Integrált Településfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Településfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Integrált Településfejlesztési Stratégia Integrált Településfejlesztési Stratégia Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény Carpathia Tanácsadó Zrt

2 Tartalom 1. Bevezető és előzmények Az ITS-ről Középtávú célok Stratégiai fejlesztési célok Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Intelligens és fenntartható gazdaság Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Pezsgő közösségi élet Összefüggések meghatározása Beavatkozások Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok városközpont és a történelmi negyed Borhegy Munkahelyek a horgászparadicsomban Rozárium Új minőség a Duna mentén Déli kapu Beavatkozások akcióterületenként Budafok városközpont és a történelmi negyed Borhegy Munkahelyek a horgászparadicsomban Rozárium Új minőség a Duna mentén Déli kapu Ütemezés és vázlatos pénzügyi terv Akcióterületen kívüli fejlesztések A szegregáció megelőzése Intézkedések a szegregáció csökkentésére Fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzése Szegregációt okozó folyamatok hatásainak mérséklése Stratégia összefüggései Külső összefüggések és megvalósíthatóság Belső összefüggések Kockázatok Megvalósítás eszközei és nyomon követése Önkormányzati tevékenységek Szervezeti keretek Településközi együttműködési javaslatok Monitoring rendszer

3 A dokumentumot készítette: Tett Consult Kft. vezető elemző: dr. habil. Letenyei László PhD elemzők: Gomez Efrain René Horzsa Gergely Az Integrált Településfejlesztési Stratégia az alábbi rendelettel összhangban készült: A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről A Megalapozó vizsgálat a már meglévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban, azok felhasználásával jött létre. Az elkészítés során használt legfőbb források az alábbiak voltak: Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Településfejlesztési Koncepciója 2008 Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Budafok-Tétény Városmarketing Stratégia - Projekt Portfólió Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt Környezetvédelmi összefoglaló Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére 2001 Budapest XXII. Kerület Budafok Tétény Környezetvédelmi Program ( ) 2

4 1. Bevezető és előzmények Jelen dokumentum Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény 2008-ban készített és elfogadott kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata. A korábbi Stratégia felülvizsgálatát három tényező tette szükségessé. Az egyik ilyen tényező a korábbi dokumentum hatályvesztése, amennyiben az a as időszakra fogalmazta meg a kerület középtávú fejlesztési céljait. E célok megvalósulása az esetek egy részében abszolút sikernek nevezhető (Budafok városközpont felújításának egyes ütemei, a piac felújítása, valamint Nagytétény központjának komplex felújítása emelendő ki a legnagyobb sikerek között), számos projekt előkészítő munkálata történt meg és lépett a megvalósítás stádiumába. Akadtak azonban célok, amelyek megvalósulása különböző akadályozó tényezők miatt nem indulhatott meg. Az eltelt idő, és az időközben felmerülő új lehetőségek miatt szükségessé vált, hogy átfogó módon áttekintve az elvégzett és előttünk álló feladatokat, elkészítsük jelen dokumentumot. A felülvizsgálatot szükségessé tévő másik tényező, az Európai Unió új költségvetési ciklusa, amellyel új lehetőségek és új kihívások is várnak a városfejlesztés számára, az ezekhez való alkalmazkodás szükségszerű. A harmadik tényező, amely következtében a felülvizsgálat szükségessé vált, Budapest Stratégiájához kapcsolódik. Budafok-Tétény a Főváros kerületeként igyekszik csatlakozni Budapest elképzeléseihez, és középtávú célkitűzését Magyarország fővárosáéhoz hangolni. Jelen dokumentum a 2008-ban készült és elfogadott Stratégia felülvizsgálataként így tovább folytatja a megkezdett utat, és bízik a kijelölt fejlesztési célok középtávú, sikeres és teljes megvalósulásában. 3

5 2. Az ITS-ről Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerület 7-10 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Az ITS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Az ITS integrált, területi alapú tervezési szemléleten nyugszik, ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait valamint az önkormányzat meghatározó szerepét. Alapvető feladata a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása. A szakpolitika és az uniós források a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célzó integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását társfinanszírozzák. Az ITS négy jellemzője: 1. A hosszú távú városfejlesztési célokat a Koncepcióból kiindulva középtávú programokká bontja le. 2. Területi alapú, területi szemléletű tervezésen nyugszik, ami azt jelenti, hogy alapkövetelménye a problémafeltárásra épülő, városrészekre vonatkozó célok meghatározása, valamint középtávú megvalósítása. 3. Hangsúlyt ad a megvalósíthatóságra alapozó stratégiának (amely elsősorban a pénzügyi illetve szervezeti feltételek biztosításának követelményében jelenik meg). 4. Meghatározó szerepet szán a partnerségi alapú tervezésnek, ami a kijelölt célrendszer megfelelő helyi támogatását és középtávú megvalósíthatóságát jelenti. A Stratégia a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ebből következik a tervezési szándékok, a piaci környezet, valamint a város számára elérhető támogatási források összevetése. Ezért szükséges az ITS 2-3 évenkénti felülvizsgálata, aktualizálása, a megvalósított fejlesztésekre épülő újabb fejlesztési programok kijelölése. A kormányrendeletnek megfelelően, jelen Stratégia felépítése a következők szerint alakul. Az első részben a kerületi Településfejlesztési Koncepció alapján kidolgozásra kerülnek a helyi fejlesztéspolitika középtávú stratégiai céljai, a második részben pedig ezekből a stratégiai célokból kerül meghatározásra a területi szemléletnek eleget téve, összesen hat darab fejlesztési akcióterület. Az akcióterületek mellett azokon kívül álló konkrét célok is megfogalmazásra kerülnek, a dokumentum záró fejezetei pedig a szegregáció megakadályozásának lehetőségeivel, a célok összefüggéseivel és megvalósíthatóságával, illetve a fejlesztéspolitika intézményrendszerével, az eredmények folyamatos követésének lehetőségeivel foglalkozik. 4

6 3. Középtávú célok Budafok-Tétény közötti időszakra szóló Stratégiája, a kerületi városfejlesztési koncepció, valamint jelen kötet megalapozó vizsgálatai rámutatnak a kerület legfőbb funkcióbeli jellegzetességeire, amelyet a Főváros nyugati kapuja címen lehet összefoglalni. A kerület jellegzetessége ezért a peremkerületi, jelleg, az igen magas átmenő forgalom és a rendelkezésre álló beépítetlen ipari területek és zöldfelületek. Az áthaladó forgalom nagymértékben rontja a környezetet és az itt élők életminőségét. Ugyanakkor ez az adottság a gazdasági életben kamatoztatható: a kapu szerep miatt a látogató a kerületben találkozik először Budapesttel, a főváros belsejébe igyekvőknek mindenképpen keresztül kell haladnia a kerületen. A vállalkozások és nagyobb szolgáltató egységek a külső gyűrűben kaphatják meg azt a lehetőséget, amelyet máshol csak nagyobb idő- és tőkeráfordítással tudnak megszerezni. A nyugat-európai nagyvárosi tendenciákat megvizsgálva megállapítható, hogy a peremkerületek rendszerint nagy volumenű beruházások terepei: a korábban használt iparterületek, zöldmezők és a bevezető utak mentén kialakult ipari zónák erőteljesen ösztönzik a vállalkozások betelepedését és ezzel a munkahelyek teremtését. A peremkerületek a modernkori iparosítás legjobb helyszínei: kiterjedt területük, nagyszámú lakosságuk (lehetséges munkavállalók) és könnyű megközelíthetőségük jó lehetőség a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezzel egyidőben zajlik azonban egy más jellegű fejlődés, a nagyvárosok határán lévő, nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakóterületek gyors benépesülése. Ebben az esetben a lakóterületi infrastruktúra fejlesztése, illetve a közszolgáltatásoknak az igények területi eloszlását követő telepítése jelenti a legfontosabb településfejlesztési feladatokat. A Duna, mint a kerületszerkezet kialakulását meghatározó tényező, ma kevéssé központi szerkezeti elem: a vízi közlekedés infrastruktúrája ma gyakorlatilag nem létezik, a lakó- és rekreációs-turisztikai fejlesztések pedig elkerülték a vízpartot. Az előző ciklusban elindultak a területre fókuszáló beruházások, amelyek továbbfolytatása első számú középtávú cél. A kerület legfontosabb törekvése ennélfogva a fenti tendenciák ötvözése, a helyi gazdaság és a lakókörnyezet előbb említett kerületi adottságokra épülő fejlesztése lehet. A lakókörnyezet tekintetében ez elsősorban a kertvárosi jellegű településrészek szerkezetének, valamint a jellegzetes kisvárosi miliőnek a megőrzését jelenti. A gazdaság fejlesztése tekintetében pedig a Duna és más közlekedési csatornák (közút, autópálya, vasút) közelségének, közlekedési potenciáljának, valamint a település (borkereskedelmi, borkulturális) hagyományainak kihasználását jeleni. A kerületi városfejlesztési koncepció négy dimenzió mentén csoportosítja és részletesen ismerteti Budafok-Tétény hosszú távú jövőképét. A részletes jövőképet összefoglalóan megfogalmazva, a kerület célja hosszú távon: Élhető, emberközeli és befogadó kisvárosi környezet fenntartása, amely szervesen csatlakozik a főváros vérkeringésébe, helyben biztosítja a megélhetési feltételeket, ugyanakkor kihasználja földrajzi elhelyezkedéséből fakadó egyedülálló infrastrukturális és turisztikai lehetőségeit, és természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon és intelligensen fejlődő gazdasággal rendelkezik 5

7 3.1. Stratégiai fejlesztési célok Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerületi Városfejlesztési Koncepció hosszú távú általános és részletes jövőképe alapján kidolgozott, átfogó fejlesztést szolgáló céljai alapján határozza meg középtávú stratégiai fejlesztési céljait, amelyek a kerületi városfejlesztési koncepciójában foglalt hosszú távú részletes célok elérést szolgálják. Így jelen fejezet a hosszú távú koncepció kategóriarendszerét használva határozza meg a középtávú célokat Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Budafok-Tétény célja, hogy megerősítse dél-nyugati kapuszerepét Budapesten belül, sikerrel teremtsen kapcsolatot a belvárosi kerületek és az agglomeráció között. Cél, hogy olyan kerületévé váljon Budapestnek, ahol magas szinten érvényesülnek azok az infrastrukturális lehetőségek gazdaságpolitikai és társadalmi elvek, amelyek alkalmassá teszik a kerületet arra, hogy ennek a funkciókörnek maximálisan megfeleljen. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy megteremtse az alapjait és megtegye az első lépéseket annak érdekében, hogy hosszú távon lényegesen és érdemi módon legyen képes a főváros egyik logisztikai csomópontjává, fogadójává válni. Ennek érdekében az elkövetkezendő 7-10 évben szükséges megteremteni azokat a közlekedési, infrastrukturális és gazdasági beruházásokat, amelyekre alapozva a későbbi fejlesztések is véghezvihetővé válnak. A kerületben lévő romló állapotú használaton kívül lévő ipari területek funkcióval, méghozzá infrastrukturális és közlekedési funkcióval (pl. P+R parkolók) való ellátása ezek közül a célok körül az első számú. A közlekedésfejlesztés középtávú céljai között három feladat szerepel, amely megoldása középtávon válik szükségszerűvé: az átmenő forgalom segítése és racionalizációja, a zavaró és szennyező hatásának csökkentésével; a belvárosi területek átmenő forgalmának lényegi csökkentése; valamint közlekedési átszálló lehetőségek biztosítása. Az első cél elérése érdekében szükséges az átmenő forgalom közlekedési hatékonyságának emelésére (a forgalmi akadályok, dugók számának csökkentésével) a közlekedésszervezési eszközök igénybevételével, és az alkalmazott megoldások tökéletesítésével: zöldhullám, útfelújítások, sebességszabályozás), a belvárosi területek könnyebb és hatékonyabb megközelítésének elősegítése a közlekedési torlódások elkerülése érdekében. A racionális forgalomirányítás hozzájárul ahhoz is, hogy a közúti közlekedés a lehető legkevésbé jelentsen környezetszennyező emberi tevékenységet. A közlekedés zavaró hatásainak kiküszöbölésére a zajvédelmi rendszer folyamatos ellenőrzésére, szükség szerinti felülvizsgálatára van szükség mind a vasúti, mind a közúti közlekedési folyosókon. Az állami vasúttársaság várható infrastrukturális fejlesztései e célokhoz is hozzájárulnak. A második cél elérése érdekében szükséges, hogy a főútvonalak mentén számos ponton legyen lehetőség a városrészek megközelítésére, illetve ennek lehetőségére a közlekedési táblák kiépített rendszere tájékoztatást adjon. Így elkerülhető, hogy az északi városrészek vagy Budafok-Téténytől északra elhelyezkedő kerületek elérésére az autósok a belvárost használják áthaladásra. A fővárosi forgalomoptimalizációhoz is hozzájárul, illetve mindkét fenti, a kerületi közlekedéssel kapcsolatos cél elérését szolgálja az átszálló lehetőségek biztosítása, amelyhez elsősorban őrzött, biztonságos és ingyenes P+R parkolókkal, és a parkolók közvetlen és gyors tömegközlekedési kapcsolatainak megteremtésével, továbbá a kerület fővárosi tömegközlekedésbe való becsatornázottságának növelésével, illetve gyors haladást lehetővé tevő kerékpáros közlekedési folyosók kialakításának együttesével lehet hozzájárulni. Mindezeket a célokat egészíti ki a fővárosi vízi közlekedés fejlesztésének rendszerébe történő bekapcsolódás, mind a személy-, mind a teherszállítás kapcsán. E rendszerek kiépítése és fejlesztése fontos középtávú célként szolgál. A kapuszerep további erősítéséhez hozzájárul a gazdaságfejlesztés és a helyi innováció, amellyel részletesebben a következő fejezet foglalkozik. 6

8 Intelligens és fenntartható gazdaság Budafok-Tétény célja, hogy szoros partnerségi kapcsolatba kovácsolja a gazdasági életet meghatározó szereplőket: munkaadókat, munkavállalókat, a civil társadalmat, valamint a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozókat. A partnerség meghatározó hozzájárulást jelent mindazokhoz a tényezőkhöz, amely segítségünkre lehetnek a gazdasági döntések hosszú távú továbbélésében. További cél, hogy a gazdasági termelés mind nagyobb arányban támaszkodjon hosszú távon fenntartható, megújuló energiaforrásokra, és csökkentse a gazdasági termelő szektor ökológiai lábnyomát. A gazdaság mindemellett nem elképzelhető a fokozott K+F tevékenység és innováció nélkül. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői hatékonyan és rugalmasan legyenek képesek alkalmazkodni a változó globális és országos gazdasági környezethez, magasan képzett kutatók és fejlesztők folyamatos munkájára van szükség, a munkavállalók továbbképzésével és a számukra történő fejlődési lehetőségek biztosításával a munkaerőpiac is magasabb hozzáadott értéket képes előállítani és együttesen rugalmassá teszi Budafok-Tétény gazdaságát. Budafok-Tétény középtávú célja, a gazdasági potenciáljai kiaknázását folytassa, megvalósítsa a húzódó gazdaságfejlesztési célokat. A kerületben a jövőben a gazdasági fejlődéshez jó lehetőséget kínál a Duna, és a helyi természeti és kulturális tradíciók kiaknázása. A Duna a vízi közlekedés lehetőségeit testesíti meg, a Duna part pedig kiterjedt, bizonyos elemeiben páratlan zöldfelületi adottságokat jelent. Az elsősorban a borkereskedelemhez, borfeldolgozáshoz kapcsolódó tradíció a természeti adottságokkal kiegészülve erős turisztikai vonzerő forrása lehet. A szálláshelyek, a vendéglátás és a kiegészítő szolgáltatások során részben feleleveníthetők a múlt század elejének állapotai, amikor Budafok a főváros népszerű és forgalmas kiránduló- és szórakozóhelyének számított. A fejlesztéseknek olyan barnamezős területeket is kell érinteniük, ahol a rehabilitáció egyébként is elengedhetetlen. A kerületkép javítása így összekapcsolódik a vállalkozásfejlesztéssel. A helyben foglalkoztatás nemcsak a gazdasági fejlődéshez járul hozzá, hanem a kerület népességmegtartó képességét is erősíti. Csökkenti az ingázók számát, ezzel javítja a környezeti állapotot, és növeli a helyi szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A gazdaságfejlesztés kapcsán fontos cél a kívülről jövő helyi vállalatok támogatása, letelepedésének segítése, az infrastrukturális feltételek elérhetővé tétele. Ezzel kapcsolatos középtávú cél a partneri együttműködési lehetőségek megtalálása, illetve a település PR tevékenységének felélénkítése, amely során bemutatásra kerül a város egyedülálló, a vállalkozástelepítésre alkalmas helyzete. Középtávon a helyi kis- és közepes, elsősorban szolgáltató vállalkozások támogatása kapcsán a belvárosi területeken nyílik lehetőség arra, hogy kedvező, alacsony bérleti díjak biztosításával segítse az önkormányzat üzlethelyiségeik kialakítását, legalábbis a vállalkozásalapításkor, illetve a működés kezdeti periódusaiban. Fontos középtávú cél a munkaerő értékének folyamatos emelése. Ennek kapcsán, az intelligens gazdaság elvének megfelelően, szükséges olyan képzési lehetőségek biztosítása, amely egyfelől alkalmassá teszik a munkavállalókat adott, konkrét munkaadók elvárásainak történő megfelelésre, másfelől pedig általában segítik a munkaerőpiac szereplőit az elvárásoknak történő megfelelésre és a rugalmasságra. Képzési programok ezért oktatók bevonásával és a gazdasági partnerekkel történő együttműködés mellett az önkormányzat számára rendelkezésre álló infrastrukturális és képzési lehetőségek felhasználásával indíthatók. 7

9 Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Olyan településszerkezet kialakítása a cél, amelyben könnyen és hatékonyan elérhetők a város szolgáltatásai, a településrészek saját arculattal, önmagukban működőképes és multifunkcionális alközpontokkal rendelkeznek, de szoros és sűrű kapcsolathálózati rendszerbe szerveződnek és egységet alkotnak. Az alközpontok kialakításánál fontos szempont, hogy területileg koncentrált helyen megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek a területi szerveződés adott szintjén (utca, városrész-központ, a három városközpont, kerületi központ) fontosak. Budafok-Tétény célja, hogy olyan városszerkezetet alakítson ki, amely helyben teszi lehetővé valamennyi polgára számára, hogy hétköznapi ügyeit minél teljesebb mértékben intézhesse a kerületen belül, valamennyi városrész a helyben szükséges szolgáltatások teljes skáláját biztosítani tudja lakóinak, és az optimális közlekedésszervezéssel hatékony és gyors megközelíthetőséget biztosítson a szolgáltatások irányába a kerületen belül és kifelé is: a főváros és az agglomerációs települések irányába. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy a település mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre. A kertvárosi jelleg megőrzése elsőszámú feladat, hiszen ez jelentősen növeli a kerület vonzerejét. A kerület számos olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyek megőrzése, fejlesztése a közeljövő feladata: a volt Törley pezsgőtöltő üzemnek és pincének, a kerület számos kastélyának és több, ipari jellegű örökségének megfelelő hasznosítása és funkcióval való ellátása nemcsak értékvédelem, hanem gazdasági és turisztikai vonzerő is egyben. Ezen lehetőségek kiaknázása megfelelő tervezéssel és ütemezéssel ma elkezdhető és már középtávon a kerület fejlődésének egyik motorja lehet. A kerület három fő városrésze (Budafok, Budatétény, Nagytétény) erősen különböző profillal rendelkezik, a köztük lévő kapcsolat sok esetben nem megoldott. A közlekedésfejlesztés ezen is segíthet, ám ezen túlmenően fontos a városi szolgáltatások szövetének racionalizációjára. A városfejlesztés középtávú célja, hogy a települési alegységek (városrészközpontok, alközpontok) valamennyi szintjén megjelenjen az adott szinten fontosnak számító szolgáltatások körei. Ehhez első lépésként átfogó és részletes felmérések végzésére lehet szükség, amely alapján a későbbi stratégia kidolgozható. A kerület gazdasági szerkezetének, illetve a gazdasági szereplők rendszerének felülvizsgálata után megindulhatnak az apró szerkezeti módosításokkal kapcsolatos fejlesztési módosítások, illetve a szolgáltatásteremtő és harmonizációs tevékenységek. A kompakt város elvének megfelelően törekedni kell a szolgáltatások racionális koncentrációjára, ugyanakkor a szubszidiaritás elvének is megfelelően mindezt úgy kell megtenni, hogy valamennyi, az adott városi alegységben felmerülő, hétköznapi lakossági szükséglet az adott városrészben kielégítésre kerülhessen. A kerület természeti értékeinek kiaknázása jelenleg nem teljes: a hegyvidéki rész beépítése folyamatos, ezt azonban nem követte megfelelő ütemben a szennyvízcsatorna és csapadékelvezető rendszer kiépítése. Ezen probléma megoldása szükséges a megfelelő lakókörnyezeti feltételek megteremtéséhez, ezért prioritást élvez a célok között. A középtávú cél másik hangsúlyos eleme a Duna hasznosításának kérdése: a folyam jelenleg nem képvisel olyan vonzerőt a kerületben, amely miatt a lakosság és a kerületbe érkezők célként választanák azt. A Duna-part elszigeteltségén mindenképpen oldani kell, mert jelenlegi hasznosítása sem turisztikai, sem közlekedési, sem rekreációs szempontból nem elégséges. 8

10 Pezsgő közösségi élet Budafok-Tétény célja, hogy társadalma életminőségét javítsa. Nagy szükség van arra, hogy a kerület megőrizze jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát és lehetőség szerint újabb lakókat csábítson a kerületbe. Mindezt az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén megelőzve a szegregátumok kialakulását, és biztosítva mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a közszolgáltatások magas minőségben és teljes spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását helyben. A társadalom életminőségét azonban az javíthatja leginkább, ha sikerül a kerület társadalmát közösségbe kovácsolni, támogatva a civil szervezetek, egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató csoportosulások közösségszervező, identitásteremtő, a város érdekében tenni akaró munkáját Budafok-Tétény középtávú célja, hogy a népességmegtartásához, illetve a beköltözések ösztönzéséhez megfelelő, életminőség-javító lépéseket tegyen. Ehhez középtávon a munkahelyek megfelelő spektrumban történő elérhetővé tétele (mint gazdaságfejlesztési cél) mellett a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, a civil klubok támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása járulhat hozzá legnagyobb mértékben. Utóbbi három cél közül középtávon nagy potenciált jelent a rekreációs lehetőségek kihasználása három fontos területen: a természeti környezethez kapcsolódóan, továbbá zárttéri csarnokok formájában, illetve lakótelepi környezetben köztereken. A sport elsősorban a kerület természeti adottságait kihasználva futópályák, vízisport-lehetőségek, kerékpárutak, atlétikai lehetőségek (futópályák, sportpályák) kialakítása formájában fejleszthető, valamint túrázásra, erdei sétára vagy piknikre lehetőséget adó területek kialakítására a Duna közelében, illetve a Tétényifennsík erre alkalmas területein. Mindezeken felül fedett sportpályák kialakítása is a középtávú célok között szerepel: az uszodai szolgáltatások bővítése és műjégpálya kiépítése fontos eleme lehet a lakossági rekreációs- és sportlehetőségek fejlesztésének, és jelentős mértékben javíthatja a lakossági életminőséget. A sportberuházások harmadik eleme a köztéri, lakótelepek és lakónegyedek környezetében lévő, mindenki számára elérhető és ingyenes sportolási lehetőségek fejlesztése, kulturális, oktatási intézmények környezetéhez is kapcsolódóan: grundok, kosár- és kézilabdapályák, gördeszkás és BMX-pályák kialakítása, valamint a kerület legfiatalabb polgárai számára a játszóterek folyamatos felújítása és megfelelő szinten tartása, adott esetben és igény szerint új játszóterek telepítése. A rekreációs és sportlehetőségek kialakítása mellett, amely önmagában nem csak a személyes egészség, de a közösségi és társadalmi kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének is egyedülálló területe, a civil szerveződések támogatása is fontos középtávú célja a kerületnek: Budafok-Tétény irányában elkötelezett, a kerületi életminőség javításáért küzdő, közösségi eseményeket szervező polgárok támogatása által megszilárdulhat egy stabil patrióta réteg, amely a település társadalmi magjaként válva a kerület társadalmi fejlődésének kulcsszereplőjévé válhat. Ennek érdekében szükség van arra, hogy középtávon a település elismerje és támogassa ezeket a szerveződéseket, saját tulajdonában lévő infrastrukturális lehetőségei rendelkezésükre bocsátásával, a szervezett események lehetőség szerinti pénzügyi támogatásával, illetve a civil élet szereplőinek szimbolikus (díjak formájában történő) elismerésével. A társadalmi esélyegyenlőség kialakítása hasonló fontos cél, ezen a területen korábban is jelentős eredmények születtek. Ennek kapcsán elsősorban arra kell figyelni, hogy a fenti fejlesztési projektek úgy kerüljenek megvalósításra, hogy abból a kerület valamennyi polgára egyenlő esélyekkel részesülhessen, a beruházások végrehajtása során pedig kiemelt figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élőkre. 9

11 3.2. Összefüggések meghatározása Budafok-Tétény integrált településfejlesztési stratégiájának akcióterületei úgy kerültek kijelölésre, hogy ezeken a területeken intenzív módon lehessen érvényesíteni a Kerületi Településfejlesztési Koncepcióban megjelölt hosszú távú tematikus részcélokat, illetve jelen Stratégiában az ebből származó általános középtávú célokat. Az alábbi táblázat ezek között a célok között lévő kapcsolatokat ábrázolja, nagyobb csillaggal jelölve az erősebb, és kisebb csillaggal a gyengébb összefüggéseket. Fontos észrevenni, hogy valamennyi területen tervezett fejlesztési projektek valamennyi tematikus részcél megvalósulásához hozzájárulnak nagyobb vagy alacsonyabb mértékben, illetve a jelentős részük között kifejezetten erős kapcsolat állapítható meg. 1. ábra: Kapcsolatok tematikus és területi fejlesztések között 10

12 4. Beavatkozások 4.1. Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok-Tétényben hat akcióterület kerül kijelölésre. A megelőző Stratégia felülvizsgálata során a már kijelölt akcióterületekből indulunk ki, hiszen a megkezdett fejlesztések folytatása, illetve a korábbi Stratégiában megfogalmazott teljesületlen vagy időben kitolódó célok továbbvitelét tarjuk Budafok-Tétény jövője szempontjából kiemelt fontosságúnak. A tervezett zónák létrehozása azonban némiképp a meglévő fejlesztési akcióterületek átstrukturálásával, bővítésével járt, illetve megjelent egy, az előző Stratégiában nem szereplő akcióterület is a kerület dél-nyugati határában. Fontos kiemelni elöljáróban további módosításokat is: teljes összevonásra került a korábban is együttesen kezelt Budafok városközpont és a Történelmi negyed, illetve bővítésre került északi, déli és keleti irányban is (utóbbi a Dunával való kapcsolat kialakítása miatt vált szükségszerűvé). A Borhegyként megnevezett terület déli irányban került bővítésre. Háros-sziget környékén elhelyezkedő akcióterületet kibővítettük két, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, illetve északon egy ingatlan kikerült az akcióterületről. A korábbi Stratégiában Campona néven, jelen dokumentumban Rozárium néven szereplő akcióterület nyugati irányban került bővítésre a rózsakerttel és a Vencel-kerttel, valamint a Rózsakert lakóteleppel. Ugyanez a területet bővítettük déli irányban a 6-os főútig. A korábbi Stratégiában külön projektként megjelölt Nagytétény-központ és az Epres-kert összeköttetésre került. A már említett új akcióterület kijelölése egy, érdi területeket is magában foglaló logisztikai beruházás miatt vált kívánatossá. 11

13 2. ábra: Akcióterületek Budafok-Tétényben. Összefoglaló ábra 12

14 Budafok városközpont és a történelmi negyed (1,42 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Kővirág sor Méhész utca Orsovai utca Ady Endre út hrsz. telek Kehely utca Csipkebogyó utca Tompa utca Baross utca Panoráma utca Plébánia utca Hajlat utca Árpád utca Síp utca Debrő utca Sátor utca és hrsz. telkek határa Gádor utca Lőcsei utca Komáromi út Promontor utca Gádor utca Mező utca Tóth József utca Duna folyam Ártér utca Duna utca Pécsi utca Kővirág sor A korábbi terület felülvizsgálata során a két terület összevonásra és bővítésre kerül mind északi, mind déli irányban, amely összevonás a terület jellegéből fakad: a történelmi negyed a belvárosi területtel együtt Budafok városrész magját alkotja. A fejlesztés célja a budafoki településközpont megújítása új városi főtér kialakításával, a terület kisvárosi jellegének megőrzésével, a kereskedelmi funkciók megerősítésével, és a közlekedési helyzet átfogó rendezésével. A kerületközpont és a történelmi negyed rehabilitációja négy problémakör megoldását igényli. Az egyik a városközponton áthaladó forgalom enyhítése, a közlekedési kapcsolatok és a parkolás rendezése. A másik a kereskedelmi funkciók terület jellegének megfelelő megújítása, bővítése; a harmadik az akcióterületen elhelyezendő egyéb funkciók, szolgáltatások kérdése. A fejlesztés negyedik tárgya a Törley Pezsgőgyár egykori pincéje, valamint a fölötte elhelyezkedő, a fővárosban egyedülálló egyterű csarnok, illetve a területen található további épületek hasznosítása. A budapesti kapcsolatok megerősítése érdekében a terület északi irányban bővítésre került, a kerület keleti részén található sávban, illetve déli irányban, a Borhegy fejlesztési területtel történő érintkezés érdekében, hiszen a terület fejlesztési irányvonalai tematikusan is illeszkedik a borhegy fejlesztési stratégiájához: a két fejlesztési terület közötti útvonal fontos szolgáltatásoknak kell, hogy otthont adjon. 3. ábra: Budafok városközpont és a történelmi negyed akcióterület lehatárolása 13

15 Borhegy (0,78 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Mező utca Tóth József utca Duna folyam Nagytétényi út József Attila utca Ostor utca A fejlesztés távlati célja a térség borászati hagyományainak felhasználásával turisztikai vonzerő megteremtése. Ehhez analógiaként használható marketing elem a borút lehet, ám az erre vonatkozó tapasztalatok csak korlátozottan használhatók. A fejlesztési akcióterület a kísérleti lakótelep felé, dél-nyugati irányban bővítésre került, amelyet a terület közterületeinek, és a helyben található szolgáltatások fejlesztése indokol. 4. ábra: "Borhegy" akcióterület lehatárolása 14

16 Munkahelyek a horgászparadicsomban (2,56 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Rudnyánszky utca Halpénz utca Tarkagéb utca Nagytétényi út Növény utca 6- os számú főút 6-os számú főút/nagytétényi út összekötő ( és /14 hrsz. telkek határa) Nagytétényi út Vágúhíd utca Ártér utca Duna folyam /7 és /4 hrsz. telkek Hárosi-öböl Hárosi-Duna part Indoklás: A fejlesztés célja a Duna-part rekreációs célú hasznosítása, s ezzel közvetve a turizmus, szabadidő-, és sportgazdaság fejlesztése, az akcióterületen található természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzésével. A program részét képezi a megközelítést biztosító közlekedési infrastruktúra (kerékpár és vízi közlekedés) kiépítése, illetve a barnamezős területek rehabilitációja. Az akcióterületen elhelyezkedő horgásztelep rekreációs célú felhasználása, különleges rekreációs övezeti átsorolása indokolt. Az akcióterület bővítésre került két további, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, amelyből egyik a korábbi akcióterülettől délnyugati irányban elhelyezkedő, jelentős méretű terület. Az M0 Duna-híd csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett és az előkészítés fázisában tartó magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. A másik terület, amellyel a korábbi akcióterület bővítésre került, a Háros utca Ártér utca 6-os számú főút által határolt zóna az akcióterület észak-nyugati részén. A korábbi akcióterületről ugyanakkor korábbi beruházásoknak köszönhetően elért eredmények miatt leválasztásra kerültek az észak-kelet felé eső ingatlanok. 5. ábra: "Munkahelyek a horgászparadicsomban" akcióterület lehatárolása 15

17 Rozárium (0,64 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Nagytétényi út és /14 hrsz. telkek határa vasúti pálya Növény utca Nagytétényi út Rózsakert utca /5 hrsz. és /4 hrsz. telkek Rózsakert utca Rákóczi út /1 hrsz. és /2 hrsz. telkek Rákóczi út Park utca Indoklás: A fejlesztés területe a Rózsakert, a rózsakerti lakótelep és Campona bevásárlóközpont környezete, célja új városias (köz)szolgáltatási funkciók telepítése, Budatétény modern városközpontjának fejlesztése, sport- és rekreációs szolgáltatások telepítése és fejlesztése, a városrész településközponti funkcióinak és városképi elemeinek megerősítése. Az akcióterület bővítésre került észak-nyugati irányban, a Rózsa-kert és Vencel-kert, valamint a Rózsakert lakótelep bevonásával annak érdekében, hogy a túlnyomórészt önkormányzati gazdálkodás alatt álló településrészen további rekreációs szolgáltatások (parkosítás, köztéri sportolási lehetőségek) telepítése és fejlesztése indulhasson meg, hozzájárulva az akcióterület fő fejlesztési profiljához. 6. ábra: "Rozárium" akcióterület lehatárolása 16

18 Új minőség a Duna mentén (1,11 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Nagytétényi út Angeli utca hrsz. telek határa Honvéd utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca Nagytétényi út Vegyszer utca 6-os számú főút Ánizs utca Duna folyam Kastélypark utca vasúti nyomvonal Hársfa utca Úttörők útja A fejlesztés két, egymáshoz kapcsolható vagy külön is fejleszthető eleme a Kastélypark utca Duna folyam Ánizs utca 6-os főút által határolt terület ( és hrsz.) jelenleg előkészítés alatt álló magánerős fejlesztés, valamint ezzel nagyjából azonos időben, és funkcionális összhangban a régi tétényi településközpont lezárult rehabilitációjának lehetséges új ütemmel történő folytatásával. Az Epres-kerti fejlesztés tárgya az akcióterületen elhelyezkedő, kármentesített, mintegy 7,5 ha (23401 hrsz.) önkormányzati terület, amely a jelenleg hatályos szabályozási tervben lakóövezetként szerepel. A terület infrastruktúrája a telekhatárig kiépített. Az alacsony fekvés miatt különös figyelmet kell azonban fordítani a csapadékvíz elvezetésére, és a talajvíz veszély felmérésére, a szennyvízcsatorna építésénél pedig feltehetően átemelő létesítésére is szükség lehet. A két akcióterület összesített területe az előző stratégiához képest növekedett, az akcióterületek egyesítésre kerültek a Batthyány utca Szentháromság utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca által határolt terület bevonásával és bővítésre került nyugati irányban az Angeli utcáig, további, önkormányzati területek bevonásával. A 6-os számú főút mentén keleti irányban, egy barnamezős beruházásra alkalmas területtel bővült az akcióterület. Az M0 Duna-híd (Deák Ferenc híd, Budapest legdélibb Duna-hídja) csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. 7. ábra: "Új minőség a Duna mentén" akcióterület lehatárolása 17

19 Déli kapu (0,99 km 2 ) Az akcióterület határai: Nagytétényi út Campona utca Duna-part Településhatár A felülvizsgált korábbi, as időszakra szóló kerületi Településfejlesztési Stratégiához képest egy újabb akcióterület került kijelölésre. Ez a terület Budafok-Tétény dél-nyugati határa, amely egy logisztikai központnak, illetve egy mezőgazdasági ingatlannak ad helyet. E két területen kívül a Duna partja jelent még fejlesztési környezetvédelmi beruházásra alkalmas területet. A helyszínen lévő logisztikai központhoz kapcsolódó további szolgáltatások telepítésének, lehetősége mellett az akcióterület kijelölése mellett szólt, hogy Érd MJV 2020-ig szóló településfejlesztési stratégiája szintén nevesíti az akcióterületen lévő részben Érd, részben Budafok-Tétény területén elhelyezkedő mezőgazdasági területet, amely a tervek szerint a DILK (Duna Intermodális Logisztikai Központ) számára szolgálna bázisul. A beruházás indoklása szerint, Budapest határában kerülne kialakításra egy, a gazdaságosabb és környezetkímélőbb vízi szállításra alkalmas déli logisztikai bázis a TEN folyosók találkozásánál, amelynek térségi szerepe kiemelkedő lehet. A logisztikai bázis raktárépületei a terület mindkét oldalán közel egyenlő nagyságú területet igényelnek, a Dunával való kapcsolat kialakítására azonban a Budafok-Tétényi részen, a /8 hrsz. telken kerülne kialakításra. 8. ábra: "Déli Kapu" akcióterület lehatárolása 18

20 4.2. Beavatkozások akcióterületenként Budafok városközpont és a történelmi negyed Az első számú akcióterület komplex beavatkozásokat igényel, amely eredményeként középtávú három fő terület emelhető ki: Budafok belváros közlekedésfejlesztése különös tekintettel a Dunára, és infrastrukturális ellátottságának emelése a városi szolgáltatások bővítésével, a történelmi negyed turisztikai fejlesztése, valamint rekreációs és sportolási szolgáltatások fejlesztése. Budafok közlekedésfejlesztése Közúti közlekedés A kerületközpont helyzetének megoldásában összetettsége és egyeztetési igényei miatt első helyen a közlekedési kérdések kezelendők. A Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, rehabilitációja az egész terület kulcskérdése, ez azonban nem lehetséges a Pécsi utca megnyitása, vagy a Mária Terézia utca forgalmának és vele a villamos végállomás együttes rendezése nélkül. A forgalomcsillapításhoz nagy mértékben hozzájárul a parkolási problémák megoldása is. Mivel a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, a fejlesztés megvalósítása végső soron valamilyen közös programként lehetséges. Ebben a villamos pálya miatt szerepet kell kapnia a fővárosi tömegközlekedési társaságnak is, a vonatkozó projekt előkészítése a társaság koordinálásában megindult. Külön feladat a parkolás megoldása, és az utcában levő ingatlanok megközelítésének biztosítása. A közlekedésfejlesztés alapvető célja azonban a kerület központi városmagjának tehermentesítése, a főút felé történő további kapcsolatok megteremtésével. Ez a cél a jelenlegi elképzelések szerint a Pécsi utca megnyitásával, pontosabban a Pécsi utca a Donszky Árpád utcától a Leányka utcai felüljáróig (1.300 m) 2x1 sávban II. rendű főútként történő kiépítésével érhető el. Ebben az esetben a terület későbbi funkcióváltása, a parkolóhelyek kiváltása további megoldandó feladatot jelent. A két beruházás következményeként a Mária Terézia utca gyűjtőúttá válhat, de ez elodázhatatlanná teszi a forgalmi és a parkolási rend átalakítását. Ez pedig szükségessé teheti a villamos-pálya átalakítását. A fejlesztés magja egy több ütemben is megvalósítható, bővíthető, fedett csarnokszerű épület létrehozása. Ezzel összefüggésben mérlegelhető a gépkocsiforgalom korlátozása is. Budafok belvárosának átfogó fejlesztése magas kidolgozottság és előkészítettség mellett indítható el, illetve a projektek egy része a 2014-es évre megindult. Vízi közlekedés A közösségi közlekedési viszonylatban külön téma a közforgalmi kikötő létesítése a Városház tér magasságában. Ennek a közlekedési lehetőségnek a megteremtése mindenképpen kívánatos volna, a terület Duna-part felé történő nyitása és a csatlakozó közlekedési lehetőségek bővítése nélkül azonban nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. A projektre vonatkozóan a Budapesti Közlekedési Központ részletes terveket készített, a társasággal történő együttműködés a projekt elengedhetetlen része. A rév célja összekötni Budafokot a Csepel-szigettel. Vasúti közlekedés Az állami vasúttársaság terveiben a következő időszakra nézve szerepel egy nagyobb volumenű infrastrukturális beruházás a Kelenföld- Pusztaszabolcs szakaszon, amely keretein belül a vasútvonal terhelhetősége emelkedik, másfelől megújulnak a társaság kezelésében lévő ingatlanok: a Háros és Nagytétény- Diósd, Budafok, valamint Barosstelep állomások illetve megállóhelyek, hozzájárulva a kerület közlekedésének javításához, illetve az élhető környezet kialakításához. A belváros szolgáltatásai Budafok városközpontjának átfogó infrastrukturális fejlesztésére van szükség. Az elmúlt periódus nagy eredményének számít a megújuló budafoki piac, a belvárosban azonban számos más terv még csak megvalósítás előtti 19

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:

Részletesebben

/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról

/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról /2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/41/2016 TÁRGY: PÉCSVASAS, PÉCSHIRD BEKÖTŐ UTAK (6544 ÉS 6545. SZ. UTAK) ÉS A HIRDI ÚT FEJLESZTÉSE PÁLYÁ ZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉ SEK MEGHOZATALA 6.1.515) ) MELLÉKLET: 1 DB (TOP E L Ő T

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (IV. 22.) sz. rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Dr. Puskás Tivadar polgármester SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM Szombathely, 2016. július 3-8. Városfejlesztés A város

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag

újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag Újbuda Kulturális Városközpont program Újbuda Önkormányzatának vezetése több éve megfogalmazta az Újbuda Kulturális Városközpont létrehozásának

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON

A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON Homonnai Ferenc Ph.D. hallgató TARTALOM Elméleti háttér: - Ökologikus településfejlesztés - Lakóterületek megújításának ökológiai

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER JAVASLAT a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására Készítette: Szenteczky János CSEVAK Zrt. vezérigazgató Előterjesztő: Az előterjesztés

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL BUDAPEST XXI. KER. CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/2009.(IX.22.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI VÁROS-REHABILITÁCIÓS TERÜLET KIJELÖLÉSÉRŐL ÉS A TERÜLETEN A REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL (egységes

Részletesebben