SZAKDOLGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "http://www.doksi.hu SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Bende Edit

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ SZERVEZETI STRATÉGIÁK Készítette: Bende Edit Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 5. o. 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI 7. o. 3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI 10. o. 3.1 Elméleti áttekintés 10. o. 3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása 12. o Szektorális megosztottság alapján 12. o Munkaügyi kapcsolatok alapján 14. o Strukturális felépítés alapján 14. o Területi lefedettség alapján 14. o. 4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 15. o. 4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége a rendszerváltozás után 15. o. 4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti koncepciója és feladatai 17. o. 4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek 20. o Érdekképviseleti szervek 20. o Üzleti szféra 20. o Kormányzati szféra 27. o Civil szféra 29. o Érdekképviseleti ernyőszervezetek 33. o Üzleti szféra 33. o Kormányzati szféra 36. o Civil szféra 37. o Érdekképviseleti csúcsszervezetek 38. o Üzleti szféra 38. o Civil szféra 40.o. 3

4 5. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOKBAN 43. o. 5.1 Az Európai Unió intézményrendszerének áttekintése 43. o. 5.2 Magyarország feladatai az integrációs folyamatokban 45. o. 5.3 Az integrációs folyamatokat elősegítő intézmények 49. o Üzleti szféra 49. o Kormányzati szféra 51 o Civil szféra 52. o. 5.4 Az EU várható hatásai 53. o. 6. ZÁRSZÓ 58. o. 7. MELLÉKLETEK 59. o. 1. sz. melléklet: A lobbitörvény tervezete 60. o. 2. sz. melléklet: A lobbitörvény indoklása 70. o. 3. sz. melléklet: Munkaadói érdekképviseleti szervezetek 80. o. 4. sz. melléklet: Terméktanácsok 82. o. 5. sz. melléklet: Kamarák 83. o. 6. sz. melléklet: Szakszervezetek 84. o. 7. sz. melléklet: OÉT tagjai 88. o. 8. sz. melléklet: MSZEIB tagjai 89. o. 9. sz. melléklet: Az Európai Unió intézményei 90. o. 8. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS WEBLAP JEGYZÉK 91. o. 4

5 1. BEVEZETŐ Okosabb meghányni-vetni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni anélkül, hogy meghánynánk-vetnénk. (J. Joubert) Szakdolgozatom témájául az érdekérvényesítő szervezeti stratégiákat választottam. Témaválasztásomat az indokolja, hogy jelenleg -Európai Uniós csatlakozás előttkülönösen fontos ez a tevékenység mind személyes, mind közösségi, társadalmi, mind pedig politikai téren. Amennyiben Uniós tagországként meg akarjuk őrizni szuverenitásunkat, el akarjuk fogadtatni véleményünket, valamint a társadalom egyes tagjaiként vagy szervezeteiként, cégeiként bizonyos forrásokhoz kívánunk jutni, akkor elengedhetetlen, hogy minden állampolgár ismerje, hogyan, milyen utakon vagy milyen szervezeteken keresztül tudja érvényesíteni akaratát, hogyan képes lobbi tevékenységet kifejteni a társadalom és az Európai Unió adott színterein. Az Európai Unió megteremti a lehetőségeket arra, hogy mindenki részesüljön a forrásokból, minden egyes európai ember szava fontos legyen a működtetésében. Ehhez azonban meg kell találni azokat az utakat, amelyeken keresztül eljutnak a nemzetközi és szupranacionális Uniós intézetek az egyes lakosokhoz, illetve, amelyek azt szolgálják, hogy az egyes érdekszubjektumok eljuttassák szükségleteiket és érdekeiket a brüsszeli intézményekhez. Fontos feladata a mai magyar társadalomnak, hogy megismertesse minden tagjával a jogait és lehetőségeit, hogy felkészítse minden tagját a várható intézményrendszerre, a használható mechanizmusokra és a tényleges alulról építkező érdekképviseletre. Az Unió szintjén az érdekképviseleti szervek véleményének kikérése, az egyes döntések előtti alapos és lehetőség szerint mindenre kiterjedő társadalmi vita általános gyakorlat. Brüsszelben már felismerték azt a tényt, hogy hosszabb előkészítő munkával előnyösebb határozatokat hozni, mint az elhibázott határozatokat foltozni, az elégedetlen lakosságot újra tárgyalóasztalhoz ültetni. Döntő jelentőssége van tehát annak, hogy melyik ország milyen mértékben kívánja befolyásolni az egyes 5

6 döntéseket. Kérdés: hogyan fog Magyarország ebbe a folyamatba bekapcsolódni, milyen stratégiai módszert választ országon belül és az Uniós intézményekben az egyes érdekképviseleti színtereken. Elgondolkodtató az a tény, hogy amikor Magyarország egy komoly választás előtt állt, a lakosságnak csupán 45, 5%-a vett részt az ügydöntő népszavazáson. Az elmúlt évtizedek kétségtelenül visszafejlesztették a lakosság véleménynyilvánító szerepét, elsorvasztották a civil kezdeményezéseket és a sokszor több évtizedre visszanyúló hagyománnyal rendelkező civil szervezeteket, sőt maga az aktív állampolgáriság is a háttérbe szorult. Talán a közönynek lehet tulajdonítani az alacsony részvételt? Vagy az állampolgárok nem rendelkeztek elegendő ismerettel? Vagy félnek véleményt nyilvánítani az emberek? Nem a miérteket kívánom megválaszolni, csupán azzal a ténnyel kell élnünk, hogy Magyarországon az érdekérvényesítés gyerekcipőben jár. Hiába nyílik lehetőség a szabad véleménynyilvánításra, ha nem élnek az állampolgárok jogaikkal. Elsődleges feladatnak tartom tehát az egyéni értéktudat és érdektudat fejlesztését. Másodszor fontosnak tartom a különféle szintű és témájú érdekképviseleti szervezetek munkájába a lakosság bevonását, illetve a már eddig meglévő rendszeren kívül, a lakosság soraiból induló érdekérvényesítő csoportok kialakulását, az érdekek minél hatékonyabb artikulálását, valamint a hatékonyabb munka érdekében a szervezeti összefogásokat. Végül külön kiemelném annak jelentőségét, hogy megfelelő eszközök alkalmazása nagymértékben elősegíti az érdekek érvényesülését. Fontos annak a felismerése, hogy az egyes csoportok PR munkája vagy az ismeretterjesztő kiadványok igényes mivolta és megfelelő terjesztése, illetve az egyes témákban meghirdetett kampányok hatékony lebonyolítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az érdekérvényesítő szervezetek sikereket könyveljenek el, tagjaik megelégedésére céljaikat elérjék. Szakdolgozatomban a fentiek szellemében, egy rövid történeti áttekintés után foglalkozok az érdekérvényesítő szervezeti stratégiák típusaival, a magyarországi érdekképviseleti csoportosulásokkal, majd az európai integrációs folyamatok alatt és után várhatóan bekövetkező változásokkal, valamint felhívom a figyelmet néhány olyan útra, amely segítheti Magyarországot és a lakosságot az érdekérvényesítésben. 6

7 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI Talán a magyar ember számára még idegenül cseng a lobbizás kifejezés, és automatikusan társít hozzá egy negatív érzést, de a lobbizás fogalma már végérvényesen bevonult mindennapi szóhasználatunkba. A "lobbizás" kifejezés eredete az "előszoba, előcsarnok" angol megfelelője, és Amerikából származik. A lobbista hivatásos "előszobázó", aki befolyásos embereket szeretne megnyerni valamely ügy támogatására. Az eredeti amerikai értelmezés szerint ennél szűkebb a lobbizás jelentése, vagyis szorosan arra a tevékenységre utal, amelynek célja az állami szabályozás kedvező irányú befolyásolása törvényhozók és kormányzati emberek megnyerésével. Európában a jól szervezett politikai pártok, munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek váltak az érdekérvényesítés fő intézményeivé, és ezek igyekeztek felkarolni minden fontos érdeket a társadalomban. Az amerikai közélet sokkal fragmentáltabb, az intézményi viszonyokra kevésbé jellemző a nagy hierarchikus szervezetekbe rendeződés. A nagy anyagi gazdagság miatt sok érdekcsoport (vállalatok, társadalmi szervezetek, lakóhelyi közösségek) képes arra, hogy önállóan indítson akciókat céljainak támogatásáért. Az USA fővárosában ma már több mint húszezer bejegyzett lobbista cég működik, amely már sok amerikaiban is kétségeket ébreszt. Itt a lobbizás külön iparággá fejlődött ki, teljesen elfogadott, mint szakma, amelynek célja az állami szabályozás kedvező irányú befolyásolása törvényhozók és kormányzati emberek megnyerésével. Az amerikai lobbi a kormány és a törvényhozás tagjai, a hírszerzés, a hadsereg és a média közé csoportosulnak. A lobbisták kötődhetnek pártokhoz, de lehetnek pártoktól függetlenek is. A lobbisták tevékenysége szabályozott: speciális képzés van számukra, a hivatásos lobbistákat regisztrálják, működésüket szigorú törvényi szabályozás alatt végezhetik. A lobbizás európai modelljei közül a porosz, a latin, a holland és a fiatal brüsszeli modellt emelhetjük ki. A porosz modell szerint a lobbizás érdekképviseletekbe ágyazottan működik érdekképviseleti, szakmai szervezeteken, kamarákon keresztül. Létezik a rejtett lobbi, s ezzel megjelenik a szó pejoratív felhangja. Professzionális szolgáltatásként alig található, követi a nyugat-európai gazdaság sajátosságait. 8

8 A latin modell egy ismeretségekre, barátságokra épülő laza, informális csatornákon zajló lobbifolyamat. Nincsenek írott, mindenkire kötelező szabályok. Mivel elsősorban ismeretségekre épít, a kívülállók számára nehezen hozzáférhető. A kliensrendszer elemeit hordozza, a rendszerben a korrupció sem ismeretlen. A holland modell alapján adott témában feltárják az adottságokat és a problémákat, majd több alternatívát dolgoznak ki a szabályozására. Kerekasztal jelleggel összehívják a témában érdekelt feleket majd tárgyalásos közelítéses módszerrel hoznak mindenki, de legalábbis a többség számára hasznos döntéseket. A brüsszeli modell viszonylag rövid múltra tekint vissza, az Európai Unió sajátos mellékterméke. Több náció összefogásából adódóan soknemzetiségű, nem nemzeti intézményekhez, hanem az EU bürokráciájához, szupranacionális intézményekhez kapcsolódik. A hosszadalmas ügyek és drága szolgáltatások miatt nehézkes. Érdekessége, hogy itt a döntéshozók maguk is igénylik a lobbisták működését, ezért sokszor maguk is kezdeményezőként lépnek fel egyes érdekképviseleti szervek létrehozásakor. [Európai Magyarországért Alapítvány, (1997): p5] Mint látható a különböző történelmi hátterekkel rendelkező országokban és régiókban más-más típusú érdekképviseleti tevékenység figyelhető meg, amely összefüggésben van az adott politikai és gazdasági helyzettel, a lakosság mentalitásával, érdekképviseleti attitüdjével. Beszélhetünk-e tipikus magyar modellről? A szakdolgozatom következő fejezetében a magyar viszonyok gyökereiből kiindulva, törvényi és etikai hátterét vizsgálva, intézményeit ismertetve kívánom bemutatni a jelenlegi magyar helyzetet. Jellegzetességként mindenesetre leszögezhetjük, hogy sok negatívum tapad a lobbi szóhoz, ezért javasolt az érdekérvényesítés terminus használata, bár a legfontosabb - bármely szóval is illetjük - hogy az egyes egyének, a különféle kisebb-nagyobb cégek, az önkormányzatok, a civil csoportosulások és természetesen az államok maguk is kialakítsák hatékony érdekérvényesítő stratégiájukat. Minden parlamenti demokráciában jellemző, hogy a lobbizást a közvélemény gyanakvással szemléli, korrupciót vagy hatalommal való visszaélést gyanítanak mögötte. Ezért igyekeznek is a törvényhozók olyan szabályokat alkotni, amelyek a lobbizást átlátható, ellenőrizhető és etikus keretek közé szorítják. A Magyar Országgyűlés az érdekképviseleti 9

9 szervezetek ("lobbi"-) listájának felállításával, az összeférhetetlenségi szabályok megalkotásával már elindult ebbe az irányba, és kísérletet tett a lobbizás törvényi szabályozására is. A feladat nagyon bonyolult, hiszen a határok elmosódnak a legális nyomásgyakorlás és a jogosulatlan befolyásolás, valamint az érvelés alátámasztására szolgáló alkalmas eszközök és a korrupció között. A lobbizás jelenségének értékelésekor a szűkebben vett jogi normák mellett a magán- és üzleti etikai szabályokat, valamint a demokratikus politikai kultúra értékeit is tekintetbe kell venni. 10

10 3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI 3.1 Elméleti áttekintés Az érdekérvényesítés területén magát az érdekérvényesítési munkát is kategorizálhatjuk. Az érdekképviseleti munka osztályozása során megkülönböztethetünk spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítést, tárgyalásos érdekérvényesítést, szervezeti érdekérvényesítést, érdeklobbizást, informális érdekkijárást, parlamenti és önkormányzati érdekképviseletet. Azt, hogy mely szervezet milyen típusú érdekérvényesítést választ, meghatározzák lehetőségei, értékrendje, a társadalmi szükségletek, valamint történelmi hagyománya is. Bármely típusú érdekérvényesítést választjuk is, a lényege a befolyásolás. Befolyást gyakorolni valakire, több mint hatással lenni rá. Feltételez egy képességet, mellyel a befolyásoló el tudja érni, hogy mások kényszermentesen változtassák meg értékelési módjukat, felfogásukat. Lényege: másokban, saját akaratunknak megfelelő gondolatok keltése kényszer és erőszak nélkül. A befolyásolás során nyíltan megfogalmazzák a kívánt cselekvést, és megfelelő érveket sorakoztatnak fel mellette. A befolyásolt nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a befolyásoló állításait, mégis hitelt ad neki. Ahhoz, hogy a befolyásolás lehetősége tartós legyen, ezeknek az állításoknak a későbbiekben igazolódniuk kell. Érdekről akkor beszélhetünk, ha a szükséglet kielégítése függ bizonyos társadalmi feltételektől, a társadalom tagjai rá vannak utalva más egyedekre vagy intézményekre szükségleteik kielégítéséhez. Hatalmi jelleget kölcsönöz az érdekviszonyoknak a rendelkezésre álló javak feletti ellenőrzés. Az érdek érvényesítésének szubjektív feltétele van, az értéktudat. Az értéktudat lehet korlátozott, ha az érdekszubjektumok nem rendelkeznek kellő információval, és így nem látják át a döntésük összes lehetséges következményét, melynek tudatában megállapíthatnák, mi is az érdekük. /érdektudat/ Az érdekérvényesítés is meghatározza az érdekek tényleges érvényesülését. Szükségleteink kielégítése függhet attól, hogy mások elfogadják-e, érvényesnek tekintik-e szükségleteinket. Az elismert szükségleteknek nagyobb esélyük van a 11

11 kielégítésre. Általánosabb értelemben az érdekérvényesítés célja a szükségletek kielégítése, és e cél elérése az érdekérvényesítés lényege. Egy érdekcsoportra jellemző, hogy tagjainak van kollektív értéktudata, összefognak és együttműködnek egy közös cél érdekében. Az érdekcsoportok a saját társadalmi környezetükben, és nem a politikai szférában szerveződnek. Az érdekcsoportok kialakulásának oka, hogy a politikai döntéshozatal során az érdekek szelektíven és/vagy korlátozottan érvényesülnek, ami az érdekszubjektumokat összefogásra ösztönzi. A funkcionális érdekérvényesítés 4 féle érdekcsoport-rendszert alkot: Pluralista érdekcsoport-rendszerben az érdekérvényesítés töredezett. Azonos érdekeket több érdekcsoport is képviselhet. Az érdekszervezetek között a koordináció csekély, a szervezettség gyenge. Az érdekszervezetek decentralizáltak, a csúcs és helyi szervek egyensúlyban vannak. Demokratikus-korporatív érdekcsoport rendszerben (neokorporatív állam) az érdekszubjektumok jól szervezettek, az érdekszervezetek erősen centralizáltak és szoros a koordináció. Egyetlen átfogó csúcsszerv a jellemző. A hatékony érdekérvényesítés eléréséért az érdekszervezetek együttműködnek a pártokkal és kormányzati hivatalokkal. Ellenőrzött érdekcsoport-rendszerben az érdekszervezetek alá vannak rendelve a pártoknak, elsődleges funkciójuk a felettük ellenőrzést gyakoroló szervezetek tevékenységének támogatása. Egyes szakszervezetek több országban szimbiózisban élnek a baloldali pártokkal. A két szervezet vezetői, funkcionáriusai kölcsönösen posztokat töltenek be a másik szervezetben. Semlegesítik azokat a törekvéseket, akaratokat, amelyek nem találkoznak a mögöttes politikai célokkal. A nem demokratikus rendszerekben hivatalosan is tiltják rivális érdekrendszerek megalakítását, működését. Az uralkodó párt uralja az érdekszervezetet. Ágazati szakszervezeteket hoznak létre, amelyekben a vezetők és beosztottak egyszerre vannak jelen. Az érdekszervezetek vezetői egyben tagjai az uralkodó pártnak, amelynek vezetői testületeiben is tevékenykednek. Az uralkodó párt járul hozzá az érdekszervezet vezetőinek kiválasztásához is. Ilyen, pl. a kommunista rendszer. A diktatórikus érdekcsoport-rendszerben (korporatív állam) közös vonások figyelhetők meg az ellenőrzött érdekcsoport-rendszerrel. Az állam és az uralkodó párt 12

12 hatalmi úton beleavatkozik az érdekszervezetek létrehozásába és belső életébe. A munkaadókat és a munkavállalókat közös szervezetbe kényszerítik és alárendelik a központi akaratnak. A különbség az, hogy a korporációs állam meghagyja a magántulajdont és a piacgazdaságot, míg a kommunista rendszerben az állami tulajdon válik uralkodóvá, és tervgazdálkodást vezetnek be. Kommunista diktatúrában az uralkodó párt gyakorolja ugyan hatalmát a szakszervezeteken belül is, a korporatív államban viszont a hatalomgyakorlás alapvető eszközévé válnak a sajátos módon megszervezett érdekképviseletek. 3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása A közös érdekűek szervezetbe tömörülnek, amelynek állandó vezetője és apparátusa van. Már puszta létükkel is hatást gyakorolnak a döntésekre. Legfontosabb funkciójuk, a döntések előzetes befolyásolása. Tipikus feladataik az érdekartikuláció (a közös érdekek érvényesítéséről kialakított eltérő nézetek egységesítése), az érdek aggregáció (az érdekek összegyűjtése, a más jellegű érdekellentétek megszüntetése), valamint az érdekek csatornázása (az érdekek megjelenítése és a döntéshozó szervek felé irányítása). A szervezeti érdekegyesítés formái az érdekegyüttesek, érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, szakmai szövetségek és a korporációk. Sajátos érdekszervezetek a pártok, mert lényegük szerint hatalomra törnek, míg az érdekcsoportok befolyásolni akarják a hatalmat. Az érdekképviseleti szerveződést több szempont alapján kategorizálhatjuk. Ezen besorolásokat gyakran alkalmazzuk a mindennapjaink során, statisztikai felméréseket alapozunk rájuk. A következő oldalakon a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány típust, amely segít eligazodni az érdekképviseleti szervek tanulmányozása során Szektorális megosztottság alapján A társadalomban három alapvető szektort különböztetünk meg: üzleti vagy gazdasági szféra, kormányzati terület és civil szektor. A három együttes működése adja egy állam fenntartását, együttesen lefedik az élet és a társadalom valamennyi területét. 13

13 Az üzleti szférához köthető érdekképviseletek elsősorban egyes gazdasági ágazatoban, az egyes gazdasági területeken a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti tevékenységét látja el, az egyes tendereken való részvételben nyújt segítséget, valamint a fogyasztók oldaláról ügyel a minőségre. Így ide sorolhatjuk a következőket: Gazdasági Tanács, Európai Integrációs Tanács, terméktanácsok, szakszervezetek, Vállalkozók Országos Tanácsa, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Bankszövetség, Fogyasztóvédelmi Felügyelet stb. A kormányzati területen elsősorban a politikai pártok tevékenységét kell említenünk, amely a párttagok, valamint a párttal szimpatizánsok érdekeit hivatott képviselni. Az érdek-elvű politika nem más, mint az érdekeknek és akaratoknak a közhatalom általi érvényesítése. A közügyek gyakran elsődlegesek, kizárólagosak a magánérdekkel szemben. Lényege, hogy az egymással konfliktusban álló érdekcsoportok közül a hatalmat gyakorló csoportok integrálják más csoportok érdekeit. Ma Magyarországon alapvetően két irányvonal a jellemző: a szociál-liberális vonal, valamint a polgári értékrendet hirdető oldal. E mellett természetesen mind a bal, mind a jobb oldalon megtalálhatók a szélsőséges pártok. A kormányzati szféra másik jelentős érdekérvényesítési színtere az önkormányzatok, valamint az önkormányzatok tevékenységeit elősegítő, összefogásukat kezdeményező önkormányzati szövetségek. A civil szektorban egyes társadalmi rétegek védelme jellemző elsősorban. Az adott rétegek (gyermekek, fiatalok, nők, idősek, fogyatékosok stb.) védelmét és képviseletét ellátó szervezeteknek jelentős szerepe lehet a törvényalkotás társadalmi véleményezési folyamataiban. E mellett megkülönböztetünk egyes társadalmi funkciókat felvállaló és megvalósítani szándékozó tömörüléseket, így a környezetvédelem, a szociális ellátás, az oktatás-nevelés stb. területén. Megkülönböztethetünk szektoron belüli, valamint szektorok közötti érdekérvényesítést is. Így szektoron belüli pl. az üzleti életben egy multinacionális vállalat egyik országos irodája és a cég központja közötti; a politikai élet terén pl. Magyarország lobbitevékenysége az EU csatlakozás során; a civil szektorban pl. az egyes civil szervezetek és a leendő Országos Civil Érdekképviselet közötti érdekegyeztetés. Szektorközi érdekképviselet lehet a politika felől az üzleti élet felé 14

14 irányuló kezdeményezés, mikor pl. a magyar kormány lobbizik a német kereskedelmi kamaránál, hogy ösztönözze a magyarországi befektetéseket; valamint az üzlet felől a politika felé, pl. amikor egy cég kedvező törvényi szabályozást akar elérni; illetve a civil szektor felől a politika felé pl. a szektorra vonatkozó kedvező szabályozásért; végül a civil oldal felől a gazdasági élet felé pl. az adománygyűjtések során Munkaügyi kapcsolatok alapján A munkaügyi kapcsolatok fogalmán a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, mely az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására irányul. A munkához való viszony alapján alapvetően két csoportot figyelhetünk meg. Így a munkaadók érdekszövetségeit, amelyek a munkaadók oldaláról kívánják érvényesíteni a különféle gazdasági és hasznossági elveket (pl. MGYOSZ), és a munkavállalók érdekképviseleteit, amelyek a dolgozók oldalán vezetik a megfelelő bérezésért, a megfelelő munkafeltételekért, munkakörülményekért a harcot (pl.: szakszervezetek). A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de tripartit formában is működhetnek. Ez esetben az állam a munkaügyi kapcsolatok alakításában szabályozóként, munkáltatóként, tulajdonosként, illetve - disztributív (elosztó) funkciójából adódóan - harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként részt vesz a munkaviszonyok alakításában. A munkaügyi kapcsolatok a társadalom és a gazdaság makro- (országos szintjén); mezo- (ágazati-, szakmai, regionális színterein); mikro- (munkaszervezeti, intézményi) szintjén vannak jelen. [www.konfoderaciok.hu] Strukturális felépítés alapján A strukturális felépítés alatt itt elsősorban azon szempont alapján kívánok megkülönböztetést tenni, hogy érdekszubjektumokat, ill. ezek csoportosulásait tömöríti-e magába, vagyis a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti szervezetek, avagy ezen szervezeteknek a szövetségei és ernyőszervezetei, amelyek a hatékonyabb és erőteljesebb működést segítik elő (pl.: OÉT, SZEF stb.). E mellett 15

15 kibontakoznak egyes csúcsszervek, amelyek az ernyőszervetek érdekegyeztető fórumaként végzik tevékenységüket (pl. MSZEIB) Területi lefedettség alapján Ilyen vonatkozásban megkülönböztetünk helyi érdekeket képviselő (pl. önkormányzatok), regionális (pl. Regionális Ifjúsági Tanács), országos (pl. MSZOSZ, VOSZ stb.), illetve multinacionális (pl. békemozgalmak, Green Peace stb.) érdekérvényesítő szervezeteket. 16

16 4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége a rendszerváltozás után Az úri Magyarország urambátyám kapcsolatai után az alapvetően a korrupcióra épülő szocializmus - ahol pártkapcsolatok útján lehetett mindent elintézni - sem hozta meg az érdekképviseletet Magyarországra. A társadalmi szintű érdekegyeztetés mechanizmusaiba beletartozott az egy párton belüli érdekkijárás és -kiegyenlítés, az akkor egységes szakszervezet érdekvédelmi tevékenysége, a kevés elismert társadalmi szervezet (KISZ, nőszövetség stb.) érdekmegjelenítő munkája, továbbá a gazdálkodó szervezetek képviseleti szerveinek, a kamaráknak, a kisiparosi, kiskereskedői érdekvédő szerveknek a tevékenysége is. Ez, a döntően a párt és a kormány berkein belül meghozott döntéseket befolyásoló mechanizmus alkalmatlan volt a társadalmi és gazdasági érdekek egyidőbeni feltárására és ütköztetésére. A politikai-gazdasági rendszerváltás kikerülhetetlenné tette a polgári érdekérvényesítés szabályainak a megalkotását. Rövid és viharos a magyarországi érdekegyeztetés története. Hagyománynélküliség, külföldi minták átvétele, szabályozatlanság melletti önszerveződés, részleges belső differenciáltság jellemzi. Viták továbbá a résztvevőkről, belső viták az oldalakon belül, illúziók, bizalmatlanság és reménytelenség, amelyek mind ráillenek erre a szűk időszakra. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989-ben történt megalakulásával kezdődött hazánkban az új típusú érdekegyeztetés. A kölcsönös jószándékok, valamint a főként a nyugat-európai országokban megismert modellek hazai adaptálásának szándékai ellenére a kezdet nehéz volt. A korábbi központosított gazdaság még szinte érintetlen volt, a politikai életben is csak éppen megindult a több évtizedes monolitikus, egy pártra épülő rendszer átalakulása. A társadalmi szintű - addig e néven nem említett - érdekegyeztetés korábban kialakult, valójában azonban sohasem a fennálló hatalom által elismerten működő mechanizmusai még léteztek. Hiányzott az érdekegyeztetés hazai elméleti megalapozása, nem volt konszenzussal kimunkált koncepció a tennivalókról, hiányoztak a valódi szereplők is. Az érdekegyeztetés valós 17

17 megteremtésére ezért csak a privatizáció előrehaladásával, a hazai és külföldi tőketulajdonosok megjelenésével, illetve a szakszervezetek újjáalakulásával együtt került sor. Könnyítette mindezt a már országosan megteremtett fórum, az Érdekegyeztető Tanács folyamatos működése t követően ennek szerkezete is strukturálódott, törvényi kereteket kapva és részben kiválva belőle a Közalkalmazotti Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa, illetve a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum. Az érdekegyeztetés a 90-es évekre általánosan elfogadott társadalmi gyakorlattá vált, s elterjedt az egyes ágazatokban, alágazatokban, megvalósult a nagyobb munkáltatóknál. A kilencvenes évek végén kormányzati nyomásra megszűnt előbb az Érdekegyeztető Tanács, s párhuzamosan megszűntek működni az ágazati, alágazati, a területi érdekegyeztető fórumok is. Miután országunkat köti az érdekegyeztetés működését előíró, a Évi LXXI. Törvénnyel már hivatalosan is ratifikált 144. számú ILO egyezmény, továbbá mert az Európai Uniós csatlakozás egyik követelménye az érdekegyeztetési rendszer működtetése, kialakult egy új egyeztető rendszer. Gazdasági Tanács, illetve Országos Munkaügyi Tanács néven hozták létre az érdekegyeztetés korábbi partnerei az új fórumokat. Mindkettő országos jellegű kérdések megtárgyalására alakult. A Gazdasági Tanács a fóruma az össztársadalmi szintű érdekek egyeztetésének az adó, társadalombiztosítási, területfejlesztési stb. ügyekben. A munkavégzéshez kapcsolódóan a munkaerő- és tőketulajdonosok közötti egyeztetés színhelyéül létrehozott Országos Munkaügyi Tanács szolgált. [Tálas (2000)] Az, hogy még mindig a régi tipusú elsősorban személyes kapcsolatokra épülő befolyási technikák működnek elsősorban, nemcsak a lobbizással szemben kelt sokszor indokolt gyanakvást, hanem továbbra is fönntartja a közéleti szereplők szubjektív egyenlőtlenségét. A lobbizás módszerének megismerése és elterjedése tehát elsősorban azt a célt kell, hogy szolgálja, mely szerint a döntéshozók világos, hasznos és pontosan meghatározott fórumokon szolgáltatott információkkal lássák el az érdekképviselőket. [Rózsa (1998)] A kormány kísérletet tett 2001-ben arra, hogy a lobbizást törvényi keretek közé szorítsa. A törvény elsősorban az amerikai mintát vette példaként, szabályozta volna a lobbiszervezetek, lobbisták működését, a nyilvántartásában nyomon követhetővé vált volna a lobbi tevékenység 18

18 Magyarországon, lehetővé vált volna a lobbisták regisztrációja és törvényességi felügyelete. A törvény tervezetét a 1. számú melléklet tartalmazza. A törvényhozók szándéka az átlátható viszonyok megteremtése volt, de számos bírálat is érte a tervezetet. A törvény részletes indoklása a 2. számú mellékletben található. Több magyarországi érdekképviseleti szerv (VOSZ, IPOSZ, MSZOSZ stb.) azonban úgy vélte, hogy a korrupciót más úton is meg lehet szüntetni, egy lobbitörvény megalkotására még nem alakultak ki az amerikaihoz hasonló demokratikus viszonyok. A lobbitörvény elfogadása a kormányváltással meghiúsult, az új kormány eddig még nem tett intézkedéseket a lobbitörvény bevezetésére. 4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti koncepciója és feladatai A jelenlegi magyar érdekképviseletet a kormány egy csúcsszervekre alapozott központi egységként kívánja kezelni. Ezért támogatja, sőt stratégiáiban előírja olyan érdekegyeztetési fórumok megalakítását, amelyek alkalmasak arra, hogy a kormány tárgyalópartnereiként jelenjenek meg, amely valamennyi, az ágazathoz, társadalmi szférához tartozó szervezetet képviseli. Ennek a stratégiának az alkalmazása több színtéren is vitára ad okot a mai magyar társadalomban. Elméleti síkon ugyanis minél több ernyőszervezet alakul ki - ahol maguk is érdekképviseleti fórumokat, tömörüléseket alkotnak - annál inkább sérül az egyes érdekszubjektumok érdekeinek érvényre juttatása, egyre inkább csökken az esélye annak, hogy az egyéni vagy kis helyi szintek érdekei szerepet kapjanak a társadalom életében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne jöjjenek létre érdekegyeztető fórumok, de az már mindenképpen elgondolkodtató, ha a kormányzati oldal csak meghatározott, adott szervvel hajlandó érdekképviseleti tárgyalások lefolytatására. Manapság, amikor az EU egyre inkább arra törekedik, hogy a regionális és lokális szinteknek nagyobb jelentőséget tulajdonítson, hogy az európai állampolgárokat bevonja a törvényhozásba az érdekképviseleteken keresztül, akkor kérdéses, hogy a központosítási szándékkal létrehozott kormányzati tárgyalópartnerek mennyire lesznek képesek ezt az irányt képviselni. A mai Magyarország talán másik nagy megoldandó problémája a hatékony érdeklobbi stratégájának kialakítása, amely megfelelően fogja képviselni Magyarországot az EU 19

19 fórumain. Különösen nehéz ez, hiszen kisország lévén a szavazati arányunk mindössze 3%-ot jelent az EU döntéseknél. Fontos ezért, hogy a magyar képviselet kidolgozzon egy kül- és belföldön egyaránt elfogadható országstratégiát, hogy információs forrásain keresztül mindig jól informált legyen, hogy jól ismerje az EU intézményeinek lobbi lehetőségeit, hogy megtaláljon egy olyan részterületet az EU színterén, amely elősegíti a többi állam részéről való elfogadást és megbecsülést. Meg kell változtatni a több évtizede beidegződött behódoló, mindenki felé bólogató stratégiát, s egy olyan érdektudat kialakítására van szükség, amely az EU-ban megalapozza Magyarország jövőjét. A jelenlegi társadalom érdekegyeztetési folyamatait a különféle szektorokkal egy ágrajz segítségével a legkönnyebb megérteni, amelyet az 1. számú ábra mutat. Az ábrából látszik, hogy a legfőbb döntéshozói szervek (Országgyűlés, mint a törvények meghozója, a Kormány és a Minisztériumok, mint a rendeletek megalkotói) munkabizottságokat hoznak létre. A parlamenti bizottságok által és minisztériumok által kijelölt munkabizottságok összetétele nem feltétlenül azonos, de mindkettőre jellemző, hogy a törvénytervezetek igazi megalkotásának, mérlegelésének színterei, vagyis a lobbizás legfőbb célpontjai. Az ábra további részében az egyes szektorokban kiemelt csúcsszervezeteket (az üzleti szektor oldaláról a Gazdasági Tanács, Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (MSZEIB), Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a civil szektor részéről a Civil Érdekegyeztető Fórum, amely még csak tervezett intézmény, kormányzati területről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ)) láthatjuk, amelyek a legfőbb döntési kérdésekben szolgálnak a kormány tárgyalópartnereiként. Ezek a csúcsszervek ernyőszervezetek (szakszervezeti tömörülések, munkaadói szövetségek, stb.) sokaságait tömörítik magukba vagy az érdekképviseleti csoportosulások választott képviselőiként vannak jelen. Az ernyőszervezetek alá tartoznak a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti szervezetek, amelyek közvetlenül ellátják tagjaik érdekvédelmét. Az ábra jól szemlélteti, hogy az előzőekben felsorolt típusok közül a magyar modell a porosz modellhez áll legközelebb, ahol érdekképviseleti szerveken keresztül történik a szervezeti érdekérvényesítés. 20

20 4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek Az alfejezetben az érdekszubjektumokat magukba foglaló érdekképviseleti szervezetektől haladok a csúcsszervek felé, ezen felosztáson belül először foglalkozom az üzleti szektorral, majd a kormányzati oldallal és végül a civil területtel. A dolgozat szűkös volta miatt elsősorban csak a jelentősebb hazai érdekszervezeteket mutatom be, képet adva így a jelenlegi viszonyokról és a mai érdekcsoportok munkájáról Érdekképviseleti szervek Üzleti szféra Az üzleti szféra területein elsőként tekintsük át a munkaadók szövetségeit (ágazati munkaadói szövetségek, Vállalkozók Országos Szövetsége, Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Bankszövetség, terméktanácsok, kamarák, Magyar Reklámszövetség, Magyar Marketing Szövetség), a szakszervezeteket (ágazati szakszervezetek, Európai Üzemi Tanácsok), majd a fogyasztók érdekvédelmét (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, Fogyasztók Országos Tanácsa). A munkaadók szövetségeit ágazatonként hozták létre. Feladatuk elsősorban a szakma érdekeinek védelme, a szakma hatékonyságának növelése, a munkaadók érdekképviselete, a szakma imázsának növelése, bizonyos esetekben szakmai etikai szabályok kidolgozása. A munkaadókat tömörítő szakszövetségek listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza. A listán feltüntetett szövetségek valamennyien tagjai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven 1988-ban alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, stb.) országos gazdasági érdekképviselete. A VOSZ létrehozását elemi erővel az a gazdasági körülmény váltotta ki, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől jöhettek létre az 22

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az EVDSZ évi munkaprogramja

Az EVDSZ évi munkaprogramja 1 Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja Elfogadva: Budapest, 2011. február 02.-i SZV ülésen 2 Bevezető Az EVDSZ 2011. évi munkaprogramja az EVDSZ VI. Kongresszusán elfogadott programra, valamint az ez alapján

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 30 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 4 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA Független alkuszok kulcsszerepben a biztosítási piacon 2 Kik vagyunk? 3 A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

J A V A S L A T. önkormányzatok országos érdekvédelmi szövetségi tagságára, tájékoztató egyes szövetségek célkitűzéseiről

J A V A S L A T. önkormányzatok országos érdekvédelmi szövetségi tagságára, tájékoztató egyes szövetségek célkitűzéseiről Pásztó város polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-232 /2014. A döntés meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel. J A V A S L A

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 371-1/2008-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozásáról Budapest, 2008. február 2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról

T/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig!

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Baranya megye Horváth Sándorné A

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe

A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe A Generali Csoport Beszállítói Etikai Kódexe Szerkesztette Grafikai koordináció Vállalati Kommunikáció Jóváhagyta Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatósága Milánó, 2011. december 16. Bevezető Az elmúlt

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A hivatal szervezeti egységeinek felépítése, feladatai

A hivatal szervezeti egységeinek felépítése, feladatai A hivatal szervezeti egységeinek felépítése, feladatai 1.) Jogi, Testületi és Területfejlesztési Főosztály 1.1. előkészíti, egyezteti, véleményezi a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, elvégzi a testületi

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL. Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)

AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL. Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) AZ INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK SZEMPONTJÁBÓL Földesi Erzsébet elnök Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) BEMUTATKOZÁS A fogyatékos emberek szervezeteinek ernyőszervezete

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság

Részletesebben

Egészségügyben Dolgozó. Szociális Munkások Országos Egyesülete

Egészségügyben Dolgozó. Szociális Munkások Országos Egyesülete Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete "Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna." I.

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Szám: 2/2012 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 26-án megtartott rendes, nyilvános ülésén készült

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben