KOMMENTÁR TARTALOM L. Simon László: Szivarok az égen 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMENTÁR TARTALOM 2007 6. L. Simon László: Szivarok az égen 3"

Átírás

1 KOMMENTÁR KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG TARTALOM L. Simon László: Szivarok az égen 3 A Közjó és Kapitalizmus Intézet Alapítvány nyilatkozata 5 Paul Cantor: TENGEREN TÚL Közösség, hagyomány, fánk: A Simpson család (Mándi Tibor fordítása) 9 Pragmatizmus, demokrácia, totalitarizmus (Sindey Hook A közéleti vita etikája c. tanulmányát bevezeti és fordította Pápay György) 15 DISPUTA Jakab András Szalai Ákos: Levélváltás az Alkotmány-kommentárról 25 MÛHELY L. Simon László: Hagyományápolás és identitás A mûvelõdési házak hagyományõrzõ szerepérõl 41 Horkay Hörcher Ferenc: Államrezon és konzervativizmus 50 MAGYAR ALAKOK A lehetetlent meg kell kísérteni (Gyurgyák János könyvérõl ifj. Bertényi Ivánnal, Hatos Pállal és Richly Gáborral Ablonczy Balázs beszélget) 73 MESSZELÁTÓ Wintermantel Péter: Igazságtétel és nemzetépítés az apartheid utáni Dél-Afrikában 84 Bakk Miklós: Egy paradigma lebomlása Az RMDSZ és az EP-választások tanulságai 98 HONI FIGYELÕ Egedy Gergely: Konzervativizmus jobboldaliság nélkül? Az MDF esete a konzervativizmussal 109

2 K O M M E N T Á R T A R T A L O M RE:CENSOR Kollai István: Liberális konzervativizmus szlovák módra (M. R. Štefánik Konzervatív Intézet) 117 SZEMLE P. Szathmáry István: A süketnéma vakok esete a kommunista evolúcióval (Józef Mackiewicz könyvérõl) 122 Ötvös István: Egy elfelejtett per dokumentumai A Csornoky-ügy (Szûcs András könyvérõl) 125 Számunkat a léghajózás történetét ábrázoló felvételekkel illusztráltuk. Lapunk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja KOMMENTÁR kéthavonta megjelenõ közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Ablonczy Balázs (fõszerkesztõ), Czibere Károly, Hatos Pál, Ötvös István, L. Simon László Fõmunkatárs: Pesti Sándor és Benkõ Levente Csongor Olvasószerkesztõ: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1364 Budapest, Pf.: 78.) Szerkesztõségi titkár: Zsumbera Árpád Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai elõállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ postán, kézbesítõnél, ben: faxon: (06-1) ISSN

3 K O M M E N T Á R L. Simon László SZIVAROK AZ ÉGEN Legtöbben a szivarhoz vágynak, mert semmi sem vonzóbb a férfiakra, mint a szivar. A férfiak a füstnél csak az asszonyok szerelmére adnak még többet. Két nagyon rokon fogalom ban A népkerti bazár címû írásában írta le e sorokat a magyar próza egyik legnagyobb mestere, Mikszáth Kálmán. Mikszáth 1887-tõl országgyûlési képviselõként saját szemével is láthatta, hogy a szivarozás a képviselõk körében is státusszimbólum, nem véletlen, hogy az 1885-tõl 1904-ig folyamatosan épített Parlamentben az üléstermeket körbevevõ folyosókon a pici pirrichiust vagy a szapora tribrakhiszt idézõ réz szivartartók máig megigézik a folyosói dohányzástól ugyan eltiltott, de az esztétikai finomságokra érzékeny honatyákat, valamint a kíváncsi látogatókat. A képviselõk egykor hatalmas füstfelhõket eregetve politizáltak a folyosókon, s közben az eget kémlelték, hátha valami furcsa jelet kapnak a fentiektõl. Bizony sokaknak elállhatott a lélegzete, amikor az elsõ égi szivar méltóságtelesen elrepült a törvényhozók szentélyének díszes kõcsipkéi felett, hiszen a legtöbben nem hitték el, hogy egyszer kormányozhatóvá válnak ezek a megzabolázhatatlannak, irányíthatatlannak hitt légi jármûvek. Sõt a léghajó ez idõ tájt éppen az utópikus, megvalósíthatatlan dolgok jelképévé kezdett válni, Mikszáth írásaiban is sorra ebben a szerepben tûnik fel: például 1885-ben Thaly Kálmánról azt írja, hogy kormányozhatatlan, mint a léghajó. Nagy írónk már korábban is megmosolyogta a konstruktõrök ilyen vágyait: az Aki nem akar úr lenni címû 1876-os írása szerint könnyebbnek látszott a léghajó kormányozhatását vagy a»perpetuum mobilét«fölfedezni, mint Kerecsynél még lefoglalható értéktárgyat; mert úgy állottak a dolgok, hogy mondva sem lehetett volna olyan zsidót találni a kontinensen, kitõl Kerecsy pénzt ne szedett volna föl kölcsön, olyat meg lámpással sem, kinek a kölcsönt vissza is fizette. Húsz évvel késõbb az Olcsó kerület címû cikkében is így figurázza ki az egyik kollégáját: ráismerek a szerkesztõségek öt-hat év elõtti rémére, aki akkor abban szaladgált, hogy ami eddig még soha senkinek sem sikerült, sikerült végre neki: föltalálta a kormányozható léghajót, de isten õtet úgy segélje! Kiváló regényében, A Noszty fiú esete Tóth Marival címûben is van egy elejtett mondat a kormányozható léghajó feltalálásának türelmes kivárásáról, pedig a könyv írásáig már közel tíz év telt el a nagyszerû magyar zsidó feltaláló, Schwarz Dávid halála óta. Schwarz nélkül valószínûleg hosszú évekkel, esetleg évtizedekkel késõbb született volna meg Zeppelin grófnak a Bodeni-tó vizérõl felszálló, irányítható léghajója, ami olyan fejlõdést hozott, hogy egy negyedszázadot követõen Eckener kapitány a tökéletesített Zeppelinnel 80 óra alatt repült Európából Amerikába. A merev szerkezetû, könnyûfémbõl készült, kormányozható léghajó feltalálójaként számon tartott, keszthelyi születésû Schwarzot nem sorolhatjuk a legszerencsésebb feltalálók közé, hiszen találmányával hiába ostromolta az Osztrák Magyar Monarchia hadügyminisztériumát, hiába épített Oroszországban egy prototípust, s egy darabig fölöslegesen 3

4 K O M M E N T Á R várta a német katonaság segítségét is, mindenhol kudarcot vallott. A siker hirtelen jött lehetõségét pedig a szíve nem bírta, állítólag negyvenhat éves korában a német hadügyminisztérium táviratát elolvasva kapott végzetes szívrohamot. A halálos izgalmat mindössze ez az öt szó váltotta ki: Ballongáz kész, márka kiutalva. Schwartz halála után sokan megvádolták a württembergi huszárezred lovasgenerálisát, Ferdinand von Zeppelint azzal, hogy ellopta a találmányt, de ezt már a korabeli szakírók is megcáfolták, igazolva, hogy a kormányozható léghajóval korábban is kíséretezõ gróf a magyar konstruktõr özvegyétõl vásárolta meg az alumínium borítású repülõ szivar terveit. A világot körberepülõ Zeppelinek történetérõl az elsõ magyar szakkönyv szerzõje is részletesen beszámol, Tábori Kornél 1909-ben Budapesten megjelent A levegõ hõsei Hogyan repülünk? címû könyvének ma mégis inkább a bevezetõje a legtanulságosabb olvasmány, mert megnyugodhatunk, dacára annak, hogy akkor is csak kullogtunk a világ után, lám, még mindig itt vagyunk: Ez az elsõ magyar könyv, amely az aviatikát ismerteti. Ha repülõgépeket még nem is készítenek a mi gyárainkban, legalább könyveket csinálhattak volna róluk a tudósok íróasztalain. S mi marad nekünk, a kései utódoknak, akik némi anakronizmussal veszik tudomásul, hogy szivarok és szárnyak Greguss Ferenc által is megírt világméretû versenyében éppen úgy maradtak alul az égi szivarok, miképpen a fimon dohányból sodort égõ társaik a cigarettával szemben? A korabeli képek nézegetése, s valami réveteg nosztalgikus vágy, hogy bárcsak ott ülhettünk volna annak a fiatal, Elza nevû hölgynek a társaságában, aki a harmincas éveknek az elején küldött egy itt is közzétett képeslapot Wendörfer Gézának Zentára, annak a Zeppelinnek a képével, amellyel a lap feladását követõ napon megkezdte a nagy égi utazását. De már azzal is megelégednénk, ha egyszer a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény ellenére rágyújthatnánk egy jó magyar szivarra a parlamentben, s réz szivartartóra helyezve a kedélyesen füstölgõ barna testet, kinéznénk az ablakon, és megcsodálnánk egy, az ország háza felett elrepülõ léghajót, s közben eszünkbe jutna Mikszáth néhány sora: kéklõ szivarfüst kavarog a tükrös teremben, s ezen a füstön át mindenki nagynak, boldognak látja a jövõben ezt az országot. Graf Zeppelin léghajó a Bodeni-tó fölött (német képeslap, 1931) 4

5 K O M M E N T Á R A KÖZJÓ ÉS KAPITALIZMUS INTÉZET ALAPÍTVÁNY NYILATKOZATA Tájékoztatjuk az Olvasót, hogy 2006 nyarától folyó elõkészítõ munka után új szervezet, a Közjó és Kapitalizmus Intézet Alapítvány kezdi meg mûködését. Az alapítói nyilatkozatot az alábbiakban közzétesszük. A szöveg beszélgetéssorozat nyomán formálódott, nem egyetlen személy, hanem az alapítók közösen vállalt értékrendjét tükrözi. Nem vitairat, nem kiáltvány, hanem egy világnézeti platform kerete. Az intézet a megfogalmazott értékrend szempontjából fontos kérdésekre kíván kidolgozni a politika számára is használható válaszokat. Olyan, a tudomány belsõ normáit követõ tanulmányok, jelentések készítését kívánja támogatni, elõsegíteni, amelyek motivációjukban, megközelítésmódjukban elfogadják ezt a világnézeti, értékrendbeli alapot. Munkája eredményeit meg kívánja ismertetni az érintett szakemberekkel, döntéshozókkal, illetve az érdeklõdõ szélesebb közvéleménnyel. Az intézetet alapítók, támogatók klubjának tagjai, immár több mint ötven közgazdász, társadalomkutató rendszeres találkozókon vitatják meg a készülõ illetve elkészült tanulmányokat, jelentéseket. Az alapítványhoz további támogatókat, az intézet klubjához csatlakozni kívánókat is várunk Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Balázs Zoltán, Csák János, Dénes Ferenc, Gál Róbert, Kata Péter, Lantos Csaba, Urbán László; ügyvivõi: Balázs Zoltán, Kata Péter, Szepesi Balázs. Hiteles intézményekkel a tisztességes gyarapodásért Van jó kapitalizmus, és Magyarországot részben ez teheti boldog és sikeres emberek közösségévé. A jó kapitalizmus az emberek szabadságára, tisztességére és bizalmára, a tudás és a teljesítmény tiszteletére, a közügyeket igazgató intézmények és szabályok elfogadottságára, hitelességére épül. Rossz az a kapitalizmus, ahol elfogadott minta mások becsapása vagy megfélemlítése révén érvényesülni, ahol a gazdagság forrása a privilégium vagy az erõfölény, ahol a közintézmények megvesztegethetõek, a szabályok kijátszhatóak, az állam kiváltságokat véd és a közpénzek magánvagyonokat gyarapítanak. Felelõsek vagyunk azért, hogy tisztességes, gyarapodó és élhetõ országot hagyjunk örökül gyermekeinknek és az õket követõ nemzedékeknek, ezért részt kell vállalnunk a közügyekbõl. Célunk, hogy feltárjuk a magyar társadalom és gazdaság problémáit, és javaslatokkal segítsük, hogy mûködésük a jó kapitalizmushoz közelítsen. Egyre általánosabb Magyarországon, hogy az értékek elõállítása és megõrzése helyett azok másoktól való megszerzését tartják a sikeres útnak. Sokan elveszettnek és cserbenhagyottnak érzik magukat, és az államtól várnak alamizsnát. Szokásaink, szabályaink és intézményeink gyakran nem érdemelnek tiszteletet, sokszor be sem tartjuk õket. Nem 5

6 K O M M E N T Á R bízunk egymásban, nem hiszünk abban, hogy összeköt és összetart minket a család és a nemzet. Értékeink tisztázására, közügyeink problémáinak feltárására, a lehetséges megoldások kidolgozására van szükség. Hiszünk benne, hogy viszonyaink higgadt és alapos elemzése, az értékekre épülõ javaslatok és a türelmes vita tehetik jobbá hazánkat. Van jó kapitalizmus A magántulajdon tisztelete és a szerzõdés szabadsága képes összehangolni a személyes céljaikat követõ polgárok döntéseit. A jó kapitalizmusban az egyént tudása és szorgalma alapján díjazzák. A tõke az érték elõállítására törekvõ munka és kreativitás gyümölcseként jön létre. Az értékek elõállítása és megõrzése, nem pedig másoktól való megszerzése az érdem. Jó kapitalizmus csak az lehet, ahol a jobb sorsúak kötelességüknek érzik az elesettek támogatását; ahol a közintézmények feladata a jog és a biztonság biztosítása, a közjót szolgáló intézmények mûködtetése, a jó szabályok fenntartása. A kiérdemelt megbecsülés az értékteremtés alapja A közösség fennmaradása, gyarapodása a korábban felhalmozott tapasztalatokon, az új kihívásoknak való megfelelést lehetõvé tévõ felismeréseken múlik. A vezetõ, a vállalkozó, a tanító és a közösség intézményeinek kiérdemelt tekintélye nélkül a közösség nem hagyományozhatja át kulturális, morális és történeti értékeit. Ezért a tudást birtokló személyek és intézmények felelõssége kiemelkedõ az ismeretek átadásában, alkalmazásában, bõvítésében. A jó intézmények elfogadottak és hitelesek A jó intézmények hitelesek az emberek elfogadják, bíznak bennük és döntéseiket betartják, stabilak hosszú távon kiszámítható keretek közé terelik a magán- és közügyek intézését, átláthatóak megismerhetõek és vitathatóak mindenki számára, akiket érintenek vagy érinthetnek, pártatlanok nem részesítenek senkit sem elõnyben vagy hátrányban társadalmi helyzetük, egyéni vágyaik vagy identitásuk miatt. Ilyen intézmények és szabályok csak akkor jönnek létre és maradnak fenn, ha az érintettek beleszólhatnak megalkotásukba, és mûködtetésük terheibõl minden haszonélvezõ vállalja a maga részét. A mindennapos kritika és használat teszi próbára õket, a tisztesség és a teljesítmény teremti meg hitelességüket és támogatottságukat. Jó intézmé- 6

7 K O M M E N T Á R nyeket csak erõs közösség alkothat és tarthat fenn. Ezért is fontos kulturális, történeti közösségeink, és a család tisztelete és megerõsítése. Az egyéni és közösségi siker egymástól elválaszthatatlan A becsület, az áldozatvállalás, a kreativitás, a teljesítmény, a kiérdemelt megbecsülés és az elfogadott szabályok és intézmények tisztelete az igazi siker alapja. Az így szerzett jólét nem szerencse, nem privilégiumok és nem az elõnyös pozíciók kihasználásának eredménye. Új értéket hoz létre, lehetõségeket teremt, és példát állít mások számára, ezért joggal érdemli ki a közösség tiszteletét. A szorgalom és a tisztesség megbecsülése nélkül az érték létrehozása helyett annak megszerzése válik általánossá. Mi a fenti gondolatok mind szélesebb körû társadalmi elfogadottságát kívánjuk elérni a gazdaság- és társadalompolitikai közbeszéd egyik meghatározó szereplõjeként, és ezért kezdeményezzük egy intézet létrehozását. Az intézet célja a szélesebb közvélemény gazdasági és társadalmi nézeteinek hosszútávú befolyásolása a fent megfogalmazott értékek mentén. Az LZ1 Zeppelin léghajó elsõ felbocsátása a Bodeni-tó felett (1900. július 2.) (Ez az elsõ út csupán 18 percig tartott, mivel az ellensúlyt mozgató mechanizmus eltörött.) 7

8 K O M M E N T Á R Zeppelin a Bodeni-tavon a hangár elõtt (1908. július 3.) Az LZ3 Zeppelin léghajót betolják a Bodeni-tavon úszó hangárjába (1908) 8

9 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L Paul Cantor KÖZÖSSÉG, HAGYOMÁNY, FÁNK: A SIMPSON CSALÁD Amikor New York állam szenátora, Charles Schumer néhány éve meglátogatott egy helyi középiskolát, váratlan leckét kapott állampolgári ismeretekbõl. Az iskolai erõszakról beszélve a szenátor a lõfegyverekhez való hozzájutást megnehezítõ törvényt dicsérte. Egy Kevin Davis nevû diák azonban megkérdõjelezte a törvény hatékonyságát, olyan példát hozva fel, melyet minden osztálytársa ismert, csak a szenátor nem. Errõl A Simpson család egyik epizódja jut az eszembe. Homer fegyvert akar vásárolni, de már kétszer volt börtönben, és egyszer elmegyógyintézetben. Úgyhogy»potenciális veszélyforrásnak«bélyegzik. Amikor megkérdezi a fegyverbolti eladót, hogy ez mit jelent, az azt válaszolja:»egy héttel többet kell várni, mielõtt megkapja a fegyvert.«a Simpson család a maga 18 évével az amerikai televíziózás történetének legrégebben futó rajzfilmsorozata. A mûsor könnyedén veszi a földrajzi akadályokat is: nemcsak Angliában és az angolul beszélõ világ többi részében aratott nagy közönségsikert, de több mint 20 nyelvre lefordították. * Elsõre talán egyszerû szórakoztatásnak tûnik, de láthatólag hatással van az amerikaiak, különösen a fiatalok gondolkodására. Az eltelt évek során a sorozat számos komoly kérdéssel foglalkozott: a környezetvédelemmel, a bevándorlással, a melegek jogaival, a nõkkel a hadseregben, és így tovább. Mindemellett ez az egyik legszellemesebb szatirikus mûsor, amely valaha látható volt a televízió képernyõjén. A Simpson család egyaránt kifigurázza a jobb- és a baloldalt. A leggyakrabban megjelenõ helyi politikus, Quimby polgármester a Kennedyekre emlékeztetõ akcentussal beszél, és úgy viselkedik, mint egy tipikus demokrata pártpolitikus. A sorozat leggonoszabb politikai tényezõje, a Springfield városát (ahol a család él) háttérbõl irányító csoport azonban egyértelmûen republikánus. Mindent egybevetve, A Simpson család a legtöbb hollywoodi produktumhoz hasonlóan demokrata-párti és republikánus-ellenes. Mégis az egyik legmulatságosabb politikai poén a demokratákon csattant. Amikor Abe nagypapa felveszi az unokáinak szánt pénzt, Bart megkérdezi tõle: Nem csodálkoztál, hogy miért kapsz pénzt a semmiért? Abe válasza: Azt hittem, már megint a demokraták vannak kormányon. A pártpolitika kérdését félretéve, ami igazán érdekes, az A Simpson család mélyebb politikai tartalma, az, amit a sorozat az amerikai politikai életrõl a legalapvetõbb szinten mond. A mûsor a politika kérdését a családon keresztül közelíti meg, és már önmagában is politikai állásfoglalás. A Simpson család olyan problémákkal foglalkozik, amelyeket valamennyien ismerünk. A rajzolt figurák sokszor életszerûbbek, kidolgozottabbak, mint más tévékomédiákban az élõ színészek. Mindenekelõtt, a mûsorban létrehoztak egy hihetõ közösséget: az Egyesült Államok-beli Springfieldet. A sorozat úgy mutatja be * Magyarországon a Viasat3 csatornán látható a sorozat. (A Szerk.) 9

10 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L a családot, mint ennek a nagyobb közösségnek a részét. Tulajdonképpen A Simpson család a hagyományos családmodell egyik legfontosabb ábrázolása az amerikai kultúrában. A neveket a sorozat kitalálója, Matt Groening saját oregoni szülõvárosából vette, A Simpson család az átlagos amerikai családot mutatja be: apa (Homer), anya (Marge), és 2.2 gyerek (Bart, Lisa és a kis Maggie). Sok kritikus kifogásolta, hogy a sorozat rémes szerepmodellekkel szolgál szülõknek és gyerekeknek egyaránt, és gyakran hivatkoznak a sorozat népszerûségére mint a hagyományos családi értékek hanyatlásának bizonyítékára. Ezek a kritikusok jobban tennék, ha alaposabban szemügyre vennék a mûsort, és belehelyeznék A Simpson családot a televíziótörténet kontextusába. A családi élet egyes vonásainak kifigurázása ellenére A Simpson család végeredményben a hagyományos család intézményének ünneplésérõl szól, miközben az amerikai tévésorozatok évtizedek óta igyekeznek kisebbíteni a hagyományos család fontosságát, helyette különféle más alternatívákat helyezve elõtérbe. A Simpson család érdekességét az adja, ahogy a tradicionalizmust az anti-tradicionalizmussal párosítja. Folyamatosan gúnyt ûz a hagyományos családból, de eközben folyamatosan a hagyományos család képét tárja elénk. És a hagyományos családi értékek jó része túléli a gúnyolódást, mindenekelõtt a hagyományos családnak magának az értéke. A Simpson család menõ, posztmodern, önreflektív sorozat, és a maga sajátos módján veszi védelmébe a hagyományos családot. Lényegében ezt üzeni: Vegyük az elképzelhetõ legrosszabb esetet Simpsonékat, és még az ilyen család is jobb, mint a család hiánya. Tulajdonképpen a Simpson család nem is olyan rossz. Vannak, akiket megrémiszt a gondolat, hogy a kisfiúk Bartot utánozzák, különösen a tekintéllyel, mindenekelõtt a tanári tekintéllyel szembeni tiszteletlenségét. De Bart lázadása megfelel egy nagy múltú amerikai archetípusnak az Egyesült Államokat végül is lázadók alapították. Bart Tom Sawyer és Huckleberry Finn mai változata. Ami az anyát és lányát illeti, Marge és Lisa egyáltalán nem rossz szerepmodell. Marge Simpson elkötelezett háziasszony, miközben nagyon is modern, amikor néha megpróbálja a hagyományos anyaszerepet összeegyeztetni a feminista indíttatással. Lisa kiválóan teljesít az iskolában, miközben harcos feminista és környezetvédõ. Az igazi probléma Homer. Sokan kritizálták már A Simpson családot, amiért az apát ostobának, gyengének és elvtelennek állítja be. Homerre ez mind igaz, de legalább jelen van, elérhetõ a felesége és a gyermekei számára. Persze tényleg önzõ, és saját érdekeit gyakran a családja elé helyezi ( Ó, Istenem! Ûrlények! Ne egyetek meg! Nekem feleségem és gyerekeim vannak. Egyétek meg õket! ). Mint az egyik Halloween-napi epizódból megtudjuk, eladná a lelkét az ördögnek egy fánkért (bár késõbb kiderül, hogy Homer lelke már Marge-é, így nem tudja eladni). Képtelen az élet finomabb dolgainak élvezetére, és nehezen találja meg a hangot Lisával, kivéve, amikor utóbbi meglepõen jónak bizonyul a futballmérkõzések eredményének elõrejelzésében, ami lehetõvé teszi az apjának, hogy nagyot szakítson a fogadáson Moe kocsmájában. Mi több, Homer könnyen feldühödik, és dühét a gyerekein vezeti le lásd ismételt kísérleteit Bart megfojtására. Mindezek miatt Homer rossz apának minõsül. Mégis van számos jó tulajdonsága is. Jelmondata: Az én családom, ha igaza van, ha nincs. Ez aligha filozófiai mélységû ál- 10

11 P A U L C A N T O R: K Ö Z Ö S S É G, N A G Y O M Á N Y, F Á N K: A S I M P S O N C S A L Á D láspont, de végül is ez jelenti a család mint intézmény alapját. (Ezért kell Platón Államában felszámolni a család hatalmát. Homer Simpson a filozófus-királyok ellentéte: nem ahhoz ragaszkodik, ami a legjobb, hanem ahhoz, ami az övé.) Homer még dolgozni is hajlandó, hogy eltartsa a családját, méghozzá egy atomerõmû biztonsági felügyelõjének veszélyes munkakörében, mely munkakör csak még veszélyesebb lesz attól a ténytõl, hogy õ látja el. Az egyik epizódban, amikor Lisa kétségbeesetten szeretne egy pónit, Homer másodállást vállal az ázsiai boltos Apu Nahasapeemapetilon üzletében, hogy megkeresse a póniravalót, ami kis híján az életébe kerül. A család melletti leghathatósabb kiállás a sorozatban az a rész, amelyikben a Simpson család tagjait elválasztják egymástól. Az epizód nem véletlenül Marge, a jó anya képével kezdõdik, amint éppen reggelit és uzsonnát készít a gyerekeknek. Még részletes instrukciókkal is ellátja Bartot és Lisát a szendvicsekre vonatkozóan: A salátát tartsátok külön 11:30-ig. Ezután azonban sorozatos félreértések követik egymást. Homer és Marge gyógyfürdõzni mennek, és sietségükben piszkosan hagyják a házat, mosatlan edényekkel a mosogatóban. Közben az iskolában a gyerekek bajba kerülnek. Bart tetves lett barátja, Milhouse majmától, ami miatt Skinner igazgató felteszi a kérdést: Milyen szülõk engednek meg ilyen lazaságot a fejbõr-higiénia terén? A Simpson szülõk elleni bizonyítékok tovább szaporodnak, amikor az igazgató behívatja Bart húgát. Mivel a cipõjét ellopták az osztálytársai, Lisa sáros lábbal érkezik, és ettõl úgy néz ki, mint egy Dickens-regénybõl kilépett utcagyerek. A szülõi gondatlanság eme jeleivel szembesülve az igazgató értesíti a Gyermekjóléti Bizottságot, amelynek munkatársai maguk is sokkoló élményben részesülnek, mikor hazaviszik Bartot és Lisát a rendetlen házba. A hivatal úgy dönt, hogy Marge és Homer nem alkalmasak szülõknek, és elküldik õket egy átnevelõ tanfolyamra. Közben Bartot, Lisát és Maggie-t a szomszéd család gondjaira bízzák, melynek feje az atyáskodó Ned Flanders. Flandersék testesítik meg a régimódi erkölcs és vallás szerinti tökéletes családot. Barttal ellentétben a Flanders gyerekek, Rod és Todd jó magaviseletûek és engedelmesek. A Flanders család mindenekfelett mélyen vallásos, olyannyira, hogy hitbuzgalom dolgában még a helyi lelkészen, Lovejoy tiszteletesen is túltesznek. Kedvenc idõtöltésük a Biblia olvasása, és amikor Ned felajánlja, hogy bombázósat játszik Barttal és Lisával, arra gondol, hogy a Bibliából vett kérdésekkel fogja bombázni õket. A Flanders szülõk lehet hogy szentéletûek, de szenteskedõk is. Mrs. Flanders mondja: Én nem ítélem el Homert és Marge-ot. Az a bosszúálló Isten dolga. Ned ájtatossága pedig még Lovejoy tiszteletest is kifárasztja, aki egy ponton megkérdezi tõle: Gondolt már esetleg valamelyik másik nagyobb vallásra? Nagyjából mind ugyanaz. Az epizód azonban nevetség tárgyává teszi azt a modern felfogást is, mely szerint a család társadalmi intézményként megbukott, és a mindentudó és mindenható állam beavatkozására van szükség ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön. Amikor Homer kétségbeesetten próbálja telefonon hívni Bartot és Lisát, a következõ hivatalos üzenetet hallja: Az Ön által tárcsázott szám nem elérhetõ. Ön egy gondatlan szörnyeteg. Ki tudja legjobban felnevelni a Simpson gyerekeket? A válasz az, hogy a gyerekeknek az igazi szüleik mellett a helyük nem azért, mert azok erkölcsileg vagy szellemileg 11

12 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L felsõbbrendûek, hanem egyszerûen azért, mert Homer és Marge az a két ember, aki a legõszintébben kötõdik Barthoz, Lisához és Maggie-hez, hiszen az õ saját gyermekeikrõl van szó. Az epizód végén Bart, Lisa és Maggie nagy örömmel visszakerül Homerhoz és Marge-hoz, kiemelve a tradicionalizmus és anti-tradicionalizmus sajátos keverékét, ami A Simpson családot jellemzi. Még akkor is, amikor a sorozat elutasítja a hagyományos valláserkölcsi alapon álló családhoz való visszatérés gondolatát, egyúttal elutasítja a családot meggyengítõ modern állami beavatkozást is. Egy másik szempont, amelybõl a sorozat különleges, hogy a vallás fontos szerepet játszik benne. Gyakran látjuk a családot templomba menni, és az egyik epizódban maga Isten szól Homerhez. A legtöbb amerikai tévémûsorból nem derül ki, hogy az amerikaiak többségükben vallásos, mi több, templombajáró emberek. A Simpson család azonban elfogadja a vallást mint az élet részét Springfieldben. Ha a sorozat ki is gúnyolja a hitbuzgalmat Ned Flanders személyében, Homeron keresztül azt sugallja, hogy valaki járhat úgy is templomba, hogy közben nem kell sem vallási fanatikusnak, sem szentnek lennie. Az egyik epizód, melynek a fõszereplõje Lovejoy tiszteletes, megértõen ábrázolja a lelkipásztori kiégés problémáját. A túlterhelt tiszteletes úgy érzi, eleget hallgatta a hívek problémáit, ezért átpasszolja a feladatot Marge Simpsonnnak, a hallgató hölgynek. A sorozat ugyanúgy kezeli a vallást, mint a családot. A Simpson család nem vallás-párti ahhoz túl cinikus, de amikor a sorozat kigúnyol valamit, azzal egyúttal el is ismeri annak fontosságát. Ugyanez a helyzet magával a kisvárosi élettel. Számos epizódban Springfieldet ellentétbe állítják Capital Cityvel, a közeli nagyvárossal, amelyre Simpsonék aggodalommal tekintenek. A sorozat természetesen kifigurázza a kisvárosi életet, de egyúttal elismeri az erényeit is. Az egyik fõ ok, amiért a diszfunkcionális Simpson család mégiscsak egész jól mûködik, az, hogy egy hagyománytisztelõ kisvárosban laknak. A család életét befolyásoló intézmények nem távoliak vagy idegenek a számukra. A Simpson gyerekek egy közeli iskolába járnak. Az iskolai barátaik nagyrészt ugyanazok, mint az otthoniak. A Simpson szülõknek nem kell megküzdeniük az érdektelen oktatási bürokráciával. Skinner igazgató és Mrs. Krabappel, a tanárnõ talán nem tökéletesek, de amikor Homer és Marge beszélni akarnak velük, elérhetõek. Ugyanez vonatkozik a springfieldi rendõrségre is. Wiggum rendõrfõnök nem valami jó a bûnüldözésben, de a város polgárai jól ismerik, néha még egy-két fánkot is megeszik Homerrel. Hasonlóképpen, Springfieldben a politika is helyi ügy. Mint a Kennedy-akcentus jelzi, Quimby polgármester gyakran demagógként viselkedik, de legalább õ Springfield saját demagógja. Amikor szavazatokat vásárol, elsõ kézbõl, a springfieldi polgároktól teszi. Ha autópályát szeretne építeni a város közepén, és ehhez szüksége van Simpson nagypapa támogatására, akkor Abe kedvenc sorozathõsérõl kell elneveznie az utat. Az atomerõmû szennyezés- és veszélyforrás, de a tulajdonosa Montgomery Burns, Springfield saját iparmágnása és önkényura. Valójában A Simpson család, minden cinizmusa ellenére, mélységesen ódivatú, amikor azokat az idõket idézi, amikor az amerikaiak még úgy érezték, hogy szoros kapcsolat fûzi õket az életüket irányító társadalmi intézményekhez, a családi élet pedig erõs szálak- 12

13 P A U L C A N T O R: K Ö Z Ö S S É G, N A G Y O M Á N Y, F Á N K: A S I M P S O N C S A L Á D kal kötõdött a nagyobb helyi közösséghez. Egy szempontból különösen anakronisztikus a helyi közösség ábrázolása: Springfieldben még a média is helyi ellenõrzés alatt áll. Az még hihetõ, hogy Simpsonék a helyi tévébõl értesülnek a hírekrõl, és hogy a riporter, Kent Brockman köztük él. Még az is elképzelhetõ, hogy a springfieldi televízió gyermekmûsora helyi készítésû, és hogy a házigazda, Krusty bohóc áruházmegnyitókon szerepeljen. De mihez kezdjünk azzal a ténnyel, hogy a világhírû Itchy & Scratchy rajzfilmsorozatot Springfieldben gyártják? Még az Itchy & Scratchy vállalatbirodalom központja is itt található. Így lehetséges, hogy amikor Marge tiltakozni akar a rajzfilmekben látható erõszak ellen, az Itchy & Scratchy fõhadiszállása elõtt tüntethet, anélkül, hogy el kellene hagynia a várost. A springfieldi polgárok közvetlen befolyással lehetnek azokra az erõkre, amelyek az életüket irányítják. A Simpson családban még az az erõ is, amely a legtöbbet tette a helyi kötõdések felszámolásáért az amerikai mindennapi életben a média, helyi ellenõrzés alá kerül. A Simpson családban Springfield úgy jelenik meg, mint egy klasszikus polisz. Pontosan annyira önellátó és autonóm, amennyire egy közösség a modern világban az lehet. Néhány évvel ezelõtt Matt Groening azt nyilatkozta, hogy a sorozat rejtett üzenete ez: azok, akik hatalmi pozícióban vannak, nem mindig az egyszerû emberek érdekeit tartják szem elõtt. A Simpson család a hatalommal szembeni bizalmatlanságról szól, különösen ami az emberektõl távoli hatalmat illeti. A sorozat egy olyan közösséget mutat be, ahol többé-kevésbé mindenki ismer mindenkit (még ha nem is mindig kedvelik egymást). Ennek a régimódi közösségi érzésnek a felidézésével sikerül valamiféle melegséget kicsiholni a posztmodern hûvösségbõl, és ez a melegség az oka a sorozat sikerének. Nem számít, mennyire diszfunkcionálisnak tûnik, a hagyományos család olyan intézmény, amely érdemes a megõrzésre. A megõrzés legjobb módját pedig nem a terapeuta állam távoli hivatalai jelentik, hanem a helyi intézményekkel való kapcsolatok helyreállítása, amiben ugyanaz az elv nyilvánul meg, amitõl a Simpson család maga is mûködik: a sajátunkhoz való ragaszkodás elve, hogy annak tudjuk a legjobban gondját viselni, ami hozzánk tartozik. A helyi kötõdések fontosságát erõsítette meg az az epizód, amely egy utópikus politikai alternatíva lehetõségét vetette fel Springfieldben. Az epizód elején Lisa felháborodik egy helyi rádióállomás által szervezett bulvárvetélkedõn, amelynek eredménye többek között egy utazó Van Gogh-kiállítás felgyújtása. Lisa dühös levelet ír a springfieldi újságnak, melyben kijelenti, hogy: Ma városunk elvesztette a civilizáltság utolsó morzsáját is. Majd Springfield kulturális hiányosságait számba véve, felrója: Van nyolc bevásárlóközpontunk, de nincs szimfonikus zenekarunk. Van 32 bárunk, de nincs alternatív színházunk. Lisa kirohanása felkelti a helyi Mensa-szervezet figyelmét, melynek tagjai Springfield kevés magas IQ-val rendelkezõ polgára (köztük Dr. Hibbert, Skinner igazgató, a Képregényboltos Srác és Frink professzor) meghívják Lisát, hogy lépjen be közéjük. Lisa példáján felbuzdulva Dr. Hibbert kihívást intéz a város életformája ellen: Miért kell olyan városban élnünk, ahol a legokosabbak nem rendelkeznek semmi hatalommal, és a legostobábbak irányítanak mindent? A Mensa-tagok megalakítják a tanult polgárok tanácsát (amit Kent Brockman késõbb intellektuális 13

14 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L juntának nevez), és nekilátnak, hogy megvalósítsák Platón Államának springfieldi megfelelõjét. Elõször is eltávolítják Quimby polgármestert, aki sietve távozik, amint elõkerül a hiányzó lottóbevételek ügye. Ezután, felhasználva a város alapító okiratának egy elfeledett bekezdését, a Mensatagok átveszik a hatalmat. Lisa szerint a bölcsek platóni uralmának lehetõségei beláthatatlanok: Felsõbbrendû intellektusunk segítségével újjáépíthetjük ezt a várost, az értelemre és a felvilágosultságra alapozva. Az új vezetõk azonnal hozzálátnak a közlekedés átalakításához, és betiltanak minden olyan sportot, amely erõszakkal jár. Az intellektuális junta elvont racionalizmusa és jóindulatú univerzalizmusa azonban hamarosan leleplezõdik, és a platóni forradalom kicsinyes vitákba torkollik. Ekkor deus ex machinaként megjelenik Stephen Hawking, a fizikus, akit a világ legokosabb emberének tartanak. Amikor Hawking hangot ad nemtetszésének a Mensa-rezsimmel kapcsolatban, Skinner igazgató ökölharcba keveredik vele. Megragadva az értelmiség megosztottságából fakadó lehetõséget, Homer az ostobák ellenforradalmának élére áll, ezzel a csatakiáltással: Gyerünk, idióták, foglaljuk vissza a várost! Az epizód végén Hawking és Homer együtt isznak Moe kocsmájában, és megvitatják Homer elméletét a fánk alakú univerzumról. Az utópia-epizód jó példa arra, mi A Simpson család fõ erõssége. A sorozat két szinten élvezhetõ: harsány komédiaként és intellektuális szatíraként. A szóban forgó epizód tartalmazza A Simpson család történetének néhány legordenárébb poénját (van egy mellékszál Homer és egy pornófényképész találkozásáról). Ugyanakkor, telis-tele van finom utalásokkal például a Mensa-tagok egy jól felismerhetõ Frank Lloyd Wright-prériházban gyûléseznek. Az utópia-epizód végsõ soron megtestesíti az intellektualizmus és anti-intellektualizmus A Simpson családra jellemzõ keverékét. Lisa elégedetlensége révén ráirányítja a figyelmet a kisvárosi Amerika kulturális korlátaira, de arra is emlékeztet, hogy az egyszerû emberek lebecsülését is túlzásba lehet vinni. A Simpson család az egyszerû ember intellektuális védelmével szolgál az entellektüelek ellenében. Kevesen találták A tiszta ész kritikáját mulatságosnak, de Nietzsche A vidám tudományban úgy érezte, leleplezte Kant humorát: Kant oly módon akarta bebizonyítani, hogy az egész világnak igaza van, amellyel összezavarta az egész világot ez volt a titkos tréfa A tanultak ellenében, az egyszerû emberek elõítéleteinek védelmében írt, de a tanultak, és nem az egyszerû emberek számára. Nietzsche fogalmai szerint A Simpson család túltesz A tiszta ész kritikáján: az egyszerû embert védi az értelmiségiek ellen, de úgy, hogy azt az egyszerû ember és az értelmiségi is megérti és élvezni tudja. Fordította: Mándi Tibor (Paul Cantor az angol irodalom professzora a Virginiai Egyetemen. A cikk alapjául szolgáló írás eredetileg a Political Theory c. folyóirat decemberi számában jelent meg, miután az Amerikai Politikatudományi Társaság 1998-as éves közgyûlésének politika és irodalom szekciójában elnyerte a legjobb elõadásnak járó díjat. A cikket a Prospect Magazine engedélyével közöljük Prospect Magazine, 14

15 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L PRAGMATIZMUS, DEMOKRÁCIA, ANTITOTALITARIZMUS Pápay György A FENYEGETETT DEMOKRÁCIA FILOZÓFUSA: SIDNEY HOOK Amikor a nagy gazdasági válság alatt egy egész seregnyi entellektüel sorakozott fel a sztálinizmus mellé, a Dewey elsõ számú tanítványának számító Sidney Hook körül gyülekezõ kicsiny csoport tartotta elevenen a politikai erkölcsöt az értelmiség köreiben írja a harmincas negyvenes évek amerikai filozófiai életérõl Richard Rorty, a kortárs pragmatizmus nemrégiben elhunyt vezetõ alakja. 1 Bár a dicsérõ szavak hátterében az intellektuális nagyrabecsülésen túl személyesebb vonatkozásokat is sejthetünk (Rorty szülei közeli kapcsolatban álltak Hookkal, s hatására szakítottak az amerikai kommunista párttal), Sidney Hook valóban azon befolyásos értelmiségiek közé tartozott, akik a 20. századi totalitarizmus mindkét válfajával szemben kíméletlen és következetes kritikát gyakoroltak. Az ehhez a szellemi pozícióhoz vezetõ út azonban, akárcsak más ismert gondolkodók esetében (itt elég csupán Arthur Koestlerre vagy François Furet-re utalni), Hook számára sem bizonyult teljesen egyenesnek. Az 1902-ben, brooklyni zsidó családban született Hook a New York-i egyetemen tanult filozófiát, s itt is kapott állást: 1927-tõl az egyetem tanára, 1948 és 1969 között a filozófia tanszék vezetõje. Fiatalon a klasszikus pragmatizmus legbefolyásosabb képviselõje, John Dewey mellett Frederick James Eugene Woodbridge naturalizmusa gyakorol rá jelentõs hatást (ez utóbbi meghatározza gondolkodásának alapvetõen szekuláris jellegét, s szembeállítja a pragmatizmus William James-i, általa misztikusnak tekintett változatával). Érdeklõdése azonban hirtelen fordulatot vesz, s disszertációjának megírását követõen minden energiáját a marxizmus tanulmányozásának szenteli; a pragmatizmus genealógiáját felvázoló Cornel West szerint a harmincas évek elején publikált könyvei (Towards the Understanding of Karl Marx; From Hegel to Marx) a legfontosabb amerikai marxizmus-értelmezések közé tartoznak. 2 A fordulat kontra folytonosság kérdéséhez érdekes adalék, hogy a trockistaként indult, késõbb a neokonzervatív mozgalom élharcosaként ismertté vált Irving Kristol úgy emlékszik vissza, Hook Marxról írott könyvei nem annyira a marxizmus megvilágításaként, hanem inkább John Dewey pragmatizmusába való bevezetésként szolgáltak számára. 3 1 Richard RORTY: Professzionális filozófia, transzcendentalista kultúra = A filozófus az amerikai életben, szerk. és ford. Beck András, Tanulmány Kiadó Pompeji, Pécs, 1995, Lásd Cornel WEST: The American Evasion of Philosophy. A Genealogy of Pragmatism, Macmillan, London, 1989, Irving KRISTOL: Life with Sidney. A Memoir = Sidney Hook: Philosopher of Democracy and Humanism, szerk. Paul Kurtz, Prometheus Books, Buffalo, 1983, 28. A Hookkal egyébként jó viszonyt ápoló Kristol természetesen hozzáteszi, Dewey gondolkodását végsõ soron túlzottan szekulárisnak találta. 15

16 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L Az akadémiai pályafutását eminens Marx-olvasóként kezdõ, a politikai palettán a kommunista párt felé tájékozódó Hook fokozatosan kiábrándul a szocialista eszme gyakorlati megvalósítására tett kísérletekbõl, s erõsödõ gyanakvással szemléli a sztálini Szovjetunió politikáját es moszkvai látogatását követõen, sok más baloldali értelmiségihez hasonlóan, még elismerõen nyilatkozik a forradalom utáni Oroszországról, nem egész egy évtizeddel késõbb azonban a szovjet kommunizmust már éppoly veszélyesnek tartja, mint a fasizmust (az utóbbi nyugat-európai térhódítását részben Sztálin birodalomépítõ politikájával magyarázza) ben megsemmisítõnek szánt bírálatot közöl az engelsi dialektikáról. 4 S ahogy Cornel West megállapítja, a negyvenes évekre oda érkezik meg, ahol Dewey állt; elfogadja Dewey pozícióját, egy fontos különbséggel: Hookban mélyen él az elárultatás és a csalódottság érzése. 5 Ez a csalódottság nem akadályozza meg abban, hogy aktív közéleti szerepet vállaljon, sõt mintha egyenesen erre sarkallná. Bár számos értelmezõ hangsúlyozza, hogy élete végéig kitartott egyfajta demokratikus szocializmus, vagy legalábbis a gazdasági demokrácia eszméje mellett, Hook a harmincas évek második felétõl az alapvetõ politikai-ideológiai törésvonalat már nem a szocializmus és a kapitalizmus, hanem a demokrácia és a totalitarizmus között látja. Úgy véli, sehol a világon nincs tökéletes demokrácia, de ettõl a fogalom még jól használható összehasonlító-értékelõ kontextusban: tökéletes egészség sincs, mégis képesek vagyunk megállapítani, ha valaki egészségesebb vagy kevésbé egészséges másoknál. 6 Elutasítja azt a közkeletû vélekedést, hogy a Szovjetunió a demokrácia egy másik fajtáját képviselné; ahogy késõbb fogalmaz, a demokrácia nem fajta kérdése, hanem fokozati kérdés. A politikai demokrácia gazdasági demokrácia nélkül tökéletlen, de a gazdasági demokrácia politikai demokrácia nélkül lehetetlen. 7 Ezért az amerikai politikai rendszer kritikájánál egyre fontosabbnak tartja annak védelmezését a totalitárius fenyegetéssel szemben. Hooknak az amerikai értelmiségre gyakorolt szovjet befolyás elleni küzdelmét jól példázza a moszkvai pereket vizsgáló bizottság megszervezése. Hook megdöbbenéssel tapasztalta, hogy ugyanazok a liberális körök, amelyek 1933-ban élesen bírálták a Reichstag felgyújtása utáni koncepciós eljárásokat, néhány évvel késõbb nem emelték fel szavukat a Moszkvában lezajlott kirakatperekkel szemben, sõt gyanakvással tekintettek mindenkire, aki az amerikai közvélemény elõtt megkérdõjelezte jogszerûségüket. 8 Ezért amikor a perek egyik fõ vádlottja, az elõbb Norvégiába, majd Mexikóba emigrált Trockij annak adott hangot, hogy szeretné, ha ügyét független bíróság tárgyalná újra, Hook néhány társával együtt vizsgálóbizottság felállítását szorgal- 4 Sidney HOOK: Dialectics and Nature, The Marxist Quarterly április. (Kötetben: Sidney HOOK: Reason, Social Myth and Democracy, The Humanities Press, New York, 1940.) 5 WEST: I. m., Sidney HOOK: The Democratic Way of Life = UÕ.: Reason, Social Myth and Democracy, Sidney HOOK: Are There Two Kinds of Democracy? = UÕ.: Political Power and Personal Freedom, Criterion, New York, 1959, Lásd Sidney HOOK: The Moscow Trials = UÕ.: Out of Step. An Unquiet Life in the 20th Century, Harper & Row, New York,

17 P R A G M A T I Z M U S, D E M O K R Á C I A, A N T I T O T A L I T A R I Z M U S S I D N E Y H O O K mazta. 9 A bizottság elnökének a széles körben elismert és nagy tiszteletnek örvendõ John Deweyt szemelték ki, aki hajlott kora ellenére (ekkor már a hetvennyolcadik évében járt), Hook hathatós közbenjárásának köszönhetõen elfogadta a felkérést. A fokozódó politikai nyomás dacára 10 a Dewey vezette bizottság 1937 szeptemberében Mexikóvárosba utazott, ahol felvették Trockij vallomását. A lefolytatott vizsgálat eredményét Dewey és két munkatársa Not Guilty (Nem bûnös) címmel publikálta. 11 Természetesen felmerül a kérdés, vajon a totalitárius gondolkodásból szintén jelesre vizsgázó, tömeggyilkosságokért éppúgy felelõssé tehetõ Trockij jogi képviseletének vállalása valóban szerencsés lépésnek bizonyult-e Hook és társai részérõl. 12 Hook maga is érzékelte ezt a dilemmát, s visszaemlékezéseiben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ebben az idõben már képtelen volt azonosulni Trockij forradalmi dogmatizmusával, s azt semmivel sem tartotta többre a sztálinizmusnál. 13 De bármit is gondoljunk Hook szándékainak tisztaságáról, vakságáról vagy éleslátásáról, a gyakorlatban a moszkvai perek felülvizsgálata viták kereszttüzébe helyezte a sztálini rezsim szavahihetõségét, valamint a Szovjetunió és az amerikai baloldal viszonyát, s ha teljes áttörést nem is sikerült elérni, sokan ennek hatására hagytak fel a társutas politikával vagy léptek ki az amerikai kommunista pártból. Hook egy idõre a baloldal reformista, antisztálinista köreinek hõse lett, 14 s a széles nyilvánosság elõtt zajló polémia afféle public intellectual -ként is megalapozta hírnevét. Hook a háború után is kitart kérlelhetetlen antikommunizmusa mellett. Több munkájában foglalkozik a demokrácia és a totalitarizmus kérdéseivel, s a Szovjetunióban továbbra is jelentõs fenyegetést lát a szabad világra nézve. 15 Ezért a hidegháború során egyre több kérdésben az amerikai konzervatívokkal kerül közös platformra, ami késõbb intézményes formában is megnyilvánul: a hetvenes évektõl a Stanford Egyetemen 9 Hook önéletrajzi könyvében leírja, az elnevezés, amit hirtelenjében választottak (Committee for the Defense of Leon Trotsky nagyjából a Trockij védelmét szolgáló bizottság ), nem bizonyult szerencsésnek, mert bár a kor bevett szóhasználatát tükrözte, mégis óhatatlanul azt sugallta, hogy a szervezet nem pártatlan, pedig kezdettõl fogva az ügy objektív elbírálására törekedtek. (HOOK: Out of Step, 226.) 10 Hook szerint Dewey éppen annak hatására vállalta el végül a vizsgálóbizottság vezetését, hogy feltûnõen sok ismerõse próbálta hirtelen lebeszélni errõl ebbõl a Kreml áttételes nyomásgyakorlására következtetett, valószínûleg nem alaptalanul (Uo., 228). Késõbb több nyilvános fórumon is kísérletek történtek arra, hogy Deweyt öregnek és szenilisnek állítsák be, amire Logic. The Theory of Inquiry címû könyvének megjelenése adott csattanós választ 1938-ban. 11 John DEWEY Suzanne LA FOLLETTE Benjamin STOLBERG: Not Guilty. Report of the Commission of Inquiry into the Charges Made Against Leon Trotsky in the Moscow Trials, Harper & Brothers, New York, Ezt a kritikát fogalmazza meg például David Gordon Hook 1995-ben kiadott levelezésérõl írott recenziójában (The Mises Review, õsz). 13 Lásd HOOK: Out of Step, Bár nehezen ellenõrizhetõ, de mindenképpen említésre érdemes Hook azon közlése, amely szerint Trockij meggyilkolása után annak titkára, Jean van Heijenoort arról számolt be neki, hogy életének utolsó éveiben Trockij is erõs ellenszenvvel viseltetett iránta, fõként az engelsi és lenini dialektika felett gyakorolt kritikája miatt. (Uo., ) 14 Itt érdemes Rorty korábban is idézett szavaira utalni, valamint az amerikai baloldali gondolkodás történetérõl írott könyvének vonatkozó részére (Richard RORTY: Achieving Our Country. Leftist Thought in Twentieth- Century America, Harvard UP, Cambridge, 1998, 61 64). 15 E tárgykörben született írásainak fontos gyûjteménye a korábban már hivatkozott Political Power and Personal Freedom. Critical Studies in Democracy, Communism and Civil Rights címû kötet. 17

18 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L mûködõ, közismerten konzervatív kötõdésû Hoover Intézet munkatársa lesz. A baloldalon tapasztalható fokozatos népszerûségvesztésének betetõzéseként 1985-ben Ronald Reagantõl megkapja a legmagasabb polgári kitüntetések egyikét, a Szabadságért Elnöki Érdemérmet ben bekövetkezett halálakor neve már a neokonzervatívok dicsõségtábláján szerepel, a baloldalon kevesen foglalkoznak vele, a filozófiai köztudatból is egyre inkább kiszorul. Az amerikai pragmatizmusnak a nyolcvanas kilencvenes évekre tehetõ újjáéledésével párhuzamosan megszületõ áttekintõ monográfiákból többnyire kimarad, az õt személyesen nagyra értékelõ Rortynál is (egyetlen, alapvetõen kritikus hangvételû cikk kivelételével 16 ) csak elszórt utalásokat találunk rá, Cornel West könyvében pedig leginkább a pragmatizmus középsõ generációjának útkeresését, iránytévesztését reprezentálja. Jellemzõ, hogy a pragmatizmussal foglalkozó legismertebb honlapon a róla szóló, egyébiránt érdekes és empatikus elemzés jelentõs részét annak bizonygatása teszi ki, hogy Hook esetében voltaképpen nem beszélhetünk jobboldali fordulatról. 17 A Hook iránti érdeklõdés leáldozásának hátterében azonban nem csupán szûkebb értelemben vett politikai okok állnak. Hook a Dewey által megfogalmazott közéleti filozófusideál szinte tökéletes megtestesítõje, az ilyen filozófus azonban azt kockáztatja, hogy gondolatai fõként saját korához szólnak. Munkásságának jelentõs része olyan mértékben a hidegháborús Amerikához kötõdik, hogy a nagy világpolitikai törésvonalak átrendezõdésével sokat veszített aktualitásából. Halálának dátuma ebbõl a szemszögbõl már-már szimbolikusnak mondható: 1989-ben a szovjet blokk végleg megroppant, s megkezdõdött a kétpólusú világrend felszámolása (érdemes hozzátenni, hogy ebben az évben lát napvilágot Fukuyama híres tanulmánya, az azonos címû könyve alapjául szolgáló A történelem vége, amely már egy új világpolitikai diskurzus nyitánya, valamint Rortytól az Esetlegesség, irónia és szolidaritás, a pragmatizmus új hullámának e fontos dokumentuma, benne az utolsó fogalmi forradalomra tett elhíresült utalással 18 ). Hook életmûvének azonban így is akadnak igen érdekes szeletei, például az alábbiakban közölt A közéleti vita etikája (The Ethics of Controversy), amely eredetileg a The New Leader folyóiratban jelent meg 1954 februárjában, s Hook Philosophy and Public Policy címû tanulmánygyûjteményében is szerepel. 19 Az írás ugyan erõsen a McCarthy-korszakhoz kötõdik, de napjainkban is meglepõen aktuálisnak bizonyul különösen egy olyan országban, ahol egyfajta szellemi hidegháborús hangulat uralkodik. S bár végkicsengését az a tudományba vetett hit jellemzi, melyet Rorty a posztpozitivista tudományfilozófia tanulságai nyomán bírálattal illet Hooknál, 20 a demokratikus vita általa javasolt szabály- 16 Richard RORTY: Pragmatism Without Method = Sidney Hook: Philosopher of Democracy and Humanism. Utánközölve Richard RORTY: Objectivity, Relativism and Truth. Philosophical Papers I., Cambridge UP, Cambridge, Robert TALISSE: Sidney Hook Reconsidered, 18 Lásd Richard RORTY: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, ford. Boros János Csordás Gábor, Jelenkor, Pécs, 1994, 82; valamint Rorty és Fukuyama említett munkáinak bizonyos, az 1989-es változásokkal is kapcsolatba hozható párhuzamaihoz Eric GANDER: The Last Conceptual Revolution, SUNY Press, Albany, 1999, Sidney HOOK: Philosophy and Public Policy, Southern Illinois UP, Carbondale, Lásd RORTY: Pragmatism Without Method. 18

19 P R A G M A T I Z M U S, D E M O K R Á C I A, A N T I T O T A L I T A R I Z M U S S I D N E Y H O O K gyûjteménye így is megfontolásra méltó. Lezárásként pedig érdemes felidézni a Political Power and Personal Freedom mottóját, amely igen jól jellemzi Sidney Hookot, akire minden megítélésbeli különbség ellenére kétségkívül az emberi szabadság megalkuvásmentes szószólójaként fog emlékezni az utókor: Jobb élõ sakálnak lenni, mint döglött oroszlánnak de csak sakálok, nem emberek számára; [ ] akik készen állnak emberként élni, és ha kell, emberként meghalni, azoknak jó esélyük van arra, hogy szabad emberként éljenek, és elkerüljék mind a sakálok, mind az oroszlánok végzetét. Sidney Hook A KÖZÉLETI VITA ETIKÁJA A demokratikus társadalom nem létezhet szabad közbeszéd nélkül. Alapfeltevéseinek egyike, hogy a ténybeli igazság és a politikai bölcsesség sokkal könnyebben elérhetõ eleven eszme- és véleménycsere útján, mint egy önmagát újratermelõ elit megkérdõjelezhetetlen rendeletei révén álljon bár az teológusokból, filozófusokból, politikusokból vagy akár tudományos szakértõkbõl. A történelem során a vita és a heves nézeteltérések mindig a szabad emberek közösségeit jellemezték. E közösségek együttesen meghozott ítéletei, melyek a nyilvános döntésekben nyernek kifejezést, mindig az egészséges nézetkülönbségekbõl fakadó kritikát tükrözik. De ha a demokratikus társadalom nem is létezhet szabad közbeszéd nélkül, annak bizonyos fajtái képesek aláásni magát a demokratikus társadalmat. A politikai élet természetesen nem játék; mégis vannak bizonyos implicit játékszabályai, melyeket szem elõtt kell tartani, hogy a többség által szabadon választott kormányzat ne fajuljon a tömeg zsarnokságává vagy a frakciók diktatúrájává. Azt, hogy a nyilvános vita során mi számít morális szempontból megengedhetõnek és mi nem, egy demokratikus társadalomban az arra való törekvés jelöli ki, hogy minden osztály-, csoport- és egyéni érdek nyíltan és õszintén kifejezésre kerülhessen, mielõtt konszenzusra jutnánk a közös jólét elõmozdítását célzó lépéseket illetõen. Az embernek mint természeti lénynek olyan szükségletei és érdekei vannak, melyek specifikus formája attól a kortól és társadalomtól függ, amelyben él. Az érdekek konfliktusa, illetve az ezen érdekekrõl és a beteljesítésüket szolgáló legjobb módszerekrõl hozott ítéletek konfliktusa elkerülhetetlen egy olyan világban, ahol az erõforrások korlátozottak, az értelem pedig nem tévedhetetlen. A demokratikus eljárás az eddig kigondolt legjobb módszer, amelynek révén az érdekek és az ítéletek konfliktusai erõszak és elnyomás nélkül megoldhatók. A demokrácia éltetõ eleme az eszmecsere, s ahol eszmecsere zajlik, ott a vita is biztosan felüti a fejét. 19

20 K O M M E N T Á R T E N G E R E N T Ú L A vita bizonyos módszerei azonban ahelyett, hogy felfrissítenék, mérget visznek a demokrácia vérkeringésébe. E módszerek jellemzõje, hogy céljuk nem az igazság megállapítása vagy legalábbis annak lehetõ legjobb megközelítése, amennyire a körülmények engedik. Nem a problémák megfontolására törekszenek, hanem személyek diszkreditálására. Figyelmen kívül hagyják vagy eltitkolják a releváns bizonyítékokat. Céljuk, hogy olyan elutasító hangulatot keltsenek, amelyben az uralkodó elképzeléseket megkérdõjelezõ nézetek nem találnak meghallgatásra. Ahelyett, hogy vitára bocsátanák, megtárgyalnák, ütköztetnék vagy összehangolnák a konfliktusban lévõ érdekeket és véleményeket, egy érdeket fanatikus módon közérdeknek kiáltanak ki, egy véleményt pedig az egyetlen lojális véleménynek. Az ilyen eljárások kumulatív hatása, hogy olyan légkört teremtenek, amelyben a demokrácia önjavító mechanizmusai nem mûködnek. A tények ritkán veszik fel a versenyt a szóbeszéddel. A demokratikus rendszer keretein belül egymással legitim vitában álló ellenfelek úgy jelennek meg, mint magának a demokratikus rendszernek az ellenségei. A kölcsönös megbecsülést, amit a demokratikus közösség tagjainak egymás iránt érezniük kellene, a kölcsönös gyûlölet és megvetés váltja fel. Az emberi értelem (ahelyett, hogy új lehetõségek felkutatására használnák a problémamegoldás során) a szûk pártelõnyök biztosításának eszközévé lesz. Még a liberális elme is azt kockáztatja, hogy számítóvá válik, ha túl határozottan a közvetlen célok elérésére koncentrál, anélkül, hogy tekintettel lenne a módszerekre. A legszomorúbb, hogy akik felismerik és elítélik a vita morális szempontból kifogásolható módszereit ha mások alkalmazzák õket, gyakran maguk is élnek velük; így képmutatással tetézik a bajt, megfeledkezve arról, hogy aki egy jó ügy érdekében szemrebbenés nélkül hazudik, az kénytelen lesz folytatni a hazudozást, hogy rajta ne kapják. A közbeszéd szabadságával való visszaélésre seregnyi példát találunk. A törvénybe ütközõ becsületsértéstõl, valamint (nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén) az erõszakra való felbujtástól eltekintve ezek nem szabad hogy bármiféle jogi korlátozás alá essenek. Ugyanis amint jogi korlátozásokat vezetünk be a szándékos hazugságokkal, a rosszindulatú és sértõ túlzásokkal, a mérgezõ gyanúsításokkal és a nyilvánvaló koholmányokkal szemben, azok olyan fegyverekké válnak, amelyek az akaratlanul elkövetett hibákat is büntetik, és akadályozzák a szabad szellemek spontán önkifejezését. Mindent összevetve úgy tûnik, csak az önfegyelem képes elejét venni, hogy a közbeszéd a demokrácia egészségéhez szükséges kritikus szint alá süllyedjen. Az eszmecsere helyes formája által feltételezett önkorlátozás éppen ezért nem pusztán jó modor kérdése: a megfelelõ közerkölcsön múlik. Az általános írástudás korában, amikor mindenki hallótávolságnyira van egy rádiótól, a szavak sokkal jelentõsebb társadalmi tényezõkké váltak, mint valaha. Nem írhatjuk meg a Weimari Köztársaság vagy a Kerenszkij-rezsim, de még a modern Franciaország történetét sem annak figyelembe vétele nélkül, milyen mértékben ásta alá a civil kurázsit és rombolta le a kölcsönös bizalmat a suttogó propaganda, a közszereplõk rágalmazása és a politikai ellenfelekkel szembeni megalapozatlan vádaskodás. A vita totalitárius gyakorlata legalább konzisztens a totalitárius elmélettel. Mind a bolsevik, mind a fasiszta doktrína tagadja, hogy létezik vagy egyáltalán lehetséges olyas- 20

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

Adrámapedagógia több évtizede terjed nálunk is, de az utóbbi másfél évtizedben kialakította

Adrámapedagógia több évtizede terjed nálunk is, de az utóbbi másfél évtizedben kialakította Zalay Szabolcs Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Tanszék, Andragógia Intézet, FEEK, PTE Konstruktivizmus és drámapedagógia Olyan pedagógiáról szeretnék most írni, amely az alkotás örömét adja diáknak

Részletesebben

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével

Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 49 55. Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

Kérdőív a dohányzásról való leszokáshoz.

Kérdőív a dohányzásról való leszokáshoz. Kérdőív a dohányzásról való leszokáshoz. Kérem, alaposan fontolja meg válaszait, hiszen a kérdőív kiértékelése további segítséget nyújthat a sikeres leszokáshoz. A kérdőívet nem szükséges egyszerre kitölteni.

Részletesebben

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok

Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok In Medias Res 2015/1 13, 208 212 Frederick Schauer: A demokrácia és a szólásszabadság határai. Válogatott tanulmányok (Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 650 oldal, ISBN 978 963 295 447 9) Frederick Schauer

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2005 Felelős kiadó: Dr. Semjén Zsolt Nyomdai előkészítés: Színforrás

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Iskolátlanítási kísérletek

Iskolátlanítási kísérletek 504 kutatás közben Iskolátlanítási kísérletek Az elsõ családi iskolázók Ez a cikk arra vállalkozik, hogy vázlatosan bemutasson egy olyan jelenséget, amely Magyarországon ugyan kevéssé ismert, de egyre

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Mindannyiunk tudománya

Mindannyiunk tudománya Mindannyiunk tudománya Wikipédia, avagy élet a szabad információáramlásban Gervai Péter Mi a Wikipédia? Már publikált információk struktúrált gyűjteménye Lexikon, de minden téma lehet, amit a többség jelentősnek

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában KÖZPOLITIKA SÁSKA GÉZA A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában A közoktatás másfél évtizede egyenletes növekedési pályára állt: egyre hosszabb ideig maradnak

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT VÉLEMÉNY ÉS JAVASLAT A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY, VALAMINT A PEDAGÓGUSÉLETPÁLYA-MODELL TERVEZETÉHEZ Készítette: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Postacím: 1088 Budapest,

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010 A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010 A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete Az EIGE éves jelentése 2010 A Europe Direct szolgáltatás

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes

A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes A bizalom infrastruktúrája a vállalkozások együttműködésének biztosítékai Magyarországon Szepesi Balázs, Szabó-Morvai Ágnes Közjó és Kapitalizmus Intézet Műhelytanulmány No. 17. 2009. április 28. Tanulmányunk

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija

AMERIKA HANGJA. Irta: Ehrenburg Uija AMERIKA HANGJA Irta: Ehrenburg Uija Ez év februárja óta a newyorki rádió orosznyelvű híreket közöl; a műsor címe:*» Amerika hangja«. Newyork az új hallgatókhoz fordulva kijelenti:»marshall külügyminiszter

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben