Matematika A 4. évfolyam tananyag-elrendezés 111 óra (3 óra/hét)

Átírás

1 Matematika A 4. évfolyam tananyag-elrendezés 111 óra (3 óra/hét) Az egyes témáknak a tartalma kb. ez lehet; témánkénti elrendezésben 1. A természetes fogalmának alakítása 1000-ig, ig, lálás, mérés, közelítő lálás, adott pontosságú mérés, egyenesen való tájékozódás, kerekítés; Számrendszer-építés 2. Műveletfogalmak továbbépítése; szorzás, osztás érték szerint; a műveleti tulajdonságok és kapcsolatok tudatosítása; műveleti sorrend és zárójelhasználat. 3. fejben; közelítő ítások 4. Írásbeli műveletek a) összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval b) szorzás többjegyűvel c) osztás egyjegyűvel 5. ok; egyenletek, egyenlőtlenségek a) lezárása; döntés a kapott állítás igazságáról b) Egy- és kétváltozós egyenletekhez, egyenlőtlenségekhez olyan ok keresése, amelyek igazzá teszik, amelyek tévessé teszik; olyan egyenletek, amelyeket nem lehet tévessé tenni, olyanok, amelyeket nem lehet igazzá tenni (azonosságok, azonosan téves nyitott ok műveleti tulajdonságok tudatosítására) c) Egy- és kétváltozós egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással (közelítés módszerével); kapcsolat a műveletek monotonitásával, lineáris függvényekkel 6. ok a) A megértés, elemzés technikái; eljátszás közvetlenül, eljátszás egyszerűsített eszközökkel, szabad és irányított beszélgetés a szituációval kapcsolatban, rajz vagy egyéb ábrázolás, egyszerű következtetések, adatok válogatása (adott kérdés szerint fontos és lényegtelen adatok szétválasztása, felesleges adatok kiszűrése, ellentmondó adatok felismerése); adatok és kapcsolataik ábrázolása; az ábrázolt viszonyok leolvasása, a lehetséges válaszok előre vetítése, mérlegelése; b) A matematikai modellek értelmezése; átfordítások modellekbe: ok, nyitott ok, ok, táblázatok, grafikonok, diagramok, választása, készítése, mérlegelés a célszerűség, egyszerűség, szépség szempontjai alapján c) A matematikai modellen belüli megoldás, és ennek ellenőrzése d) Visszafordítás az eredeti problémára, a kapott válasz értelmezése, ellenőrzés az adatok, a valóság és az előrevetített eredmény szerint e) Egyszerű esetekben diszkussziók

2 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés 2 7. Tapasztalatok a negatív okról; az egész ok körében való tájékozódás ( szemléletű konkretizálások, nagyság szerinti rendezés, egyenlő összegalakú ok) 8. Tapasztalatok a tört okról; a törtalakú ok körében való tájékozódás (megjelenítés, leolvasás, nagyság szerinti rendezés, egyenlő törtek, helyük a egyenesen) 9. Geometria a) A megismert geometriai tulajdonságok és relációk tudatosítása (térbeli, síkbeli és adott más felülethez tartozó alakzatok megkülönböztetése; görbült, síkbeli, szögletes; lyukas, lyukatlan; üreges, tömör; sokszög és nem sokszög; konvex, nem konvex; szimmetriák; alakzatok egybevágósága, hasonlósága (globális látványként), lapok, élek párhuzamossága, merőlegessége; szimmetriák b) Testek alkotása testekből és lapokból; néhány testháló kiterítése, megalkotása. Élvázak alkotása; lapok, élek csúcsok lálása a megalkotott testeken; összefüggés keresése; lapok kölcsönös helyzete, (szomszédos, szemközti, metsző, merőleges, párhuzamos), egybevágósága; élek kölcsönös helyzete, egyenlőségük c) Néhány alakzat felismerése, szakszerű megnevezése és jellemzése a tudatosított tulajdonságok és viszonyok alapján (téglatest, kocka, gömb, téglalap, négyzet, kör) d) Hasonlóság és egybevágóság a térben és a síkon (alak-, illetve alak- és méretazonosság); hasonlósági transzformációk végzése hasonló elemek használatával és hosszméretek többszörözésével, osztásával; egybevágósági transzformációk végzése a tér és a sík mozgatásával, valamint tükrözéssel e) Téri tájékozódás; irány, szomszédosság és távolság; köznapi koordináták; tájékozódás térképen; tájékozódás a gömbön f) Méretes geometriai tulajdonságok és mérésük (hosszúság, terület, térfogat és szög) 10. Relációk, függvények, ok a) Tapasztalati függvények, ok készítése, elemzése megfigyelt, gyűjtött, lált és mért adatokkal; ilyenek ábrázolása; visszaolvasása, jellemzése. Függvények, ok készítése szituációban, szöveges ban, geometriai vagy egyéb matematikai jelenségben adott kapcsolathoz (pl. kerékpárok, futó gyerekek mozgásának jellemzése mért adatokkal; sokszög átlóinak lálása; poliéderek lapjai, csúcsai és élei közti összefüggés keresése; szöveges ban adott viszony feltárása párok gyűjtésével; hasonló alakzatok megfelelő szakaszpárjainak hossza közti összefüggés...) b) Sorozatban, táblázatban megadott adatpárok, adathármasok közti összefüggések, viszonyok keresése, kifejezése szavakkal, nyíljelöléssel, nyitott tal; a felismert összefüggés ( szabály ) ellenőrzése további adatok behelyettesítésével; c) Néhány tulajdonság megfigyelése, amellyel egy, - függvény jellemezhető (monotonitás, növekedés, csökkenés, egyenletes, gyorsuló, lassuló változás, periodikusság; a lineáris függvények egyenletes változásának és a szabályát leíró nyitott nak a kapcsolata) 11. a) Tapasztalatok gyűjtése játékokban, megfigyelésekben, kísérletekben a véletlen és a biztos megkülönböztetésére. Sejtések megfogalmazása, ellenőrzése, elméletek készítése az oknyomozás során, kipróbálása további megfigyelésekben, kísérletekben. A ek összehasonlítása tapasztalati gyakoriságok és tapasztalati relatív gyakoriságok alapján. Elméleti relatív gyakoriságok ítása egyszerű kombinatorikus esetekben.

3 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés 3 b) Valószínűségi és egyéb megfigyelésekben, kísérletekben gyűjtött adatok rendezése, ábrázolása; az adatsokaságot jellemző adatok leolvasása, (medián, módusz), ítása (átlag). 12. a) Elemek elhelyezése egyszerre két adott halmazba ezek viszonyai esetén; a halmazok által képviselt fogalmak egymáshoz való viszonya: alá-fölérendeltség, mellérendeltség, egymást kizáró fogalmak, egymást kiegészítő fogalmak; a logikai nem (pl. ok elhelyezése oszthatósági viszonyok szerint, nagyság szerint; síkidomok elhelyezése a téglalap és a négyzet tulajdonság szerint b) Logikai játékok tulajdonságok értelmezésével és a tagadás alkalmazásával (barkochbák, szűkítések); egylépéses logikai következtetések a kizárt harmadik és az ellentmondás-mentesség elve szerint. Stratégiai játékok c) Kombinatorikus alkotások; azonosítás, megkülönböztetés, az összes lehetőség keresése. Rendezés egy és egyszerre két szempont szerint; táblázatos elrendezés, fadiagram; hiányzó elemek, alkotások keresése, pótlása a rendszer átlátása alapján d) Valószínűségi gondolkodás;

4 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés 4 Előkészítés későbbi főtémához Főtéma az adott időszakban Önálló melléktéma Segédeszköz-téma Folyamatos gyakorlás; alkalmazások A tananyag elrendezésének egy lehetséges (javasolt?) változata 1. hét 1. Számok az ezres körben Szept Számlálás, mérés, gyűjtött információk a okról az 1000-es körben; tulajdonságok és kapcsolatok Helyük a egyenesen, szomszédok; százas, tízes szomszédok Más ok Geometria Reláció, függvény, Érdekes statisztikai adatok gyűjtése (választott témakörben), rendezésük; ábrázolásuk; visszaolvasás Valószínűségi gondolkodás: Kukás játék Számok szétválogatása tulajdonságaik szerint; nagyságviszonyok, nagyság szerinti rendezések; Logikai gondolkodás: Fordított barkochba tulajdonsággal, egyebek között tulajdonságokkal

5 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés 5 2. hét 2. Számlálás, olás kerekített értékekkel Szept Számlálás közelítéssel; adott pontosságú mérések. Számok kerekített értéke; közelítő ok értelmezése Összeadás, kivonás százas körben; Műveletek kerek százasokkal, és 0-ra végződő háromjegyű okkal Analógiák egyjegyű, 0-ra végződő kétjegyű és 00-ra végződő háromjegyű okkal végzett műveletek között Egy művelettel leírható egyenes és fordított szövegezésű szöveges ok értelmezése; kiítása, ellenőrzése, válaszadás Más ok Geometria Reláció, függvény, Számok egyenlő különbséggel; állandó második különbségú ok 25-ös -höz hasonló játék nagyobb mal (stratégiák formálása, kipróbálása, kifigyelése és módosítása)

6 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Szept Csoportosítások, műveletek rendszerekben eszközökkel Csoportosítások rendszerek szerint; a tízes rendszerben felírt értelmezése A helyiértékes írásmód (néhány rendszerben, ennek lehetséges általánosítása) A tízes rendszer és helyiértékrendszer továbbépítése ig A már megismert mértékegységek rendszerezése mérésekhez kapcsolódva Fejolás a tízes rendszerben; Műveletek végzése rendszerekben megfelelő eszközökkel; a műveletek leltárba jegyzése írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás a tízes rendszerben ok alaphalmazokkal (nemcsak halmazok) és relációkkal (okon értelmezve is pl. oszthatósággal kapcsolatban) Egy vagy kétváltozós nyitott tal leírható egyszerű egyműveletes szöveges ok értelmezése, megoldása, ellenőrzése, válaszadás Más ok Geometria Reláció, függvény, A szöveges okban szereplő relációk vizsgálata : ábrázolás adott alaphalmazokon; fordított barkochbák relációkkal (szimmetria és tranzitivitás megfigyelése esetenként) Állítások igazságának megítélése; nyitott okhoz a kipróbált elemek szétválogatása

7 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés A fogalom kiterjesztése ig. Fejolás ezresekre kerekített értékekkel. Okt A természetes fogalmának továbbalakítása ig, lálás, mérés, közelítő lálás, adott pontosságú mérés, A rendszeres gondolkodás továbbépítése (nemcsak tízes alapmal) Számok helyiértékes alakja; nagyság szerinti rendezésük, szomszédok, egyenesen való tájékozódás, kerekített érték. Számlálásokhoz, közelítő lálásokhoz, mérésekhez, közelítő mérésekhez kapcsolódó műveletvégzések ezresekkel. Nem kerek okkal végezhető műveletek eredményének becslése ezresekre kerekített értékekkel. Ellenőrzés zsebológéppel, illetve írásbeli műveletvégzéssel Egyenletek, egyenlőtlenségek a ok nagyságának érzékeléséhez (Pl. adott ok közül olyanok keresése, amelyek összege kb , olyanoké, amelyek különbsége kb. 5000, olyanoké, amelyek közül az egyik kb. háromszorosa a másiknak...) Olyan egy, két vagy több művelettel megoldható szöveges ok értelmezése és megoldása, amelyekben elegendő az ezresekre kerekített értékekkel való becslés. (Összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás a műveletek között.) A értelmezéséhez a szakaszos ábrázolás használata Más ok Geometria Reláció, függvény, Növekvő és csökkenő ok állandó különbséggel az ezres körben (az összeadás és kivonás további gyakorlására a 0- ra végződő háromjegyűek körében); Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása a es körben Grafikonkészítés és olvasás közelítő adatokkal; jellemző adatok keresése Számok alkotása jegyeikből kombinatorikus megközelítéssel (pl. kétféle jegyből az összes lehetséges négyjegyű ; az öszszes olyan legfeljebb négyjegyű, amelyben a jegyek összege 4 /5, 6/) A ok leolvasása, nagyságviszonya, a jegyek értékeinek értelmezése. Adott jegyekből olyan ok képzése, amelyek összege, különbsége kb

8 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Fejolás a tízezres körben. Az összeadás és a kivonás monotonitása Okt A nagy ok értelmezésének mélyítése; ezresekre, százasokra kerekített értékek; kis mértékegységgel adott méretek becslése kerekítés után a nagyobb mértékegységek szerint (pl. mekkora lehet kb. a 3897 mm? Ez kb mm, ami 4 m; ill mm, ami 39 dm...) Fejolás a tízezres körben 000-ra és 00-ra végződő négyjegyű okkal; az analógiák értelmezése és használata (csomagolt áru, mennyiségek, pénz és abakusz használata az analógiákhoz) Az összeadás és a kivonás monotonitása; (összegalakú illetve különbségalakú ok összehasonlítása nagyság szerint) Egyenlőtlenségeket igazzá tevő ok keresése; annak megsejtése, hogy egy talált jó nál nagyobb illetve kisebb igazzá teszi-e az adott nyitott ot. Hasonló szerkezetű függvényekre vezető szöveges ok; a realitáshoz illeszkedő megoldások körülhatárolása, kiválasztása Más ok Geometria Reláció, függvény, Analógiákra építő szabályfelismerés okban, táblázatokban (pl. olyan ok, amelyek más-más kezdőmal, de azonos különbségtal épülnek; olyan összetett ok, ahol az egyjegyűek körében felismert szabály ismétlődik meg kerek tízesekkel, kerek százasokkal, kerek ezresekkel...) Analógiás gondolkodásra építő logikai feladványok (pl. 3-szor 3-as táblázat kiegészítése két sorban felismerhető szabályosság követésével...)

9 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Számok tulajdonságai, közelítő helyük a egyenesen. Egyenlőtlenségek. Nov Számok nagyságviszonyai: ezres, százas, tízes szomszédok, hely a egyenesen; közelítő hely az ezresével, százasával beosztott egyenesdarabon. Adott kerek ezresek illetve kerek százasok között a ok épülésének hasonlósága. Számok alkotása adott feltételek szerint (pl. jegyeiből adottnál nagyobb, kisebb, minél nagyobb, kisebb, páros, öttel osztható...) Fejolás a tízezres körben 000-ra és 00-ra végződő négyjegyű okkal; az analógiák értelmezése és használata (csomagolt áru, mennyiségek, pénz és abakusz használata az analógiákhoz) Becslés százasokra kerekített értékekkel; a becslés finomításának más módjai Számok nagyságával kapcsolatos tulajdonságok lejegyzése egyenlőtlenséggel is; egyenlőtlenségek értelmezése az igazzá tevő ok gyűjtésével és közös tulajdonságaikkal Egy és két művelettel megoldható szöveges ok. Más ok Geometria Reláció, függvény, Számok képzése szóban állandó különbséggel és egyenletesen változó különbséggel (névismeret és memória fejlesztése) Kukás játék ok rendezéséhez; véletlen képzések feltétellel (dobókocka, pörgettyű) Számok elhelyezése egymással viszonyban levő halmazokba megismert tulajdonságaik szerint; ok meghatározása szűkítéssel, barkochbával egymásba zárt intervallumokkal is. Felesleges információk kiszűrése a tulajdonságok egymáshoz való viszonya alapján

10 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Szorzás, osztás fejolással. A hasonlóság fogalmának intuitív alapozása. Területek összehasonlítása, összemérése; területmérés Nov Adott kerek ezresek illetve kerek százasok között a ok épülésének hasonlósága. Számok nagyságviszonyai: ezres, százas, tízes szomszédok, hely a egyenesen; közelítő hely az ezresével, százasával beosztott egyenesdarabon Többszörözés az érték növelésével, osztás az érték csökkentésével. Szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel (darab helyett értéktöbbszörözéssel) Az összeadás, kivonás gyakorlása a 000- ra és 00-ra végződő négyjegyű ok körében; becslés és a becslés pontosításai Más ok Geometria Reláció, függvény, Térbeli, síkbeli 0-val kezdődő alkotások: egyenletesen másolás modell növő so- alapján rozatok képzé- nagyított, kicsinyített se; a tizedik, illet- huszadik, ve nem hasonló harmincadik... elemekkel. lépés után A hasonlóság kapott ok fogalmának megfigyelése intuitív alapozása (alakazonosítás, megkülönböztetés) Síkbeli nagyítás azonos hálón, lelálással rajzban. Területek öszszehasonlítása, Összefüggések felismerése összemérése; mért adatok területmérés: között. Tapasztalatok lefedés alakú és gyűjtése a méretű lapokkalmokról négyzetszá- Térképek készítése, értelmezése Készített és gyűjtött testek, síkidomok válogatása szempontok szerint; kétfelé válogatás; példák és ellenpéldák szerepe a fogalomalkotásban.

11 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Nagyítás, kicsinyítés. Térfogatok összehasonlítása; mérés Dec Szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel Hosszúság, tömeg és űrtartalom szabványos egységekkel való mérése; a mérőok közti kapcsolat figyelése; átváltások szomszédos egységek között, reális esetekben másodszomszédok között is. Mértéktáblázatban való tájékozódás; a helyiértéktáblázat alkalmazása mértékekre. Mennyiségekkel kapcsolatos hiányos szöveges ok; hiányzó adatok pótlása mérésekkel Más ok Geometria Reláció, függvény, Nagyítás, kicsinyítés térben nagyított, kicsinyített elemekkel. A nagyított testek megépítése az eredeti elemekből is. A távolságok azonos arányú változása. Térfogatok összehasonlítása; mérés kel: Tapasztalati függvények; kiszorított tapasztalatok folyadék mérése, gyűjtése az felépítés egyenes ará- egységkockákból nyosságról; Hosszméretek és térfogatok közti kapcsolat hasonló testeknél; ismerkedés köbokkal Egyszerű, egylépéses induktív és deduktív következtetések

12 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Írásbeli összeadás, kivonás. A műveleti sorrend ításokban és szöveges ok megoldása során. Dec Helyiértékrendszerben való tájékozódás; fel- és beváltások a tízes rendszerben Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval a tízezres körben: a tanult eljárás kiterjesztése alapján Műveleti sorrend; a zárójel használatára vonatkozó megállapodás bevezetése; a művelet eredményének változása a zárójelek áthelyezése következtében ok lejegyzése nyitott okkal. Egyszerű és kétműveletes összetett szöveges ok értelmezése; felesleges és ellentmondó adatok kiszűrése; a lehetséges válaszok előre vetítése, mérlegelése; a megoldás megtervezése, elvégzése. A kapott válasz összevetése a sejtéssel, adatokkal, valósággal. Más ok Geometria Reláció, függvény, Véletlenül generált jegyekből ok alkotása előre adott célhoz (Pl. dobókockával kisorsolt jegyek elhelyezése kijelölt helyeken belül, hogy az öszszeg, különbség, szorzat minél nagyobb, minél kisebb legyen, adott határok közé kerüljön.) Szövegértelmezést segítő eljárások: eljátszás, eljátszás egyszerűsítő modellel, szabad és irányított beszélgetés a szituációval kapcsolatban; adatok válogatása, adatok és kapcsolataik ábrázolása; az ábrázolt viszonyok leolvasása, adott kérdés szerint fontos és lényegtelen adatok szétválasztása, felesleges adatok kiszűrése, ellentmondó adatok felismerése;

13 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Számtulajdonságok, ka pcsolatok felismerése, kifejezése tevékenységekkel, állításokkal. Jan A természetes okkal kapcsolatos ismeretek rendszerezése; ellenőrzés; hiányok pótlása A szóbeli műveletvégzés gyakorlása; a műveletek monotonitásának tudatosítása. Becslések, a becslés finomításai. A tanult írásbeli műveletvégzések tudatos alkalmazása; önellenőrzés szokásának formálása, módszereinek alakítása; ellenőrzés; hiányok pótlása ok lejegyzése nyitott okkal. Egy és két művelettel megoldható szöveges ok értelmezése, megoldása, ellenőrzése; ellenőrzés; hiányok pótlása Más ok Geometria Reláció, függvény, Számok meghatározása tulajdonságaik szerint: halmazok szűkítése; barkochbák; Elemek elhelyezése egyszerre két, három adott halmazba: az elemek tulajdonságának megfogalmazása hovatartozásuk szerint. Tulajdonság és tagadása; ilyen tulajdonságok konjunkciója ( és -sel való összekapcsolása)

14 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Egész ok Jan Összefüggések lejegyzése nyitott tal Függvényre vezető szöveges ok; táblázat, készítése a megoldáshoz. A talált összefüggés leírása nyitott tal Más ok Geometria Reláció, függvény, Tapasztalatok től függő a negatív okról; mennyiségek az alakulásának egész ok vizsgálata; (útidő körében való függvény tájékozódás: egyenletes sebességű, szemléletű egyenes vonalú konkretizálások, mozgásnál és nagyság változó sebes- szerinti rendezés, ségű mozgás- egyenlő nál; teljesítméségű összegalakú nyek jellemzése) ok Irányított Egyenes arányosság mennyiségek és mérése: az idő, egyéb lineáris magasság ( függvények 0- jellemzése az pontokhoz való egyenletes viszonyítás, a változással; növekedés ábrázolás; leírás irányának nyíl- választása) jelöléssel, nyitott tal; ellenpéldákkal való szembeállítás. Állandó különbségű és állandó hányadosú ok képzése.

15 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Törtek A szög mint az elfordulást jellemző menynyiség Febr Számok képzése prímtényezőkből való építkezéssel; ok osztóinak keresése Más ok Geometria Reláció, függvény, Geometriai Összefüggésfelismerés mennyiségek és mérése: hoszszúság, kifejezés soro- terület, zatokban, táb- térfogat. lázatokban Tapasztalatok a tört okról; a törtalakú ok körében való tájékozódás: menynyiségek körében való megjelenítés, leolvasás, nagyság szerinti rendezés, egyenlő törtek, helyük a egyenesen. A szög mint az elfordulást jellemző mennyiség fogalmának formálása; szögmérés teljeskörülfordulásegységgel, derékszöggel, derékszög felével Összefüggések keresése: adatpárok, adathármasok megegyező kapcsolatának felismerése; kifejezés további példák sorolásával, szavakban, jelekkel megfogalmazott általános alakban is

16 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Alkotások térben, síkban Febr Számalkotások; oszthatósági megfigyelések Más ok Geometria Reláció, függvény, Egészek és Alkotások törtek mérése térben, síkban: más törtekkel, másolások megalkotásuk egybevágóság más törtekből; (alak- és méretazonosság) Törtrészről következtetés Szabad alkotások síklapok- az egészre; Számok törtrészeineból testfelület; testháló kiterítése. keresése. Feltételek szerinti alkotások; néhány tulajdonság és reláció tudatosítása: görbült, síkbeli, szögletes, konvex, lyukas, üreges, tömör, sokszög, szimmetria, oldalak, szögek egyenlősége, lapok, élek párhuzamossága, merőlegessége Alakzatok elhelyezése ismert geometriai tulajdonságok szerint 2-3 halmazba. Adott halmazhoz való tartozás eldöntése a tulajdonságok vizsgálatával

17 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés A szorzás és osztás műveleti tulajdonságai. Tükrözés, eltolás síkban, Elforgatás Parkettaminták tervezése ; szimmetriatulajdonságok Márc A szorzás és osztás műveleti tulajdonságainak felújítása: a szorzás monotonitása; disztributivitása; többtényezős szorzás, a szorzás asszociativitása; az osztás monotonitása. Szorzás, osztás tízzel, százzal, ezerrel, 0-ra végződő két- és 00-ra végződő háromjegyűvel; Szorzás egyjegyű tényezőire bontott szorzóval. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet és egyenlőtlenség megoldásának keresése kis véges alaphalmazon próbálgatással; tervszerű próbálgatás a műveleti monotonitás intuitív és egyre tudatosabb felhasználásával Összetett szöveges ok megoldási módszerei (a műveleti tulajdonságok értelmezéséhez, tudatosításához, zárójelhasználathoz) Más ok Geometria Reláció, függvény, Tükrözés, Lineáris és eltolás síkban a ellenpéldákként sík mozgatásávaáris nem line- függvények Elforgatás kijövő Parkettaminták értékének változása tervezése (kirakással, a be- rajzzal), menő érték színezése; egyenletes vizsgálata változása közben szimmetriatulajdonságok szerint Kis ok körében tapasztalt összefüggések ellenőrzése nagyobb ok között; sejtés, a sejtés megerősítése további ellenőrzött példákkal; oknyomozás; általánosításra vezető (generatív) képek alkotása

18 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Írásbeli szorzás. megoldása tervszerű próbálgatással. Márc Szorzat becslése kerekített szorzóval végzett szóbeli olással. Írásbeli szorzás két- és háromjegyű szorzóval; ellenőrzési kidolgozása, használata. (Összevetés a becsült szorzattal, valósággal; határok közé szorítás; összeadásokkal való helyettesítés; tényezők cseréje; a szorzó egyjegyű tényezőivel való többtényezős szorzás...) Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet és egyenlőtlenség megoldásának keresése tervszerű próbálgatással a műveleti monotonitás egyre tudatosabb felhasználásával Összetett szöveges ok; megoldási módok keresése, összevetése, ellenőrzése a felhasznált műveleti tulajdonságok tudatosításával; zárójelhasználat Más ok Geometria Reláció, függvény, Parkettaminták Lineáris és tervezése (kirakással, ellenpéldákzal), rajzként nem line- színezése; áris függvények vizsgálata kijövő szimmetriatulajdonságotozása értékének vál- a be- szerint menő érték egyenletes változása közben

19 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Ápr. Írásbeli szorzás két- és háromjegyű szorzóval; ellenőrzési kidolgozása, használata. 16. Adatsokaságok gyűjtése, rendezése, ábrázolása Az egyjegyű osztóval valóírásbeli osztás előkészítése tárgyi tevékenységgel: egyenlő részekre osztás pénzérmék (Dieneskészletek, színesrudak) használatával váltás nélkül és felváltással egy-egy helyen. Hiányos szorzásban az egyik tényező keresése becsléssel, közelítéssel. okban található kapcsolatok lejegyzése nyitott tal. ok a zárójelezés értelmezésének mélyítésére; nyitott ra vezető szöveges ok valamely tényező keresésére. Más ok Geometria Reláció, függvény, Adatsokaságok gyűjtése, rendezése, ábrázolása a gyerekeket érdeklő témában; jellemző adatok keresése; (szélső adatok, terjedelem, középső adat, leggyakoribb adat). Olyan adat keresése (intuitív módon), amellyel az összes adatot helyettesítve az összesség nem változik. Pl. olyan hosszúság keresése, amellyel a kimarkolt színes rudak mindegyikét helyettesítve együttes hoszszuk nem változik.

20 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Írásbeli osztás egyjegyű osztóval Ápr Az oszthatóság szemléletes fogalma; adott mal osztható ok előállítása szorzással. Oszthatósági vizsgálatok: adott mal osztható ok közös formai tulajdonságának keresése, tudatosítása Hányados becslése; a becslés finomítása szorzással. Írásbeli osztás egyjegyű osztóval megoldása tervszerű próbálgatással Más ok Geometria Reláció, függvény, Az átlag fogalma és ítása kis elemok esetén Számok halmazokba válogatása oszthatósági tulajdonságok szerint. Egy nak és valamely osztójának többszörösei közti viszony; két prím többszörösei és szorzatuk többszörösei közti viszony

21 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Alakzatok és tulajdonságaik Máj Írásbeli osztás egyjegyű osztóval; ellenőrzés módokon. Más ok Geometria Reláció, függvény, Néhány alakzat felismerése, szakszerű megnevezése és jellemzése a tudatosított tulajdonságok és viszonyok alapján (téglatest, kocka, gömb, téglalap, négyzet, kör) Valószínűségi játékok, megfigyelések, kísérletek; Gyakoriság, relatív gyakoriság. A relatív gyakoriság alakulása növekvő kísérlet- mellett Valószínűségi gondolkodás; kombinatorikus esetekben elméleti gyakoriságok megállapítása; ehhez kisebb, illetve nagyobb ek rendelése

22 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés ok Máj Gyakorlati problémákhoz adatok mérése, lálása, gyűjtése, ezek jellemzése a felvetett problémák szerint; jellemzésük tanult tulajdonságok és kapcsolatok szerint. Ellenőrzések; hiányok pótlása fejben; közelítések; ellenőrzés, pontosítás szükséges esetekben írásbeli eljárásokkal Ellenőrzések; hiányok pótlása megoldása alaphalmazokon; az alaphalmazt az adott probléma határolja körül (realitás!), a megoldás is függ ettől. okhoz, egyéb gyakorlati problémákhoz matematikai modellek választása, keresése, készítése. Megoldások; ezek összevetése szempontok szerint. Egyszerű diszkussziók: a megoldás változása az adatok függvényében. Más ok Geometria Reláció, függvény, Sorozatok, függvények szöveggel adott probléma megoldásához.

23 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Menynyiségek mérése; mértékrendszerek Jún A tanult menynyiségek mérése; mértékrendszerek áttekintése; váltások valóságos problémákban szomszédos (esetenként másodszomszédos) egységek között Ellenőrzés okhoz, egyéb gyakorlati problémákhoz matematikai modellek választása, keresése, készítése. Megoldások; ezek összevetése szempontok szerint. Egyszerű diszkussziók: a megoldás változása az adatok függvényében. Más ok Geometria Reláció, függvény, Mérés; a törtekről Mennyiség, tanultak egység és mé- felelevenítése rő közti összefüggés tudatosítása a mennyiségek méréséhez kapcsolódva Valószínűségi játékok; néhány esetben relatív gyakoriságok összevetésével a ek nagyságviszonyának becslése. Rendszeralkotás Ellenőrzések

24 Matematika A 4. évfolyam Tananyag-elrendezés Műveleti tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok Ellenőrzés Játék Jún Műveleti tulajdonságok, a műveletek közti kapcsolatok, a műveletek sorrendje rendszerezés, tudatosítás, alkalmazások fejben, becslés, írásbeli eljárással Ellenőrzés megoldása tervszerű próbálgatással Ellenőrzés Más ok Geometria Reláció, függvény, Törtek és negatív A téglalapról, ok négyzetről, téglatestről, Ellenőrzés kockáról tanultak felelevenítése Ellenőrzés Téri tájékozódással kapcsolatos játékok Elemek elhelyezése egyszerre két halmazba; az egyes részekbe kerülő elemek meghatározó tulajdonsága