Faiskolai Értesítı. A magyarországi faiskolai szektor áttekintése. 26. szám Különszám január. Geert Hanmstra Wilco van den Berg:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Faiskolai Értesítı. A magyarországi faiskolai szektor áttekintése. 26. szám Különszám 2005. január. Geert Hanmstra Wilco van den Berg:"

Átírás

1 Faiskolai Értesítı 26. szám Különszám január Geert Hanmstra Wilco van den Berg: A magyarországi faiskolai szektor áttekintése

2 A magyarországi faiskolai szektor áttekintése PT 2004/46a Zoetermeer, július Geert Hanmstra/Wilco van den Berg Productschap Tuinbouw, Afteling Marktinformatie en Marktonderzoek Az Európai Faiskolai Szövetség (ENA) megbízásából a Holland Kertészeti Tanács felmérést készített a 2004 év tavaszán csatlakozott Kelet-közép-európai országok faiskolai termesztésérıl. A tanulmány cseh részét kivonatosan már ismertettük a Faiskolai Értesítıben, most a Magyarországról készített tanulmány teljes fordítását (a hibákat nem javítottuk!) tesszük közzé. A tanulmányban közölt adatok néhol hibásak, másutt naivak, de ennek ellenére fontos, hogy a kívülállók hogyan vélekednek rólunk. Az angol nyelven írt tanulmány magyar fordítását a szerzık engedélyével adjuk közre. A fordítást Szafián Zsolt készítette Faiskolai Értesítı 26. szám Különszám január Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (Szombathely, Béke tér 1) az támogatásával Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika 2

3 Összefoglalás A fásszárúakkal foglalkozó Marketing Tanács (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a holland Kertészeti Terméktanácsot (PT), hogy készítsen országjelentést a Cseh Köztársaságról, a Lengyel Köztársaságról és a Magyar Köztársaságról. Ezek az országok 2004 tavaszán csatlakoztak az EU-hoz. Bár a fenti országok jelenleg nem játszanak fontos szerepet a holland faiskolás szektor szempontjából, elképzelhetı, hogy a közeljövıben egyre több külföldi árut importálnak. A jelentésben terméken minden esetben faiskolai terméket, évelıket értünk, az egynyáriakkal ebben a tanulmányban nem foglakozunk. Egy erdıs ország Magyarország természetes vegetációjának meghatározó része erdı. Ennél fogva az erdıgazdálkodás fontos gazdasági tényezı. Ugyanez mondható el a szılı- és gyümölcstermesztésrıl is. Magyarország a kertészeti és mezıgazdasági termékekbıl majdnem önellátó. A magyar faiskolások alapvetıen borúlátóak az EU csatlakozás következményeit illetıen. Általános nézet, hogy az árak nyomottá válnak, a hazai gyümölcs- és szılıoltvány elıállítás csökkenni fog. A dísznövény szektorban a következı pár évben az import növekedésével számolnak. A tıkehiány, a logisztika fejletlensége, a szektoron belüli együttmőködés alacsony szintje, a gyakorlott szakemberek hiánya, a termesztésrıl és a piacról rendelkezésre álló információk kis mennyisége jelentıs mértékben gátolja a faiskolai termesztés növekedését. Ezeken túl még az sem világos, hogy miként változik a törvényhozás és rendeletalkotás az EU csatlakozást követıen. A magyar munkaerı olcsóságából fakadó elınyök szinte teljesen eltőnnek, mivel a termékek lassabban nınek mint a nyugat-európai országokban. A magyar termékek legfıbb elınye az edzettségük. Ez exportlehetıséget ad a helyi termelıknek, de ehhez elıször sokkal szervezettebbé kell tenni a termesztést. Sok apró vállalkozás, másodállásban Az elmúlt években a szabadföldi díszfaiskolai termesztés területe folyamatosan növekedett. Szabadföldi dísznövényeken olyan évelı és fásszárú növényeket értünk, melyek valamilyen díszértéket képviselnek, kerti felhasználásra kerülnek ban 488 vállalkozás foglalkozott ilyen termesztéssel, szemben az 1985-ben számon tartott 260-nal. Az állami tulajdonban lévı vállalatok száma erısen csökkent az elmúlt 20 évben ben az üzemek 65% volt magántulajdonban, míg 2003-ban ez az arány már 90% volt ben a szabadföldi dísznövénytermesztés nyilvántartott területe 921 ha volt. Magyarország kimagaslóan fontos termékcsoportjai a cserjék és a fenyık ben az elıállított összes szabadföldi dísznövény 10 millió darab körül alakult, míg 2003-ban ez a szám 35,5 millió darab volt. 3

4 Sok vállalkozás kevesebb, mint 1 ha-on dolgozik. Ezek elsısorban kis, családi vállalkozások. A szabadföldi dísznövénytermesztéssel foglakozó vállalkozások több mint felénél ez a tevékenység csupán másodállásban folyik. Ezek a cégek így próbálnak meg némi extra nyereségre szert tenni, ahelyett, hogy profibbá tennék termelésüket. Magyarországon csupán 5-6 cég termel 50 ha-nál nagyobb területen. A legnagyobb cég 220 ha-on gazdálkodik. Ez majdnem egynegyede a teljes magyar termelésnek. Van ugyan néhány szövetkezet, de a szövetkezés nagyon csekély a díszfaiskolai termelésben. Azonban ebben a témában már megfigyelhetık a változások. Erıfeszítések történnek egy egységes Terméktanács létrehozására, s a különbözı egyesületek is egyre aktívabbak. A kiskereskedelmi tevékenység is egyre szakszerőbbé válik. Az erdıgazdálkodás és a gyümölcstermesztés is fontos terület Az erdıgazdálkodás nagyon fontos szerepet játszik Magyarországon. Erdıgazdálkodás jelenleg ha-on folyik. Ez Magyarország teljes területének megközelítıen 19%-a. Ezen terület 90%-án lombos erdık találhatók, míg a fennmaradó részen különféle fenyvesek. Közel ha védelem alatt áll, ha ipari célokat szolgál (faanyag termelés). Végül ha turisztikai és szabadidıs tevékenységet szolgál. A gyümölcsfatermelés a faiskolai termelés fontos részét képezi ben 100 vállalkozást tartottak nyilván, mely gyümölcsfákat állított elı, 2003-ban ez a szám 260 volt ben a gyümölcsfákat elıállító vállalatok szinte teljes egészében állami tulajdonban voltak ra ezen vállalkozásokat 95%-ban privatizálták. Az 1985-ben elıállított 4,4 millió gyümölcsfaoltvánnyal szemben, 2003-ban már 7 millió darabot állítottak elı. Körülbelül 150 termelı állít elı szılıoltványt ültetvény telepítés céljából. Tíz évvel ezelıtt még ezen vállalkozások túlnyomó többsége állami tulajdonban volt. Jelenleg 3 szövetkezet mőködik, a többi cég magántulajdonba került. A vállalkozások átlagos mérete 2-3 ha. Több import A faiskolai termékek eladása évrıl évre növekszik. Mivel a hazai felhasználás egyre nagyobb igénnyel lép fel, az import az elmúlt években nagyobb részt képviselt, mint az export. A 90-es évek végén a faiskolai termékek exportja még meghaladta az importét ben ez a trend megfordult, a faiskolai termékek importja 7,3 millió értékő volt, míg az export csupán 7,1 millió ban ez a trend folytatódott. A faiskolai termékek Magyarországra történı importja az elmúlt néhány év alatt az 1999-es 3,6 millió -ról 2003-ra 7,3 millió -ra növekedett. Különösen 4

5 a fák és cserjék importja nıtt. Ezeket a termékeket követik a szaporítóanyagok és a gyümölcsfa oltványok. Hollandia csak kis szerepet játszik A magyar faiskolai piacon Hollandia csak kis szerepet játszik. Elsısorban fenyıféléket és cserjéket tudunk eladni Magyarországra. Ennek a két termékcsoportnak a termelése viszonylag nagy léptékben történik helyben is, és a klímatőrésük is megfelelı. Holland cégek viszonylag kis mennyiségben értékesítenek díszfaiskolai árut. Olaszország sokkal jobban teljesít e tekintetben. A Hollandiából származó áru elsısorban gyümölcsfa oltványokból (32%), sorés parkfákból (14%) valamint díszcserjékbıl és fenyıkbıl áll. Évelıket csak a legritkább esetben szállítanak Hollandiából. A kertészeti árudákba és garten centerekbe ritkán szállítanak holland cégek, a barkácsáruházakba még ritkábban kerül holland áru. A holland import nagyon széttöredezett. A 2 millió értékő holland importot 43 exportır szállítja Magyarországra. A két országban megtalálható fajtaválaszték közti különbségek elsısorban abból adódnak, hogy Hollandiában fıként a termékek díszértéke számít, míg Magyarországon a télállóság a legfontosabb. A nyugat-európai választék számos olyan fajt és fajtát foglal magában, melyek nem viselik el a magyar klímát. A holland kereskedelem Az nem várható, hogy a Hollandiából Magyarországra irányuló export rövid idın belül számottevıen emelkedni fog. A határok most már nyitottak, de az EU csatlakozás elıtt sem voltak komoly problémák az áruk magyarországi exportjával. Az bizonyos, hogy a faiskolai termékek importja növekedni fog a következı pár évben, de hogy ezt Hollandiából érkezik-e, az még nem látható. Az olasz és a német import jobban növekszik, mint a holland. Magyarország exportja folyamatosan növekszik. Ennek a célpontja nagymértékben Hollandia, különös tekintettel a rózsatıre és az erdészeti fákra. A következı export irány Németország, Románia és Oroszország. Nincs közvetítı kereskedelem Magyarországon alig van olyan nagykereskedı, aki faiskolai termékekkel foglalkozna. Egyáltalában, nehéz olyan közvetítıt találni, aki a termelık és kiskereskedık között közvetítene. A kertészeti árudák és a barkácsáruházak közvetlenül a termelıktıl, ill. külföldrıl vásárolnak árukat. Azonban található néhány cash & carry vállalkozás, elsısorban a nagyvárosok környezetében. Ezeknek messze legfontosabb értékesítési irányuk a kertészeti árudákba történı értékesítés. 5

6 Erısödik az a tendencia, hogy a kormányzat a közintézményeknek és az állami beruházásokhoz szükséges árut közvetlenül egy nagyobb helyi termelıtıl vásárolja meg. A kormányzat és az önkormányzatok növekvı problémája, hogy egyre kevesebb az útépítéseknél és közparkok építésénél a növényanyagra költhetı pénz mennyisége. Az egész közterületi növénybeszerzés néhány nagy termelıtıl történik. Erre a piacra külföldi cégek nem is kívánnak belépni, ellentétben a lakossági ellátás piacával. A hazai termék legnagyobb elınye a szívóssága. Az intézményi piac (önkormányzat, közparkok és állami beruházások) fontos a magyar faiskolai termesztés résztvevıi számára. A magyarok szélesedı rétege több faiskolai terméket vásárol A magyar gazdaság az elmúlt években roppant mértékben növekszik. A vásárlások összértéke növekszik, az infláció csökken, még a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb több európai országhoz viszonyítva. Ez olyan helyzetet jelent, amit a vásárlók tulajdonképpen szerethetnének is. De ez nem így van a valóságban. A középosztály nagyon kis részben részesül a javuló gazdaságból, míg a felsı tízezer nagyon sokat profitál belıle. Hosszútávon várható, hogy a jólét ugrásszerően növekedni fog, mely elınyösen fogja érinteni a faiskolai termékek forgalmát. Pillanatnyilag azoknak az embereknek a száma, akik megengedhetik maguknak, hogy növényt vásároljanak nagyon kevés. Gyümölcsfák és bogyósok iránt viszont nagy az igény. A helyzet lassan, de biztosan változik. A magyar lakosság egy része megengedheti magának, hogy faiskolai árut vásároljon, ez a csoport gyakran igen költséges árukat vásárol. A magyarországi árszint nem sokban különbözik a hollandtól, sıt néhány termék még drágább is hoz viszonyítva, 2001-ben több háztartás vásárolt faiskolai termékeket ban a háztartások 27%-a, míg 2001-ben 36%-a jelentkezett vásárlóként. Egy átlagos magyar háztartás 2001-ben 28,1 -t költött faiskolai termékre, ami 18 %-os növekedést jelent az 1996-os 23,9 -hoz képest. Elosztó hálózat Magyarországon körülbelül 300 kertészeti áruda mőködik, ebbıl 100 Budapesten és környékén. Az Oázis az egyike Magyarország kevés árudaláncainak. Az Oázis jelenleg 6 árudával rendelkezik, ebbıl 3 magánkézben van és Budapest területén helyezkedik el, míg a másik 3 franchise rendszerben mőködik. Az árudák száma az elmúlt pár évben növekedett meg. Ez elsısorban a dísznövények iránti érdeklıdés növekedésével magyarázható. Ez a keresletnövekedés nem csupán a nagyvárosok közelében figyelhetı meg, hanem vidéken is, ahol egymás után nyitottak az új árudák az elmúlt pár évben. Magyarországon sok kis lerakat mőködik. A kérdés az, hogy mit is nevezünk garten centernek? Sok termelı alakított ki árusításra alkalmas 6

7 területet faiskolájának területén. Ezekben az árudákban a termelık gyakran alacsony árakon értékesítik saját termékeiket. Ezek az árudák semmilyen piacformálási elképzeléssel nem rendelkeznek. Ezen kis lerakatok legfontosabb problémája az, hogy nagyok kiszolgáltatottak, s a bevételeik is csak szezonális jellegőek. A barkácsáruházak fontos részét képzik a faiskolai termékek piacának. A legnagyobb elınyük ezeknek az áruházaknak, hogy van elegendı forrásuk, melyet az eladás-ösztönzésre tudnak fordítani. Költségvetésükben nagyobb összegek állnak rendelkezésre reklám-kampányokra és egyéb marketing tevékenységekre, mint az egyéni árudáknak. A barkácsáruházakban több külföldi faiskolai áru található, mint az egyéb árudákban. A barkácsáruházak majdnem minden esetben külföldi tulajdonosokkal is rendelkeznek és hajlamosak agresszív piacpolitikát folytatni, rengeteg reklámmal. Mivel ezek az áruházak közvetlen árubeszerzéssel és nagy vásárolt mennyiségekkel dolgoznak, ezért képesek a termékeket a hagyományos értékesítési formák árainál alacsonyabb áron kínálni. 7

8 1. Bevezetés 1.1 Módszer A Faiskolai Marketing Csoport (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a Kertészeti Terméktanácsot, hogy készítsenek el egy tanulmányt a következı országokról: Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország. Noha ezek az országok korlátozott fontossággal bírnak a holland faiskolai termelés számára, nem elképzelhetetlen, hogy a jövıben nagyobb mértékben vásárolnak faiskolai termékeket határaikon kívülrıl tavaszán ezek az országok csatlakoztak az Európai Közösséghez. Faiskolai termékeken ezen jelentésben fás- és lágyszárú évelıket értünk, az egynyáriakkal nem foglakoztunk telén elkészült a Cseh Köztársaságról szóló tanulmány, ezt követi a jelenlegi, Magyarországról szóló jelentés, majd a 2004 nyarán készül el a Lengyelországról szóló jelentés is. Elsıként szakirodalmi kutatatást végeztünk, hogy megismerjük a vizsgált országok általános fejlıdését. Ezen kutatások eredményit foglaljuk össze a társadalmi-, demográfiai-, gazdasági-, politikai viszonyokat valamint az éghajlati- és a politikai változásokat ismertetı fejezetekben. További információkat győjtöttünk a termesztıterület nagyságáról, a termelésrıl az import és az export nagyságáról. Ezeken túl számtalan megbeszélést folytattunk holland exportırökkel, s 2004 áprilisában Magyarországon tájékozódtunk a piaci viszonyokról. Ekkor megbeszéléseket folytattunk a faiskolai termelésben részt vevı vállalkozások és a különbözı szervezetek vezetıivel. 1.2 Éghajlati és földrajzi viszonyok Magyarország Közép-Európában található, hét másik országgal szomszédos. Északon Szlovákia, nyugaton Ausztria, délnyugaton Szlovénia és Horvátország, délen Szerbia, délkeleten és keleten Románia, északkeleten Ukrajna a szomszédja. Az ország elsısorban síkságokból áll, melyeket délnyugat-északkelet irányban egy, a következı hegységekbıl álló hegyvonulat szel át: Bakony, Vértes, Börzsöny, Mátra, Bükk és végül a Zempléni hegység. Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes (1014 m). Az ország felszínének kb. 20%-t erdı borítja. A legtermékenyebb mezıgazdasági területek a folyók közti síkságokon találhatóak. A legfontosabb folyók a Duna, a Rába, a Sió, a Dráva és a Tisza. Magyarország három nagy tóval rendelkezik, ezek a Balaton, a Velencei tó és a Fertı tó, amit Ausztriában Neusiedler See néven ismernek. (Forrás: EVD) Magyarország éghajlata átlagos kontinentális éghajlat, erıs óceáni és mediterrán befolyással, fıként a nedves tavaszi és nyár-eleji idıszakban. A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység magasabb részei 8

9 szubalpin klímájúak. Az Alföld igazi kontinentális éghajlati jellemzıket mutat: forró nyarak, nagyon hideg telek, kevés csapadék és nagy hımérsékletkülönbség a tél és a nyár között es ábra Magyarország térképe Magyarországot a sarkvidéki és a szibériai eredető hidegtıl a Kárpátok védik. Általában elmondható, hogy az országra jellemzıek a hideg, nedves telek, és a meleg nyarak. A januári átlagos középhımérséklet 0 ºC körül alakul a nyugati és délnyugati részeken, míg északkelet felé ez 4 ºC körülire csökken. Hideg teleken a hımérséklet 20 ºC alá is csökkenhet, s Duna vizén jégtáblák jelennek meg. A júliusi átlagos középhımérséklet északnyugaton 18 ºC, míg délkeleten 22 ºC körül alakul. Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva magas, átlagosan évi 2000 óra, a napsütéses órák száma. Az éves csapadék mennyisége nagyon kevés (500 mm/év), de változhat az Atlanti óceán hatásának mértékétıl. A legcsapadékosabb terület a nyugati rész és a Bakony erdıségei ( mm), a legszárazabb területek a Tiszántúlon találhatók (kevesebb, mint 600 mm). A legszárazabb hónap a szeptember (33 mm), így ez a legkedvezıbb idıpont az ország meglátogatására. A legcsapadékosabb hónap a május (72 mm). Télen az országot gyakran borítja be vastag hótakaró. (Forrás: 1.3 Erdıs tájak Magyarország természetes vegetációját különbözı erdık alkották, különösen a Dunántúli-közép-hegység területén és az Alpokalján. A legnagyobb erdıségek a Bakonyban találhatók, majd a Börzsönyben, a Bükkben és a Mátrában. Bár e területek változatossága megmaradt, az erdık összterülete az ország területének 15 %-ára csökkent. Különösen az alacsonyan fekvı síkságról tőntek el az 9

10 erdık. Az alföldi területeket több mint 200 éve mővelik, erdık csak a terület 8%-án maradtak. Ez a mővelés nagymértékben befolyásolja a terület vegetációját. Az Alpokalja nagyrészt tölgyesekkel fedett, de vannak fenyvesek, nyíresek, szillel és kırissel elegyes erdık. A Mecsekre különleges mediterrán flóra jellemzı. A Zselic védett területein még elıfordulnak érintetlen fenyıerdık is. (Forrás: 1.4 Demográfiai jellemzık es tábla: A népesség és a háztartások száma Magyarországon Népesség Háztartások száma Magyarország népessége elején 10,1 millió fı körül mozgott (a táblázatot a KSH, Budapest, bocsátotta rendelkezésünkre, márciusában). A népesség évente néhány tízezer fıvel csökken. A nyolcvanas évek elejétıl a születési ráta a halálozási ráta alatt van, így ez a legfıbb oka a népességcsökkenésnek. Várható, hogy a népesség hamarosan 10 millió fı alá csökken. Borúlátó demográfusok szerint 2050-re a magyar népesség 7,4 millió fıre csökken. Akárcsak a népesség, a ház-tartások száma is egyre csök-ken Magyarországon. Míg 1996-ban 3,8 millió háztartás volt, 2002-re számuk 3,7 millióra csökkent ben a magyar háztartások 26%-a egyszemélyes volt. Össze-hasonlításul ez az arány Hollandiában 34%. Különösen a négyszemélyes ház-tartások száma magas Magyarországon ábra: A magyar 5 vagy több személy 9% 4 személy 23% 10 3 személy 9% 1 személy 26% 2 személy 33% háztartások megoszlása méret szerint, 2002-ben Magyarország fıvárosa Budapest. A fıváros 1.8 milliós lakosságával az ország legnagyobb városa. Budapest mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális szempontból az ország középpontja. Nagyobb városok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Gyır (ld táblázat). A lakosság

11 65%-a él városokban, a maradék 35% pedig vidéken. A legsőrőbben lakott megyék: Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Pest megye. Az átlagos népsőrőség 109 lakos/km 2. (Forrás: EVD) es tábla: Magyarország legfontosabb városai ( 2002) Város Lakosság Budapest Debrecen Miskolc Pécs Szeged Gyır Kecskemét Székesfehérvár Szombathely Szolnok Forrás: Euromonitor A magyar lakosság összetételét tekintve közel 90%-ban magyarokból, 4%-ban romákból, 2.5%-ban németekbıl, 2%- ban szerbekbıl, 0,8%-ban szlovákokból, 0,7%-ban románokból áll. A magyarok 68%-a római katolikus, 20%-a református, 5%-a evangélikus, a fennmaradó 7% pedig más felekezethez tartozik vagy ateista. A magyarok több mint 98%-a magyarul beszél. Az elsı világháborút követı trianoni békeszerzıdés következményeként az ország elvesztette akkori területének 70%-át, s vele a lakosság 2/3-át is. Ennek következménye, hogy közel 3 milliós magyar kissebség él a környezı országokban. Bár pontos kimutatások nincsenek, azért tudni lehet, hogy kb. 2 millió magyar él Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és kb Ukrajnában. Magyar kissebség él még Horvátországban és Ausztriában is. (Forrás: EVD) 1.5 Szociális, gazdasági viszonyok Gazdasági fejlıdés A magyar nemzeti össztermék (GNP) 2003-ban szerény 2,9%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a GNP stagnálása folytatódik a 2002-as 3,3%, a 2001-es 3,8% és a 2000-es 5,2% növekedés után. De nem csak a gazdaság termelése csökken, hanem a szerkezete is átalakult. A gazdaság motorja már nem az ipari termékek exportja, hanem a belsı fogyasztás és az állami kiadások. Az világosan látszik, hogy az effajta növekedés hosszútávon nem kívánatos. A költségvetés hiánya és az irreálisan magas bérek kiegyensúlyozatlan gazdasághoz vezetnek ben a GDP várt értéke 3,2% körül alakul, de elemzık szerint ez nagyon optimista várakozás. Az ÁFA emelés és az inflációs elırejelzések miatt a fogyasztás értékének csökkenésével számolnak. A gazdaság növekedésének hajtómotorjául ismét az export növekedésének kell lennie. (Forrás: EDV) A 80-as évek politikai változásai a gazdaság erıteljes átrendezıdésével jártak. A 90-es években a magyar gazdaság fokozatosan átalakult piacgazdasággá márciusában az akkori kormány gazdaságpolitikai reformokba kezdett. Az 11

12 úgy nevezett Bokros-csomag intézkedéseinek fı céljai a gazdaság stabilizálása, az államháztartás valamint a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése voltak. A magyar lakosság sokat szenvedett a kemény, bár kétségtelenül szükséges intézkedéscsomag hatásaitól. Különösen érzékenyen érintette a megszorító intézkedések miatti belföldi keresletcsökkenés a kis- és középvállalkozásokat. Azonban 1997-ben már megfigyelhetıek voltak a kedvezı változások. A rákövetkezı években a GDP évenként 5%-kal növekedett, csökkent az infláció és a munkanélküliség mértéke. Magyarország a rendszerváltást követıen néhány igen nehéz éven ment keresztül, de most már úgy látszik, hogy a gazdasági növekedés folyamatos. Az elmúlt 5 évben a magyar gazdaság jelentıs mértékben növekedett. További fejlesztések kellenek a tudásalapú gazdaság területén, valamint nagyobb aktivitást kell mutatni a kis- és középvállalkozásoknak a külföldi piacokon. A forint erısödése rontja Magyarország pozícióját a többi országgal szemben. A versenyképesség javítása a 90-es évektıl kezdve minden kormány legfıbb feladatai közé tartozott es tábla: A fogyasztók kiadásai Magyarországon, Hollandiában és Németországban 2002-ben Termékcsoport Magyarország Hollandia Németország Élelmiszer/ nem alkoholos italok Alkohol/ dohányáru Ruházat/ cipı Lakás költségei Háztartási javak + szolgáltatások Egészség + kapcs. szolgáltatások Közlekedés Kommunikáció Szórakozás/ kikapcsolódás Tanulás Szállodai költségek Fogyasztási javak/ szolgáltatások Összesen 100% 100% 100% A privatizáció lebonyolítója, az ÁPV Rt. jelenleg sikeresnek tőnik. Különösen a rendszerváltást követıen volt szükséges a mőködése. Napjainkra az állami tulajdonban lévı vállalatok csaknem elfogytak. A privatizáció eredményeképp a kilencvenes években a GDP 85%-a a magánszektorban termelıdött elejére a 2000 állami tulajdonban lévı vállalatból 1700 magánkézbe került. A magyar kormány úgy döntött, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdoni részt tart fenn 93 vállalkozásban, vagy vétójogot köt ki a stratégiai döntések meghozatalakor. (Forrás: EVD) 12

13 1.5.2 Fogyasztói kiadások A magyarok összehasonlítva a hollandokkal és a németekkel, viszonylagosan sokat költenek élelmiszerekre és italokra, alkoholosra és nem alkoholosra egyaránt. A másik nagy kiadási csoport a közlekedés, melyek az összkiadásuk nagyobb százalékát jelentik, mint a hollandok esetében. Azonban százalékosan a magyarok kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, szolgáltatásokra, lakhatásra, szórakozásra és pihenésre, mint a hollandok 1998 és 2001 között a fogyasztói kiadások évenként 4%-kal növekedtek ben viszont 7%-kal költöttek többet mint a megelızı évben. A GFK kutatásai alapján az derül ki, hogy a magyar fogyasztók 467 millió -t költöttek audiovizuális berendezésekre 2003-ban. Ez 20%-os növekedés az elızı évhez képest. Ezekbıl következtethetı, hogy a fogyasztói kiadások növekednek. A növekedés a vásárlóerı növekedésébıl, a jobb ellátó hálózatból és a fogyasztók birtoklási vágyának növekedésébıl adódik. Csaknem minden magyar háztartásban van színes televízió, több mint felében videó magnó, de csak 15% rendelkezik CD-lejátszóval, s csupán 9%-a DVD lejátszóval ábra: A magán fogyasztói vásárlások éves változása Magyarországon, az elızı évhez képest, %-ban Infláció ábra: Az éves infláció alakulása Magyarországon, %-ban Az infláció 2003-ban 4.7 % volt. A jó élelmiszerellátás, a növekvı verseny, a bevételfüggı támogatások csökkenése, az árszabályozás és a monetáris politika változásai mind azt eredményezik, hogy a jövıben az infláció tovább fog 13

14 csökkenni. A világgazdaság növekedési ütemének stagnálása azt eredményezi, hogy az élelmiszerek, az ipari termékek és a termelési eszközök árai változatlanok maradnak, esetleg csökkenhetnek is. A háztartások által igénybevett szolgáltatások - mint például a hulladékszállítás árai megemelkedtek, s ez a következı években is az inflációt gerjesztı erı lesz Foglalkoztatottság A munkanélküliségi ráta 2003-ban 5,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 2003-ban 0,1 %-kal nıtt. Munkanélküliként magyart tartottak nyilván. Az elmúlt 10 évben ez volt az elsı év, mikor is a munkanélküliek száma növekedett. A munka-nélküliségi ráta 1996-ban 9,9 % volt, és mostanáig évenként folyamatosan csökkent. Az 5,9 % munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb Közép- és Kelet-Európában. A középmagyarországi megyékben, a Dunántúl középsı és nyugati részein a munkanélküliségi ráta 4,3 %, mely az országos átlag alatt van. A magasabb munkanélküliséggel küzdı megyék elsısorban a Dunántúl déli részén és az Északi Középhegységben (7,8%) valamint Észak-Magyarországon (8,5 %) találhatóak. (Forrás: EDV) es tábla: A foglalkoztatottság megoszlása Magyarországon, Hollandiával összehasonlítva, 2002-ben Ágazat Magyarország Hollandia Mezıgazdaság 5,7 2,9 Szolgáltatóipar 25,6 31,3 Építıipar 7,3 6,4 Víz és energiaipar 1,9 0,3 Bank és egyéb pénzügyi szolg. 8,1 16,3 Ipar 24,8 14,0 Bányászat 0,2 0,1 Szállítás 8,0 6,2 Kereskedelem 18,3 19,8 Egyéb 0,0 2,5 Összesen 100% 100% Forrás: Euromonitor Az táblázat áttekintést ad a magyarországi foglalkoztatás ágazatonkénti megoszlásáról, összehasonlítva a hollandiai adatokkal. Hollandiában az emberek nagyobb arányban dolgoznak a szolgáltatóiparban és a banki szférában. Magyarországon az ipar a legfontosabb foglalkoztatási terület A magyar munkabérek Magyarországon 2002-ben egy átlagos havi bér bruttó 400 körül volt. Ez az adat az EIU kimutatásából származik. Az átlagos fizetés tehát kicsit alacsonyabb az olyan országokhoz viszonyítva, mint Lengyelország (440 ) vagy 14

15 Csehország (500 ) Hollandiában 2002-ben egy átlagos havi bruttó jövedelem 2600 körül alakult. A magyarországi minimálbér 2003 elején 210 volt, ugyanezt Hollandiában ban rögzítették ábra: A minimál bér nagysága Európa néhány országában, Euróban A bérek számottevıen alacsonyabbak, mint a legtöbb régi EU tagállamban, és ugyanez mondható el a legtöbb élelmiszer árszintjérıl is. Ha a régi EU tagállamaik árszintjét 100-nak vesszük, akkor Magyarország 46-nak felel meg. Az újonnan csatlakozó tagállamok árszintjeit tekintve Szlovénia és Lengyelország árszintje (66 illetve 55) áll legközelebb az EU átlaghoz A legfontosabb kereskedelmi partnerek A magyar export és import összetétele az utóbbi 15 év sorén szerkezetileg teljesen átalakult, leginkább a legfontosabb vevık és beszállítók változtak, cserélıdtek ki. A kilencvenes évek elején a külkereskedelem egyenlıen oszlott meg a volt KGST és a nyugati országok piaca között. Az azóta eltelt idıben a EU tagállamok helyzete jelentısen javult. Németország messze a legfontosabb exportáló ország, a Magyarországra irányuló teljes export 35%-t tudhatja magáénak. Ez természetesen egyenes következménye a német vállalatok magyar iparba történı fontos befektetéseinek, különös tekintettel az autóipari befektetéseknek. A Hollandiába irányuló magyar export viszonylag állandó, az éves teljes export 5% kerül ide. Az éves magyar import csupán 2-2,5 %-a származik Hollandiából. 15

16 ábra: Az új EU tagországok árszintje, összevetve az EU átlaggal A kilencvenes évek elején elkezdett gazdasági reformoknak köszönhetıen a magyar külkereskedelemben dinamikus fejlıdés figyelhetı meg. A fejlıdést elsısorban az a két tényezı okozza, hogy az országnak nincs, vagy csak kevés saját nyersanyaga van, valamint képes idecsalogatni olyan külföldi vállalatokat, melyek itt állítják elı a nyugat-európai piacra szánt termékeiket. A magyar export a hazai össztermék 50%-át adja, hangsúlyozva a gazdaság nyitott jellegét. A kilencvenes évek elején ez az arány 30% körül volt. A várakozások szerint a növekvı trend folytatódik, s 2005-ben ez az érték már 70% lesz. 1.6 Politikai helyzet Magyarországon Magyarország államformája 1949 és 1989 októbere között szocialista népköztársaság volt. Utána Magyarország olyan független, többpártrendszeren alapuló (az elsı választásokon 30 párt képviselıi indultak) demokratikus országgá vált, ahol a demokratikus és szociáldemokrata értékek egyaránt jelen vannak. A valamikori keleti tömb országaihoz viszonyítva a politikai helyzet egészen stabil. Mióta az elsı demokratikusan választott kormány hivatalba lépett nem került sor elırehozott választásokra. A szomszédos országok politikai fejlıdéséhez képest ez a legnagyobb különbség. A 2002-es választások a Medgyessy Péter vezette szocialista ellenzék (MSZP) gyızelmét hozta, így ı vehette át az irányítást az Orbán Viktor vezette jobb-közép kormánytól. A köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt és a minisztereket a parlament választja. A köztársasági elnököt szintén a parlament választja négyéves periódusra, mely egyszer meghosszabbítható augusztusa óta Mádl Ferenc tölti be a köztársasági elnöki tisztet. A köztársasági elnök szerepe jóformán reprezentatív. (Forrás: 1.7 Mezıgazdaság A mezıgazdaság és a szılıtermesztés Magyarországon történelmileg is a legfontosabb ágazatok közé tartozik. A mezıgazdasági termelés részesedése a 16

17 nemzeti össztermékbıl folyamatosan csökken, az 1988-as több mint 15%-ról 2002-re már csak 4 %-os részesedés maradt. Az ország klimatikus adottságai és termékeny talajai lehetıvé teszik, hogy önellátó legyen a legtöbb mezıgazdasági terménybıl. Magyarország területének csaknem kétharmada termékeny síkság, mely alkalmas gabonafélék, kukorica, rizs, gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére. Ezek mellett jelentıs a cukorrépa és a napraforgó termesztése is. A tejtermelés és az állattenyésztés szintén fontos részt képvisel a mezıgazdasági szektorban. A kommunista rendszer végével a mezıgazdaság szorult helyzetbe került. Az állami támogatások eltőnésével a nagy termelıüzemek nagyobb gondokkal küzdenek. A támogatott évek hozzájárultak ezen üzemeknél a rossz gazdálkodáshoz, a tıke csökkenéséhez, a rövidtávú tervezéshez és a hatékonyság csökkenéséhez. Az állami gazdaságok és TSZ-ek privatizációjának következtében a termelés 1989 és 1993 között 30%-kal csökkent, és különösen a szakképzetlen dolgozók munkanélküliségét hatalmas mértékőre emelte. Az utóbbi tíz év során semmilyen megtakarítás nem képzıdött a mezıgazdasági szektorban. Évekig gondot okoztak az ismétlıdı aszályos évek és az árvizek. Gazdálkodók ezrei mentek tönkre ebben az idıszakban, mert nem voltak biztosítva az idıjárás okozta károkra és természeti csapásokra. A mezıgazdaságban és az erdıgazdálkodásban alkalmazottak száma évrıl évre néhány százalékkal csökken. A magyar Földmővelésügyi Minisztérium 1992-ben kidolgozta az állami tulajdonú földek magántulajdonba adásának rendszerét. Ennek eredményeként a 6,3 millió hektár mezıgazdaságilag mővelhetı terület 60%-a magántulajdonba került. A mezıgazdasági vállalkozások 80%-a 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Ez a tény magyarázza a mezıgazdasági termelés jelenlegi alacsony szintjét. Ma az 1 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat nyilvántartásba veszik. Ezáltal a földek illegális bérbe vételét próbálják megakadályozni. További mezıgazdasági reformok nem várhatóak, a meglévı korlátozások miatt, melyek a kisebb szövetkezetek együttmőködésére valamint a földek eladására vonatkoznak ben kezdıdtek el a tárgyalások Magyarország és az EU között az ország csatlakozásáról. Abban az idıben születtek meg azok a megállapodások, melyek a -csatlakozást követıen egy átmeneti idıszakban korlátozzák a külföldiek földtulajdon szerzését. Ezek hatásai csak május 1. után lesznek érezhetıek. Az EU tagállamainak egyéni gazdálkodói a csatlakozást követıen három évig nem vehetnek termıföldet Magyarországon, külföldi vállalkozások beleértve a közös vállalatokat is- hét évig nem szerezhetnek termıföld tulajdont. A nem mezıgazdasági területek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti idıszak 5 év. 17

18 2. Magyarország és az Európai Unió 2.1 Bevezetés A magyarok 2003 áprilisában szavazták meg az ország EU csatlakozását. A szavazók 84%-a szavazott úgy, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz. Az nyilvánvaló, hogy a csatlakozás számos következménnyel jár mind politikai mind gazdasági tekintetben, de hogy ezek mik is lesznek valójában, még csak ezután lesz látható. Ebben a fejezetben áttekintést adunk a várható változásokról, és egy pillantást vetünk a változások lehetséges következményeire. 2.2 Az EU története A második világháborút követıen egyre nagyobb igény mutatkozott egy Európán belüli együttmőködésre, különösen a nehézipar területén. Az együttmőködés a béke és a gazdasági közösség alapja. Ez volt az oka, hogy 1952-ben létrehozták az európai Szén és Acél Közösséget (ECCS). Ennek az együttmőködésnek a tagjai a következı államok voltak: Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország. Öt év múlva befejezıdött az európai Gazdasági Közösség (EEC) megalapítása. A Római szerzıdés aláírásával közös célként tőzték ki a vámunió létrehozását, a közös agrárpolitikát, az emberek, a tıke és a szolgáltatások szabad áramlásának lehetıvé tételét. Az évek során a résztvevı államok száma nıtt és megállapodás született az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról. A EGK EU-vá történı átalakításával 1993-ban a tagállamok jelezték, hogy az együttmőködés már nem csak gazdasági szinten valósul meg. Következı állomásként kell megemlíteni 1997-et, mikor is tárgyalások kezdıdtek a kelet-európai országok tagságának lehetıségeirıl. Az Euro 2002 év eleji bevezetése lehetıvé tette, hogy számos európai ország ugyan azt a fizetıeszközt használja. 2.3 Csatlakozás az EU-hoz A 10 új tagállam 2004-es csatlakozását követıen a európai Unió teljes belsı piaca hirtelen 75 millió emberrel növekedett. Nyilvánvaló, hogy ez hatással lesz a korábbi tagok helyzetére is. Az EU-hoz csatlakozni kívánó új országoknak alapvetıen három feltételnek kell megfelelniük: 1. A jelölteknek nyugati példán alapuló politikai és demokratikus rendszerrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhessék. 2. A jelölt-országoknak el kell fogadniuk az európai integrációs folyamat céljait, az európai törvényhozást és végre kell hajtaniuk a szabályzatokat (Acquis). 3. A fentieken túl, az országnak keresztül kell mennie egy gazdasági teszten, melynek célja kideríteni, hogy az adott ország képes-e a piacgazdaság 18

19 viszonyai között létezni, képes-e az EU-n belüli piaci erıviszonyokkal megküzdeni. Más szóval stabil makro-gazdasági környezet szükséges. A versenyképesség egyik mutatója lehet, ha megvizsgáljuk azokat a piaci kapcsolatokat, melyeket az ország jelenleg tart fent az EU tagjaival. A legtöbb lehetséges tagjelölt már most is sokat exportál az EU-ba, mely magában pozitív tény. Mégis, az uniós szabályok betartása eredményezheti a versenyképesség csökkenését egy adott területen, például a mezıgazdaság vagy az ipar területein. A bıvítés a piacnövelés lehetıségeinek széles tárházát nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg a lehetséges fenyegetésekrıl sem. Mivel a csatlakozó országok viszonylag szegények, az EU gazdasági ereje aligha fog nıni. Magyarország és a többi csatlakozó ország nem fog rögtön csatlakozni az európai Monetáris Unióhoz, így egy ideig nem vezetik be az Eurot. Idıvel ez megtörténhet, de elıtte az új tagoknak meg kell felelniük számos elıírásnak és feltételnek. Tehát még egy ideig Magyarországon a fizetıeszköz a forint lesz. Úgy tőnik a 10 új ország csatlakozása kevésbé lesz kedvezıtlen hatással a díszfaiskolai termesztésre, mint a mezıgazdaság egyéb területeire. Az élelmiszertermelésben, a növénytermesztésben és a marhatenyésztésben sokkal nagyobb hatással kell számolnunk, s ezek befolyásolják, hogy a közös agrárpolitika milyen irányban haladjon. Íme egy példa arra, hogy milyen változások várhatók a pénzügyi támogatások rendszerében. Az ártámogatás átalakul egyfajta jövedelempótló támogatássá, miáltal a termelık nem kapnak teljes kárpótlást az alacsony árak miatt elszenvedett jövedelem-kiesésért. Ez ideig teljes kárpótlást kaptak. Mivel a díszfaiskolai termesztés nem függ nagymértékben az állami támogatásoktól, ennek is meg lesz a hatása a Holland díszfaiskolai termesztésre. Azonban megnyílik egy olyan piac a díszfaiskolai termékek számára, ahol eddig ezek a termékek ugyan kis szerepet játszottak a mindennapi életben, de a jövıben nagy igény várható. A jövedelmek növekedésével a jövıben a díszfaiskolai termékek iránti igény is növekedni fog ezekben az országokban is. 2.4 Kulcskérdések az EU szerint Az Európai Bizottság az elmúlt év végén készített egy összefoglalót Magyarország erısségeirıl és gyengeségeirıl. Magyarország számos területen nagyon jó eredményeket ért el. A sikeres területek mellett megnevezték azokat is, ahol további erıfeszítésekre van szükség: Politika: a magyar kormány erıfeszítéseinek ellenére a romák helyzete és a korrupció további figyelmet igényel. Gazdaság: Az EU hisz a jól mőködı piacgazdaságban, a stabil makrogazdaság fenntartásában, a gazdasági növekedésben és az infláció megfékezésében. Gyenge pont az adó-hiány növekedése. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy valósítsuk meg az 1999-re és 2000-re kitőzött pénzügyi célokat. 19

20 Egészségvédelem: Sürgıs intézkedéseket kell tenni az egészségügyi ellátórendszer reformjára. A költségvetést konszolidálni kell. Az EU csalódottságának ad hangot, mivel a kormány elhatározta, hogy nem emeli a nyugdíj hozzájárulás mértékét, ezáltal a nyugdíjellátás hosszú távon elégtelenné válik. Környezet: A környezetvédelmi törvények jogharmonizációjában megfigyelhetı fejlıdés nem tükrözi a környezettel kapcsolatos ambiciózus terveket. Fokozott erıfeszítésekre és gyorsaságra van szükség. Példaként hozza vízgazdálkodásról szóló törvényalkotást. Vámeljárás: Az elmúlt két évben csupán kis elırelépés történt ezen a téren. Az EU nagyobb gazdasági hatású vámeljárások kidolgozását szorgalmazza. Törvényalkotás: Az adminisztrációs kapacitás elégséges voltának köszönhetıen az Acquis átvétele és megvalósítása terén elırehaladást tapasztalhatunk. Az állami ellenırzés, a piackutatás és a regionális fejlesztések területei még további erıket igényelnek. Mezıgazdaság: Mindenképpen szerkezeti fejlesztésekre van szükség. Különösen igaz ez a mezıgazdasági vállaltokra, a hús- és tejtermelıkre. Fenntartásukat fejezték ki azzal a törvényi szabályozással szemben, mely a termıföld tulajdonviszonyait szabályozza. A jelenleg hatályos törvények szerint csak magyar állampolgár vásárolhat termıföldet. Külföldi magánszemélyek, bt-k, kft-k nem szerezhetnek tulajdonjogot. A Magyar Kormány szerint szükség van erre a törvényre egy átmeneti, tíz éves periódusban. Az EU szeretné, ha a kormány ehhez a 10 éves idıszakhoz nem ragaszkodna. 2.5 Az EU csatlakozás gyakorlati következményei május 1. után Magyarország az EU belsı piacának részévé válik. A csatlakozás után a határokon történı ellenırzések megszőnnek. Az ezekbe az országokba történı szállítás belföldi szállításnak minısül. Az tagállamok közti ilyen szállításokra azokat a szabályokat alkalmazzák, melyeket még május 1. elıtt alkottak. Elegendı csupán csak egy számlát küldeni a vevınek. Ezen a számlán kötelezı feltüntetni mind az eladó, mind a vevı adóazonosító számát. Az ÁFA és az egyéb fogyasztási adókat nem a határon kell rendezni, ennek kiegyenlítése az illetékes hatóságok felé benyújtott kérelmek alapján, külön irodákban történik. Mivel most számos ország csatlakozik az EU-hoz, lehetıség van arra, hogy külföldi munkaerıt alkalmazzunk. Azonban minden országban vannak erre vonatkozó szabályzások. Hollandiában ez jelenleg egy kiemelt fontosságú téma. 20

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A Fotex Csoport 2009. I-III. havi tevékenységét bemutató jelentését az IFRS elıírásainak megfelelıen készítette

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE Budapest, 2007. január 24. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Felelősségvállaló nyilatkozat Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2005/2006.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK E L N Ö K E E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére Tárgy: A Bábolna Zrt. privatizációja

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország 2002. évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A Fotex Elsı Amerikai-Magyar Vagyonkezelı Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság 2008. I-III. havi gyorsjelentése

A Fotex Elsı Amerikai-Magyar Vagyonkezelı Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság 2008. I-III. havi gyorsjelentése A Fotex Elsı Amerikai-Magyar Vagyonkezelı Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság 2008. I-III. havi gyorsjelentése A Fotex Csoport 2008. I-III. havi tevékenységét bemutató gyorsjelentését az IFRS elıírásainak

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben