MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Készítette: Nagy Júlia Ilona Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék ÁBRÁK JEGYZÉKE... 4 BEVEZETÉS MIKROVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA MIKROVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSSZERZÉSI LEHETŐSÉGEI LÍZING FAKTORING MIKROVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI A KKV-SZEKTORRA MIKROVÁLLALKOZÁSOK AZ UNIÓBAN FINANSZÍROZÁSI HELYZET MIKROVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN MIKROVÁLLALKOZÁSOK A KÖRNYEZŐ TAGORSZÁGOKBAN LENGYELORSZÁG CSEH KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIA MIKROVÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON A MIKROVÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁSOK FŐ TEVÉKENYSÉGEI A MAGYARORSZÁGI KKV-SZEKTOR NEMZETKÖZI SZEREPE KKV-K TÁMOGATÁSA HAZAI TÁMOGATÁSOK ÚJ SZÉCHENYI TERV FORRÁSOK MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE PÁLYÁZAT BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA ELUTASÍTÁS FŐ OKAI PÉLDA AZ ELUTASÍTÁSRA POZITÍV FOLYAMATPÉLDA

3 9.1. TOVÁBBI PROJEKTEK KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása ábra: Kkv-k hitelfelvétele Magyarországon (millió Ft) ábra: Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) ábra: Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) ábra: Tevékenységek megoszlása vállalati méret alapján ábra: Vállalkozások országonkénti eloszlása ábra: A foglalkoztatottak átlagos létszáma vállalkozásonként (fő) ábra: Foglalkoztatottak megoszlása a vállalkozások mérete szerint ábra: Vállalkozások struktúrája ábra: Beérkezett pályázatok száma (db) ábra: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása ábra: A hitelezés feltételei ábra: Árbevétel alakulása ábra: Támogatás összetétele

5 Bevezetés A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások Magyarország gazdasági életében kiemelkedő szerepet töltenek be. Ennek ellenére kevesebb figyelmet kapnak, mint a kis- és közepes vállalkozások, nem is beszélve a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatokról. A mikrovállalkozások aránya hazánkban évtizedek óta 90% fölött van. Kis méretük és bizonytalanabb helyzetük miatt nehezebben tudják fejleszteni tevékenységüket, ami gátat szab a vállalkozások terjeszkedésének, jövőbeni fennmaradásának. A mikrovállalkozások jelentős szerepüket nem a termelékenységük, a GDP-hez való hozzájárulásuk alapján fejtik ki, hanem a foglalkoztatásban. A hazai foglalkoztatottak közel 40%-át ugyanis a legkisebb méretű vállalkozások alkalmazzák, biztosítják megélhetésüket. Ennek ellenére a bankok, pénzügyi szervezetek nem szavaznak nekik bizalmat, ha finanszírozásért fordulnak hozzájuk. Az állam legtöbb adóemelése, adminisztrációs terhe a mikrovállalkozásokra rakódik, ami csökkenti az üzleti tevékenységre fordítható időt. Miért nem becsülik meg a mikrovállalkozásokat? Véleményem szerint, ha ezek az egyenként 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek tönkremennek az ország gazdasága is hanyatlásnak indul, nem lesz felvevőképes kereslet. Ezért kellene nagyobb figyelmet fordítani ezen vállalkozások fejlesztésére, illetve a fejlődéshez nélkülözhetetlen finanszírozási források bővítésére. Mióta Magyarország uniós tagállammá vált 2004-ben, elérhetővé vált a Strukturális és Kohéziós Alap támogatásainak igénybevétele. A jelenlegi as támogatási időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain keresztül történik meg a támogatás szétosztása ben az ÚMFT 1 új nevet kapott, mivel változásokon ment át: Új Széchenyi Terv. Ennek pénzügyi forrásai megegyeznek az előző terv forrásaival, és ugyanarra a fennmaradó időszakra vonatkoznak. A változások főként az elosztás hatékonyságának növelésében játszanak szerepet, valamint a pályázók feladatának megkönnyítésében. Úgy gondolom, hogy az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési programja példás irányt mutat a kkv-k támogatása terén. Különösen a Mikrovállalkozások fejlesztése című 1 Új Magyarország Fejlesztési Terv 5

6 felhívás találta meg azt a módszert, amivel a legjobban képes segíteni a helyzetükön. Úgy ítélem meg, hogy azok a támogatások lendítenek a mikrovállalkozások állapotán, melyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a beruházás jövőbeni hatásaira. Gondolok itt az árbevétel növekedésére, az ügyfélkör, valamint a tevékenységi kör bővítésére, új alkalmazottak felvételére. Mindezen tényezők folyamatos, optimális változását követően az addigi mikrovállalat átalakulhat kis- vagy középvállalattá, amivel kilábalhat a korábbi nehéz finanszírozási helyzetéből, és nem szorul további állami támogatásra. Így a beruházás olyan lendületet adhat a cégnek, melyre önerőből nem lett volna képes. Szakdolgozatom témájául a mikrovállalkozások fejlesztési lehetőségeinek feltárását választottam. A választott témát az Európai Unió támogatásából megvalósuló Új Széchenyi Terv megközelítéséből vizsgálom, mivel ez a támogatási forma nagy előrelépést jelent a mikrovállalkozások fejlesztésében. A programon belül a vállalkozásfejlesztési pont foglalkozik mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásával. Dolgozatomban a Mikrovállalkozások fejlesztése pályázati felhíváson keresztül közelítem meg és járom körbe a mikrovállalkozások fejlesztési lehetőségét. Ez a pályázat különleges lehetőséget kínál az érdeklődő vállalkozásoknak, többek között ezért választottam a szakdolgozatom lényeges szereplőjévé. Továbbá szakmai gyakorlatomat egy pályázatíró cégnél töltöttem, ahol lehetőségem nyílt betekinteni a pályázatírás folyamatának minden részletébe, részt vettem a pályázatok figyelésében, részfeladatokat végeztem a pályázatírási és az utógondozási munkálatokban. Az ügyfelek körét elsősorban mikro-, kis- és középvállalatok alkották. Munkám során zömében az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési alpontjának pályázataival foglalkoztam. Kutatásom során szándékomban áll rávilágítani a kis- és középvállalkozások, és ezen belül a mikrovállalkozások nehezebb gazdasági helyzetére és ennek lehetséges okaira. Bemutatom, hogy miért jelent sokat számukra a megfelelő támogatási lehetőség. A hazai mikrovállalkozások helyzetének jó áttekinthetősége miatt és a támogatásuk szükségességének bizonyításául megvizsgálom néhány hasonló fejlettségű tagország vállalkozásainak helyzetét, és támogatási lehetőségeit. A szakdolgozatomban fényt derítek arra, hogy a mikrovállalkozások fejlesztése keretében elnyert kombinált mikrohitel támogatás esetében mely vállalkozások nyerték el a támogatást, és ehhez milyen tényezők járultak hozzá. A kutatásom eredménye támpontot 6

7 nyújthat azon mikrovállalkozásoknak, akik még nem vették igénybe ezt a fajta támogatási lehetőséget. Úgy vélem a mikrovállalkozásoknak éppolyan fontosak a beruházások, mint a kis- és középvállalatoknak vagy a nagyvállalatoknak. Fennmaradásukhoz, versenyképességük fenntartásához és növeléséhez elengedhetetlen a vállalkozás fejlesztése időről időre. Az Európai Unió által nyújtott támogatások éppen e lehetőségek kibővítésében segítenek a hazai mikrovállalkozásoknak. A támogatásból megvalósított projektek által például megnyílhatnak előttük külföldi piacok is, ezzel növelvén árbevételüket. A megnövekedett árbevételt pedig újabb és újabb fejlesztésekre fordíthatják, ezzel elindítva egy sikeres folyamatot a vállalat életében. A sikerből nem csupán az érintett mikrovállalkozás profitál, hanem az egész hazai gazdaság. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam a mikrovállalkozások számára ugyanolyan jelentős szereppel bírnak a beruházások, fejlesztések, mint a nagyobb vállalatoknak. Velük ellentétben a 10 fő alatti vállalatok kevesebb forráshoz jutási lehetőségből gazdálkodhatnak. Az Európai Unió által biztosított támogatásból megvalósuló projektek azonban célzott segítséget nyújtanak számukra. A kis- és középvállalkozásokat megcélzó finanszírozási támogatások megítéléséhez előbb meg kell ismerni a kkv-k gazdaságban betöltött szerepkörét Magyarországon és más európai országokban. 7

8 1. Mikrovállalkozások meghatározása A XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról világosan definiálja többek között a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát. A törvény Magyarország uniós csatlakozásával, május 1-vel lépett életbe, természetesen az Európai Unió szabályozásával összhangban. A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásán túl azon állami támogatások összefoglalása, valamint gazdasági feltételek ismertetése, melyek segítik a hazai vállalkozások verseny és foglalkoztatási képességének növelését, valamint az Európai Unióhoz való felzárkózást. A törvény értelmében kkv-szektorhoz tartozó vállalatnak számít minden olyan vállalkozás, ahol 250-nél nem több alkalmazott dolgozik, a vállalat éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót kitevő forintösszeget vagy mérlegfőösszege 43 millió eurónyi forintösszeg alatt van. Így a kkv-szektorhoz tartoznak a mikro, kis, valamint a közepes méretű vállalatok. Ez alapján mikrovállalkozásnak minősül minden olyan vállalkozás, amelynél az alkalmazottak létszáma kevesebb mint 10 fő és az éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Fontos kitétel, hogy azok a vállalkozások, amelyek bár teljesítik a fent említett feltételeket, azonban az állam vagy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, szavazati joga vagy jegyzett tőkéje alapján nem minősülnek kkv-nak. A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 1. ábra Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Foglalkoztatottak létszáma 0 9 fő fő fő Éves nettó árbevétel maximum 2 millió 2 10 millió millió Mérlegfőösszeg maximum 2 millió 2 10 millió maximum 43 millió Forrás: évi XXXIV. törvény 8

9 2. Mikrovállalkozások forrásszerzési lehetőségei Általában minden kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásokban látja a gazdasági növekedés lehetőségét, azonban ezek a viszonylag kevés embert foglalkoztató vállalatok mindig is finanszírozási nehézségekkel küzdöttek hazánkban. A bankok korábban is túl kockázatosnak tartották a kisméretű vállalatok finanszírozását, ami a válság hatására csak még jobban fokozódott. A bankok kockázati toleranciája nagyon alacsony lett és ezzel párhuzamosan a hitelképes vállalatok szűrése is megszigorodott. Példának okáért a Commerzbank a vállalatok hitelezési határát 0,5 milliárd Ft-os éves árbevételnél és 50 fős alkalmazotti létszámnál szabta meg. Ennek következtében sok olyan vállalat, amely a válság előtt még hitelképesnek bizonyult, mára már nem minősül annak. További negatív hatást gyakorol a bankok hitelezési kedvére, hogy a mikrovállalkozások fennmaradási ideje bizonytalanabb és általában rövidebb, mint a nagyvállalatoké. A ben újonnan alapított kkv-k fennmaradási képességét vizsgálva azt tapasztalták, hogy az újonnan alapított vállalatok száma évről évre ugyan csökkenő mértékben egyre kevesebb lett. Öt év elteltével, 2009-ben a vizsgált vállalkozásoknak már csak 42%-a működött. Márpedig a gazdaság fellendítéséhez létfontosságú a hitelezés. Ez már nemcsak a kkv-k fejlődési lehetőségéről szól, hanem a fennmaradásukról. A válság hatására ugyanis csökkentek a vállalatok bevételei, jövedelmük, de nőtt a kiszolgáltatottságuk a késve fizető vevőkkel szemben. Ez utóbbi okán például forgóeszközhitelt kell igényelniük a vállalkozásoknak, hogy tovább tudják végezni mindennapi tevékenységüket, ki tudják fizetni az alkalmazottakat, megrendeléseiket. Tovább rontja a hitelhez jutási lehetőségüket az ingatlanpiacon az árak zuhanása. Fedezetként felkínálható ingatlanjaik ugyanis sokkal kevesebbet érnek, mint a válság előtti években. Sok vállalat hiába bővíti, fejleszti épületeit, gyakran csak annyit érnek el vele, hogy a válság előtti piaci árra becsülik az értéküket. Gyakran még rosszabbra. A bankok helyzetén a mai politikai intézkedések nemhogy javítanának, de rontanak. A kedvezményes végtörlesztés bevezetése tovább csökkentette a bankok tőkéjét, ezáltal hitelezési képességüket, hajlandóságukat is. Pedig a bankok tőkeemelése segítene a hitelezési helyzet fellendítésében. Egy másik potenciális megoldás a vállalati értékpiac fejlesztése lenne, ami igen gyenge Magyarországon. A helyzet komolyságáról tanúskodik, 9

10 hogy 2009 szeptembere óta az általában milliárd forintos hitelállomány 900 milliárd forinttal csökkent, miközben a szomszédos országokban már ismét megindult a hitelezési folyamat. Ahogy a jelenlevő ábra is mutatja, 2010-ben összességében már sikerült elérni a válság előtti hitelezési szintet, ám ez főként a kis- és középvállalkozások növekvő hitelfelvételének köszönhető. A mikrovállalkozásoknak ezen a forrásszerzési téren még nem sikerült visszanyerni a lendületüket. 2. ábra Kkv-k hitelfelvétele Magyarországon (millió Ft) félév Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Mikro- Kis- Középvállalkozás Forrás: PSZÁF A gazdaság fellendítését segítené, ha a válság alatt csődbe jutott vállalatok helyébe újonnan alakult, innovatív vállalatok lépnének. Az új vállalatok létrehozásának aránya azonban nem az ehhez szükséges elképzelések szerint alakul. Ennek oka egyrészt a hitelezés hiányában rejlik. Az induló vállalkozások azok, amelyek a leginkább banki segítségre szorulnak a kezdő tőke megszerzésével kapcsolatban. Nálunk azonban nagy kockázatuk miatt sosem voltak népszerűek a bankok körében a tőkehitelszerű termékek. Így ezek a kezdő mikro- és kisvállalkozások, ha lehet, még rosszabb hitelbírálatban részesülnek, mint a már évek óta működő társaik. Habár egyes országokban elég egy jó innovatív ötlet a hitelezési folyamat beindításhoz, nálunk a bankok stabil hátteret és masszív fedezetet igényelnek. A helyzet súlyosságát növeli, hogy az új vállalkozásokat 99,9%-ban kisvállalkozások alkotják, melyek közül a működés első évében csak 1,1% 10

11 foglalkoztat 10 főnél több alkalmazottat. Azaz a gyakorlatban az újonnan megalapuló vállalkozások 98,8% mikrovállalkozás. Főként a mikro- és kisvállalkozások forrásszerzési lehetőségét kívánja bővíteni a Magyar Állam és az Európai Unió által közösen kidolgozott pályázatok. Az erre szánt összeget változatos támogatási formákban, más és más feltételekkel igyekeznek szétosztani. Az egyik ilyen megoldás a kkv-k hitelfelvételének megkönnyítését hivatott segíteni, azáltal hogy az állam támogatja a vállalatoknak hitelgarancián keresztül finanszírozást nyújtó pénzintézeteket. Az EU a mikrohitelezés támogatásán keresztül is próbál segíteni a kkv-knek, akiknek ez a legfeljebb euró értékű forinthitel mértékét tekintve kielégítő lenne. Nagyobb összegű hitel felvételét nem engedhetik meg maguknak, illetve a kis léptékű vállalalkozásfejlesztéshez nem is szükséges. Mikrohitelhez azonban nem egyszerű hozzájutni, ugyanis a bankok nem szívesen adnak kölcsönt ilyen kis összegben, mivel az alacsony hozam és a magas kezelési költség nagy kockázattal párosul. Ezért efféle hitelek gyarapodását támogatja az Európai Unió, remélve a bankok bizalmának elnyerését a mikrovállalkozásokban. Az induló kisvállalkozásoknak kockázatitőke-programon keresztül kíván segíteni az Unió. Ezáltal az újonnan alapított vállalkozások a tevékenységük elindításához szükséges forrásra tehetnek szert. Az új vállalkozások bizonytalan helyzete miatt ugyanis nehéz befektetőket találni, de az EU kockázatitőke-alapjával együttműködve csökkenteni lehet a potenciális befektetők bizalmatlanságát. Egy másik finanszírozási forma az úgynevezett mezzanine finanszírozás, mely a tőke- és a hitelfinanszírozást ötvözi. Ez a támogatási forma hivatott a működő kkv-k fejlesztéseit, növekedését segíteni. Mivel egyes programok tekintetében szükséges hitel- és pénzintézetek bevonása, ezért ezek a támogatási formák a bankok finanszírozási kedvére is pozitív hatást gyakorolhatnak. A leginnovatívabb és legkomplexebb támogatási forma a kedvezményes hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatás. Erre a keretösszegből összesen 727 millió Ft-ot áldoznak. Ilyen összetett támogatási formával nem lehet a többi tagországban találkozni. Előnye nemcsak abból származik, hogy mikrovállalkozások és induló vállalkozások is 11

12 igényelhetik, hanem abból is, hogy a visszafizetett hitelrész által többször felhasználhatóvá válik a befektetett pénz egy része a vállalkozásfejlesztési programban. Nem véletlen alakult úgy, hogy a kombinált mikrohitel programra rendkívül nagy az érdeklődés. A pályázók elbírálása két lépésben zajlik. Először egy, a programban résztvevő, de a pályázó által választott hitelintézetnél esnek át egy hitelbírálaton. Az értékelés alapjában véve azonos szempontok alapján történik. Csak a pozitív elbírálás után kerül a pályázat a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (továbbiakban: MAG Zrt.) elé, ahol a vissza nem térítendő támogatás megítélése történik Lízing A vállalatok forráshiány esetén lízinghez is folyamodhatnak. A lízingelés lényege, hogy a lízingcég az ügyfél által kiválasztott eszközt vásárolja meg, és adja neki lízingbe. Az eszköz pedig használata során kitermeli a lízingdíjakat, és egyes konstrukciókban a futamidő lejártával akár újabb eszközre cserélhető. 2 Ez ügyben a kis és középvállalkozások az esetek többségében bankhoz vagy lízingcéghez fordulnak. Az itt következő ábra jól mutatja hogyan alakultak az elmúlt években a lízingkihelyezések. 2 Magyar Lízingszövetség [letöltve: ] 12

13 3. ábra Magyar Lízingszövetség összes kihelyezett lízinge (millió Ft) Forrás: Magyar Lízingszövetség Egy 2008 decembere és 2009 februárja között készült elemzés szerint ebben az időszakban a kkv-k tevékenységük során 39%-ban lízingeltek. A legtöbb cég gépjárművet, illetve termelőeszközt lízingelt ben 2009-hez képest 35%-kal esett vissza a lízingek mértéke, ami sokkal kevésbé volt drasztikus, mint az előző évben. A 2009-es nagy visszaesés elsősorban a válság miatt kialakult pánikhangulat miatt következett be. Míg mára néhány gazdasági szegmensben azonban már érezhető az enyhülés, addig a gépjármű, építőipari gépek, ingatlan szegmensben érintett vállalatok finanszírozása esetében még mindig nagy a bankok és a lízingcégek bizalmatlansága. A lízing az uniós támogatások mellett a legfontosabb forrásnak számít a kkv-k számára

14 2.2. Faktoring A hitelhez jutás megnehezedése következtében több vállalat fordul a faktoring finanszírozási formához, ami a gyakorlatban forgóeszköz finanszírozásként valósul meg. A szakszerű meghatározás szerint, a faktoring folyamatos megállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről: a faktor (a faktoráló cég) megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett, kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el, beszedi a számlaköveteléseket, védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen. 4 A faktoring szolgáltatást elsősorban kkv-k veszik igénybe, így Magyarországon ügyfélkörének 90%-át ezek a vállalatok alkotják. A faktoring egyelőre hazánkban, a többi kelet-európai országhoz hasonlóan nem olyan elterjedt finanszírozási forma, mint Nyugat- Európa fejlett államaiban, de az utóbbi évtizedben a kihelyezések száma növekvő tendenciát mutat ben a kis- és középvállalkozásoknak juttatott faktoring összeg eléri az általuk felvett éven belüli hitelállomány 10%-át. A válság hatására természetesen ennél a finanszírozási ágnál is visszaesést tapasztalhattunk 2009-ben, azonban 2010-ben már az előző évhez képest 50%-os növekedést tapasztalhatunk a kihelyezett faktoringok tekintetében. Ezzel egyidejűleg az ügyfelek körének jelentős átrendeződése következett be. Míg 2006-ban az összes ügyfél 40%-át mikrovállalatok tették ki, addig ez az arány 2010-re 12%-ra zuhant, és ezzel párhuzamosan az ügyfélkörben felbukkantak a nagyvállalatok. Ennek a visszaesésnek okát főként a finanszírozási költségek emelkedésének, illetve a vállalatok forgalmának csökkenésében kell keresni. A mikrovállalkozások számára a nehezen elérhető bankhitelek helyett a faktoringon keresztül olyan finanszírozási forráshoz jutottak hozzá, melyek a mindennapi működéshez, a vállalkozás fejlesztéséhez, terjeszkedéséhez szükségesek. Azonban mára ettől a lehetőségtől is sokan elestek. 4 Magyar Faktoring Szövetség, 14

15 4. ábra 100% Faktoring piac forgalmának megoszlás vállalkozások nagyság szerint 1% 90% 80% 21% 28% 34% 70% 60% 50% 40% 30% 51% 55% 53% Nagyvállalatok Közép- Kis- Mikro- 20% 10% 0% 28% 17% 12% Forrás: Magyar Faktoring Szövetség 15

16 3. Mikrovállalkozások helyzete az Európai Unióban Az Európai Unió gazdaságában a kkv-szektornak, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak igen nagy szerepe van. Az Unió gazdasági szervezeteinek 99,8%-a ilyen típusú vállalkozásokból tevődik össze, a maradék 0,2%-ot pedig nagyvállatok alkotják. A kkv-k legszembetűnőbb jelentősége a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás, miszerint a foglalkoztatottak 2/3-a dolgozik kkv-knál. A kkv-szektor nagy részét 92%-át a 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki. Bár vállalkozásonként kevesebb mint 10 embert alkalmaznak, mégis összesen a foglalkoztatottak körülbelül 1/3- nak nyújtanak munkát. A legtöbben az ingatlanszektorban tevékenykednek vagy számítógép, háztartásigép-javítással foglalkoznak. A szolgáltatások kiemelkedő szerepe a kisebb tőkeigényben rejlik, ellentétben a nagyvállalatok tőkeigényes ipari tevékenységeivel. Az utóbbi évtizedben a kkv-k nagy fejlődésen mentek keresztül, melyet a 2008-ban kezdődő pénzügyi és hitelválság megtört. Addig a foglalkoztatottak száma évről évre átlagosan 1,9%-kal nőtt, amivel fölülmúlta a nagyvállalatokat. A válság hatására természetesen ez a növekedés is megtorpant egy időre, azonban a mikrovállalkozásoknál valószínűleg az amúgy is alacsony alkalmazotti létszám következtében ez sokkal kevésbé volt érezhető kezdetben. Az elégtelen piaci kereslet miatt egy idő elteltével mindenütt finanszírozáshoz jutási problémák kerültek a felszínre. Ennek okán a mostani időszakban a kellő időben meglépett, jól megtervezett politikai beavatkozások többet jelentenek a vállalatok és az ország gazdasága számára, mint valaha. Ezekkel lehet visszaállítani a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős munkahelyteremtési szerepét az EU gazdaságában A pénzügyi és gazdasági válság hatásai a kkv-szektorra A válság hatásait több tényezőn keresztül lehet megfigyelni. Ilyenek a vállalkozások számának alakulása, a vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték, valamint a foglalkoztatottak számának változása. A 2008 szeptemberében kezdődött gazdasági és pénzügyi válság hatására a világkereskedelem mértékének zuhanása volt megfigyelhető, valamint csökkent a vállalkozásokba vetett bizalom. A válság minden szektort megingatott 16

17 főként a kereslet csökkenését tapasztalván, de különösen rossz hatást gyakorolt a gyártásra, kivitelezésre, a fuvarozási és az autóiparra. Még a nagykereskedelmet is közvetlenül érintette a nemzetközi kereskedelem esése. A szolgáltatások közül az elosztó kereskedelmet érintette leginkább a válság negatív hatása, legkevésbé pedig az infokommunikációs szolgáltatásokat. Figyelembe véve, hogy a kkv-k milyen jelentős szerepet töltenek be Európa gazdaságában, nem meglepő, hogy milyen súlyosan érintette őket a válság hatása. Ennek ellenére a kkv-k megőrizték kulcsszerepüket, és a bizonytalan gazdasági környezet ellenére lassan sikerül visszanyerniük korábbi erejüket. A válság első komoly következménye 2009-ben a GDP 4,2%-kal való visszaesésével jelentkezett. A kis- és középvállalkozások száma ekkor erőteljesen visszaesett, azonban a mikrovállalkozásokra ezen a téren nem gyakorolt ilyen mértékű hatást re ez a folyamat stabilizálódott, idén pedig előreláthatólag a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok száma 0,9%-kal fog bővülni. A kereskedelem zuhanásának következtében 2009-ben a kkv-k által előállított bruttó hozzáadott érték 6,4%-os esést produkált re ez az érték már optimálisabb képet mutatott, idén pedig pozitív irányba fog elhajlani az értékhez való hozzájárulás. A foglalkoztatottság terén nem alakul ilyen biztatóan a kép. A kkv-k adják a foglalkoztatottak 2/3-át az Európai Unióban. A válság következtében a foglalkoztatottak száma összességében 2,7%-kal csökkent ben. Egy évvel később ugyan lelassult az esés, azonban még így is több mint en vesztették el állásukat re a foglalkoztatottság kismértékű növekedése várható, de ez még mindig távol áll a válság előtti értéktől. Tehát a gazdasági fellendülés elkezdődött, de még nem mondható teljes körűnek. Az európai politika a válság következményeit látva segítő intézkedések megtételére szánta el magát. Erről tanúskodik a 2008-ban bemutatott Európai Gazdaság Újraélesztése Terv, illetve az ugyanezen évben elfogadott Kisvállalkozói Intézkedéscsomag. A Bizottság a válság alatt a finanszírozáshoz való hozzájutást is szeretné segíteni, valamint az Európai Befektetési Bank 30 milliárd euró hitel biztosításával járult hozzá a kkv szektor segítéséhez a es periódusban. Ezenkívül a tagállamok hitel és garanciarendszerek bevezetésével kívánnak hozzájárulni a finanszírozás javításához. 17

18 3.2. Mikrovállalkozások az Unióban A tagállamokban a mikrovállalkozás nagyon jellegzetes cégnek számít, mivel a vállalatok 92%-át ilyen vállalkozások alkotják. Ezek leginkább kis- és nagykereskedelemmel; gépjármű-, motor- és háztartási eszközök javításával foglalkoznak. Szintén nagy hányaduk az ingatlan szektorban tevékenykedik, illetve jelentős részük építési konstrukciókkal foglalkozik. A mikrovállalkozások nagy számának köszönhetően nem véletlen, hogy a legtöbb újonnan alapított vállalkozás ebbe a típusba tartozik. Az induló vállalkozások legtöbbször valamilyen szolgáltatást nyújtanak, mint a kutatás és fejlesztés, informatikai tevékenység és ingatlan. Ennek az oka, hogy szolgáltatással foglalkozó cégek létrehozása általában kevesebb tőkebefektetést igényel. A válság hatására azonban csökkent az alapító vállalkozások száma, miközben a kilépő vállalkozások száma növekedett, a nem jövedelmező tevékenység végzése miatt. 5. ábra Tevékenységek megoszlása vállalati méret alapján Javítás: számítógépek, háztartási berendezések Ingatlan Szakmai, tudományos és technológiai tevékenység Kereskedelem Infokommunikációs szolgáltatás Építkezés 90% 92% 94% 96% 98% 100% Mikrovállalkozások Kis- Közepes Nagyvállalatok Forrás: Eurostat (2011) A mikrovállalkozások szintjén a válság hatása rövidtávon az értékesítés és a bevételek csökkenését eredményezte. Továbbá negatív hatást gyakorolt még a piaci verseny mértékére és a finanszírozáshoz való hozzájutásra. A válság hatása legsúlyosabban a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatokat sújtotta, legkevesebb hatással pedig az infokommunikációs tevékenységgel foglalkozó vállalatokra volt. 18

19 3.3. Finanszírozási helyzet Ebben a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben a mikro-, kis- és középvállalkozások még jobban rá vannak szorulva a külső finanszírozási forrásokra. Ennek ellenére 2009-ben és 2010-ben mikor még nem volt érezhető a gazdaság fellendülése viszonylag kevés vállalat próbálkozott banki hitelek igénylésével. Ennek oka nemcsak a bankok hitelezési feltételeinek szigorodásában keresendő, hanem a vállalkozások válság látta következmények miatti tartózkodásától. Ehelyett olyan finanszírozási lehetőségekhez folyamodtak, mint a kereskedelmi hitel, a lízing, a részletre történő vásárlás, illetve a faktoring. Így mindenképpen a helyzet javulásáról tesz tanúságot, hogy 2010 negyedik negyedévétől kezdve egyre több vállalat mer visszatérni a banki hitelekhez. 19

20 4. Mikrovállalkozások támogatása az Európai Unióban Az Európai Unióban jelenleg körülbelül 23 millió kis- és középvállalkozás tevékenykedik, amely az összes vállalkozásnak jelentős részét, 98%-át teszi ki. Tehát elmondható, hogy az Unió gazdasági motorját a kkv-k adják. Ebből következően a foglalkoztatottaknak is jelentős hányadát birtokolják. A munkahelyek körülbelül kétharmadát biztosítják ezek a kis- és középvállalkozások. Mint már korábban említettem, a mikrovállalkozásokat a kkv szektoron belül kell értelmezni. Az Európai Bizottság legutóbbi, 2009-es felmérése alapján a mikrovállalkozások aránya átlagosan 91,8% az Unióban. Ennek ellenére a foglalkoztatottaknak mindössze 29,7%-a dolgozik mikrovállalkozásoknál, és a részesedésük a hozzáadott értékből 5 21%. Az Európai Unió így számos, a kkv-k számára kidolgozott programmal rendelkezik. Ezek közé tartozik a 2005-ben megalkotott modern kkv-k politikája, a Gondolj először a kicsikre! ( Think Small First ) elvet alkalmazva igyekszik megkönnyíteni a kis- és középvállalkozások működését, mérsékelni adminisztratív költségeiket, javítani a piachoz való hozzáférésüket és elősegíteni versenyképesebbé válásukat. A kkv-stratégia felülvizsgálása után döntött úgy a Bizottság 2008-ban, hogy kibocsátja kisvállalkozói intézkedéscsomagját ( Small Business Act SBA), melynek fő célja, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb szerepet kapjanak a politikai döntéshozatali folyamatokban. Ez a kisvállalkozói intézkedéscsomag olyan, a közösségben és a tagországokban megvalósítandó elveket foglal magába, melyek a KKV-k versenyképességén igyekeznek javítani. Ugyanis már korábban is bebizonyosodott, hogy a KKV-nak nincs olyan erős piaci pozíciója, mint a nagyvállatoknak vagy a multiknak, mely szakadékot a 2008-as válság tovább fokozott. Elsősorban likviditási problémákkal küzdenek máig a kkv-k. Ez az intézkedéscsomag az innovációk megvalósítását és új munkahelyek teremtését is lehetővé teszi. A program a következő tíz fő elvre épül: 1. Olyan környezet megteremtése, melyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. 5 A termelési folyamat által létrehozott értéknövekedés, amely a termelőfogyasztás levonása után fennmarad. Legegyszerűbben: értékesítés értéke összes költség. 20

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztés Békés megyében. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Vállalkozásfejlesztés Békés megyében. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Vállalkozásfejlesztés Békés megyében Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Tájékoztató előadás Vállalkozásfejlesztési lehetőségek Téma: Széchenyi hitelek, vállalkozás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Hitellehetőségek mikro és kisvállalkozások részére a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól

Hitellehetőségek mikro és kisvállalkozások részére a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól Hitellehetőségek mikro és kisvállalkozások részére a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési tól Kókai Miklós hitel menedzser 1 A Mikrohitel Programok célja: A kereskedelmi banki módszerekkel nem vagy nem a

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére

Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére Új Széchenyi Mikrohitel Program a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére Szőkéné Hajduk Andrea Irodavezető A Új Széchenyi Mikrohitel Program célja: A kereskedelmi banki módszerekkel nem,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08. Varga Béla ügyvezető

Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08. Varga Béla ügyvezető PÁLYÁZATOK FINANSZIROZÁSI LEHETŐSÉGEI Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08 Varga Béla ügyvezető A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.6.2008 COM(2008) 394 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben