SZAKDOLGOZAT. Molnár Veronika 2004.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Molnár Veronika 2004."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Molnár Veronika

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A gazdaságszervezés három szintje Az Országos Érdekegyeztető Tanács A gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek tevékenységének és feladatának összehasonlítása Kis- és középvállalkozás fogalmának meghatározása III. Kisvállalkozások érdekképviselete napjainkban KÉSZ: Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Ipartestületek Országos Szövetsége, IPOSZ Magyar Iparszövetség és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ és ÁFEOSZ) A KÉSZ tagszervezeteinek összehasonlítása Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) IV. Lobbizás az Európai Unióban Érdekvédelmi szervezetek az Európai Unióban Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége Union of Industrial and Employers Confederations of Europe, UNICE Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprises, UEAPME) Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége, Euro-Coop V. Összefoglaló következtetések VI. Irodalomjegyzék VII. Mellékletek

3 I. Bevezetés A legjobban védett vállalkozó a tájékozott vállalkozó. Magyarországon a munkaadói érdekképviseletek egymástól függetlenül és különböző hatékonysággal fejtik ki vállalkozást segítő tevékenységüket. Vannak olyan érdekképviseletek, amelyek a vállalkozói kör homogenizációjának következtében a vállalkozások nagyságából fakadóan kerülnek egy érdekszférába, és amelyek kimondottan a kis- és középvállalkozói szektort képviselik. Az említett szervezetek folyamatosan egyeztetnek egymással a kis- és középvállalkozásokat érintő kérdésekben. Egységes álláspontot alakítanak ki a döntéselőkészítő időszakban, és ezt terjesztik a kormányzat elé. Dolgozatom főszereplői a Kis-és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) tagjai, melyek érdekképviseleti tevékenysége a kisvállalkozói kör egészére vonatkozó érdekek védelmét és képviseletét jelenti elsősorban a kormányzati hatóságokkal, másodsorban más hatóságokkal szemben. E mellett a szövetség tagjainak Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatait is be kívánom mutatni. Szakdolgozati munkám első fejezetében az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek helyét határozom meg a gazdaságszervezés rendszerében, illetve kitérek az egyes gazdaságszervezési szintek egymáshoz való viszonyára, kapcsolataikra. Kutatásaim során és a hétköznapokban is azt tapasztaltam, hogy nem egyértelmű a gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseleti szervezetek tevékenysége közötti különbség, ezért ezt is kifejtem dolgozatomban. Az érdekképviseleti szervezetek közül kifejezetten a kis- és középvállalkozások érdekeit képviselőkre koncentráltam ezért, fontosnak tartom a vállalkozások fogalmának meghatározását és ennek összehasonlítását az uniós normával. A második nagy egységben rátérek az általam választott négy érdekképviseleti szervezet bemutatására, feladataik ismertetésére az egyes szervezetek kialakulásától napjainkig. A történelmi áttekintésen túl a dolgozatomban olyan gazdaságpolitikai elvárások fogalmazódnak meg, melyek a kisvállalkozásokat a legjobban érintik. A KÉSZ tagjainak feladatát, belső és külső problémáit, jövőbeli lehetőségeit is felvázolom. Megemlítek egy szövetséget is, mely kvázi ernyőszervezetként képviseli az említett szervezetek érdekeit az Európai Uniós és a nemzetközi porondon. 5

4 A harmadik egységben, az Európai Unióban napjainkra általánossá vált és számunkra meglehetősen furcsa érdekérvényesítési formát, a lobbizást szeretném bemutatni. Ezt különösen fontosnak tartom, mert hazánk uniós csatlakozásával ez a gyakorlat is a mindennapok részévé válik és véleményem szerint ez a dolog még Magyarországon igencsak gyerekcipőben jár. Mindezek után kitérek az Európai Unióban működő kis- és középvállalkozásokat segítő érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekre, köztük olyanokra, melyeknek az általam bemutatott hazai szervezetek is tagjai illetve a jövőben tagjaivá válhatnak. Munkámat segítették a szervezetek belső anyagai, szakkönyvei, kiadványai, a Kereskedelmi Élet című lap. Leghatékonyabb segítséget a szervezeti vezetőkkel készített mélyinterjúk jelentették, ahol értékes információkhoz jutottam a belső működésekről. Témaválasztásomat befolyásolta, hogy családom már megszületésem óta vállalkozó, vendéglátással foglalkozik, és így naponta találkozok a felmerülő problémákkal és a kínálkozó lehetőségekkel. Fontosnak tartom az érdekképviseletek működését, nemcsak az érdekérvényesítés, hanem a segítségnyújtás szempontjából is. Például az uniós norma, a HACCP rendszer bevezetésében a KISOSZ megfelelő partnernek bizonyult és kellő információval látta el családunkat. E mellett úgy vélem az érdekképviseleti tevékenység legfontosabb feltétele, hogy az Érdekképviseleti Szövetség mögött egy olyan súlyú tagság létezzen, amely igényli az érdekképviseleti munkát. Minél többen vannak, az érdekképviselet annál erősebb és hatékonyabb. 6

5 II. A gazdaságszervezés három szintje A piacgazdaság rendszerében a gazdaságszervezés három szintje különíthető el: a makroszint, a mikroszint és a mezzoszféra. A makroszint az állami- és kormányzati szervezeteket jelenti, meghatározott törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző tevékenységgel, míg a mikroszint a vállalkozói és üzleti világ egészét. A makro- és mikroszintet illetve intézményeiket primer szféráknak is szokás nevezni, melyek jellemzője, hogy önálló, saját meghatározással léteznek, működnek. Feladataiknak és funkcióiknak meghatározott, alapvető struktúrája van. A már említett két fő szféra, a politikai-makroszint és az üzleti-állampolgári szféra között helyezkedik el a mezzoszint, melyet köztes szintnek is szoktak nevezni. Ide tartoznak a munkaadói-vállalkozói, illetve a munkavállalói oldal képviseleti szervei, és az egyéb civil szervezetek. A mezzoszféra szekunder jellegű, azaz, a köztes szféra és intézményei a makro- és/vagy a mikroszint által meghatározott közegben és az általuk kijelölt feladatok ellátására jönnek létre és működnek. 1.számú ábra A gazdaságszervezés e három szintje közötti kapcsolatot az alábbi ábra jól szemlélteti*: (forrás: Farkas György) MAKROSZINT Hatalmi, politikai, kormányzati és közigazgatási szervek, Hatóságok és intézményei MEZZOSZINT Érdekképviseletek (munkaadói, munkavállalói), Foglalkozási szervezetek (szakmai, kamarai, hivatásrendi), Civil szervezetek stb. MIKROSZINT Vállalkozói szféra : fentről lefelé az általános meghatározást és szabályozást, információnyújtást jelenti 7

6 : lentről felfelé az információnyújtást, szolgáltatást, érdekképviseletet és érdekérvényesítést mutatja meg. *ez egy egyszerűsített modell, csak két hatásmechanizmust jelez, a kapcsolatok a három szint között sokkal bonyolultabbak A köztes szféra szervezeteinek fő tevékenysége a makroszint felé az alkalmazkodás, az érdekképviselet és az információk nyújtása a vállalkozói rétegről. A mikroszféra részére pedig a tagsági kapcsolatok, a tagság megjelenítése és szolgáltatások fejlesztése jelentik a fő tevékenységi köröket. (Farkas György, 2000.) Összességében megállapítható, hogy a polgári társadalom és a piacgazdaság működésképtelen lenne a köztes szféra intézményei nélkül. Nyugat- Európában a mezzoszféra több évszázad alatt fokozatosan alakult ki. Ahol ezek megjelenését a helyi fejlődés nem termelte ki, de létrejött a piacgazdaság, ott ezeket a szerveződéseket vagy az államok kezdeményezték, vagy spontán módon, alulról szerveződve jöttek létre. Ez utóbbi jellemző Magyarországon is. Hazánkban a rendszerváltás előtt is működtek a mezzoszint szervezetei önkéntes tagsággal. A szocialista állam vezetése azonban beavatkozott működésükbe azáltal, hogy hatósági jogkörökkel látta el őket. Például a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a KISOSZ, igazolta a szakképesítést azok számára, akik kereskedői oklevelet szerettek volna kiváltani. A rendszerváltás után az állami, hatósági feladatellátás megszűnt és az eredeti egyesületek jogutódlásával létrejöttek a megyei és/vagy városi szervezeti egységek, önálló jogi státusszal. A későbbiekben ezen szervezetek hozták létre az országos szövetségeket. Ez utóbbiak viszont már alulról szerveződve alakultak ki. Míg a makro- és mikroszinten a rendszerváltás viszonylag hamar végbement, addig a köztes szféra esetében ez egy lassúbb folyamat volt. Napjainkban az elért eredmények ellenére a mezzoszféra szervezeteinek számos hiányossággal kell megküzdeniük. Megjelenítették és elfogadtatták a gazdasági érdekcsoportok és a lobbitevékenység létjogosultságát, megkérdezésük és bevonásuk a gazdaságpolitika, az átalakulás szabályozásának kérdéseibe természetessé vált. Egyes területeken és tevékenységekben bevonják őket a közigazgatási hatáskörökbe, illetve egyes feladatok végrehajtásába. Szervezetileg leképezik a magyar mikroszféra legnagyobb részét. Rövid távú makroszintű kérdésekre irányuló érdekképviseleti tevékenységük megfelel az elvárásoknak. Működésük tükrözi azt a szándékot, hogy politikamentességre törekednek. 8

7 A hiányosságok között kell megemlíteni, hogy törvényi helyzetük és a rájuk vonatkozó szabályozás befejezetlen illetve hiányos. Még nem sikerült kiépíteni a stabil vállalkozói hátteret és az egyértelmű társadalmi elismertséget. A szűkös pénzügyi adottságok, szervezeti és szakmai felkészületlenség továbbra is versenybe állít egymással érdekképviseleti, kamarai illetve államilag szervezett vállalkozástámogató szervezeteket a lobbizásban vagy a szolgáltatásokhoz szükséges források és információk megszerzésében. Nem annyira kezdeményeznek, jellemzően csak reagálnak a központi (állami-kormányzati) kezdeményezésekre illetve eseményekre. Az említet hiányosságok különböző okokra vezethetők vissza. Az érdekképviseleti szervezetek többsége a második világháború előtt már létezett, majd 1948-ig formálisan is igen komoly funkciókat töltöttek be. A szocializmus kezdetén azonban felszámolták ezeket a szervezeteket, vagyonukat elkobozták és feladataikat az állam befolyása alá helyezték, vagyis az államtól, illetve a kormányzattól függtek. A rendszerváltást követően ugyan önállósulhattak, megszabadultak az állam ellenőrzésétől, azonban napjainkig megfigyelhető sajnos, hogy a mindenkori kormánynak azóta nem érdeke a mezzoszint szervezeteinek megerősödése. Ezért maguknak a szervezeteknek kell megerősödniük, hogy az érdekcsoportok lobbija kellőképpen érvényesülhessen a törvényalkotásban. Az 1990-es években lezajlott átrendeződések során az érdekképviseleti szervezetek száma dinamikusan megnövekedett, gazdagodott a választék. Azonban sok esetben ez nem az államtól való leválást, függetlenedést jelentette. Ugyanakkor nem rendelkeztek megfelelő know-how-val, felkészültséggel, valamint pénzügyi feltételeik is rendkívül korlátozottak voltak. Elsősorban állami forrásokat és eszközöket igyekeztek igénybe venni, vagy egyéb a tagságon kívül álló hazai és külföldi források, szponzorok segítségére szorultak. Ahogy ezt már a fentiekben már említettem a mai napig fennáll. Manapság is jellemző, hogy egyes szervezetek működését a panaszok és az ellenállás jellemzi, noha egyre inkább a közös érdekű kezdeményezések, programok, projektek hódítanak teret. A 90-es évek közepéig jellemző volt, hogy az egyes szervezetek versengtek egymással hol az új tagokért, hol egymás besározásáért. A vezetők többsége ugyanakkor nem a szervezetük piacgazdaság-konformmá tételével foglalkozott, hanem vagy az adott szervezet vezetésének átvételével, megragadásával volt elfoglalva, vagy ezáltal új pozíciók szerzésével. Sokan pedig mindezzel az időközben elvesztett pozíciók helyett kerestek kárpótlást. (Farkas György, 2000.) 9

8 Ez a zavaros, egyre kevésbé áttekinthető helyzet kiváló lehetőséget nyújtott az állam és képviselői számára az oszd meg és uralkodj elvének érvényesítésére már amennyiben egyáltalán foglalkoztak ezen szervezetekkel. Az említett folyamatok, hiányosságok pedig a mai napig éreztetik hatásukat. 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács A három szint közötti együttműködést biztosítja a július 26-án újjáalakult Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), mely az országos szintű érdekegyeztetés legátfogóbb fóruma és egyben az Országos Munkaügyi Tanács jogutódja. Az OÉT célja a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, közös álláspontot tükröző megállapodások kialakítása, az esetleges országos méretű konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák megvizsgálása. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témaköröket, jogszabály-tervezeteket. Az OÉT funkciója, hogy intézményi keretet nyújtson a kormány és a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak, országos szinten gyakorolja a munkaügyi kapcsolatokat. Konzultál a foglalkozáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelem-elosztást érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról. Véleményt formál, illetve törvényi felhatalmazás esetén megállapodik a munkaviszonyt érintő, valamint a legfontosabb gazdasági jogszabályokról (törvényekről, rendeletekről). Az OÉT munkáját plenáris ülésen, szakfórumokban, szakbizottságokban, munkacsoportokban, soros elnöki találkozón, valamint írásos észrevételek alapján végzi. A munkavállalók, illetve a munkáltatók országos érdekképviseleti szervének minősül és az OÉT tagja lehet, az a munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseleti szövetség, melynek székhelye Magyarországon van, érvényes alapszabállyal, képviseleti szervezettel rendelkezik, és létrejöttétől folyamatosan működik. Legalább öt nemzetgazdasági ágban és legalább tizenöt alágazatban tevékenykedő és bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik, melyek igazoltan legalább nyolc, különböző megyében működő területi szervezettel működnek. Az OÉT egyetértési, véleményezési és tájékozódási jogosítványokkal rendelkezik. Véleményem szerint az OÉT létezése és működése elengedhetetlen a munkaadói- és vállalói érdekérvényesítés szempontjából. De nekem úgy tűnik, hogy az OÉT hasonló helyzetben van, 10

9 mint pár évvel ezelőtt az Unió Parlamentje. Ez alatt azt értem, hogy kirakat jelleggel működik, tényleges hatáskörökkel nem rendelkezik, csak a kedélyek megnyugtatása miatt létezik. 2. A gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek tevékenységének és feladatának összehasonlítása Dolgozatomban a munkaakadói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekről szeretnék bővebben írni. Úgy gondolom hasznos tisztázni a különbséget a gazdasági kamarák és az említett gazdasági érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek feladatai és hatáskörei között. Az évi CXXI. Törvény rendelkezik a gazdasági kamarákról. A törvény értelmében a kamarák feladata, hogy.. e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. (1999.CXXI.tv bekezdés) Vagyis ennek értelmében a gazdasági kamara összgazdasági érdekeket kell, hogy képviseljen, nem az egyes vállalkozásokat. Ezt a 14. is határozottan kimondja: A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el. A gazdasági kamarák feladatit az évi CXXI. Tv határozza meg. Ennek alapján a gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben előmozdítják a gazdasági tevékenység fejlődését, a nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását. Közreműködnek az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben illetve végzik a mesterképzést és mestervizsgáztatást. A külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek; A gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, ezek érvényesülését figyelemmel kísérik, szabályok megsértése esetén figyelmeztetéssel élnek és jogszabálysértés esetén megteszik a szükséges intézkedéseket. 11

10 Az évi kamarai törvényt csak egy pontban módosították 2000-ben. A évi CVIII. Tv. értelmében a kamarai tagság kötelező érvénye megszűnt és így az önkéntessé vált. Az egyes gazdasági érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek az alapszabályukban rögzített feladatok ellátására kötelezettek. Vannak azonban szabályok, amelyek minden szervezetre egyaránt vonatkoznak. Törvényben szabályozott módon és keretek között érdekképviseletet lát el a tagok és a szervezet érdekében. A gazdasági érdekképviseletek a tagok érdekeinek képviseletét látja el a helyi, állami, társadalmi szervek, valamint más szervezetek irányában. A tagok érdekeit kifejezve részt vesz a jogszabályok véleményezésében, kezdeményezi a jogszabályok, illetve jogszabály módosítások megalkotását. Az érdekképviseleti munka hatékonyságának növelése érdekében ellátja a tagok érdekképviseleti tevékenységét és az annak ellátásához szükséges információs hálózatot folyamatosan működteti. Tevékenyen részt vállal az általuk képviselt réteg tevékenységével kapcsolatos alapvető ismeretek széleskörű megismertetésében, ennek keretében időszakos lapot és más kiadványokat ad ki, oktatási és továbbképzési lehetőségeket tár fel és ezek lebonyolítását szervezi. Tagsága egészét, vagy egyes csoportját érintő jogi, gazdasági, pénzügyi kérdésekben véleményét megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetek felé továbbítja, ezekkel képviselői útján kapcsolatot tart fenn. Tagjai részére térítés nélkül adó, társadalombiztosítási, munkaügyi és számviteli kérdésekben állásfoglalásokat szerez be. Adatbázisa révén információt nyújthat beszerzési forrásokról, üzleti lehetőségekről, partnerekről, munkahelyekről, szakképzési lehetőségekről stb. Összefoglalva megállapítható, hogy a kamarák és az érdekvédelmi szervezetek feladatrendszere törvényben meghatározott mindkét esetben, hisz a kamarákra a már fent említett törvény vonatkozik, míg az érdekképviseleti szervezetek esetében az egyesülési jog és az egyes alapszabályok az irányadóak. Mind a kamarák, mind az érdekvédelmi szervezetek részt vesznek az állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések 12

11 előkészítésében. Összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat és fellépnek a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok megsértőivel szemben. Együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal. Ugyanakkor csak a kamarákra jellemző a származási igazolások és bizonyítványok kiállítása és hitelesítése, valamint békéltető testületek létrehozása és működtetése. A kamarák és az érdekképviseleti szervezetek egyaránt közreműködnek a szakképzésben. Míg a kamarák mesterképzést és mestervizsgáztatást végeznek, vizsgabizottsági tagokat delegálnak és ellenőrzik a szakképző helyeket, addig az érdekképviseleti szervezetek szakképesítést biztosító tanfolyamokat szerveznek és bonyolítanak le. Mindkét szervezetre jellemző, hogy vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és egyéb rendezvényeket szerveznek. Információs hálózatot működtetnek. Tájékoztatnak a gazdasággal összefüggő jogszabályokról, valamint kezdeményezik ezek módosítását országos és helyi szinten egyaránt. Kiadványokat, időszakos lapokat, hírlevelet adnak ki. A jelenlegi kamarai rendszer önkéntes tagságra épül, megtartva köztestületi státuszát és közjogi feladatait. Mindez abban nyilvánul meg, hogy a feladatokat nemcsak tagjai, hanem a teljes gazdaság vonatkozásában látja el, vagyis a gazdaság általános érdekeit érvényesíti. Az érdekvédelmi szervezetek kifejezetten tagjaikra koncentrálnak, és azok érdekeit próbálják meg minél hatékonyabban érvényesíteni. 13

12 3. Kis- és középvállalkozás fogalmának meghatározása Mivel dolgozatom további részében a mikro- kis- és középvállalkozások érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteit szeretném bemutatni Magyarországon és az Európai Unióban, ezért elengedhetetlennek tartom ezen vállalkozástípusok fogalmának tisztázását. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása Magyarországon 1. számú táblázat Kis-és Kisvállalkozás Mikrovállalkozás középvállalkozás Összes foglalkoztatott 250 főnél kevesebb 50 főnél kevesebb 10 főnél kevesebb létszám Éves nettó árbevétel Legfeljebb 4 milliárd forint Legfeljebb 700 millió forint Legfeljebb 700millió forint Mérleg főösszeg Legfeljebb 2,7 milliárd forint Legfeljebb 500 millió forint Legfeljebb 500 millió forint Forrás: évi XCV. törvény Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően fokozottan figyelemmel kell lennie a hazai támogatási rendszernek az uniós támogatási rendszerre, lehetőségekre, továbbá arra, hogy a magyarországi vállalkozások versenyképességét az egész uniós piacon, mint belpiacon jelen lévő vállalkozásokkal szemben kell megőrizni. A csatlakozást követően az Unióban elfogadott definícióval javasolt meghatározni a mikro-, kis- és középvállalkozások körét, mert az uniós támogatások az uniós vállalkozói kategóriákat veszik figyelembe. A hazai KKV-definíció mára már nem megfelelően igazodik a valós vállalkozói struktúrához, valamint ez a meghatározás szükséges a megfigyelhetőséget, összehasonlíthatóságot, mérhetőséget lehetővé tévő felmérések, statisztikák készítéséhez. Ennek következtében a évi XCV. törvény módosítására tett javaslat elkészült és jelenleg többek között az érdekképviseleti szervezetek számára is kiküldésre került véleményezés céljából. 14

13 A mikro-, kis-és középvállalkozások meghatározása az Európai Unióban 2. számú táblázat Kis-és Kisvállalkozás Mikrovállalkozás középvállalkozás Összes foglalkoztatott 250 főnél kevesebb Legfeljebb 50 fő Legfeljebb 10 fő létszáma Éves nettó árbevétel Nem haladja meg az 50 millió eurót* Nem haladhatja meg a 10 millió eurót* Nem haladhatja meg a 2 millió eurót* Mérlegfőösszeg Nem haladja meg a 43* millió eurót Nem haladhatja meg a 10 millió eurót* Nem haladhatja meg a 2 millió eurót* Forrás: évi XCV. törvény módosító javaslata illetve annak megfelelő forint összeget Az alapvető különbség a két definíció között abban áll, hogy Magyarországon még mindig a létszám alapján különböztetik meg az egyes vállalkozási formákat, hiszen a kis- és a mikrovállalkozások besorolásánál az éves nettó árbevétel is és a mérlegfőösszeg is megegyezik, csak a foglalkoztatottak alapján tesz a törvény különbséget. A két megközelítés között szembetűnő az árbevétel és a mérlegfőösszeg mértéke közötti eltérés. Az uniós meghatározás szerint a kis- és középvállalkozások jóval nagyobb bevételt produkálhatnk, majdnem tízszeresét (12,5 milliárd forint) a hazánkban hatályos törvény által meghatározott összegnek. Ez érvényes a kisvállalkozásokra is, ahol az éves árbevétel és a mérlegfőösszeg elérheti a 2,5 milliárd forintot is. Ugyanakkor a mikrovállalkozások esetében az EU-s normatíva szerint az éves nettó árbevétel 200 millió forinttal kevesebb, mint a hazai szabályozás szerint. Az eltérés elsősorban a magyar vállalkozások alacsonyabb termelékenységéből fakad. Ennek oka a cégek tőkeszegénységével függ össze, ezáltal korszerűtlenebb technológiákkal kénytelenek beérni. Nem képesek a modern gépek, gyártósorok beszerzésére, nagyobb mértékben támaszkodnak az élőmunkára, amely a hatékonyságot rontja elsősorban a termelő szektorban. 15

14 III. Kisvállalkozások érdekképviselete napjainkban Az elmúlt időszak fogalmi kategóriáit új kategóriákra kell felváltani, hiszen az egyéni vállalkozók, illetve a kis társaságok közül egyes vállalkozások kezdenek középvállalkozássá felnőni, miközben más vállalkozások megmaradtak a hagyományos családi vállalkozások szintjén. Ez utóbbiak esetében a kialakult helyzetük nem azt jelenti sokszor, hogy nem lennének képesek fejlődni, hanem azt is, hogy az adott területen és tevékenységükben ez az optimális mérete a vállalkozásoknak, tehát a fejlődésnek, a középvállalkozóvá történő felnövésnek nincs élettere. Mindez azt jelenti, hogy a hagyományos vállalkozói fogalmat, amelyet még a 80-as évek végén, 90-es évek elején használtak, pontosítani kell és a nemzetközi szakirodalom szerint megkülönböztethetünk mikro vállalkozást, valamint kis- és középvállalkozást. A bemutatni kívánt érdekképviseletek által képviselt vállalkozások körében ma Magyarországon elsősorban a mikro- és kisvállalkozások mérete jellemző és ennek gyökerei a kis vállalkozói kör kialakulásában keresendők. A családi hagyományokon alapuló vállalkozások a nagyvállalati szektor mellett jöttek létre, majd a nagyvállalati szektor részleges összeomlása után és a munkanélküliség ugrásszerű növekedésével létrejövő más vállalkozások pedig kényszerpályán születtek. Mindezek azt jelentik, hogy a hazai kisvállalkozások körében nem volt eredeti tőkefelhalmozás, kialakulásában sok a kényszer, illetve a családias munkavégzés jellege. A vállalkozói réteg robbanásszerű növekedésével természetesen az is együtt járt, hogy a vállalkozás jellemzően nem tőkebefektetéssel, hanem a vállalkozó személyes munkavégzésén alapult, ezért a mikro vállalkozások száma ma Magyarországon meghaladja az európai átlagot. A vállalkozói körön belül megállapítható, hogy egy részük a vállalkozói formát jövedelem kiegészítésként gyakorolja, azaz a vállalkozók közel 1/3-a mellékfoglalkozású, közel 10%-a nyugdíjas. Jelenleg az összes egyéni vállalkozók 1/3-a működik a kereskedelemben és közel 40%-a Budapesten vagy Pest megyében. A Magyarországon működő mikro vállalkozások a gazdasági élet szereplőinek több, mint 95%-át teszik ki, amely alátámasztja azt a megállapítást, hogy a vállalkozások döntő hányada még ma is családi munkavégzést folytató mikro szintű vállalkozás. 16

15 A gazdasági körülmények, a multinacionális cégek megjelenése Magyarországon azt eredményezte, hogy még inkább felerősödik a tőkéhez és a hitelhez való hozzájutás hiánya e vállalkozói körben, mert miközben az állam preferált célként jelöli meg e vállalkozások támogatását, a gyakorlati lehetőségek ennek hiányát mutatják. Ebben a gazdasági helyzetben a fenti körülmények következtében még inkább felerősödik az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység szükségessége. 1. KÉSZ: Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség A Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetséget (KÉSZ) 1998-ba hozta létre az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos szövetsége (IPOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) együttműködési megállapodás megkötésével. A szövetség létrehozásának célja a kis- és középvállalkozások hatékonyabb, koncentráltabb összehangolt érdekképviseletének megvalósítása. Az országos szinten megkötött együttműködési megállapodás mellett megyei szintű megállapodás is született, valamint a KÉSZ a Gazdasági Minisztériummal is kötött együttműködési megállapodást. A továbbiakban a KÉSZ tagszervezeteit és érdekképviseleti illetve érdekvédelmi munkájukat szeretném bemutatni. 17

16 2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Történelmi áttekintés Már az I. Világháború előtt megalakultak Magyarországon a különböző nagykereskedelmi és kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezetek. Az első modern és országos hatáskörű érdekképviseleti testület a század elején, 1904-ben jött létre, Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) néven ban a kereskedelemben működő jelentősebb általános és szakmai érdekvédelmi testületek és egyéb egyesületek száma elérte a húszat, ilyenek voltak például: Fűszerkereskedők Országos Egyesülete, Magyar Bőrkereskedők Országos Egyesülete stb. A II. Világháborút követő időszakban mindenki többé-kevésbé kereskedő lett. Az élelmiszerhez, tüzelőhöz, az alapvető cikkekhez való hozzájutás csak igen ritka és szerencsés esetben történhetett szabályos vásárlás útján. Cserekereskedelem indult meg, melyet hosszú időre elnyúló és a világtörténelem legnagyobb inflációja csak felerősített. Cserekereskedelemre rendeződtek be a családok és később a létezés szinte egyetlen lehetőségeként az ipari üzemek, a bányák is ezt választották. A gazdasági élet normalizálására kifejtett erőfeszítések közben a kereskedők újra létrehívták, helyreállították a régi érdekképviseleti szervezeteket, így 1946-ban megalakult a Magyar Kereskedők országos Központi Szövetsége (KOKSZ), mely tulajdonképpen a már említett OMKE érdekképviseleti szervnek a jogutódja. A KISOSZ, mint Érdekképviseleti Szervezet kialakulása 1946-ban a KOKSZ-nak 30 tagegyesülete volt, de év elején elkezdődött a testület bomlása és elindult egy új érdekvédelmi szervezet megalakítása januárjában alakult egy ideiglenes közös szervezet a kereskedők és a kisiparosok részére, mely a KÉKOSZ nevet viselte, majd márciusban megalakult a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a KISOSZ, melynek rövidesen a budapesti nagy szakmai szervezetek (Textilkereskedők Országos Szervezete, a Vásári és Piaci Kereskedők Ipartestülete, a KÉKOSZ, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete.stb.) is tagjai lettek. 18

17 1947.tavasza egyértelműen új szakaszt nyitott meg az érdekképviseleti munkában. Egyre határozottabban fogalmazódott meg a kis üzletek tulajdonosainak igénye, hogy sorsuk ne kötődjön a nagykereskedőkhöz, vagy az exportőrökhöz. A megalakult KISOSZ egyre inkább meghatározó szerepet töltött be az érdekképviseleti munka irányításában, s igen sok esetben az akkori kormányzat által diktált, sokszor egyáltalán nem népszerű feladatok megoldásában telén törvény jelent meg, mely szabályozta az érdekképviseleti intézményi rendszert az országban. A kereskedelmi és iparkamarák tevékenységének egy részét a KISOSZ-ra, másik részét az akkori KIOSZ-ra (Kisiparosok Országos Szervezete ruházta át. Bizonyos fokú állami feladatok lebontására is sor került, de úgy, hogy a kormány mindig vigyázott arra, hogy a végleges utasítások, rendeletek végrehajtása csak az ő jóváhagyásával történhessen ban Budapesten az üzletek száma 20600, Szegeden például 1350, Debrecenben 1160, Miskolcon 1100, Pécsett Ekkor még Budapesten 51 emberre jutott egy kereskedés, a megyei városokban 96 lélekre jutott egy üzlet. A megyék között már ebben az időben is Pest megye állt az élen, majd Somogy következett. A szakmai statisztikákból a vegyes kereskedések száma messze kiugrik, közel vegyeskereskedő után élelmiszerkereskedő, 8500 textilkereskedő, 7000 agrárkereskedő és 550 csarnoki, piaci és utcai árus van regisztrálva ebben az időszakban ben már fő volt a kereskedők létszáma, ebből kiskereskedő 39000, vendéglátó ben fő regisztrált magánkereskedő volt, ebből kereskedő 27930, vendéglátó 10172, egyéb ban már fő a magánkereskedők száma, ebből kereskedő 77189, vendéglátós 23636, egyéb fő, amelyből 1480 nagykereskedő, 356 fő külkereskedő. A tényszámok is bizonyítják, hogy mekkora változáson ment keresztül a közel fél évszázad alatt a magánkereskedelem és megállapítható, hogy valamennyi szakmában jelentősen nőtt számuk. Az előbbiekben leírtakból kitűnik, hogy állandó mozgásban, hullámzásban volt a KISOSZ érdekképviseleti munkája ben a megyei szervezetek részéről egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy a KISOSZ-on belül, de jogilag is önállóan végezhessék érdekképviseleti munkájukat, biztosítva ezzel a szabad mozgásteret és a gyors döntéshozatal lehetőségét számukra. 19

18 Ezen igény jogosságát elismerve az évi II. törvény Az egyesülési jogról szóló törvény 20. -a alapján úgy döntött 1991 májusában a KISOSZ Országos Küldöttgyűlése, hogy feloszlatja a Kiskereskedők Országos Szövetségét és ezzel egy időben megalakultak önálló szervezetként a megyei tagegyesületek és a budapesti szervezetek. A tagegyesületek létrehozták a Kereskedők Országos Szövetségét, melynek későbbi neve a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége lett. Teljesen át kellett dolgozni az érdekképviseleti munkát, az új igényekhez, álláspontokhoz kellett igazítani valamint a tömegesen megjelent rendeleteknek megfelelően. A KISOSZ napjainkban Jelenleg a KISOSZ 22 jogilag önálló tagegyesülettel működik, melyből 19 megyei, 2 budapesti és egy mutatványos tagegyesület. A szakmai apparátus központja a Budapesten működő Országos Központ nem irányító, hanem útmutató, segítő szerepet tölt be a tagegyesületek életében. Összekötő láncszemet alkot a kormány, a minisztériumok, és az egyéb szervek, valamint a tagegyesületek között, akik közvetlen kapcsolatban állnak kereskedő-vendéglátó tagjaikkal. A KISOSZ által képviselt vállalkozások köre napjainkban döntően egyéni vállalkozási formában, kisebb mértékben társas vállalkozási formában működő kis- és középvállalkozók. A szervezet tagságát alkotó vállalkozások alapvető érdeke a gazdaság és a jogi környezet stabilitása, a kiszámítható elvonási és támogatási rendszer. Természetesen a kisvállalkozások eredményességének is első számú tényezői a gazdaság növekedése és az infláció csökkentése, melyek együtt növelik a belső fogyasztást. Mivel a bolti kiskereskedők és a vendéglátó egységek a belföldi piacon működnek, esetükben az eredményességet csak a növekvő belföldi fogyasztás jelenti, az export növekedésének hatása csak áttételesen jelentkezik. Az utóbbi években a magyar gazdaság hajtómotorja elsősorban a letelepedett multinacionális cégek exporttevékenysége volt, s ez még mindig tart. A makrogazdasági eredmények is e körben jelentkeznek és egyúttal sokkal kedvezőbb képet mutatnak, mint a kisvállalkozások helyzetelemzése. 20

19 Makrogazdasági körülmények és a kisvállalkozások A KISOSZ elsősorban olyan gazdaságpolitikát kíván támogatni, amely az átlagon felüli gazdasági növekedés feltételeinek biztosításával együtt a belföldi kereslet növekedését eredményezi. Ennek megfelelően célként fogalmazódik meg, hogy emelkedjen a lakosság reál jövedelme, mely fizetőképes belföldi keresletként jelenjen meg a kisvállalkozásoknál. Összefoglalva: a szervezet támogat minden olyan gazdaságpolitikát, amely stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít a gazdasági élet szereplőinek, megteremti a gazdasági növekedés feltételeit és az ebből eredő költségvetési többletbevételekből a gazdaságot, a belföldi keresletet és kiemelten a kisvállalkozásokat önálló programmal támogatja. A vállalkozói fogalomrendszer újraszabályozása A KISOSZ már régóta kezdeményezte az egyéni vállalkozásról szóló törvény módosítását, melynek során javasolta, hogy a saját tőkével, saját kockázatra végzett gazdasági tevékenységű egyéni vállalkozásoktól különböztessék meg az egyéb jövedelemszerző tevékenységet folytató magánszemély kategóriáját. A javaslat hátterében az a magyar sajátosság áll, hogy nagyon sokan rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal kizárólag adózási, elszámolási, vagy technikai okok miatt, miközben kvázi alkalmazottként dolgoznak, hiszen vállalkozóként csak egy megbízónak végezhetnek folyamatos tevékenységet, tőkebefektetés nélkül, határozott összegű vagy tarifájú megbízási vagy vállalkozási díjért. Az Európai Unió ugyanakkor az önfoglalkoztató fogalmával próbálja meg a legkisebb vállalkozás kezelését. Mindez azt indokolja, hogy a vállalkozói fogalomrendszert célszerű újraszabályozni egyrészről az uniós fogalomrendszerhez közelítve, másrészről figyelembe véve a magyar sajátosságokat. Talán a legegyszerűbb megközelítési forma a vállalkozás méretének figyelembe vétele, mert az meghatározza, hogy a kisvállalkozó mennyire tud megfelelni egy összetett szabályozó rendszernek, azaz ehhez kell igazítani az adminisztrációs és szabályozási környezetet. Ez pedig vállalkozási formától is független lehet, hiszen egy egyéni vállalkozó is foglalkoztathat főt, vagy többet, és működhet úgy is, hogy egy családhoz tartozó két tulajdonos dolgozik csak. Ezért támogatja a KISOSZ az önfoglalkoztató definíciójának bevezetését. 21

20 Hagyományos érdekképviseleti tevékenység A hagyományos érdekképviseleti tevékenység a kisvállalkozói kör egészére vonatkozó érdekek védelmét és képviseletét jelenti elsősorban a kormányzati szervekkel és a helyi önkormányzatokkal, másodsorban más hatóságokkal szemben. A KISOSZ megalakulásától tagja volt a többször átalakult Országos Érdekegyeztető Tanácsnak és szakbizottságainak, az Országos Munkaügyi Tanácsnak és bizottságainak, a Nemzeti ILO Tanácsnak, az Európai Integrációs Tanácsnak és az Országos Szakképzési Tanácsnak. Mint érdekképviselet kézhez kapja a vállalkozói körét érintő jogszabálytervezeteket, azokról a KISOSZ szakemberei véleményt alakítanak ki, adott esetben önálló kezdeményezéssel élnek. A törvényi kezdeményezések és véleményezések sorárából mindig kiemelkedik egyrészről a társadalombiztosítással és az adózással kapcsolatos törvények és jogszabályok köre, másrészt a munkavégzéssel és a gazdasági versenyhelyzettel kapcsolatos kérdések. Itt külön ki kell emelni, hogy mind a társadalombiztosítási, mind adózási kérdésekben a KISOSZ önálló koncepciót alakít ki vállalkozói körére, amelyet folyamatosan próbál a kormányzattal szemben érvényesíteni. A KISOSZ véleménye ugyanis az, hogy nem lehet adózási, számviteli szempontból egy kalap alá venni az önálló szervezeti egységekkel és ügyintéző apparátussal működő nagyvállalatokat, valamint e tipikusan családi munkavégzésen alapuló mikro- és kisvállalkozásokat. A kormányzat az egységes adórendszer védelmében csak nagyon lassan enged a KISOSZ elképzeléseinek, ugyanakkor egyre több szövetségese van a KISOSZ-nak, az európai példákon felbuzdulva magában a kormányzatban is, abban a kérdésben, hogy a családi munkaerőn alapuló mikrovállalkozásokat teljesen külön törvényi szabályozás alá kell venni. A jogi véleményezéseken túl a KISOSZ természetesen együttműködésre törekszik már az ellenőrzés során kialakult egységes értelmezés érdekében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az ÁNTSZ, valamint a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szervezetével is. 22

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE Az IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (IPOSZ) országos gazdasági érdekképviselet pályázati

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja:

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja: Az alábbi címre kérjük kitöltve visszaküldeni: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Koordinációs és Marketing Igazgatóság 1372 Budapest 5., Pf.: 452 ADATLAP Melléklet a vállalkozási exportra való szakmai

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Egészségügyben Dolgozó. Szociális Munkások Országos Egyesülete

Egészségügyben Dolgozó. Szociális Munkások Országos Egyesülete Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete "Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna." I.

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki

Pályázati felhívás. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesül, az a személy, aki Pályázati felhívás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége pályázatot hirdet megyei Szakmai vizsgabizottsági tagi névjegyzékébe történő felvételre 1. A pályázati kiírás célja:

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK

FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA-KAMARAI FELADATOK JAKAB TAMÁS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA mb. HEVES MEGYEI IGAZGATÓ Eger, 2014 08. 26. Jogszabályi háttér áttekintése A mező- és erdőgazdasági földek

Részletesebben

Intézményvezető álláspályázat

Intézményvezető álláspályázat Intézményvezető álláspályázat A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Székesfehérvár, Városház tér 1.) pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL. MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Veszprém, Stromfeld Aurél utca 9/E V.l13. Veszprém, 2012.

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV Kecskemét, 2013. január 28. elnök 1 AZ EGYESÜLET FŐBB ADATAI Név: Rövid név: Székhely: Bírósági határozat száma: Városfejlesztők

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12492. számú törvényjavaslat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. szeptember 2013. évi... törvény

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat a helyi vállalkozások munkahelyteremtő és foglalkoztatás-ösztönző programjáról szóló 18/2011. (IX. 20.) rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben