A közelség szerepe a tudásalapú interakciókban: az egyetemek és a tudásintenzív vállalkozások kapcsolatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közelség szerepe a tudásalapú interakciókban: az egyetemek és a tudásintenzív vállalkozások kapcsolatai"

Átírás

1 A közelség szerepe a tudásalapú interakciókban: az egyetemek és a tudásintenzív vállalkozások kapcsolatai Megalapozó tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 1 Tartalom 1 Tartalom Rezime na srpskom jeziku... Error! Bookmark not defined. 3 Egyetemi-ipari kapcsolatok jelentősége és előnyei Földrajzi és kapcsolati közelség: egyetemi-ipari kapcsolatok alapjai Földrajzi és kapcsolati közelség fogalma és kiegészítő jellege Kapcsolati közelség és dimenziói Az innovációs tevékenységek tere: földrajzi és kapcsolati tér Iparági sajátosságok és az egyetem szerepe: a tudásintenzív vállalkozások Az iparági tudásbázis jellege A tudásintenzív iparágak köre Egyetemi-ipari tudásalapú interakciók Tudásintenzív iparági és egyetemi interakciók a földrajzi és kapcsolati térben Tudásalapú interakciók térbelisége Kapcsolati közelségben a tudásintenzív iparágak és az egyetemek Összegzés

3 2 Rezime na srpskom jeziku Uloga blizine u interakcijama znanja: odnosi fakulteta i intelektualno intenzivnih preduzeća Inovacija je za preduzeća pojedinih industrijskih grana dobila stratešku vrednost u stvaranju kompetitivne prednosti. Uz to je neophodno i stvaranje novog znanja šta je razlog za preduzeća da bi širili svoju bazu znanja i da bi stalno pokušavali da stvore nove izvore inovacije. U poslednje vreme fakulteti se javljaju kao katalizatori u stvaranju i predaji znanja, a kroz izgrađene interakcije znanja javljaju se i u izradi dominantnih tehnoloških rešenja pojedinih industrijskih grana. Danas se privredne delatnosti sve više i više oslanjaju na partnerske odnose, i na interakcije organizacija koje stvaraju i koriste znanje, a fakulteti i industrijske grane učestvuju u kolektivnom procesu učenja koji je osnova inovacijskih delatnosti. Kroz saradnju i interakciju fakulteti i preduzeća omogućuju da spoljno znanje bude dostupno i iskorišćeno, kao i dvosmerni protok znanja, a to ima uzajamne prednosti za obe strane. Karakteristike interakcija znanja se razlikuju ovisno od cilja i svojstva inovacije, i od specifičnosti baze znanja pojedinih industrijskih grana. Ovisno od toga, koliko se poduzeća industrijskih grana naslanjaju na prikriveno i na kodifikovano znanje tokom kooperacije, nalazimo analitičke i sintetičke baze znanja i njihovu kombinaciju, gde su zadnja dva izuzetno karakteristična za intelektualno intenzivne industrijske grane. U poslednje vreme se definitivno pokazalo da intelekutalno intenzivne industrijske grane igraju dominantnu ulogu u privrednim delatnostima, u procesu proizvodnje i u uslugama, čije se karakteristike, uporedivo sa tradicionalnim industrijskim granama, mnogo razlikuju kada se radi o njihovoj bazi znanja, o dominanciji upotrebljene tehnologije, o usmerenosti veza industrijske grane, o odnosu saradnje sa ciljom razvoja i inovacijskih rezultata. Kod intelektualno intenzivnih industrijskih grana spoljni izvori znanja koje obezbeđuju fakulteti imaju istaknuti značaj. 3

4 Kada se radi o fakultetima i industrijskim granama, prednosti saradnje se jasno iskazuju, naročito ako oni proilaze iz geografske blizine partnera. Postoje međutim faktori koji mogu onemogućiti dugoročnu uspešnu saradnju, naprimer partneri koriste različiti stručni jezik, preduzetničke kulture se razlikuju, različiti su običaji, rutini, načini ponašanja. Da bi smo uhvatili ove faktore, treba istražiti koje su sličnosti između privrednim subjektima, i ojačati odnose i osećaj uzajamne pripadnosti. Kod intelektualno intenzivnih industrijskih grana je u poslednje vreme uz geografsku blizinu postalo važno i drugi tip blizine, takozvana blizina odnosa, a to nas vodi do nove faze u istraživanju faktora uspešnosti koji su u pozadini odnosa između fakulteta i industrije. Ova studija istražuje uticaje geografske blizine i blizine odnosa na interakcije znanja fakulteta i industrijskih grana, sa naglaskom na intelektualno intenzivnim industrijskim granama, koje su u poslednje vreme počeli igrati ključnu ulogu u razvoju ekonomije znanja. Očito je da sredina u kojoj su se stvorili kanali između fakulteta i industrijskih grana jeste geografska blizina i blizina odnosa između partnera. Odvajanje geografske blizine i blizine odnosa i zajedničko istraživanje njihovog uticaja na inovativnu delatnost industrijskih grana, i na proces stvaranja i protoka znanja omogućuje istraživanje odnosa između industrija i fakulteta. Dve dimenzije, geografska blizina i blizina odnosa (kognitivna, tehnološka, preduzetnička, društvena i instituciona blizina) zajedno određuju osnovu interakcija znanja, koje počev od odnosa osnovanih na tržištu, preko mreža vode do formiranja inovacijske atmosfere. Preduzeća iz raznih industrijskih grana stvaraju svestranu saradnju za razvoj sa fakultetima. Na njihovu inovativnu delatnost utiče njihova baza stručne radne snage i izgrađena mreža poslovnih i privatnih poznanika. Lični odnosi, koji igraju ulogu u protoku informacije i znanja između industrijskih grana i fakulteta i društvena uloga ovih odnosa, pa i raspolaganje zajedničkim vrednostima i zajedničkom bazom znanja su od velikog značaja. 4

5 3 Egyetemi-ipari kapcsolatok jelentősége és előnyei Napjainkban nagy érdeklődés övezi azt, hogy az egyetemek milyen szerepet töltenek és tölthetnek be a régiók gazdaságának fejlődésében, a regionális és nemzeti innovációs rendszerek működésében (Lundvall 1992, Nelson - Rosenberg 1993). Számtalan kutatás irányul az egyetemek gazdaságfejlesztésben betöltött központi szerepének feltárására. Alátámasztást nyert, hogy az egyetemeknek túl kell mutatni a hagyományos oktatási és kutatási tevékenységeken, és alá kell vetniük magukat az ún. harmadik missziónak, amelynek célja, hogy közvetlen kapcsolat épüljön ki az egyetemek és iparágak között (Etzkowitz Leydesdorff 1997). Az egyetemek, mint a technológiai változás, az innováció és gazdasági növekedés folyamatában szerepet játszó katalizátorokként jelennek meg. Mára az egyetemi-ipari kapcsolatok kiépültek, az interakciók legkülönbözőbb módokon ösztönzik az együttműködések további megerősödését (Lööf Broström 2008). Összekapcsolódásuk mértéke egyre nagyobb, gondolva akár az egyetemek fokozódó szabadalmi tevékenységére, az ipar által támogatott egyetemi kutatások és együttműködések, projektek, az egyetemi start-up vállalatok, vagy az egyetemi-ipari kutatásukból született publikációk számának növekedésére. Giuliani és Arza (2009) kutatásuk során arra a kérdésre keresik a választ, hogy miben teljesednek ki az egyetemi-ipari kapcsolatok, melyek lehetnek az együttműködés fő motivációs tényezői, mi magyarázza, hogy egyes iparágak intenzívebb kapcsolatokat építenek ki az egyetemekkel. Giuliani és Arza (2009) a hatékony és értékes egyetemi-iparági kapcsolatok összefoglalását adta, és alátámasztják, hogy leginkább az iparágak sajátosságai határozzák meg, azt hogy az egyetemekkel és kutatóintézetekkel milyen jellegű és mértékű kapcsolatok válnak kiépítetté. Ezen sajátosságok legfontosabbika a vállalatok tudásbázisa, amely ahogyan Dosi 1988-ban meghatározta, olyan információs inputok, tudás és képességek összessége, amelyre a gazdasági szereplők, befektetők felfigyelnek valamilyen innovatív megoldás kidolgozása érdekében. A tudásbázis egyike lehet a legfontosabb változóknak, amely meghatározza az egyetemi-ipari kapcsolatokat, hiszen azok az iparágak, amelyek jelentős, magas szintű tudásbázist tudhatnak 5

6 magukénak, erősebb abszorpciós képességgel rendelkeznek, és megvan a képességük az értékes külső tudás megkeresésére és kiaknázására (Cohen Levinthal 1990). A tudás pedig egyik legfontosabb forrása az egyetem. Ezt támasztja alá az is, hogy azok az iparágak, amelyek intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak, az egyetemekkel kiépített több és intenzívebb tudásalapú interakciókkal és együttműködésekkel rendelkeznek. A hatékony egyetemi-iparági együttműködések másik oldalát az egyetemi tudásbázis, pontosabban az egyetemek specializáltsága, az egyetemi karok minősége határozza meg (Giuliani Arza 2009). Egyes felmérések alapján kirajzolódott, hogy a vezető egyetemek és karok az egyetemi-ipari kapcsolatok magasabb számával rendelkeznek, mint azok, amelyek tudományos háttere kevésbé ismert. Más felmérések ezzel szemben azt bizonyították be, hogy nem a vezető egyetemek, amelyek esetében kimutathatóak az intenzív, iparágakkal kiépített kapcsolatok. Ennek legfőbb oka, hogy ezen egyetemek a kutatások végrehajtásának érdekében a közszféra által biztosított pénzügyi alapok kisebb mértékével rendelkeznek, és rászorulnak a vállalati szféra pénzügyi forrásaira és azokkal való iparági probléma-orientált együttműködésre. Annak érdekében, hogy egyetem-iparág között fenntartható kapcsolat jöjjön létre, a kapcsolatoknak kölcsönös előnyöket nyújtó interakciókon kell alapulnia. Az egyetem oldalról vizsgálva, az iparágakkal való együttműködés olyan előnyöket rejt magában, mint (Dooley Kirk 2007): - a hagyományos pénzügyi források melletti kutatási tevékenységeket támogató forrásokhoz való hozzáférés, ami lehetővé teszi a kutatási kapacitás növekedését, a kutatási tevékenység stabilitását, - az iparági technológiákhoz (berendezés, alapanyag stb.) való hozzájutás, amely felgyorsítja a felfedezői tevékenységet, - a kutatási eredmények gyakorlatban való bemutatása, hasznosítása, a köz számára való eljuttatása, így hozzájárulva a gazdaság fejlődéséhez, - végül abban az esetben, ha a kutatási tevékenység nem csak köz, hanem a magánszféra is által támogatott, illetve ha az egyetem és ipar között kialakult kapcsolat hosszú távú, egymásra épülő és kölcsönös, az egyetem számára fontos 6

7 és gyors visszacsatolások, értékelések biztosítottak a kutatási (rész)eredményekkel kapcsolatban. Az iparágak és azok vállalatainak oldaláról vizsgálva, az egyetemekkel való együttműködés olyan előnyöket hordoz magában, mint (Dooley Kirk 2007): - a tudományos jellegű kompetenciák elérése (amely pl. a biotechnológiában kiemelt jelentőséggel bír, ahol az innováció folyamatában kicsi a valószínűsége, annak hogy a vállalatok minden szükséges kompetenciával rendelkeznek), - a tudáshoz, mind tacit, mind kodifikált tudáshoz való hozzáférés, amelynek teremtése akár évtizedekre is visszanyúlhat, - nívós akadémikusokkal való kapcsolatfelvétel, akik a tudomány és iparági problémák területén is jártasak, - magasan szakképzett kutatói bázis elérése. Az egyetem és az iparágak oldaláról tisztán megfogalmazhatóak az együttműködésből eredő kölcsönös előnyök. Felsorakoztathatóak azonban olyan további tényezők, okok amelyek befolyásolhatják az együttműködés sikerességét, az innovatív produktum megszületését. Az egyetemek és iparágak olyan kihívások elé állhatnak, amelyek azok szakmai nyelvezetére, magatartásbeli különbségeikre, szervezeti kultúrájukban, habitusukban, kulturális hátterükben, vagy a működésüket befolyásoló intézményi háttérben lévő hasonlóság, közelség hiányára vezethető vissza (Gallaud Torre 2004). Az eltérő kultúrában élő vállalatok különböző értékrenddel rendelkezhetnek, más időzónában, ritmusban dolgozhatnak, amely akadályát jelentheti a stakeholderek közötti egyensúly kialakulásának. Felmerülhet, hogy ha az egyetemi-ipari kapcsolatok tisztán formális és eseti jellegűek, a bizalmialapú együttműködés nem tud létrejönni. Ez akár az innovációs termék, szolgáltatás piaci hasznosulása révén realizált bevétel egyetem és iparág közötti megosztásával kapcsolatos konfliktusokat szülhet. Akadály a partnerek közötti különböző tudásbázisból is eredhet, vagy abból, hogy egy közös kutatási tevékenység nem jól előkészített vagy előre nem jól felépített. Előfordulhat az is, hogy a vállalati szakemberek és kutatók között szakmai viták, személyes ellentétek, hatalmi kérdések, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos problémák merülnek fel. 7

8 Mindkét fél, az egyetem és az iparágak célja az, hogy ezeket az akadályokat elkerüljék, feloldják. A megoldás pedig a partnerek közötti földrajzi közelség nyújtotta előnyök kiaknázásában és a kapcsolatrendszert alkotó aktorok hasonlóságának, kapcsolati közelségének kiépítésében vagy megerősítésében van. Az egyetemek és iparágak közötti kapcsolatépítés sajátosságainak meghatározására áll rendelkezésünkre a közelség szakirodalma, amely több (földrajzi, technológiai, kognitív, társadalmi, szervezeti, intézményi) tényezőre vezeti vissza az értékes, eredményes kapcsolatok létrejöttét. 4 Földrajzi és kapcsolati közelség: egyetemi-ipari kapcsolatok alapjai A közelség több tudomány (regionális, gazdálkodás és szervezés tudomány) közismert és alkalmazott fogalma. Amikor a közelség szerepe áll a vizsgálatok középpontjában, gyakran valójában azt a földrajzi közelséggel azonosítjuk. Ennek ellenére a szakirodalom a közelség más dimenzióit, kognitív, technológiai, szervezeti, intézményi, társadalmi, kulturális stb. (Knoben Oerlemans 2006) is megkülönbözteti, amelyeket összességében kapcsolati közelségként definiálhatunk (Kirat Lung 1999, Torre Rallett 2005, Torre Gilly 2000). Az iparág jellegétől, az egyetem-iparág közötti tudásalapú interakciók intenzitásától, gyakoriságától, céljától függően a kapcsolatok, együttműködések a földrajzi közelség különböző mértéke mellett, kapcsolati közelségbe ágyazottan mennek végbe. Annak érdekében, hogy megfoghatóvá és érthetővé váljanak, hogy milyen okokra, tényezőkre vezethetők vissza az egyetemi-iparági kapcsolatok, a közelség fogalomkörével kell megismerkedni. E fejezet rávilágít a földrajzi közelség jelentőségére, szükségességére és a partnerek közötti földrajzi közelségtől függetlenül megfigyelhető más közelség dimenziók jelenlétére. Cél annak bemutatása is, hogy a földrajzi és kapcsolati közelség hogyan határozza meg az innovációs tevékenységek jellegét a térben. 8

9 4.1 Földrajzi és kapcsolati közelség fogalma és kiegészítő jellege Egészen az 1990-es évekig a neoklasszikus közgazdaságtan követői a földrajzi közelség hagyományos fizikai értelemben vett fogalmát használták (Lengyel 2008). A földrajzi közelség, a távolság fogalmából vezethető le (Nemes Nagy 2009, 219. o.): két pont, hely közötti legrövidebb út hosszát jelölve. Lényegében a földrajzi közelség nem más, mint kis földrajzi távolság, közvetlen szomszédság. A tudásalapú gazdaság fejlődését befolyásoló tényezők közül egyre nagyobb hangsúlyt fektetve vizsgálják a közelség innovációra gyakorolt hatását. Egyre elterjedtebb annak vizsgálata, hogy az innovációs tevékenységek érdekében a földrajzi közelség hogyan segíti elő a szervezetek (iparágak vállalatai, egyetemek) közötti együttműködés kialakulását, a tudásáramlás és a tanulás folyamatát. Ez azzal indokolható, hogy a vállalatok innovációs teljesítményét befolyásoló számos tényező közül az egyik legmeghatározóbb a vállalat belső adottságaitól független, más vállalat(ok)hoz, háttérintézményekhez (egyetemhez, kutatóintézethez stb.) való közelsége (Capello Faggian 2005). A földrajzi közelség jelentősége már 1890-ben Marshall által ismertté vált (Lengyel 2010), aki rávilágított arra, hogy az ipari körzetek -ben tömörülő kisebb termelői egységek számára területileg koncentráltan elérhetőbbé válik a hatékonyság, a pozitív lokális extern hatások érvényesülése révén. Napjainkban is kiemelik, hogy szükség van a közelségre, a gazdasági szereplők közötti kolokalizációra az ipari tevékenységek folytatásához és a interakció létrejöttéhez (Krugman 2000). A közelség személyes (face-to-face) kapcsolatok megvalósulásában, a rejtett (tacit) és a kodifikált tudás átadásában és terjesztésében való kiemelt szerepe is bebizonyosodott (Gallaud Torre 2004). Boschma (2005) úgy fogalmazott, hogy a közelség az egyik legfontosabb előfeltétele a tudás megosztásának, átadásának és a technológiák adaptálásának, és minél nagyobb a szereplők közötti földrajzi távolság, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a tacit tudás átadása nehézségekbe ütközik. Mivel gazdasági szereplők és tevékenységek térben koncentrálódnak (agglomeráció) technológiai gazdasági hatásokban (Lengyel Mozsár 2002), pozitív 9

10 tudás externáliákban részesülnek. A földrajzi közelség elősegíti a szervezetek (egyének, vállalatok, egyetem, kormányzati szervek stb.) közötti információáramlást, és megkönnyíti a tacit, rejtett tudás átadását. Ezzel szemben minél nagyobb a földrajzi távolság a szereplők között, annál kisebb a hatása ezeknek a pozitív externáliáknak, és sokkal nehezebben jön létre a tacit tudás átadásának folyamata is. A földrajzi közelség iránti mérsékeltebb igény mellett ugyanezt elmondhatjuk a kodifikált tudásra vonatkozóan is (Boschma 2005). A földrajzi közelség önmagában is támogatja az innovációs folyamatokat, de a kapcsolati közelség együttes érvényesülésével sokkal hatékonyabb (Boschma 2005, Gallaud Torre 2004,. Knoben Oerlemans 2006, Torre - Rallet 2005). A kapcsolati közelség alatt azt a képességet értjük, amely a szervezetek tagjai közötti interakciót segíti elő elsősorban a szervezeten belül, de a szervezeten kívül is. A kapcsolati közelség fogalmát két logikára építhetjük fel. Abban az esetben, ha egy szervezet két tagja együttműködik, a köztük lévő interakció hatékonyabbá válik azáltal, hogy mindketten ugyanazokat a szervezetre jellemző magatartásformát, rutinokat, explicit és implicit szabályokat követik. Ez nevezzük a valahova tartozás, az odatartozás logikájának. Egy szervezet (vállalat, egyetem, konzorcium, innovációs hálózat) tagjai, szakemberei között így könnyebben kialakul a kapcsolat. A kapcsolati közelség másrészt a hasonlóság logikájára vezethető vissza, amikor a szervezet tagjai hasonló ismeretekkel, tudáselemekkel, szemlélettel, nyelvezettel, eredményekkel rendelkeznek, ami ugyancsak megkönnyíti a tagok közötti együttműködést. A földrajzi közelségtől függetlenül is megvalósulhatnak szervezetek közötti interakciók és kiépülhetnek a kapcsolati hálok a kapcsolati közelségnek köszönhetően. A szervezetek bizonyos tényezők hatásától függően másképpen értékelik a térbeli elhelyezkedésüket, más szervezetekhez való földrajzi közelségük szükségességét. Ez az észlelt közelség mértéke változhat egyrészt az egyének korától, társadalmi hátterétől, nemétől, végzettségétől, kapcsolatrendszerétől, másrészt az iparágak, vállalatok tevékenységtípusától, szakmai hátterétől, ügyfeleitől, partnereitől, versenytársaitól függően. Kimutatható, hogy a földrajzi közelségre nincsen mindig szükség az innovációs, tudásteremtő és K+F folyamatokban. Ezt a jelenséget az is megerősíti, hogy az 10

11 elmúlt időkben (az információs és kommunikációs technológiák megjelenése révén) a személyek, információk, termékek mobilitása és szabadabb áramlásának lehetősége megnőtt. Ennek következtében a földrajzi közelség mértéke egyre nehezebben határozható meg objektív módon, mivel azt a szervezetek közötti együttműködés intenzitása és a vállalatok innovációs életciklusa is befolyásolja. Eltérő az igény mértéke a tranzakciók kezdeti, tárgyalási szakaszában, a közös kutatási tevékenységek során az eszköz, tapasztalat, tudás cseréjében, a műszaki fejlesztések kezdeti szakaszában és a megvalósítás során stb. A szervezetek (iparágak vállalatai, egyetemek, kutatóintézetek) közötti együttműködés milyenségétől, fázisaitól függően rövidebb vagy hosszabb idejű face-to-face találkozókra van szükség (Torre - Rallet 2005). A tapasztalatok szerint az együttműködések során az idő előrehaladtával az innovatív produktum eléréséhez szükséges face-to-face interakciók gyakorisága is változik, a partnerek földrajzi közelségére már kevésbé van szükség, ritkább esetben teljesen szükségtelenné is válik, és csak a kapcsolati közelség marad fenn. Többek között ezért is van szükség a földrajzi közelség fogalmának pontosítására, az állandó földrajzi közelség és az ideiglenes földrajzi közelség elkülönítésére, amely utóbbi a partnerek eseti, személyes (face-to-face) interakcióinak, találkozásainak formájában fordul elő. Ekkor mindenképpen szükség van a kapcsolati közelség partnerek közötti fennállására is. Néha érvényesülnek olyan tiszta tudás externáliák is, amelyek megvalósulásához a földrajzi közelség mellett a kapcsolati közelség jelenléte nem szükséges. Ebben az esetben a tudástranszfer anélkül megy végbe, hogy bármilyen explicit kapcsolat vagy kooperáció lenne a gazdasági szereplők között. Következménye pedig az lehet, hogy a hasonló tevékenységek térbeli közelsége révén az egyes gyakorlatok, tapasztalatok eredményei más vállalatok számára (akár a versenytársaknak is) elérhetővé válnak, anélkül, hogy ennek bármilyen költsége lenne (Boschma 2005). Ez azt jelenti, hogy a közelség többi dimenziója mellett a földrajzi közelség is szerepet játszik a tudásátadásban, de nem alapfeltétele. 11

12 4.2 Kapcsolati közelség és dimenziói Az 1990-es években a közelség dinamizmusát vizsgáló francia iskola (pl. Torre, Gilly képviseletében) bővítette ki azzal a kulcsfontosságú elemmel az innováció irodalmát, hogy bevezették a földrajzi közelség mellett a kapcsolati közelség és dimenzióinak értelmezését is, eleinte a szervezeti, majd az intézményi közelséget. Boschma (2005) a kutatásokból kiindulva, de már öt dimenziót megkülönböztetve elemzi a közelség innovációra gyakorolt hatását. Kiemeli hogy a földrajzi közelség szükségszerű, de nem elegendő feltétele annak, hogy a tudáscserét, tudásáramlást biztosító folyamatok létrejöjjenek és működjenek, és így a szervezetek közötti interaktív tanulás végbemenjen. Ezt Bunnel és Coe a közelség (Boschma 2005) deterritorizálásának hívja, kihangsúlyozva a kapcsolati közelség szükségszerű figyelembe vételét. Boschma és a szakirodalom (lásd bővebben Knoben Oerlemans 2006) által leggyakrabban vizsgált öt közelség dimenzió: földrajzi közelség és a kapcsolati közelség dimenzióit alkotó kognitív, szervezeti, intézményi és társadalmi közelség. Emellett a szakirodalomban gyakran hivatkozott közelség dimenzió, a technológiai közelség (1. ábra). 1. ábra Közelség dimenziók Forrás: saját szerkesztés A kognitív közelség fogalmát Nooteboom vezette be (már 1992-ben) (Nooteboom 2006). Megállapítja, hogy a különböző szervezeti kultúrával, szokással, 12

13 normával, rutinnal, szemlélettel rendelkező szervezetek (egyén, vállalat stb.) hatékony és eredményes kommunikációjához és a tudás, tapasztalat megszerzéséhez hasonló, de nem feltétlenül azonos ismeretekkel, tudásbázissal kell rendelkezniük. Az innovatív vállalatok célja az, hogy kapacitásaikhoz mérten új tudás adaptálását tudják megvalósítani. Ennek feltétele azonban saját ismereteik, tudásuk olyan minimális szintjének elérése, amelynek révén megérthető, elsajátítható és kezelhető lesz a tudás. A szervezeti közelség a kapcsolatoknak egy térben való jelenlétét jelenti Torre és Gilly szerint (Torre Gilly 2000, Boschma 2005). A szervezeti közelség fogalmát szokták külön a szervezeten belüli (intra-organizational), ill. szervezetek közötti (inter-organizational) kapcsolatokra nézve vizsgálni. Boschma (2005) értelmezésében a szervezeti közeg a szervezetek és tagjai között áramló komplementer információk és tudás cseréjének koordinációs eszköze, amely így pozitív hatással van a tanulásra, az innovációs és a tudásfolyamatokra, a kölcsönös megértésre és a bizalom kiépítésére. A szervezeti közelség garantálja a gazdasági szereplők (szervezeti tagok, vállalatok) közötti eredményes és kölcsönösen kedvező kapcsolatok működését. A társadalmi közelség, a társadalmi beágyazottság vizsgálata már régi múltra tekint vissza. Ennek irodalma lényegében azt fogalmazza meg, hogy a gazdasági kapcsolatok mindig valamilyen társadalmi kontextusba ágyazottak, és minél nagyobb a beágyazottság egy vállalaton belül, annál kedvezőbbek a lehetőségek, hogy jobb (innovációs) teljesítmény valósuljon meg (Boschma 2005). A mikroszinten értelmezett, társadalmilag beágyazott kapcsolatokba beleértjük a bizalmi alapon működő baráti, rokoni és a személyes tapasztalatcseréken alapuló kötelékeket is, de nem foglaljuk bele azokat a helyzeteket, amikor az emberek ugyanazon (pl. etnikai, vallási) értékeket képviselnek. A társadalmi közelség megléte szükséges ahhoz, hogy a szervezetek innovatív és tanulási kapacitása bővüljön. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a bizalmon alapuló társadalmi kapcsolatok megkönnyítik a tacit tudás cseréjét, amelyet természeténél fogva nehezebb lenne piacok között közvetíteni és közzétenni. A társadalmi közelség lehetővé teszi a hatékony interaktív tanulást és az elkötelezettséggel járó, hosszú távú kapcsolatok kiépülését. 13

14 Míg a társadalmi közelség fogalmát a mikroszinten megvalósuló kapcsolatok erőssége alapján vizsgáljuk, addig az intézményi közelséget makroszintű intézményi keretek között határozzuk meg (Boschma 2005). Az intézményi közelség fogalma alatt egyrészt a minden gazdasági szereplő által megosztott és elfogadott formális intézményi rendszert értjük, amely magába foglalja a törvények, szabályok összességét, másrészt a kulturális szokások, értékek összességét az informális intézményi háttér keretein belül. Mindezek magukba foglalják a közös nyelvet, a közös szokásokat, a tulajdont és a szellemi tulajdonjogokat rögzítő szabályrendszert, amelyek biztosítják az egyének és vállalatok (gazdasági) tevékenységének koordinációját és az interaktív tanulás alapjait is. A szervezeti, társadalmi és intézményi közelséget nevezte Lang (2005) magatartásbeli (viselkedési) közelségnek. Boschma (Lang 2005) azért tekintette szükségszerűnek e három dimenzió egyenkénti értelmezését, mert ezek eltérő mechanizmusok mentén érvényesülnek. Míg a szervezeti közelség mértéke a kapcsolati hálóban, a kapcsolatrendszerben lévő partnerek autonómiájától függ, addig a társadalmi közelség sokkal inkább bizalmon alapszik, vagyis baráti, családi vagy egyéb hosszú távú kapcsolatokon. Az intézményi közelség funkciója pedig a normák, szokások, szabályok törvények révén érvényesül. A szakirodalom bevezeti a technológia közelség fogalmát is, amely a gazdasági szereplők technológiai tapasztalatokon, tudásbázison alapuló közelségét jelenti (Knoben Oerlemans 2006). A technológiai közelség alatt nem közvetlenül az alkalmazott technológiák (mint az inputok és outputok közötti termelési folyamatban szerepet játszó eszközökben, megoldásokban, tudásban való) hasonlóságot értünk, hanem a technológiai tudás teremtésében, terjesztésében és áramlásában résztvevő szereplők közelségét vizsgáljuk. Az gazdasági szereplők közötti technológia tudás elősegíti az új technológiák kifejlesztését, a technológiák és a mögöttes tudás terjedését. A technológiai közelség némileg hasonlóságot mutat a kognitív közelséggel. A szakirodalom kiemeli, hogy a sikeres együttműködések érdekében a vállalatok (technológiai ) tudásának hasonlónak kell neki, egy bizonyos azonos tudásszinttel kell rendelkezni. Ez az azonos szintű tudásbázis az alkalmazott technikák megértéséhez szükséges. Ez a tudás természetesen kiegészül iparág 14

15 specifikus tudáselemekkel is, amelyet a mindennapi tevékenységükben is alkalmaznak a vállalatok. A technológia közelség előnye, hogy lehetővé válik a technológia hatékonyabb alkalmazása, megtanulása és a kifejlesztése, a vállalatok abszorpciós kapacitásának megerősödése mellett, amely képesség kiemelten fontos az egymástól való tanulás folyamatában. Összességében elmondhatjuk, hogy a földrajzi közelség és a kapcsolati közelség együttesen és külön-külön is meghatározóak a tudásalapú tevékenységek kialakulásában és működésében, az információ és a tudás terjedésében, a gazdasági szereplők (iparágak vállalatai, egyetemek, kutatóintézetek) interaktív tanulási folyamatának megvalósulásában. A közelség különböző típusai hatással vannak egymásra, csökkenthetik vagy növelhetik egymás befolyását. A társadalmi közelség szorosabbá teszi a partnerek közötti kognitív vagy akár technológia közelséget, és a földrajzi közelséggel együttesen elősegítheti az interakciók és a hosszú távú, bizalmi kapcsolatok kiépülését. A szervezeti közelség már nem feltételezi a társadalmi közelség meglétét, mivel az ott kialakult kapcsolatok nem feltétlenül bizalmi alapúak, bár mindkét dimenzióra a partnerek közötti szoros kapcsolat jellemző. A szervezeti megközelítés egyes elemeinek fejlődése jobban megvalósulhat egy hatékony intézményi rendszeren alapulva. Hasonlóképpen az intézményi közelség is, kiemelten annak kulturális dimenziója a földrajzi közelség mellett eredményesebb. Elmondható, hogy az informális intézményi keretek földrajzilag sokkal inkább lokalizáltak (pl. közösségi szinten), míg a formális intézmények (pl. törvények) már nemzeti szinten, vagy annál magasabb szinten érvényesülnek. 4.3 Az innovációs tevékenységek tere: földrajzi és kapcsolati tér A tudásalapú gazdaság fejlődését meghatározó tényezők között kiemelt jelentőséggel bír a földrajzi és a kapcsolati közelség révén megvalósuló tudás terjedés, amely az innovációra és így a tudásalapú szerveződések fejlődésére gyakorol jelentős hatást. Azonban nem elég a tudás térbeli kiterjedtségének és egy adott terület innovációs kapacitásának feltárása, hanem szükség van azon csatornák meghatározására is, amelyeken keresztül az innováció a térben létrejön és terjed. Ennek vizsgálatára különböztette meg Capello és Faggian (2005) a földrajzi, fizikai 15

16 közelséget a kapcsolati közelségtől és az általuk definiált kapcsolati tértől (relational space) (2. ábra). A fizikai közelség lehetővé teszi a gazdasági szereplők (iparági vállalatok, egyetem) közötti kapcsolatok kialakulását és növeli a tudás, az információ és a legjobb gyakorlatok cseréjének valószínűségét. A földrajzi közelség alapvetően a tudástúlcsordulásához szükséges agglomerációs (lokalizációs és urbanizációs) előnyöket, valamint a tudásteremtő szervezetek közelségét jelenti. A kapcsolati tér ezzel szemben minden olyan gazdasági, intézményi szereplő közötti kapcsolati formát magába foglalja, amely a partnerek kapcsolati közelsége, közös értékei, együttműködési készsége, összetartozás érzése révén jött létre. Ez pedig hatással van a kapcsolati tőke megerősödésére, az explicit és implicit együttműködések kialakulására, így a tudás terjedésére is. A hatékony tudásintenzív (innovációs, K+F) folyamatokat befolyásoló kulcstényezők tehát nem csak földrajzi, fizikai elhelyezkedésre, hanem a gazdasági szereplők kulturális, kapcsolati hátterére, annak milyenségére, és e két megközelítés együttes érvényesülésére vezethetők vissza. 2. ábra Fizikai és kapcsolati tér szerepe a tudás terjedésében Forrás: Capello Faggian (2005) 16

17 Tény, hogy a fizikai közelség pozitív befolyással van a vállalatok, kutatóintézetek kapcsolatára, innovációs teljesítményére, de a kapcsolati tér vizsgálata nélkül nem határozható meg, hogy ez a befolyás hogyan keletkezik. A kapcsolati térben ugyanis a tudás terjedése és a kollektív tanulás csatornája jól körülhatárolható a következő tényezők vizsgálata révén (Capello Faggian 2005): - a helyi munkaerőforrás mobilitása - a helyi fogyasztókkal, megrendelőkkel és beszállítókkal kialakult stabil, eredményes kapcsolatok, - a tudásintenzív, spin-off cégek létrehozása és jelenléte. Mindez rávilágít arra, hogy nem elég a vállalatok, egyetemek tisztán földrajzi közelségéből eredő előnyök kiaknázása, hanem szükség van az innovációs kapacitást növelő vállalati kapcsolatok bővítésére, a munkaerő fejlesztésére, mobilitásának ösztönzésére is, amelyek révén a tanulás, a tudás bővítése hatékonyabban valósulhat meg. A kapcsolati közelség így nem csak egyetemi-ipari kapcsolatok vizsgálatának eszköze, hanem megerősítése révén a kapcsolatok hajtóereje. Legyen szó rövid távú, eseti jellegű, egy megbízás erejéig tartó együttműködésről, vagy hosszú távú, ismétlődő jellegű, kölcsönös előnyöket nyújtó kooperációról, a hatékonyság, a sikeres produktum előállítása a partnerek közötti kapcsolati közelség és dimenzióinak függvénye. A kapcsolati közelség mindig fennáll az egyetem-iparágak között az együttműködés során, a különbségek csak annak mértékében mutatkozik meg. 5 Iparági sajátosságok és az egyetem szerepe: a tudásintenzív vállalkozások Iparáganként az innováció nagymértékű eltéréseket mutat (OECD 2005, Malerba 2005). A különbségek olyan formában jelennek meg, mint az iparágakban domináns technológiai területek, a tudásbázis, a tudás megszerzésére irányuló kapcsolatok mértéke, a szervezeti felépítés és az intézményi háttér. Amíg az iparágak némelyikét 17

18 gyors változtatások, radikális innovációs tevékenység jellemzi, addig más iparágakban csak kisebb mértékűek az innovációra irányuló törekvések (OECD 2005). Az innovációs célok jellegétől, az iparági tudásbázis milyenségétől az iparágak vállalatainak gazdasági tevékenységében az egyetem különböző szerepet tölthet be. Hogy az iparágak az egyetemi kutatók, oktatók milyen körével, a tudás mely domináns típusának felhasználásával, milyen irányú tudásáramlással hajtanak végre innovációt az iparág tudásbázisától függ. Jelen fejezet bemutatja, hogy az egyetem-iparági kapcsolatok sajátosságát meghatározó tudásbázis milyen típusaival találkozhatunk. Ismertetjük, hogy a tudásbázis tulajdonságait figyelembe véve, miként beszélhetünk kevésbé vagy jobban tudásintenzív iparágakról, hogyan határolhatóak le a tudásintenzív iparágak, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a tudásalapú gazdaság fejlődésében. Az iparágak tudásának tacit vagy kodifikált jellege alapján pedig az egyetemi-iparági tudásalapú interakciók eltérő példáit sorakoztatjuk fel, amelyek kialakulásában a földrajzi és kapcsolati közelség dimenziói is ösztönző szerepet töltenek be. 5.1 Az iparági tudásbázis jellege Az iparágak eltérő jellegzetességeire, és arra, hogy a vállalatokat a (háttér)intézmények körének milyen szereplőivel (alapvetően egyetemmel) állnak kapcsolatban és milyen mértékben, meghatározott azáltal, hogy az iparágak milyen tudásbázisra, a tudás mely típusára és a tudásalapú kapcsolatoknak mekkora mértékére építkeznek, amelyek a kapcsolati közelség dimenziói által meghatározottak. A vállalatok és iparágak innovációs tevékenysége nagymértékben függ azok specifikus tudásbázisától, amelynek analitikus vagy szintetikus típusait különíti el a szakirodalom (Asheim Gertler 2005, Baba et al 2009, Tödtling et al 2006). A két tudásbázis típus megkülönböztetése a hallgatólagos (tacit) és az explicit, leírható (kodifikált) tudás eltérő mértékű kombinációjára vezethető vissza, amely mögött az eltérő kodifikálási lehetőségek és korlátok, más-más képzettség és szakismeret, a terjedésükhöz szükséges földrajzi közelség mérték, az ápolásukhoz szükséges kapcsolati közelségben álló eltérő szervezetek és intézmények igénye áll (Cooke et al 2007). 18

19 Az analitikus tudásbázissal rendelkező vállalatok, annak érdekében, hogy innovációt tudjanak végrehajtani, tudományos tevékenység-alapú tudásra építenek. Ezekben az iparágakban a tudás áramlását az egyetemről az iparágak felé irányuló áramlás dominálja (pl. biotechnológiában). Az új tudás sokak által megosztott és ismert tudományos eredményeken, módszereken alapszik, a kodifikált (vagy kodifikálható) tudásra való hagyatkozás jóval meghatározóbb. A vállalatok saját K+F részlegekkel rendelkeznek, tevékenységüket során nagymértékben felhasználva az egyetemek és kutatóintézetek innovatív produktumait is. Az egyetemi-ipari kapcsolatok és hálózatok valamint az egyetem által támogatott tudásintenzív tevékenységek, jellemzően földrajzi közelségükben lévő start-up és a spin-off vállalkozások létrejötte jóval gyakoribb az az ilyen tudásbázissal rendelkező iparágakban (Cooke et al 2007). Az iparágban, hogy radikális innovációt tudjanak végrehajtani speciális képességek megszerzésére, a partnerekkel való kognitív közelségre, analitikus készségekre, elméletek alkotására és azok gyakorlatba ültetésére, dokumentációra van szükség, ezért elengedhetetlen a munkaerő egyetemi képzése, a kutatói tapasztalatok megszerzése, és így a képzési lehetőségek elérhetősége, lokális kiépítettsége. Ezekben az iparágban a sikeres innovációs tevékenység végrehajtásának érdekében elengedhetetlen a vállalatok technológia közelsége, az új technológia megoldások kidolgozása érdekében, a vállalatok magas abszorpciós képessége. A szintetikus tudásbázissal jellemezhető iparágak innovációjának forrása evvel szemben a már létező tudás, ahol a kapacitás növekedés, termékek és eljárások továbbfejlesztése a meglévő tudás újfajta kombinálására vezethető vissza. A tudás, ha egyáltalán létrejön ilyen jellegű kapcsolat, - az iparágaktól az egyetem felé áramlik, ahol a tudás cseréje és az érintettekhez való eljutása a know-how és szakképzett munkaerő áramlásával valósul meg. Ez gyakran az ügyfelek és a beszállítók közötti interaktív tanulás mechanizmusa révén jön létre, ahogyan azt a hajógyártás vagy a mérnöki tevékenységek esetei mutatják. Az egyetemi-iparági kapcsolatok kevésbé gyakoriak, alkalmazott kutatások folytatására fókuszálnak, a tudásteremtő és képzési lehetőségeket nyújtó egyetemek és kutatóintézetek iparágakhoz való földrajzi közelsége kevésbé releváns. Az iparágak növekvő innovációs teljesítménye az interaktivitás, a kapcsolati közelség által létrejött interaktív tanulás, a gyakorlati készségek, a learning by doing révén valósul meg. 19

20 Gyakran olyan iparágakban, ahol a radikális innovációra való törekvés magas, az analitikus és a szintetikus tudásbázis kombinációjával találkozhatunk (Baba et al 2009). Ezek az iparágak a gyakori, kétirányú egyetemi-ipari kapcsolatok kiépítésére törekednek, amely az akadémiai és iparági kör közötti kiterjedt tacit és kodifikált tudásáramlási folyamatokon alapszik. A hatékony együttműködés alapja a vállalati és kutatói szféra mindennapi, ismétlődő jellegű, akár állandó földrajzi közelséget igénylő interakciói, a gyakori face-to-face találkozások. Ezekben az iparágakban nem elegendő a földrajzi közelség által nyert tudás-túlcsordulás, szükség van a együttes ismeret és tapasztalatszerzésre, a kiegészítő jellegű, speciális tudásbázisra, a meglévő tudás továbbfejlesztésére, amely csakis a partnerek aktív együttműködése, kapcsolati közelsége révén jön létre. Az innovatív eredmény elérésének érdekében létrejött egyetemi-ipari együttműködések fajtáit az iparág tudásbázisának jellege szerint különböző módon osztályozhatjuk (1. táblázat). 1. táblázat Iparág specifikus tudásbázis az innováció érdekében Fő tényezők Innováció jellege Alapvető tudás típus Innovációs stratégia Innováció típusa Domináns tudás Egyetemi-ipari kapcsolatok irányultsága Legmeghatározóbb kutatói partnerek Iparágak Szintetikus (A) meglévő tudás kombinálása 20 Iparági tudásbázis Analitikus (B) új tudás teremtése Szintetikus és analitikus (C) A+B technológiai tudás tudományos tudás A+B fogyasztóibeszállítói interakciókon alapuló jellemzően folyamatos tacit tudás (knowhow, gyakorlati készségek) egyirányú: iparágtól az egyetem felé egyetemi-ipari együttműködésből eredő jellemzően radikális kodifikált tudás (szabadalmak,publikációk) egyirányú: egyetemtől az iparág felé A+B A+B A+B kétirányú: egyetemi-ipari tudástranszfer Edison kutatók sztár kutatók Pasteur kutatók műszaki-alapú: hajógyártás tudomány-alapú: biotechnológia, gyógyszeripar vegyes: orvosi műszerek, speciális erőforrás

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért Megújult módszerekkel az innovációért ELTE Innovációs nap 2012 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Slezsák István Ügyvezető igazgatóhelyettes (istvan.slezsak@bayzoltan.hu) Budapest 2012.02.23. A Bay Zoltán

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL Kérdőív specifikus szektorok részére Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a

Részletesebben

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás,

Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Tudáshálózatok kialakulása és regionális fejlődés egy integrált modell alkalmazásának tapasztalatai a magyar régiók esetében Sebestyén Tamás, Hau-Horváth Orsolya, Varga Attila Szerkezet Motiváció Irodalom:

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Új irányzatok a műanyagiparban

Új irányzatok a műanyagiparban MÛANYAGOK A GAZDASÁGBAN 5.2 Új irányzatok a műanyagiparban Tárgyszavak: műanyagipar; kutatás; fejlesztés; irányzatok; K+F-menedzser; alkalmazástechnikus; hallgatólétszám. Napjainkban felgyorsulnak az újdonságteremtő

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben