az információellátottság és információ-áramlás javítása. A magyar kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetését és operatív céljait ezen elveknek megfelelően fogalmazták meg, figyelembe véve a XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosításának szükségszerűségét, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 11 A HEFOP I ig terjedő szakaszát az NFT I ig terjedő részeként, annak egyik operatív programjaként az SZFP-t is figyelembe véve fogalmazták meg. A magyar NFT (2. ábra) stratégiájának hosszú távú célja, az életminőség javítása, illetve az adott periódushoz kapcsolódóan általános célja az egy főre eső jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentős elmaradás mérséklése. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a versenyképesebb gazdaság; a humán erőforrások jobb kihasználása; illetve a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A specifikus célok megvalósítását az NFT négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: termelőszektor versenyképességének javítása; a foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése; jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása; a regionális és helyi potenciál erősítése. Ezeket kiegészíti egy, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtását elősegítő technikai segítségnyújtási prioritás. A célok elérésére kialakított intézkedés-együttes 5 Operatív Program keretében valósul meg. Az NFT céljainak megvalósításához szükséges, hogy az Operatív Programok egyes fejlesztései egymást kiegészítő, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Ezzel egyrészről megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, míg másrészről a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. 11 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (Forrás: július 07.) alapján. 17

18 Az oktatást érintő fejlesztési programok 2. ábra: Az NFT céljai, prioritásai és operatív programjai 12 A kormány az NFT tervezési feladatainak végrehajtására és az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére és a támogatások felhasználásához szükséges tevékenységek végzésére és koordinálására a 196/2003. (XI. 28.) Korm. rendelettel 13 létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt. A kormányzati struktúra módosítása során a pénzeszközök ellenőrzöttebb, centralizáltabb koordinálása és felhasználása érdekében a 130/2006. (V. 15.) Korm. rendelettel megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Hivatal működését, és felügyeleti szervként megalapította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (3. ábra) célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkaerő versenyképességének javítása (a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség megszerzésével) és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Az operatív program prioritásai, az aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása; a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével; az oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként; az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek javítása; valamint a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. 12 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv I oldal (http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/nft.pdf, július 07.). 13 Korm. rendelet: A kormányrendelet, CD jogtárban és közlönyökben szereplő rövidítése. 18

19 Az oktatást érintő fejlesztési programok 3. ábra: A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 14 Az NFT HEFOP célkitűzéseit a következőkben felsorolt kiemelt szempontoknak megfelelően határozták meg: európai uniós elvárások; az átláthatóság biztosítása; a szakmastruktúra átalakítása; a képzés és az intézményrendszer szétaprózottságának csökkentése; az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése; a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelése; a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése. A munkaerő-piaci igények és az iskolai rendszerű szakképzésben végzők tudásának összehangolása érdekében a HEFOP intézkedései a következő célokat tűzték ki a szakképzés területén. A HEFOP 3.2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése intézkedés 1. komponense, az új képzési szakképzési szerkezet kialakítását biztosítja az NSZI által kidolgozott és végrehajtott központi programon keresztül. Ez a komponens magában foglalja többek között a moduláris képzési rendszer kifejlesztése módszerének kidolgozását, két szakmacsoport moduláris dokumentumrendszerének kifejlesztését, továbbá az előzetes tudás mérése módszereinek kidolgozását. A HEFOP 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése intézkedés 2. komponense és a 4.1 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése intézkedés 1. komponense, a TISZK-ek létrehozását és infrastrukturális feltételeinek javítását pályázati programmal valósítja meg. E komponensek célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint a XXI. századi igényeknek megfelelő csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben részt vevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. A komponensek egyben a képzés és a 14 Forrás: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program oldal (http://www.hefop.hu/ uploaded/pages/44/content/hefop_hu_ pdf, július 07.). 19

20 Az oktatást érintő fejlesztési programok munkaerőpiac közötti összhang megteremtését kívánják előmozdítani a gazdaság szereplőinek közreműködésével és együttműködésével. A célok elérése érdekében, illetve a csúcstechnológiát felvonultató berendezések közös, összehangolt használatára jött létre a 16 TISZK. A központ keretei között a szakképzést folytató intézmények szoros együttműködésben vagy összevontan, ésszerű feladatmegosztásban harmonizálják irányítási rendszerüket. Ezáltal a moduláris rendszerű képzés bevezetése mellett alkalmassá válik az integrált szervezet arra, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön, hangsúlyozottan erősítve a gyakorlati képzést minden régióban. Így az üzemközi gyakorlati alapképzés funkciójának is megfelelő iskolai tanműhelyek kialakítására lehetőség nyílik, s egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer alakulhat ki országszerte. A TISZK-ek úgynevezett közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier-tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. A HEFOP 3.4 és 3.5 keretében a szakképzés és a gazdaság igényeinek közelítése érdekében a munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó, továbbá a felnőttképzés rendszerének fejlesztését célzó programok indulnak. Az értekezés további részében a katonai szakképzés HEFOP Új szakképzési szerkezet alprogramban történő átalakítási folyamatát ismertetem, majd a kérdőíves kutatással a polgári és katonai szakképzés képzési körülményeinek összehasonlítását végzem el. A kérdőív kialakítása során igyekeztem a fejlesztési programok által érintett területekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni és kikérni az iskolák véleményét, hogy hogyan ítélik meg a reformok szükségszerűségét. Milyennek látják a programok végrehajtását és mennyire érzik magukénak, saját érdekeiknek megfelelőnek a megvalósult eredményeket. Az említett szakképzést érintő programok a évtől kezdődően az NFT II. lépcsőjének megfelelően természetesen folytatódnak és a 2013-ig terjedő időszakban tovább segítik a minőségi szakképzés feltételeinek kialakítását. 20

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki.

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki. HONVÉDELMI MINISZTER Nyt. szám: 154 20/2013. ALAPÍTÓ OKIRAT A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 39. (1)

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE. 12. napirend

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE. 12. napirend Ikt.sz.: 10/647/R4-30/2007. ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE 12. napirend Tárgy: Javaslat a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola alapító okiratának

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102.

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102. Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 1997. július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96.

Alapító okirat. 1/ A költségvetési szerv neve: KINCSKERESŐ Általános Művelődési Központ. 2./ Székhelye: 8651 Balatonszabdi, Vak Bottyán u. 96. Alapító okirat Balatonszabadi és Siójut községek Önkormányzatainak i a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára Intézmény neve: Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Telefon/fax: (36) 515-020, 313-765 E-mail: egrikossuthtitkarsag@gmail.com Honlap: www.kossuthzsuzsa.hu

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek)

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek) B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves VI-178/3026/2012. sz. határozat melléklete 15. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

SZINAPSZIS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (1114 Budapest, Vásárhelyi Pál utca 4-6.) Alapítva: 2010. ALAPÍTÓ OKIRAT 2. MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 2011. MÁRCIUS 30. HATÁLYOS: 2011. MÁRCIUS 30. NAPJÁTÓL F

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2008. március 1.-től hatályos szöveg)

ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2008. március 1.-től hatályos szöveg) ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2008. március 1.-től hatályos szöveg) 1. Az intézmény neve: Péter András Gimnázium, és Szigeti Endre Szakképző Iskola Pecsétjének lenyomata: Péter

Részletesebben

Vartman György okl. mérnök őrnagy

Vartman György okl. mérnök őrnagy ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Vartman György okl. mérnök őrnagy A Magyar Honvédség tiszthelyettes szakképzés átalakításának megalapozása a minőségi követelmények és a hazai polgári

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 16. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Medgyaszay István

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől:

Új Szöveges dokumentum. A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől: Lépj egyet előre! II Új Szöveges dokumentum A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől: Az Együttműködési Megállapodásokat csak akkor küldjék be, ha már legalább egy hallgató

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (7632 Pécs, Melinda utca 23.) ALAPÍTÓ OKIRATA (A 2009. március 19.-ei módosítással vastag, dőlt betűk - egybeszerkesztett változat) Pécsi József Nádor Gimnázium

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratának módosítása Előadó: Dr. Árpásy Tamás

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2014. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2014.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, VIII. Üllői út 76. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása A szakképzésről

Részletesebben

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

11. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2013. május 23-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2013.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben