MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ"

Átírás

1 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 66. KERESZTES LÁSZLÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék

2 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra ISBN ???? Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

3 KERESZTES LÁSZLÓ 3

4 4

5 KERESZTES LÁSZLÓ VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Kisvárdán születtem, november 11-én. Szülővárosomban érettségiztem, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar latin szakos hallgatója lettem. Az 1962/63. tanévet tíz hónapos ösztöndíjasként Helsinkiben töltöttem. Finn és finnugor tanulmányaimat Debrecenben folytattam az újonnan indult finnugor szakon. Magyar szakomon 1964-ben, a finnugoron 1966-ban végeztem. Diplomám megszerzését követően a KLTE Finnugor Tanszékén helyezkedtem el, és későbbi finnországi és norvégiai tevékenységem 14 éve mellett azóta is itt oktatok és folytatok tudományszervező munkát től mint docens, 1999 óta mint egyetemi tanár vagyok vezetője a tanszéknek. Tudományos tevékenységemben elsősorban az egyetemi oktatás szükségleteit igyekeztem érvényesíteni. Egyetemi oktatói pályafutásom során oktattam az összes finnugor nyelvészeti és irodalmi tárgyat az egykori KLTE-n, azaz a Debreceni Egyetemen, továbbá egy ideig magyar nyelvet és nyelvtörténeti tárgyakat adtam elő a Miskolci Egyetemen. Magyar nyelvészetet, illetőleg finnugrisztikát tanítottam négy finnországi egyetemen, az észtországi tartui egyetemen, a mordvinföldi szaranszki egyetemen és a svédországi uppsalai egyetemen. Legutóbb öt esztendeig az oslói egyetemen tanítottam finnugrisztikát angolul, finnül, később norvégul is. Szerencsére Norvégiában nem volt annyi adminisztrációs tennivalóm, mint itthon, gyakorlatilag kutató professzori állásom volt. Én nem szeretek úgy foglalkozni bizonyos területekkel, hogy egész életemet csak annak szentelem. Ezt a szemléletet már kezdetben is támogatta az, hogy egy kis tanszéken sok mindennel kellett foglalkozni. Obi-ugor nyelvészettel kezdtem, ebből doktoráltam. Utána lektori teendőket végeztem, magyart tanítottam külföldön, 1974-ben megszületett a finn nyelvű magyar nyelvtanom, s később egy azóta is egyedülálló, rádiós magyar nyelvtanfolyamot tartottam Finnországban. Harmadik kutatási területem a mordvin történeti hangtan volt, a mássalhangzók történetének témaköréből csináltam a kandidátusi dolgozatot, majd ismét váltottam: a mordvin történeti morfológia, közelebbről a határozott vagy determinatív igeragozás lett a nagydoktorim témája. A Szovjetunió szétesésével a kisebb finnugor nyelvek is bekerültek abba az áramlatba, amikor a nemzeti nyelv fejlődésének megint megvannak a lehetőségei. Most azt vizsgálom, hogy a bibliafordításoknak milyen irodalminyelv-teremtő ereje van. A finnugrisztikai kutatásokban tovább lehet lépni, de nem a hagyományos módon. Az egyik lehetőség a modern nyelvészeti irányzatok adaptálása a finnugor nyelvekre. Ide tartozik például a szocioloingvisztika, a pszicholingvisztika, a kognitív szemantika. A kisebb finnugor népek jelenleg az életben maradásukért küzdenek, és aligha tudnak anélkül megmaradni, hogy modernizálódnának. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatás, a jog és a tudomány területén meg kell teremteni a saját szakszókincset. Ha e népek képviselői elhiszik, hogy ezeken a nyelveken is lehet társadalmi életet élni és tudományt 5

6 művelni, akkor egészen biztos, hogy ez az önértékelésük javára is válik. E tekintetben is segíthetnek a viszonylag új irányzatok, s itt a nagyobb finnugor nyelvek (a magyar, a finn, az észt) gyakorlata adhat útmutatást. Nagyon fontos a másik terület is: elengedhetelen élő anyagot gyűjteni, mert a rendelkezésre álló szövegkiadványok 19. századi vagy 20. század eleji állapotokat tükröznek. Itt az olyan középnagyságú finnugor nyelvekre lehet gondolni, mint a mordvin, a cseremisz, a votják vagy a zürjén. Ezeknek beszélői nagy volument képviselnek, ennélfogva itt van remény arra, hogy kialakítsák modern állami, irodalmi nyelvüket. De nézzük közelebbről is azokat a nyelveket, amelyekkel több mint harminc éves egyetemi pályafutásom során behatóan foglalkoztam! Az első legközebbi nyelvrokonunk nyelve, a vogul től 69-ig részt vettem Munkácsi Bernát vogul szótári hagyatékának kiadási munkálataiban: előbb adatgyűjtőként, később néhány betű nyers kéziratát is elkészítettem (vö. Munkácsi Kálmán: Wogulisches Wörterbuch. Budapest l.). Bölcsészdoktori értekezésem témáját is az obi-ugor nyelvészet tárgyköréből választottam: a beszélést és gondolkodást jelentő igéket vizsgáltam meg a vogulban és az osztjákban. Többé-kevésbé e témámhoz tértem vissza, amikor 1993-ban Daniel Abondolo felkérésére egy három íves tanulmányt írtam egy új 1998-ban napvilágot látott uralisztikai kézikönyv számára a vogul (vagy manysi) nyelvről. Ebben a tanulmányban összegeztem vogul nyelvi ismereteimet. Az északi nyelvjáráscsoportot vettem alapul, amelyre az irodalmi nyelv épül. Ebbe dolgoztam bele azokat a jukondai (alsó-kondai) nyelvi adatokat, amelyeket még 1971-es tanulmányutamon gyűjtöttem az akkori Leningrádban, vogul anyanyelvű adatközlőtől. Ezt a vogul nyelvjárást még ma is beszéli kb. száz fő, s az adatoknak felbecsülhetetlen értékük van a vogul nyelvtörténet szempontjából. A szinkron leíráshoz magyarázatul rendeltem a nyelvtörténeti kommentárokat, ezáltal megkíséreltem ötvözni a szinkron és a diakron nyelvleírás szempontjait. Ami a legnagyobb nyelvrokonunkat, a finnt illeti, az 1960-as évek második felében közreműködtem az aztán Papp István és Jakab László társszerzős munkájaként 1985-ben kiadott Magyar finn szótár adatgyűjtésében. E munka során szerzett tapasztalataimat hasznosítottam tankönyvek szójegyzékeinek összeállításakor. Két finn lektorkollégámmal Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna közreműködésével írtam egy finn jegyzetet, mely 1979 és 1993 között öt ízben is megjelent változatlan formában. Outi Karanko és Irmeli Kniivilä társaságában aztán készítettem egy kétkötetes finn nyelvkönyvet, melynek kezdő és középhaladó része 1985-ben, a haladóé pedig 1990-ben látott napvilágot. Ez utóbbi műben a finn nyelv rendszerének leírása az én munkám. A különböző fokon tanulók számára rövid fejezetekben foglaltam össze finn magyar kontrasztív kutatásaim eredményeit a hang-, az alak- és főleg a mondattan területén: az esetragok használatában, a szóképzésben, a tárgy váltakozásakor, a modalitás és a tempushasználat összefüggésében, a mondatrövidítő és - pótló szerkezetek transzformációs vizsgálatában. 6

7 Külön is ki kell emelnem finn magyar kontrasztív kutatásaimat tavaszi szemeszterében a Jyväskyläi Egyetem Finn Nyelvtudományi Tanszékének és Hungarológiai Csoportjának oktatói és hallgatói részére szerveztem egy kis kutatócsoportot, amely vezetésemmel magyar finn észt egybevető nyelvészeti vizsgálatokat végzett. A kutatásba aktívan bekapcsolódott még néhány oktató, kutató és egyetemi hallgató más finnországi (Tampere, Turku, Oulu), észtországi (Tartu) és magyarországi (Budapest, Debrecen) egyetemekről is. A kutatást a Finn Akadémia anyagi támogatásával irányítottam. A munkálatok során kis csoportokban folyt a következő témák kidolgozása: 1) fonotaxis, 2) lexikológia, 3) frazeológia, 4) szintaxis: helyragok használatának kérdései, 5) ágens nélküli kifejezések. E témák irányítása és a folyamatos konzultáció mellett hungarológia szakosoknak egy féléven keresztül előadást tartottam a magyar leíró nyelvtan és a kontrasztív nyelvészeti kutatások elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A szemeszter végén, április folyamán magyar finn észt kontrasztív nyelvészeti szimpoziont tartottunk, amelynek előadásait néhány más, a kontrasztív kutatások szempontjából érdeklődésre számot tartó közleménnyel kiegészítve a helyi német című sorozat, a Hungarologische Beiträge évi 3. kötetében adtunk közre. A kötet végén egy válogatott bibliográfiát is közöltem, amely támpontul szolgálhat a következő kutatásoknak. A dolgozatok és a szimpozion arra vallottak, hogy elegendő érdeklődés mutatkozik a kontrasztív kérdések iránt. A szeminárium kitágította a kutatás perspektíváját például a kontrasztív nyelvtörténeti problémák irányába. A jövőben még a következő kérdések kidolgozására kellene gondot fordítani: 1) Kontrasztív fonotaxis és eszközfonetika, amelynek igen nagy jelentősége volna a kiejtési gyakorlatok összeállításában. 2) A mellérendelő szóösszetételek és a szlengszavak vizsgálata, továbbá frazeológiai kutatások, amelyeknek a szótárírás venné nagy hasznát, s az elvégzett gyűjtések alapján frazeológiai szótárakat lehetne összeállítani. 3) A szintaktikai kérdések közül az esetragok másodlagos használata, az ágens háttérbe szorításának módozatai és fokozatai, a modalitás és a tagadás, az időhasználat, a prefixáció és az aspektus kérdései igényelnének további beható vizsgálatokat, amelyek megkönnyítenék a nyelvtaníróknak és a nyelvkönyvek szerzőinek a munkáját. 4) A vonatkozó mellékmondatok kötőszavainak vizsgálata kiszélesítené a kutatást a szövegnyelvészet irányába. 5) A diszkurzióelemzés és a pragmatikai szempontok vizsgálata értékes információkkal szolgálna a nyelvkönyvíróknak. 6) A kulturálisszociológiai összefüggések megvilágítása elősegítené és megkönnyítené a tanulók számára az eltérő kulturális hatások befogadását. 7) Érdemes lenne végül kidolgozni tudománytörténeti vonatkozásban a célnyelvek nyelvtani leírásainak és terminológiájának kialakulását és fejlődését is. A kutatások eredményeit a későbbiekben föl lehetne használni egy finn magyar kontrasztív nyelvtan szerkesztésében, amelynek modelljét a fonetika, fonológia és fonotaxis terén a tartui hungarológiai konferencián ismertettem 1994 decemberében. A kérdés lezárásaként még megemlítem, hogy az 1990-as évek közepén a személytelen (alanytalan és ágens nélküli) kifejezések kontrasztív vizsgálatával 7

8 foglalkoztam (ezzel kapcsolatban az említett jyväskyläi sorozat 3. és 6. kötetében publikáltam 1995-ben és 96-ban). A vizsgálatokat mindkét irányból elvégeztem: egyfelől számba vettem a magyar alanytalan és általános alanyú kifejezések finn megfelelőit, másfelől elemeztem a sajátos finn passzív igealak magyar megfeleléseit, a finn passzívum helyét a nyelvtani rendszerben, továbbá a passzív igeforma aktívumba való behatolásának okait és stádiumait. Az 1970-es években hat évig a Helsinki Egyetemnek, majd a 80-as években három esztendőn át a Jyväskyläi Egyetemnek magyar nyelvi lektoraként dolgoztam. Finnországi megbizatásom idején behatóan foglalkoztam a magyarral mint idegen nyelvvel, Unkarin kieli című és mint már említettem, 1974-ben közzétett magyar leíró nyelvtanomat és 1983-ban Jó napot! címmel megjelentetett rádiós nyelvtanfolyamomat tankönyvként használják ma is a finn egyetemeken. Finn nyelvű magyar nyelvtanomban kidolgoztam a magyar mint idegen nyelv rendszerét. Eltelt jó másfél évtized, és az 1990-es évek elején a Debreceni Nyári Egyetem megkezdte a Hungarolingua tananyagsorozat kiadását. Ezt a csomagot bárki használhatja, mert nincs közvetítő nyelv, ami már önmagában is modern szemléletről árulkodik. Ekkor megkerestek a sorozat szerkesztői: dolgozzam át a finneknek szánt könyvemet, hogy szélesebb, más anyanyelvű tanulóközönségnek is használható legyen. Kibővítve, kicsit át is alakítva a közel húsz esztendővel korábban írt munkám szerkezetét, természetesen előbb a magyar változat készült el 1992-ben, aztán megjelent angolul és németül (ezeknek a harmadik kiadása is kikerült azóta a nyomdából), később pedig észtül, olaszul és franciául is (egyaránt két-két kiadásban) ben láthat napvilágot a japán fordítás is, tehát lassan elmondhatom, hogy ez a nyelvtan hét nyelven beszél. Itt említem meg, hogy a Nyári Egyetemnek gyakorlatilag máig a tanácsadója vagyok: lektoráltam a kiadványokat, nagyon sokszor jöttek és a napjainkban is jönnek hozzám különböző kérdésekkel. Én itt 35 évvel ezelőtt mint társalkodó diák kezdtem, aztán oktattam, s a nyári Egyetemen a mai napig szívesen tartok előadásokat. És amikor azt látom, hogy hónuk alatt a nyelvtanommal járnak a külföldiek, kicsit kihúzom magam, hiszen ennek a munkának igazán van használati értéke. Finnugor monográfiáim, kézikönyveim egészen biztosan jóval kevesebb emberhez jutnak el. A magyar nyelvnek eleinte a morfonológiai és az alaktani kérdéseit vizsgáltam. Izgattak a toldalékok kapcsolódási szabályai, a szótövek és a ragalternánsok kölcsönhatásának problémái. A magyar nyelvtan első, finn nyelvű változatában dolgoztam fel a magyar névszó és ige tőtípusainak a rendszerét, hasonló elvek alapján, mint ahogyan a finn ragozástípusok vannak rendszerezve a Nykysuomen sanakirja című finn értelmező szótárban. (Az Elekfi László által szerkesztett Magyar ragozási szótár nyelvtanomnál közismerten éppen húsz évvel később, 1994-ben látott napvilágot.) A mondattani kérdéseket magyar finn kontrasztív szemszögből kutattam, mint az talán az eddigiekből is kiderült. Foglalkoztam még a magyar fonémaállomány és a fonotaxis kérdéseivel is. A magyar a- és e-hangok marginális tagjairól 1993-ban megfogalmaztam, hogy azok megindultak a fonémává válás útján. A labiális a és a nyílt e hosszú pár- 8

9 jainak (â, ç) disztribúciójára kevés ugyan a minimális pár, ez azonban véleményem szerint nem lehet akadálya annak, hogy legalább marginális fonémáknak tekintsük őket. Fő kutatási területem a mordvin nyelv története és rendszere. Kandidátusi és akadémiai doktori fokozatomat egyaránt e témakörből szereztem. A mordvin mássalhangzórendszer történetének vizsgálata során ban és 87-ben közzétett kétkötetes monográfiámban meghatároztam a mordvin nyelvtörténeti korszakokat, és részletesen elemeztem a mássalhangzórendszer fejlődését az egyes nyelvtörténeti korszakokban. Megvilágítottam a zöngés zöngétlen korreláció kialakulását és az oppozíció minden tagjára történő kiteljesedését egyes mordvin nyelvjárásokban. Tisztáztam a spiránsok kialakulását és nyelvjárási alternációit, a spirantizáció folyamatait. Részletesen foglalkoztam a szibilánsok és az affrikáták gazdag állományának kialakulásával. A lágysági korreláció létrejöttének kezdetét az ős- és ómordvin korra tettem. Azt tehát lényegében önálló mordvin fejleménynek tartom, és úgy vélem, hogy orosz hatással legfeljebb e korreláció kiteljesedését magyarázhatjuk. Hangtani kritériumok alapján sikerült továbbá szétválasztanom a korai és a kései finn-volgai korszakot, a cseremisznek és a mordvinnak a különállását ilyeténképpen a mássalhangzórendszer kialakulásával erősíthettem meg. Hangtörténeti kutatásaim eredményeit a mordvin nyelvjárások leírásában is kamatoztattam. Hangtörténeti alapon morfonológiai kérdések nyelvjárási vonatkozásait is megkíséreltem nyomon követni egyik 1992-ben megjelent tanulmányomban. Oktatási célra 1985-ben összeállítottam egy kis erza-mordvin szöveggyűjteményt, majd ezt a jegyzetet öt évvel később a két nagy mordvin nyelvjárást, az erzát és a moksát párhuzamosan bemutató kresztomátiává bővítettem. Sikerült olyan moksa és erza nyelvjárási szövegeket kiválasztanom, amelyek témájukban hasonlítanak. Kresztomátiám másik része a két irodalmi nyelvet szemlélteti finnugor transzkripcióban, majd a cirill betűs hivatalos írással. Ezek alapján kézenfekvő a különböző nyelvjárási és stílusrétegek összehasonlító vizsgálatát elvégezni. A nyelvtani jelenségeket is minden nyelvi szinten párhuzamosan tárgyaltam, így világosan kitűnnek a két fő nyelvjárás közötti hang-, alak- és mondattani különbségei. Rávilágítottam a nagyfokú lexikális egyezésekre is. Noha két mordvin irodalmi nyelv használatos, azon kutatók táborába tartozom, akik egységes mordvin nyelvről beszélnek, nem pedig kettőről: erzáról és moksáról. Emellett úgy vélem, hogy az egységes mordvin nyelv kimunkálása jelenleg a mordvin nép és nyelv egységesülésének, valamint a mordvinok nemzetté válásának sarkalatos kérdése. A mordvin nyelv két fő nyelvjárása, az erza és a moksa közötti egyezéseket és eltéréseket a szakirodalom alaposan elemezte. Arra az alapkérdésre, hogy hány mordvin nyelv van, a az anyanyelvi beszélők és a szakemberek válaszai megoszlanak. Az erzák korábbi álláspontja szerint kettő: erza és moksa, újabban viszont csak egy, az erza [!], a moksák szerint a nyelvjárási eltérések ellenére egyetlen mordvin nyelv létezik. Az utóbbi véleményt osztotta és osztja a nem mordvin anyanyelvű kutatók több- 9

10 sége. A mordvin irodalmi nyelv kérdéséről 1996-ban megjelentetett dolgozatomban részletesen írok a két mordvin irodalmi nyelv egységesítésének gyakorlati lehetőségeiről a hangjelölés, az alaktan és a szókészlet területén. Cikkem befejezéseként leszögezem: Egy modern nemzeti nyelv megteremtése maximális konszenzust, a szembenálló felektől higgadtságot, józan megértést és igen nagy erőfeszítéseket igényel. Kétszáz évvel ezelőtt nemzeti létük hajnalán a magyarok, az észtek és a finnek egyaránt éltek a lehetőségeikkel. A mordvin nép múltja, folklorisztikai és irodalmi hagyományai, tudományos eredményei az idősebb és főleg a fiatal mordvin nyelvésznemzedékektől is hasonló hozzáállást vár el. Mindehhez most annyit fűzök hozzá, hogy az elmúlt évek eseményei bizonyos derülátásra is okot adnak, mint arról Zaicz Gábor kollégám Szaranszki csoda a mordvin nép harmadik kongresszusán alcímű írásában számolt be legutóbb (FUD 7 [2000]: ). Az 1990-es években hosszú ideig foglalkoztam a mordvin nyelv egyik sarkalatos kérdésével, a mordvin determinatív (pontatlanabbul: tárgyas) igeragozás kialakulásával és fejlődésével. Ún. nagydoktori értekezésemben sokoldalú, elsősorban történeti alaktani és dialektológiai vizsgálódásokat végeztem e témakörben. A problematika 1999-ben angolul publikált, 266 lapos monográfiámon kívül a Nyelvtudományi Közleményeknek nem sokkal később megjelentetett 96. kötetében is sokrétű vizsgálat tárgyává vált. Ez utóbbi helyen, az új Vitafórum rovatban olvasható a disszertáció opponenseinek véleménye és az én viszontválaszom is; vö. NyK 96 ( ) [2000]: A rokon nyelvek közül még a lapp nyelvet tanulmányoztam tüzetesebben. Először 1983-ban, egy 7000 soros lapp költészeti antológia anyagának válogatása, szerkesztése és a nyersfordítások készítése közben nyílt alkalmam betekintést nyerni a lapp nyelv és irodalom kérdéseibe. Aztán mindenekelőtt 1994-től kezdve publikáltam jó néhány lapp témakörű dolgozatot is, mint az publikációm jegyzékében is nyomon követhető. Az 1990-es évek második felében, oslói professzorkodásom idején megkezdtem egy lapp szófejtő szótár munkálatait. A szerkesztési céljaimról és szempontjaimról a Budapesti Uráli Műhely második rendezvényén, az 1999 őszén a fővárosban megtartott Uráli Szófejtő Műhelyen számoltam be, és előadásom keretében különféle típusú próbaszócikkeket is bemutattam. Nagyon remélem, hogy a lapp nyelvnek ez az első etimológiai szótára néhány éven belül minden érdeklődő asztalára kerülhet. Tudománytörténeti érdeklődésem jóvoltából számos dolgozatban: jubileumi megemlékezésekben, nekrológokban, valamint lexikonokban közzétett szócikkekben mutattam be több kortárs nyelvtudós pályáját, illetőleg megrajzoltam néhány elhunyt jeles kutató életútját, munkásságának főbb eredményeit (ha az időrendet tekintjük rendszerező elvnek, akkor sorrendben Pais Dezső, Klemm Antal, Budenz József, Bárczi Géza, K. B. Wiklund, M. Korhonen, D. Ty. Nagykin, Erdélyi István, K. Bergsland, Mikola Tibor, illetőleg A. Kövesi Magda, Kálmán Béla, E. Itkonen, Vértes Edit, H. Leskinen nevét említhetem meg). Felvázoltam továbbá egy-egy szűkebb tudományszak eredményeit, egye- 10

11 temi tanszék tevékenységét stb. Ismertetéseim hasonlóképpen jelzik érdeklődési területeim körvonalait. Pályafutásom során finnugor és magyar nyelvészeti tárgyakat adtam elő az említett finnországi egyetemek és az oslói mellett még a mordvinföldi szaranszki, az észtországi tartui, a svédországi uppsalai és a dániai ĺrhusi egyetemen. Rendszeres kapcsolatokat tartok fenn finn-, észt-, svéd-, német- és olaszországi, dániai, hollandiai és mordvinföldi egyetemekkel és kutatóhelyekkel. Díjaimat és kitüntetéseimet most nem sorolom fel, de megemlítem, hogy már 1964 óta tagja vagyok a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, 1969 óta pedig a helsinki Finnugor Társaságnak. Az elmúlt évtizedek során tagja voltam több hazai szakmai bizottságnak, így az MTA Nyelvtudományi Bizottság uráli nyelvészeti munkabizottságának, az OTKA Nyelvészeti Szakbizottságának, a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok Magyar Nemzeti Bizottságának, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Finn Kulturális Vegyesbizottsága magyar albizottságának és a Reguly Társaság választmányának. Az évi debreceni finnugor kongresszus főtitkáraként működtem, és társszerkesztője voltam a tízkötetes kongresszusi kiadványsorozatnak. Rendszeresen fekértek a Tudományos Minősítő Bizottságba bíráló tagnak, valamint finnugor professzori, docensi pályázatok elbírálására. Több ízben opponáltam hazai kandidátusi, illetve PhD-értekezést, és alkalmanként Finnországban is ellátom doktori értekezések opponensi teendőit. A legutóbbi időszakban rendszeresen felkért a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága, hogy tegyek javaslatot irodalmi Nobel-díjra. Részt vettem a hollandiai Groningeni Egyetem finnugor képzésének minősítő bizottságában. Munkáimban mindig arra törekedtem, hogy egyesítsem az egyetemi oktató és a tudományos kutató erényeit. Tudományos kutatásaim az egyetemi oktatás szükségleteiből indultak ki, és oda is tértek vissza; eredményeimet a nyelvészeti folyóiratcikkek és kongresszusi előadások mellett tankönyvekben, népszerűsítő kiadványokban is igyekeztem összegezni. Tevékenységemben a továbbiakban is e kettős célt kívánom szem előtt tartani. (Főbb források: 1. Keresztes László: Fejezetek a finnugor nyelvek rendszerének szinkrón és diakrón leírásából. Habilitációs tézisek. Kézirat. Debrecen l.; 2. V. F.: Keresztes Lászlót Finnország Fehérrózsa Lovagrend keresztjével tüntették ki. Hajdú-bihari Napló júl l.; 3. Keresztes László szakmai életrajza. [1998]; 4. Vitéz Ferenc: Hét nyelven beszélő magyar nyelvtan. / Hungarian grammar in seven tongues. Nyári Egyetem. A Debreceni Nyári Egyetem félévente megjelenő lapja. 2000/1. 3. l.) Összeállította: Zaicz Gábor. 11

12 A pályakép fontosabb adatai: Keresztes László november 11-én született Kisvárdán. * A középiskolát Kisvárdán, a... Gimnáziumban végezte től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult Részt vett Munkácsi Bernát vogul szótári hagyatékának kiadási munkálataiban ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett és bölcsészdoktor lett július 1-je óta a KLTE finnugor nyelvtudományi tanszékén dolgozik 1966-ban finnugor nyelvész előadói diplomát szerzett Magyar lektor a Helsinki Egyetemen ben magyar nyelvtant publikált finn nyelven, melyet azóta tankönyvként használnak tól a helsinki Finn Irodalmi Társaság tiszteleti, a Kalevala-Társaságnak külső tagja ben finn jegyzetet írt két finn lektorkollégája társaságában Egy hétezer soros lapp költészeti antológia anyagát válogatta, nyersfordította ban Kiváló munkáért miniszteri dicséretben részesült A Jyväskyläi Egyetem magyar lektora ben, illetőleg 1990-ben egy kétkötetes, társszerzős finn nyelvkönyvet jelentetett meg ben elnyerte a kandidátusi fokozatot ban docenssé nevezték és nyelvtudományi társaságunk Fokos-díjával tüntették ki ban megbízást kapott a tanszék vezetésére től a Folia Uralica Debreceniensia című kiadványsorozat társszerkesztője ben mordvin kresztomátiát jelentetett meg ben a debreceni VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus főtitkára től a szaranszki mordvin nyelvtudományi társaságnak (Vajgeľ) tiszteleti tagja ben gyakorlati magyar nyelvtana magyarul, angolul és németül is megjelent tól a helsinki Finnugor Társaság tiszteleti tagja. * (99??). Az Oslói Egyetem finnugor nyelvészprofesszora ben finnugor nyelvészetből habilitált a szegedi József Attila Tudományegyetemen ben a Jyväskyläi Egyetemen is magántanári képesítést szerzett. 12

13 1995-ben a finnországi Fehérrózsa Lovagrend keresztjével tüntették ki től a Nemzetközi Finnugor Kongresszusok végrehajtó bizottságának tagja tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságban is tagja a végrehajtó bizottságnak től magyar nyelvtana észtül, olaszul, franciául, majd japánul lát napvilágot ban a svédországi Uppsalai Egyetem díszdoktorává avatta. *1998-tól a nyelvtudományok doktora. * Vendégprofesszorként vezette a debreceni finnugor tanszéket. *1999-től egyetemi tanár a Debreceni Egyetem finnugor nyelvtudományi tanszékén. 13

14 KERESZTES LÁSZLÓ ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA ( ) Rövidítések: ALH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae (1988-tól: Acta Linguistica Hungarica); AUB SLingu = Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica; CIFU = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum; DH = Déli Hírlap; EÉ = Egyetemi Élet; Ed./ed. = szerkesztette; ÉFOu = Études Finno-Ougriennes; ÉM = Észak-Magyarország; FilKözl = Filológiai Közlöny; Ford. = fordítás; FUD = Folia Uralica Debreceniensia; FUF = Finnisch-Ugrische Forschungen; FUM = Finnisch-Ugrische Mitteilungen; HBN = Hajdú-bihari Napló; Hrsg./hrsg. = szerkesztette; HungBeitr = Hungarologische Beiträge. Jyväskylä; Ism. = Ismertetés; JSFOu = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne; Klny. = Különnyomat; LU = Linguistica Uralica; MI = Magyar Ifjúság; MKatLex = Magyar Katolikus Lexikon; MN = Magyar Nemzet; MNyj = Magyar Nyelvjárások; MSFOu = Suomalais- Ugrilaisen Seuran Toimituksia; NyK = Nyelvtudományi Közlemények; NytÉrt = Nyelvtudományi Értekezések; Red./red./đĺä. = szerkesztette; Rez. = rezümé, tartalmi összefoglalás; SpecSib = Specimina Sibirica; StUA = Studia Uralo- Altaica; SU = Suomi-Unkari; SzÉ = Szövetkezeti Élet; Szerk./szerk. = szerkesztette; Toim./toim. = szerkesztette; UAJb (NF) = Ural-Altaische Jahrbücher (Neue Folge); VIL = Világirodalmi Lexikon; Vir = Virittäjä Egy év Finnországban. EÉ márc Kálmán Keresztes: Morphemic and Semantic Analysis of the Word Families: Finnish ETE- and Hungarian EL- 'fore'. NyK 67: (Ism.) Körülbelül. HBN május 23. Fél cipő félcipő. HBN nov Nemzetközi nyelvészkongresszus. EÉ szept. 22. Pertti Virtaranta: Suomen kansa muistelee. MNyj 12: (Ism.) Toivo Pekkanen: Emberek. ÉM ápr. 26. (Ford.) Terho Itkonen: Proto-Finnic Final Consonants. MNyj 13: (Ism.) Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. HBN okt. 29. (Ism.) 14

15 A beszélést és gondolkodást jelentő igék az obi-ugor nyelvekben. NyK 69: Viljo Kojo: Az utolsó napkelte. ÉM jan. 21. (Ford.) Olli: Vakondirtás. SzÉ febr. 23. (Ford.) Finnország a repülőgép ablakából. DH okt. 1. Milyen nyelven írták a finn himnuszt? DH nov. 25. Hyvää joulua! Finn karácsony. DH dec. 24. Unkarilaisten nimien ääntämisestä II. SU 1969/ Helsinki Európa legtisztább városa. DH febr. 17. A finnek szeretik a könyveket. DH márc. 3. A lappok mint turista-látványosság. DH márc. 24. Szauna a parlamentben. DH ápr. 1. Ilse Lehiste: Consonant Quantity and Phonological Units in Estonian. ALH 20: (Ism.) Zur Entwicklung des mordwinischen Konsonantensystems. CIFU 3. Teesid I. Tallinn Lukijalle. In: Gyula Illyés: Pustan kansa. Hämeenlinna I VII. Előszó a szociográfia finn kiadásához. A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. In: Magyartanítás külföldön II. Művelődésügyi Minisztérium. Budapest A mordvin mássalhangzórendszer kialakulása. (Rez.: Î ôîđěčđîâŕíčč ńčńňĺěű ěîđäîâńęčő ńîăëŕńíűő.) MNyj 17: Käsi- ja oppikirja unkarin kielen historiasta. István Papp: Unkarin kielen historia. Vir 75: (Ism.) Eero Kiviniemi: Suomen partisiippinimistöä. Ensimmäisen partisiipin sisältävät henkilön- ja paikannimet. MNyj 18: (Ism.) Über das Vokalsystem des Jukonda Dialekts im Wogulischen. FUF 39: (Klny.: Commentationes Instituti Fenno-Ugrici "Suomen Suku" XXXV.) Vogulin Jukondan (Ala-Kondan) murteen konsonanttijärjestelmästä. [Rez.: Zum Konsonantensystem des wogulischen Dialekts an der Jukonda )unteren Konda).] JSFOu 72:

16 1974. Unkarin kieli. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki Pieksämäki l. [Ism.: Szabó T. Ádám: Uralica 3 [1975]: Zaicz Gábor: NyK 78 [1976]: ] Sándor Petőfi. In: Petőfiä suomeksi. Toim. Aulis J. Joki Hannu Launonen László Keresztes. Helsinki (Publicationes Instituti Hungarici Universitatis Helsingiensis 3.) Aus Geschichte und Gegenwart der ungarischen Sprache. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza; Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története; Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. FUF 41: (Ism.) Dezső Pais FUF 41: (Nekrológ.) Mordvan konsonantiston kehitys. CIFU 3. Pars I. Tallinn Kuusi vuotta unkarin kielen lehtorina Suomessa. SU 1975/12: Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn. Red. von János Gulya und László Honti. NyK 79: (Ism.) Egy boldog ember Finnországból. (Színházi jegyzet a "Hetven év a sarkcsillag alatt" című monodráma kapcsán.) HBN febr. 25. FEB-tanfolyamszervezés. A FEB-táborok munkája. Társszerző: Varga Katalin. Szeged Az etimológia elmélete és módszere. Szerk. Benkő Loránd és K.Sal Éva. NyK 80: (Ism.) Finn nyelvkönyv. Társszerzők: Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna. Tankönyvkiadó, Budapest l. A finnugor népek népművészete. (Hangosított diasorozat.) KLTE Oktatástechnikai Központ, Debrecen l dia + 60' és 100' kazetta. Finnugor nyelvészet a debreceni egyetemen. Társszerző: Jakab László. Debrecen l. (A KLTE Magyar Intézetének Kiadványai 51.) A debreceni önálló "Finnugor Nyelvtudományi Tanszék" ( ). [Rez.: Der eigenständige "Lehrstuhl für finnougrische Sprachwissenscahft" in Debrecen ( ).] MNyj 22: Az önálló Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 25 éve ( ). In: A KLTE évkönyve tanév. Debrecen

17 Honti László: System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. ÉFOu 13 (1976) [1979]: (Ism.) Finn nyelvkönyv. Társszerzők: Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna. Tankönyvkiadó, Budapest l. [2.,] változatlan utánnyomás. Lappok (számik). Alföld 1980/ Michael Branch Antero Niemikorpi Pauli Saukkonen: A Student's Glossary of Finnish. WSOY, Porvoo Helsinki Juva l. Ebben: a magyar értelmezések. Numeruszeichen und Wortarten in den uralischen Sprachen. CIFU 5. Pars II. Turku Finnugor kongresszus Turkuban. EÉ okt. 13. Wolfgang Steinitz: Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache Lieferung. NyK 82: Az accusativusrag allomorfjai az idegen ajkúak szemszögéből. NytÉrt 104: Ösvény ősköltészetünk forrásaihoz. HBN dec Lexica Fennica. MNy 77: Études Finno-Ougriennes XIV. NyK 83: (Ism.) Andrássyné Kövesi Magda 70 éves. (Rez.: Frau Andrássy Magda Kövesi ist 70 Jahre alt.) MNyj 23: 3 9. Numerustunnukset ja sanaluokat uralilaisissa kielissä. CIFU 5. Pars VI. Turku Intensiivinen unkarin kurssi. Jyväskylä l. Passiivin asema suomen kieliopissa. In: X kielitieteen päivät. Jyväskylä Balladin Shakespeare: János Arany Keskisuomalainen márc. 17. Ruotsin saamelaisten lyriikka. In: Symposiumi 82. Jyväskylä Wolfgang Steinitz: Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. 9. Lieferung. NyK 84: Jó napot! Yleisradion opetusohjelmat. Yleisradion offsetpaino, Helsinki l. + 5 kazetta. [Ism.: Szabó T. Ádám: MN aug. 5.] Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Fordította Bede Anna, válogatta, szerkesztette, a nyersfordításokat készítette és a jegyzeteket írta Keresztes László. Európa Könyvkiadó, Budapest l. A számi (lapp) 17

18 költészet: Az énekesek, gyűjtők és költők életrajzi adatai, a versek forrásjegyzéke: Jegyzetek: [Ism.: Tarján Tamás: Népszabadság ápr. 12. Szederkényi Ervin: Dunántúli Napló május 14. Kiss Dénes: Népszava júl. 24.] Magyar anyag Helsinkiben a finn hangarchívumban. (Rez.: Ungarisches Sprachmaterial in Helsinki.) MNyj 25: Vilkas Unkarin harrastus Suomessa. Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen Toim. Viljo Tervonen ja Irene Wichmann. In: Yli rajojen. Tapio Peltolan juhlakirja Tampere (Teema ry:n kirjallisuuspiirin julkaisuja n:o 2.) (Ism.) A mordvin mássalhangzó-rendszer kialakulása. Kandidátusi értekezés tézisei. [A] Jyväskyläi egyetem sokszorosító üzeme, Jyväskylä l. 2., javított változat: Jyväskylä Debrecen l. Számi (lapp) költészet Svédországban. FilKözl 28 (1982) [1984]: The phonological role of consonant-sequences and long (geminate) consonants in the Vogul dialect Yukonda. In: Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Hrsg. von Péter Hajdú und László Honti. Budapest (Bibliotheca Uralica 7.) Palatalizáció és megőrző tendencia a mordvinban. (Rez.: Palatalisierung und erhaltende Tendenz im Mordwinischen.) NyK 85 (1983) [1984]: Über eine morphonologische Erscheinung im Mordwinischen. In: Dritte Tagung für uralische Phonologie. 28. Juni - 1. Juli 1984 in Eisenstadt. Programm. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien, Wien Mordvin szövegek (erza). Egyetemi jegyzet. A KLTE Könyvtárának sokszorosító üzeme, Debrecen l. Finn nyelvkönyv. Társszerzők: Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna. Tankönyvkiadó, Budapest l. 2. [=3.,] változatlan utánnyomás. Finn nyelvkönyv [1.] kezdőknek és középhaladóknak. Társszerzők: Outi Karanko és Irmeli Kniivilä. Tankönyvkiadó, Budapest l. + 2 kazetta. (Tanuljunk nyelveket!) Baráti rokonság. MI XXIX/ febr. 22. [Kulturális melléklet.] Ő. Ďŕŕńîíĺí č ęëŕńńčôčęŕöč ěîđäîâńęčő äčŕëĺęňîâ. NyK 87 [=86] (1984) [1985]: H. Paasonen und die Klassifikation der mordwinischen Dialekte. CIFU 6. Ňĺçčńű II. Ńűęňűâęŕđ Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Mordwinischen. In: Dialectologia Uralica. Wiesbaden (Veröffentlichungen der Societas Uralo- Altaica. Bd. 20.) 18

19 Sz. Bakró-Nagy Marianne, Die Sprache des Bärenkultes im Obugrischen. ALH 32 (1982) [1985]: (Ism.) Honti László, Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. ALH 33 (1983) [1985]: (Ism.) Geschichte des mordwinischen Konsonantismus II. Etymologisches Belegmaterial. Szeged l. (StUA 26.) Jó napot! Yleisradion opetusohjelmat. Yleisradion offsetpaino, Helsinki l. + 5 kazetta. 2. kiadás. Finn nyelv. A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Művelődésügyi Minisztérium. Budapest l. Die Stellung des Mordvinischen in der finnisch-volgaischen Einheit. FUM 10: (Festschrift für István Futaky.) [Ism.: Gy. Décsy: UAJb , 170.] Geschichte des mordwinischen Konsonantismus I. Szeged l. (StUA 27.) [Ism.: T. Itkonen: Vir 91 [1987]: [Gy.] D[écsy]: UAJb 60 [1988]: 221. U. Kulonen-Korhonen: FUF 48 [1988]: A. Alhoniemi: UAJb NF 8 [1988]: Karin Hell: FUM 12/13 [1988/89]: ] Finn nyelvkönyv [1.] kezdőknek és középhaladóknak. Társszerzők: Outi Karanko és Irmeli Kniivilä. Tankönyvkiadó, Budapest l. (Tanuljunk nyelveket!) 2., javított kiadás. Ě. Ŕ. Ęĺëčí Ě. Â. Ěîńčí Ä. Â. Öűăŕíęčí: Ěîęřĺíü ę ëĺíü íţđüőę í ýňčěîëîăč ĺńę é ńëîâŕđü. NyK 88 (1986) [1987]: Über eine morphonologische Erscheinung im Mordwinischen. In: Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Wien (Studia Uralica. Bd. 4.) A finnugor népek népművészete és népzenéje. (Hangosított diasorozat.) KLTE Oktatástechnikai Központ, Debrecen l dia + 2x60' kazetta. A mordvin nyelvjárási č ~ š megfelelésről. In: Bereczki Emlékkönyv. Budapest (Urálisztikai Tanulmányok 2.) Mordvalaista kielitieteen tutkimusta. (Rez.: Mordwinische Linguistik.) Vir 92:

20 1989. Pápay József osztják hagyatéka (Próbafüzet). Közzéteszi: Vértes Edit. FUD 1: (Bibliotheca Pápayensis I.) (Ism.) Papp István Jakab László, Magyar finn szótár. FUD 1: (Ism.) A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. In: Hungarológiai Ismerettár 1. Nemzetközi Hungarológiai Központ. Budapest Morphonologische Aspekte in der Klassifizierung der mordvinischen Dialekte. In: Internationales Symposium "Uralische Phonologie" in Hamburg, September Hamburg Chrestomathia Morduinica. Tankönyvkiadó, Budapest l. Finn nyelvkönyv [2.] haladóknak. Társszerzők: Outi Karanko és Irmeli Kniivilä. Tankönyvkiadó, Budapest l. (Tanuljunk nyelveket!) A debreceni magyar és finnugor nyelvtudományi tanszékek története ( ). Társszerző: Jakab László. Debrecen l. (A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 55.) Finnugor Nyelvtudományi Tanszék (1952). [Rez.: Suomalais-ugrilaisen kielentutkimuksen laitos (1952). Ęŕôĺäđŕ ôčííî-óăîđńęčő çűęîâ (1952).] In: A debreceni magyar és finnugor nyelvtudományi tanszékek története ( ). Debrecen , (A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 55.) Ő. Ďŕŕńîíĺí č ęëŕńńčôčęŕöč ěîđäîâńęčő äčŕëĺęňîâ. In: Ěŕňĺđčŕëű VI Ěĺćäóíŕđîäíîăî ęîíăđĺńńŕ ôčííî-óăđîâĺäîâ. [=CIFU 6.] Ňîě 2. Ńűęňűâęŕđ Az őshaza közelében. Magyarország XXVII/ aug Zur Lappologie in Ungarn. AUB SLingu 19 (1988) [1991]: Čńńëĺäîâŕíč âĺíăĺđńęčő ó ĺíűő î ěîđäîâńęčő çűęŕő. [1.] Âĺńňíčę Ěîđäîâńęîăî óíčâĺđńčňĺňŕ. Ńŕđŕíńę 1991/ ; [2.] In: Ňđóäű, âűď Ńŕđŕíńę A finn-permi ág szétválásának kronológiai kérdései. (Rez.: Chronologische Fragen nach der Spaltung des finnisch-permischen Zweigs.) FUD 2: Berichte. FUD 2: Klemm Antal mordvinisztikai munkássága. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány témaköréből. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László. Akadémiai Kiadó, Budapest A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (CIFU 7). Csokonai Kalendárium 1991/1992. Debrecen Gyakorlati magyar nyelvtan. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) [Ism.: Zaicz Gábor: HungBeitr 6 [1996]: ] 20

21 A Practical Hungarian Grammar. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) Praktische ungarische Grammatik. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) Finn nyelvkönyv. Társszerzők: Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna. Tankönyvkiadó, Budapest l. 4., változatlan utánnyomás. Morfonológiai szempontok a mordvin nyelvjárások osztályozásában In: Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag. Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Wien Budapest Finn nyelvkönyv. Társszerzők: Outi Karanko-Pap és Maria Vilkuna. Tankönyvkiadó, Budapest l. 5., változatlan utánnyomás. Budenz József mordvinisztikai munkássága. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. III. Budapest Szeged Kálmán Béla nyolcvanéves. MNyj 31: 3 4. Két színes könyv a karjalaiakról. Helmi ja Pertti Virtaranta: Kauas läksit karjalainen. Pertti Virtaranta: Suru virret suuhun tuopi. MNyj 31: (Ism.) Bárczi Géza. MKatLex I: Új magánhangzó-fonémák a magyarban? HungBeitr 1: Erkki Itkonen. A Reguly Társaság Értesítője. 7. sz január Die Aufnahme von K. B. Wiklunds Arbeiten in Ungarn. In: Lapponica et Uralica Abstracts. Uppsala The Determinative Conjugation in the Finno-Ugric Languages. FUD 3: Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Bd. I. [A Kop.] ALH 40 ( ) [1994]: (Angol nyelvű ism.) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Bd. I. [A Kop.] FUD 3: (Ism.) Tamotsu Koizumi, An Introduction to Uralic Linguistics. FUD 3: (Ism.) HUNGAROLINGUA 1, HUNGAROLINGUA 2. FUD 3: (Ism.) In memoriam Mikko Korhonen ( ). FUD 3: In memoriam Dmitrij Tyimofejevics Nagykin ( ). FUD 3: Zum 80. Geburtstag von Béla Kálmán. FUD 3: Zum 75. Geburtstag von Edit Vértes. FUD 3: Berichte. FUD 3: Utsi, Paulus Person. VIL 16: 266. Valkeapää, Nils-Aslak. VIL 16: 335. Új magánhangzó-fonémák a magyarban? In: Hajdú Péter 70 éves. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest 1993 [1994] (Linguistica. Series A. Studia et dissertatationes, 15.) 21

22 Die Probleme der Ungarisch lernenden Finnen. HungBeitr 2: A jojka. In: Nagy Katalin: "Hét határon hallik húros daru hangja." Morzsák az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából és életéről. Faunus, Budapest Gyakorlati magyar nyelvtan. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 2., javított kiadás. A Practical Hungarian Grammar. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 2., javított kiadás. Praktische ungarische Grammatik. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 2., javított kiadás. Finn nyelvkönyv [1] kezdőknek és középhaladóknak. Társszerzők: Outi Karanko és Irmeli Kniivilä. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest l. 3. kiadás. Előszó Saatteeksi. Társszerző: Heikki Leskinen. HungBeitr 3: 3 6. Személytelen (alanytalan és ágens nélküli) kifejezések a finnben és a magyarban. HungBeitr 3: Valikoitua kirjallisuutta (kontrastiivisen kielentutkimuksen alalta kontrasztív nyelvészeti) válogatott bibliográfia. HungBeitr 3: A határozott (tárgyas) ragozás a finnugor nyelvekben. A Miskolci Egyetem Közleményei. Bölcsészettudományi Intézet. I. évf A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus. A debreceni KLTE Évkönyve az 1985 és 1990 közötti öt tanévről. Debrecen On the Question of the Mordvinian Literary Language. (Rez.: Î ďđîáëĺěĺ ëčňĺđŕňóđíîăî ěîđäîâńęîăî çűęŕ). In: Zur Frage der uralischen Schriftsprachen. Âîďđîńű óđŕëüńęčő ëčňĺđŕňóđíűő çűęîâ. Red.: Gábor Zaicz. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest (Linguistica. Series A. Studia et dissertationes, 17.) The Development of the Definite Conjugation in Mordvin. CIFU 8. Pars II. Summaria acroasium in sectionibus et symposiis factarum. Jyväskylä Gondolatok a finn passzívumról. HungBeitr 6: Anu Kippasto Nagy Judit: Észt nyelvkönyv. HungBeitr 6: (Ism.) A mordvin irodalmi nyelv kérdéséről. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged Mordvan determinatiivisen taivutuksen kehitys. CIFU 8. Pars III. Sessiones sectionum. Phonologia & Morphologia. Jyväskylä Question of the Linguistic Relations between Saamis and their Neighbours. In: Symposium Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Abstracts. Groningen

23 Die Aufnahme von K. B. Wiklunds Arbeiten in Ungarn. In: Lapponica et Uralica. 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Vorträge am Jubiläumssymposium April Hrsg. von Lars- Gunnar Larsson. Uppsala (Studia Uralica Upsaliensia 26.) Morphonologische Aspekte in der Klassifizierung der mordvinischen Dialekte. FUM 18/19: Grammatica ungherese pratica. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) Praktiline ungari keele grammatika. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) A mordvin determinatív igeragozás kialakulása. Doktori értekezés tézisei. Oslo Debrecen l. A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a norvég tanulók szempontjából. In: ELSA. A magyar nyelv elsajátításának pszicho- és szociolingvisztikai vizsgálata. A magyar nyelv elsajátításának nehézségei. Debrecen május Erdélyi István. MKatLex III: Questions of the Linguistic Relations between Lapps (Saamis) and their Neighbours. In: Sirkka-Liisa Hahmo et al. (hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Maastricht Questions of Language Reform, Regulation and Planning in Estonia. In: Unn Rřyneland (ed.), Language Contact and Language Conflict. Proceedings of the International Ivar Aasen Conference November University of Oslo. Volda College, Volda Grammaire pratique du hongrois. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen l. (Hungarolingua.) A mordvin determinatív igeragozás kialakulása (2). Doktori értekezés tézisei.oslo Debrecen l. Mansi. In: D. Abondolo (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London and New York A vogul nyelv rendszere és története. Innledning. In: L. Keresztes, T. Tveite (red.), Finsk-ugriske dager Foredragssamling om finsk-ugriske emner. Oslo Morfologiske trekk i finsk-ugriske sprĺk. In: L. Keresztes, T. Tveite (red.), Finsk-ugriske dager Foredragssamling om finsk-ugriske emner. Oslo Samisk pĺvirkning pĺ nabosprĺkene. In: L. Keresztes, T. Tveite (red.), Finskugriske dager Foredragssamling om finsk-ugriske emner. Oslo

24 A szám- és személykategória kérdései a mordvin determinatív igeragozásban. In: Oekeeta asijoo. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem Seppo Suhonen sexagenarii 16. V Helsinki (MSFOu 228.) Questions of the Development of Mordvin. In: Zur Entwicklungsgeschichte der uralischen Sprachen. Red. J. Pusztay. Savariae [Szombathely] (SpecSib 14.) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Bd. II. Kor-Zs. ALH 45: (Ism.) A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. In: Giay Béla és Nádor Orsolya (szerk.), A magyar mint idegen nyelv / Hungarológia. Tankönyv és szöveggyűjtemény. Budapest Development of Mordvin Definite Conjugation. Helsinki. 266 l. (MSFOu 233.) [Ism.: Dennis Estill: Vir 104 [2000]: Ago Künnap: LU 36 [2000]: Danilo Gheno: Europa Orientalis 19 [2000]: Alho Alhoniemi: FUF 56 [2001]: ] A Practical Hungarian Grammar. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 3., javított kiadás. Praktische ungarische Grammatik. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 3., javított kiadás. A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a norvég anyanyelvű tanulók szempontjából. HungBeitr 12: Az ELSA a magyar nyelv elsajátításának pszicho- és szociolingvisztikai vizsgálata kutatási program keretében. Az igenevek szerepe a mordvin determinatív igeragozásban. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet szeptember Szerk. Büky László és Forgács Tamás. JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged Îáđŕçîâŕíčĺ îáúĺęňíîăî ńďđ ćĺíč â ěîđäîâńęčő çűęŕő. (Rez.: The Development of Mordvin Definite Conjugation.) FUD 6: Riho Grünthal: Livvistä liiviin. Itämerensuomalaiset etnonyymit. Helsinki FUD 6: (Ism.) In memoriam Knut Bergsland FUD 6: Tanszéki beszámoló az tanévről. FUD 6: Gondolatok a mordvin determinatív igeragozás kialakulásáról. NyK 96: Die determinierte Konjugation im Mordvinischen und die Urgeschichte. In: C. Hasselblatt, P. Jääsalmi-Krüger (hrsg.), Europa et Sibiria. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Harrasowitz, Wiesbaden (Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51.) 24

25 2000. Praktiline ungari keele grammatika. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen l. (Hungarolingua.) 2. kiadás On the suffix-free forms and the most problematic suffixes in the Mordvin definite conjugation. In: CIFU 9. Pars. II. Summaria acroasium in sectionibus et symposiis factarum. Linguistica. Tartu A személyrag nélküli és a legproblematikusabb alakok a mordvin determinatív igeragozásban. (Rez.: On the suffix-free forms and the most problematic suffixes in the Mordvin definite conjugation.) FUD 7: Mordvin nyelvészeti egyetemi kézikönyvek. [1.] Ä. Â Öűăŕíęčí (đĺä.) č äđ.: Ýđç íü ęĺëü. Ěîđôîëîăč. Đĺńďóáëčęŕíńęîé ňčďîăđŕôč ńü Ęđŕńíűé Îęň áđü, Ńŕđŕíńę ńň. [2.] Í. Ń. Ŕë ěęčí (đĺä.): Ěîęřĺíü ę ëü. Ěîđôîëîăč. Ęđŕńíűé Îęň áđü ňčďîăđŕôč ńü, Ńŕđŕíńę ńň. [3.] Alekszandr Feoktyisztov: A moksa mordvin nyelv alapjai (oktatási segédanyag). Budapest l. (Budapesti Finnugor Füzetek 9.) [4.] Tuula Nevala Mihail Mosin: Suomalais-ersäläinen keskusteluopas. Ôčííýíü-ýđç íü ęîđňŕěîëĺçęń. Ôčíńęî-ýđç íńęčé đŕçăîâîđíčę. Ěîđäîâńęîé ęíčćíîé čçäŕňĺëüńňâŕńü, Ńŕđŕíńę ńň. FUD 7: (Ism.) In memoriam Mikola Tibor FUD 7: In honorem. Heikki Leskinen 70 éves. FUD 7: Tanszéki beszámoló az tanévről. FUD 7: A magyar mint kisebbségi nyelv a magyar mint idegen nyelv ([a] magyar nyelv- és kultúraelsajátítás kérdései). Lektori konferencia, Budapest VIII. 22. Hungarológia 3 (2000/3): Megjelenés előtt álló kéziratok Wo sind die ungarische Verwandten geblieben?paul Fogelberg (hrsg.), Pohjan poluilla. (Ism.) Megjelent: FUF 56 [2001]: A Magyar Katolikus Lexikon [MKatLex] szócikkei: Kálmán Béla, Keresztes Pál, Klemm Antal, Kresznerics Ferenc, Riedl Szende, Szarvas Gábor, ifj. Szinnyei József, Temesi Mihály. Ńîőđŕíĺíčĺ çűęŕ îáńęčő-óăđîâ ęŕę óńëîâčĺ ńŕěîóďđŕâëĺíč ŕáîđčăĺííűő íŕđîäîâ. Előadás Nyugat-Szibériában (Oroszország): [An] International Scientific Practical Conference: Searching of self-governing forms of aboriginal people of Khanti-Mansiisk autonomous district június 30 július 1. Finnugrisztika a skandináv országok egyetemein. Jyväskylä, márc Az előadás szövegének megjelenése a helyi sorozatban (HungBeitr) várható. Lappológia a skandináv országok egyetemein. Jyväskylä, márc L. az előbbi megjegyzést. 25

26 Questions of the Person and Number in Mordvin Definite Conjugation. Szombathely. Az előadás írott változatának megjelenése a helyi sorozatban (SpecSib) várható. Comments on the plenary presentation Reconstructing Pre-Proto-Uralic typology spanning the millenia of linguistic evolution by Juha Janhunen. CIFU 9. Tartu, aug. 8. Az előadás anyaga a kongresszusi kötetben jelenik meg, előreláthatólag 2001-ben. On the suffix-free forms and the most problematic suffixes in the Mordvin definite conjugation. CIFU 9. Tartu, aug. 8. L. az előbbi megjegyzést. 26

In memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012)

In memoriam. Bereczki Gábor (1928 2012) DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 19. DEBRECEN, 2012 In memoriam Bereczki Gábor (1928 2012) 2012. április 4-én váratlanul elhunyt Bereczki Gábor egykori tanárom,

Részletesebben

Magyaroktatás Finnországban, finnoktatás Magyarországon MATICSÁK SÁNDOR

Magyaroktatás Finnországban, finnoktatás Magyarországon MATICSÁK SÁNDOR Magyaroktatás Finnországban, finnoktatás Magyarországon MATICSÁK SÁNDOR Szervezeti kérdések Magyarországon a finn, Finnországban pedig a magyar nyelv sokkal fontosabb szerepet kap az egyetemi oktatásban,

Részletesebben

Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai

Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai ZAICZ GÁBOR Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai A legelső magyar folyóirat, amely alkalmanként nyelvészeti cikkeket is közölt, a Kassán 1788 és 1792 között napvilágot látott Magyar Museum volt.

Részletesebben

TAKÁCS JUDIT SZAKMAI ADATLAPJA. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai

TAKÁCS JUDIT SZAKMAI ADATLAPJA. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai TAKÁCS JUDIT SZAKMAI ADATLAPJA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai Kossuth Lajos Tudományegyetem 1999 tanár BTK Finnugor nyelvész

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban

A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban Maticsák Sándor A finnugor (uráli) népek helyzete Oroszországban Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek 1 között mindössze három államalkotó található: a magyarság mellett a finnek (a finnt anyanyelvként

Részletesebben

Honti László. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett

Honti László. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett Honti László Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett 1996 nyarán távozott közülünk Lakó György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora és sokáig vezetœje, a

Részletesebben

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,

Részletesebben

Kézi Erzsébet (Neveléstörténet)

Kézi Erzsébet (Neveléstörténet) (Neveléstörténet) 2016 Interdiszciplináris pedagógia és az oktatási rendszer újraformálása a IX. Kiss Árpád emlékkonferencia el adásai a Kiss Árpád archívum könyvsorozata. Link 2015 1. Elisabeth Kézi The

Részletesebben

MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL

MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL MAJOROS CSILLA A BERLINI HUMBOLDT EGYETEM MAGYAR TANSZÉKÉNEK FELADATAIRÓL 1.Ma a berlini Humboldt Egyetemen működő nagymúltú magyar tanszéknek (Fachgebiet Hungarotogie) elsődleges feladata a tolmács-fordító

Részletesebben

Magyar országismereti könyvek finnül

Magyar országismereti könyvek finnül Magyar országismereti könyvek finnül Szinte már közhelynek számít, hogy a magyar kultúra sok évtizede kiemelt helyzetben van Finnországban. Ennek oka valaha a nyelvrokonság összetartó erejében gyökerezett,

Részletesebben

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben

Részletesebben

krfeher@gmail.com http://mnytud.arts.unideb.hu/feherkrisztina.php

krfeher@gmail.com http://mnytud.arts.unideb.hu/feherkrisztina.php Szakmai önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név DR. FEHÉR KRISZTINA Cím DE MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK, 4010 DEBRECEN, PF. 54. Telefon 06-52-512-900/23098 E-mail Honlap Születési idő és hely krfeher@gmail.com

Részletesebben

1991: Nykysuomen käsikirja. Weilin + Göös, Helsinki. James, Carl 1980: Contrastive Analysis. Longman Group Ltd; Harlow,

1991: Nykysuomen käsikirja. Weilin + Göös, Helsinki. James, Carl 1980: Contrastive Analysis. Longman Group Ltd; Harlow, KIRJALLISUUS E. Abaffi Erzsébet 1978: A mediális igékről. Magyar Nyelv. A Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata 3/1978. 280-293. Aradi András 1988: A határozói igeneves szerkezetek grammatikai és jelentéstani

Részletesebben

A kutatási eredmények ismertetése

A kutatási eredmények ismertetése Nyilvántartási szám: T 049158 A kutatási eredmények ismertetése A II. világháború után a kolozsvári nyelvészek nagyszabású népnyelvkutató munkát végeztek a romániai magyarság körében. Számos monográfiát,

Részletesebben

Juhász Dezső publikációi és tudományos előadásai

Juhász Dezső publikációi és tudományos előadásai Juhász Dezső publikációi és tudományos előadásai (utolsó mentés: 2012. 02. 19.) Tartalom Juhász Dezső publikációs jegyzéke...2 Hivatkozások Juhász Dezső műveire 22 Juhász Dezső tudományos előadásainak

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

FODOR GYÖRGY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE

FODOR GYÖRGY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE FODOR GYÖRGY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE Publikációk: 2000- (3) a LÉK Irodalmi Alkotókör tagjaként (www.lek.uw.hu/alkotok), a debreceni Egyetemi Életben (42/1 42/5-42/9) 2003 (1) Finnországba készülőknek. Debreceni

Részletesebben

ELŐSZÓ. Kedves Olvasó!

ELŐSZÓ. Kedves Olvasó! ELŐSZÓ Kedves Olvasó! A HUNGAROLINGUA című nyelvkönyvsorozat nyelvtani kötetét tartja kezében. A Gyakorlati magyar nyelvtan elsősorban azoknak a magyarul tanuló külföldieknek készült, akik a nyelvórákon

Részletesebben

1. A Padovai Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Intézetének Magyar Szemináriuma

1. A Padovai Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Intézetének Magyar Szemináriuma OLASZORSZÁG RÓMAI EGYETEM SÁRKÖZYPÉTER: A magyar nyelv és irodalom oktatása Olaszországban A korábbi sporadikus kezdeményezésektől, valamint a XIX. század utolsó negyedének fiumei helyzetétől eltekintve

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETE. Szervezeti és Működési Szabályzata. Budapest, 2010.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETE. Szervezeti és Működési Szabályzata. Budapest, 2010. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETE Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2010. I. SZERVEZETI SZABÁLYZAT A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 69. WACHA IMRE BUDAPEST 2002 1 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra ISSN 1419 4481 ISBN 963 463 409 5 Bolla

Részletesebben

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke

HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke (a) Külföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1975 1. System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest Janua Linguarum,

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Nyelv, kultúra, társadalom MAM1001L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

Részletesebben

Nyilasy Balázs publikációi

Nyilasy Balázs publikációi 1 Nyilasy Balázs publikációi 1. A kandidátusi fokozat megszerzése előtt Nemzetközi folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok Variations on a Process of Demythicization on Hungarian

Részletesebben

ĺ ł ę ł łĺ ĺ ĺ ú ő ö ľő ľó ű ó É Ü Á ő ľ ľ ő ľ ú ő ľ í ľ ő ö ĺ ó ő ĺ ő ĺő ú őľ ő ő ü ö ő ó ó ö ć ź ľ ű ť ö ő ű ö ú ú í ö ö ő ĺí ö łí Í í ó ĺő ó ő í ľő ő üľ ľő ó í ö ľő ĺ ó í ó ľ ö ĺ ő ĺ ĺí ő ő ü ö ĺĺ ń

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ MEDVE ANNA

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ MEDVE ANNA SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ MEDVE ANNA SZEMÉLYI ADATOK Név: Születési hely: Pécs Dr. Medve Anna Születési idő: 1953. március 7. Beosztás: egyetemi docens, szeminárium-vezető (Általános Nyelvészeti és Anyanyelvi

Részletesebben

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza TUDOMÁNYTÖRTÉNET Voigt Vilmos A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza 80 éve (1924-ben) született a mai magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége, Bodrogi Tibor (eredeti családi nevén Fradi),

Részletesebben

A Hungarológiai Tanács és a Magyar Lektori Központ tájékoztatója Főszerkesztő: Köpeczi Béla, felelős szerkesztő: Giay Béla és Papp Margit

A Hungarológiai Tanács és a Magyar Lektori Központ tájékoztatója Főszerkesztő: Köpeczi Béla, felelős szerkesztő: Giay Béla és Papp Margit Hungarológiai Hírlevél Bulletin of Hungárián Studies bulletin d'fjudes Hongroises bulletin der Hungarvlogie A Hungarológiai Tanács és a Magyar Lektori Központ tájékoztatója Főszerkesztő: Köpeczi Béla,

Részletesebben

II. Szakmai önéletrajz

II. Szakmai önéletrajz II. Szakmai önéletrajz. Születési adatok - 1944. július 15. Debrecen II. Tanulmányok - Általános és középiskolai tanulmányok Debrecenben. (Érettségi a Fazekas Mihály Gimnáziumban.) - Egyetemi tanulmányok:

Részletesebben

ü ő ĺ ő ú ĺ Í Ó Ż ú ő ü ő ĺ ĺ ĺ Đ ő ĺł íĺ ú ł í í ü ő ĺ ĺ ő ő Í ő ĺ ł ő ő óó ő ő ü ő ő ő Í ő ő ó ó ő ő ó ú ü ö ő í ú ő ő ú ú ź ö ő ő ó ő ó Á ź í ő ü ĺ ó í ö ó ö ő ő ú ű ő ö ö ú ö Ö ĺ ő ź ź ő ó ĺ ú ú ő

Részletesebben

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p.

*?*A múzeumok szervezeti és ügykezelési szabályzata. Budapest: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1954. 141 p. 2014. július 21. Törvények, Adattárak, címtárak Levéltári forrás Lexikonok Törvények *1929. XI. *1934. VIII. t.-c. *A vallás- és közoktatásügyi miniszter végrehajtó 9300/1935. III. számú rendelete *A vallás-

Részletesebben

Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára)

Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Gabnai Katalin: DRÁMAJÁTÉKOK Bevezetés a drámapedagógiába (334 oldal) Ötödik, bővített kiadás, Koncz Zsuzsa fotóival. Helikon Kiadó, 2001.

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. 2011. évi MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI JELENTÉS

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. 2011. évi MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI JELENTÉS Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 2011. évi MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI JELENTÉS 1 1) Az oktatók tudományos aktivitásának mérése A KSZKI a Kari Tanács által 2010-ben elfogadott szempontok

Részletesebben

ó Ü ó í ó ó É ä í ą ľ ĺ Ł ő ü ő ó ó ó í ó ó ő ő ö ö ó ő ó ő ö ó ú ő Ü ó ő ü ó ő ö ö ő í ö ó ő ö ó Ü ő ĺ ő ó Ü ü ó ö Ü ó ó ő Ü ó ó í ó ú ű ö ü ó ő ü ő Ĺ ú í ö ü í Ü ő í Ü ó í ó Ü ü í ü ó í őń Ü ń í ü ó

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Jankovics József főtitkár beszámolója

Jankovics József főtitkár beszámolója (elhangzott Rómában, 1996. szeptember 13-án, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság közgyűlésén) A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság elmúlt ötévi munkájának a napi teendők folyamatos végzése mellett

Részletesebben

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu

Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Wesztergom Viktor Cím(ek) 9421 Fertőrákos, Pataki utca Telefonszám(ok) 06 99 508 343 Mobil: 36 30 9932657 Fax(ok) E-mail(ek) wv@ggki.hu Állampolgárság

Részletesebben

Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről

Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Conference paper MAFIOK XXXVIII. 2014, Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology University of Pécs, Hungary Ifjan éretten öregen 80 kérdés válasz közel nyolc évtizedről Kispéter

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

DR. PETKÓ MIHÁLY PÉTER

DR. PETKÓ MIHÁLY PÉTER ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK: DR. PETKÓ MIHÁLY PÉTER Szül. hely és idő: Debrecen, 1974. december 13. Állampolgárság: Magyar Cím: 4225 Debrecen, Platán utca 12. e-mail: petkom@kih.gov.hu (publikus) TANULMÁNYOK:

Részletesebben

2000 Magyar nyelvű irodalmi és társadalmi havilap 1899 2014 Acta Agronomica (A MTA Agrártudományi Közleményei) 1950 1995 Acta Alimentaria (An

2000 Magyar nyelvű irodalmi és társadalmi havilap 1899 2014 Acta Agronomica (A MTA Agrártudományi Közleményei) 1950 1995 Acta Alimentaria (An 2000 Magyar nyelvű irodalmi és társadalmi havilap 1899 2014 Acta Agronomica (A MTA Agrártudományi Közleményei) 1950 1995 Acta Alimentaria (An International Journal of Food Science) 1972 1995 Acta Antiqua

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén

Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén 1 Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén Valamivel több mint egy éve hangzott el legutóbbi közgyűlési beszámolónk. Azóta is körülbelül ugyanúgy működött társaságunk, úgyhogy semmi

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK

SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK SZAKMAI ZÁRÓBESZÁMOLÓ A POLGÁRI PERJOGUNK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS SZÜKSÉGESSÉGE TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI TRENDEKRE TÉMÁJÚ F 043352 SZÁMÚ OTKA KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásunk kezdetén 2003-ban szükségesnek

Részletesebben

ę ĺ ł ď ő Í Ý ö ľ Í É Ú ą É Á Á ĺ ĺĺľ í Á Á ł ĺ ĺĺ ĺ ĺ ľ Ú Á É Á ĺ ł ó Ó Á ĺ ĺłáľ Á ÍĺÉ Á Á Ą ĺ ĺľé ł É Á É Á É É ĺ ĺ ł ľĺ ó ó Á É É ĺľ Éľ ĺ ĺ ń Á É É łú ÁĺÉ Ą É ĺ Á ł É ó Á É Á ł í É Á ĺ É Ü Á Á É í í

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Iktsz: Üi: Pattyán L. Tárgy: Előterjesztés a Kari Tanács 2007. március 27.-i ülésére. Dr. Lukácskó Zsolt Dékán úr részére Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2 4. Tisztelt

Részletesebben

Ą Ü ĺ Á ĺ Á ĺáĺé é ó ĺĺ ýĺ é ő ý ö é ó ý ö ĺ ö ö ü é é ö é é ź ó é é ź ý ö ö é é í é é ó ő ö é é ö é ö é ő é ő ö ö é ó ó ö é ú í é í é ő ű ö é é é é ö Ĺ í ź é ĺ é ź ű ő é é é ö ö ó í í é ö é ú í ő źú ý

Részletesebben

Hablicsekné Richter Mária PhD-értekezésének vitája*

Hablicsekné Richter Mária PhD-értekezésének vitája* Mûhely Rózsa Gábor, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: gaborrozsa47@hotmail.com Hablicsekné Richter Mária PhD-értekezésének vitája* A SZIE 1 Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája

Részletesebben

í ö ľ Á ł Í Á ř řľ Ĺ ľ ö ú Í Á Á Á Á Á Á ł ĺ đ Í ö Í í í í í í í Í ú Í ö Ö ľ ö ú Í ę í í É í É Ĺ ö ö ö ö Ę í ľ É Ĺ ö ú ę í ľ ľ ĺ ĺ ú ĺ Í ĺ ö Ę ö ú í í ĺ ĺ ĺ Í í ą ĺ ú í ö í Í ĺ ö ö í í ú í ú í ú í đ Í

Részletesebben

ú ł ŻŻ ő ú ő ú ó ó ó ź Í Ż Ż ö ö ő Á ő ő ó ü ó ó ő ú ú ó ó ó ó ö Ĺ ö ó ó ö Ĺ ő ú ó ó ő Ĺ Í Ĺ ő ö Í ő ó ó ť ó ó Ĺ ő ö ő ő Ĺ ę Ĺ ő ő ű ő Ĺ ő ó ó ú Ż ö Ĺ ö ő ő ú Í ú ő ę ő ą łł ó ő ú ź ú ó ó ó ó ó ú ő ú ő

Részletesebben

ő ü ó ő ő ő ľ ü ź ľ łť ü ľ ľ Ą ĺ Á ľ Í ű ľ ő ĺ ľ ľ í ő ľ ő í ó ó ó ö ü ĺ ö ĺ í ó ö ü í ó ő ľ ĺ ĺ ĺ ő ź ű ź ľ ó í ő ü ĺí ö ő ź ź ó í ź ó ľ ó ľ ó ö ó í ő ó ö ľ ó í ő ö ö ö Á ó í ĺ ő ő źů ź ĺ ü Ĺ ó ö ź ľő

Részletesebben

ô ő ü ó ő ü Ĺ É ľ ĺĺ ú ü ľ ĺ ľ ő ľ ő í ľ ú ľ í ľ ő ő ő í ő ü ľ ö Íö ü í ó ő ö í í ó ő ĺ ü ü ľ ö ö Ĺ ľ ż ö ú í ó ö ó ó ö í ĺ ü ľ ő ó ľ Í ľ ę ó ö í ľ ó í ó ő ö ő ú í ő ľ ó í É ő ü ó Á ü ö ő ó ó ö ĺľ ľ ź

Részletesebben

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007)

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007) akk Ferenc A Szegedi Középkorász űhely tizenöt éve (1992 2007) A Szegedi Középkorász űhelyt mint civil szakmai szervezetet Kristó Gyula profeszszor hozta létre, alapította meg 1992 áprilisában, a űhely

Részletesebben

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981 M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy

Részletesebben

ĄĄ ő ó ź ő ü ő ő ő ő í ó ő ó Ő ő ú ü ó Í ó ő ó ó ő ő ő í ó ü ó ó ö í íź ő ó í ó ü ń ő ó ő ü ź ź ő ú ő í ó í ö ó ó Í ö ő ő ő ü ű ó ő í ó ő ő ź ő ó ö ü ó ű ő í ü ó ö í ő ú ő ü ö ö ü ű ö ó í ó í ó ö ö ó ó

Részletesebben

ó ľ ľ ü ľ ü ü ľ ľ ľ ó ľ ľ íĺ ü ľ ĺĺ ć ĺ ľ ö ľ ĺ ű ľ ĺ ĺ ľ ľ í ü ĺí ö É Íľ É É É É É Í ľ Ü É ó É Ü É É ľ Á ąĺ ł ľľ Ą ĺ É ľĺĺ ł ł Á Ű ĺ ŕ Ú ľ ü ĺ ź ź ü ý źů ĺ źú ĺ ü ű ö ź ó ó ó ź ö ó ü ó ľ íľ Ę ű ü ĺ ó

Részletesebben

Ĺ ó ó í ľ í ľ í őí í í ľ ü ź ő í í ť ö ü Ü í ź ő ö ö ľü ő ľ ľ ö Ĺĺ í ő í źą ľ ö ý ľ í ľ ĺ ó ľ ő đ ĺ őíľ đí í í ű í í ĺ í őíľ ť ó ź í í ľ ľ ő ő ö őíľ ú í ďí őíľ Í í í Ł í í ü ö ő ę ő ö ő ó ľ í őí ö ő ĺ

Részletesebben

ó ľ ü Ť ľ ü ü ú ľ ľ ó ľ ľ ö ľ ľó ü í ű É ĺľ É ĺ É É É ĺ ĺ ł É Í ó ľ Á ĺé ĺ Á É Ü É ĺ É Á ĺ Ł ĺ ľ É ĺ Á ł Ú ĺ ľ ľ ľ Í ź ü ý ü ľ ĺ ľ ĺ ö ö ľ ü ó Ö ü ű ö ö ü ö ö ľ ľ í ó ó ó ü ó ö ľ ĺ ź ź Í öľ ö ó ó ľ ó Ú

Részletesebben

ő ő ź ü ő ő ü ő ö í ő ő Á ő í ź ő í ö ü í ő ü ő í Ü ö ö ö ú ő í ö ű ö ő ő í ő ź Ĺ ź ä ź ő ź í ź í ő Ĺ ű ö í ő ö ź í ő Í ź ű ź ź ź í ź ő ö ź ź ő ź í ü ö ő í ź ű ý ő ö í ö ö í í ő í ö ö ź ö ü ź Í ú í ő ý

Részletesebben

ó ö Ć žłä Ł ő Ĺ í ó ő ó ű ö ő ö ö ó Ĺ ó ö Ĺ ó ö ő ö í ü ö ö í Ĺ Ĺ ö í í í ó Ĺ ő Ĺ ó Ĺ ö ő ó Ĺ ó ő ő í ö ó ó í Ĺ ő Ĺ úö ó ó ő Ĺ ö ó ó ü ő ő í ő Ĺ Ĺ í ó ő Ĺ ő Í ę Đ ď Đ ŕ ü ő ő í ő í ł ő ő ö ó ó ö ő ő ű

Részletesebben

ľ Ąš ĺ í ú Ö ĺ őł ü ĺ ľ ĺ ĺ ó ĺ ť ľ ł ő ćł ľő Ä ľ ĺ ľ ľ ö ľ ő ő ę ę íľ ó ő ó ő ő ő ü í ő ľ Ó ő ó ť ľ ó ő ő ü ü ő ú ťę ę ó ő ö ő ő ö ö ő ü ő ő ő Á í ü ö ő ü ó ó ü ó ő ö ę í ő ü ő ő ö í ő Ö ő ĺ ú ő ö í ő

Részletesebben

ő ü ó ő ő Ü ź ő ü ü ü í ő ő ńź ó í ő ü Í ü ú ő ő ü ó ő ę ź Ö ő ü ź ź ó ź ő ó ó ź ę ü Ü ő í ö Ĺ ő ő ö ü ö ę Ĺ ź ü Ĺ đí ö ö ő Ĺ ö í ü ó ö Ĺ ź ő ź ő ö ő í ő í ź ź ó í ó ę Ü í ź í ö ü ő ő ę ö Ĺ ę ź ö ü Ĺ ö

Részletesebben

Dr. Várszegi Imre Asztrik OSB főapát. H-9090 Pannonhalma Tel.: 96/570-115, Fax: 570-116 E-mail: asztrik@osb.hu

Dr. Várszegi Imre Asztrik OSB főapát. H-9090 Pannonhalma Tel.: 96/570-115, Fax: 570-116 E-mail: asztrik@osb.hu Dr. Várszegi Imre Asztrik OSB főapát H-9090 Pannonhalma Tel.: 96/570-115, Fax: 570-116 E-mail: asztrik@osb.hu szül.: 1946. január 26. Sopron anyja: + Horváth Rozália, apja: + Várszegi Ferenc érettségi:

Részletesebben

ő ľ ľ ó ľ ü Ĺ ľ Ĺ ő ľ ő ó ť ö ľ ľ Üľ ľ ó í ó ő ő ő ö Í ó ó í ľ ľ ľ ü ú ö ü ę ü ľ ú ľü ű ö ó ľ ő üľę ó ő ľ ú ű ú ó ő ú őđő ö ú í ü ú ő ö ó ö ö đő ö í ő ő ć ľ ő ľ ő ó í ű ź í ź ü ö ó ó ó ź ő ö ó ó ľ ű ö

Részletesebben

ő Ĺ ó ő ő ő ő ź ź ő Ő É ő Ĺ ź ő ő źů ó ó ź ü ö ó ő ú ú ő ő ö ó ź ú ó ö źú ö ö ü ź ő ö ö ú ü ö ö ü ö ö ö ő ó ü źů ú ź ý Ąź ö ü ó đ ź ő ó ü ó ő ź ű ü ő ó ó ó ő ó ó ź ü ü ó Ö ź ő ú ú ő ó ő ó ó ő ź ö ő ő ó

Részletesebben

ą Ö Ú ó ő É ą Ĺ Ą Ň Í ô ű ű Á ú ö ú ú ö ú ú ű úá ó ä Ö ű ö ú ü Ö úá Í ź úá úá Í ó ö ą ö ó ó óż Í ó ó ö ó ó ó Ö ó ö Ö ó ó ť ó ő Ö ó ó ę Ö ó ó Ó Ľ Í ŕ ű ö Ü ö ź Ý ó Ö ö ź Ö ö Í ö ô ő ó ó Ą Í ó Í ő Í ó ę

Részletesebben

ő ü ó Ö ő ź ü ő ő ő Á ł ü ó ü Á ő Ĺ í ó ó ń ű ő ő í ő ő ó í ó ó ó ö ü ö ó ö ü í ő í ő ű ź ó í ő ű ö ő ź ó í ź ó ó ó ö ó í ő ó ö ó í ő ö ö ź Á ó í ó ó Á ő ü ü ő ú ź ź ö ő ü ü ő í ź ü ő ź í ü ý ü ó Ö ź ö

Részletesebben

í ó Á ú ő í ü ü ö ő í ü í ő í ő ö ö ö Ü ö Á ó ú ü ö ÍÍ ó Ö ľ ľ Ü ô É ó ľ ó ľ ó ô ö ü ű ÍÖ ó ťéŕ ŕ Í ł ő ľ Í ľ ô ź í łź ź ź ą ő í ó ó ö ź ľ Ą ą Ż ó ł ľ ľö ő ŕ ľ ľ ľ ł ľ ä ř ť ť ł ľ ń ł ľ ľ ľ ľĺ ł ł ł ľ

Részletesebben

ú Ö ĺ ú ú ĺ ü ĺ Í ĺ ű ĺ ł ĺ ö Í úö í ź ö ź ź ö đ Ĺ ö ź ű űí ź íł í ź ü ö ú í íł ź í ĺł Í ú í í í ú í í ü ú ö ú Ĺ Í ł í ź Ĺ ł ĺ ĺ ú ö íí ź í ź Ę ź ź Ĺ ź í ź Ĺ Ő íł í ö ú í ú í Ĺ ĺź ö ö ź ĺ đö ú ö ö ú í

Részletesebben

Ö ü ú Ö ő ü ĺ ó ĺ ö ő ü ő ü ę ę ö ĺ ź í ó Ĺ ĺ ő ü í ó ó ó ó Ó ő ĺ ő ó ó ö ó őłę ĺ ü ő ú í ú ó ü ö ö ő ü ő í ü ü ö ó ę ő ö ę í ő ę Ę ü ő í ő ö í ĺ ú ő ü ú ő ö ĺ ő Ó Ö ł ő üĺ ó ą Á ó ó ó ó ó ą ó ę ü ó í

Részletesebben

ő Ĺ ő ő ő ö ü ú Ü ő ő ő ö ő ü ö ö ü ö ń ú ü ű ö ö ő ű ü ő ő ý ő Á ü ő ö ú Ĺ ú ö ö ö ő ő ü Í ő ő ö ő ő ő ö ű ő ú ö ý ú ź ü ú ö ö ő ö ą ő ú ü ź ő ő ö ö ő ő ö ö ö ö ö ö ü ő ö ő ö ú ú ő Í ő Ö ź ź ő ő ő ö ö

Részletesebben

ľ Ĺ íľ ü łí łż ü ł É ü ú ü ź ü ź í ü í ü ľ ü í ľ í ü ď ý ú ľ ľ í ü ű ý ľĺ ú í ü í ź í ü ú í ű ú í ü í ú í ü ś í ľ ü í ü ľ ű ľ ľ í ď ü ź ź ľ ű ľ ű í í ľ ź í í ľĺ í ű Á ľ í ľ í Ä ľ í ź ľ ľü ü í í ľ ľ í ź

Részletesebben

HONTI LÁSZLÓ. A finnugrista Kálmán Béla

HONTI LÁSZLÓ. A finnugrista Kálmán Béla 1 HONTI LÁSZLÓ A finnugrista Kálmán Béla Egy-egy életmű értékelésekor a feladatra vállalkozó szakember nehéz helyzetben találhatja magát, miként most én. Ennek az az oka, hogy érdeklődési körünk, ennek

Részletesebben

Beszámoló az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 2007. évi munkájáról

Beszámoló az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 2007. évi munkájáról Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Budapest Nádor u. 7. I em. 139 Beszámoló az Osztrák-Magyar Irodalom- és Kultúrtudományi Vegyesbizottság 2007. évi munkájáról 1. Az Osztrák-Magyar

Részletesebben

ľ Á ľ Áľ É Ü üĺ ĺí ĺ É Á í Á ű ł Ü ż Ý ĺ Ü ĺ ł ĺ í Á É É ĺ ĺĺ Ő É Á É ĺé É ÍľÉ Ü Í ą Á ĺ ĺ Á É Ü ĺ É Ü ľá ą Áĺ Á É ĺ Í Éĺ Ü ĺ É É Ü Ü ľ ą ĺ É ĺ ĺ Ü ĺ ĺ ł ĺĺľľ Éĺĺ É ĺ Ü Ü Á ĺ Í Ü ą Á ą ĺ ą ĺ Á Á ľá Ü ľá

Részletesebben

Ĺ ö ö Ą ű ö ü ő ő Ü ö ü ű Ĺ ú ő ő Ü ö ö ő ú đ ü ŕ ü ö ö ú ö ű ö ő ź ľ É ő ű ö ö ú ú É ľ ú ö ö đ ő ő ľ ö ö ő ö ű ü ö ö ő ú ú ű ö ő ö ýű ö ú ö ö ü ä Ą ő ű ö ő ő ő ő ř ť Ĺ ő ű ö ö ź ő ú ű ő ö ő ö ő ő Ĺ ö

Részletesebben

ú ľ ľ ú ő ľ ú ő ü ü ö ľ í ľ Á í ź Ü í ź ő Í Á Í ľ ö Í ö ö ö í ü í ö ü í ł ö ú ű ö ö ő ö ö ő í ö ö ľ í íü ľ ö ő ľ ő ź ö í í ćí ü ő Í í ö í í ľ ľ í ö ö Íő ő í Ę ćí ő ö ú í ľ ő ö ľ ö ő ő ö ľ ľ í ú Ö ć őł

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

ú ú Ż ę ęĺ ą ł ő ú Ö ő ü ü ö ó ö ź ő ö ő ó ó ö Á ó ó í ö í ö ó ó ő í ö ü ö ö ü ö ö ú ő Ĺ ö ó í ö ú í ü ö ü ö ó ó ő Ą ö ő í ó ó ü ó ő Ź ö í Í ő í í ö ű ö őł ü í ö ö ő ó ő ő ó ö ö ö ö ő ü ö í í ű ó ó í í

Részletesebben

ú Ą ő ú ą ę ł ą ł ą ą ú ő ü ú ü ř ű ú ö ł ú ú ú ö ú ú ő Í ő ú Í ć ö ú ű ű ü ő ő ö ű ú ú ú ú ú ő ý Á Ó ć ő ú Ę ú ö ę ő Í Í ö ę ö ú ú ö ő ú ú ő ć ú ő Í ő Í ő ć ú ö Í ü úö ü ő ú Í ú ö ć ő ć ć ü ö ö ę ú Í

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,

Részletesebben

ľ ł ő ő ľ ő Ĺ ő ł ú í í ü ľ ů đ ő í Ĺ É Í ľ É Á ľ ľé É É Íľ Ü ľá É Í ľ É Í É Ü É ł ł Á ą ľ ü ł ľ É Á ł Á Á ÉľÉ ľ É Á ľ ń ő ľ Ĺ ő ő ä źú ľ ő ü ľ Í ľ ľ ź ő Ĺ ő Í ź ö í É ü Ĺ ö ö ő źůü ö ő ú ö ö í ľü É í

Részletesebben

ü Ö ę ę ó Í ö ą ö ü ę ę ö ę ę ę ę Ö É Ĺ ó ö Ü ę ę ź ó ö Ó ó ó ó Íł ö ó ö ó ó Ú ö ö ö ö ę ę ę ę ę ę ö ť ö ę ü ó ü ö ę ü ę ö ó ö ó ę ó ó Ż ö ó ó ó ó ę ę ę ó ö Ĺ ę Ĺ ę ę ę ó ó ó ó ö Í ö ö ó ó ó ť ö ę ö ó

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

ú ľ ľ ú Ż ŻŻ Í Ó ú Ö ľ ő ü ú óľ ö ő ü ĺ í ĺż Á ü ĺ ľ ü ľ ĺ ó ö ö őĺ ó ő ő ó ö ö ő ľ ú Ö ő ü ű ö ő ő ó ö ó í ĺő ő Ü ĺ Ü í öĺ ĺĺ ľ ľó ó ó ú ö ľ ó í ľ ť ő ľ ü ő ó ń ó ó í ő ľ í ó ü ő ű ő ú ź ü ĺź ĺ ĺź ő ľ

Részletesebben

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a 1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,

Részletesebben

ľ ľ ľ ü ó ľ ľ śśľ ľ ů ĺ ľ ĺ í ź ü ĺľ ľ ť ĺ ĺ Í ü É Íľ É ľé ľó ĺá Á ľłľá Ü ľ ł É Í ľ Ü ĺ É ľĺá ą ł ł É Ü É ĺ É ł Á ł ľ ľ ľé ź źú ü ľ ü ľó ó ó ĺ ľ ü ü ľü ü ö ó ö ö ę üö ź ľ Í ö ó ľ ú ö ĺ í ö ľ í ľ ľ ľ í

Részletesebben

SZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok:

SZAKMAI ADATLAP. I. Személyi adatok: SZAKMAI ADATLAP I. Személyi adatok: Név: Prof. Dr. Szabó Imre Anyja neve: Kovács Ida Szül. helye, ideje: Mezőnagymihály, 1951. október 12. Állampolgársága: magyar Végzettség, tudományos fokozat: 1976:

Részletesebben

Élı nyelv 81. Gondolatok a Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz bıvítésérıl A magyar nyelv határtalanításának egyik újabb eredménye

Élı nyelv 81. Gondolatok a Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz bıvítésérıl A magyar nyelv határtalanításának egyik újabb eredménye Élı nyelv 81 É Lİ NYELV Gondolatok a Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz bıvítésérıl A magyar nyelv határtalanításának egyik újabb eredménye 1. B e v e z e t é s. A mai nyelvészeti kutatások módszertani

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

A hitviták magyarországi társadalomtörténete, funkcióváltásai, műfaji rendszere és adattára a XVI-XVIII. században

A hitviták magyarországi társadalomtörténete, funkcióváltásai, műfaji rendszere és adattára a XVI-XVIII. században A hitviták magyarországi társadalomtörténete, funkcióváltásai, műfaji rendszere és adattára a XVI-XVIII. században Részletes jelentés a kutatás eredményeiről és folyamatáról A fenti kutatásra 2001. január

Részletesebben

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET PÖLITICA TOMUS XL. Fasciculus 1-26.

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET PÖLITICA TOMUS XL. Fasciculus 1-26. ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE ACTA JURIDICA ET PÖLITICA TOMUS XL. Fasciculus 1-26. IN M E M Ó R I Á M DR. KOVÁCS ISTVÁN AKADÉMIKUS, EGYETEMI TANÁR SZEGED 1991 I í í KOVÁCS

Részletesebben

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:

Részletesebben

Signatur Autor(en), Herausgeber Titel Ort Jahr Aufla Band ISBN Y (HU) I 151 Máté-Tóth, A. Bulányi und die Bokor-Bewegung Wien 1996 -

Signatur Autor(en), Herausgeber Titel Ort Jahr Aufla Band ISBN Y (HU) I 151 Máté-Tóth, A. Bulányi und die Bokor-Bewegung Wien 1996 - Y (HU) I 151 Máté-Tóth, A. Bulányi und die Bokor-Bewegung Wien 1996 - Y (HU) I 152 Kornai,J. By Force of Thought:Irregular Memoirs of an Intellectual Journey Cambridge 2006 978-0-262-11302-1 Y (HU) I 3

Részletesebben

SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL

SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 2 SEGÉDKÖNYVEK

Részletesebben