Bevezetés. Dr. Vargáné Bella Szilvia Közgazdász, Kieg. I. Kontrolling szak B66PLH

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. Dr. Vargáné Bella Szilvia Közgazdász, Kieg. I. Kontrolling szak B66PLH"

Átírás

1 Bevezetés Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. Kontrolling rendszerének- azon belül a termékköltség kontrolling és termékkalkuláció moduljának- működését szeretném bemutatni az SAP integrált vállalatirányítási rendszer támogatásával. Az SAP rendszer adaptálása során a kontrolling modul bevezetésében -a gyógyszergyártás sajátosságaihoz igazításában foglalkozó TEAM-ben- én is részt vettem mint az üzemgazdasági osztály dolgozója. Érdekes feladat volt, hisz a rendszer eredetileg gépgyártásra találták ki, így sok sajátosságnak kellett megfelelnie ill. megfeleltetni, a temelési (PP-PI) modult először az Egis Nyrt.-ben alkalmazták a gyógyszergyártásban. A Részvénytársaság fő terméke a gyógyszer, amely elsőrorban az egészség megóvására, illetve a valamely okból bekövetkezett betegség leküzdésére, az egészség helyreállítására szolgál. A gyógyszer az a termék, amelynek valódi fogyasztója nem az, aki felhasználja, hanem a készítményt felíró orvos ill. az őt korlátozó-, szabályozó rendeletek. Napjainkban a gyógyszerpiacon egyre kiélezettebb a verseny, sok azonos hatóanyagú gyógyszer verseng egymással ill. lobbizik az OEP támogatásért a jobb piaci pozícióért. A termelés helyett a piaci orientáció válik meghatározóvá, amelyben az információáramlás egyre nagyobb szerephez jut. A piaci szereplőknek információkkal kell rendelkezniük saját és a versenytársak teljesítményéről, csak így tudnak eredményesek maradni. A vállalat céljainak elérésében tehát az információs rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak. A piaci verseny kiéleződésével még nagyobb szerephez jut a költség-elszámolási rendszer, mivel a helytelen költséginformációkból eredő hibák a vállalat tevékenységét, verseny pozícióját befolyásolják. Az Egis Gyógyszergyár Nyrt.-nél már a 90-es években világosság vált, hogy a cég eddigi eredményességét, piaci értékét meg akarja őrizni, illetve növelni szeretné azt, olyan rendszerre van szüksége, amely lefedi a Társaság minden folyamatát. A piac sokrétű kínálatából az SAP integrált vállalatirányítási rendszerre esett a választás, melynek legfőbb jellemzői jól szolgálják az elvárásokat, úgy mint: integráció, széles funkcionalitás, rugalmasság, modularitás, biztonság, gazdaságosság, nyitottság, nemzetköziség. Az integráció igénye megjelenik a vállalati adatok kezelésével összefüggésben is. Minél inkább nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a vállalati adatokból előállítható információk ugyanolyan erőforrások, mint az anyagok, tárgyi eszközök vagy a pénz stb., annál inkább az érdeklődés középpontjában került a velük való gazdálkodás is. Az adatok kezelésére az igazán hathatós módszer az, ha nem az egyes vállalati funkciók eljárás modelljei szerint szétszabdalva, illetve párhuzamosan tartják nyilván és kezelik, hanem az egész vállalatra nézve integráltan.(noszkay,1994) A kontrolling a vállalkozások belső irányítási rendszerének (alrendszerének) egyik kiemelt, költség centrikus eleme, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a tervezést (stratégiai és operatív), a terv-tény adatok összevetését, az eltérések elemzését, ellenőrzését végzi. Ezen feladatok koordinálását saját szervezettel és információs rendszerrel látja el. Ebből fakadóan megfelelő segédeszközt ad a vezetés számára a környezeti változások dinamikus követésére.(dr.tóth 1997) A fő cél az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével a többszöri adatbevitel csökkentése majd végleges megszüntetése, a folyamatok összehangolása, az információ igények mind teljesebb kielégítése.

2 Az SAP R/3-as rendszer felépítését jól szemlélteti az alábbi ábra: MM PP QM SD Értékesítés Projektrendszer Anyaggazdálkodás Termeléstervezés Minőségbiztosítás PM Karbantartás R/3 FI Pénzügy és számvitel kliens/szerver ABAP/4 HR Emberi erőforrások IS CO Kontrolling WF Workflow Szakágazati megoldások TR Treasury PS 1. ábra: Az SAP R/3 rendszer elemei Az elemek (modulok) a következők az SAP rendszerben: Számvitel FI Pénzügyi számvitel CO Controlling AM Eszközgazdálkodás PS Projektrendszer OC Iroda és kommunikáció IS Szakmai megoldások Logisztika: SD Értékesítés MM Anyaggazdálkodás PP Termeléstervezés QA Minőségbiztosítás PM Karbantartás HR Emberi erőforrások 1. A költségszámítás - mint kontrolling részterület kialakítása az EGIS Nyrt. ben Az EGIS Nyrt. stratégiai célkitűzése a társaság piaci helyzetének állandó erősítése, az árbevétel folyamatos és jelentős növelése, a nyereség és a vállalati működés hatékonyságának emelése. A nyereség és hatékonyság hosszú távú növekedésének elengedhetetlen feltétele olyan vezetői, irányítási, ellenőrzési rendszer kidolgozása, amely biztosítja a vezetés ráhatását a gazdasági egységben végbemenő folyamatokra, és lehetővé teszi a folyamatok kimenetének mérését, ellenőrzését. A kontrolling a vállalatvezetés számára lehetővé teszi, hogy az új problémákat hagyományos módszerek helyett innovatív módon oldják meg, valamint koordinációs szerepével hozzájárul azoknak a problémáknak a megoldásához, melyek a környezet befolyásoló tényezői miatt felerősödve nehezednek a vállalkozásra. Ilyenek a következők: - a változások egyre gyorsabbak, - a technológiák egyre gyorsabban váltják fel egymást, - a termék-életgörbék egyre rövidebbek,

3 - a piaci részarányok változtathatóak Minden vállalkozás meghatározott stratégiát követ, amelynek elérését a szervezeti struktúrája biztosítja. Ebbe a szervezetbe ágyazódik be a kontrolling-rendszer. A kontrolling a feladatok, a szervezet és az eszközök tekintetében egységes egészet, rendszert kell, hogy képezzen. A hatékony kontrolling rendszer megteremtése hosszú a szervezetfejlesztés részét képező folyamat. A vállalati folyamatok nagyszámú feladatát rendezni kell és a teljes vállalati controlling koncepcióba besorolni. A controlling-rendszert szemléletesen a következő ábra tárja elénk: Stratégia Szervezeti felépítés Vezetési rendszer Tervezési rendszer -Stratégiai -Taktikai -Operatív Controlling rendszer - Feladatok - Szervezet Információellátási rendszer -Vezetői számvitel -Beszámolórendszer Számítástechnika 2. ábra: A kontrolling-rendszer A kontrolling-rendszer alkotórészeivel együtt a vezetést azzal szolgálja, hogy a konkrét tervek megalkotásához tervezési rendszert működtet. A kontroller ehhez dolgozza fel az információellátási rendszerből nyert információkat. A vezetés döntései a tervekben állnak össze. Ezek a teljesítmény konkrét realizálásában öltenek testet. A kontrollingfolyamat az információellátási rendszer és a tervezési rendszer együttműködésével jellemezhető. Bár a költséginformációs rendszereknek is megvannak a maguk hiányosságai, egy jól kidolgozott, hatékony költséggazdálkodási módszer megfelelő képet adhat a vállalat vezetéséhez. A sikeres költséggazdálkodás titka az, hogy tudatában kell lenni ezeknek a hiányosságoknak, és egy jól átgondolt nyereségterv megvalósítására kell törekedni. A kontrolling-rendszer kiépítése az Egis Nyrt-nél az SAP modulok bevezetésével párhuzamosan valósult meg. A kontrollingban (CO) új adat nem keletkezik, a CO csak válogat a többi modul adataiból. Minden főkönyvi számlára könyvelt költség automatikusan átkerül a CO-ba. Az első fázisban létrehoztuk a költségnemi és költséghelyi struktúrát amely lehetőséget teremtett a költségtípusú főkönyvi számlák (ötösök) forgalmi adatainak

4 átvételére a kontrolling modulba, ahol azt költséghelyenként lehet gyűjteni. A tárgyi eszköz-gazdálkodás modulban (AM) megjelenő értékcsökkenési leírás könyvelése szintén költségszámlákon keresztül történik, így ezek is megjelennek az eszközhöz rendelt költséghely működési költségei között. Az első fázisban valósult meg a munkaszám elszámolás az üzemfenntartó tevékenységre. Mindez az általános költségkontrolling alapjának megteremtését jelentette. A második fázisban az értékesítési rendszer bevezetésekor nyílt lehetőség a hatékony értékesítési kontrolling (piaci szegmensekre vonatkozó eredményszámítás) megvalósítására. A harmadik fázisban történt meg a termeléstervezési és -irányítási rendszer bevezetése. Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az SAP klasszikus előkalkulációs módszerének (termékkalkuláció) használatára. A termeléstervezés, gyártáselőkészítés (PP) modul bevezetése egyben a közvetlen költségkontrolling megvalósulását is jelentette az Egis Rt-nél. A költség- és teljesítmény kontrollingnak -az operatív kontrolling részterületeként- a következő rendszeres feladatokat kell megoldania: Költségtervezés és költségellenőrzés Kalkuláció és árpolitika Rövidtávú eredményszámítás A költségszámítás fő célja a döntések megalapozása és ellenőrzése. A költségszámítás értékeli a vállalati teljesítmény előállítási folyamatát. A számítás a tényleges és tervezett költségek, illetve teljesítmények alapján egyaránt történhet. A költségszámítás szakaszait, és az egyes területek feladatait a következő ábra szemlélteti: Költségnemszámítás Általános költségek Költséghelyszámítás Közvetlen költségek Az összes költség Általános költségek Termékek és alkat - strukturált és gyors tervezése és ellenőrzése részek kalkulációja rögzítése költség - költséghelyek szerint (árképzés) nemek szerint Költséghelyi Darabköltségek Költségnem elszámolóárak nyomon követése ellenőrzés kiszámítás és készletek értékelése Eltéréselemzés Vállalkozási Belső teljesítmény eredmény számítás kiszámítása 3. ábra: A költségszámítás szakaszai és feladatai Költségviselő számítás A költségek elszámolásakor tehát közvetlen és általános (közvetett) költségeket különböztetünk meg. A Társaságnál a 2005/06-os gazdasági évben felmerült összes költség MFt, a közvetlen költségek aránya, az összes költségen belül 44,4%-ra csökkent ebben a gazdasági évben, 2003/04-es gazdasági évben még ez az arány

5 50,48%-os volt. Az alábbi ábra jól szemlélteti a közvetlen költségek főbb költségcsoportonkénti alakulását. Közvetlen költségek főbb költségcsoportonként Egyéb közvetlen ktg(üzemi ált ktg) Közvetlen bér+tb+munkaerők. Közvetlen anyag /04 gazd.év 2004/05 gazd.év 2005/06 gazd.év 4.sz. ábra A közvetlen költségek szerkezete A költségviselőkhöz egyből hozzárendelhető közvetlen költségek azonnal a költségviselő számításba jutnak el. Az általános költségek ezzel szemben a költséghelyi számításba kerülnek A közvetlen költség-kontrolling kialakítása Az Egis Nyrt. értékelte a már bevezetésre került modulok működését, és a vállalat menedzsmentje úgy döntött, hogy szükséges a termelésirányítási és tervezési rendszer (PP-PI modul) bevezetése a gyártáskövetés költségeinek pontosabb nyomon követése érdekében. Az Egis Nyrt. vertikális termelési profillal rendelkezik, a késztermékek gyártása többségében saját előállítású hatóanyagra épül. (Több száz cikket különböztet meg, termékenként, kiszerelési egységenként, hatóanyag tartalom és országonként eltérő cikkszámok) Célkitűzés volt az elérhető erőforrások optimális hasznosítása úgy, hogy a termelőrendszer működése eredményes legyen. Meghatározója a munkának, a piaci igények kielégítésének, a dolgozók célszerű és hatékony foglalkoztatásának A vállalat termelés-elszámolási folyamata A gyártáskövetés alapvető törzsadatainak létrehozása volt az első feladat a PP-PI modul bevezetésekor. A létrehozott alapadatok a következők: Anyagtörzs: Az anyagtörzs általános logisztikai törzsadat az SAP-ban, a pénzügyi és logisztikai modulok számára alapvető információforrás.

6 Törzsrecept: A törzsrecept megmutatja, hogy az adott termékmennyiség előállításához milyen és mennyi komponensre van szükség, a megengedett gyártási veszteség figyelembevételével, valamint milyen műveleteken keresztül zajlik a gyártás. Segítségükkel leírható a teljes gyártási vertikum, a nyersanyagok felhasználásával készült félkész termékeken keresztül az értékesített termékek előállításáig. Tehát a törzsrecept a termelési modul legjelentősebb törzsadata. A beépülő anyagok adatai az ún. anyaglistában vannak, ez a törzsrecept szerves része. A következő ábra az EGIS NyRt. gyártási folyamatát mutatja be,- az ábrán jól nyomon követhető a költségek termékere rakódásának menete- melynek egyes szakaszait az ábra bemutatása után részletezem. Törzsrecept alap + vezérlő adatok Cikktörzs gyártási verziók vezérlő adatok Gyártási rendelés (SAP ban: folyamatrendelés) Műveletek, fázisok Erőforrások, normaértékek összerendelések Anyaglista Fej-és tételadatok automatikusan keletkezik anyag mozgások vezérlőkulcs szerint Foglalás (tervezett anyagmozgások) anyagmozgás vissza -jelentése foglaláson keresztül anyag-, termékmozgások Visszajelentések Fázisonként Normaértékekkel Anyagmozgások könyvelése visszajelentés és foglalás nélkül is lehetséges Készlet vezetés (részleges vagy befejezett) visszajelentéssel automatikusan Termékmozgások könyvelése közvetlenül a készletvezetésből MM modul 5.. ábra: A gyártáskövetés adatkapcsolatai az EGIS Nyrt-nél

7 A gyártási rendelés A gyártáskövetés informatikai alapobjektuma, a költségfelügyelet eszköze. Olyan alapobjektum, amelyhez -mint bizonylathoz kapcsolódóan- gyűlnek a gyártáshoz tartozó terv- és tényadatok. Egy gyártási rendelés mindig egy termék sarzsot 1 jelent. A rendelés szám, a gyártási rendelések egyedi azonosítóval ellátott bizonylatszáma, melynek a számstruktúrája a következő felépítésű: 1-3 jegyek 4. jegy 5-12 jegyek A gyártó üzem költséghelyének utolsó három számjegye. A gyártás típusára utal. Lehetséges értékei: 1= normál gyártás 2= bérmunka gyártás 6. ábra: A gyártási rendelés felépítése Az utolsó jegytől kezdődően egy futó sorszám. Az értéket nem tartalmazó helyeken 0 szerepel. A rendelés szám egy adott termék, adott mennyiségének egyszeri előállításával kapcsolatos adatokat gyűjti össze. A gyártási rendelések a létrehozás sorrendjében, és üzemenkénti bontásban emelkedő sorszámozásúak. A gyártási rendelések használata Mikor elkészül a heti gyártási program és a terméket kísérő sarzslap, a gyártási rendelésre is rákerül a termék sarzsszáma, és csak utána kap engedélyezési státust a gyártási rendelés. A gyártási rendelés létrehozása során az adott rendelés (sarzs) tervköltségei is automatikusan létrejönnek a törzsreceptek (normák) alapján. Ez lehetőséget ad terv és tényköltségek összehasonlítására kiértékelésére a gyártás befejeztével Anyag kivételezés gyártási rendelésre A gyártási rendelésre kivételezett anyagok (közvetlen anyagköltség) a tényköltségek értékelésénél megadott áron (anyagok mozgó átlagáron, félkésztermékek elszámolóáron) értékelődnek és az így kiszámított anyagárral megterhelik a gyártási rendelést. Ez az adat átvétel az MM-modulból a raktári készletcsökkenés könyvelésekor történik automatikusan. A könyvelés mozgásneme anyag-kivételezés gyártási rendelésre Visszajelentés A gyártási rendelésekre vonatkozó teljesítmény adatok megadását szolgálja.. Annyiszor kell egy gyártási rendelést minimum visszajelenteni, ahány műveletét a törzsreceptben kötelezően visszajelentendőnek megadtak. A rendszer a normában megadott erőforrásokhoz (teljesítmény típusokhoz: gépóra, munkaóra) vár visszajelentést. Az így visszajelentett munkaórák - az előző évi tényadatokból+tervezett béremelés %-a - képzett áron (tarifa) rögzülnek. A gépórához nem rendel értéket mert a társaság nem vezette be a gépóra költség számítást. A gépórát mint a kapacitás tervezéshez hasznos információt rögzítik a rendszerbe. Az üzemi általános költségek tervezett tarifa alapján -a visszajelentett munkaórák szorzataként szintén rögzülnek, mert a munkaóra a felosztás vetítési alapja. Az üzemi 1 Sarzs: Egy adott gyártási tételt jelent, mely külön gyártási számon szerepel.

8 általános költség tarifát az általános költség kontrollingban megtervezett költségek alapján határozzuk meg a várható ledolgozandó munkaóra arák alapján. A termelési tervek ismerete szükséges, a kereskedelmi igények ill. előrejelzések azonban sokszor csak negyedévre állják meg a helyüket. Ezért a tarifa az év során többször korrigálásra kerül Termék raktárra vétele A gyártás befejeztével ill. a minőségbiztosítás felszabadításával a termékek raktárra kerülnek. A gyártási rendelésről való készletre vételnél a raktárra vett mennyiség (MM modul) elszámoló áron értékelődik a rendszerben és a készletre vett mennyiség árával jóváírja a gyártási rendelést. A gyártás tényköltségei ill. a leadott elszámoló áras késztermék költség különbözete hó végi záráskor számolódik el, ha valamennyi termék leadásra kerül az adott gyártás befejeződik a gyártási rendelés ekkor kinullázódik, lezárul Termékkalkuláció és költségviselő számítás A termelési költség tervezését, a tényköltségek követését és elszámolását, a terv és tény költség eltérések elemzését a termékköltség-kontrolling almodul támogatja, amely az alábbi két részből áll: Termékkalkuláció-előkalkuláció Költségviselő számítás (termelés elszámolás)-havi főkönyvi elszámolás és utókalkuláció Termékkalkuláció Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az SAP előkalkulációs módszerének -a termékkalkulációnak- használatára. Az EGIS Nyrt.-nek a számviteli politika keretében el kellett készítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot. Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható a termék várható és tényleges közvetlen önköltsége. Az önköltségszámítás segítségével értékben mérhető a vállalkozás kalkulációs egységre jutó közvetlen önköltsége. Az önköltség megállapításának módját kalkulációnak nevezzük. A termékkalkuláció, azaz előkalkuláció funkció biztosítja, hogy a termékek várható költségét tetszőlegesen meghatározott anyag és erőforrás igénybevételével és ár-, ill. tarifarendszer szerint számítsuk ki. Az Egis Nyrt.-nél a közvetlen költségszámítás a gyártási fázisok elszámolásán alapszik. Kalkulációs sorozatnagyság: Az a sorozatnagyság, amelyre alapértelmezés szerint a kalkuláció vonatkozik. Anyaglista Mennyiségi egység Kalkulációs sorozatnagyság Hatóanyag 1 kg 1 Félkész termék 100 ezer db 1 Csomagolt anyag 1 vagy db 1 1. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sorozatnagysága

9 A termékköltség számítás a kalkulálandó termékhez tartozó törzsreceptet, anyaglistát és az ezekhez tartozó áradatokat mennyiségi- és értékstruktúrának nevezi. A kalkuláció első lépése mindig az, hogy a törzsadatok alapján a rendszer kiválasztja a termékhez tartozó mennyiségi struktúrák közül azt, amelyik alapján a kalkulációt végezzük. Ezután a rendszer számba vesz minden anyagot és műveletet, megkeresi az ezekhez tartozó árakat, és szintről szintre haladva végzi el a kalkulációt. A kalkulációs séma az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségének elemeit tartalmazza: Költségelem 10 Nyersanyag 20 Félkész termék 30 Csomogolóanyag Megnevezés 40 Közvetlen bér és járulékai 50 Üzemi általános költség 2. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sémája A társaság saját termelésű félkész- és késztermékeit elszámoló áron tartja nyilván. Az elszámoló árakat évente egyszer nyitáskor módosítják. Az SAP PP moduljának bevezetése óta van lehetőség a kontrolling modulban az elszámoló árakat kalkulálni ben a Számviteli törvény adta lehetőségét kihasználva a társaság a termékek elszámoló áraiba beépítette az üzemi általános költséget, és az addigi tény utókalkulált elszámoló ár képzésről áttér a norma alapú elszámoló ár képzésre. Ezt gondos előkészítő munka előzte meg, hiszen feltétel volt, hogy valamennyi törzsrecept hibátlan legyen. Az esetleges hibák kiszűrése miatt a normákból és a tény fajlagosokból is elszámoló árakat határoztak meg, és ahol a két ár között 5%-nál nagyobb az eltérés, részletes elemzés indult az okok feltárására. Ezt az ellenőrzést azóta is végrehajtják minden árképzéskor. Valamennyi elkészített kalkulációt értékel a rendszer és rendelkezik azok további sorsáról Az elszámoló ár képzésekor alkalmazott értékelési módszer Az elszámoló ár változtatására csak azoknál a félkész-és késztermékeknél kerül sor, amelyek a változtatás időpontjában rendelkeznek érvényes normával, azaz technológiai törzsrecepttel. Az elszámoló ár kalkulációjakor mindig az érvényes norma fajlagosokat kell alkalmazni. Nyers-és csomagolóanyagok, és vásárolt félkész termékek A nyers-és csomagolóanyagokat, és a vásárolt félkész termékeket az SAP cikktörzsében nyilvántartott, adott napon rögzített mozgó átlagáron kell értékelni. A mozgó átlagár a beszerzési árakból automatikusan súlyozott ár, ezért jelentősen változhat egy-egy ingyen áru beérkezése után. Ilyen esetben az Egis Nyrt. az árakat nem használja fel az elszámoló ár képzéséhez, hanem éves átlagárat alkalmaz.

10 Közvetlen bérköltség és bérjárulékok Számítás alapja: 1. közvetlen bér és járulékai 2. egyéb közvetlen bér és járulékai üzemenkénti összege valamint 3. az adott üzem gazdasági évben teljesített közvetlen órái 1 órára eső közvetlen bér és járulékai (bértarifa) Termékre jutó közvetlen bérköltség és terhei= normában meghatározott közvetlen munkaórák x bértarifa Termékre elszámolható egyéb költségek (üzemi általános költségek) Számítás alapja: 1. termelő üzemek éves közvetett költségei 2. ténylegesen ledolgozott x közvetlen tarifa munkaórák 1 közvetlen órára eső üzemi általános költség (tarifa) Termékre elszámolható egyéb költség (üzemi általános költség)= normában meghatározott közvetlen munkaórák x tarifa Termékköltség számítás hóvégi feladatok Az Egis Nyrt. önköltség számítási módszere a pótlékoló kalkuláció, amelynek megvalósulása a következőképpen történik: A gyártási rendelésekre visszajelentéssel vagy raktári kivételezés rögzítésével lehet anyagot terhelni. A készletcsökkenések könyvelése a terheléssel egy időpontban, az éppen aktuális mozgó átlagáron történik. A saját és bérmunkaóra felhasználást visszajelentéskor a kalkulált bértarifával könyveli a rendszer. Az üzemek kötelesek a ténylegesen felhasznált anyagokat és az összes ledolgozott közvetlen munkaórát, valamint a teljesített kölcsönzött munkaórákat termékre elszámolni. A munkaóra fontos vetítési alap, hiszen a havi elszámolások során ez alapján terhelődik rá a termékekre a bér+tb járulék és az üzemi általános költség. Nyers-és csomagolóanyag árkülönbözetek felosztása A tervezett és tényleges beszerzési ár közötti különbözetek külön költségnemen vannak nyilvántartva. Innen kell hónap végén a különbözetet azokra a gyártási rendelésekre felosztani, amelyekre adott hónapban anyagköltséget terheltek. A felosztás alapja a gyártási rendeléseken lévő anyagfelhasználások értékének aránya. Közvetlen bérkorrekció A hónap közben használt tarifák alapján számított és a ténylegesen felmerült bérköltség és járulékai közötti különbözetet hónap végén üzemenként, a visszajelentett órák arányában kell gyártási rendelésekre (termékekre) felosztani. Termékre elszámolható egyéb költségek /üzemi általános költség/ Hónap végén a pótlékolás módszerével kerül a gyártási rendelésekre ez a költségfajta. Tarifaként az év folyamán várhatóan felmerülő költségekből számított tarifát, vetítési alapként a közvetlen ledolgozott munkaórát kell alkalmazni.

11 Tényköltség megállapítása A saját előállítású félkész-és késztermékeknél hó közben minden készletmozgás, a gyártási rendelésre való kivételezés, illetve az elkészült termék leadása is elszámoló áron történik. Az elszámoló ár és a tényleges előállítási költség különbsége a készletérték különbözet. A rendelés mindenkori egyenlege mutatja a sarzson keletkezett készletérték különbözetet, a rendelés státusza pedig a gyártás befejezett, vagy befejezetlen voltát. A közvetlen felhasználásra eső készletérték különbözetet gyártási rendelésekre kell felosztani a gyártási rendeléseken felhasznált félkész- vagy késztermék értékének arányában. Így megjelenik a gyártási rendelésen a tény költség Közvetlen költség-kontrolling beszámolók, elemzések A havi főkönyvi zárás eredményeként elkészülnek a sarzs ill. az ebből készíthető cikk szintű utókalkulációs beszámolók. A kontrolling rendszer előnye a jól felépített, jól szerkesztett beszámolófa. Az alábbi jellemzők bármely kombinációja szerint lehívhatók, elemezhetők a beszámolók: - befejezett/befejezetlen termelés - cikkszám - termelés saját célra/bérmunkára; normál/ kísérleti gyártás A befejezett gyártások termék szintű tény fajlagosait hasonlítjuk össze a norma fajlagosokkal (terv fajlagosok) ez elsősorban a technológiai osztály számára nyújt segítséget a gyártási veszteségek értékének megállapításához. Ezt belső szabályzat alapján negyedévente kötelesek értékelni. Az eltérések elemzése a befejezett sarzsokon elszámolt készletérték különbözet, azaz a ténylegesen felmerült költségek és az elszámoló ár közötti eltérés összetevőinek vizsgálatára irányul. A norma szerinti és a tény szerinti termelési költségek összehasonlítására havonta van lehetőség, de az elemzéseket negyedévente illetve éves szinten mindenképp el kell végezni. Az elemzések során az a tapasztalat, hogy az anyagfelhasználásoknál szinte minimális a túllépés, viszont a munkaóráknál már nagyobb eltéréseket találunk a normákhoz képest abban az esetben - ha kis sorozatot gyártottak ( db alatti) - ha sűrű volt a termékváltás a hónap folyamán, így magasak az átállási órák (szintén a terméket terheli) - ha az üzem leterheltsége nem volt egyenletes a hónap folyamán A közvetlen költség csökkentésére -az átterhelt üzemi általános költségek csökkentésével -a teljesítmény növelésével van lehetőség, ehhez szükséges a mérhető teljesítményen alapuló ösztönzés Jelenleg az üzemekben órabérben dolgoznak, a teljesítményen alapuló bérezés hatékonyabb lenne

12 Összegzés A kontrolling rendszer bevezetésének előnyei: Az integráció következtében javul a termelés, a termelés tervezés, a kontrolling és a kereskedelem kapcsolatrendszere Egységes adatbázisból történik az információ kinyerése Megszűntek a termelés és a kapcsolt területeken működő szigetrendszerek Az üzemek adminisztratív terhei csökkentek A norma és tény költségek folyamatos nyomon követésére van lehetőség így pontosan tudjuk, hogy mit, miből, milyen áron és mennyi erőforrással állítunk elő A fázisonkénti visszajelentéssel megteremti a tevékenység alapú kalkuláció alapját A vezetői döntés-előkészítés megbízható, gyors, nélkülözhetetlen eszköze lett További fontos feladatnak tartanám: - Az üzemi általános költségeket bontsuk meg állandó és változó költségre és ennek megfelelően több vetítési alap segítségével pontosabban kerüljön rá a termékekre az üzemi általános költség. - Gépórát mint vetítési alapot alkalmaznám - A tevékenység alapú költségszámítás irányába kellene tovább lépni, mert az eredmény növelésére egyre inkább a költségek csökkentésével van csak lehetőség - A vezetői információs rendszer mielőbbi kiépítése próbálkozások már történtek de eddig bemutatott modul nem felelt meg Megállapítható, hogy az SAP integrált vállalatirányítási rendszer nagyban megkönnyítette a munkát, gyors és pontos információáramlást tesz lehetővé. A vezetői döntés előkészítések elengedhetetlen eleme az Egis Nyrt.-nél is. Azonban rendszer megbízható működéséhez fegyelemre, és nagyon pontos munkára van szükség. Irodalomjegyzék 1. Csikós Istvánné- Juhász Tibor- Kertész Tamás: Operatív controlling I. NOVORG Budapest, Halmos- Körmendi: Controlling 2000 Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest, Horváth&Partner: CONTROLLING Út egy hatékony controlling-rendszerhez Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, Körmendi- Tóth: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában WEKA Szakkiadó Kft. Budapest, EBIS projekt Koncepcionális terv I., II., III. fázis 6. SAP R/3 rendszerismertető Digital, 2000.

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben

Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék

Részletesebben

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely

A kalkuláció. A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely A kalkuláció A kalkuláció: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének tervezett vagy tényleges erőforrás igényét veszi száma. tágabb értelemben vezetői

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

A képzési önköltség számítása

A képzési önköltség számítása 1. számú melléklet A képzési önköltség számítása Az Áhsz. 50. (5) bekezdésének megfelelően a felsőoktatásban az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling

Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás Költség és eredmény controlling Költségnemek A vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Az elsődleges elszámolás a felmerülés okára és nem a felmerülés

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Költségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.

Költségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti

Részletesebben

Költségelszámolás II.

Költségelszámolás II. Költségelszámolás II. Számvitel I. 2004. november 17. Joó Ágnes 1 őző előadáson kiosztott feladat megoldásának befejezése: osztott feladat megoldása: költséghely, költségviselő elszámolással a. Társasági

Részletesebben

I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK

I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK I. RÉSZ / 12. FEJEZET SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat megoldása 1. feladatrész megoldása 0. Nyitás 251. 491. 10 000 10 000 Nyitómérleg számla 1. Tárgyidőszaki költségek elszámolása

Részletesebben

Saját termelésű készletek részei. Üzleti számvitel. Termeléskönyvvitel. Kalkulációs séma (példa) Saját termelésű készlet értékelése

Saját termelésű készletek részei. Üzleti számvitel. Termeléskönyvvitel. Kalkulációs séma (példa) Saját termelésű készlet értékelése MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Saját termelésű készletek részei Üzleti számvitel Termeléskönyvvitel Dr. Pál Tibor Saját termelésű

Részletesebben

2. feladat (A beszámoló összeállítása)

2. feladat (A beszámoló összeállítása) 2. feladat (A beszámoló összeállítása) A BESZÁMOLÓ 1 Kft. 2017. december 31-i főkönyvi kivonatából a következő záró egyenlegeket ismerjük. A főkönyvi kivonat még nem tartalmazza a kiegészítő gazdasági

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA

AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (továbbiakban: MMgMK) alaptevékenységének

Részletesebben

Számvitel III 12 gyakorlat Önköltség számviteli elszámolása 14. szeminárium

Számvitel III 12 gyakorlat Önköltség számviteli elszámolása 14. szeminárium 1. Feladat Egy mezőgazdasági vállalkozás 201X. évben 5 000 tonna étkezési búzát termelt az alábbi költségekkel: 1. Vetőmag (előző évben beszerzett) 19 000 000 Ft 2. Növényvédőszer (előző évben beszerzett)

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Éves beszámoló összeállítása és elemzése I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIVONATA

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIVONATA S Z E G E D I Í T É LŐTÁBLA ELNÖKE S Z E G E D Telefon: 62/568-555 6701 Szeged Pf. 1192 2010. El. II. B. 5/9. Hatályos: 2010.08.01-től SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATÁNAK KIVONATA A KÖZÉRDEKŰ

Részletesebben

Üzleti számvitel működés

Üzleti számvitel működés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.

Részletesebben

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan

VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO

Részletesebben

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ

SZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ 1. Feladat SZÁMVITEL ALAPJAI Cash Flow példa Mérlegadatok: Bázis Tárgy Befektetett eszközök: Ingatlanok: 375 476 Műszaki berendezések: 340 292 Szellemi termékek: 510 400 Forgóeszközök: Készletek: 420 350

Részletesebben

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi

Részletesebben

Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Tárgyalásra kerülő témakörök Költség- és saját teljesítmény elszámolás lehetőségei

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (I.30.) önkormányzati

Részletesebben

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Számvitel I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Téma Tananyagtartalom Számonkérés módja, követelmény Számviteli alapfogalmak Leltár és Mérleg A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek

Részletesebben

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,

Részletesebben

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc

Költséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN

KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN Controlling, vezetői számvitel 2.előadás 2013. február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna A számvitel fogalma A számvitel a vagyonra és vagyonváltozásra vonatkozó

Részletesebben

Önköltségszámítás 2012.02.14. A hagyományos költségszámítás folyamata. Kapcsolódó fogalmak. Dr. Musinszki Zoltán

Önköltségszámítás 2012.02.14. A hagyományos költségszámítás folyamata. Kapcsolódó fogalmak. Dr. Musinszki Zoltán MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Önköltségszámítás Dr. Musinszki Zoltán A hagyományos költségszámítás folyamata tárgyidőszakban

Részletesebben

Oracle főkönyv, egy termelő vállalat mindennapjai. Kelemen Melinda, T-Systems Magyarország Zrt. Főkönyvi modulgazda és számviteli csoportvezető

Oracle főkönyv, egy termelő vállalat mindennapjai. Kelemen Melinda, T-Systems Magyarország Zrt. Főkönyvi modulgazda és számviteli csoportvezető Oracle főkönyv, egy termelő vállalat mindennapjai Kelemen Melinda, T-Systems Magyarország Zrt. Főkönyvi modulgazda és számviteli csoportvezető 1 Bemutatkozás Rába csoport kiszervezte a következő folyamatokat:

Részletesebben

K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S

K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Új elvek a költségszámításban Nemcsak az érdekel minket, hogy mi mennyibe került? Az is érdekel minket, hogy mi mennyibe

Részletesebben

A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető

A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető Irányadó jogszabály 2000.évi C. törvény a számvitelről 2016.évtől alkalmazandó szabályváltozások

Részletesebben

Saját termelésű készletek részei

Saját termelésű készletek részei Éves beszámoló összeállítása és elemzése II. Előadás Termeléskönyvvitel 1. Saját termelésű készletek részei Saját termelésű készletek Eszköz Mérleg Forrás Befejezetlen termelés (23) (legalább egy műveletet

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat

Gyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat 1. feladat Egy vállalkozás 1.000 darab terméket állít elő. Az eladási ár 25.000 Ft/db. A közvetlen költség 10.000 eft, a közvetett költségek összege 10.000 eft, amelyből elvileg felosztható 2.000 eft.

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése. II. Előadás Termeléskönyvvitel 1.

Éves beszámoló összeállítása és elemzése. II. Előadás Termeléskönyvvitel 1. Éves beszámoló összeállítása és elemzése II. Előadás Termeléskönyvvitel 1. Saját termelésű készletek részei Saját termelésű készletek Eszköz Mérleg Forrás Befejezetlen termelés (23) (legalább egy műveletet

Részletesebben

Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI

Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2011 Másolat - Controlling_2011_tordelt_3_28.indd 1 2011.04.05. 9:39:01 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. Bíró Tibor ISBN

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK

VÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

MCE Workshop Budapest. 10. Oktober 2018

MCE Workshop Budapest. 10. Oktober 2018 MCE Workshop Budapest 10. Oktober 2018 Operativ controlling 2 A stratégia hatása a vállalat egészére Q1 Jövőkép, stratégia Q4 Szervezet Q2 Üzleti modell Termékszerkezet Értékesítési csatornák In-Outsourcing

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2007-06 Pénzügyi-vezetői számvitel II. A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Pénzügyi-vezetői

Részletesebben

Önköltség-számítási szabályzata

Önköltség-számítási szabályzata Területi Gondozási Központ Püspökladány Önköltség-számítási szabályzata Hatályos: -tól. készítette: Az intézmény adatai: Intézmény neve: Területi Gondozási Központ székhelye: Püspökladány Rákóczi. 4. Törzskönyvi

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Számviteli szakügyintéző elágazás. 2011/2012 II. félév

ÚTMUTATÓ. II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Számviteli szakügyintéző elágazás. 2011/2012 II. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.

Költséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költséggazdálkodás 2 Költséggazdálkodás Tény: a működéssel költségek merülnek fel Cél: okok minél pontosabb ismerete Módszer: ok okozati összefüggések

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...7

TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...7 TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ...7 1. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS...9 1.1 Az eredménykimutatás fogalma, tartalma...9 1.2 Az eredmény megállapításának összetevõi...11 1.2.1 Bevételek...11 1.2.2 Költségek, ráfordítások...12

Részletesebben

Kézikönyv. Kalkuláció alapjai

Kézikönyv. Kalkuláció alapjai Kézikönyv Tartalomjegyzék Nincsenek tartalomjegyzék-bejegyzések. 2 Összefoglalás Az abas Business Software kalkuációs folyamatának alapjai A tanulás célja Rövid áttekintést nyerni az abas Business Software

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA 1051 Budapest, Arany János utca 1. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2012. január 1. napjától Jóváhagyta: Dr. Náray-Szabó Gábor fő-igazgató 1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI

Részletesebben

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999.

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. 54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. december 31-én 3 000 eft jegyzett tőkével alakult, amely összeget

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG 2009.EL.II.B.6.szám ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2009. szeptember 1-től Készítette: Siposné Balku Erika Jóváhagyta: Dr. Nánási Illés Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Befejezetlen termelés. Áruk (göngyöleg, közvetített szolgáltatás)

Befejezetlen termelés. Áruk (göngyöleg, közvetített szolgáltatás) 12.) Definiálja az áruk fogalmát, fajtáit, a nyilvántartásukra szolgáló főkönyvi számlákat és lje az árukat! Ismertesse a kiskereskedelmi és nagykerereskedelmi árukkal és a göngyölegekkel kapcsolatos elszámolások

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 2 KÉSZLETEK. Füredi-Fülöp Judit

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 2 KÉSZLETEK. Füredi-Fülöp Judit NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 2 KÉSZLETEK Füredi-Fülöp Judit FOGALOM A készletek olyan eszközök, amelyeket a szokásos üzletmenetben megvalósuló értékesítésre tartanak amelyek még az

Részletesebben

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A zárlat célja Üzleti számvitel XXIII. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 u Általánosan:

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI

Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2016 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. habil. Zéman Zoltán egyetemi tanár 2016 október Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzés

Éves beszámoló összeállítása és elemzés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzés IV. előadás Eredménykimutatás I. Az eredménykimutatás

Részletesebben

Anyagok. Áruk. Alap-, segéd-, üzem-, fûtõ- és egyéb agyagok Tartalék alkatrészek Fogyóeszközök Gyártóeszközök. - csak értékben

Anyagok. Áruk. Alap-, segéd-, üzem-, fûtõ- és egyéb agyagok Tartalék alkatrészek Fogyóeszközök Gyártóeszközök. - csak értékben Üzleti számvitel XII. elõadás A vásárolt könyvviteli elszámolása. Dr. Pál Tibor 2008.11.02. A tagolása, és tartalma a törvény szerint Anyag Áru Vásárolt Készletek Készletekre adott elõleg Saját termelésû

Részletesebben

Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem

Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem Pénzügyi számvitel 1 A pénzügyi számvitel fogalma A pénzügyi számvitel fogalma: a pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű,

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Önköltségszámítási Szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Önköltségszámítási Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Önköltségszámítási Szabályzata Pécs 2015. 2017. szeptember 28. napjától hatályos változat 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Általános rendelkezések... 3 A szabályzat célja

Részletesebben

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment

Részletes ismertetô. Projektmenedzsment Részletes ismertetô Projektmenedzsment proalpha - Projektmenedzsment A proalpha projektmenedzsment modul egy olyan eszköz, amellyel minden, a projekttel kapcsolatban felmerülô feladat kezelhetô. A többfelhasználós

Részletesebben

1. verzió AZ Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 16. függelék 6. melléklet AZ ÓBUDAI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január

Részletesebben

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés. Modulzáró vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés. Modulzáró vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 28/3/2016. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2016. január 26. 8.00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm.

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Kiadás Költség Ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vezetői számvitel

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vezetői számvitel III. évfolyam Gazdálkodási menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vezetői számvitel tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vezetői számvitel Tanszék:

Részletesebben

a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása.

a) dinamikus elemzés: különböző időszakok adatainak összehasonlitása. 1 Készletgazdálkodás elemzése A logisztikai rendszer eszköze a készletgazdálkodás témakörök: 1 anyagellátás elemzése, 2 anyagfelhasználás elemzése, 3 készletszint, készletállomány alakulásának a vizsgálata

Részletesebben

Pénzügyi számvitel III. előadás. A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása

Pénzügyi számvitel III. előadás. A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása Pénzügyi számvitel III. előadás A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása Készletek a mérlegben B I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek 3. Növendék, hízó és egyéb állatok

Részletesebben

7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK

7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? A VÁLLALAT MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA 2 1 A KÖLTSÉG A HOZAMOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ, (TÖBBNYIRE)

Részletesebben

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Számvitel alapjai XI. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 A zárlat célja Általánosan:

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

A zárlat célja. A zárlat folyamata, szükségessége Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XII. ea. Zárlat és éves beszámoló.

A zárlat célja. A zárlat folyamata, szükségessége Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XII. ea. Zárlat és éves beszámoló. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Számvitel alapjai XII. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 A zárlat célja Általánosan:

Részletesebben

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén

Részletesebben

Önköltségszámítási szabályzat

Önköltségszámítási szabályzat 2018.05.01. Önköltségszámítási szabályzat Szentlőrinci KÖH Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal államháztartási szervezet megnevezése 1 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2018. május 1-től Az

Részletesebben

Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.21. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék

Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.21. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.21. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Kötelező irodalom Kardos Barbara - Sztanó Imre - Veress Attila: A vezetői

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2002.július 1-től

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: 2002.július 1-től Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2002.július 1-től Készítette: Tem Ildikó gh. Vezető Jóváhagyta: dr. Nánási Illés a megyei bíróság elnöke Az államháztartás szervezeti

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Controlling Controlling A vállalti vezetés elsőrendű feladata, hogy a vállaltot a kitűzött cél elérésére vezesse. A Controlling és a vezetői ellenőrzés

Részletesebben

Pénzügyi számvitel III. előadás. A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása

Pénzügyi számvitel III. előadás. A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása Pénzügyi számvitel III. előadás A vásárolt készletek könyvviteli elszámolása A készletek tagolása, és tartalma a törvény szerint Készletek Anyag Áru Vásárolt készletek Készletekre adott előleg Saját termelésű

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz 3.) Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertese a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

Részletesebben

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa)

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa) I Számvitel 1/6 PallasSzámvitel feladatok Fogy ár: 960 Ft Feladat: Gépbeszerzés: 3600000 Ft Aktiválás: 2003.05.31 Leírási kulcs: 20% lineáris Értékesítése: 2007. nov.1 Leírása: Évi ÉCS-leírás 3600*0,2=

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Management számvitel elemzés tárgyhoz Témakör: Tevékenység alapú költségszámítás

Gyakorló feladatok a Management számvitel elemzés tárgyhoz Témakör: Tevékenység alapú költségszámítás 1. példa Egy vállalat négy féle terméket gyárt. A gyártott termékeket jelezzük T1, T2, T3, T4. A T1 és T2 termékek kisméretûek a T3 és a T4 termékek nagyméretûek. A T1 és T3 termékeket kisvolumenben, a

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Jászladány Nagyközségi Önkormányzat és intézményei, illetve a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás és intézményei ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2015. január 05-től I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI

Részletesebben

Termékek Pálcikás jégkrém + 29 000 20 000 300 000 75 000 Poharas jégkrém + 20 000 10 000 380 000 95 000

Termékek Pálcikás jégkrém + 29 000 20 000 300 000 75 000 Poharas jégkrém + 20 000 10 000 380 000 95 000 31. Feladat Egy jégkrémgyártó kft. pálcikás és poharas jégkrémeket állít elő. A vállalkozás két üzemében (adagoló és fagyasztó üzem) mindkét termékcsoport termelése folyik. 20X1. január havi nyitó mérlege

Részletesebben

3/2014. számú AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁRÓL A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN. Jegyzői Polgármesteri együttes utasítás

3/2014. számú AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁRÓL A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN. Jegyzői Polgármesteri együttes utasítás Ikt.sz: 3003- /2013/Sz. 3/2014. számú Jegyzői Polgármesteri együttes utasítás A SZUHAKÁLLÓI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁRÓL Érvényes: 2014. január 1-jétől 1 I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL. tanulmányokhoz III. ÉVFOLYAM PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vezetői számvitel Tanszék: Számvitel

Részletesebben

Szent István Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

Szent István Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL GYAKORLÓ FELADATOK ELŐADÁSHOZ Készítette: Véghné Dr. Bálint Katalin TEL: 203887440 2012 1 B Költségtan 1. Téma: A költségek

Részletesebben

Esettanulmány Folyamatköltség-számítás

Esettanulmány Folyamatköltség-számítás Esettanulmány Folyamatköltség-számítás Az erős versenyben gyorsan növekvő árak és költségek nyomása miatt egyre fontosabb tudni, hogy a közvetlen költségeken kívül milyen közvetett költségek terhelik a

Részletesebben

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Tartalom 1. Injekció gyártó üzem átvilágítás 2. Termelés Követő Rendszer Előzmények 2014-ben 5 kiemelt hatékonyságjavítási program indult vállalati szinten az IFUA

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1970-06 Könyvvezetés és beszámolókészítés A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Könyvvezetési

Részletesebben

A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak.

A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. 6.3.6. A standard költségszámítás és vezetői döntéstámogatás A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. Az angolszász irodalomban a vezetői

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

Technológia a gyógyítás szolgálatában. EMMA Integráció az SAP vállalatirányítási rendszerrel. Technológiai ismertető 2015. 04.

Technológia a gyógyítás szolgálatában. EMMA Integráció az SAP vállalatirányítási rendszerrel. Technológiai ismertető 2015. 04. EMMA Integráció az SAP vállalatirányítási rendszerrel Technológiai ismertető 2015. 04. EMMA Integráció az SAP vállalatirányítási rendszerrel Az Enterprise Group ehealth és Consulting ainak szoros együttműködésének

Részletesebben

SZÁMVITELI ALAPISMERETEK HELYI TANTERVE. Emelt szintű érettségire felkészítő képzés évfolyam. 2-3 óra 2016.

SZÁMVITELI ALAPISMERETEK HELYI TANTERVE. Emelt szintű érettségire felkészítő képzés évfolyam. 2-3 óra 2016. SZÁMVITELI ALAPISMERETEK HELYI TANTERVE Emelt szintű érettségire felkészítő képzés 11-12. évfolyam 2-3 óra 2016. A számviteli alapismeretek tantárgy órakerete évfolyam heti évi kerettantervi helyi tervezésű

Részletesebben