MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Készítette: Nagy Júlia Ilona Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék ÁBRÁK JEGYZÉKE... 4 BEVEZETÉS MIKROVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA MIKROVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI LÍZING FAKTORING MIKROVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI A KKV-SZEKTORRA MIKROVÁLLALKOZÁSOK AZ UNIÓBAN FINANSZÍROZÁSI HELYZET MIKROVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN MIKROVÁLLALKOZÁSOK A KÖRNYEZŐ TAGORSZÁGOKBAN LENGYELORSZÁG CSEH KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIA MIKROVÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON A MIKROVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁSOK FŐ TEVÉKENYSÉGEI A MAGYARORSZÁGI KKV-SZEKTOR NEMZETKÖZI SZEREPE KKV-K TÁMOGATÁSA HAZAI TÁMOGATÁSOK ÚJ SZÉCHENYI TERV FORRÁSOK MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE PÁLYÁZAT BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA ELUTASÍTÁS FŐ OKAI PÉLDA AZ ELUTASÍTÁSRA POZITÍV FOLYAMATPÉLDA

3 9.1. TOVÁBBI PROJEKTEK KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása ábra: Kkv-k hitelfelvétele Magyarországon (millió Ft) ábra: Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) ábra: Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) ábra: Tevékenységek megoszlása vállalati méret alapján ábra: Vállalkozások országonkénti eloszlása ábra: A foglalkoztatottak átlagos létszáma vállalkozásonként (fő) ábra: Foglalkoztatottak megoszlása a vállalkozások mérete szerint ábra: Vállalkozások struktúrája ábra: Beérkezett pályázatok száma (db) ábra: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása ábra: A hitelezés feltételei ábra: Árbevétel alakulása ábra: Támogatás összetétele

5 Bevezetés A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások Magyarország gazdasági életében kiemelkedő szerepet töltenek be. Ennek ellenére kevesebb figyelmet kapnak, mint a kis- és közepes vállalkozások, nem is beszélve a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatokról. A mikrovállalkozások aránya hazánkban évtizedek óta 90% fölött van. Kis méretük és bizonytalanabb helyzetük miatt nehezebben tudják fejleszteni tevékenységüket, ami gátat szab a vállalkozások terjeszkedésének, jövőbeni fennmaradásának. A mikrovállalkozások jelentős szerepüket nem a termelékenységük, a GDP-hez való hozzájárulásuk alapján fejtik ki, hanem a foglalkoztatásban. A hazai foglalkoztatottak közel 40%-át ugyanis a legkisebb méretű vállalkozások alkalmazzák, biztosítják megélhetésüket. Ennek ellenére a bankok, pénzügyi szervezetek nem szavaznak nekik bizalmat, ha finanszírozásért fordulnak hozzájuk. Az állam legtöbb adóemelése, adminisztrációs terhe a mikrovállalkozásokra rakódik, ami csökkenti az üzleti tevékenységre fordítható időt. Miért nem becsülik meg a mikrovállalkozásokat? Véleményem szerint, ha ezek az egyenként 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek tönkremennek az ország gazdasága is hanyatlásnak indul, nem lesz felvevőképes kereslet. Ezért kellene nagyobb figyelmet fordítani ezen vállalkozások fejlesztésére, illetve a fejlődéshez nélkülözhetetlen finanszírozási források bővítésére. Mióta Magyarország uniós tagállammá vált 2004-ben, elérhetővé vált a Strukturális és Kohéziós Alap támogatásainak igénybevétele. A jelenlegi as támogatási időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain keresztül történik meg a támogatás szétosztása ben az ÚMFT 1 új nevet kapott, mivel változásokon ment át: Új Széchenyi Terv. Ennek pénzügyi forrásai megegyeznek az előző terv forrásaival, és ugyanarra a fennmaradó időszakra vonatkoznak. A változások főként az elosztás hatékonyságának növelésében játszanak szerepet, valamint a pályázók feladatának megkönnyítésében. Úgy gondolom, hogy az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési programja példás irányt mutat a kkv-k támogatása terén. Különösen a Mikrovállalkozások fejlesztése című 1 Új Magyarország Fejlesztési Terv 5

6 felhívás találta meg azt a módszert, amivel a legjobban képes segíteni a helyzetükön. Úgy ítélem meg, hogy azok a támogatások lendítenek a mikrovállalkozások állapotán, melyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a beruházás jövőbeni hatásaira. Gondolok itt az árbevétel növekedésére, az ügyfélkör, valamint a tevékenységi kör bővítésére, új alkalmazottak felvételére. Mindezen tényezők folyamatos, optimális változását követően az addigi mikrovállalat átalakulhat kis- vagy középvállalattá, amivel kilábalhat a korábbi nehéz finanszírozási helyzetéből, és nem szorul további állami támogatásra. Így a beruházás olyan lendületet adhat a cégnek, melyre önerőből nem lett volna képes. Szakdolgozatom témájául a mikrovállalkozások fejlesztési lehetőségeinek feltárását választottam. A választott témát az Európai Unió támogatásából megvalósuló Új Széchenyi Terv megközelítéséből vizsgálom, mivel ez a támogatási forma nagy előrelépést jelent a mikrovállalkozások fejlesztésében. A programon belül a vállalkozásfejlesztési pont foglalkozik mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásával. Dolgozatomban a Mikrovállalkozások fejlesztése pályázati felhíváson keresztül közelítem meg és járom körbe a mikrovállalkozások fejlesztési lehetőségét. Ez a pályázat különleges lehetőséget kínál az érdeklődő vállalkozásoknak, többek között ezért választottam a szakdolgozatom lényeges szereplőjévé. Továbbá szakmai gyakorlatomat egy pályázatíró cégnél töltöttem, ahol lehetőségem nyílt betekinteni a pályázatírás folyamatának minden részletébe, részt vettem a pályázatok figyelésében, részfeladatokat végeztem a pályázatírási és az utógondozási munkálatokban. Az ügyfelek körét elsősorban mikro-, kis- és középvállalatok alkották. Munkám során zömében az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési alpontjának pályázataival foglalkoztam. Kutatásom során szándékomban áll rávilágítani a kis- és középvállalkozások, és ezen belül a mikrovállalkozások nehezebb gazdasági helyzetére és ennek lehetséges okaira. Bemutatom, hogy miért jelent sokat számukra a megfelelő támogatási lehetőség. A hazai mikrovállalkozások helyzetének jó áttekinthetősége miatt és a támogatásuk szükségességének bizonyításául megvizsgálom néhány hasonló fejlettségű tagország vállalkozásainak helyzetét, és támogatási lehetőségeit. A szakdolgozatomban fényt derítek arra, hogy a mikrovállalkozások fejlesztése keretében elnyert kombinált mikrohitel támogatás esetében mely vállalkozások nyerték el a támogatást, és ehhez milyen tényezők járultak hozzá. A kutatásom eredménye támpontot 6

7 nyújthat azon mikrovállalkozásoknak, akik még nem vették igénybe ezt a fajta támogatási lehetőséget. Úgy vélem a mikrovállalkozásoknak éppolyan fontosak a beruházások, mint a kis- és középvállalatoknak vagy a nagyvállalatoknak. Fennmaradásukhoz, versenyképességük fenntartásához és növeléséhez elengedhetetlen a vállalkozás fejlesztése időről időre. Az Európai Unió által nyújtott támogatások éppen e lehetőségek kibővítésében segítenek a hazai mikrovállalkozásoknak. A támogatásból megvalósított projektek által például megnyílhatnak előttük külföldi piacok is, ezzel növelvén árbevételüket. A megnövekedett árbevételt pedig újabb és újabb fejlesztésekre fordíthatják, ezzel elindítva egy sikeres folyamatot a vállalat életében. A sikerből nem csupán az érintett mikrovállalkozás profitál, hanem az egész hazai gazdaság. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam a mikrovállalkozások számára ugyanolyan jelentős szereppel bírnak a beruházások, fejlesztések, mint a nagyobb vállalatoknak. Velük ellentétben a 10 fő alatti vállalatok kevesebb forráshoz jutási lehetőségből gazdálkodhatnak. Az Európai Unió által biztosított támogatásból megvalósuló projektek azonban célzott segítséget nyújtanak számukra. A kis- és középvállalkozásokat megcélzó finanszírozási támogatások megítéléséhez előbb meg kell ismerni a kkv-k gazdaságban betöltött szerepkörét Magyarországon és más európai országokban. 7

8 1. Mikrovállalkozások meghatározása A XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról világosan definiálja többek között a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát. A törvény Magyarország uniós csatlakozásával, május 1-vel lépett életbe, természetesen az Európai Unió szabályozásával összhangban. A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásán túl azon állami támogatások összefoglalása, valamint gazdasági feltételek ismertetése, melyek segítik a hazai vállalkozások verseny és foglalkoztatási képességének növelését, valamint az Európai Unióhoz való felzárkózást. A törvény értelmében kkv-szektorhoz tartozó vállalatnak számít minden olyan vállalkozás, ahol 250-nél nem több alkalmazott dolgozik, a vállalat éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót kitevő forintösszeget vagy mérlegfőösszege 43 millió eurónyi forintösszeg alatt van. Így a kkv-szektorhoz tartoznak a mikro, kis, valamint a közepes méretű vállalatok. Ez alapján mikrovállalkozásnak minősül minden olyan vállalkozás, amelynél az alkalmazottak létszáma kevesebb mint 10 fő és az éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Fontos kitétel, hogy azok a vállalkozások, amelyek bár teljesítik a fent említett feltételeket, azonban az állam vagy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, szavazati joga vagy jegyzett tőkéje alapján nem minősülnek kkv-nak. A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 1. ábra Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak létszáma 0 9 fő fő fő Éves nettó árbevétel maximum 2 millió 2 10 millió millió Mérlegfőösszeg maximum 2 millió 2 10 millió maximum 43 millió Forrás: évi XXXIV. törvény 8

9 2. Mikrovállalkozások forrásszerzési lehetőségei Általában minden kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásokban látja a gazdasági növekedés lehetőségét, azonban ezek a viszonylag kevés embert foglalkoztató vállalatok mindig is finanszírozási nehézségekkel küzdöttek hazánkban. A bankok korábban is túl kockázatosnak tartották a kisméretű vállalatok finanszírozását, ami a válság hatására csak még jobban fokozódott. A bankok kockázati toleranciája nagyon alacsony lett és ezzel párhuzamosan a hitelképes vállalatok szűrése is megszigorodott. Példának okáért a Commerzbank a vállalatok hitelezési határát 0,5 milliárd Ft-os éves árbevételnél és 50 fős alkalmazotti létszámnál szabta meg. Ennek következtében sok olyan vállalat, amely a válság előtt még hitelképesnek bizonyult, mára már nem minősül annak. További negatív hatást gyakorol a bankok hitelezési kedvére, hogy a mikrovállalkozások fennmaradási ideje bizonytalanabb és általában rövidebb, mint a nagyvállalatoké. A ben újonnan alapított kkv-k fennmaradási képességét vizsgálva azt tapasztalták, hogy az újonnan alapított vállalatok száma évről évre ugyan csökkenő mértékben egyre kevesebb lett. Öt év elteltével, 2009-ben a vizsgált vállalkozásoknak már csak 42%-a működött. Márpedig a gazdaság fellendítéséhez létfontosságú a hitelezés. Ez már nemcsak a kkv-k fejlődési lehetőségéről szól, hanem a fennmaradásukról. A válság hatására ugyanis csökkentek a vállalatok bevételei, jövedelmük, de nőtt a kiszolgáltatottságuk a késve fizető vevőkkel szemben. Ez utóbbi okán például forgóeszközhitelt kell igényelniük a vállalkozásoknak, hogy tovább tudják végezni mindennapi tevékenységüket, ki tudják fizetni az alkalmazottakat, megrendeléseiket. Tovább rontja a hitelhez jutási lehetőségüket az ingatlanpiacon az árak zuhanása. Fedezetként felkínálható ingatlanjaik ugyanis sokkal kevesebbet érnek, mint a válság előtti években. Sok vállalat hiába bővíti, fejleszti épületeit, gyakran csak annyit érnek el vele, hogy a válság előtti piaci árra becsülik az értéküket. Gyakran még rosszabbra. A bankok helyzetén a mai politikai intézkedések nemhogy javítanának, de rontanak. A kedvezményes végtörlesztés bevezetése tovább csökkentette a bankok tőkéjét, ezáltal hitelezési képességüket, hajlandóságukat is. Pedig a bankok tőkeemelése segítene a hitelezési helyzet fellendítésében. Egy másik potenciális megoldás a vállalati értékpiac fejlesztése lenne, ami igen gyenge Magyarországon. A helyzet komolyságáról tanúskodik, 9

10 hogy 2009 szeptembere óta az általában milliárd forintos hitelállomány 900 milliárd forinttal csökkent, miközben a szomszédos országokban már ismét megindult a hitelezési folyamat. Ahogy a jelenlevő ábra is mutatja, 2010-ben összességében már sikerült elérni a válság előtti hitelezési szintet, ám ez főként a kis- és középvállalkozások növekvő hitelfelvételének köszönhető. A mikrovállalkozásoknak ezen a forrásszerzési téren még nem sikerült visszanyerni a lendületüket. 2. ábra Kkv-k hitelfelvétele Magyarországon (millió Ft) félév Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Mikro- Kis- Középvállalkozás Forrás: PSZÁF A gazdaság fellendítését segítené, ha a válság alatt csődbe jutott vállalatok helyébe újonnan alakult, innovatív vállalatok lépnének. Az új vállalatok létrehozásának aránya azonban nem az ehhez szükséges elképzelések szerint alakul. Ennek oka egyrészt a hitelezés hiányában rejlik. Az induló vállalkozások azok, amelyek a leginkább banki segítségre szorulnak a kezdő tőke megszerzésével kapcsolatban. Nálunk azonban nagy kockázatuk miatt sosem voltak népszerűek a bankok körében a tőkehitelszerű termékek. Így ezek a kezdő mikro- és kisvállalkozások, ha lehet, még rosszabb hitelbírálatban részesülnek, mint a már évek óta működő társaik. Habár egyes országokban elég egy jó innovatív ötlet a hitelezési folyamat beindításhoz, nálunk a bankok stabil hátteret és masszív fedezetet igényelnek. A helyzet súlyosságát növeli, hogy az új vállalkozásokat 99,9%-ban kisvállalkozások alkotják, melyek közül a működés első évében csak 1,1% 10

11 foglalkoztat 10 főnél több alkalmazottat. Azaz a gyakorlatban az újonnan megalapuló vállalkozások 98,8% mikrovállalkozás. Főként a mikro- és kisvállalkozások forrásszerzési lehetőségét kívánja bővíteni a Magyar Állam és az Európai Unió által közösen kidolgozott pályázatok. Az erre szánt összeget változatos támogatási formákban, más és más feltételekkel igyekeznek szétosztani. Az egyik ilyen megoldás a kkv-k hitelfelvételének megkönnyítését hivatott segíteni, azáltal hogy az állam támogatja a vállalatoknak hitelgarancián keresztül finanszírozást nyújtó pénzintézeteket. Az EU a mikrohitelezés támogatásán keresztül is próbál segíteni a kkv-knek, akiknek ez a legfeljebb euró értékű forinthitel mértékét tekintve kielégítő lenne. Nagyobb összegű hitel felvételét nem engedhetik meg maguknak, illetve a kis léptékű vállalalkozásfejlesztéshez nem is szükséges. Mikrohitelhez azonban nem egyszerű hozzájutni, ugyanis a bankok nem szívesen adnak kölcsönt ilyen kis összegben, mivel az alacsony hozam és a magas kezelési költség nagy kockázattal párosul. Ezért efféle hitelek gyarapodását támogatja az Európai Unió, remélve a bankok bizalmának elnyerését a mikrovállalkozásokban. Az induló kisvállalkozásoknak kockázatitőke-programon keresztül kíván segíteni az Unió. Ezáltal az újonnan alapított vállalkozások a tevékenységük elindításához szükséges forrásra tehetnek szert. Az új vállalkozások bizonytalan helyzete miatt ugyanis nehéz befektetőket találni, de az EU kockázatitőke-alapjával együttműködve csökkenteni lehet a potenciális befektetők bizalmatlanságát. Egy másik finanszírozási forma az úgynevezett mezzanine finanszírozás, mely a tőke- és a hitelfinanszírozást ötvözi. Ez a támogatási forma hivatott a működő kkv-k fejlesztéseit, növekedését segíteni. Mivel egyes programok tekintetében szükséges hitel- és pénzintézetek bevonása, ezért ezek a támogatási formák a bankok finanszírozási kedvére is pozitív hatást gyakorolhatnak. A leginnovatívabb és legkomplexebb támogatási forma a kedvezményes hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatás. Erre a keretösszegből összesen 727 millió Ft-ot áldoznak. Ilyen összetett támogatási formával nem lehet a többi tagországban találkozni. Előnye nemcsak abból származik, hogy mikrovállalkozások és induló vállalkozások is 11

12 igényelhetik, hanem abból is, hogy a visszafizetett hitelrész által többször felhasználhatóvá válik a befektetett pénz egy része a vállalkozásfejlesztési programban. Nem véletlen alakult úgy, hogy a kombinált mikrohitel programra rendkívül nagy az érdeklődés. A pályázók elbírálása két lépésben zajlik. Először egy, a programban résztvevő, de a pályázó által választott hitelintézetnél esnek át egy hitelbírálaton. Az értékelés alapjában véve azonos szempontok alapján történik. Csak a pozitív elbírálás után kerül a pályázat a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (továbbiakban: MAG Zrt.) elé, ahol a vissza nem térítendő támogatás megítélése történik Lízing A vállalatok forráshiány esetén lízinghez is folyamodhatnak. A lízingelés lényege, hogy a lízingcég az ügyfél által kiválasztott eszközt vásárolja meg, és adja neki lízingbe. Az eszköz pedig használata során kitermeli a lízingdíjakat, és egyes konstrukciókban a futamidő lejártával akár újabb eszközre cserélhető. 2 Ez ügyben a kis és középvállalkozások az esetek többségében bankhoz vagy lízingcéghez fordulnak. Az itt következő ábra jól mutatja hogyan alakultak az elmúlt években a lízingkihelyezések. 2 Magyar Lízingszövetség [letöltve: ] 12

13 3. ábra Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) Forrás: Magyar Lízingszövetség Egy 2008 decembere és 2009 februárja között készült elemzés szerint ebben az időszakban a kkv-k tevékenységük során 39%-ban lízingeltek. A legtöbb cég gépjárművet, illetve termelőeszközt lízingelt ben 2009-hez képest 35%-kal esett vissza a lízingek mértéke, ami sokkal kevésbé volt drasztikus, mint az előző évben. A 2009-es nagy visszaesés elsősorban a válság miatt kialakult pánikhangulat miatt következett be. Míg mára néhány gazdasági szegmensben azonban már érezhető az enyhülés, addig a gépjármű, építőipari gépek, ingatlan szegmensben érintett vállalatok finanszírozása esetében még mindig nagy a bankok és a lízingcégek bizalmatlansága. A lízing az uniós támogatások mellett a legfontosabb forrásnak számít a kkv-k számára

14 2.2. Faktoring A hitelhez jutás megnehezedése következtében több vállalat fordul a faktoring finanszírozási formához, ami a gyakorlatban forgóeszköz finanszírozásként valósul meg. A szakszerű meghatározás szerint, a faktoring folyamatos megállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről: a faktor (a faktoráló cég) megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett, kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el, beszedi a számlaköveteléseket, védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen. 4 A faktoring szolgáltatást elsősorban kkv-k veszik igénybe, így Magyarországon ügyfélkörének 90%-át ezek a vállalatok alkotják. A faktoring egyelőre hazánkban, a többi kelet-európai országhoz hasonlóan nem olyan elterjedt finanszírozási forma, mint Nyugat- Európa fejlett államaiban, de az utóbbi évtizedben a kihelyezések száma növekvő tendenciát mutat ben a kis- és középvállalkozásoknak juttatott faktoring összeg eléri az általuk felvett éven belüli hitelállomány 10%-át. A válság hatására természetesen ennél a finanszírozási ágnál is visszaesést tapasztalhattunk 2009-ben, azonban 2010-ben már az előző évhez képest 50%-os növekedést tapasztalhatunk a kihelyezett faktoringok tekintetében. Ezzel egyidejűleg az ügyfelek körének jelentős átrendeződése következett be. Míg 2006-ban az összes ügyfél 40%-át mikrovállalatok tették ki, addig ez az arány 2010-re 12%-ra zuhant, és ezzel párhuzamosan az ügyfélkörben felbukkantak a nagyvállalatok. Ennek a visszaesésnek okát főként a finanszírozási költségek emelkedésének, illetve a vállalatok forgalmának csökkenésében kell keresni. A mikrovállalkozások számára a nehezen elérhető bankhitelek helyett a faktoringon keresztül olyan finanszírozási forráshoz jutottak hozzá, melyek a mindennapi működéshez, a vállalkozás fejlesztéséhez, terjeszkedéséhez szükségesek. Azonban mára ettől a lehetőségtől is sokan elestek. 4 Magyar Faktoring Szövetség, 14

15 4. ábra 100% Faktoring piac forgalmának megoszlás vállalkozások nagyság szerint 1% 90% 80% 21% 28% 34% 70% 60% 50% 40% 30% 51% 55% 53% Nagyvállalatok Közép- Kis- Mikro- 20% 10% 0% 28% 17% 12% Forrás: Magyar Faktoring Szövetség 15

16 3. Mikrovállalkozások helyzete az Európai Unióban Az Európai Unió gazdaságában a kkv-szektornak, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak igen nagy szerepe van. Az Unió gazdasági szervezeteinek 99,8%-a ilyen típusú vállalkozásokból tevődik össze, a maradék 0,2%-ot pedig nagyvállatok alkotják. A kkv-k legszembetűnőbb jelentősége a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás, miszerint a foglalkoztatottak 2/3-a dolgozik kkv-knál. A kkv-szektor nagy részét 92%-át a 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki. Bár vállalkozásonként kevesebb mint 10 embert alkalmaznak, mégis összesen a foglalkoztatottak körülbelül 1/3- nak nyújtanak munkát. A legtöbben az ingatlanszektorban tevékenykednek vagy számítógép, háztartásigép-javítással foglalkoznak. A szolgáltatások kiemelkedő szerepe a kisebb tőkeigényben rejlik, ellentétben a nagyvállalatok tőkeigényes ipari tevékenységeivel. Az utóbbi évtizedben a kkv-k nagy fejlődésen mentek keresztül, melyet a 2008-ban kezdődő pénzügyi és hitelválság megtört. Addig a foglalkoztatottak száma évről évre átlagosan 1,9%-kal nőtt, amivel fölülmúlta a nagyvállalatokat. A válság hatására természetesen ez a növekedés is megtorpant egy időre, azonban a mikrovállalkozásoknál valószínűleg az amúgy is alacsony alkalmazotti létszám következtében ez sokkal kevésbé volt érezhető kezdetben. Az elégtelen piaci kereslet miatt egy idő elteltével mindenütt finanszírozáshoz jutási problémák kerültek a felszínre. Ennek okán a mostani időszakban a kellő időben meglépett, jól megtervezett politikai beavatkozások többet jelentenek a vállalatok és az ország gazdasága számára, mint valaha. Ezekkel lehet visszaállítani a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős munkahelyteremtési szerepét az EU gazdaságában A pénzügyi és gazdasági válság hatásai a kkv-szektorra A válság hatásait több tényezőn keresztül lehet megfigyelni. Ilyenek a vállalkozások számának alakulása, a vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték, valamint a foglalkoztatottak számának változása. A 2008 szeptemberében kezdődött gazdasági és pénzügyi válság hatására a világkereskedelem mértékének zuhanása volt megfigyelhető, valamint csökkent a vállalkozásokba vetett bizalom. A válság minden szektort megingatott 16

17 főként a kereslet csökkenését tapasztalván, de különösen rossz hatást gyakorolt a gyártásra, kivitelezésre, a fuvarozási és az autóiparra. Még a nagykereskedelmet is közvetlenül érintette a nemzetközi kereskedelem esése. A szolgáltatások közül az elosztó kereskedelmet érintette leginkább a válság negatív hatása, legkevésbé pedig az infokommunikációs szolgáltatásokat. Figyelembe véve, hogy a kkv-k milyen jelentős szerepet töltenek be Európa gazdaságában, nem meglepő, hogy milyen súlyosan érintette őket a válság hatása. Ennek ellenére a kkv-k megőrizték kulcsszerepüket, és a bizonytalan gazdasági környezet ellenére lassan sikerül visszanyerniük korábbi erejüket. A válság első komoly következménye 2009-ben a GDP 4,2%-kal való visszaesésével jelentkezett. A kis- és középvállalkozások száma ekkor erőteljesen visszaesett, azonban a mikrovállalkozásokra ezen a téren nem gyakorolt ilyen mértékű hatást re ez a folyamat stabilizálódott, idén pedig előreláthatólag a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok száma 0,9%-kal fog bővülni. A kereskedelem zuhanásának következtében 2009-ben a kkv-k által előállított bruttó hozzáadott érték 6,4%-os esést produkált re ez az érték már optimálisabb képet mutatott, idén pedig pozitív irányba fog elhajlani az értékhez való hozzájárulás. A foglalkoztatottság terén nem alakul ilyen biztatóan a kép. A kkv-k adják a foglalkoztatottak 2/3-át az Európai Unióban. A válság következtében a foglalkoztatottak száma összességében 2,7%-kal csökkent ben. Egy évvel később ugyan lelassult az esés, azonban még így is több mint en vesztették el állásukat re a foglalkoztatottság kismértékű növekedése várható, de ez még mindig távol áll a válság előtti értéktől. Tehát a gazdasági fellendülés elkezdődött, de még nem mondható teljes körűnek. Az európai politika a válság következményeit látva segítő intézkedések megtételére szánta el magát. Erről tanúskodik a 2008-ban bemutatott Európai Gazdaság Újraélesztése Terv, illetve az ugyanezen évben elfogadott Kisvállalkozói Intézkedéscsomag. A Bizottság a válság alatt a finanszírozáshoz való hozzájutást is szeretné segíteni, valamint az Európai Befektetési Bank 30 milliárd euró hitel biztosításával járult hozzá a kkv szektor segítéséhez a es periódusban. Ezenkívül a tagállamok hitel és garanciarendszerek bevezetésével kívánnak hozzájárulni a finanszírozás javításához. 17

18 3.2. Mikrovállalkozások az Unióban A tagállamokban a mikrovállalkozás nagyon jellegzetes cégnek számít, mivel a vállalatok 92%-át ilyen vállalkozások alkotják. Ezek leginkább kis- és nagykereskedelemmel; gépjármű-, motor- és háztartási eszközök javításával foglalkoznak. Szintén nagy hányaduk az ingatlan szektorban tevékenykedik, illetve jelentős részük építési konstrukciókkal foglalkozik. A mikrovállalkozások nagy számának köszönhetően nem véletlen, hogy a legtöbb újonnan alapított vállalkozás ebbe a típusba tartozik. Az induló vállalkozások legtöbbször valamilyen szolgáltatást nyújtanak, mint a kutatás és fejlesztés, informatikai tevékenység és ingatlan. Ennek az oka, hogy szolgáltatással foglalkozó cégek létrehozása általában kevesebb tőkebefektetést igényel. A válság hatására azonban csökkent az alapító vállalkozások száma, miközben a kilépő vállalkozások száma növekedett, a nem jövedelmező tevékenység végzése miatt. 5. ábra Tevékenységek megoszlása vállalati méret alapján Javítás: számítógépek, háztartási berendezések Ingatlan Szakmai, tudományos és technológiai tevékenység Kereskedelem Infokommunikációs szolgáltatás Építkezés 90% 92% 94% 96% 98% 100% Mikrovállalkozások Kis- Közepes Nagyvállalatok Forrás: Eurostat (2011) A mikrovállalkozások szintjén a válság hatása rövidtávon az értékesítés és a bevételek csökkenését eredményezte. Továbbá negatív hatást gyakorolt még a piaci verseny mértékére és a finanszírozáshoz való hozzájutásra. A válság hatása legsúlyosabban a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatokat sújtotta, legkevesebb hatással pedig az infokommunikációs tevékenységgel foglalkozó vállalatokra volt. 18

19 3.3. Finanszírozási helyzet Ebben a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben a mikro-, kis- és középvállalkozások még jobban rá vannak szorulva a külső finanszírozási forrásokra. Ennek ellenére 2009-ben és 2010-ben mikor még nem volt érezhető a gazdaság fellendülése viszonylag kevés vállalat próbálkozott banki hitelek igénylésével. Ennek oka nemcsak a bankok hitelezési feltételeinek szigorodásában keresendő, hanem a vállalkozások válság látta következmények miatti tartózkodásától. Ehelyett olyan finanszírozási lehetőségekhez folyamodtak, mint a kereskedelmi hitel, a lízing, a részletre történő vásárlás, illetve a faktoring. Így mindenképpen a helyzet javulásáról tesz tanúságot, hogy 2010 negyedik negyedévétől kezdve egyre több vállalat mer visszatérni a banki hitelekhez. 19

20 4. Mikrovállalkozások támogatása az Európai Unióban Az Európai Unióban jelenleg körülbelül 23 millió kis- és középvállalkozás tevékenykedik, amely az összes vállalkozásnak jelentős részét, 98%-át teszi ki. Tehát elmondható, hogy az Unió gazdasági motorját a kkv-k adják. Ebből következően a foglalkoztatottaknak is jelentős hányadát birtokolják. A munkahelyek körülbelül kétharmadát biztosítják ezek a kis- és középvállalkozások. Mint már korábban említettem, a mikrovállalkozásokat a kkv szektoron belül kell értelmezni. Az Európai Bizottság legutóbbi, 2009-es felmérése alapján a mikrovállalkozások aránya átlagosan 91,8% az Unióban. Ennek ellenére a foglalkoztatottaknak mindössze 29,7%-a dolgozik mikrovállalkozásoknál, és a részesedésük a hozzáadott értékből 5 21%. Az Európai Unió így számos, a kkv-k számára kidolgozott programmal rendelkezik. Ezek közé tartozik a 2005-ben megalkotott modern kkv-k politikája, a Gondolj először a kicsikre! ( Think Small First ) elvet alkalmazva igyekszik megkönnyíteni a kis- és középvállalkozások működését, mérsékelni adminisztratív költségeiket, javítani a piachoz való hozzáférésüket és elősegíteni versenyképesebbé válásukat. A kkv-stratégia felülvizsgálása után döntött úgy a Bizottság 2008-ban, hogy kibocsátja kisvállalkozói intézkedéscsomagját ( Small Business Act SBA), melynek fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet kapjanak a politikai döntéshozatali folyamatokban. Ez a kisvállalkozói intézkedéscsomag olyan, a közösségben és a tagországokban megvalósítandó elveket foglal magába, melyek a KKV-k versenyképességén igyekeznek javítani. Ugyanis már korábban is bebizonyosodott, hogy a KKV-nak nincs olyan erős piaci pozíciója, mint a nagyvállatoknak vagy a multiknak, mely szakadékot a 2008-as válság tovább fokozott. Elsősorban likviditási problémákkal küzdenek máig a kkv-k. Ez az intézkedéscsomag az innovációk megvalósítását és új munkahelyek teremtését is lehetővé teszi. A program a következő tíz fő elvre épül: 1. Olyan környezet megteremtése, melyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. 5 A termelési folyamat által létrehozott értéknövekedés, amely a termelőfogyasztás levonása után fennmarad. Legegyszerűbben: értékesítés értéke összes költség. 20