Integrált Településfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Településfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Integrált Településfejlesztési Stratégia Integrált Településfejlesztési Stratégia Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény Carpathia Tanácsadó Zrt

2 Tartalom 1. Bevezető és előzmények Az ITS-ről Középtávú célok Stratégiai fejlesztési célok Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Intelligens és fenntartható gazdaság Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Pezsgő közösségi élet Összefüggések meghatározása Beavatkozások Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok városközpont és a történelmi negyed Borhegy Munkahelyek a horgászparadicsomban Rozárium Új minőség a Duna mentén Déli kapu Beavatkozások akcióterületenként Budafok városközpont és a történelmi negyed Borhegy Munkahelyek a horgászparadicsomban Rozárium Új minőség a Duna mentén Déli kapu Ütemezés és vázlatos pénzügyi terv Akcióterületen kívüli fejlesztések A szegregáció megelőzése Intézkedések a szegregáció csökkentésére Fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzése Szegregációt okozó folyamatok hatásainak mérséklése Stratégia összefüggései Külső összefüggések és megvalósíthatóság Belső összefüggések Kockázatok Megvalósítás eszközei és nyomon követése Önkormányzati tevékenységek Szervezeti keretek Településközi együttműködési javaslatok Monitoring rendszer

3 A dokumentumot készítette: Tett Consult Kft. vezető elemző: dr. habil. Letenyei László PhD elemzők: Gomez Efrain René Horzsa Gergely Az Integrált Településfejlesztési Stratégia az alábbi rendelettel összhangban készült: A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről A Megalapozó vizsgálat a már meglévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban, azok felhasználásával jött létre. Az elkészítés során használt legfőbb források az alábbiak voltak: Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Településfejlesztési Koncepciója 2008 Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Budafok-Tétény Városmarketing Stratégia - Projekt Portfólió Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt Környezetvédelmi összefoglaló Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére 2001 Budapest XXII. Kerület Budafok Tétény Környezetvédelmi Program ( ) 2

4 1. Bevezető és előzmények Jelen dokumentum Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény 2008-ban készített és elfogadott kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata. A korábbi Stratégia felülvizsgálatát három tényező tette szükségessé. Az egyik ilyen tényező a korábbi dokumentum hatályvesztése, amennyiben az a as időszakra fogalmazta meg a kerület középtávú fejlesztési céljait. E célok megvalósulása az esetek egy részében abszolút sikernek nevezhető (Budafok városközpont felújításának egyes ütemei, a piac felújítása, valamint Nagytétény központjának komplex felújítása emelendő ki a legnagyobb sikerek között), számos projekt előkészítő munkálata történt meg és lépett a megvalósítás stádiumába. Akadtak azonban célok, amelyek megvalósulása különböző akadályozó tényezők miatt nem indulhatott meg. Az eltelt idő, és az időközben felmerülő új lehetőségek miatt szükségessé vált, hogy átfogó módon áttekintve az elvégzett és előttünk álló feladatokat, elkészítsük jelen dokumentumot. A felülvizsgálatot szükségessé tévő másik tényező, az Európai Unió új költségvetési ciklusa, amellyel új lehetőségek és új kihívások is várnak a városfejlesztés számára, az ezekhez való alkalmazkodás szükségszerű. A harmadik tényező, amely következtében a felülvizsgálat szükségessé vált, Budapest Stratégiájához kapcsolódik. Budafok-Tétény a Főváros kerületeként igyekszik csatlakozni Budapest elképzeléseihez, és középtávú célkitűzését Magyarország fővárosáéhoz hangolni. Jelen dokumentum a 2008-ban készült és elfogadott Stratégia felülvizsgálataként így tovább folytatja a megkezdett utat, és bízik a kijelölt fejlesztési célok középtávú, sikeres és teljes megvalósulásában. 3

5 2. Az ITS-ről Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerület 7-10 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Az ITS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Az ITS integrált, területi alapú tervezési szemléleten nyugszik, ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait valamint az önkormányzat meghatározó szerepét. Alapvető feladata a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása. A szakpolitika és az uniós források a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célzó integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását társfinanszírozzák. Az ITS négy jellemzője: 1. A hosszú távú városfejlesztési célokat a Koncepcióból kiindulva középtávú programokká bontja le. 2. Területi alapú, területi szemléletű tervezésen nyugszik, ami azt jelenti, hogy alapkövetelménye a problémafeltárásra épülő, városrészekre vonatkozó célok meghatározása, valamint középtávú megvalósítása. 3. Hangsúlyt ad a megvalósíthatóságra alapozó stratégiának (amely elsősorban a pénzügyi illetve szervezeti feltételek biztosításának követelményében jelenik meg). 4. Meghatározó szerepet szán a partnerségi alapú tervezésnek, ami a kijelölt célrendszer megfelelő helyi támogatását és középtávú megvalósíthatóságát jelenti. A Stratégia a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ebből következik a tervezési szándékok, a piaci környezet, valamint a város számára elérhető támogatási források összevetése. Ezért szükséges az ITS 2-3 évenkénti felülvizsgálata, aktualizálása, a megvalósított fejlesztésekre épülő újabb fejlesztési programok kijelölése. A kormányrendeletnek megfelelően, jelen Stratégia felépítése a következők szerint alakul. Az első részben a kerületi Településfejlesztési Koncepció alapján kidolgozásra kerülnek a helyi fejlesztéspolitika középtávú stratégiai céljai, a második részben pedig ezekből a stratégiai célokból kerül meghatározásra a területi szemléletnek eleget téve, összesen hat darab fejlesztési akcióterület. Az akcióterületek mellett azokon kívül álló konkrét célok is megfogalmazásra kerülnek, a dokumentum záró fejezetei pedig a szegregáció megakadályozásának lehetőségeivel, a célok összefüggéseivel és megvalósíthatóságával, illetve a fejlesztéspolitika intézményrendszerével, az eredmények folyamatos követésének lehetőségeivel foglalkozik. 4

6 3. Középtávú célok Budafok-Tétény közötti időszakra szóló Stratégiája, a kerületi városfejlesztési koncepció, valamint jelen kötet megalapozó vizsgálatai rámutatnak a kerület legfőbb funkcióbeli jellegzetességeire, amelyet a Főváros nyugati kapuja címen lehet összefoglalni. A kerület jellegzetessége ezért a peremkerületi, jelleg, az igen magas átmenő forgalom és a rendelkezésre álló beépítetlen ipari területek és zöldfelületek. Az áthaladó forgalom nagymértékben rontja a környezetet és az itt élők életminőségét. Ugyanakkor ez az adottság a gazdasági életben kamatoztatható: a kapu szerep miatt a látogató a kerületben találkozik először Budapesttel, a főváros belsejébe igyekvőknek mindenképpen keresztül kell haladnia a kerületen. A vállalkozások és nagyobb szolgáltató egységek a külső gyűrűben kaphatják meg azt a lehetőséget, amelyet máshol csak nagyobb idő- és tőkeráfordítással tudnak megszerezni. A nyugat-európai nagyvárosi tendenciákat megvizsgálva megállapítható, hogy a peremkerületek rendszerint nagy volumenű beruházások terepei: a korábban használt iparterületek, zöldmezők és a bevezető utak mentén kialakult ipari zónák erőteljesen ösztönzik a vállalkozások betelepedését és ezzel a munkahelyek teremtését. A peremkerületek a modernkori iparosítás legjobb helyszínei: kiterjedt területük, nagyszámú lakosságuk (lehetséges munkavállalók) és könnyű megközelíthetőségük jó lehetőség a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezzel egyidőben zajlik azonban egy más jellegű fejlődés, a nagyvárosok határán lévő, nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakóterületek gyors benépesülése. Ebben az esetben a lakóterületi infrastruktúra fejlesztése, illetve a közszolgáltatásoknak az igények területi eloszlását követő telepítése jelenti a legfontosabb településfejlesztési feladatokat. A Duna, mint a kerületszerkezet kialakulását meghatározó tényező, ma kevéssé központi szerkezeti elem: a vízi közlekedés infrastruktúrája ma gyakorlatilag nem létezik, a lakó- és rekreációs-turisztikai fejlesztések pedig elkerülték a vízpartot. Az előző ciklusban elindultak a területre fókuszáló beruházások, amelyek továbbfolytatása első számú középtávú cél. A kerület legfontosabb törekvése ennélfogva a fenti tendenciák ötvözése, a helyi gazdaság és a lakókörnyezet előbb említett kerületi adottságokra épülő fejlesztése lehet. A lakókörnyezet tekintetében ez elsősorban a kertvárosi jellegű településrészek szerkezetének, valamint a jellegzetes kisvárosi miliőnek a megőrzését jelenti. A gazdaság fejlesztése tekintetében pedig a Duna és más közlekedési csatornák (közút, autópálya, vasút) közelségének, közlekedési potenciáljának, valamint a település (borkereskedelmi, borkulturális) hagyományainak kihasználását jeleni. A kerületi városfejlesztési koncepció négy dimenzió mentén csoportosítja és részletesen ismerteti Budafok-Tétény hosszú távú jövőképét. A részletes jövőképet összefoglalóan megfogalmazva, a kerület célja hosszú távon: Élhető, emberközeli és befogadó kisvárosi környezet fenntartása, amely szervesen csatlakozik a főváros vérkeringésébe, helyben biztosítja a megélhetési feltételeket, ugyanakkor kihasználja földrajzi elhelyezkedéséből fakadó egyedülálló infrastrukturális és turisztikai lehetőségeit, és természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon és intelligensen fejlődő gazdasággal rendelkezik 5

7 3.1. Stratégiai fejlesztési célok Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerületi Városfejlesztési Koncepció hosszú távú általános és részletes jövőképe alapján kidolgozott, átfogó fejlesztést szolgáló céljai alapján határozza meg középtávú stratégiai fejlesztési céljait, amelyek a kerületi városfejlesztési koncepciójában foglalt hosszú távú részletes célok elérést szolgálják. Így jelen fejezet a hosszú távú koncepció kategóriarendszerét használva határozza meg a középtávú célokat Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Budafok-Tétény célja, hogy megerősítse dél-nyugati kapuszerepét Budapesten belül, sikerrel teremtsen kapcsolatot a belvárosi kerületek és az agglomeráció között. Cél, hogy olyan kerületévé váljon Budapestnek, ahol magas szinten érvényesülnek azok az infrastrukturális lehetőségek gazdaságpolitikai és társadalmi elvek, amelyek alkalmassá teszik a kerületet arra, hogy ennek a funkciókörnek maximálisan megfeleljen. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy megteremtse az alapjait és megtegye az első lépéseket annak érdekében, hogy hosszú távon lényegesen és érdemi módon legyen képes a főváros egyik logisztikai csomópontjává, fogadójává válni. Ennek érdekében az elkövetkezendő 7-10 évben szükséges megteremteni azokat a közlekedési, infrastrukturális és gazdasági beruházásokat, amelyekre alapozva a későbbi fejlesztések is véghezvihetővé válnak. A kerületben lévő romló állapotú használaton kívül lévő ipari területek funkcióval, méghozzá infrastrukturális és közlekedési funkcióval (pl. P+R parkolók) való ellátása ezek közül a célok körül az első számú. A közlekedésfejlesztés középtávú céljai között három feladat szerepel, amely megoldása középtávon válik szükségszerűvé: az átmenő forgalom segítése és racionalizációja, a zavaró és szennyező hatásának csökkentésével; a belvárosi területek átmenő forgalmának lényegi csökkentése; valamint közlekedési átszálló lehetőségek biztosítása. Az első cél elérése érdekében szükséges az átmenő forgalom közlekedési hatékonyságának emelésére (a forgalmi akadályok, dugók számának csökkentésével) a közlekedésszervezési eszközök igénybevételével, és az alkalmazott megoldások tökéletesítésével: zöldhullám, útfelújítások, sebességszabályozás), a belvárosi területek könnyebb és hatékonyabb megközelítésének elősegítése a közlekedési torlódások elkerülése érdekében. A racionális forgalomirányítás hozzájárul ahhoz is, hogy a közúti közlekedés a lehető legkevésbé jelentsen környezetszennyező emberi tevékenységet. A közlekedés zavaró hatásainak kiküszöbölésére a zajvédelmi rendszer folyamatos ellenőrzésére, szükség szerinti felülvizsgálatára van szükség mind a vasúti, mind a közúti közlekedési folyosókon. Az állami vasúttársaság várható infrastrukturális fejlesztései e célokhoz is hozzájárulnak. A második cél elérése érdekében szükséges, hogy a főútvonalak mentén számos ponton legyen lehetőség a városrészek megközelítésére, illetve ennek lehetőségére a közlekedési táblák kiépített rendszere tájékoztatást adjon. Így elkerülhető, hogy az északi városrészek vagy Budafok-Téténytől északra elhelyezkedő kerületek elérésére az autósok a belvárost használják áthaladásra. A fővárosi forgalomoptimalizációhoz is hozzájárul, illetve mindkét fenti, a kerületi közlekedéssel kapcsolatos cél elérését szolgálja az átszálló lehetőségek biztosítása, amelyhez elsősorban őrzött, biztonságos és ingyenes P+R parkolókkal, és a parkolók közvetlen és gyors tömegközlekedési kapcsolatainak megteremtésével, továbbá a kerület fővárosi tömegközlekedésbe való becsatornázottságának növelésével, illetve gyors haladást lehetővé tevő kerékpáros közlekedési folyosók kialakításának együttesével lehet hozzájárulni. Mindezeket a célokat egészíti ki a fővárosi vízi közlekedés fejlesztésének rendszerébe történő bekapcsolódás, mind a személy-, mind a teherszállítás kapcsán. E rendszerek kiépítése és fejlesztése fontos középtávú célként szolgál. A kapuszerep további erősítéséhez hozzájárul a gazdaságfejlesztés és a helyi innováció, amellyel részletesebben a következő fejezet foglalkozik. 6

8 Intelligens és fenntartható gazdaság Budafok-Tétény célja, hogy szoros partnerségi kapcsolatba kovácsolja a gazdasági életet meghatározó szereplőket: munkaadókat, munkavállalókat, a civil társadalmat, valamint a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozókat. A partnerség meghatározó hozzájárulást jelent mindazokhoz a tényezőkhöz, amely segítségünkre lehetnek a gazdasági döntések hosszú távú továbbélésében. További cél, hogy a gazdasági termelés mind nagyobb arányban támaszkodjon hosszú távon fenntartható, megújuló energiaforrásokra, és csökkentse a gazdasági termelő szektor ökológiai lábnyomát. A gazdaság mindemellett nem elképzelhető a fokozott K+F tevékenység és innováció nélkül. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői hatékonyan és rugalmasan legyenek képesek alkalmazkodni a változó globális és országos gazdasági környezethez, magasan képzett kutatók és fejlesztők folyamatos munkájára van szükség, a munkavállalók továbbképzésével és a számukra történő fejlődési lehetőségek biztosításával a munkaerőpiac is magasabb hozzáadott értéket képes előállítani és együttesen rugalmassá teszi Budafok-Tétény gazdaságát. Budafok-Tétény középtávú célja, a gazdasági potenciáljai kiaknázását folytassa, megvalósítsa a húzódó gazdaságfejlesztési célokat. A kerületben a jövőben a gazdasági fejlődéshez jó lehetőséget kínál a Duna, és a helyi természeti és kulturális tradíciók kiaknázása. A Duna a vízi közlekedés lehetőségeit testesíti meg, a Duna part pedig kiterjedt, bizonyos elemeiben páratlan zöldfelületi adottságokat jelent. Az elsősorban a borkereskedelemhez, borfeldolgozáshoz kapcsolódó tradíció a természeti adottságokkal kiegészülve erős turisztikai vonzerő forrása lehet. A szálláshelyek, a vendéglátás és a kiegészítő szolgáltatások során részben feleleveníthetők a múlt század elejének állapotai, amikor Budafok a főváros népszerű és forgalmas kiránduló- és szórakozóhelyének számított. A fejlesztéseknek olyan barnamezős területeket is kell érinteniük, ahol a rehabilitáció egyébként is elengedhetetlen. A kerületkép javítása így összekapcsolódik a vállalkozásfejlesztéssel. A helyben foglalkoztatás nemcsak a gazdasági fejlődéshez járul hozzá, hanem a kerület népességmegtartó képességét is erősíti. Csökkenti az ingázók számát, ezzel javítja a környezeti állapotot, és növeli a helyi szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A gazdaságfejlesztés kapcsán fontos cél a kívülről jövő helyi vállalatok támogatása, letelepedésének segítése, az infrastrukturális feltételek elérhetővé tétele. Ezzel kapcsolatos középtávú cél a partneri együttműködési lehetőségek megtalálása, illetve a település PR tevékenységének felélénkítése, amely során bemutatásra kerül a város egyedülálló, a vállalkozástelepítésre alkalmas helyzete. Középtávon a helyi kis- és közepes, elsősorban szolgáltató vállalkozások támogatása kapcsán a belvárosi területeken nyílik lehetőség arra, hogy kedvező, alacsony bérleti díjak biztosításával segítse az önkormányzat üzlethelyiségeik kialakítását, legalábbis a vállalkozásalapításkor, illetve a működés kezdeti periódusaiban. Fontos középtávú cél a munkaerő értékének folyamatos emelése. Ennek kapcsán, az intelligens gazdaság elvének megfelelően, szükséges olyan képzési lehetőségek biztosítása, amely egyfelől alkalmassá teszik a munkavállalókat adott, konkrét munkaadók elvárásainak történő megfelelésre, másfelől pedig általában segítik a munkaerőpiac szereplőit az elvárásoknak történő megfelelésre és a rugalmasságra. Képzési programok ezért oktatók bevonásával és a gazdasági partnerekkel történő együttműködés mellett az önkormányzat számára rendelkezésre álló infrastrukturális és képzési lehetőségek felhasználásával indíthatók. 7

9 Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Olyan településszerkezet kialakítása a cél, amelyben könnyen és hatékonyan elérhetők a város szolgáltatásai, a településrészek saját arculattal, önmagukban működőképes és multifunkcionális alközpontokkal rendelkeznek, de szoros és sűrű kapcsolathálózati rendszerbe szerveződnek és egységet alkotnak. Az alközpontok kialakításánál fontos szempont, hogy területileg koncentrált helyen megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek a területi szerveződés adott szintjén (utca, városrész-központ, a három városközpont, kerületi központ) fontosak. Budafok-Tétény célja, hogy olyan városszerkezetet alakítson ki, amely helyben teszi lehetővé valamennyi polgára számára, hogy hétköznapi ügyeit minél teljesebb mértékben intézhesse a kerületen belül, valamennyi városrész a helyben szükséges szolgáltatások teljes skáláját biztosítani tudja lakóinak, és az optimális közlekedésszervezéssel hatékony és gyors megközelíthetőséget biztosítson a szolgáltatások irányába a kerületen belül és kifelé is: a főváros és az agglomerációs települések irányába. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy a település mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre. A kertvárosi jelleg megőrzése elsőszámú feladat, hiszen ez jelentősen növeli a kerület vonzerejét. A kerület számos olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyek megőrzése, fejlesztése a közeljövő feladata: a volt Törley pezsgőtöltő üzemnek és pincének, a kerület számos kastélyának és több, ipari jellegű örökségének megfelelő hasznosítása és funkcióval való ellátása nemcsak értékvédelem, hanem gazdasági és turisztikai vonzerő is egyben. Ezen lehetőségek kiaknázása megfelelő tervezéssel és ütemezéssel ma elkezdhető és már középtávon a kerület fejlődésének egyik motorja lehet. A kerület három fő városrésze (Budafok, Budatétény, Nagytétény) erősen különböző profillal rendelkezik, a köztük lévő kapcsolat sok esetben nem megoldott. A közlekedésfejlesztés ezen is segíthet, ám ezen túlmenően fontos a városi szolgáltatások szövetének racionalizációjára. A városfejlesztés középtávú célja, hogy a települési alegységek (városrészközpontok, alközpontok) valamennyi szintjén megjelenjen az adott szinten fontosnak számító szolgáltatások körei. Ehhez első lépésként átfogó és részletes felmérések végzésére lehet szükség, amely alapján a későbbi stratégia kidolgozható. A kerület gazdasági szerkezetének, illetve a gazdasági szereplők rendszerének felülvizsgálata után megindulhatnak az apró szerkezeti módosításokkal kapcsolatos fejlesztési módosítások, illetve a szolgáltatásteremtő és harmonizációs tevékenységek. A kompakt város elvének megfelelően törekedni kell a szolgáltatások racionális koncentrációjára, ugyanakkor a szubszidiaritás elvének is megfelelően mindezt úgy kell megtenni, hogy valamennyi, az adott városi alegységben felmerülő, hétköznapi lakossági szükséglet az adott városrészben kielégítésre kerülhessen. A kerület természeti értékeinek kiaknázása jelenleg nem teljes: a hegyvidéki rész beépítése folyamatos, ezt azonban nem követte megfelelő ütemben a szennyvízcsatorna és csapadékelvezető rendszer kiépítése. Ezen probléma megoldása szükséges a megfelelő lakókörnyezeti feltételek megteremtéséhez, ezért prioritást élvez a célok között. A középtávú cél másik hangsúlyos eleme a Duna hasznosításának kérdése: a folyam jelenleg nem képvisel olyan vonzerőt a kerületben, amely miatt a lakosság és a kerületbe érkezők célként választanák azt. A Duna-part elszigeteltségén mindenképpen oldani kell, mert jelenlegi hasznosítása sem turisztikai, sem közlekedési, sem rekreációs szempontból nem elégséges. 8

10 Pezsgő közösségi élet Budafok-Tétény célja, hogy társadalma életminőségét javítsa. Nagy szükség van arra, hogy a kerület megőrizze jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát és lehetőség szerint újabb lakókat csábítson a kerületbe. Mindezt az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén megelőzve a szegregátumok kialakulását, és biztosítva mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a közszolgáltatások magas minőségben és teljes spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását helyben. A társadalom életminőségét azonban az javíthatja leginkább, ha sikerül a kerület társadalmát közösségbe kovácsolni, támogatva a civil szervezetek, egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató csoportosulások közösségszervező, identitásteremtő, a város érdekében tenni akaró munkáját Budafok-Tétény középtávú célja, hogy a népességmegtartásához, illetve a beköltözések ösztönzéséhez megfelelő, életminőség-javító lépéseket tegyen. Ehhez középtávon a munkahelyek megfelelő spektrumban történő elérhetővé tétele (mint gazdaságfejlesztési cél) mellett a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, a civil klubok támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása járulhat hozzá legnagyobb mértékben. Utóbbi három cél közül középtávon nagy potenciált jelent a rekreációs lehetőségek kihasználása három fontos területen: a természeti környezethez kapcsolódóan, továbbá zárttéri csarnokok formájában, illetve lakótelepi környezetben köztereken. A sport elsősorban a kerület természeti adottságait kihasználva futópályák, vízisport-lehetőségek, kerékpárutak, atlétikai lehetőségek (futópályák, sportpályák) kialakítása formájában fejleszthető, valamint túrázásra, erdei sétára vagy piknikre lehetőséget adó területek kialakítására a Duna közelében, illetve a Tétényifennsík erre alkalmas területein. Mindezeken felül fedett sportpályák kialakítása is a középtávú célok között szerepel: az uszodai szolgáltatások bővítése és műjégpálya kiépítése fontos eleme lehet a lakossági rekreációs- és sportlehetőségek fejlesztésének, és jelentős mértékben javíthatja a lakossági életminőséget. A sportberuházások harmadik eleme a köztéri, lakótelepek és lakónegyedek környezetében lévő, mindenki számára elérhető és ingyenes sportolási lehetőségek fejlesztése, kulturális, oktatási intézmények környezetéhez is kapcsolódóan: grundok, kosár- és kézilabdapályák, gördeszkás és BMX-pályák kialakítása, valamint a kerület legfiatalabb polgárai számára a játszóterek folyamatos felújítása és megfelelő szinten tartása, adott esetben és igény szerint új játszóterek telepítése. A rekreációs és sportlehetőségek kialakítása mellett, amely önmagában nem csak a személyes egészség, de a közösségi és társadalmi kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének is egyedülálló területe, a civil szerveződések támogatása is fontos középtávú célja a kerületnek: Budafok-Tétény irányában elkötelezett, a kerületi életminőség javításáért küzdő, közösségi eseményeket szervező polgárok támogatása által megszilárdulhat egy stabil patrióta réteg, amely a település társadalmi magjaként válva a kerület társadalmi fejlődésének kulcsszereplőjévé válhat. Ennek érdekében szükség van arra, hogy középtávon a település elismerje és támogassa ezeket a szerveződéseket, saját tulajdonában lévő infrastrukturális lehetőségei rendelkezésükre bocsátásával, a szervezett események lehetőség szerinti pénzügyi támogatásával, illetve a civil élet szereplőinek szimbolikus (díjak formájában történő) elismerésével. A társadalmi esélyegyenlőség kialakítása hasonló fontos cél, ezen a területen korábban is jelentős eredmények születtek. Ennek kapcsán elsősorban arra kell figyelni, hogy a fenti fejlesztési projektek úgy kerüljenek megvalósításra, hogy abból a kerület valamennyi polgára egyenlő esélyekkel részesülhessen, a beruházások végrehajtása során pedig kiemelt figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élőkre. 9

11 3.2. Összefüggések meghatározása Budafok-Tétény integrált településfejlesztési stratégiájának akcióterületei úgy kerültek kijelölésre, hogy ezeken a területeken intenzív módon lehessen érvényesíteni a Kerületi Településfejlesztési Koncepcióban megjelölt hosszú távú tematikus részcélokat, illetve jelen Stratégiában az ebből származó általános középtávú célokat. Az alábbi táblázat ezek között a célok között lévő kapcsolatokat ábrázolja, nagyobb csillaggal jelölve az erősebb, és kisebb csillaggal a gyengébb összefüggéseket. Fontos észrevenni, hogy valamennyi területen tervezett fejlesztési projektek valamennyi tematikus részcél megvalósulásához hozzájárulnak nagyobb vagy alacsonyabb mértékben, illetve a jelentős részük között kifejezetten erős kapcsolat állapítható meg. 1. ábra: Kapcsolatok tematikus és területi fejlesztések között 10

12 4. Beavatkozások 4.1. Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok-Tétényben hat akcióterület kerül kijelölésre. A megelőző Stratégia felülvizsgálata során a már kijelölt akcióterületekből indulunk ki, hiszen a megkezdett fejlesztések folytatása, illetve a korábbi Stratégiában megfogalmazott teljesületlen vagy időben kitolódó célok továbbvitelét tarjuk Budafok-Tétény jövője szempontjából kiemelt fontosságúnak. A tervezett zónák létrehozása azonban némiképp a meglévő fejlesztési akcióterületek átstrukturálásával, bővítésével járt, illetve megjelent egy, az előző Stratégiában nem szereplő akcióterület is a kerület dél-nyugati határában. Fontos kiemelni elöljáróban további módosításokat is: teljes összevonásra került a korábban is együttesen kezelt Budafok városközpont és a Történelmi negyed, illetve bővítésre került északi, déli és keleti irányban is (utóbbi a Dunával való kapcsolat kialakítása miatt vált szükségszerűvé). A Borhegyként megnevezett terület déli irányban került bővítésre. Háros-sziget környékén elhelyezkedő akcióterületet kibővítettük két, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, illetve északon egy ingatlan kikerült az akcióterületről. A korábbi Stratégiában Campona néven, jelen dokumentumban Rozárium néven szereplő akcióterület nyugati irányban került bővítésre a rózsakerttel és a Vencel-kerttel, valamint a Rózsakert lakóteleppel. Ugyanez a területet bővítettük déli irányban a 6-os főútig. A korábbi Stratégiában külön projektként megjelölt Nagytétény-központ és az Epres-kert összeköttetésre került. A már említett új akcióterület kijelölése egy, érdi területeket is magában foglaló logisztikai beruházás miatt vált kívánatossá. 11

13 2. ábra: Akcióterületek Budafok-Tétényben. Összefoglaló ábra 12

14 Budafok városközpont és a történelmi negyed (1,42 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Kővirág sor Méhész utca Orsovai utca Ady Endre út hrsz. telek Kehely utca Csipkebogyó utca Tompa utca Baross utca Panoráma utca Plébánia utca Hajlat utca Árpád utca Síp utca Debrő utca Sátor utca és hrsz. telkek határa Gádor utca Lőcsei utca Komáromi út Promontor utca Gádor utca Mező utca Tóth József utca Duna folyam Ártér utca Duna utca Pécsi utca Kővirág sor A korábbi terület felülvizsgálata során a két terület összevonásra és bővítésre kerül mind északi, mind déli irányban, amely összevonás a terület jellegéből fakad: a történelmi negyed a belvárosi területtel együtt Budafok városrész magját alkotja. A fejlesztés célja a budafoki településközpont megújítása új városi főtér kialakításával, a terület kisvárosi jellegének megőrzésével, a kereskedelmi funkciók megerősítésével, és a közlekedési helyzet átfogó rendezésével. A kerületközpont és a történelmi negyed rehabilitációja négy problémakör megoldását igényli. Az egyik a városközponton áthaladó forgalom enyhítése, a közlekedési kapcsolatok és a parkolás rendezése. A másik a kereskedelmi funkciók terület jellegének megfelelő megújítása, bővítése; a harmadik az akcióterületen elhelyezendő egyéb funkciók, szolgáltatások kérdése. A fejlesztés negyedik tárgya a Törley Pezsgőgyár egykori pincéje, valamint a fölötte elhelyezkedő, a fővárosban egyedülálló egyterű csarnok, illetve a területen található további épületek hasznosítása. A budapesti kapcsolatok megerősítése érdekében a terület északi irányban bővítésre került, a kerület keleti részén található sávban, illetve déli irányban, a Borhegy fejlesztési területtel történő érintkezés érdekében, hiszen a terület fejlesztési irányvonalai tematikusan is illeszkedik a borhegy fejlesztési stratégiájához: a két fejlesztési terület közötti útvonal fontos szolgáltatásoknak kell, hogy otthont adjon. 3. ábra: Budafok városközpont és a történelmi negyed akcióterület lehatárolása 13

15 Borhegy (0,78 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Mező utca Tóth József utca Duna folyam Nagytétényi út József Attila utca Ostor utca A fejlesztés távlati célja a térség borászati hagyományainak felhasználásával turisztikai vonzerő megteremtése. Ehhez analógiaként használható marketing elem a borút lehet, ám az erre vonatkozó tapasztalatok csak korlátozottan használhatók. A fejlesztési akcióterület a kísérleti lakótelep felé, dél-nyugati irányban bővítésre került, amelyet a terület közterületeinek, és a helyben található szolgáltatások fejlesztése indokol. 4. ábra: "Borhegy" akcióterület lehatárolása 14

16 Munkahelyek a horgászparadicsomban (2,56 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Rudnyánszky utca Halpénz utca Tarkagéb utca Nagytétényi út Növény utca 6- os számú főút 6-os számú főút/nagytétényi út összekötő ( és /14 hrsz. telkek határa) Nagytétényi út Vágúhíd utca Ártér utca Duna folyam /7 és /4 hrsz. telkek Hárosi-öböl Hárosi-Duna part Indoklás: A fejlesztés célja a Duna-part rekreációs célú hasznosítása, s ezzel közvetve a turizmus, szabadidő-, és sportgazdaság fejlesztése, az akcióterületen található természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzésével. A program részét képezi a megközelítést biztosító közlekedési infrastruktúra (kerékpár és vízi közlekedés) kiépítése, illetve a barnamezős területek rehabilitációja. Az akcióterületen elhelyezkedő horgásztelep rekreációs célú felhasználása, különleges rekreációs övezeti átsorolása indokolt. Az akcióterület bővítésre került két további, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, amelyből egyik a korábbi akcióterülettől délnyugati irányban elhelyezkedő, jelentős méretű terület. Az M0 Duna-híd csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett és az előkészítés fázisában tartó magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. A másik terület, amellyel a korábbi akcióterület bővítésre került, a Háros utca Ártér utca 6-os számú főút által határolt zóna az akcióterület észak-nyugati részén. A korábbi akcióterületről ugyanakkor korábbi beruházásoknak köszönhetően elért eredmények miatt leválasztásra kerültek az észak-kelet felé eső ingatlanok. 5. ábra: "Munkahelyek a horgászparadicsomban" akcióterület lehatárolása 15

17 Rozárium (0,64 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Nagytétényi út és /14 hrsz. telkek határa vasúti pálya Növény utca Nagytétényi út Rózsakert utca /5 hrsz. és /4 hrsz. telkek Rózsakert utca Rákóczi út /1 hrsz. és /2 hrsz. telkek Rákóczi út Park utca Indoklás: A fejlesztés területe a Rózsakert, a rózsakerti lakótelep és Campona bevásárlóközpont környezete, célja új városias (köz)szolgáltatási funkciók telepítése, Budatétény modern városközpontjának fejlesztése, sport- és rekreációs szolgáltatások telepítése és fejlesztése, a városrész településközponti funkcióinak és városképi elemeinek megerősítése. Az akcióterület bővítésre került észak-nyugati irányban, a Rózsa-kert és Vencel-kert, valamint a Rózsakert lakótelep bevonásával annak érdekében, hogy a túlnyomórészt önkormányzati gazdálkodás alatt álló településrészen további rekreációs szolgáltatások (parkosítás, köztéri sportolási lehetőségek) telepítése és fejlesztése indulhasson meg, hozzájárulva az akcióterület fő fejlesztési profiljához. 6. ábra: "Rozárium" akcióterület lehatárolása 16

18 Új minőség a Duna mentén (1,11 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Nagytétényi út Angeli utca hrsz. telek határa Honvéd utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca Nagytétényi út Vegyszer utca 6-os számú főút Ánizs utca Duna folyam Kastélypark utca vasúti nyomvonal Hársfa utca Úttörők útja A fejlesztés két, egymáshoz kapcsolható vagy külön is fejleszthető eleme a Kastélypark utca Duna folyam Ánizs utca 6-os főút által határolt terület ( és hrsz.) jelenleg előkészítés alatt álló magánerős fejlesztés, valamint ezzel nagyjából azonos időben, és funkcionális összhangban a régi tétényi településközpont lezárult rehabilitációjának lehetséges új ütemmel történő folytatásával. Az Epres-kerti fejlesztés tárgya az akcióterületen elhelyezkedő, kármentesített, mintegy 7,5 ha (23401 hrsz.) önkormányzati terület, amely a jelenleg hatályos szabályozási tervben lakóövezetként szerepel. A terület infrastruktúrája a telekhatárig kiépített. Az alacsony fekvés miatt különös figyelmet kell azonban fordítani a csapadékvíz elvezetésére, és a talajvíz veszély felmérésére, a szennyvízcsatorna építésénél pedig feltehetően átemelő létesítésére is szükség lehet. A két akcióterület összesített területe az előző stratégiához képest növekedett, az akcióterületek egyesítésre kerültek a Batthyány utca Szentháromság utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca által határolt terület bevonásával és bővítésre került nyugati irányban az Angeli utcáig, további, önkormányzati területek bevonásával. A 6-os számú főút mentén keleti irányban, egy barnamezős beruházásra alkalmas területtel bővült az akcióterület. Az M0 Duna-híd (Deák Ferenc híd, Budapest legdélibb Duna-hídja) csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. 7. ábra: "Új minőség a Duna mentén" akcióterület lehatárolása 17

19 Déli kapu (0,99 km 2 ) Az akcióterület határai: Nagytétényi út Campona utca Duna-part Településhatár A felülvizsgált korábbi, as időszakra szóló kerületi Településfejlesztési Stratégiához képest egy újabb akcióterület került kijelölésre. Ez a terület Budafok-Tétény dél-nyugati határa, amely egy logisztikai központnak, illetve egy mezőgazdasági ingatlannak ad helyet. E két területen kívül a Duna partja jelent még fejlesztési környezetvédelmi beruházásra alkalmas területet. A helyszínen lévő logisztikai központhoz kapcsolódó további szolgáltatások telepítésének, lehetősége mellett az akcióterület kijelölése mellett szólt, hogy Érd MJV 2020-ig szóló településfejlesztési stratégiája szintén nevesíti az akcióterületen lévő részben Érd, részben Budafok-Tétény területén elhelyezkedő mezőgazdasági területet, amely a tervek szerint a DILK (Duna Intermodális Logisztikai Központ) számára szolgálna bázisul. A beruházás indoklása szerint, Budapest határában kerülne kialakításra egy, a gazdaságosabb és környezetkímélőbb vízi szállításra alkalmas déli logisztikai bázis a TEN folyosók találkozásánál, amelynek térségi szerepe kiemelkedő lehet. A logisztikai bázis raktárépületei a terület mindkét oldalán közel egyenlő nagyságú területet igényelnek, a Dunával való kapcsolat kialakítására azonban a Budafok-Tétényi részen, a /8 hrsz. telken kerülne kialakításra. 8. ábra: "Déli Kapu" akcióterület lehatárolása 18

20 4.2. Beavatkozások akcióterületenként Budafok városközpont és a történelmi negyed Az első számú akcióterület komplex beavatkozásokat igényel, amely eredményeként középtávú három fő terület emelhető ki: Budafok belváros közlekedésfejlesztése különös tekintettel a Dunára, és infrastrukturális ellátottságának emelése a városi szolgáltatások bővítésével, a történelmi negyed turisztikai fejlesztése, valamint rekreációs és sportolási szolgáltatások fejlesztése. Budafok közlekedésfejlesztése Közúti közlekedés A kerületközpont helyzetének megoldásában összetettsége és egyeztetési igényei miatt első helyen a közlekedési kérdések kezelendők. A Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, rehabilitációja az egész terület kulcskérdése, ez azonban nem lehetséges a Pécsi utca megnyitása, vagy a Mária Terézia utca forgalmának és vele a villamos végállomás együttes rendezése nélkül. A forgalomcsillapításhoz nagy mértékben hozzájárul a parkolási problémák megoldása is. Mivel a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, a fejlesztés megvalósítása végső soron valamilyen közös programként lehetséges. Ebben a villamos pálya miatt szerepet kell kapnia a fővárosi tömegközlekedési társaságnak is, a vonatkozó projekt előkészítése a társaság koordinálásában megindult. Külön feladat a parkolás megoldása, és az utcában levő ingatlanok megközelítésének biztosítása. A közlekedésfejlesztés alapvető célja azonban a kerület központi városmagjának tehermentesítése, a főút felé történő további kapcsolatok megteremtésével. Ez a cél a jelenlegi elképzelések szerint a Pécsi utca megnyitásával, pontosabban a Pécsi utca a Donszky Árpád utcától a Leányka utcai felüljáróig (1.300 m) 2x1 sávban II. rendű főútként történő kiépítésével érhető el. Ebben az esetben a terület későbbi funkcióváltása, a parkolóhelyek kiváltása további megoldandó feladatot jelent. A két beruházás következményeként a Mária Terézia utca gyűjtőúttá válhat, de ez elodázhatatlanná teszi a forgalmi és a parkolási rend átalakítását. Ez pedig szükségessé teheti a villamos-pálya átalakítását. A fejlesztés magja egy több ütemben is megvalósítható, bővíthető, fedett csarnokszerű épület létrehozása. Ezzel összefüggésben mérlegelhető a gépkocsiforgalom korlátozása is. Budafok belvárosának átfogó fejlesztése magas kidolgozottság és előkészítettség mellett indítható el, illetve a projektek egy része a 2014-es évre megindult. Vízi közlekedés A közösségi közlekedési viszonylatban külön téma a közforgalmi kikötő létesítése a Városház tér magasságában. Ennek a közlekedési lehetőségnek a megteremtése mindenképpen kívánatos volna, a terület Duna-part felé történő nyitása és a csatlakozó közlekedési lehetőségek bővítése nélkül azonban nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. A projektre vonatkozóan a Budapesti Közlekedési Központ részletes terveket készített, a társasággal történő együttműködés a projekt elengedhetetlen része. A rév célja összekötni Budafokot a Csepel-szigettel. Vasúti közlekedés Az állami vasúttársaság terveiben a következő időszakra nézve szerepel egy nagyobb volumenű infrastrukturális beruházás a Kelenföld- Pusztaszabolcs szakaszon, amely keretein belül a vasútvonal terhelhetősége emelkedik, másfelől megújulnak a társaság kezelésében lévő ingatlanok: a Háros és Nagytétény- Diósd, Budafok, valamint Barosstelep állomások illetve megállóhelyek, hozzájárulva a kerület közlekedésének javításához, illetve az élhető környezet kialakításához. A belváros szolgáltatásai Budafok városközpontjának átfogó infrastrukturális fejlesztésére van szükség. Az elmúlt periódus nagy eredményének számít a megújuló budafoki piac, a belvárosban azonban számos más terv még csak megvalósítás előtti 19

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

VÁC VÁROS KORÁBBAN KÉSZÜLT VÁROSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI CÉLRENDSZEREINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

VÁC VÁROS KORÁBBAN KÉSZÜLT VÁROSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI CÉLRENDSZEREINEK ÖSSZEFOGLALÁSA VÁC VÁROS KORÁBBAN KÉSZÜLT VÁROSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI CÉLRENDSZEREINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A HATÁLYOS VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FŐ CÉL: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja 2014 1 Bevezetés A Budapest VIII. kerület Horváth Mihály tér a városrész szívében található, a Baross utca tengelyében,

Részletesebben

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER JAVASLAT a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására Készítette: Szenteczky János CSEVAK Zrt. vezérigazgató Előterjesztő: Az előterjesztés

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2011. (V.5.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE* a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I/1-50/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének

Részletesebben

Üdvözlet. Gajda Péter polgármester 1

Üdvözlet. Gajda Péter polgármester 1 Üdvözlet Mi, kispestiek szeretjük azt gondolni településünkről, hogy ez a városrész, ez a kerület a dél-pesti régió központja. Talán nem is alap nélkül hisszük ezt, hiszen Kispesten minden adott ahhoz,

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL BUDAPEST XXI. KER. CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/2009.(IX.22.) KT. SZÁMÚ RENDELETE A HELYI VÁROS-REHABILITÁCIÓS TERÜLET KIJELÖLÉSÉRŐL ÉS A TERÜLETEN A REHABILITÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL (egységes

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben