A KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA. SZCZECIN, december

Átírás

1 A KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA SZCZECIN, december 1

2 A következő nevű Társulás alulírott alapító Tagjai: KÖZÉP-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS 1) Nyugat-Tengermelléki Vajdaság, székhelye Szczecin, Lengyel Köztársaság, 2) Lubuski Vajdaság, székhelye Zielona Góra, Lengyel Köztársaság, 3) Vas megye, székhelye Szombathely, Magyarország, 4) Zala megye, székhelye Zalaegerszeg, Magyarország, 5) Skania Régió, székhelye Kristianstad, Svéd Királyság a (a) A december 12-én, Szczecinben aláírt, a Közép-Európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (a továbbiakban: "Társulás") létrehozásáról döntő Egyezmény (a továbbiakban: "Egyezmény"), (b) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló rendelete (2006. július 5.) (a továbbiakban: "Rendelet"), (c) A november 7-i, az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 218. sz., 1390 poz, a későbbi módosításokkal) (a továbbiakban "Törvény"), (d) A Külügyminiszter június 17-i, az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások Nyilvántartásának vezetéséről szóló rendelete (Hivatalos Közlöny, 105 sz., 875 poz) alapján az alábbiakban egyhangúan elfogadjuk a jelen Alapszabályt (a továbbiakban "Alapszabály") és jogi személyiséggel rendelkező szervezetet hozunk létre. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közép-Európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás a preambulumban említett szabályok alapján működő csoportosulás. A fent említett jogszabályokkal nem szabályozott kérdésekben a Csoportosulás tekintetében a megfelelő lengyel jogszabályokat, különösképpen az április 7-i, az egyesülési jogról szóló törvényt (Hivatalos Közlöny 2001, 79 sz., 855 poz, a későbbi módosításokkal) kell alkalmazni. A 2013.december 12-én Szczecinben aláírt, a Közép-Európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás létrehozásáról döntő Egyezmény Határozatai a jelen Alapszabály szerves részét képezik. 2

3 2. 1. Az Európai Területi Társulás elnevezése Közép-Európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, melynek rövidített elnevezése lengyel nyelven: ŚKT EUWT z o.o., angol nyelven: Central European Transport Corridor Limited Liability European Grouping of Territorial Co-operation, rövidített elnevezése angol nyelven: CETC-EGTC Ltd.; cseh nyelven: Evropské seskupení pro územní spolupráci s ručením omezeným, rövidített elnevezése cseh nyelven: SEDK - ESÚS s.r.o; horvát nyelven: Srednjoeuropski transportni koridor Europske skupine teritorijalne suradnje s ograničenom odgovornošću, rövidített elnevezése horvát nyelven: STK ESTS d.o.o.; magyar nyelven: Közép-európai Közlekedési Folyosó Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, rövidített elnevezése magyar nyelven: KEKF ETT; svéd nyelven: Centraleuropeiska transportkorridoren med begränsat ansvar europeisk gruppering för territoriellt samarbete, rövidített elnevezése svéd nyelven: CETC-EGTS AB; valamint szlovák nyelven: Európske zoskupenie územnej spolupráce s ručením obmedzeným týkajúce sa Stredoeurópskeho dopravného koridoru, rövidített elnevezése szlovák nyelven: EZÚS-CETC s.r.o.. II. FEJEZET A TÁRSULÁS TAGJAI, A TÁRSULÁS SZÉKHELYE, TERÜLETI KITERJEDÉSE ÉS MŰKÖDÉSI IDEJE A ETT alapítói: 1) Nyugat-Tengermelléki Vajdaság, székhelye Szczecin, ul. Korsarzy 34, Szczecin, Lengyel Köztársaság, 2) Lubuski Vajdaság, székhelye Zielona Góra, ul. Podgórna 7, Zielona Góra, Lengyel Köztársaság, 3) Vas megye, székhelye Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1, 9700 Szombathely, Magyarország, 4) Zala megye, székhelye Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső u. 10, 8900 Zalaegerszeg, Magyarország, 5) Skania Régió, székhelye Kristianstad, J A Hedlunds, SE , Svéd Királyság. 2. A Társulás létrehozása és bejegyzése után a tagok száma elsődlegesen a következő módokon: csatlakozással, kilépéssel, átvétellel történő összevonással, összevonással és felosztással módosulhat. 3. Megfigyelői státusszal társult tag lehet a Rendelet 3. cikkelyében meghatározott alany, amelyik: (a) az idevágó hazai jogszabályok és/vagy nemzetközi megállapodások alapján beléphet vagy csatlakozhat a Társuláshoz, valamint (b) a meghatalmazott szerve révén kifejezte szándékát a Társuláshoz való csatlakozással és a Társulásban az Alapszabály szerinti formában és tartalommal való részvétellel kapcsolatban, valamint 3

4 (c) Társulási tagságára irányuló indítványát a Társulás Közgyűlése elfogadta. 4. A megfigyelői státusszal társult tag nem rendelkezik szavazati joggal, nem választhat és nem választható a Társulás vezetőségébe, de részt vehet a Társulás munkáiban és igénybe veheti szolgáltatásait. 5. A megfigyelői státusszal társult tag joga különösképpen: a) a Társulás találkozóin való részvétel, b) meghívott szereplőként konzultálási jog, valamint c) ajánlások és kezdeményezések bejelentése a Társulás valamennyi szervéhez. 6. A megfigyelői státusszal társult tag kötelezettsége különösképpen: (d) a Társulási célok végrehajtásának támogatása, valamint (e) az Egyezményből és az Alapszabályból eredő egyéb kötelezettségek ellátása. 7. A Társulás a Közgyűlés határozata nélkül, az Egyezmény és az Alapszabály módosítása nélkül további jogokat adhat a megfigyelői státusszal társult tagnak, a megfigyelői státusszal társult tag az idevágó szabályozások alapján vállalhat az Alapszabályban meghatározottakon kívüli további kötelezettségeket és teljesítéseket. Az ilyen jogok adása vagy az ilyen kötelezettségek vállalása nem ütközhet, elsődlegesen a megfigyelői státusszal társult tag államának belső szabályozásaiba és/vagy a megfigyelői státusszal társult tag állama által kötött nemzetközi szerződésbe. A megfigyelői státusszal társult tag által teljesített kötelezettségeket részletesen a Társulással kötött külön megállapodásban kell rögzíteni. 8. A megfigyelői státusszal társult tag nem fizet tagdíjat a Társulás számára, de részt vállalhat a Társulás tevékenysége költségeinek támogatásában, a Közgyűlés által megállapított mértékben. 9. A megfigyelői státusszal társult tag nem lehet a Társulás által kapott támogatás befogadója, de részt vehet a Társulás által támogatott tevékenységben, a Közgyűlés által megállapított, a Társulás számára megtérítendő megfelelő pénzügyi kompenzáció ellenében. 10. A megfigyelői státusszal társult tag normál taggá válhat, amennyiben teljesíti a normál tagsággal kapcsolatos valamennyi feltételt és követelményt, valamint a Közgyűléshez intézett beadványában kéri a tagsági státusza megváltoztatását, melyet a Közgyűlés elfogad A területi kiterjedés, melyen a Társulás feladatait elláthatja, a jelen Alapszabály bek. 1 pontja bek. 5 pontjában említett terület. 1. Az ETT székhelye a Lengyel Köztársaság Nyugat-Tengermelléki Vajdaságában fekvő Szczecin városa. 5. Az ETT-t határozatlan időre hozzák létre. 4

5 III. FEJEZET A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATAI A Társulás létrehozásának célja a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködés elősegítése és támogatása, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, elsődlegesen a következő célú területi együttműködési projektek vagy programok megvalósítása révén: a) A közlekedési hozzáférés fejlődésének támogatása a Társulás tevékenységi kiterjedésében az észak-déli multimodális közlekedési korridor mentén a Balti-tengertől az Adriai-tengerig, valamint az esetleges Fekete-tenger irányú leágazás mentén, b) A résztvevő régiók gazdasági fejlődésének folyamatos támogatása, ami hatással van a foglalkoztatási mutatók javulására, valamint a természetes környezet és az ott lakók életkörülményeinek minőségére, c) A résztvevő régiók közlekedési infrastruktúrája kompatibilitásának növelésére irányuló tevékenység, d) Az intermodális közlekedési összeköttetések fejlődési feltételeinek és támogatásának biztosítása és ezzel együtt a környezetbarát megoldások terjesztése, Európai Uniós támogatási források igénybevételével vagy önállóan, a programok megvalósítása területi együttműködés és saját tevékenység keretében. 2. A 6. cikkely 1. bekezdésében említett célok érdekében a Társulás a következő feladatokat látja el: (a) Közös CETC területi tervezés létrehozása; (b) A CETC keretében hiányzó közlekedési csatlakozások beazonosítása a közlekedési formák és lokalizáció szerint; (c) Munkálatok kezdeményezése és a CETC-ROUTE65 Folyosó tagországok és tagrégiók területén levő összetevő elemek megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása a döntéshozatali és beruházási folyamatok meggyorsítása érdekében; (d) Beruházás-támogatási lobbi az állami vezetésnél, melynek célja a CETC-ROUTE65 Folyosó összetevő elemei prioritás alapú finanszírozásának biztosítása; (e) A know-how, a statisztikai adatok és egyéb, az Európai Területi Együttműködési Programokkal (ETE) és a CETC-ROUTE65 kezdeményezéssel kapcsolatos célok implementálásához szükséges információk szabad áramlásának biztosítása, valamint a Társulás tevékenységének eredményeinek népszerűsítése; (f) Logisztikai lánc koncepciók kidolgozása és a Társulás tevékenységi területén működő vállalkozási szektort támogató gazdasági információk hozzáférhetővé tétele; (g) A közlekedési lánc szükséges résztvevői együttműködésének serkentése (pl. az ágazati klaszterek, a regionális gazdasági központok, innovációs központok segítségével) és ilyen módon erős gazdasági lobbi kialakítása a CETC-ROUTE65 Folyosó számára; 5

6 (h) A tudatosság szintjének növelése a Társulás tevékenységi területén az egyéb régiókkal való összehasonlításból eredő lokális, nemzeti és határon átnyúló konkurencia fölény tekintetében, konferenciák szervezésével, sajtócikkekkel és egyéb public relations tevékenységek megvalósításával; (i) A Kutatási és Fejlesztési (K+F) ágazat és a felsőoktatási intézmények bekapcsolása az együttműködésbe; (j) A "zöld közlekedési infrastruktúra" működési elv propagálása a tervezett folyosó mentén, a légkörbe történő szén-dioxid kibocsátás korlátozása érdekében; (k) Közös turisztikai terület létrehozása, a terület idegenforgalmi nevezetességeinek, értékeinek és szolgáltatásainak gazdag választékának bemutatása; (l) A Társulás keretében megvalósításra kerülő egyéb projektek és programok bevezetése és kivitelezése a határon átnyúló szakértői munkacsoportok kihasználásával; (m) A Társulás vizuális azonosítását lehetővé tevő CETC márkajegy bejegyzése; (n) Képviselet létrehozása Brüsszelben és a képviselet fenntartása (opcionálisan); (o) A CETC területtel kapcsolatos döntésekre kiható regionális politikai megoldások támogatása az Európai Unió által létrehozott intézményes keretek között, valamint a tagországok szintjén. IV. FEJEZET A TÁRSULÁS TAGJAINAK, VALAMINT A CSOPORTOSULÁS VAGYONA A Társulás tagjai a Társulás működési költségeivel kapcsolatos befizetéseket eszközölnek tagdíj formájában, mely az adott év március 31-ig (a Társulás létrehozásának évében a végső bejegyzéstől számított 60 napon belül) esedékes átutalással vagy készpénzben. 2. A Társulás alaptőkéje a Társulás bejegyzése után befizetett, a bevételek oldalán elkönyvelt tagdíjakból fog állni. 3. A Közgyűlés határozatot hozhat a rendkívüli tagdíjról, meghatározva összegét és befizetésének határidejét. A rendkívüli tagdíj nem pénzbeli formát is ölthet. 4. A Társulás vagyonába tartozik különösképpen, de nem kizárólagosan: a) készpénz (bankjegyek, érmék, pénzeszközök a bankszámlán); b) pénzeszközök a bankszámlán; c) tulajdonok (ingatlan és ingó), egyéb vagyoni jogok; d) kintlevőségek; valamint e) részvények. 5. A tagdíj összege a Közgyűlés bejegyzés utáni első ülésen kerül meghatározásra. A tagdíj összege vagy megállapításának módja az egyes tagok tekintetében különbözhet. 6. A Társulás egyéb lehetséges jövedelmi forrásai különösképpen: (a) Az Európai Uniótól kapott támogatás vagy országos szinten támogatásokból kapott eszközök; 6

7 (b) A gazdasági vagy befektetési tevékenységből származó jövedelem; (c) Egyéb támogatás és adomány; (d) A szervezett rendezvényekből és publikációkból származó jövedelem; valamint (e) Reklámtevékenységből származó jövedelem. 7. A számviteli szabályok és költségvetési szabályok tekintetében, ideértve korlátozás nélkül a Társulás tagjaival szemben alkalmazott pénzügyi kérdéseket, a közösségi pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos esetekben az Európai Unió szabályozásai, míg az egyéb esetekben a Lengyel Köztársaság törvényei kerülnek alkalmazásra. 8. A Társulás első pénzügyi éve a bejegyzéskor kezdődik és ugyanazon év december 31-ig tart. A következő pénzügyi évek a naptári évnek felelnek meg A Társulás tevékenységi körében a feladatai elvégzéséhez szükséges szervezeti egységeket hozhat létre és irányíthat, az idevágó jogszabályok szerint, különösképpen, de nem kizárólagosan, a Rendelet 1. és 7. cikkelye, a Törvény 16. cikkelye és az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK július 5-i, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelete 6. cikkelye, valamint az 1989 április 7-i, az egyesülési jogról szóló törvény (Hivatalos Közlöny 2001, 79 sz., 855 poz, a későbbi módosításokkal) 34. cikkelye szerint. 2. A Társulás gazdasági tevékenységet folytathat. Az ebből a tevékenységből származó jövedelem kizárólagosan a Társulás alapszabályban leírt céljai és feladatai teljesítésére fordítható és nem kerülhet a tagok között felosztásra A Társulás pénzgazdálkodása a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján történik. 2. A Társulás azon tagjai, amelyek a Lengyel Köztársaság jogszabályozásától eltérő nemzeti jogszabályozás alapján kerültek létrehozásra, tudomásul veszik a Társulás működésének tekintetében a lengyel jogszabályozás alkalmazását, mely az érvényes Európai Uniós jogszabályozásnak megfelel. A jelen rendelkezés nem ütközik a jelen Alapszabály 25. paragrafus 8. bekezdésébe. 3. A Társulás azon tagjai, amelyek a Lengyel Köztársaság jogszabályozásától eltérő nemzeti jogszabályozás alapján kerültek létrehozásra, tudomásul veszik a lengyel jogszabályokban meghatározott ellenőrző szervek illetékességét, különösképpen az április 7-i, az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseit, valamint az azok hatáskörébe tartozó tevékenység esetén az együttműködési kötelességet. A jelen rendelkezés nem ütközik a jelen Alapszabály 25. paragrafus 8. bekezdésébe. 4. A Tagok kijelentik, hogy amennyiben a Társulás tevékenységi körében még nem került elfogadásra az állami jogszabályozást felváltó társadalmi szervezettel (beleértve a szövetségeket) kapcsolatos jogszabály, a tevékenységre a tagállamok közötti, kölcsönösen érvényes megállapodások vonatkoznak. 7

8 10. A Társulás a számvitelét a Lengyel Köztársaság szeptember 29-i, a számvitelről szóló törvényében foglalt rendelkezések (Hivatalos Közlöny 2013, 47 sz., 330 poz, a későbbi módosításokkal) szerint vezeti. V. FEJEZET A TÁRSULÁS MUNKANYELVEI A Társulás feladatainak végrehajtása alatt a következő egyenrangú munkanyelvek kerülhetnek alkalmazásra: cseh, lengyel, magyar, svéd, szlovák, horvát és angol nyelv. A megfigyelői státusszal társult Tagok közvetett hivatalos nyelve az angol, de szabadon használhatják államuk hivatalos nyelvét (nyelveit) tolmácsolással. A munkanyelvek egyenlősége alól kivételt képez: (a) a Lengyel Köztársaság bíróságai, ítélőszékei és közigazgatási szervei előtt lefolytatott eljárások, melyek lengyel nyelven folynak, valamint (b) valamennyi közigazgatási eljárás, melynek alapvető nyelve az adott tagország területén, az adott tagország hivatalos nyelve. 2. A Társulás munkája folyamán a nyelvi különbségekből eredő viták esetén az irányadó az angol nyelvű változat, ez alól kivételt képeznek a Társulás alapító okiratai (az Egyezmény és az Alapszabály), melyek esetében az értelmezés alapját a lengyel nyelvi változat képezi. VI. FEJEZET ALKALMAZOTT JOG A Rendelet 2. cikkely 1. bekezdés c) pontja szerint a Rendeletben, az Alapszabályban és az Egyezményben nem szabályozott kérdésekben a Társulás működésére a lengyel jogszabályozás vonatkozik, a Társulásnak székhelyet adó állam jogszabályozása címén. Az Egyezmény és az Alapszabály értelmezése és alkalmazása a Rendelet 8. cikkely 2. bekezdés e) pontja szerint a lengyel jogszabályozás szerint történik. 2. A Társulás tagjai között felmerülő bármilyen vitás kérdés esetén a tagok kötelezettséget vállalnak azok megegyezés útján történő elrendezésére. A megegyezés útján történő egyetértés hiányában a vitás kérdések a lengyel bíróság előtt kerülnek elbírálásra. VII. FEJEZET A TÁRSULÁS TAGJAI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK 13. A Társulás Tagjai tevékenységüket képviselőiken keresztül végzik. 14. A Társulás tagja jogosultak: 8

9 1) a Társulás vezetőségébe választani és a vezetőségébe való megválasztásra; 2) a Társulás vezetőségéhez a Társulás működésével kapcsolatos indítványokat benyújtani; 3) részt venni a Közgyűlésen; 4) betekinteni a Társulás dokumentációjába, többek között a Közgyűlés jegyzőkönyveibe, a Társulás tevékenységéről szóló beszámolókba és egyéb dokumentumokba, beleértve a Társulás pénzügyi dokumentumait. 15. A Társulás tagjainak kötelezettségei közé tartozik: 1) az Alapszabály és az Egyezmény rendelkezéseinek betartása a Társulás feladatainak ellátása során; 2) aktív részvétel a Társulás céljainak és feladatainak teljesítésében; 3) a tagdíjak befizetése; 4) a Társulás jó hírnevének ápolása A Társuláshoz új tagok csatlakozhatnak. 2. A tagság iránt érdeklődő alanyok írásban nyújtják be a Társulásnak a Társulásba tagként vagy megfigyelői státuszú tagként való felvételre irányuló kérelmüket. A tagként vagy megfigyelői státuszú tagként való felvételről szóló határozatot a Közgyűlés egyhangúan fogadja el. Amennyiben a Közgyűlés meghozza határozatát, a kérvényező alannyal az Egyezmény 2. sz. mellékletét képező Csatlakozási Okmány kerül aláírásra A Társulás bármely Tagja az általa benyújtott, kilépéssel kapcsolatos indítvány alapján kiléphet a Társulásból. 2. Az indítványt írásos formában kell beadni és nem korábban, mint a naptári év végével válik érvényessé. A tagság felmondási ideje legalább 4 hónap, az indítvány benyújtásának hónapja végétől számítva. 3. A Társulásból történő kilépésig a tag köteles a Társulással kapcsolatos kötelességeivel elszámolni. A befizetett tagdíjak nem kerülnek visszafizetésre A Társulás tagja a tagságból eredő kötelességei komoly vagy ismétlődő megszegéséért a Közgyűlés határozatával a Társulásból kizárható. 2. A kötelességek komoly megszegése alatt értendő az Alapszabály 15. cikkelyében meghatározott kötelességek bármelyikének megszegése, amennyiben a Társulás tagja az írásos felhívás és a megadott határidő ellenére nem teljesíti saját kötelességeit. 3. A Társulás tagjának kizárására vonatkozó indítványt a Társulás bármelyik tagja benyújthat. 9

10 4. A Társulás tagja, akivel szemben a kizárási indítvány beadásra került, jogosult védekezni a Közgyűlés soron következő ülésén. 5. A kötelesség megszegésével való felhagyásra irányuló felhívásról, a 2.sz. pontban említett határidő kijelöléséről és a tag kizárásáról a Közgyűlés egyhangú határozattal dönt azzal, hogy a kizárással érintett tag képviselőjének nincs szavazati joga. VIII. FEJEZET SZEMÉLYZETI ÜGYEK A Társulás munkatársai munkaviszony alapján kerülnek foglalkoztatásra. 2. A Társulás munkatársainak toborzása a munkakörökre való versenyeztetéssel történik (pályázat). A munkatársak toborzásának részletes feltételeit és a személyzet irányításának szabályait az Igazgató utasításban adja meg, melynek tartalma a Felügyelőbizottság részéről előzetes akceptálást igényel. 3. A Társulás megbízásos szerződés, kivitelezési szerződés vagy egyéb polgárjogi szerződés alapján feladatok teljesítését megrendelheti harmadik személyeknél. IX. FEJEZET ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS AUDIT A Társulás éves pénzügyi beszámolója és működési beszámolója lengyel nyelven készül, a benne található elszámolások pedig lengyel pénznemben kerülnek definiálásra. 2. A Társulás éves pénzügyi beszámolója és működési beszámolója a munkanyelvekre is lefordításra kerül. 3. Az éves pénzügyi beszámoló elkészítését az Igazgató biztosítja. 4. Az éves pénzügyi beszámolót a pénzügyi év végétől számított legkésőbb 3 hónapon belül kell elkészíteni azzal, hogy a pénzügyi és a naptári évvel egybe esik. 5. Az éves pénzügyi beszámolót a Közgyűlésnek kell elfogadnia a pénzügyi év végétől számított legkésőbb 6 hónapon belül. X. FEJEZET AZ ETT SZERVEI Az ETT legfőbb döntéshozó szerve a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozathozatalra létrehozott Közgyűlés. 2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1) határozathozatal az Egyezmény és az Alapszabály módosításáról; 2) az éves tagdíjak megszavazása; 10

11 3) a költségvetés megszavazása az Igazgató indítványára; 4) a Társulás cselekvési tervének megszavazása; 5) a Társulás éves pénzügyi beszámolójának és tevékenységi jelentésének jóváhagyása; 6) a Felügyelőbizottság indítványára határozathozatal az Igazgató számára a felmentés megadásának ügyében; 7) határozathozatal az Igazgató kiválasztásának és visszahívásának, valamint a bére összegének és a számára megítélt jutalmak ügyében; 8) határozathozatal a Társulás új tagjának vagy megfigyelői státuszú, társult tagjának felvétele ügyében; 9) határozathozatal a Társulás tagjai státuszának módosítására vonatkozó indítványokról; 10) határozathozatal egy tagnak a Társulásból történő kizárásáról; 11) a Társulás szervezeti felépítését jóváhagyó határozat megszavazása, beleértve ebbe a belső szervezeti egységek működését; 12) határozathozatal a Társulás tulajdonába tartozó ingatlanok megvásárlásáról, elidegenítéséről, az ingatlanra teher bejegyzéséről; 13) határozathozatal a Társulás által felveendő hitelekről és kölcsönökről; 14) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása; 15) határozathozatal a Társulás felmondásáról és megszüntetéséről; 3. A Társulás Közgyűlése 5 tagból, a Társulás tagjainak képviselőiből áll. 4. A Közgyűlés tagja a feladatát térítésmentesen látja el. 5. A Közgyűlés tagját a Taggyűlésen meghatalmazottja képviselheti; a meghatalmazás kizárólag írott formában érvényes. 6. A normál Közgyűlést az Igazgató hívja össze évente legalább egy alkalommal, a Társulás tagjainak küldött írásbeli meghívóval, az ülés kitűzött időpontja előtt minimum tizenöt (15) nappal. Az írásbeli értesítéshez csatolni kell az ülés napirendjét, a meghozandó határozatok tervezeteivel együtt. 7. Az első Közgyűlést a Nyugat-Tengermelléki Vajdaság hívja össze, a Társulásnak a megfelelő nyilvántartása történő bejegyeztetése után, a bejegyzésről szóló határozat kiadását követő harminc (30) napon belül. A Közgyűlés az első ülésén megszavazza a Közgyűlés üléseinek rendjét. 8. A Közgyűlés üléseit a Társulás Közgyűlésének egy évre választott Elnöke vezeti. Az Elnököt az adott tagország képviselői által jelölt személyek közül választják (rotáció elve). Az Elnök személyét jelölő államok sorrendjét a tagállamok földrajzi helyzete határozza meg (északról dél felé). Abban az esetben, ha az adott tagország tagjai a Közgyűlést megelőző 30 nappal nem tudnak megegyezni az Elnök személyében, a földrajzi sorrendben soron következő tagállam képviselői javasolhatják a saját jelöltjüket. 11

12 9. Az Elnök képviseli a Közgyűlést az ülések közötti időszakban. Az Alapszabály értelmében az Elnök felel a Közgyűlés tevékenységének folyamatosságáért és jogszerűségéért, ha pedig az szükséges, a hatáskörébe tartozó feladatok delegálásáért. 10. Az Elnök tevékenységi körébe tartozó feladatok: a határozati javaslatok elemzése és előkészítése, az ülések vezetése. 11. Abban az esetben, ha az elnök nem képes ellátni feladatait, a kötelezettségeit a sorrendben következő tagállam képviselője veszi át. 12. Az Elnök jogai és kötelességei közé tartozik különösen: 1) a Társulás új tagjának ajánlása elfogadásra, 2) a Társulás Alapszabályának aláírása; 3) a Közgyűlés nevében a munkáltatói jogok gyakorlása az Igazgatóval szemben; 4) a Közgyűlés képviselete a tagállamok, az Európai Unió, valamint más szervek/szervezetek előtt; 5) a Közgyűlés előkészítése és levezetése; 6) együttműködés a Közgyűlés határozatainak végrehajtása érdekében; 7) a Közgyűlés által az Elnök hatáskörébe delegált egyéb feladatok végrehajtása. 13. A Közgyűlés határozatképességéhez a Közgyűlés teljes létszáma szükséges, kivéve a pontjában megadott esetet, amikor az érvényes határozatok elfogadásához szükséges létszámot a Társulás összes tagja adja, azt a tagot kivéve, akire a kizárási szavazás vonatkozik. Ha a határozatképességhez szükséges létszámra vonatkozó feltétel nem teljesül, a Közgyűlés nem határozatképes, az ülést el kell napolni. Ilyen esetben a megismételt ülést a Közgyűlés utolsó ülésétől számított harminc (30) napon belül meg kell tartani. 14. A Közgyűlés a határozatait egyhangúan fogadja el. 15. A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlés egyhangú szavazattal zárt ülést rendelhet el. Személyi ügyekben minden esetben kötelező a titkos szavazás. 16. A Közgyűlésen az Igazgató tanácskozási joggal vesz részt. 17. Az Igazgatónak vagy a Felügyelőbizottság Elnökének azonnali rendkívüli Közgyűlést kell összehívnia: 1) saját kezdeményezésre; 2) a Felügyelőbizottság indítványára; 3) az ETT legalább két tagjának indítványára. 18. A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül; készülhetnek továbbá hang- és képfelvételek is. Az ülésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét és időpontját, a jelenlévő tagok listáját, valamint a Közgyűlésen megtárgyalt ügyeket. A jegyzőkönyvnek, a tartalmának későbbi azonosíthatósága érdekében egyértelműen tartalmaznia kell a jegyzőkönyv dátumát, a Közgyűlés által hozott egyes határozatok életbe lépésének dátumát, valamint a támogató és ellenző, illetve a távollévő szavazatok arányát, és ha ez szükséges a Közgyűlés határozatának életbe lépéséhez, rögzítenie kell a szavazók személyazonosságát. 12

13 19. A jegyzőkönyvet az Elnöknek és a Közgyűlésen a jegyzőkönyv hitelesítésére kiválasztott tagnak kell aláírnia A Társulás Alapszabály szerinti végrehajtó szerve az Igazgató. Az Igazgató képviseli a Társulást kifelé, annak nevében és érdekében jár el. 2. Az Igazgató a Társulás alkalmazottja, valamint elöljárója a Társulás munkatársainak. 3. Az Igazgató beosztására a Társulás tagjai jelölnek személyeket. 4. Az Igazgató 4 évig látja el a funkcióját, de a Közgyűlés a Felügyelőbizottság indítványára bármikor visszahívhatja az Igazgatót. Az Igazgató egyszeri újrajelölése megengedett. 5. Az Igazgató feladataihoz tartozik elsősorban: 1) a Társulás külső képviselete; 2) együttműködés a tagok hatóságaival és kormányzati, illetve önkormányzati szerveivel, illetve szervezetekkel a Társulás alapszabály szerinti tevékenységét illető kérdésekben; 3) Társulás költségvetési és tevékenységi tervének elkészítése, 4) a Társulás éves pénzügyi beszámolójának és tevékenységi jelentésének Közgyűlés elé terjesztése; 5) a Közgyűlés összehívása; 6) a Közgyűlési határozatok előkészítése; 7) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása; 8) minden olyan határozat végrehajtása, ami nincs a Társulás egyéb szerveinek hatáskörébe utalva; 9) a Társulás folyó tevékenységének szervezése és irányítása; 10) a Titkárság munkájának irányítása; 11) a munkáltatói jogok és kötelességek gyakorlása a Társulás munkavállalóival szemben. 6. Az Igazgató nem lehet alkalmazott olyan más szervezet egyéb beosztásában, amely a Társulással megegyező tevékenységet végez, hacsak ehhez nem szerezte meg a Közgyűlés előzetes beleegyezését. A Közgyűlés ebben az esetben egyedi (a konkrét szervezetre vonatkozó) hozzájárulást adhat ki. 7. Az Igazgató nem szerezhet részesedést olyan szervezetben, amely a Társuláshoz hasonló tevékenységet folytat, kivéve azt az esetet, ha erre a Közgyűlés kifejezett engedélyt ad. A Közgyűlés az ilyen esetekben általános vagy egyedi engedélyt adhat, azonban ha a kiadott engedély általános, az engedély érvényességének a feltételeit a Közgyűlésnek megfelelő határozatba kell foglalnia. 8. Az Igazgató és közeli hozzátartozói nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai, sem külső könyvvizsgálók. 9. A Társulás nem adhat az Igazgatónak vagy közeli hozzátartozóinak semmilyen célzott, anyagi támogatást, kivéve az általánosan, mindenki számára korlátozás nélkül nyújtott szolgáltatásokat. 13

14 A Felügyelőbizottság felügyeli az ETT tevékenységét. 2. A Felügyelőbizottság 5 főből áll, akiket a Közgyűlés választ meg. Felügyelőbizottsági tagságra a Társulás tagjai jelölnek személyeket. 3. A Felügyelőbizottság tagjainak mandátuma 4 évre szól, és megszűnik, amikor a mandátumuk betöltésének utolsó évében a Közgyűlés elfogadja az éves pénzügyi beszámolót. 4. A Felügyelőbizottság félévente legalább egyszer ülésezik. 5. A Felügyelőbizottság tagja funkcióját díjazás nélkül tölti be, de a Felügyelőbizottság tagjainak jár a szállás- és utazási költségek megtérítése. 6. A Felügyelőbizottság a tagjai közül elnököt, elnökhelyettest, valamint titkárt választ. 7. A Felügyelőbizottság első ülését az Igazgató hívja össze. 8. Ezután a Felügyelőbizottság ülését a Felügyelőbizottság Elnöke hívja össze, és ő vezeti le. 9. Az ülés célját és napirendjét, valamint az ülés összehívásának időpontját a Felügyelőbizottság bármelyik tagja is meghatározhatja az Elnöknek átadott írásbeli indítványban, aki köteles a Felügyelőbizottság ülését az ilyen felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül összehívni. 10. Amennyiben az Elnök nem tesz eleget ennek a kötelességének, az a személy, aki a fent említett indítványt beterjesztette, jogosult az ülés összehívására. 11. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha az összes tagja jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák. 12. A Felügyelőbizottság feladatai közé tartozik: 1) legalább évente egyszer ellenőrizni a Társulás teljes tevékenységét, különösen a pénzgazdálkodást, valamint a Társulás tevékenységével kapcsolatos jogszabályok betartását; 2) a Közgyűlés elé terjeszteni a Társulás éves pénzügyi beszámolójával és az éves tevékenységéről szóló jelentésével kapcsolatos véleményét és javaslatait; 3) bejegyzett könyvvizsgálót választani a Társulás éves pénzügyi beszámolójának vizsgálatára; 4) külső, független könyvvizsgálókat kijelölni; 5) jóváhagyni az Igazgató által meghatározott alkalmazási és munkaerő-gazdálkodási szabályokat; 6) indítványozni a Közgyűlésnek, hogy adja meg az Igazgató számára a felmentést; 7) a tevékenységéről évente beszámolót készíteni a Közgyűlés számára. 13. A Felügyelőbizottság tagjainak jogában áll betekinteni minden, a Társulás tevékenységével kapcsolatos iratba. 14. A Felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyűlés ülésein. 15. A Felügyelőbizottság tagjainak jogában áll az Igazgatótól felvilágosítást kérni a Társulás tevékenységére vonatkozóan. Az Igazgató köteles a kérdésekre a kézhezvételüktől számított 21 napon belül, írásban válaszolni. 14

15 XI. FEJEZET A TÁRSULÁS TITKÁRSÁGA A Társulás Titkárságának székhelye a Lengyel Köztársaság területén, Szczecin városában található. 2. A Titkárság feladatai közé tartozik elsősorban a Társulás szerveinek kiszolgálása, beleértve ebbe az Igazgató utasításainak végrehajtását. 3. A Titkárság feladatait a Társulás által alkalmazott személyzet látja el. 4. Az Igazgató Titkárságon hozzáférhetővé teszi a Társulás iratait. A Társulás tagállamainak bármilyen szervezete betekinthet a Társulás tevékenységének eredményeként keletkezett iratokba, azokról a saját költségére másolatot készíthet, és kérheti a másolatok átadását. Az iratok rendelkezésre bocsátása a helyszínen az Igazgatóval történt előzetes megegyezés alapján történik, a Titkárság munkaidejében. Az iratbetekintéssel kapcsolatos kérelmet elő lehet terjeszteni telefonon, levélben, faxon vagy ben. Az iratok lemásolására és kézbesítésére vonatkozó kérelmet elő lehet terjeszteni levélben, faxon vagy ben, a kérelmező számára történő kézbesítés módjának megadásával. Ha ez szükséges, az Igazgatónak hozzá kell járulnia az iratok megtekintéséhez vagy másolásához. Minden kérelmet a kézbesítésétől számított 14 napon belül el kell bírálni. Ha az Igazgató nem tud jelen lenni az iratok megtekintésénél, helyettest kell kijelölnie. 5. A Társulás éves beszámolója nyilvános és megtekinthető. Az éves beszámoló, a kötelező publikálási helyen kívül, közzétehető a Társulás weblapjának felhasználásával, vagy a Társulás hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel is. XII. FEJEZET BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK A Társulás konkrét tevékenységek és feladatok végrehajtásához, Közgyűlési határozattal belső szervezeti egységeket hozhat létre. 2. A Társulás a céljait egy vagy több szervezeti egység igénybevételével valósítja meg. 3. A szervezeti egységet vezető személyt az Igazgató választja ki a Felügyelőbizottság jóváhagyásával. 4. A Társulás stratégiai tervezéssel foglalkozó belső szervezeti egysége a Stratégiai Központ. 5. A Stratégiai Központ székhelye Zalaegerszegen, Magyarországon található. 6. A Stratégiai Központ feladatai közé tartozik különösen: 1) A Társulás munkájának stratégiai tervezésével és elemzésével, különösen a stratégiai elemzések és tanulmányok elkészítésével összefüggő feladatok koordinálása; 2) Együttműködés az érdekelt tagállamokkal, azok szerveivel és szervezeteivel, a közlekedési stratégia és más, speciális területek stratégiáinak koordinálásában, valamint - amennyire ez szükséges - szakanyagok készítése a döntéshozó személyek számára; 15

16 3) Részvétel a Társulás céljaival összefüggő országos és nemzetközi közlekedési tengelyek és rendszerek létrehozásában; a Társulás tagjainak ezen a munkán keresztül érvek szállítása az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséhez; 4) A már végrehajtott stratégiai feladatok értékelésével kapcsolatos munkák koordinálása, valamint (szükség szerint) jelentések készítése ebben a tárgyban; 5) A tagállamok és az Európai Unió azon költségvetési forrásainak vizsgálata, amelyek felhasználhatók a Társulás céljainak támogatására konkrét közlekedési hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a tagok részéről megvalósított, a tagországok vagy a Társulás által koordinált tervezés megkezdése céljából; az alaptérképek adatbázisának ebből a célból történő folyamatos frissítése és fenntartása; 6) Részvétel a stratégiai közlekedési programok fejlesztésében, valamint versenytárgyalások szervezése, beleértve az építési munkákra kiírt versenytárgyalásokat, amelyek támogatják a célok Társulás általi megvalósítását, valamint részvétel az ezzel kapcsolatos bizottságok munkában; 7) Kapcsolatok kiépítése a konkurens, nemzetközi, közlekedési tudásközpontokkal regionális szinten, a tagállamok vagy az Európai Unió szintjén; 8) A közlekedésben uralkodó innovatív trendek követése, stratégiai prognózisok készítése; 9) Hozzájárulás a Társulás által támogatott közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos eredmények elérésével összefüggő célkitűzések népszerűsítéséhez, valamint a társadalmi tudatosság erősödéséhez ezen a speciális területen; 10) Kapcsolattartás a Társulás Titkárságával a Központ munkáinak körében, valamint 11) Ágazati rendezvények szervezése, publikációk kiadása, szakmai hálózatok szervezése. 7. A Stratégiai Központ a munkáját az Igazgató által meghatározott, és a Társulás Közgyűlése által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint végzi. 8. Belső szervezés tekintetében, beleértve ebbe a munkajogot is, a Stratégiai Központ a székhelye szerinti állam, azaz Magyarország jogrendszere alá tartozik. A Stratégiai Központnak, a Társulás Magyarország területén végzett működésére vonatkozóan eleget kell tennie a magyar jog által rárótt kötelezettségeknek, beleértve ebbe az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló évi XCIX. törvényt. XIII. FEJEZET A KÖTELEZETTSÉGEKÉRT VISELT FELELŐSSÉG A Társulás tagjai, a november 7. kelt, az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló törvény (Dz. U. Nr 218, poz. 1390, a későbbi módosításokkal) értelmében felelősek a Társulás kötelezettségeiért. Mivel a lengyel jog kizárja a Társulás tagjának felelősségét, a többi tag felelőssége szintén ki van zárva. 2. A Társulás felelős a kötelezettségeiért, tekintet nélkül azok jellegére. 16

17 3. A Lengyel Köztársaság Államkincstára, a lengyel önkormányzati szervek, a hazai jogalanyok és önkormányzati szervezetek nem felelősek a Társulás kötelezettségeiért, ha azoknak a Lengyel Köztársaság, vagy a felsorolt szervezetek valamelyike tagja. XIV. FEJEZET A TÁRSULÁS FELSZÁMOLÁSA A Társulás megszűnése vagy felszámolása esetén a Rendelet, valamint a Lengyel Köztársaság megfelelő jogszabályai alkalmazandók. 2. A Társulás befejezi a tevékenységét: 1) A Közgyűlésnek a Társulás megszüntetéséről szóló határozata alapján, és a felszámolási eljárás befejezése után; 2) abban az esetben, ha a Rendelet 13. cikkében meghatározott tevékenység miatt törlik a Társulást a Lengyel Köztársaság megfelelő nyilvántartásából; vagy 3) abban az esetben, ha a Rendelet 14. cikkének értelmében törlik a Társulást a Lengyel Köztársaság megfelelő nyilvántartásából. 3. Abban az esetben, ha a Közgyűlés határozatot hoz a Társulás megszüntetéséről, a Közgyűlés felszámoló bizottságot jelöl ki. Abban az esetben, ha a Társulás felszámolásáról más illetékes szerv dönt, ez a szerv állít felszámoló biztosokat. 4. A Társulásnak a Lengyel Köztársaság megfelelő nyilvántartásából történő törlésére a felszámolási eljárás lezárása után kerül sor. 5. A Társulás felszámolásának költségeit a Társulás felszámolási vagyonából fedezik. 6. A Társulás felszámolási vagyonát az Alapszabályban vagy a Közgyűlés megfelelő határozatában meghatározott célok megvalósítására fordítják. A Társulás felszámolási vagyonát nem osztják fel a Tagjai között. XV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Alapszabály az összes tag jóváhagyása után, a Közgyűlés Elnökének aláírásával lép életbe. 2. Az Alapszabály egyhangúlag jóváhagyott módosításait a Rendeletben meghatározott szabályok szerint be kell jegyezni a nyilvántartásba, és közzé kell tenni a Bírósági és Gazdasági Monitorban. 3. Az Alapszabály minden munkanyelven elkészült. A Társulás tagjainak képviselői megkapják annak a számukra megfelelő nyelvi változatban készült másolatot, valamint az angol és lengyel nyelvű változat másolatát. 4. A jelen Alapszabályban, az Egyezményben, valamint a Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lengyel Köztársaság jogszabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a 17

18 közösségi jog és a nemzetközi magánjog értelmében ki kell választani azt a jogot, amely alá a Társulás tartozik, a Társulást a Lengyel Köztársaság jogalanyának kell tekinteni. 5. Az előző bekezdés rendelkezése nem sérti a jelen Alapszabály bekezdésének rendelkezéseit. Szczecin, december 12 Nyugat-Tengermelléki Vajdaság Alapító tag Lubuski Vajdaság Alapító tag Olgierd Geblewicz a Nyugat-Tengermelléki Vajdasági Önkormányzat elnöke Elżbieta Polak - a Lubuski Vajdasági Önkormányzat elnökasszonya Zala megye Alapító tag Vas megye Alapító tag Manninger Jenő - a Zala megyei Közgyűlés elnöke Marton Ferenc - a Vas megyei Közgyűlés alelnöke Skania Régió Alapító tag Thomas Lantz - a Skania Régió parlamentje alelnöke 18