CIB TRENDKÖVETŐ TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP

Átírás

1 CIB TRENDKÖVETŐ TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP Éves jelentés Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt /9

2 1. Alapadatok 1.1. A CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap Megnevezése: Az Alap típusa: CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: Besorolása: 1.2. Az alapkezelő Neve: 1.3. A forgalmazó 1.4. A letétkezelő az Alap határozott futamidőre jött létre, lejárata: 2010/01/08 garantált alap (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Neve: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Neve: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Forgalmazási helyek Neve: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u A könyvvizsgáló Neve: Szabó Gergely (Kamarai tagsági szám: MKVK ) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. Székhelye: H-1202 Budapest, Mézes u /9

3 2. A befektetési eszközállomány összetétele Az Alap évben nem rendelkezett befektetési eszközállománnyal, vagyonát elkülönített jegyzési számlán tartotta. 3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2006. december 20.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2006. december 29.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték Az Alap nettó eszközérték és forgalmazási adatokkal évben nem rendelkezett, mert az Alap futamideje január 3-án indult A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az egy jegyre az Alap saját tőkéje jutó nettó eszközérték Az Alap nettó eszközértékének számítására évben nem került sor, mert az Alap futamideje január 3-án indult. 3/9

4 4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A 2006-os év rendkívül sikeresnek bizonyult mind az alapkezelési tevékenységet illetően, mind pedig a kezelésben lévő vagyon növelésének tekintetében. A nyugdíjpénztári vagyonkezelés teszi ki a legnagyobb részét a vagyonkezelési tevékenységünknek, 12 önkéntes nyugdíjpénztár, 3 magán-nyugdíjpénztár és 1 egészségpénztár több mint 67 milliárd forintját kezeljük és év elejétől a kezelt vagyont 15,6%-kal sikerült növelni. A vagyon- és portfoliókezelésben lévő vagyon az év végén az egy évvel korábbi 59,3 milliárd Ft-ról 83,9 milliárd Ft-ra nőtt. A által kezelt vagyon év végi 85 milliárd Ft-ról év végére közel 140 milliárd Ft-ra nőtt, amelyet 2006-ben 51%-os növekedéssel 211 milliárd Ft-ra sikerült növelnünk. A Társaság árbevétele a 2005-ös 834 millió Ft-hoz képest majdnem megduplázódott, így 2006-ban millió Ft-ra nőtt. A dinamikus növekedés abból adódott, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon és ennek megfelelően az alapkezelési díjbevétel is jelentősen nőtt a 2005-ös szinthez képest. A kimagasló árbevételnek köszönhetően a a üzleti évben 976 millió forintos mérleg-főösszeg mellett a 2005-es 392 millió Ft adózott eredményhez képest 109 %-kal több, 821 millió forint adózott eredményt ért el. A Társaság 2006-ban 9 új befektetési alapot indított CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, CIB Euró Profitmix Alap, CIB Dollár Profitmix Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja, CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja, CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja, CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja és CIB Zártkörű Értékpapír Alap elnevezéssel. A CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap október 24. és december 15. közötti jegyzési időszakát követően, az alap indulása január 3-án történt meg. Összefoglalóan elmondható, hogy a sikeres termékfejlesztési stratégia elsősorban a befektetési alapokban kezelt vagyon növekedésében játszott fontos szerepet. A CIB Bank Zrt. Lakossági Üzletágával elindított közös kampányaink és harmonizált termékfejlesztésünknek köszönhetően a kamatadó bevezetésekor tapasztalható forrásátrendeződést is jelentős sikerrel zártuk. A az időszak alatt jelentősen tudta növelni piaci részesedését. Elmondható, hogy a teljes befektetési alap piac kimagaslóan sikeres évet tudhatott maga mögött 2006-ban. A befektetési alapokban lévő teljes vagyon az év eleji 1867 milliárd forintról 35%-os növekedéssel 2540 milliárd forintra nőtt. Az alapok között az ingatlan alapok és a tőkegarantált alapok növekedése volt a legmagasabb, több mint 215, illetve 183 milliárd forinttal nőtt ezen alapok nettó eszközértéke. A teljes magyarországi befektetési alap-piac növekedését jelentősen meghaladó növekedéssel - az immár 20 befektetési alapból álló alapcsaládban található CIB befektetési alapokban lévő vagyon a év során 80,9 milliárd forintról 127,8 milliárd forintra nőtt. A több mint 57 %-os növekedés motorja Társaságunk esetében is a CIB Ingatlan Alapok Alapja és a kamatadó bevezetését megelőzően elindított Private Banking alapcsalád volt. A befektetési alapok vagyona alapján kalkulált piaci részesedésünk december 31-re 5,03%- ra nőtt az év eleji 4,36 %-ról. 4/9

5 5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Részvénypiacok A 2006-os év második felében kiválóan teljesítettek a részvénypiacok, így a teljes évet tekintve az MSCI World Index dollárban 18%-ot, az S&P 500 Index 13,6%-ot erősödött. Lokális devizákban számolva (fejlődő piacokon dollárban) a fejlődő piacok teljesítettek a legkiemelkedőbben 29%-os hozammal. Jól teljesített ugyanakkor régiónk is, a Cetop20 23%-kal zárt magasabban a tavaly év végi értékénél. A fejlett piacokon Európa 16%-ot, az USA 13%-ot, az Eurózóna országai 10%-ot, míg Japán mindössze 2%-ot emelkedett. Alapjaiban borítja azonban fel a képet, ha forintban hasonlítjuk össze a fenti piacokon elért teljesítményeket. A dollár és a jen számottevő gyengülése az euróhoz képest, valamint a forint kis mértékű erősödése az euróval szemben, utólag azon befektetőket igazolta, akik fedezett részvénypozíciókat nyitottak ezen térségekben. Az MSCI World forintban mindössze 5%-ot, az S&P 500 Index 1,4%-ot hozott, ami ezúttal még a hazai kötvényhozamokat is alulmúlta. Az amerikai és globális gazdasági lassulás réme, valamint a kiváló vállalati eredmények egyvelege növekvő volatilitást hozott a piacra. A hard-landing és a soft-landing szcenáriók bekövetkezésének esélylatolgatása közepette, a vállalatok nagyrészt pozitív meglepetéssel szolgáltak. Az S&P500 vállalatai közül 347 felülteljesítette a Wall Street-i várakozásokat 2006 harmadik negyedévében. A legfrissebb adatok alapján az S&P500 vállalatai közül 332 a vártnál kedvezőbb háromhavi tevékenységről adott számot, 72 pontosan megfelelt az elemzői konszenzusnak, míg 96 esetben a tulajdonosoknak csalódniuk kellett. Az indexben szereplő kitettséggel súlyozva ugyanezen cégek aránya sorrendben 71%, 16% és 13%, megállapítható tehát, hogy a nagyobb cégek értek el inkább jó teljesítményt, míg a kisebb kapitalizációjú társaságok okoztak csalódást a befektetőknek. Az elmúlt néhány hónapban az elemzők is óvatosabbá váltak. A nettó felminősítések száma gyakorlatilag nullára csökkent vissza, vagyis a piac összességében nem módosít az amerikai vállalatokra adott ajánlásokon. Az elemzők kivárnak, megvárják, vajon mekkora mértékű gazdasági lassulás rajzolódik ki. Emellett természetesen a 12 havi előretekintő EPS továbbra is meredeken emelkedik. Összességében tehát, saját devizájában Japánon kívül, a többi régió kiválóan teljesített. A kedvező makrogazdasági klímának, a nagy ütemű GDP növekedésnek köszönhetően a befektetők általában pozitívan értékelték a 2006-os folyamatokat, amiből részben részvényvásárlásokkal kívántak hasznot húzni. Nyersanyagpiacok 2006-ban felerősödtek a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos félelmek. Mivel a piaci szereplők alacsonyabb növekedésre számítottak, azok a nyersanyagok, amelyek erős korrelációt (együtt mozgást) mutatnak a gazdasági ciklussal, árfolyamesést szenvedtek el. A nyersanyagpiaci befektetők átsúlyozták befektetéseiket az ipari fémektől (mint például a réz) a mezőgazdasági termékek felé, mivel ez utóbbiak hosszabb távra visszatekintve jobban szerepeltek a gazdasági lassulás periódusaiban. Az ipari fémek árfolyamának alakulását jelentős részben a réz árfolyamváltozásának az átgyűrűző hatása alakította. A réz árváltozása három tényezőnek köszönhető. Egyrészt egy a kínai állam részéről még 2005-ben keletkezett jelentős rézszállítási kötelezettség teljesítésének hatására a világ rézkészleteinek földrajzi megoszlása átalakult, az ázsiai készletek csökkentek, míg az európai készletek jelentősen növekedtek, ami meghatározó kínálatnövekedést okozott. Másrészt a világ egyik legjelentősebb árutőzsdei indexében, a DJ AIG Commodity Indexben lecsökkent az ipari fémek súlya, amit a DJ AIG Commodity Indexet követő alapok portfolió menedzserei számottevő eladással követtek le, hogy az új indexösszetételt kialakítsák. E két tényezőt erősíti a már említett 5/9

6 borúlátás a globális gazdasági növekedés ütemének fenntarthatóságával kapcsolatban. A kőolaj hordónkénti ára decemberére átmenetileg 60 dollár feletti szintre emelkedett az 56 dollár körüli novemberi mélypontról, majd az 55 dolláros szintet is tesztelte a napvilágra került, kifejezetten magas készletadatoknak köszönhetően. Az északi féltekét érintő szokatlanul meleg időjárás következtében a finomított olajtermékek és a földgáz iránti kereslet jelentősen elmarad az ilyenkor megszokottól. A becslések szerint a hőmérséklet átlagostól való eltérése 2-2,5-szeres kereslet-kimaradást okoz az olaj esetében re tekintve az árupiacon azt látjuk, hogy továbbra is egészséges kereslet mutatkozik majd a nyersanyagok iránt, amit elsősorban a továbbra is erős kínai keresletre alapozunk. A nyersanyagpiaci árak növekedési üteme ennek ellenére nem éri majd el a elején tapasztalt ütemet. EPRA Az EPRA index több mint 28 százalékot teljesített a tavalyi évben és egyértelműen felülteljesítette a főbb részvényindexeket (a Eurostox50 8 százalékot teljesített a tavalyi évben). Az index tavaly májusban szenvedett el egy kisebb korrekciót elsősorban a skandináv országok gyenge teljesítménye miatt. BUBOR (1 hetes) A tavalyi évet még 6 százalék körüli szinten nyitotta az egy hetes BUBOR, majd a kamatemelésekkel párhuzamosan 8 százalék körüli szintre korrigált az év végéig. 6/9

7 6. Az Alap további adatai torma a befektetésekből származó bevételek egyéb bevételek 0 az Alapkezelőnek fizetett díjak 0 a Letétkezelőnek fizetett díjak 0 egyéb díjak és adók 0 a kifizetett és újra befektetett bevételek 0 a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés 0 más, az eszközök értékét befolyásoló változások 0 az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok az Alap nem fizetett hozamot az Alap származtatott ügyleteire vonatozó adatok az Alap nem végzett határidős ügyletet az Alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke - az Alapnak az utolsó három év végére vonatkozóan az egy jegyre jutó nettó eszközértéke /9

8 7. Az Alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege 8/9

9 8. Az Alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés 9/9