Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei"

Átírás

1 Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei Kisgyörgy Sándor Pásztóy András LIGA Szakszervezetek, Norvég projekt, 2013/14 Budapest, április 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. Definíciók, fogalmak...3 II. Rövid történeti áttekintés a szociális dialógus eddigi intézményeiről...4 Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)...5 Érdekegyeztető Tanács (ÉT)...5 Országos Munkaügyi Tanács (OMT)...5 Gazdasági Tanács (GT)...6 Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)...6 Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT)...9 III. Jelenlegi helyzet A Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács (NGTT) A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) A nem megfelelően működő szociális párbeszéd következményei (lobbi, kijárás) 30 IV. Új fórumok lehetőségei, indokoltságuk A gazdasági- és a közszférát lefedő szuperfórum Közüzemi szociális fórum V. Kétoldalú párbeszéd Magyarországon VI. A társadalmi partnerek elvárásai VII. Lehetséges forgatókönyvek VIII. Összefoglalás Felhasznált irodalom

3 Én önérzetesen és büszkén vállalom, hogy igen, jól választottam, és hogy egyedül is tényleg el tudom dönteni, melyik filmterv kapjon állami pénzt, melyik zeneszerző érdemel kitüntetést, melyik képzőművész szolgált rá, hogy elvigyük Pekingbe a munkáit, melyik költő kaphatja meg a József Attila-díjat. Szőcs Géza: nem a politikusok elfogultak, hanem a szakma Népszabadság, február 23. Bevezetés Jelen tanulmány megírására A szociális dialógus kibővítése különböző szinteken c. a Norvég Alap által támogatott projekt keretében, a Liga Szakszervezetek megbízásából került sor. A tanulmány célja, hogy áttekintse az országos szintű intézményesített társadalmi párbeszéd magyarországi helyzetét, valamint fejlesztésének, bővítésének lehetséges irányait. A dolgozatkészítés módszereként a rendelkezésre álló szakirodalom áttanulmányozását, a különböző, a szociális dialógust szolgáló intézmények dokumentumainak elemzését és a szociális dialógusban résztvevő szervezetek képviselőivel készített mélyinterjúkat 1 használtuk. A tanulmány témáját a következő fejezetekben dolgoztuk fel I. Definíciók, fogalmak II. Rövid történeti áttekintés a szociális dialógus eddigi intézményeiről III. Jelenlegi helyzet NGTT VKF OKÉT IV. Új fórumok lehetőségei, indokoltságuk V. Kétoldalú párbeszéd Magyarországon VI. A társadalmi partnerek elvárásai VII. Lehetséges forgatókönyvek I. Definíciók, fogalmak Elemzésünk során az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) társadalmi párbeszédre (social dialogue) vonatkozó definícióját vettük alapul, amely szerint ez a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek (összefoglalóan szociális partnerek) közti, illetve köztük és a kormányok között folyó tárgyalást, konzultációt, információcserét jelenti, gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekről 2. Azonban mindenképpen szükséges megjegyeznünk, hogy létezik a társadalmi párbeszédnek egy átfogóbb értelmezése is, amely egyaránt magában foglalja a fent említett szereplők közötti egyeztetéseket, valamint az ennél szélesebb résztvevői körrel (pl.: egyéb civil szervezetek, kamarák, a tudomány képviselői, stb.) lefolytatott konzultációkat is. 3 1 Dr. Dávid Ferenccel a VOSZ főtitkárával, Gaskó Istvánnal a Liga Szakszervezetek elnökével, Dr. Herczog László volt munkaügyi miniszterrel és Pataky Péterrel, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével készítettünk interjút a szociális párbeszéd magyarországi helyzetéről. Szerettük volna Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár véleményét is megismerni, de kísérletünk nem járt sikerrel. 2 Héthy Lajos Ónodi Irén: Országos társadalmi párbeszéd intézmények. Bp., Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, p , valamint és 3 Uo. p

4 Ezek az adott ország széleskörű, stratégiai jellegű társadalmi, gazdasági és szociális ügyeit tárgyalják meg Az ilyen széles résztvevői körrel folytatott eszmecseréket az ILO civil párbeszédnek (civil dialogue) nevezi 4. További elemzésre, az intézmények tipizálására nyújt lehetőséget a Héthy-Ónodi szerzőpáros által használt félhivatalos szakzsargon fogalmainak használata 5. Bipartizmus: kétoldalú, a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek közötti párbeszéd. Bipartizmus plusz: a munkaadói szervezeteken és a szakszervezeteken felül, további civil szervezetek részvételét jelenti. Tripartizmus: háromoldalú, a munkáltatói szervezeteken és a szakszervezeteken felül a kormány is részt vesz a szociális párbeszédben. Tripartizmus plusz: a munkaadókon, a szakszervezeteken és a kormányon felül további civil szervezetek részvételével működő fórum. Említést kell még tennünk még egy további fogalomról, az érdekegyeztetésről is, ami alatt a foglalkoztatáshoz kötődő, a kormány részvételével megvalósuló többoldalú (alapesetben háromoldalú) konzultatív folyamatokat/fórumokat értjük, amelyek különböző kérdésekben megállapodásokat kötnek. Úgy véljük, hogy az érdekegyeztetés a társadalmi párbeszédnél szűkebb fogalom, annak egy része. Ezért az általunk tárgyalt társadalmi párbeszéd intézmények egy része érdekegyeztető fórum is. Mint látható a szociális párbeszéd társadalmi szinten értelmezhető, amely alatt azt értjük, hogy az elemzett fórumok tevékenysége, a fórumok keretében tárgyalt témák nem kötődnek kifejezetten egy meghatározott gazdasági ágazathoz vagy egy jogviszonyhoz. Ezért nem térünk ki az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra (ÁPB) vagy a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsára (KOMT). A fentieknek megfelelően elemzésünk során három intézménnyel, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal, a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumával (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal (OKÉT) foglalkozunk. II. Rövid történeti áttekintés a szociális dialógus eddigi intézményeiről 6 Név Megalakulás ideje Megjegyzés 1. Országos Érdekegyeztető Tanács december Tripartit 2. Érdekegyeztető Tanács augusztus Tripartit 3. Országos Munkaügyi Tanács április Tripartit 4. Gazdasági Tanács április Tripartit plusz 5. Országos Érdekegyeztető Tanács július Tripartit 6. Gazdasági és Szociális Tanács augusztus Bipartit plusz (a kormány nem teljes jogú tagként, hanem állandó résztvevőként volt jelen) 4 Héthy Lajos Ónodi Irén: Országos Társadalmi Párbeszéd Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács. Bp., Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, p Uo.p A fejezet megírásánál felhasználtuk a Szociális párbeszéd új keretek között c. tanulmánygyűjteményt. Szerk.: Berki Erzsébet. Bp., Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Társadalmi Párbeszéd Központ,

5 7. Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 8. Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma július Bipartit plusz Valójában csak októberében alakult meg február Tripartit mínusz Szakszervezeti oldalról az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, munkaadói oldalról hat munkáltatói szervezet hiányzik 1. Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) decemberében jött létre a magyarországi szociális párbeszéd első háromoldalú fóruma, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Tagjai a kormány a Magyar Gazdasági Kamara és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A létező szocializmus körülményei közötti kísérlet volt egy nyugati típusú autonóm felek közötti intézményesített párbeszédre. A munkáltatói és a szakszervezeti oldal 1-1 szervezete a kormány felkérésére kerültek be az OÉT-be. Bár az OÉT egy kormányrendelettel született meg, működése a résztvevők által elfogadott alapszabály szerint történt. 2. Érdekegyeztető Tanács (ÉT) A rendszerváltás után 1990 augusztusában az OÉT, Érdekegyeztető Tanáccsá (ÉT) alakult. Az időközben kialakult érdekképviseleti pluralizmus következtében a munkaadói oldalon kilenc szervezet képviseltette magát, az akkori nevükön 7 az ÁFEOSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetsége), a GYOSZ (Gyáriparosok országos Szövetsége), IPOSZ (Ipartestületek országos Szövetsége), KISOSZ (Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége), Magyar Agrárkamara, MGK (Magyar Gazdasági Kamara Munkaadói Szervezete), MOSZ (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége), OKISZ (Iparszövetkezetek Országos Tanácsa), VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége). A munkavállalói oldalt hat szakszervezet volt jelen, akkori nevükön az ASZOK (Autonóm Szakszervezetetek Országos Koordinációja), ÉSZT (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés), FSZDL (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája), MOSZ (Munkástanácsok Országos Szövetsége), MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége), SZEF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma). Megjegyezzük, hogy a gyakorlatilag az ÉT munkavállalói oldalával megegyező Szakszervezeti Kerekasztal tagja volt a Bátonyi Sándor vezette Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség nevű szakszervezet, de mivel nem fogadta el a SZOT vagyon felosztásáról a másik hat konföderáció által aláírt egyezséget, megszűnt az ÉT - beli tagsága. A kormány oldalon a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára általános felhatalmazással járt el a kormány nevében. Az ÉT az OÉT-tel szemben egyidejűleg volt makroszintű munkaügyi és gazdasági fórum, amely a saját maga által elfogadott alapszabály szerint működött. 8 7 Lásd erről Ladó Mária- Tóth Ferenc: Helyzetkép az érdekegyeztetésről. Budapest, ÉT Titkárság, p Lásd Dr. Herczog László: A hazai érdekegyeztetés fejlődése és az ágazati párbeszéd bizottságok, avagy: az érdekegyeztetés jogi szabályozásának göröngyös útja. In: Szociális párbeszéd új keretek között i. m. p

6 3. Országos Munkaügyi Tanács (OMT) Supported by the Norway Grants, through the Fund for április 21-én az ÉT változatlan összetétellel Országos Munkaügyi Tanáccsá (OMT) alakult. Alapszabálya első alkalommal tartalmazott kritériumokat a tagság feltételeire vonatkozóan. Ezek a szabályok, amelyek lényegében megegyeztek a társadalombiztosítási önkormányzatok választásakor alkalmazott módszerekkel, nem jelentettek valódi megmérettetést a résztvevők számára. Az OMT ideiglenes alapszabálya szerint 9 : 5. Az OMT tagjai: a. a kormány; b. munkavállalók országos érdekképviseleti szervezetei; c. munkaadók országos érdekképviseleti szervezetei. 6. A munkavállalók, illetve a munkaadók országos érdekképviseleti szervezetének minősül: A) az a munkavállalói, illetőleg munkáltatói érdekképviseleti szövetség (konföderáció), amely a. nyilvántartásba vételét bírósági végzéssel igazolta; b. székhelye Magyarországon van; c. érvényes a munkaadói, munkavállalói érdekek képviseletére jogosító alapszabállyal, képviseleti szervezettel rendelkezik, és létrejöttétől folyamatosan működik; d. legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban tevékenykedő és bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik; e. tagszervezetei igazoltan legalább öt, különböző megyében működő területi szervezettel rendelkeznek; B) fentieken túl a. a munkavállalói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy tagszervezetei együttesen igazoltan, legalább száz különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel rendelkezzenek; b. a munkáltatói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy a szövetséghez legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás tartozzon, vagy amelyben a foglalkoztatottak száma együttesen legalább százezer fő. c. Egy szakszervezet csak egy szakszervezeti szövetséghez. egy munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseleti szövetségnél vehető figyelembe. Fenti feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szövetségei egymással koalícióra léphetnek. Fenti kritériumok bevezetése nem változtatta meg az oldalak összetételét, ebből következően az OMT változatlan összetétellel, gyakorlatilag majdnem ugyanazokkal a témakörökkel (a gazdaságpolitikáról, a költségvetési és adó törvényekről folytatott konzultáció a Gazdasági Tanács témája lett) és jogosítványokkal folytatta az ÉT által megkezdett munkát. 4. Gazdasági Tanács (GT) 9 OMT Ideiglenes Alapszabálya 6

7 1999. április 9-én alakult meg egy új típusú szociális párbeszéd intézményeként a Gazdasági Tanács. Összetétele az OMT-hez képest annyiban változott, hogy munkájában részt vettek a gazdasági kamarák és a befektetők szervezetei is. Megalakulásával az OMT feladataiból, mint erről fentiekben szóltunk főleg a gazdaságpolitikáról folytatott egyeztetést vette át (pl.: a költségvetési és adó törvényeket) Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) július 26-án született meg az Országos Érdekegyeztető Tanács újjáalakulásáról szóló megállapodás, amely egyben az OMT megszűnését is deklarálta. A megállapodás nem tartalmazott új szabályokat a tanácsban való részvételre, ill. a döntési folyamatokra, ebből kifolyólag az OMT résztvevői változatlan összetételben tagjai lettek az OÉT-nek. Az OÉT ideiglenes alapszabálya erről a következőket tartalmazza: 11 Az OÉT tagjai 4. Az OÉT alapító tagjai: A kormány, valamint az érdekegyeztetés megújításáról szóló (2002. július 26.) megállapodást aláíró szociális partnerek. a) A munkavállalók országos érdekképviseleti szervezetei: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), LIGA Szakszervezetek (LIGA), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). b) A munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei: Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), Magyar Iparszövetség (OKISZ), Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ), Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). 5. Az OÉT részvételi és reprezentativitási szabályairól a felek ig meg kívánnak állapodni. 6. A munkavállalók, illetve a munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei ( a továbbiakban: országos szakszervezeti konföderációk, illetve országos munkáltatói szövetségek; együtt: szociális partnerek) oldalt (tárgyalócsoportot) alkotnak. A munkavállalói és munkáltatói oldal az őket alkotó szervezetek egy-egy képviselőjéből áll. Végül is az OÉT részvételi és reprezentativitási szabályairól, a működéséről szóló törvény (2009. évi LXXIII.tv.) az eddigieknél részletesebb és kidolgozottabb előírásokat tartalmazott, és rendelkezett a részvevők költségeinek finanszírozásáról is. 10 Héthy - Ónódi i. m. p OÉT Ideiglenes Alapszabálya 7

8 Az OÉT munkájának legmagasabb szintje a plenáris ülés volt, ugyanakkor állandó szakfórumokat, szakbizottságokat és albizottságokat működtetett. A résztvevők által fontosnak ítélt témákban munkacsoportokat hozhatott létre. Az OÉT szakfórumaként működött a Nemzeti ILO Tanács, amelynek feladata a Magyarország által ratifikált ILO egyezmények érvényesülésének elősegítése, Európai Integrációs Tanács, feladata főleg az EU csatlakozás idejében volt kiemelkedő: a csatlakozás során a folyamatos szakmai párbeszéd kialakítása a szociális partnerek között, Ágazati Tanács feladata az ÁPB-k rendszerének kialakítása, munkájuk segítése Az OÉT szervezetének fontos része volt a tíz szakbizottság, amelyek a plenáris ülések előkészítésében töltöttek be fontos szerepet. Az OÉT szakbizottságai (és a szakbizottságot működtető minisztériumok): Bér-és Kollektív Megállapodások Bizottsága (FMM), Gazdasági Bizottság (PM), Esélyegyenlőségi Bizottság (FMM), Munkaerőpiaci Bizottság (FMM), Munkajogi Bizottság (FMM), Munkavédelmi Bizottság (OMMF FMM), Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottság (MeH), Szakképzési Bizottság (FMM), Szociális Bizottság (ESzCsM) Szociális Karta Bizottság ( FMM) Az OÉT-ben résztvevő szociális partnerek, ideiglenes alapszabálya szerint tájékozódási, véleményezési és egyetértési joggal rendelkeztek. A tájékozódási jog minden olyan gazdasági, szociális és munkaügyi kérdésben illette meg a munkáltatókat, ill. a munkavállalókat, amely érdekeiket jelentősen érintette. Véleményezési joga volt a szociális partnereknek a jogszabályalkotást, a törvényhozást megelőző konzultációk során, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai témákban. Egyetértési jog illette meg a szociális partnereket az OÉT belső szabályait és a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) működését illetően, az ágazati érdekegyeztetés legfontosabb kérdéseire vonatkozóan, az OÉT ajánlásaival (pl. éves átlagkeresetre vonatkozó ajánlás), a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedéssel, a minimális munkabérrel, a munkaidő leghosszabb mértékével és a munkaszüneti napok körüli munkanapok átrendezésével kapcsolatban. Az OÉT egyetértési jogához kapcsolódó törvényhozási és rendeletalkotási feladatokhoz köthetően 2005-ben az Alkotmány Bíróság (a 40/2005. (X.19.) számú határozatában) megállapította, hogy az OÉT közhatalom-gyakorlást jelentő hatáskörökkel rendelkezik, viszont hiányzik ez irányú tevékenységének törvényi alapja és emiatt nem biztosított tevékenységének legitimációja, vagyis tevékenysége alkotmányellenes. Az ÁB fenti határozata felgyorsította az OÉT működésével kapcsolatos törvényalkotás menetét. Az Országgyűlés december 11 én 338 igen és 2 nem szavazattal elfogadta az OÉT működéséről szóló törvényt. A törvények kihirdetésére azonban nem került sor, mert a Köztársasági Elnök december 28-án előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A Köztársasági Elnök beadványa többek között az alábbiakat tartalmazza: Alkotmány ellenes az OÉT-ben résztvevő szervezetek közhatalmi jogosítványa, mivel felhatalmazásukat nem tudják a választópolgárok, vagy akár a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alanyainak túlnyomó többségére visszavezetni. Az ÁB helyt adott a köztársasági elnök észrevételeinek, az átdolgo- 8

9 zott OÉT törvényt Országgyűlés június 22-én tartózkodás nélkül, 293 igen és 20 nem szavazattal, tehát valamennyi párt támogatásával fogadta el 12. Az OÉT tevékenysége elsősorban a kormány által előterjesztett, a munka világát érintő törvényjavaslatok megvitatására terjedt ki, vagyis alapvetően konzultatív fórum volt. Az OÉT tevékenysége, törvényi megalapozottságával, szervezeti felépítettségével, tervszerű és széles tematikai kört magába foglaló munkájával napjainkig egyfajta etalont jelentett a szociális partnerek számára és mintát az alsóbb szintű érdekegyeztetési fórumok részére. 6. Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) Tulajdonképpen folytatását jelentette a GT munkájának, amennyiben elsősorban un. nemzetstratégiai kérdések kerültek napirendjére. Az OÉT-hez képest összetétele annyiban változott, hogy négy egyenrangú oldalból (csoportosulásból) állt, amelynek a kormány nem volt tagja, hanem állandó résztvevője. Viszont a munkájában részt vettek a civil szervezetek és a tudomány képviselői. A GSZT résztvevői 13 A GSZT-t a következő csoportok (oldalak) alkotják: a.) a gazdasági szféra képviselői, ezen belül az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló országos munkáltatói érdekképviseletek elnökei (9 fő) az országos gazdasági kamarák elnökei (2 fő) egyéb gazdasági érdekképviseletek (7 fő) b.) a munkavállalók képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló országos munkavállalói érdekképviseletek elnökei (6 fő) c.) a civil szféra képviselői, ezen belül a(z) emberi és állampolgári jogok védelme, fogyasztóvédelem, kisebbségvédelem; gyermekek, fiatalok képviselete; idős korúak képviselete; nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása oktatás, képzés, művelődés, kutatás; szakmai-gazdasági érdekképviselet, műszaki innováció; szektorfejlesztés, európai és euroatlanti integráció, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; szociális-egészségügyi tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása; település- és gazdaságfejlesztés, lakhatás, a közrend és a közbiztonság védelme; természet-, környezet-, állatvédelem, az épített környezet védelme, polgár- és tűzvédelem; területén tevékenykedő, országos hatókörű civil szervezetek által delegált személyek (összesen 10 fő). A delegáló szervezetek e területek szerinti kiválasztása demokratikus eljárással, a civil szervezetek által meghatározott módon történt. d.) a tudomány képviselői, ezen belül 12 Lásd Dr. Herczog László: A hazai érdekegyeztetés fejlődése és az ágazati párbeszéd bizottságok, avagy: az érdekegyeztetés jogi szabályozásának göröngyös útja. In: Szociális párbeszéd új keretek között i. m. p GSZT Alapszabálya 9

10 az MTA volt elnökei és jelenlegi elnöke (4 fő) tudósok, elismert gazdaság- és társadalomkutatók (4 fő). e.) a kormány a GSZT-nek nem tagja, de üléseinek, munkájának állandó résztvevője. Képviselői szavazati joggal nem rendelkeznek. A GSZT feladata és tevékenysége 1. A GSZT feladata: a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó - makrogazdasági és társadalmi problémák rendszeres vizsgálata, a gazdaság és a társadalom mindenkori állapotának értékelése és a feltárt problémák kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása, különösen gazdaság- és szociálpolitikai, fejlesztéspolitikai, munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai, társadalombiztosítási és egészségügyi, az európai integráció stratégiai kérdései, valamint egyéb, társadalompolitikai stratégiai kérdések. 2. A GSZT a kormány, az Országgyűlés, illetve a saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg. 3. A GSZT konzultatív fórum, amely a napirenden lévő kérdésekről véleményt formál, állásfoglalást alakít ki, javaslatot tesz, valamint saját, belső ügyeit illetően határozatot hoz III. Jelenlegi helyzet A jelenlegi helyzet elemzése során három intézménnyel, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT), a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumával (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal (OKÉT) foglalkozunk. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) Az NGTT feladatkörébe elsődlegesen gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekről szóló konzultáció tartozik 14. Az NGTT tekinthető, az 1988 és 2011 közötti időszak legfontosabb társadalmi párbeszéd intézményének, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) formális utódjának. 15 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, július 14-én kihirdetett és július 22-én hatályba lépett évi XCIII. törvény hozta létre. Alakuló ülését azonban csak október 11-én tartotta. A törvény értelmében a Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület Lásd.: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló évi XCIII. törvény 3. -át. 15 Uo Uo. 2.. (1) 10

11 Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, az országos munkavállalói érdekképviseletek elnökei, civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is, a tudomány (köztük a határon túli magyarság tudományos) képviselői, valamint a négy legjelentősebb bevett egyház képviselői. 17 A kormány nem tagja a Tanácsnak, a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők pusztán csak állandó meghívottak. 18 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot a fent említett feladatai és tagjai alapján az ILO kategorizációja szerint az ún. tematikusan és résztvevőiben is széles ( wide social dialogue ) intézmények közé sorolhatjuk. Struktúráját tekintve pedig ún. bipartit plusz intézmény, azaz a szakszervezeteken és a munkáltatói érdekképviseleteken kívül további más szereplők is tagjai, azonban a kormány nem. 19 A törvény indoklása szerint a Tanács felállításának célja, hogy az egymással párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit is átfedő egyeztetési fórumok, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) helyett, a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segíti a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát. 20 A törvényjavaslat részletes indoklásában a törvényalkotó az alábbi magyarázatot fűzi az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűntetéséhez: Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) jelenleg a munka világa, a gazdaság- és társadalompolitika területén egymás mellett működő konzultatív testületek. Az előző években azonban az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve működött, míg a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben értekezett, ám jogszabályon alapuló demokratikus legitimáció nélkül és számos kérdésben részben az OÉT-tel párhuzamosan. Indokolt és célszerű tehát e fórumok egyetlen konzultatív testületbe történő összevonása és a működés törvényi szintű szabályozási alapjainak megteremtése. Ennek eredményeképpen az új testület (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, továbbiakban: Tanács) már a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatásáról, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdításáról, a gazdaságot és a társadalmat érintő nemzetpolitikai irányokról és azok aspektusairól is konzultálhat. A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a fog- 17 Uo Uo. 5.. (1) 19 Részletesen lásd.: Pásztóy András: A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács a nemzetközi gyakorlat tükrében. In.: Politikatudományi Tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. konferenciája tanulmánykötet. Szerk.: Antal Attila. Bp., ELTE ÁJK,

12 lalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket, d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről, e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt, f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz. 21 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény értelmében a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter minden év március 31-ig jelentést köteles készíteni arról, hogy hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei, állásfoglalásai, ajánlásai. 22 A miniszter mindhárom évről elkészítette a beszámolót (2011., 2012., 2013.) Néhány az NGTT-ben, mint a szociális párbeszéd legfontosabb intézményében zajló munkára jellemző részletet idézünk a jelentésekből. Azt vizsgáljuk, hogy az NGTT megfelelt-e fenti célkitűzéseknek, illetve, hogy létrehozásával valóban hatékonyabbá vált-e az érdekegyeztetés, a társadalmi párbeszéd. Ahogy fentebb említettük az NGTT október 11-én alakult meg. Jelentés az első évről A Tanács évben konzultációt folytatott az alábbi témákban 23 : 1. A gazdaságpolitika, a költségvetés és munka világa kérdéseiről. 2. Az egészségügyi konszolidációról, struktúraváltás kérdéseiről 3. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 4. A forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről A évben tartott konzultációk során a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egységes, egyeztetett álláspontot, javaslatot, ajánlást nem fogalmazott meg. Jelentés a második évről A Tanács évben összesen hét alkalommal tartott plenáris ülést, melyek során tíz, az NGTT belső működését érintő témában, valamint tizenhat esetben a társadalmat, illetve a gazdaságot érintő lényeges kérdésben tárgyalt 24. Tanulmányunkba jellemzésül beemeltük az új Mt. hatályba lépésének tapasztalatairól szóló konzultációt. 21 Uo. 3.. (1) 22 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló évi XCIII. törvény 8.. (3) 23 Lásd: Jelentés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évi tevékenységéről, március Lásd: Jelentés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évi tevékenységéről, március

13 Konzultáció az új Munka törvénykönyve hatálybalépését követő időszak tapasztalatairól: A Munkavállalói Oldal felsorolta az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazása során felmerült problémákat (a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók törvényi védelmének és a kollektív védelem lehetőségének csökkenése, az átlagkereset csökkenése, távolléti díj). Leszögezték, hogy a Munka Törvénykönyvének az Alaptörvénnyel és az európai uniós jogszabályokkal összhangban kell lennie. A Gazdaság Képviselői Oldal kifejtette egyetértését az új Munka Törvénykönyve tartalmával és annak elfogadásával kapcsolatban. Jelezték, hogy három-négy hónappal annak elfogadása után nehéz lenne megítélni, hogy az milyen hatással van a gazdaságra. Kiemelték, hogy olyan törvényre van szükség, amely a munka alkotmányának tekinthető és javítja a magyar gazdaság versenyképességét. Úgy vélik, ha szűkültek is a munkavállalók jogai, nem kerültek olyan helyzetbe, amely elfogadhatatlan vagy méltatlan lenne számukra. Dr. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár jelezte, hogy kormányzati szinten a Munka Törvénykönyvének hatásvizsgálata olyannyira fontos, hogy külön pályázat jelenik meg ebből a célból, a pályázók köre pedig a szakszervezeti és a munkaadói oldal lesz. Az államtitkár leszögezte, az új Munka törvénykönyve megfelel az uniós normáknak és irányelveknek egyaránt. Fontosnak tartja, hogy a munkajogban egy szerződéses jogi rendszer épüljön ki. Kifejtette, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyszférás béradatok azt mutatják, hogy a versenyszférában kereset növekedés mutatkozik. A tényleges hatások kifejtésére azonban később kell visszatérni. Az Egyházi Oldal örvendetesnek tartja, hogy néhány hónappal az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépését követően a jogalkotó kész arra, hogy annak hatásával foglalkozzon. Az Oldal jelezte, hogy fontosnak tartja e tárgykörben is a Kormány és társadalom közti párbeszédet. A Tudomány Képviselői Oldal nem kíván hozzászólni a témához. A Civil Oldal véleménye szerint, a világon mindenhol jelentkező munkanélküliséggel szemben a Kormánynak nem lehetett más válasza, mint az Új Munka Törvénykönyvének a megalkotása, ezzel alkalmazkodva a folyton változó gazdasági-társadalmi környezethez. Elmondták, hogy a foglalkoztatásban érezhető, kimutatható, számszerűsíthető adatok azt mutatják, hogy megtörtént az elmozdulás a holtpontról, nem csak a közfoglalkoztatásban, hanem az elsődleges munkaerőpiacon is. 25 A évben tartott konzultációk során a Tanács egységes, egyeztetett álláspontot, javaslatot, ajánlást nem fogalmazott meg. Jelentés a harmadik évről A Tanács évben összesen öt alkalommal tartott plenáris ülést. 10 napirendi pontot tárgyalva. A 9. napirend a bérekre vonatkozott. A napirend beszámolójáról szóló részletet az alábbiakban közöljük: Konzultáció a évi minimálbérről és garantált bérminimumról: 25 Jelentés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évi tevékenységéről március

14 Dr. Modori László foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a munka törvénykönyve alapján az NGTT-ben konzultációt kell folytatni a minimálbérről és a garantált bérminimumról, amelyet minden naptári évben felül kell vizsgálni, a Tanács ennek a kötelezettségnek is eleget tesz a plenáris ülés keretében. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) megegyezés született az emelés százalékos mértékéről: a munkáltatók 2,4 százalékos, inflációnak megfelelő emelésre tettek javaslatot, a szakszervezetek pedig 5,4 százalékos emelésre december 2-án született megállapodás: január 1-jétől a minimálbér 3,6 százalékos arányban növekedett forintra, a garantált bérminimum pedig 3,5 százalékkal forintra. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy ez a javaslat a 2,4 százalékos infláció figyelembevételével a legkisebb bérek vásárlóértékének is az 1,1 százalékos emelését biztosítja, és összhangban van a munkatermelékenység 2014-re prognosztizált növekedésével. Az előterjesztő kiemelte továbbá, hogy a döntésnek van egy, a jövő évre is továbbgyűrűző hatása, mégpedig a bérkompenzációs adókedvezmény miatt. A vállalkozásoknál 2014-ben fognak megjelenni 3,5 százalékkal nagyobb mértékben ezek a költségek azért, hogy a kötelező bérminimumnak megfelelő béren történő foglalkoztatás biztosítható legyen. A Civil Oldal üdvözölte, hogy 2014-ben forint lesz a minimálbér, ami bruttó 3500 forinttal több jövedelmet jelent az érintettek számára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezzel az emeléssel, amelynek köszönhetően valamennyit tényleg emelkedik a minimálbér vásárlóértéke is, valójában a 2011-es szintre állt vissza a legkisebb kereset vásárlóértéke. Hangsúlyozta továbbá, hogy különösen fontos az uniós tervezés jelenlegi szakaszában rámutatni arra, hogy a civil szféra nemcsak jótékonykodásban, de a társadalomszervezés mellett a gazdasági térben is jelentős aktor a közel 1300 milliárdos éves pénzforgalmával. Akármilyen tudatos, eltökélt és kompetens egy államszervezet, a felelősséget vállalni akaró és tudó civil szféra nélkül nem számíthat fenntartható sikerre. A Tudomány Képviselői Oldal elmondta, hogy mivel ez egy olyan kompromisszum volt, amellyel mind a munkaadók, mind a munkavállalók lényegében elégedettek voltak, így azzal a tudomány oldala is egyetért. Az, hogy a várható inflációt kismértékben meghaladó, tehát egy teljesen kiegyensúlyozott mértékű bérminimum-emelés történt és a munkaadók terhei sem változtak, nagyon kedvező. A Munkavállalói Oldal úgy fogalmazott, hogy ugyan részese volt az alkunak és a kompromisszumnak, de többet szeretett volna elérni. Ugyanakkor a munkavállalói oldal reális tárgyalási pozíciókkal ment a tárgyalásra, és a megszületett kompromisszum szerintük a szükségesnél kevesebb. Az oldal szerette volna a kötelező bérek emelését nagyobb mértékben elérni, mivel úgy látja, Magyarországon a kötelező legkisebb bérek le vannak szakadva az átlagkeresethez és a megélhetési költségekhez képest. A Gazdaság Képviselői Oldal annyi kiegészítést tett, hogy a vállalkozások számára a három oldal együtt 3,5 százalékos béremelést javasolt ott, ahol erre mód van, és ahol a gazdaság teljesítőképessége erre lehetőséget ad. Kiemelte továbbá, hogy a bérhez kapcsolódó adók mértéke valóban nem változik 2014-ben, de egy dolog mindenféleképpen változik: 2013-ban létezett és működött a bérkompenzáció rendszere, ami január 1-jétől megszűnik. A szóvivő hangsúlyozta, nekik is fontos, hogy a megemelkedő bérek ne veszélyeztessék a meglévő munkahelyeket, azaz senki, akinek munkája van, a megemelkedő bérek miatt ne veszítse el azt a következő évben sem. A gazdaság képviselői oldal a megállapodást elfogadta 26. A Tanács 2013-ban két állásfoglalást fogadott el egyet a társadalom szempontjából stratégiai fontosságú család szerepének megtartásáról és növeléséről a évi népszámlálás adatai 26 Jelentés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évi tevékenységéről, március 14

15 tükrében, valamint egy másikat a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban. Az alábbiakban az NGTT működéséről, a szociális partnerszervezetek vezetőivel készült interjúkat közöljük: Egyértelmű volt körükben a vélemény, hogy az NGTT jelenlegi összetételében és működésében alkalmatlan a munkavilágára vonatkozó egyeztetések lebonyolítására, részben azért mert a kormány nem tagja a testületnek, részben pedig azért, mert a résztvevő szervezetek (sőt egyes oldalak) csak áttételesen érintettek a szociális párbeszéd témaköreiben. Az interjúadók nagyon szigorúan ítélték meg az NGTT ez irányú (látszat) tevékenységét. Dr. Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára: Az NGTT-nek olyan szereplői is vannak, akik nem érintettek a gazdasági érdekegyeztetésben (pl.: történelmi egyházak képviselői). A kormányzati oldal nem tagja a testületnek, így a tárgyalások súlytalanná válnak. Nincs megállapodás, és az érdektelenség miatt nincs határozatképesség. Nem pótolja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot Gaskó István a Liga Szakszervezetek elnöke: NGTT inkább a GSZT tevékenységét vette át. Stratégiai kérdésekben és nem napi ügyekben illetékes. Sokszereplős fórum, ugyanakkor a kormány nem tagja, kénye, kedve szerint használja. Dr Herczog László volt munkaügyi miniszter: Az NGTT összetétele, a résztvevők kiválasztása a kormány akaratát tükrözi. A kormány által megválasztott témák kerülnek napirendre. Szándék sincs érdemi jogszabály-előkészítésre. Pataky Péter az MSZSZ elnöke: NGTT egy színház. Előképe a GSZT és nem az OÉT. Tagjai az egyházak, a civil oldal (mellesleg nagyon aktívak, viszont összetételük legitimációs kérdéseket vet fel), de a kormány nem. A törvény szerint stratégiai kérdésekről véleményt kialakító, tanácsadó testület lenne. Az OÉT törvényből megörökölve konzultációs joga van a bérről, miközben a valódi tárgyalás konzultáció, és az elmúlt évek gyakorlata alapján a VKF-ben képviselettel rendelkezők állapodnak meg. Esetenkénti összehívását a kormány kezdeményezi. Volt szakszervezeti kezdeményezés az egykulcsos adóról, napirendre került, de érdemi vita és ebből következően állásfoglalás nem született. A résztvevők hozzáállására jellemző, hogy az ülések jelentős része nem határozatképes, mert nincsenek ott a szavazásra jogosult tagok. Szakértői háttér nélkül működik. Az érdekegyeztetésre nem alkalmas. A szándék szerinti feladatainak ellátásához, minden szereplőnek hozzáállást kellene változtatnia, vagyis az országban kellene olyan kultúrának lenni, hogy közösen akarjunk, fontos, stratégiai kérdéseket megvitatni és irányokban megállapodni. Összegzés az NGTT működéséről A megállapodások számával mérhető eredményességről amellyel általában az OÉT eredményességét mérték 27 az NGTT esetében egyáltalán nem beszélhetünk, annak ellenére sem, hogy a munka törvénykönyve szerint a kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) és a garantált bérminimumot a kormány a Tanáccsal folytatott konzultációt követően állapíthatja 27 Héthy Ónodi i. m. p

16 meg. 28 Valójában azonban a bérmegállapodások nem az NGTT-ben, hanem a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) születnek. Működésével kapcsolatban nagyon jellemző a 2012-es évről szóló jelentés összegzése, miszerint a szaktárcák, illetve az illetékes szakterületek tájékoztatása alapján az NGTT-vel történő konzultációk hasznosnak bizonyultak, orientáló jellegűek voltak és hangsúlyos iránymutatásként szolgáltak a kormányzat szakmai munkájában. Konkrétumot azonban keveset találunk a jelentésben, gyakoriak az érdemi tartalmat nélkülöző megfogalmazások. Néhány példa erre: a közoktatás intézményrendszerének átalakításával kapcsolatban az NGTT az egyes társadalmi oldalak képviselete révén felvetette a fontos szempontok több szemszögből való megvizsgálását, átgondolását, kiemelte a legsürgetőbb problémákat, feladatokat, és így hozzájárult a jogszabályalkotás folyamatához ; a felnőttképzés stratégiai kérdéseivel kapcsolatban az egyes oldalak részéről elhangzott javaslatok erősítették a kidolgozott törvénytervezetben a kormányzati szándék és az egyes oldalak által elvárt szabályozási hatások koherenciáját ; az NGTT által felvetett javaslatok, megvitatásra ajánlott témák a 2013-ban megalkotandó felsőoktatási stratégia elkészítésénél figyelembe veendő szempontok lesznek. a Tanács résztvevői által ismertetett felvetések, problémák a évi költségvetési törvényjavaslat őszi módosításának folyamatába részben beépültek. Az egykulcsos adórendszerről, s annak társadalmi, gazdasági hatásairól folytatott konzultációval kapcsolatban a konzultáció elősegítette a felek közötti eszmecserét. 29 Összefoglalva tehát, a jelentésekből nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy az NGTT keretében a korábbinál eredményesebb társadalmi párbeszéd folyna, vagy hogy a Tanács tagjai által megfogalmazott vélemények, álláspontok jelentősen befolyásolták volna a gazdasági és társadalompolitikai döntéseket. Következtetések: 1. Az NGTT nem az OÉT, hanem a GSZT szerepét vette át. A GSZT oldalait (csoportulásait) az egyházak képviselőivel kibővítették és NGTT-re változtatták a nevét. Ez azért probléma, mert ellentétben a kormány állításával, az OÉT és a GSZT nem párhuzamosan működő fórumok: feladataik világosan elkülönülnek, egymással nem helyettesíthetők. Amíg az OÉT általában a kormány által előkészített törvényjavaslatokról konzultál, addig a GSZT gazdasági és társadalompolitikai stratégiákkal, a gazdaság és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos ügyekkel foglalkozik. Következésképpen az OÉT korábbi feladatai ellátatlanok maradnak. Az OÉT jogosítványai az új, mamut fórum funkciói között elolvadtak, hiszen a kormányzati cselekvés befolyásolására lényegében nincs évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (1) 29 Jelentés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évben végzett tevékenységének hasznosulásáról 16

17 lehetőség. Az OÉT-n gyakran születtek egyezségek, az NGTT kísérletet sem tesz ilyesmire Bár alapszabálya szerint az NGTT létrehozhatna állandó szakmai munkacsoportot, amely az érintett szervezetek részvételével munkaügyi kérdéseket tárgyalna, erre azonban nem került sor. Önmagában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozása is kritikája az NGTT-ben folyó szociális párbeszédnek. 3. Erősen vitatható a kormánynak az az állítása is, hogy az új fórum hatékonyabb egyeztetést eredményez. A szubszidiaritás elvének a megsértése az NGTT-ben részt vevő szervezetek egy része nyilvánvalóan csak közvetetten érintett a munka világának törvényeiben éppen hogy áttekinthetetlenebbé teszi az egyeztetést. Az pedig közismert, hogy egy nagy létszámú fórum kevésbé hatékony, kevésbé döntésképes, mint egy kis létszámú Az OÉT korántsem csak a bérekkel foglalkozott. Legalább ilyen fontos feladata volt a foglalkoztatással összefüggő jogszabályok egyeztetése. Ez a világ fejlettebb térségeiben mindenhol a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal együtt történik, ahol nincs helye más szervezeteknek. De hogy a bértárgyalásokra e fórum alkalmatlan, azt bizonyítja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) a létrehozása is. Ez a fórum konzultál a minimálbérről, bérminimumról, bérajánlásról. E fórumnak azonban (szemben az OÉT 6 szakszervezeti és 9 munkáltatói szervezetével) csak 3-3 szervezet: MGYOSZ, VOSZ, ÁFEOSZ ill. a LIGA, a Munkástanácsok és az MSZOSZ a tagja. A kormány önkényesen választotta ki a szereplőket Az OÉT és a GSZT funkcióinak összecsúsztatása ellentétes az EU-s alapelvekkel. Az EU élesen megkülönbözteti ugyanis a csupán a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel lefolytatott kétoldalú (autonóm) párbeszédet, a kormány részvételével történő háromoldalú (tripartit) tárgyalásokat és a civil szervezetek bevonásával megvalósuló sokoldalú konzultációt (civil párbeszéd). Az utóbbiban soha sem tárgyalnak munkaügyi és bérkérdésekről. 33 A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) február 22-én alakult meg a Kormány, valamint azon három-három munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet részvételével, amelyekkel már az új munka törvénykönyve előkészítésével kapcsolatban is szoros konzultációkat folytatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezek az alábbiak: Munkavállalói érdekképviseletek: Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga Szakszervezetek) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Munkáltatói érdekképviseletek Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) 30 Herczog László: Szociális párbeszéd, előadás, szerkesztett változat, Pécs október Lásd uo. 32 Lásd uo. 33 Lásd uo. 17

18 Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 34 A Fórum létrehozásáról szóló megállapodás szerint a VKF a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági tárgyú kormányzati döntések elkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórum. Célja a versenyszféra munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek és a Kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje és a szabályozási javaslatok megtárgyalása. 35 Ennek érdekében a VKF tagjai konzultálnak és egyeztetnek az alábbi témákban: versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókról, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről, a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről, valamint minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. 36 A VKF legfőbb konzultációs fóruma a testületi ülés, amelynek a miniszterelnök, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, a Fórumban tag munkavállalói és munkáltatói szervezetek vezetői, valamint a VKF Monitoring Bizottságának vezetője a tagja. Testületi ülésre szükség szerint, de naptári félévenként legalább egy alkalommal kerül sor. A testületi ülés munkáját állandó bizottságként a Monitoring Bizottság és meghatározott feladattal megbízott eseti szakmai bizottságok segítik. A Monitoring Bizottság vezetője a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, tagjai az adóügyekért felelős helyettes államtitkár, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár, továbbá a szakszervezeti és munkaadói szervezetek egy-egy képviselője, valamint a meghívott szakértők. A Monitoring Bizottság ülését szükség szerint, de legalább kéthavonként a Monitoring Bizottság vezetője hívja össze. A Monitoring Bizottságot össze kell hívni, ha azt legalább négy tag 34 Megállapodás Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának létrehozásáról és ügyrendjének megállapításáról február %BCgyrend.doc 35 Uo. 36 Uo. 18

19 közösen kezdeményezi. A Monitoring Bizottság a féléves munkatervét a tagok javaslatait figyelembe véve maga alakítja ki. A Monitoring Bizottság feladata: a) a testületi ülések előkészítése, b) a testületi ülés által meghatározott feladatok végrehajtása, c) szabályozási javaslatok kidolgozása és szakmapolitikai megvitatása, d) állásfoglalások, ajánlások, módszertani anyagok, megállapodások előkészítése, e) a jogszabályok jogalkalmazási tapasztalatainak elemzése, az ezzel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, f) a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata és gyakorlati alkalmazásának nyomon követése, g) jelentések készítése, h) a szakmai bizottságok munkájának szervezése, irányítása és ellenőrzése. Az OÉT és a VKF jogosítványainak összehasonlítása Amint ez a VKF létrehozásáról szóló megállapodásból kitűnik a Fórum célja a versenyszféra munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek és a Kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje és a szabályozási javaslatok megtárgyalása. Jogosítvány OÉT Jogosítvány VKF Tájékozódási jog Véleményezési jog gazdasági, szociális és munkaügyi kérdés, amely a szociális partnerek érdekeit jelentősen érinti A jogszabályalkotást, a törvényhozást megelőző konzultációk során, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai témákban. Konzultálnak és egyeztetnek versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókról, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, 19

20 Egyetértési jog az OÉT belső szabályait és az MKDSZ működését illetően, az ágazati érdekegyeztetés legfontosabb kérdéseire vonatkozóan, az OÉT ajánlásaival (pl. éves átlagkeresetre vonatkozó ajánlás), a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedéssel, a minimális munkabérrel, a munkaidő leghosszabb mértékével és a munkaszüneti napok körüli munkanapok átrendezésével kapcsolatban. a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről, a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről, valamint minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. 20

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3359. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. május 2011. évi törvény a Nemzeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Navracsics Tibor miniszter JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében 2012. március 31.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2011. évi tevékenységéről. 2012. március 31.

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2011. évi tevékenységéről. 2012. március 31. JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2011. évi tevékenységéről 2012. március 31. TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ELŐZMÉNYEK III. NEMZETI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TANÁCS INTÉZMÉNYE 1. A Tanács

Részletesebben

A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje

A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 21. (1) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala az Európai Unióhoz történő csatlakozással

Részletesebben

"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION. An introductory guide

SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION. An introductory guide SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION An introductory guide 1 Társadalmi párbeszéd Magyarországon Magyarországon a társadalmi párbeszéd fogalmát általában azonosan használjuk az érdekegyeztetéssel.

Részletesebben

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 3-án tartandó ülésére. Körösladány Város Önkormányzatának Polgármestere 5516 Körösladány, Dózsa György út 2. Tel:06/66/475-156 Fax:06/66/475-155 www.korosladany.hu/e-mail: jegyzo@korosladany.hu ELŐTERJESZTÉS Körösladány Város

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE I. fejezet az Országos Statisztikai Tanács jogállása Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) jogállását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

A társadalmi párbeszéd intézményei és fórumai 2010. Készült a Miniszterelnöki Hivatal, Társadalmi Párbeszéd Koordinációs Iroda gondozásában

A társadalmi párbeszéd intézményei és fórumai 2010. Készült a Miniszterelnöki Hivatal, Társadalmi Párbeszéd Koordinációs Iroda gondozásában A társadalmi párbeszéd intézményei és fórumai 2010 Készült a Miniszterelnöki Hivatal, Társadalmi Párbeszéd Koordinációs Iroda gondozásában Szerkesztette: Márkus Eszter, M. Tóth László Konzulens: Csizmár

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Szám: 02/32-25/2009. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 19-i ülésére

Szám: 02/32-25/2009. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 19-i ülésére Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/32-25/2009. E LŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő:

A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Tárgy: Oktatási Kerekasztal létrehozása Tisztelt Képviselő testület! A soron következő Testületi ülésre az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő: Indoklás: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

Részletesebben

175-35/2011. K I V O N A T Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

175-35/2011. K I V O N A T Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. ülésének könyvéből. 226/2011. (X. 26.) Kt. hat. Tét Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. október 26-ai ülés napirendi pontjait az alábbiak szerint elfogadja: 1. Tájékoztató a lejárt határidejű

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! h a t á r o z a t o t:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! h a t á r o z a t o t: 1204/A/2006.AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. évi MUNKATERVE

Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. évi MUNKATERVE Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. évi MUNKATERVE A munkaterv célja: - meghatározni a legfontosabb feladatoknak az éves végrehajtását, melyet a Képviselőtestület a nagyközség

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ 326 /2010 A tervezet a minisztérium álláspontját nem tükrözi 1 Tervezet A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére 8. napirendi pont Tárgy: Javaslat a Civilház - Integrált Közösségi Szolgáltató Tér költségvetési szerv megszüntetésére

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Szennyvíz beruházással kapcsolatos konzorciumi megállapodás Iktatószám:

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE Az IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (IPOSZ) országos gazdasági érdekképviselet pályázati

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Beszámoló az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének 8. Kongresszus óta végzett érdekvédelmi tevékenységéről

Beszámoló az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének 8. Kongresszus óta végzett érdekvédelmi tevékenységéről Beszámoló az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének 8. Kongresszus óta végzett érdekvédelmi tevékenységéről A Magyar Szakszervezeti Szövetség működése Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az előző küldöttgyűlés

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési projekt támogatási szerződésmódosítása Előadó:

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben