ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE. I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE. I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei"

Átírás

1 ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE I. munkacsoport megbeszélések összefoglalása, eredményei

2 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés TARTALOMJEGYZÉK 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A KISTÉRSÉGI GYAKORLATBAN GAZDASÁGFEJLESZTÉS MEZŐGAZDASÁG INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS KÉPZÉS ÉS OKTATÁS KÖZLEKEDÉS KÖRNYEZETVÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖZMŰVELŐDÉS, SPORT, SZABADIDŐ SZELLEMI ÉLET SPORT TURIZMUS ÖNSZERVEZŐDÉSEK, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS LOBBIZÁS A TELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A TELEPÜLÉSI PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK TÉRSÉGI ÖSSZEHANGOLÁSÁN KERESZTÜL A MUNKACSOPORT MEGBESZÉLÉSEK KÖVETKEZTETÉSEI A KISTÉRSÉGI IRODA KAPACITÁSA

3 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés 1 A fenntartható fejlődés a kistérségi gyakorlatban A fenntartható fejlődés sokféle definíciója közül egyet sem kiragadva, inkább azok közös mondanivalóját és értelmét leszűrve a munkacsoport megbeszéléseken összefoglaltuk azokat a tényezőket és lehetőségeket, melyek a térségben a kedvező fejlődés irányában hatnak vagy éppen ahhoz hiányoznak. Kiinduló pontul az 1998 évben elkezdődött és azóta is folyó, különböző térségfejlesztési munkákat vettük. Megpróbáltuk elemezni, hogy az eltelt 3-4 évben milyen változások következtek be a kistérség életében, a gazdasági környezet és feltételei változásainak hatására merre mozdultak el a kistérségi prioritások. A vizsgált szektorokat és témaköröket a beszélgetés alkalmával választottuk ki a munkacsoport megbeszélésen megjelent beszélgetőpartnerek kompetenciája és érdeklődési köre alapján. A vizsgált témakörök a következők voltak: egészségügy foglalkoztatás politika gazdaságfejlesztés információáramlás és kommunikáció infrastruktúra fejlesztés (út és vasút) képzés és oktatás környezetvédelem közlekedés közművelődés mezőgazdaság önszerveződés, lobbizás turizmus Nyilvánvalóan sok érdekes és fontos kérdéskör kimaradt, azonban ezeket a tényezőket tekinthetjük a térség fejlődésének szempontjából valamilyen szempont szerint meghatározónak, mivel a megbeszélések alatt ezek foglalkoztatták leginkább a települések képviselőit. A munkacsoport megbeszélések folyamán igyekeztünk olyan mederben tartani a beszélgetést, mely a térség kapacitásaiból és kompetenciájából megoldható kérdésekre koncentrált. Kerültük az általánosságok taglalását, illetve a külső gazdasági és adminisztratív környezetet adottnak és megváltoztathatatlannak tekintettük - kivéve a lobbizás terén. Az így kialakuló véleményeket a jelen beszámolóban rögzítettük, igyekeztük az eszenciájukat visszaadni. A továbblépéshez a megbeszélések következtetéseinek fényében elemezzük kistérségben elkészült fejlesztési anyagokat, megvizsgáljuk aktualitásukat, helyességüket a fenntarthatóság szempontjából. A vizsgálat eredményeként megpróbáljuk feltárni a hiányosságokat, logikai, összeférhetetlenségi problémákat az egyes anyagok között. Kiemeljük a még hiányzó, de a térség fejlesztési elképzeléseihez elengedhetetlenül vizsgálandó témaköröket. Javaslatot készítünk 3

4 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés ezek koncepcióinak, terveinek, forgatókönyveinek elkészítéséhez, melyben megjelöljük az ezekhez megpályázható lehetséges forrásokat is. A felméréstől azt várjuk, hogy a térségi tervezés összehangolásának és aktualizálásának eredményeként a kistérség összehangoltabban és hatékonyabban tervezhesse a további közös fejlesztéseit. A hiányzó tervek, láncszemek későbbi kidolgozásával hozzájuthasson olyan fejlesztési forrásokhoz, melyeknek a tervezés alapfeltétele. Mindezek eredményéül várható az is, hogy a térségi együttműködés a települések és kistérségi szervezetek között egy fejlettebb szintre jut el, mely mindenképpen záloga lesz az uniós források sikeres megszerzésének, a versenyképes, de mindazonáltal fenntartható, tehát racionális fejlődésnek. 2 Gazdaságfejlesztés Térségi gazdaságfejlesztésről nehéz beszélni, mivel ilyen jellegű törekvés közvetlenül nem vagy csak ritkán tapasztalható. Jellemzőbb, hogy minden település a maga erejéből, egyedül próbál érvényesülni. A munkacsoport megbeszéléseken felmerült, hogy nem mindig megfelelő a kommunikáció az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek között. Ritkán kerül sor arra, hogy az önkormányzatok a települést vagy a térséget érintő kérdések megvitatásába bevonják a vállalkozókat. Felmerült, hogy ahol ez hiányzik, ott kezdeményezni lehetne egyfajta partneri viszonyt a helyi, prominens vállalkozókkal, mintegy tanácsadó, konzultáns testületként bevonva őket a helyi ügyek megvitatásába, a fejlesztési elképzelések kikristályosításába. A térségi fejlesztést, például ipari parkok vagy hasonló jellegű ipar- illetve vállalkozásfejlesztési területek kialakítását alapvetően gátolja a térségi földterületek elaprózottsága, nehézkes megszerezhetősége. Ez problémát okozhat a vonalas infrastruktúra fejlesztések esetén is. 2.1 Mezőgazdaság A kistérség mezőgazdasági potenciálja jó, főleg a kertészeti kultúrák, zöldségtermesztés bizonyul még ma is életképesnek. Aránylag jelentősnek mondható a szőlőtermesztés. Az egykori termelő szövetkezetek tevékenységének, termelő erejének feltámasztásához nem kedvező a gazdasági környezet, erre igazi realitás kistérségen belülről fakadó erőforrásokkal nincs. Hiányzik a mezőgazdasági termékekre ráépülő, potens feldolgozóipar is. Ilyen kezdeményezésekkel találkozott és foglalkozott már a kistérség, azonban itt is a tőkeerő a legnagyobb fejlesztési gát. A kistérségi mezőgazdasági struktúra a mai formájában sajnos egyoldalú. Hiányoznak a folyamatok közötti kapcsolatok, nincs egymásra épülés. Nem beszélhetünk pl. 4

5 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés melléktermék hasznosításról, mivel az állattenyésztés a térségből gyakorlatilag hiányzik. 3 Információáramlás A mai világ egyik legfontosabb versenytényezője az információ birtoklása. A térség egyik legjellemzőbb problémája ezen a téren, hogy az infrastrukturális lehetőségek ellenére sem áll rendelkezésre könnyen elérhető, rendszerezett, aktuális információ szinte semmilyen területen. A fenntartható fejlődést a hatékony információáramlás és elérhetőség nagy mértékben segítheti. A gazdasági területeken előmozdíthatja a térségi erőforrások kiaknázását, a gazdasági társaságok jobb együttműködését, melyek jelenleg sokszor nem is tudnak egymásról. Számos területen megkönnyíthetné az anyagok és szolgáltatások olcsóbb és gyorsabb beszerzését, egészséges helyi protekcionizmust alakíthatna ki egy térségi gazdasági információs rendszer. A térség rendezvényei, eseményei, szervezeteinek bemutatkozása, tevékenységük sokszor még egymás előtt is ismeretlenek maradnak, nemhogy a térség határain túl. A foglalkoztatási problémák egy részére is megoldás lehet, ha a térségben elérhető foglalkoztatási lehetőségek, igények rendezetten és könnyen elérhetővé, ismertté válnának. Ebben a kérdéskörben nem lehet fejlesztések nélkül előre lépni. A fejlesztés legnagyobb költségét nem az eszközigény jelenti, hanem az információk állandó aktualizálásának a megoldása, mely általában, témakörtől függően emberigényes feladat. Ilyen jellegű feladatokat a térségi iroda korlátozott kapacitásai miatt nem tud hatékonyan ellátni. Ezen a területen is, mint a legtöbb érintett kérdéskörben szükség lesz a települések bevonására és hatékony közreműködésére, hogy az egyes témakörök köré szerveződő információ feldolgozást és menedzselést gazdaságosan és mindenki megelégedésére lehessen végezni. Az egyes témaköröket érintő információszolgáltatást és szervezést egy-egy legkompetensebb településnek vagy néhány település alkalmi szerveződésének kell felvállalni és működtetni. 4 Foglalkoztatáspolitika A kistérségi stratégiai program már foglalkozott a foglalkoztatás kérdéseivel és abban a munkacsoport megbeszélésen elhangzott problémákhoz hasonló gondokat tár fel és próbál megoldani. Elmondható, hogy a térségben a jelenlegi foglalkoztatási viszonyok, szokások a fenntartható fejlődés elveivel ellentétes irányban hatnak. 5

6 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés A foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb célterülete a térségben a munkaerő helyben tartása és az ingázás csökkentése. A törekvés ellen hat, hogy az agglomerációs közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a mobilitás is javul, tehát Budapest mintegy még közelebb kerül. Problémát jelent a bizalmatlanság. Tömeges foglalkoztatást biztosító cégek megjelenése esetén nehéz a munkaerőt helyben biztosítani, mivel a meglévő munkahelyeiket az alkalmazottak nehezen adják fel. A másik nehézséget okozó tényező a megélhetést biztosító munkalehetőségek beszűkülése faluhelyen. A mezőgazdasági potenciál újbóli kihasználása tőkeigényes lehetőség. Jelenleg nem várható, hogy a mezőgazdaságba, főleg a kisgazdaságokba jelentős tőkeerő áramoljon. Hasonló a probléma a mezőgazdasági termékek feldolgozásával is. 5 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás fejlesztése a gyermekes családokat és a nyugdíjas korosztályt érinti leginkább. A megfelelő ellátás megszervezése és biztosítása elősegíti a helyben maradást és a munkaképes korosztály jobb kihasználását. Az alapszolgáltatás területi bővítésére főképp a kistelepüléseken szükség van, több rendelővel a lakosság elégedettebb lenne. A szakrendelések bővítése főleg az idős korosztály és a speciális igények kiszolgálása terén lenne fontos. Fejleszthető lene még az iskolai egészségügyi ellátás. 6 Képzés és oktatás A fenntartható fejlődés alapja, hogy a helyi igényeket elsősorban a helyben elérhető erőforrásokból, nyersanyagokból, javakból és szellemi kapacitásból elégítsük ki. Ennek biztosításához elengedhetetlen, hogy a helyi lehetőségeket felismerni és kiaknázni képes munkaerő és lakosság álljon rendelkezésre. A lakosság megfelelő képzése és képzettsége nélkül nem lehet spontán jól működő, tudatos és fenntartható kistérségi gazdálkodás illetve fejlődés kialakulására számítani. A térségben a helyi szakmunkás képzés hiányzik. Ezt a cégek egy része maga megoldja, kineveli ez azonban nem ellenőrizhető folyamat. A lakosság nagy része, ha szeretne sem tudna könnyen megfelelő információhoz jutni a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó tevékenységek lehetőségeiről, hogyanjáról. Jelenleg a kistérségben hiányoznak az összehangolt, naprakész, dinamikus információs rendszerek. Az iskolákban az általános vélemény szerint a térségben sem megfelelő az informatika és a nyelvi oktatás. Ezek nélkül a modern információs rendszereket lehetetlen kihasználni. 6

7 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés A térségben a tudatos szemléletformálással kapcsolatos tevékenységek nem ismertek. Ezek szervezése és egységes rendszerben történő megvalósítása, elősegítése szintén kistérségi feladat. A képzés, oktatás területén a kistérség településeinek testvérvárosi kapcsolatait is ki lehet aknázni. Ez főképp az EU-ban lévő településekkel előnyös, elősegítheti a gyorsabb felkészülést és felzárkózást. 7 Közlekedés A kistérségben továbbra is gondot jelent a sugaras közlekedés. A diagonális vonalak gyengesége vagy hiánya a nem központi gerincen lévő települések számára hátrány. Rossz a különféle tömegközlekedési módozatok közötti összehangoltság. A buszok, vonatok nem mindig a lakossági igényeknek lés elvárásoknak megfelelő menetrend és összefüggés szerint mennek. A Budapestet övező peremrészek mentén szerencsés volna egy keresztirányú buszjárat beindítása. Ennek megszervezése a jelenlegi szolgáltatók bevonása nélkül nem megy. A közúti közlekedési helyzet javítása érdekében a közös fellépés vagy lobbizás vezethet eredményre. A települések egyenként sohasem lesznek elég erősek ahhoz, hogy az elkerülő utak valóban létrejöjjenek. Egységes kistérségi konszenzusra lesz szükség ahhoz, hogy a közúti közlekedés fejlesztése az egész kistérség megelégedésére és előnyére történjen. 8 Környezetvédelem A kistérség továbbra is szenved az 1999-ben megállapított környezeti ártalmaktól. A fő ok az infrastruktúra beruházások elmaradásában, elhúzódásában kereshető. Sem a közlekedés, sem a hulladékgazdálkodás területén nem történtek meg azok a beruházások, melyek visszaszoríthatták volna a problémákat. A fenntartható fejlődés egyik legfontosabb eleme a környezeti tényezők, források kímélése és ésszerű kihasználása. Sajnos a legsúlyosabb környezeti problémák megoldása vagy enyhítése nem a kistérség befolyásán és hatáskörén múlik, hanem a külső gazdasági és adminisztratív körülmények határozzák meg. Szerencsére tervek már vannak az M0 és az elkerülő 4 út létesítéséről, illetve a kistérséget is érinti a ceglédi központú, ISPA támogatással megvalósuló 2006-ig befejeződő hulladékgazdálkodási program. 8.1 Hulladékgazdálkodás A legsúlyosabb gondot az illegális lerakások okozzák. Ez az agglomerációban jelentkezik a legélénkebben. Ennek megoldása megelőzése nem egyszerű feladat, erre a kistérség tervei szerint megpróbál pályázaton keresztül megfelelő megoldást találni. 7

8 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés A budapesti peremkerületekkel mindenképp szorosabb együttműködésre lesz szükség ehhez. Hasonló gond, hogy a szelektív gyűjtés beindulásához, bár az ISPA alatt ez tervben van, gyakorlatilag minden hiányzik. Pályázati lehetőségeket itt főképp a lakosság tudatformálására, felkészítésére kell kihasználni, mivel az eszközállományt biztosítani fogja az ISPA beruházás. Az ISPA projekt a szelektív gyűjtéshez nem biztosítja az információs rendszert. A keletkezett és szelektíven gyűjthető hulladék helyben hasznosítása a létező legolcsóbb megoldás, mivel a szállítási költségek és a lerakón történő szelektálás teszi drágává a hulladékból készült nyersanyagokat, termékeket. A megfelelő térségi információ gyűjtésével és könnyű elérhetőségével a keletkező hulladékok könnyebben "megtalálnák" a helyi feldolgozó kapacitásaikat. Jelenleg sem a lehetséges feldolgozó kapacitások, sem a keletkező hulladékok adatai nem ismertek. A térségben a keletkező szerves hulladékokat és mezőgazdasági, kertészeti kultúrákból származó zöldhulladékot, nyesedéket komposztálni lehetne. Ennek megoldására szintén rendelkezésre állnak megfelelő pályázati források, előkészítésük azonban nem kezdődött meg. 9 Közművelődés, sport, szabadidő 9.1 szellemi élet A kistérség kulturális és szellemi életének pezsdüléséhez elengedhetetlen a közművelődési és szabadidős tevékenységek választékának bővítése. A lakosság gazdasági helyzetének várható javulásával, a munkalehetőségek mellett, a helyben elérhető szabadidős tevékenységek választéka és minősége is meghatározza majd a helyben maradók és ingázók illetve a betelepülők minőségét és arányát. Ezt a folyamatot már ma is megfigyelhetjük az utóbbi időben létesülő igényes (és meglehetősen drága) lakóparkok környezetében, ahol a színvonalas kikapcsolódási lehetőségek megteremtésére is nagyon nagy hangsúlyt fektet a beruházó. Szükség lesz a térségben a differenciált helyi művelődési lehetőségek biztosítására. A kulturális létesítményeket és azok eszközállományát bővíteni kell. Helyi szinten tudatosan erősíteni és ösztönözni kell az önszerveződő "népművelő" mozgalmakat, egyesüléseket. Ezek a kulturális és szellemi bázisok sokat tehetnek egy-egy település és a kistérség megítélésének, vonzerejének javításáért és aktívan részt vállalhatnak a fejlesztésében is. Ezeket a szellemi bázisokat a kistérségben tudatosan kell segíteni és - jó értelemben véve - kihasználni. 9.2 sport A lakosság többségének a versenysport nem célja és nem tud vagy nem is akar élni a "leigazolt" sportolás adta lehetőségekkel és kötelezettségekkel. 8

9 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés Az egészséges, harmonikus életvitel kialakításához a kistérségben is nagy szükség lesz a megfelelő rekreációs és sportlehetőségek megteremtésére. A szellemi élet taglalásában leírt tényezők itt is igazak. Szükség lesz a térségben néhány olyan sportlétesítmény megteremtésére, mely kifejezetten a lakosság széles néprétegeinek igényéhez igazodik és nem a versenysportot szolgálja. Ilyenek lehetnek az uszodák, erdei tornapályák, a települési focipályák mellet megjelenő egyéb sportpályák. 10 Turizmus A turizmus a térségben nem valószínű, hogy valaha is húzóágazat szintjére emelkedjen. Mindazonáltal fontos megélhetési forrása egy olyan vállalkozói, termelői rétegnek, akik a térségen belül tevékenykednek, elsősorban a térség erőforrásait, rendelkezésre álló adottságait használják ki, és mint ilyenek a fenntartható fejlődés fontos képviselői. A kistérség adottságait a turisztikai koncepció már részletesen taglalta. Jelen elemzésben kiemelnénk azokat a turisztikai szolgáltatásokat, amelyek az említett tanulmány elkészítése óta szemmel láthatóan életképesnek bizonyultak és valószínűleg további gazdasági koncentrációt teremtenek saját ágazatukban. Az adottságok, mint közismert, két gerinc mentén használhatók ki. Az első és legfontosabb ágazat alakító tényező Budapest közelsége. A következő hasonlóan fontos jellemző a földrajzi diverzifikáció, azaz a térség aránylag kis területén belül megtalálhatók mind az alföldi, mind a dombvidéki jegyek, az elővárosi települések, a szőlőhegyek, pincefaluk és a reptér is. Ezek a tényezők elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen jellegű turizmusnak nincs valódi létjogosultsága a térségben. Példaként: a falusi turizmus folklorisztikus hangulatát az urbánus jellemzők állandóan érezhető jelenléte alapvetően hiteltelenné teszi. Az ország számos más területe nyújt kedvezőbb körülményeket ilyen jellegű turizmus kialakulásához. A hagyományos értékekre épülő turisztikai lehetőségek azonban korántsem jelentéktelenek. Az olyan lehetőségeket rejtő vállalkozások, melyek a könnyű, közelben elérhető, városi életformát kiegészítő vagy ellensúlyozó, egyben annak hiányosságait kiegészítő kikapcsolódási lehetőségeket biztosítják láthatóan megerősödtek. Ilyenek a térségben többek közt a borturizmus, a lovas turizmus és a horgászturizmus. Mindhárom egy alapvető problémával küzd évek óta, ez az ismertség és a fejlesztő tőke hiánya. A borturizmus a monori Strázsa hegyhez és Pilishez kapcsolódik. Mindkettő a Kunsági borvidék része. A valódi kiteljesedéshez a következő adottságok hiányoznak: megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelyek a borturizmusra épülő magas gasztronómiai szintű (a vidék értékes, igényes borait kínáló) vendéglátás a pincesorok képének javítása, infrastruktúra fejlesztés megfelelő, érdekes, tömegeket vonzó programok 9

10 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés a helyi bor illetve a helyi programok, lehetőségek ismertségének és keresettségének javítása, élénkítése - megfelelő, hatékony és megvalósítható turisztikai marketing célprogram A horgászat a helyi horgásztavakhoz kapcsolódik. Ilyenek találhatók Gombán, Péterin, Úrin, Káván és Farkasdon is. A horgásztavak alapvetően csak akkor váltanak ki igazi forgalmat, amennyiben a horgászt kísérő családnak is sikerül a tó környezetében megfelelő, tartalmas elfoglaltságot, programot kínálni. Ez jelenleg gyakorlatilag hiányzik. A horgászok részéről a tavak halállományának minősége a meghatározó. A horgásztavak ismertsége, reklámozása sem kielégítő. A fővárosban élő számos horgász így nem csábítható el ezekre a tavakra. A konferencia turizmus létjogosultsága a reptér szomszédsága miatt megkérdőjelezhetetlen. A kérdés, hogy eddig miért nem alakult ki spontán, magától? A válasz valószínűleg a megfelelő térségi szálláslehetőségek és az infrastruktúra hiányában kereshető. További akadály, hogy a repülőtér önmagában nem jelent konferencia központot. Ezek jelenleg elsősorban Budapest belső és budai negyedeire koncentrálódnak. A repülőtérre érkezők más, nemzetközi nagyvárosokhoz mérten könnyen és gyorsan eljutnak a belvárosba, így nem céljuk a repülőtér környékén szálláshelyet keresni. A konferencia turizmus kialakulásának vagy élénkülésének alapvető feltétele az, hogy a konferenciák közönségét el kell tudni igényesen szállásolni. A szálláshely és a konferencia helye könnyen, egyértelműen és gyorsan megközelíthető kell legyen. A konferencia terem infrastruktúrával jól ellátott, felszerelt hely kell legyen. Általában a legtöbb konferencia egyben a szervező reprezentációja is, így legtöbbször szempont a konferencia helyszínének környezete is. A felsorolt szempontoknak a térségben alig egy-két létesítmény felel meg (pl. Nyerges hotel). Ennek a turisztikai ágnak a felfejlesztése a térségben jelentős beruházásokat igényel. 11 Önszerveződések, kommunikáció és lobbizás A kistérségről elmondható, hogy a hazai jellemző helyzetnek megfelelően még nem sikerült elérni az igazán hatékony társulási együttműködés, együttgondolkodás szintjét. A társulás települései ritkán kezdeményeznek térségi szintű fejlesztéseket. Térségi szinten elsősorban a felülről, az FVM és egyéb minisztériumok felől jövő kötelező feladatok megvalósítása kap hangsúlyt. A társulás települési önkormányzatainál nincs a térségi ügyekért felelős, kompetens személy, ezt a funkciót legtöbbször a polgármesterek látják el. A térségi szinten folyó munkák szervezése és bonyolítása egyértelműen és kizárólag a térségi iroda feladatés felelősségi körébe tartozik, mely viszont nem rendelkezik megfelelő kapacitásokkal és személyi állománya 1999 óta nem fejlődött. 10

11 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés A térség települési önkormányzatainál rendelkezésre álló szellemi, szakmai kapacitásokat a jelen körülmények között nem lehet mozgósítani egy-egy térségi szintet érintő feladat megoldása, megszervezése érdekében. A térségi lobbizás is szervezetlen, eseti jellegű. Összefoglalóan elmondható, hogy a kistérség települései nem igazán tudnak élni a társulási közösségben rejlő előnyökkel, a szervezeti és egyéb fejlődés hiányában a gyakorlatban nehezen tudnak felülemelkedni saját településükre kiterjedő látásmódjukon. A munkacsoport megbeszélések során fény derült az alábbi igényekre, elképzelésekre, melyek megvalósítása valószínűleg átsegíthetik a térséget a fejlődés egy minőségibb szintjére A települések együttműködése a települési programok, rendezvények térségi összehangolásán keresztül A kistérség mind a 15 településén turisztikai és gazdasági szempontból is kiaknázható rendezvények, események szervezése rendszeresen, évente visszatérően előfordul. Sajnos, egy-két kivételtől eltekintve mind a mai napig nem sikerült ezeket a rendezvényeket térségi szintűvé tenni. A települési rendezvények összehangolása a következő egyértelmű előnyökkel járna: térségi szintre emelt rendezvényekre, rendezvénysorozatokra a szélesebb körű érintettség miatt sokkal könnyebb támogatási forrásokat szerezni összefogott rendszerben a különálló rendezvényeket logikailag egymáshoz lehet kapcsolni, a sorrendjüket, egymásra épülésüket úgy lehet alakítani, hogy mindig a lehető leghatékonyabb, legnagyobb potenciális látogató tömeget megmozgató esemény válhasson akár egy-egy egyszerűbb falunapból is a rendezvények egymást nem gátolják, egymástól látogatókat nem vonnak el a térség településein külön-külön rendelkezésre álló szakmai kapacitásokat, ötleteket minden rendezvény számára segítségül lehet hívni, ki lehet használni a térségi szinten rendezett események költségei fajlagosan a legalacsonyabbak a térségi szinten megszervezett promóció egy-egy eseményre vetítve olcsóbb, de biztosan színvonalasabb és szélesebb körhöz juthat el, mint egyébként térségi szintű események súlyuknál fogva jobb alkalmat adnak prominens személyiségek meghívására és ezen keresztül a lobbizásra A fentiek nem csak a turisztikai célú rendezvényekre érvényesek, hanem más szférák lehetséges együttműködésére is. Térségi szinten gyakorlatilag a legtöbb szervezet, egyesület képes lehet összefogni és összehangolni a tevékenységét, így erősítve leghatékonyabban önmagát és növelve mind a maga, mind pedig a térség ismertségét. 11

12 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés 12 A munkacsoport megbeszélések következtetései A kistérség munkacsoport megbeszéléseken résztvevő képviselői a térség fejlődésével kapcsolatban legnagyobb problémaként és gátló tényezőként egyértelműen a használható gazdasági és egyéb információ hiányát, a térség ismertségének és megítélésének javítását tartották. Jelentős kérdésként merült fel minden csoportnál a környezetvédelem és főképp a hulladékgazdálkodás problémaköre. Minden csoport felvetette továbbá a helyi oktatás, képzés ügyét is, mely főleg a szakképzés és a felsőoktatás területén hiányos. Egyértelmű problémaként tekinthető a mezőgazdaság ügye, ezt megoldani azonban térségi szinten a valóságban nem lehet. További gond a közlekedés és azon belül is főképp a tömegközlekedés és az elkerülő utak, autópályák ügye. Ezekben a kérdéskörökben egyetlen eszközként szintén a közös lobbizás marad, mivel ezek sem térségi szinten eldőlő ügyek. A megállapítások és lehetőségek figyelembe vételével az alábbi témaköröket érdemes térségi szinten belül kíméleten kezelni és javítani: a térség ismertségének növelése, térségi promóció, információ áramlás az ehhez kapcsolódó turizmus lehetőségeinek kiaknázása az oktatás, képzés és közművelődés helyzetének, színvonalának javítása a térség környezetvédelmének problémái, kiemelten a hulladékgazdálkodás A következő fázisban, a második munkacsoport megbeszélések alkalmával már célzottan ezeket a témaköröket fogjuk tárgyalni A kistérségi iroda kapacitása A témakörök a munkán túlterjedő további felvállalását, menedzselését a jelenlegi kapacitások mellett nem lehet egyedül a kistréségi irodától elvárni. Két megoldás kínálkozik: fejleszteni kell a kistérségi iroda emberállományát és kapacitásait a települési önkormányzatoknak, a maguk lehetséges szintjén részt kell vállalni a térségi ügyek bonyolításában, szervezésében. Az első megoldási lehetőség kevésbé szerencsés, mivel továbbra is fenntartaná azt az állapotot, melyben a települési önkormányzatok gyakorlatilag csak mint finanszírozó, döntéshozó és felügyelő szerv vesznek részt a kistérség életében. A második verzió sokkal fejlettebb együttműködési szintet feltételez. A munkacsoport megbeszélések során felmerült, hogy az EU elnökléséhez hasonlóan a kistérségi önkormányzatok is vetésforgóban vegyenek részt számos témakörben vagy akár a kistérség irányításában. Felmerült az a helyesnek és hatékonynak vélt lehetőség is, hogy egy-egy fejlesztési témakörben vagy feladatkörben a települési önkormányzatok legkompetensebbjei vagy legérintettebbjei alkalmi munkacsoportokat alkossanak és a kistérségi iroda segítsége mellett vállalják fel a szervezést és bonyolítást. 12

13 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - I. Munkacsoport megbeszélés Ez a rendszer valóban javítaná a térségi együttműködést. Megoldhatná a kistérségi iroda kapacitásproblémáit és lehetővé tenné, hogy a kistérség a fejlődés következő fázisába lépjen, mely túlmutat az egyes települések egyéni érdekein, miközben az egyes települések számára is egyértelműen több haszonnal jár. A rendszer alapelgondolásai a munkacsoport megbeszélésen felmerültek, de megvalósításukhoz át kell szervezni a kistérség jelenlegi működését. Kidolgozásával és bevezetésével megváltoznak, megoszlanak és dinamikussá válnak a kistérségen belüli hatáskörök és felelősségi viszonyok, módosítani kell a működési szabályokon, jelentősen javítani kell az információ gyűjtésen, szolgáltatáson és áramláson. 13

14 ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÍTÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE II. Munkacsoport megbeszélések eredményei, javaslatok

15 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok Tartalomjegyzék 1 TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS PROBLÉMAFELVETÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK Rotációs elnöklés Kompetencia és feladat alapú bizottságok Előnyök Megvalósítás INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS ELŐNYÖK A MEGVALÓSÍTÁS MENETE Igények felmérése Egységes rendszer kidolgozása Felelősök meghatározása KÉPZÉS GONDOLATOK A FELSŐOKTATÁS HIÁNYÁRÓL A KÉPZÉSI KÍNÁLAT ALAKÍTÁSA KÉPZÉSI KAPACITÁSOK FELMÉRÉSE KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK KIAJÁNLÁSA ELŐNYÖK ISKOLÁK FELADATFINANSZÍROZÁSI PROGRAMJA HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A KISTÉRSÉGBEN A SZELEKTÍV GYŰJTÉS BEVEZETÉSE cél háttérfolyamatok feladatok forgatókönyv A kistérségben és a szomszédos kistérségekben működő, hulladékok feldolgozásával foglalkozó vállalkozások felkutatása, bevonása A szelektív gyűjtés lakossági feltételeinek megteremtése Intézmények részvétele Hulladéktermelő vállalkozások, szolgálgatók bevonása

16 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok 1 TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1.1 Problémafelvetés A térségben ismételten, már évek óta visszatérő és a társulás hatékony működését gátló tényező az intenzív térségi együttműködés hiánya. Valószínűleg ezért sem véletlen, hogy a munkacsoport megbeszélések során ismét felvetődött ez a téma. A kistérségben a hazai gyakorlatnak megfelelően nem fedezhetők fel a hatékony térségi együttgondolkodás, összefogás jegyei. A társulás települései ritkán kezdeményeznek térségi szintű fejlesztéseket. Térségi szinten elsősorban a felülről, az FVM és egyéb minisztériumok által támogatott feladatok megvalósítása kap hangsúlyt a társulás életében. Már a korábbi, a térség számára elkészített fejlesztési programokban is felmerül ennek a helyzetnek a problematikája, azonban jelentős előrelépés nem történt az adott ügyben. Továbbra is elmondható, hogy a térségben nincs igazi gazdája a történéseknek. Ennek a funkciónak betöltésére, a kistérség működtetésére irányuló feladatok ellátására a kistérségi társulás irodája hivatott, amelynél azonban az elmúlt négy évben személyi bővítés nem történt, így továbbra is kapacitáshiánnyal küzd. Az iroda három alkalmazottja nem lehet kompetens minden témában, így a munkák nagy része sokszor automatikusan külső szervezetek segítségével készülnek el, gyakran önkéntelenül is figyelmen kívül hagyva a helyi érintettek véleményét. Ez utóbbi megállapítás az igazán fontos probléma, hiszen így a helyismerettel rendelkező térségi szereplők véleményét nélkülözi a program. Az így elkészült programok sokszor nem is kerülnek megvalósításra. A térségi együttműködés egyik hátráltató tényezője, hogy a társulás önkormányzatai nem igazán érintettek a társulás történéseiben, a térség szereplői nem vesznek intenzíven részt a tervek kidolgozásában, így nem is igazán érzik magukénak a térségi szinten megvalósuló programokat. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény is, hogy a kistérségi iroda feladatai mellett hatáskörrel nem rendelkezik. Az eddigi programok elsősorban a kistérségi iroda bővítése mentén képzelték el a térségi együttműködés megerősítését. A munkacsoport megbeszélések során azonban egy új, a térség szereplői által felvetett elgondolások kerültek megfogalmazásra. 1.2 Megoldási javaslatok Rotációs elnöklés A jelenlegi forgatókönyv a kistérségi iroda kapacitásbővítéséről a hatékonyságra, a kompetencia alapú munkamegosztásra és az önkormányzatok térségi ügyekbe tör- 16

17 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok ténő érintettségére helyezi a hangsúlyt. Ezek a felvetések a ma fennálló, felülről strukturált működési szerkezeten változtatnának, amely felállás ugyan megfelel az országos gyakorlatnak, azonban bizonyítottan nem inspiratív. Ez a szerkezeti felépítés az FVM által sugalltakra épül, amelyen véleményünk és tapasztalataink szerint az idő már túlhaladt, ez a rendszer nem serkenti a térségi együttműködés magasabb szintre emelését. A munkabeszéléseken vetődött fel az az ötlet, hogy az Európai Unió elnöklésének mintájára, az ott már bevált megoldás kerüljön itt a térség vezetésében is bevezetésre, nevezetesen a vándorló elnökség. A munkacsoport megbeszéléseken elhangzott ötletek alapján javasoljuk, hogy meghatározott időnként rotációs rendszerben más-más település polgármesterei töltsék be a társulás elnöki tisztségét. Ez rákényszeríti a társulásban érintett polgármestereket, hogy bőrükön érezzék a társulás működését, rálátásuk legyen a térségi történésekre. Így egy idő után minden település polgármestere megméretésre kerül, amely egészséges versenyhelyzetet is teremt, valamint a későbbiekben a jobb rálátásnak köszönhetően mindenki könnyebben fogalmazhat meg ötleteket és akár kritikákat a társulás életével kapcsolatban, így generálva a folytonos fejlődést Kompetencia és feladat alapú bizottságok, munkacsoportok A másik előremutató javaslat a helyi szakmai kompetenciák hatékonyabb térségi szinten történő bevonására, kiaknázására irányul. A munkacsoport megbeszélések során kiderült, hogy a kistérség egyes önkormányzatai az élet más-más területen rendelkeznek komoly, belső szakértelemmel, gyakran a polgármester vagy más önkormányzati vezetők végzettségétől, érdeklődési területétől függően. Ezek az ismeretek jelenleg nem kerülnek térségi szinten kihasználásra. A térségi szakemberek ilyen szinten való mellőzése egyfajta pazarlás a helyi szakmai kompetenciával. Megoldás lehet a kompetencia alapú alkalmi szakmai bizottságok szervezése, ahol is a legkompetensebb önkormányzat, mint gesztor felvállalja az adott probléma megoldását. Mindezt teszi úgy, hogy meglévő szakértői bázisa mellé bevonja a társulás többi önkormányzatának az adott feladatban jártas szakembereit is és együtt, alkalomszerűen, az egyes feladatokhoz rendelt programkoordinátor irodaként működve felvállalják az adott projekt(ek) megvalósítását a kistérségi iroda munkatársaival összefogva. Ez a felvetés számos előnye mellett az említett külső függőséget, a külső cégek munkájától való függőséget is megszüntetné. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek feladatok, témák, amelyekhez nem érdemes igénybe venni a térség határain kívül érkező segítséget, de nem kell automatikusan áthárítani a megoldás lehetőségét. Ezt csak akkor kell megtenni, ha nem áll rendelkezésre a térségben a probléma megoldására alkalmas kompetencia vagy kapacitás. Ezek a felvetések mind a fenntarthatóság irányába mozdítják el a kistérség működését. 17

18 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok Előnyök Ezek a javaslatok számos előnyt rejtenek magukban. Egy-egy probléma felmerülésekor gyorsan tud reagálni a kistérség, a változásokra is rugalmasabban tud lépni a társulás, a forrásszerzést is megkönnyíti ha egy belső szakértő csapat a kistérségben már rendelkezésre áll. A helyismeret, mely a földrajzi adottságok ismeretén túl a legérzékenyebben képes megfogalmazni a helyi társadalmi és adminisztratív elvárásokat is biztosítja, hogy az elvégzett munka eredménye a legnagyobb mértékben hasznosul, mert ott és úgy hat, ahol és ahogy az adott probléma megoldása megkívánja. Természetesen ezen javaslatok megvalósítása újabb feladatokat róna a már így is túlhajszolt önkormányzatokra. Azonban, ha ezen felvetések előnyeit és hátrányait felmérjük és mérlegre helyezzük, láthatjuk, hogy a hasznok már rövid távon is meszsze meghaladják a veszteségeket, így létjogosultságot adva a munkacsoport résztvevői által felvetett javaslatainak. Ez a működési szerkezet elősegíti a hatékony társulási működést, így a térségfejlesztésben érintett összes szereplő érdeke. Elmondhatjuk tehát, hogy a változtatások által érintett célcsoport rendkívül széles Megvalósítás Ezen javaslatok tényleges megvalósulásáig azonban számos konszenzus megszületése szükségeltetik. A változásokhoz elengedhetetlen lépések a jelenlegi hatásköröket és a hozzájuk kötött feladatokat is átszervezik. A meglévő Társulási Alapszabályzaton és működési rendszeren is változtatni kell. Éppen ezért a társulásnak belülről nehéz meghozni ezeket lépéseket, nehéz elvonatkoztatni a fennálló érintettségtől. Nagyon fontos minden változás esetén, hogy az újítások ne csak esetiek legyenek, illetve tartalom is legyen mögöttük, azaz az előremutató fejlesztések fenntarthatóságra is ügyelni kell. A megalakuló szakmai bizottságokat/munkacsoportokat az igények, a problémák felmérése után feladatokkal, programok megbízásával kell ellátni. A kistérségi társulási iroda ettől kezdve a térség menedzselésére tudná fordítani a hangsúlyt, a szakmai munka jelentős része a felálló bizottságok hatáskörébe vándorolna át. Ezzel tehát egy újabb fontos változtatásra is utal, amely a fenntarthatósághoz rendkívül fontos, nevezetesen, hogy a feladatok birtokosai a feladatok mellett hatáskörrel is fel legyenek ruházva. A megvalósítás konkrét lépései a következők: első lépcsőben a munkacsoport megbeszéléseken felmerült legfontosabb feladatok ellátására, kidolgozására célszerű összeállítani, megalakítani az első (kísérleti) munkacsoport bizottságokat a bizottságok elsődleges feladata a problémák meghatározása, a kiváltó okok pontos és alapos feltárása kell legyen 18

19 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok ezt követően meg kell határozzák a felvetett problémák megoldásához vezető lépéseket, lehetőségeket a megoldási lehetőségek ismeretében a bizottságok eltérően a kistérségi iroda lehetőségeitől önálló hatáskörben meghatározhatják, hogy milyen módon és milyen anyagi és egyéb forrásokból fogják megkezdeni az operatív munkát a belső források ismeretében könnyen meghatározhatják a szükséges külső forrásigényeket, melyek szintén lehetnek anyagiak és szakmaiak a bizottságok önállóan dönthetnek a feladat megoldásának menetéről, ütemezéséről is a programok megvalósítása közben közvetlen felügyeletet képesek gyakorolni és időben beavatkozhatnak, amennyiben szükséges. Ez a szervezet gyökeresen új az eddigi kistérségi gyakorlathoz mérten. A munkacsoport megbeszéléseken ez a rendszer, nyilvánvaló előnyei miatt minden alkalommal nagy erkölcsi támogatást kapott. A kérdés már csak az, hogy képes-e a kistérségi társulás a gyakorlatban is megvalósítani és elindítani a minőségi változásokat. A bizottságok létrehozása akkor indokolt, amennyiben valamely feladat, munka az egész kistérséget érinti vagy minden településen hasonlóan merül valamely aktuális probléma. A megbeszéléseken az alábbi témakörök vetődtek fel, melyek megoldására az első kísérleti bizottságokat meg lehet alakítani: a térségi együttműködés új rendszerének kialakítása, megszervezése a térségi jelentőségű információk gyűjtésének, megosztásának és áramlásának megszervezése térségi szintű szakképzés, átképzés rendszerének szervezése, oktatási intézmények működtetésének racionalizálása térségi szintű környezetvédelmi problémák megoldása, legfőképp a hulladékgazdálkodás, azon belül is a szelektív gyűjtés értelmes, hatékony megszervezése, bevezetése 19

20 Önkormányzatok felkészítése a fenntartható fejlődésre - II. Munkacsoport megbeszélés, javaslatok 2 INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS A korábban már említett térségi együttműködés egyik fontos hátráltató tényezője a társuláson belüli információ átadásának, egyeztetésének és áramlásának a hiánya. A munkacsoport megbeszéléseken ez a téma jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mint az eddigi programokban. Ez is jelzi, hogy a mai világunk egyik legfontosabb versenytényezőjének, az információ birtoklásának az igénye a kistérségben is megnőtt, tudatosodott. A fenntartható fejlődést a hatékony információáramlás és elérhetőség nagy mértékben segítheti. A térség egyik legjellemzőbb problémája az adott témában, hogy az infrastrukturális lehetőségek ellenére sem áll rendelkezésére könnyen elérhető, rendszerezett, aktuális információ szinte semmilyen területen. Ennek a problémának a leküzdésére a leghatékonyabb megoldási forma egy közös Kistérségi Információs Rendszer (KIR) felállítása lehet. 2.1 Előnyök Az információs szolgálat megléte az élet szinte valamennyi területén érzékeltetné pozitív hatását. A gazdasági területeken előmozdíthatja a térségi erőforrások kiaknázását, a gazdasági társaságok jobb együttműködését, amelyek jelenleg sokszor nem is tudnak egymásról. Számos területen megkönnyíthetné az anyagok és szolgáltatások olcsóbb és gyorsabb beszerzését, egészséges helyi protekcionizmust alakíthatna ki egy térségi gazdasági információs rendszer. A térség rendezvényei, eseményei, szervezeteinek bemutatkozása, tevékenységük a térség határain kívül is ismertté válna. Ez a rendszer elősegítheti az önkormányzatok közötti egyeztetéseket, tapasztalatcserét is. A tapasztalatok pedig ha kiegészítik egymást, akkor az elkövetkezendőkben már az EU-s források megpályázásánál érzékeltethetik jótékony hatásukat. Ebben a rendszerben a kedvezményezettek köre rendkívül széles. Elég ha csak arra gondolunk, hogy például a KIR a foglalkoztatási problémák egy részére is megoldást adhat, ha a térségben elérhető foglalkoztatási lehetőségek, igények rendezetten és könnyen elérhetővé és ismertté válnának. 2.2 A megvalósítás menete Ennek a rendszernek a beindításához első lépésként az információkra vonatkozó igények összegyűjtését szükséges elvégezni a térségben. A kistérség életében érdekes, fontos, releváns információkat kellene katalogizálni, témakörökbe gyűjteni. Emellett meg kell állapítani, hogy mely adatok azok, amelyek már valamilyen formá- 20

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata HATÉKONYABB MŰKÖDÉSRE IRÁNYULÓ SZERVEZETI JAVASLATOK (TÉRSÉGI SZINT) Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0 ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben