Szakvélemény a évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/"

Átírás

1 Szakvélemény a évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének megértése előtt nagyon fontosnak tartjuk kiemelni a törvény megszületésének körülményeit, mert abból vezethető le, hogy szakértői álláspontunk szerint a törvény messze túlmutató hatással bír a törvény I. fejezetében meghatározott hatályossági körön! A törvényalkotó általunk nem igazán érthető és magyarázható szándékától eltérően -, szakértői álláspontunk szerint a törvény joghatálya a Quaestor Értékpapír Zrt., a Hungária Értékpapír Zrt. és a Buda-Cash Brókerház Zrt. valamint azok céghálójában tartozó cégek, bankok valamennyi károsultjának jelenlegi és jövőben várható kárrendezésében jelentés szerepet fog kapni! A joghatály a törvény I. fejezetében megjelölt károsulti kör esetében az elfogadott törvényben foglaltak okán közvetlen jog és kötelezettségként áll fenn, míg az e körön kívül esők esetében az alkotmányosság követelménye alapozza meg, hogy a jogi (peres) eljárások során megalapozottan hivatkozható, az azonos jogok és kötelezettségek közvetett létrejötte. Ezért szakértői álláspontunk szerint okkal és joggal javasolhatjuk a teljes károsulti körnek, a megszületett törvény és annak jövőbeni joghatásai iránti figyelmet! * Szakmai meggyőződésünk szerint, a megszületett új kárrendezési törvény rendelkezései alapján - várhatóan több tízezer károsult részére - kifizetésre kerülő összegek mindhárom befektetési vállalkozó csoport (Quaestor Hungária Budacash és kapcsot cégeik) valamennyi károsultját azonos és/vagy közel azonos jogi feltételek mellett megilleti majd. Szakértői Irodánk ezt a velünk szerződött károsultak esetében peres és nem peres eljárások során szakmai hitünk szerint sikeresen képviselni fogja! * Szakértői Irodánk a törvény által kínált kárrendezési ajánlatot meghaladóan, az általa felépített és képviselt jogi eljárási folyamatokban továbbra is a teljes, a befektetési összeggel megegyező kárrendezést tartja jogszerűnek, azt képviseli. A Szakértői Iroda jogi fellépéseinek tervezetét úgy alakította ki, hogy annak részeként a jelen törvényben foglalt részleges kárrendezést is egy kiemelten fontos kérdésnek tartja, azt a szerződött partnerei érdekében végzett jogi eljárások részének tekinti.

2 * Fontos annak előzetes kiemelése, hogy a szakvéleményünkben foglaltak Szakértő Irodánk álláspontját, a saját jogi eljárásai során követett véleményét tartalmazzák. A szakvéleményünkben foglaltakat irodánk kizárólag segítő szándékkal tette szélesebb körben is közzé, ugyanakkor a szakvéleményünk jogi eljárásokban történő felhasználásához, előzetes és írásos beleegyezésünk nélkül nem járulunk hozzá. Szakértői Irodánk előzetesen elzárkózik minden olyan felszólamlás jogszerűségétől, amelyben bármely magán és/vagy jogi személy, a saját - a későbbiekben esetleg hibásnak bizonyuló - döntésének következményeit a szakvéleményünkben foglaltakra kívánja visszavezetni. A szakvéleményünkben foglaltak tanulmányozása egyben a jogi felelősségünk előzetes kizárásának egyetértő elfogadását is jelenti. Részletes kifejtésünk A évi CCXIV törvény ITT TÖLTHETŐ LE! A Kárrendezési Szabályzat ITT TÖLTHETŐ LE! Szakértői Irodánk összefoglaló szakvéleményt készített a magyar országgyűlés által december 16-án elfogadott - és a köztársasági elnök által december 21-én aláírt majd december 22-én közzétett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló új kárrendezési törvényről (továbbiakban: Törvény) valamint a törvény alapján január 7-én közreadott Kárrendezési Szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) foglaltak kapcsán. Szakértői Irodánk, a szakvélemény elkészítésekor különös tekintettel arra, hogy az elfogadott törvény szövegezése, előírásai döntő részében megegyeznek a korábban közzétett törvénytervezetben foglaltakkal ugyan bővített tartalommal, de követi a törvénytervezetről korábban kiadott előzetes véleményünkben foglaltakat. I. A törvény alkotmányossága 1./ Álláspontunk szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának Alaptörvénybe ütköző, az Alkotmánybíróság döntése szerinti kifogásolt és/vagy megsemmisített fejezetei tekintetében az elfogadott törvény szinte kizárólag a pénzügyi vállalkozások szerepét rendezte oly módon, hogy az várhatóan kiállná egy újabb alkotmánybírósági vizsgálat próbáját, ezért várhatóan de nem kizárható módon az érintett bankok-, pénzügyi vállalkozások tartózkodni fognak egy Alkotmányjogi Panasz benyújtásától. A pénzügyi vállalkozások alkotmányjogi panaszát teljesen kizárni azért nem lehet, mert az elfogadott törvény rájuk vonatkozó részei sem felelnek meg mindenben az alapvető jogi értékeknek. A jogsérelem mértékei azonban azon a határon mozognak, amelyek inkább a szakmai és jogelméleti hibák közé tartoznak, átmeneti jogsérelmet (tulajdonkorlátozást) okozóak ugyan, de súlyukat tekintve nem biztos, hogy elérik azt a szintet, amely a törvény rájuk vonatkozó fejezeteinek az Alaptörvénybe ütközését, így egy sikeres kifogás előterjeszthetőségét is előre vetítenék. Különösen igaz ez annak tükrében, ha az Alkotmánybíróság többségi álláspontjának indoklását vesszük alapul, amely szakértői álláspontunktól eltérően sokkal szűkebben határozta meg a vonatkozó törvényi hely(ek) megsemmisítésének indokoltságát, mint azt akár az Alaptörvényünk, akár a nemzetközi szerződéseink alapján mi indokoltnak találtuk. Az eredmény azért egyezik a 2

3 szakvéleményünkben foglaltakkal, mert ez a szűkebb egyezőség is elég volt az Alaptörvénybe ütközés kimondásához. Egy új törvény esetében, azonban jelentősen növelte a kormány, a Parlament lehetőségeit, a pénzügyi szolgáltatók kötelezettségeinek előírásában. 2./ Minden más vonatkozásban így különösen a jogosultak körének meghatározásában - az elfogadott törvény kizárólag olyan látszat változtatásokat tartalmaz, amelyek a lényegüket tekintve alkalmatlanok az Alaptörvénybe ütközés okainak tényleges kiváltására. Álláspontunk szerint ugyanis továbbra is fennáll, hogy a jogalkotó indokolatlanul (Értsd: elégtelenül és csak látszat indoklással) szűken határozza meg a jogosultak körét. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy bár az államnak nagy a szabadsága abban, hogy mely váratlan és tömegszerűen megjelenő káresemény kapcsán dönt eseti kárrendezésről, de nem emelhet ki egy-egy pénzügyi szolgáltatót, hanem magát az eseményt kell egy ún. homogén csoportként meghatároznia, és abban a körben egységes szabályt alkotnia. Magának a homogén csoport meghatározásának, egyértelmű körülírásának is meg kell felelnie az alkotmányos elvárásoknak. Így nem elég egy csoportot homogén csoportnak nevezni (mint ahogy azt az elfogadott törvény tette), hanem a csoport körülírását úgy kell megadnia, hogy az lefedje az azonos és/vagy közel azonos károsulti kör egészét. Kiemelés az Alkotmánybíróság határozatának indoklásából: Az Alaptörvény XV. cikkének vonatkozásában az indítványozók jogsérelmét éppen az eredményezheti, hogy a Tv. által biztosított kedvezőbb feltételek és körülmények nem terjednek ki az azonos, vagy hasonló helyzetűnek állított más személyekre. Határozott álláspontunk szerint az elfogadott új törvény ezt az ellentmondást nem oldotta fel azzal, hogy az érintett károsulti kört a quaestor kötvények, vagy kötvényként forgalmazott fiktív okiratokon túl, a nem quaestor kötvényekre is kiterjesztette. Az azonos vagy hasonló helyzetűek egy homogén csoportba tartozása sokkal szélesebb kört érint. Ezt közvetve, de nem félreérthető módon maga az Alkotmánybíróság is megállapította azzal, hogy érintettséget mutatott ki a Buda-Cash károsultak részéről a quaestor kötvényeseket érintő törvény kapcsán. E nélkül ugyanis el kellett volna utasítania az alkotmányos panaszukat érintettség hiányában. Márpedig az új törvényi meghatározás továbbra sem vonatkozik a korábban panaszt benyújtókra, így egyetlen Buda-Cash károsultra sem, ezért az érintettségük változatlan voltának megmaradása az alkotmányos kifogás megalapozottságának fennmaradását is egyértelművé teszi! Az Alkotmánybíróság helyesen rámutatott arra is, hogy a homogén csoport kiemelésében ugyan nagy a szabadsága, de nem korlátlan, így indokolnia kell azt is, hogy miért éppen ezt a homogén csoportot emeli ki (a pozitív diszkrimináció indoklása), és azt is, hogy a magukra hagyott károsulti csoportok miért maradtak ki a kárrendezésből (a hátrányosan megkülönböztetés tilalmának elkerülése érdekében). Határozott jogi álláspontunk szerint a törvény 1. fejezetének vonatkozó részei (A törvény hatálya) valamint a Kárrendezési Szabályzat 1-2 pontjainak tételes felsorolása még a legengedékenyebb jogi olvasat mellett sem felelnek meg, a két feltétel egyikének sem. 3

4 Bár a homogén csoport, mint fogalom igen nehezen kodifikálható (írható körül egyértelmű tartalommal), azt is határozott jogi álláspontunkként jelenthetjük ki, hogy a törvény szerinti homogén csoport kijelölése (a törvény 1. és 2. ) sem felelnek meg a jogszerűség elvárásának. Korábbi, hivatalosan is benyújtott szakértői anyagainkban részletesen kifejtettük, hogy jogi státuszát tekintve nincsen különbség az engedélyes, de nem a kibocsájtási engedély és tájékoztató szerint működtetett kötvény, a fiktív kötvény, egy fiktív kölcsönszerződés, vagy az ügyfélszerződések megszegése okán (ügyfélpénzek jogellenes eltulajdonítása, ügyfél értékpapírok engedély nélküli eladása majd az ellenérték eltulajdonítása), stb. keletkezett károkozások között, így azok egy homogéncsoportot képeznek. Valamennyi esetben a kárrendezési jogosultság jogi háttere kizárólag arra vezethető vissza, hogy a pénzügyi vállalkozás az ügyféllel kötött szerződésben foglalt ellenértéket az ügyféltől átvette, de a szerződés szerinti ellenszolgáltatást nem hajtotta végre, helyette az átvett pénzeszközt másra fordította. Szinte minden esetben megállapítható az is, hogy a pénzügyi vállalkozás már a kezdetektől tudta, hogy a szerződéstől eltérő módon fog viselkedni, ezáltal a szerződés semmissége is kimondható, mert az egy jogellenes tevékenység végzésére jött létre. Így a hatályos jog szerint, a semmis szerződés esetén, az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz az ügyfeleknek a befizetett pénzünk (a Ptk. szerinti kamattal Ptk. 6:48. ) visszajár. Mivel a csődbe ment vállalkozás a pénzt visszaadni nem tudja, azzal nem tud az ügyfelek felé elszámolni, ezért álláspontunk szerint minden esetben fenn áll a Befektető-védelmi Alap biztosítottsága (fizetési kötelezettsége), és a kárrendezés szempontjából minden vonatkozó esetet egy homogén csoportba tartozónak lehet és kell (kellene) tekinteni! Álláspontunk szerint az itt leírtaknak azért is van különös jelentősége, mert e körben a törvénnyel szembeni alkotmányos panasz benyújtás biztosan várható, azt megfelelő időpontban és módon szakértői irodánk is meg fogja tenni. QPT (Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) károsultak különleges szabályai A Kárrendezési Szabályzat, a törvény szövegezését meghaladó módon, már egyértelműen rögzíti, felsorolja a kárrendezés általános szabályai szerint, a kárrendezésre jogosultak körét, melyből a QPT károsultjait a Szabályzat kizárta. Így annak nincsen semmilyen előzetes jogi hatása, hogy ez a Szakértői Irodánk jogi álláspontja szerint a törvényből annak bizonytalan megfogalmazása ellenére nem következne, mert a kizárás tényét a Szabályzat egyértelművé tette. Így a QPT Zrt. károsultjait az általános eljárás keretében az Alap el fogja utasítani. Fontos annak kiemelése, hogy irodánk a QPT Zrt. károsult ügyfelei esetében továbbra is vállalja a teljes kárrendezésük érvényesítésének képviseletét a magyar állam, illetve annak érintett szervezetei irányába. Ezen belül képviseli és jogi eljárások indításával (így szükség esetén, megfelelő időpontban az Alkotmánybíróság előtt is) megkísérli annak érvényesítését, hogy minden más károsulthoz hasonlóan a QPT Zrt. károsultjait sem lehet a kárrendezés homogén csoportjából jogszerűen kihagyni. Egyéni bírósági eljárás lehetősége! Ugyanakkor, sajátos módon a Szabályzat 4.14 pontja szerint a kárrendezés abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező 4

5 esetében a kötvény értékpapírszámlán nem került jóváírásra, de a Kárrendezési törvény hatálya alá tartozó követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Az Alap és az Igazságügy Minisztérium álláspontja szerint a QPT Zrt. károsultja előtt a törvény valamint a Szabályzat e pontja nyitja meg a lehetőséget arra (ha a káruk alapja a törvény által preferált kötvénykár), hogy egyenként, a saját irataik alapján bíróságtól kérjék a követelésük megállapítását, pótolva ezzel az értékpapírszámla és az elszámolások hiányát. QPT Zrt. károsultjai számára, a követelés bírósági eljárása a Szabályzat szerint egyedi feladatuk, azt egyenként kell megtenniük. Szakértői Irodánk ezt, a károsultakként beadandó, a követelésük igazolását szolgáló bírósági keresetet nem tudja vállalni. Irodánk, a károsultak által igazolt kárnak az állammal és/vagy szervezeteivel szembeni közös jogi felelőssége érdekében lép fel, így az Alap esetében az Alap által preferált körön kívül maradtak hátrányos megkülönböztetésének tilalmát képviseli mások mellett, mely körbe így a QPT Zrt. károsultjai is beletartoznak. Az Irodánknak adott Megbízási Szerződés nem zárja ki, sőt az önálló fellépést az Alapokkal való elszámolásban külön is elvárja, hogy kifejezetten a QPT Zrt. károsultjának követelését igazoló eljárást indítson a törvényszéken (jogi képviselet megbízása kötelező, és a költségei az általános szabályok szerint fizetendőek), és e feladatra a károsult más jogi képviselőt kérjen fel, bízzon meg! Bár a szakértői Irodánknak nincsen lehetősége betekinteni az érintett cégek könyvelésébe, de aligha lehet nehezebb a felszámolás alatt álló Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. f.a. felszámolójától beszerezni a szükséges adatokat az elszámolásokhoz, mint a Quaestor Értékpapír Zrt. f.a. felszámolójának adatközlését kérni, ahol mintegy 150 milliárd forintnyi értékben a hivatalos nyilvántartásoktól elkülönítetten kezelt fiktív értékpapírok és hozamaik megállapítása. Az pedig biztosan igaz, hogy az adatigénylés semmivel nem lett volna az Alap számára nehezebb, mint amilyen nehéz lesz a bíróságoknak ugyanezt megtennie számos perben külön-külön! Megtakarítható lett volna több száz egyéni per! A felszámolóval való egyeztetés, dokumentumok megkérése az Alap és a felszámoló számára sokkal egyszerűbb lett volna, valamint az Alapnál már rendelkezésre állnak a QKKA részére korában már beadott és az Alap által elfogadott dokumentumok is. Felszámolási eljárás lehetősége! Mivel decemberben 12-én a QPT Zrt. felszámolását is elrendelték, ezért a QPT Zrt. károsultja (a felszámolási eljárásban hitelezői) előtt további lehetőség a hitelezői igénybejelentés benyújtása. E körben is fontos annak kiemelése, hogy a QPT Zrt. esetében az általános felszámolási szabályok az érvényesek, azaz a hitelezői igénybejelentés pénzügyi kötelezettséggel (a követelés 1%-a, de minimum ötezer, maximum kettőszázezer forint) jár, ellentétben a pénzügyi vállalkozásokkal, ez a felszámolás nem mentes a költségvállalástól. Mint arra számos korábbi anyagainkban is többször kitértünk, Irodánk nem tudja vállalni annak felelősségét, hogy az érintett károsultak helyett döntsön arról, hogy érdemes-e a hitelezői igénybejelentést megtenniük, annak költségeit vállalniuk. A befektetési vállalkozások károsultjai esetében ennek eldöntése egyszerű volt, hiszen ott az igénybejelentés csak néhány órás munkát jelentett, míg a károsultaknak további költséget nem kellett vállalniuk, így a hitelezői igénybejelentés benyújtását feltétlenül javasoltuk 5

6 számukra. A QPT Zrt. esetében azonban az általános szabályok az érvényesek, így itt igénybejelentkezés esetében vállalni kell annak költségeit is. A felszámolásokból történő hitelezői megtérülés általános tapasztalat szerint igen alacsony, legtöbbször egyáltalán nem marad vagyon a hitelezők igényeinek még részleges kielégítésére sem, de ez nem minden esetre igaz! Így nem várt esetben az is megtörténhet, hogy az 1%-os költségvállalás mellett azt jelentősen meghaladó kielégítési százalék lesz a felszámolási eljárás vége, amely abban az esetben, ha más módon nincsen megtérülés (Például az Irodánk által vitt eljárások sikertelenül zárulnak itthon és külföldön is), akkor a kár éppen a felszámolás során lett volna eredményesen enyhíthető. A hitelezői igénybejelentés időszakában azonban a hitelezőknek, és az Irodánknak sincsen rálátása arra, hogy lesz e, és ha igen akkor mekkora lesz a megmaradó felszámolói vagyon, és mekkora lesz a hitelezők által bejelentett hitelezői igény együttes nagysága. Kiemelt, például százmilliós követelés esetén ugyanakkor, éppen a költség maximált volta miatt ajánlható a bejelentkezés, mert ott a vállalt költség már ezrelékekben fejezhető csak ki. A felszámolásba való bejelentkezés nem igényel külön jogi képviselőt, azt általában a befektetők önmaguk is megfelelően el tudják végezni. Irodánk még külön díjazás ellenében sem tudja elvállalni a felszámolási eljárásba történő bejelentkezéssel járó feladatok átvállalását. Ugyanakkor a szerződéses ajánlatunkban foglaltaknak megfelelően, a felszámolásban megtérülő kár után, irodánk sikerdíjat sem kér, ha a felszámolási megtérülés időpontja megelőzi az egyéb jogi eljárásunk sikerességéből megtérülő követelést. A felszámolási eljárásba való bekapcsolódás nem sérti az Irodánkkal megkötött szerződésben foglaltakat, azt szerződött partnereink szabadon megtehetik. Véleményünk szerint a hatályos jogszabályokban foglaltak helyes értelmezése nem várja el ún. kárenyhítési kötelezettségként a felszámolási eljárásba való bejelentkezést éppen azért, mert az a károsultaktól újabb, megtérülésében bizonytalan, így további lehetséges kár vállalását is jelentheti. Nem véletlen, hogy a Kárrendezési Szabályzat sem várja el a kedvezményezett körtől, hogy a károsultak jelentkezzenek be a felszámolásba. 3./ Jogi álláspontunk szerint a törvény 6. fejezet 16. paragrafusában részletezett, a kárrendezés összegszerűségének meghatározása önmagában azért nem ütközne az Alaptörvénybe, mert a hárommillió forint feletti károk esetén a kárrendezés alapja (amiből le kell vonni a BEVA által megfizetett összeget valamint a január 1-e óta jóváírt hozamot) a befizetett összeg nyolcvankilenc százaléka lesz csak. Az Alaptörvény sérelme azért következik be, mert a törvény a számítási mechanizmus során egyéb korlátozásokat is tartalmaz, valamint nem foglalkozik azzal, hogy korábban már létezett a QKKA létrehozó törvény, amely annak teljesítésre kötelezett idejét tekintve az Alkotmánybíróság döntése szerinti hatálya megmaradt. Így ugyanis egy szerzett az érintettekre vonatkozó jogszerűségében nem vitatott jog sérülését okozza a törvény előírása, különösen annak 27. -a, mely szerint az ún. Quaestor törvény úgy veszíti hatályát, hogy az Alap elismert tartozásait (melynek ellenértéke a quaestor törvény erejénél fogva átszállt a QKKA tulajdonába, azaz a jogosultak teljesítése megtörtént) nem teljesítette, és ez számunkra nem vitathatóan alkotmányos jogot sért. 6

7 Ide tartozóan nem zárnánk ki annak az előírásnak a jogszerűségét ( bekezdés), hogy a felvett kamatokat (jóváírt hozam), mint megtérülést a számításkor figyelembe kell venni, de ebben az esetben a törvényi szabályozásnak kötelező erővel egyéb feltételeket is szabályozni kellene. Így elő kellene írni a Ptk. szerinti kamat jogszerűségét (semmis szerződés), mellyel indokolt lenne csökkenteni a felvett hozamokat. Fokozza a jogi ellentmondást, hogy megtérült követelésnek nem a ténylegesen megkapott hozamot, hanem a közterheket is magába foglaló hozamot (jóváírt hozam) veszi az Alap figyelembe, pedig az adók, közterhek térülését az államtól kellene az Alapnak visszakérnie, mert az államra is kiterjedően kellene értelmezni a káron szerzett jövedelem tilalmát! A törvény ilyen számítási előírását is hangsúlyozottan jogsértőnek tartjuk, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a törvény és a Szabályzat szövegezését nem lehet másképpen értelmezni. Szabályozást indokolna a csőd beálltakor már lezárt szerződéssel rendelkező (újabb szerződést nem kötő, így kárrendezésben nem részesülő) ügyfelek által felvett hozamok jogi státuszát, annak indoklásával, stb. A törvény 16. paragrafusának 4. bekezdésében foglalt számítási mód szerint a harminc millió forint feletti követeléssel rendelkezők esetében a kárrendezés összegszerűségének meghatározásakor csak harmincmillió forintnyi követelést lehet, mint kárrendezési alapot figyelembe venni, de a levonandó tételek esetében, a jóváírt hozamnál a teljes követelésre, így a harmincmillió feletti követelésre eső jóváírásokkal is csökkenteni kell a kárrendezés összegét. A törvény 16. paragrafusának 4. bekezdésében foglalt számítási módot nehéz bár nem kizárt, hogy a jogalkotónak ez nem volt célja és végül az általunk leírtaktól eltérően értelmezni. Szakértői álláspontunk szerint, amennyiben az Alap, mint jogalkalmazó is ezt a számítási módot találja a törvénnyel egyezőnek a részletszabályok megalkotásakor, úgy szakvéleményünk szerint ez a számítás sem lesz összeegyeztethető az alaptörvénnyel. 4./ Érthetetlen és álláspontunk szerint továbbra is Alaptörvénybe ütköző a tervezet azon elvárása, hogy a harmincmillió forint, mint kárrendezési alapösszeg felső korlátja (16. paragrafus 3. bekezdés) megmaradt a törvényben, de minden indoklás nélkül a kárrendezés feltételeként a teljes, így a harmincmillió feletti követelés valamennyi jogát az Alap számára meg kívánja szerezni (15. paragrafus 4. bekezdés) a jogalkotó. Az ellentételezés nélküli szerződéses követelés semmis. Abban az esetben, ha a harmincmillió forintig tartó kárrendezést tekintenénk ellentételezésnek, akkor pedig az ún. homogén csoporton belüli hátrányos megkülönböztetés tilalma miatti semmisség állna be. Abban pedig szinte az összes alkotmánybíró egyetértett a quaestor törvény alkotmányossági vizsgálatakor, hogy a homogén csoporton belüli hátrányos megkülönböztetés, így különösen az aránytalanul nagy hátrány igazolhatósága esetén a szabályozás az Alaptörvénybe ütköző. Önmagában is Alaptörvénybe ütközőnek tartjuk a harmincmillió feletti károk teljes kizárását a kárrendezéséből. Az alkotmányosság itt is megköveteli az indoklást, ami ebből a törvényből is elmaradt, így álláspontunk szerint nehezen vitathatóan jogsértő! Szakértői álláspontunk szerint az Alaptörvénnyel összeegyeztethető lett volna egy olyan szabályozás, amely a kárrendezés folyamatában a kárendezés alapjául szolgáló összeg 7

8 meghatározásakor egy fokozatosan csökkenő összeghatárokat hoz létre, ami azt jelenti, hogy a károsultak szerepvállalását a kár összegétől függően egyre nagyobb százalékban határozza meg. Ez történt a törvényben akkor is, amikor az első hárommillió forint kárösszegig a számított kárrendezési alap összegét nem kell százalékosan csökkenteni (a csökkentés lenne a károsult szerepvállalása), míg a hárommillió forint és a harmincmillió forint közötti kárnak csak a nyolcvankilenc százaléka vehető figyelembe a kárrendezési alapösszeg meghatározásakor. Itt a tizenegy százalék a károsult szerepvállalása a kárrendezésben. Ugyanakkor a teljes kizárásra vonatkozóan Irodánk a joggal összeegyeztethető indoklást nem igazán tud elképzelni. Az indoklás nélküli hátrányos megkülönböztetés pedig, már éppen az indoklás hiánya miatt is biztosan jogellenes! Az indokláson kívül, egy fokozatosan növekvő károsulti szerepvállalás estében sem alakulhat ki olyan jogszerű előírás, ahol a megosztott teherviselés a károsult, a pénzügyi szolgáltatók és az állam között aránytalanná válna. Nyilván aránytalan minden olyan előírás, amely kizárólagosságot eredményez (ez a száz százalék), de aránytalan az is, ahol a károsult szerepvállalása akár csak egyező lenne a pénzügyi szolgáltatóéval és/vagy az állammal, mert a megosztásnál a teherviselési képességből kell és lehet csak jogszerűen kiindulni. Itt is hangsúlyozni szeretnénk, hogy Szakértői Irodán nem ért egyet a törvényi szabályozással, azt súlyosan jogsértőnek és szakszerűtlennek tartja, ez azonban nem változtat azon a jogi tényen, hogy a jelenlegi kárrendezésre a törvényben és/vagy a Szabályzatban leírtak szerint kerül sor. A kárrendezés alapjául szolgáló kérelem (űrlap) 5. pontja szerinti nyilatkozat elfogadása, azaz a kérelem aláírása és benyújtása azt is jelenti, hogy a kérelem benyújtója teljes körben megismerte és elfogadta a évi CCXIV törvényben foglaltakat. Így mások mellet elfogadta a kárrendezés alapjául szolgáló számítási módszert és azt is, hogy a kárrendezés fejében valamennyi kötvénykövetelését (így a harmincmillió forint feletti teljes követelését) felajánlja, tudomásul veszi a kötvényekhez kapcsolódó valamennyi jog átengedését az Alap számára, a kárrendezés ellenében. Jelen űrlapon a Kárrendezési törvény hatálya alá tartozó kötvényekre vonatkozó teljes követelésemet feltüntettem, és kérem a Kárrendezési Alaptól a évi CCXIV. törvény szerinti kárrendezést, továbbá a Befektető-védelmi Alaptól a évi CXX. törvény szerinti kártalanítást. A kérelemhez készült tájékoztató anyagban foglaltak megismertem, és tudomásul vettem. Mint arra már korábban is rámutattunk - Szakértői Irodánk határozott jogi álláspontja szerint - a Kárrendezési törvény azon kikötése, hogy a Kárrendezés fejében a károsult követelésének azon részét is fel kell ajánlania, amellyel szemben nem nyújt ellenszolgáltatást (ilyen minden harmincmillió forint feletti követelés), Irodánk az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartja. Ennek tényét azonban a törvény, az Alap és a kérelem 5. pontjában leírtak egyértelművé tették, így az jelenleg hatályos és az is marad, amíg a jogszabály ezen előírásait az arra jogosult bírói szervezetek hatályon kívül nem helyezik. Sajnos azt is meg kell erősítenünk, hogy a törvény 16. paragrafusának 4. bekezdésében foglalt számítási mód szerint a harminc millió forint feletti követeléssel rendelkezők 8

9 esetében, a kárrendezés összegszerűségének meghatározásakor ugyan csak harmincmillió forintnyi követelést lehet, mint kárrendezési alapot figyelembe venni, de a levonandó tételek esetében, a jóváírt hozamnál a teljes követelésre, így a harmincmillió feletti követelésre eső jóváírásokkal is csökkenteni kell a kárrendezés összegét. A törvény ilyen számítási előírását is hangsúlyozottan jogsértőnek tartjuk, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a törvény és a Szabályzat szövegezését nem lehet másképpen értelmezni. Tovább fokozza a jogi ellentmondást, hogy megtérült követelésnek itt sem a ténylegesen megkapott hozamot, hanem a közterheket is magába foglaló hozamot veszi az Alap figyelembe, pedig az adók, közterhek térülését az államtól kellene az Alapnak visszakérnie, mert az államra is kiterjedően kellene értelmezni a káron szerzett jövedelem tilalmát! Szakértői Irodánk az ezzel kapcsolatos jogi fellépést megbízói nevében és érdekében megfelelő időpontban megteszi, így e körre is kiterjedően Megbízási Szerződés köt. Azon, harmincmillió forint feletti követeléssel rendelkező károsultaknak, akik a jelen szakvéleményünk III. pontjában leírtak szerint saját kizárólagos felelősségük fenntartása mellett úgy döntenek, hogy a kárrendezés ellenében nem mondanak le a harmincmillió forint feletti követelésükről, az alábbi javaslatunk átgondolására hívjuk fel a figyelmüket. Javasoljuk, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kérelmükre (űrlap 5. pontjának kipontozott része) írják rá az alábbi és/vagy azzal egyező tartalmat megfogalmazó mondatokat; Kérem a jogosultságom vizsgálatát annak tükrében, hogy a kárrendezésem fejében kizárólag a kárrendezés alapjának meghatározásakor figyelembe vett harmincmillió forint értékű követelésemet ajánlom fel, az e feletti követelésemhez tartozó valamennyi jogom megtartása mellett. Amennyiben a károsult az űrlap 5. pontjában megfogalmazott jognyilatkozatot a fentebb közreadott jogfenntartással nyújtja be, úgy az Alap a kérelmet természetesen el fogja utasítani a kérelmet, ugyanakkor az elutasító határozat később, egy jogi eljárásban igazolhatja, hogy a károsult élni kívánt a Kárrendezési Alap szolgáltatásával, és ettől a lehetőségtől kizárólag egy a károsult véleménye szerint az Alaptörvénybe és más jogszabályokba ütköző törvényi szabályozás fosztotta meg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a február 15-i jogvesztő határidőre tekintettel, vélelmezhetően később nem lesz mód a kérelmet, a jogfenntartó rész nélkül ismételten beadni, így a Kárrendezésből az érintettek kimaradnak. Szerződött Partnereink illetve a jövőben Irodánkkal szerződni kívánó azon károsultak esetében, akik saját kizárólagos felelősségük vállalása mellett a jogfenntartást választják, és nem mondanak le a harmincmillió feletti követelésükről és a kapcsolódó jogokról, az itt javasolt eljárást kifejezetten elvárjuk! 5./ Szakértői Irodánk alapvetően egyetért azzal, hogy a kárrendezési jog nem alapjog, így önmagában nem ütközött volna az Alaptörvénybe, ha az állam semmilyen kárrendezést nem tartott volna indokoltnak. Az más kérdés, hogy egy tömeges, a károsultaknak fel nem róható káresemény esetén mind politikailag, mind szakmailag hibás kormányzati döntés lenne a károsultak magára hagyása. Az alapjog hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy a károsultak ne vethessék fel bárkivel szemben, így akár az állammal szemben a kárfelelősség kérdését, ha igazolni tudják a káruk bekövetkeztében valamely fél, akár az állam felelősségét. A kárfelelősség 9

10 megállapítása nélküli kárrendezés ilyen a évi CCXIV törvényben foglalt kárrendezés -. azonban nem alapjog, így az önmagában nem lenne kikövetelhető. Az alkotmányosság sérülése csak azért volt már az elejétől felvethető, mert az állam, elsőként a Széchenyi bank károsultjai esetében, a bank állami tulajdonának erejéig elrendelte a kárrendezést, az állami tulajdon arányára vetítve 100%-os mértékig. Innentől már az elrendelt kárrendezésre hivatkozva alkotmányosság okán felvethetővé vált a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Egy visszamenőleges hatállyal (káreseményt követően) megalkotásra kerülő törvény esetében csak nagyon szűk körben indokolható a jogosultság kizárása (hátrányos megkülönböztetés tilalma). Így álláspontunk szerint a törvény 1. paragrafusa által kizárt károsulti kör, valamint a törvény 3. paragrafusa 3. bekezdésében szereplő a Befektető-védelmi Alap szerinti kizárt kört és a Szabályzat pontjaiban indoklás nélkül meghatározott nem jogosult a kárrendezésre meghatározás, legalábbis részben Alaptörvénybe ütköző, így annak az Alkotmánybíróság által történő megsemmisítése, ilyen értelmű panasz esetében várható. A Szabályzat 2.2-től 2.7. pontjai szerint, a kárrendezésből kizártak különös szabályai Mint arra a évi CCXIV törvény kapcsán fentebb már rámutattuk, Szakértői Irodánk határozott jogi álláspontja szerint a Kárrendezési törvény 3. (3) vonatkozó szakaszai, és így a Szabályzat pontjaiban leírtak sem egyeztethetőek össze az Alaptörvény előírásaival, ezért irodánk nagyon szűk kör kivételével vállalja az érintettek szerződéses képviseletét. Az Alaptörvénynek megfelelő, vagy azzal ellentétes szabályozás nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy a Szabályozás igen részletesen, gyakorlatilag felsorolásszerűen megadja a kárrendezésből kizártak körét, így az e körbe tartozók jelenleg biztosan nem számíthatnak e törvény keretei közötti kárrendezésre mindaddig, amíg annak jogsértő voltát az Alkotmánybíróság és/vagy más erre jogosult bírói fórum ki nem mondja. A törvény és a Szabályzat 2.7. pontjának előírásai szerint A kárrendezés iránti kérelmet benyújtó természetes személy a kérelmen büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a kárrendezésre való jogosultságot kizáró körülmény esetében nem áll fenn. Szakértői Irodánk éppen ezért senkinek nem ajánlja, hogy próba, szerencse alapon valótlan nyilatkozatot adjon be. Ugyanakkor álláspontunk szerint nem sérti meg sem a törvényt, sem a nyilatkozattétel szabályozását, ha az érintettek élnek a törvény, illetve a Szabályzat 2.7. pontjának azon előírásával, hogy; Amennyiben a kérelem benyújtója a kárrendezésre való jogosultságáról egyértelműen nyilatkozni nem tud, a kérelem benyújtására szolgáló űrlapon kérheti a kárrendezésre való jogosultság vizsgálatát annak az oknak a pontos megjelölésével, ami esetében okot adhat a kizárásra.. Szakértői Irodánk minden érintettnek azt javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kérelmet (űrlap) valós tartalommal kitöltve, majd benyújtva az űrlapon kérjék a kárrendezésre való jogosultágának vizsgálatát! Javasoljuk, hogy az űrlapon adják meg tényleges adataikat (munkakör, családi kapcsolat, stb.), valamint a kérelmük indoklásául a kérelemre (űrlap 5. pontjának kipontozott része) írják rá az alábbi és/vagy azzal egyező tartalmat megfogalmazó mondatokat; 10

11 Kérem a jogosultságom vizsgálatát, mert a törvény és a Szabályzat áttekintése során nem érthető a számomra személyemnek esetleges kizárása a kárrendezésből. A munkakörömből, családi viszonyaiból, stb. adódóan még akkor sem tudhattam volna az ügyfelek jogellenes megtévesztéséről, ha szerettem volna betekinteni a befektetési vállalkozás üzletmenetének irataiba. Abban az estben, ha bármilyen kis mértékben is felmerülhetett volna bennem a kétség, hogy a vállalkozás nem a jogszabályok keretei között végzi a tevékenységét, nem kockáztattam volna saját és családom többéves megtakarítását a vállalkozásra bízni! Amennyiben a károsultnál a Szabályzat pontjaiban felsorolt kizárási ok fennáll, úgy az Alap természetesen el fogja utasítani a kérelmet, ugyanakkor az elutasító határozat később, egy jogi eljárásban igazolhatja, hogy a károsult élni kívánt a Kárrendezési Alap szolgáltatásával, és ettől a lehetőségtől kizárólag egy a károsult véleménye szerint az Alaptörvénybe és más jogszabályokba ütköző törvényi szabályozás fosztotta meg. Szerződött Partnereink illetve a jövőben Irodánkkal szerződni kívánó károsultak esetében az itt javasolt eljárást kifejezetten elvárjuk! 6./ Az új törvény, számos korábbi alkotmánysértő elem megtartása mellett sikeresen új, álláspontunk szerint indokolhatatlan és védhetetlen, az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető előírást is tartalmaz. Itt csak kiemelnénk az új törvény utolsó, félmondatos paragrafusát (27. Hatályát veszti a Quaestor törvény.), amely nemes egyszerűséggel megszünteti a Quaestor törvényt). Mindezt teszi anélkül, hogy elrendezné az QKKA valamennyi jogára és kötelezettségére kiterjedően a jogutódlás kérdését. Néhány a jogalkotó számára fontosnak vélt elem tekintetében rendezi a jogok, az adatkezelés átadását az új Alapra, de nekünk úgy tűnik, hogy a jogalkotó számára nem bírt jelentőséggel, hogy a QKKA tevékenysége során számos kötelezettségre is szert tett, perben áll (például irodánkkal), a törvény erejénél fogva az érintett károsultak kötvényei és követelései átszálltak, melyekért ellenszolgáltatást nem kaptak, stb. Mivel az Alkotmánybíróság döntésekor a QKKA törvény egyes fejezeteinek - és azoknak is csak a döntést követő időszakra - vonatkozó megsemmisítését mondta ki, így a törvény 27 paragrafusa több tízezer ember szerzett jogát kívánja visszamenőlegesen megsemmisíteni, amelyre a jogalkotónak szakvéleményünk szerint nincsen jogszerű lehetősége, mely szabályozás határozott jogi véleményünk szerint az Alaptörvénybe ütközik. Szakértői véleményünk szerint egy jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogi személy ilyen módon nem szüntethető meg, annak jogait és kötelezettségeit (jogutódlását) teljes körben rendezni kell! A törvény 27. paragrafusa kapcsán is várható az Irodánk jogi és alkotmányos jogértelmezési fellépése, az irodánkkal szerződöttek érdekében. Összefoglalva:.. A leírtak alapján szinte biztosan állítható, hogy az elfogadott új kárrendezési törvény újabb alkotmánybírósági eljárásokat fog maga után vonni! Megfelelő időben és módon ide értve a törvény szerinti kifizetések teljesülésének lehetőség szerinti megvárását annak érdekében, hogy a törvény szerinti jogosultak érdekei ne sérüljenek -, ez alól a Szakértői Irodánk sem lesz kivétel. 11

12 Vizsgálnunk kell azonban azt is, hogy az alkotmányjogi panaszok benyújthatóságát, a jogosultak körén kívül, a törvényben meghatározott és egyben jogvesztő határidők is befolyásolják, így a két érdek közötti egyensúlyozás lehetősége nagyon korlátozott és külön vizsgálandó. Irodánk már az ún. Quaestor törvény idején is felhívta az idő előtti alkotmányos panaszok beadásának esetleges kockázatára, pedig arra mi sem számítottunk, hogy véleményünk szerint nyilvánvalóan jogsértő módon az alkotmányossági panaszra hivatkozva, eddig következmény nélkül tagadta meg a QKKA, a hatályos törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését. II. Várható-e a törvény ún. teljesedésbe menése? Véleményünk szerint az elfogadott törvényt, az abban foglaltak szerint vélelmezhetően végre is fogják hajtani. A törvény finanszírozási része, mint kifejtettük várhatóan vállalható lesz a kötelezettek számára, így az érintett pénzügyi szolgáltatók várhatóan nem fognak az Alkotmánybírósághoz fordulni. Mások pedig a pénzügyi vállalkozásokat érintő és kifogásolható előírások miatt érintettség hiánya miatt ezt nem tehetik meg. Természetesen ebben a körben sem zárható ki az alkotmányos panasz előterjesztése egy érintett pénzügyi szolgáltató részéről. Az sem zárható ki, hogy valamely pénzügyi szolgáltató tulajdonosa, részvényes a tulajdona tekintetében fennálló érintettségére hivatkozva fordul az Alkotmánybírósághoz, mert egyáltalán nem zárható ki olyan szolgáltatói csőd vagy veszteség bekövetkezte, amely visszavezethető a szolgáltatót érő jelentős akárcsak átmeneti időszakra vonatkozó jelentős tehernövekedése. Nem zárható ki valamely szolgáltató ügyfelének érintettségre hivatkozó fellépése, a szolgáltatójának pénzügyi stabilitásában bekövetkező hátrányos változás okán beálló érintettsége miatt. A kárrendezésből kizártak széles körének, valamint a harmincmillió forint feletti károsultak esetében az Alkotmánybírósághoz fordulása szinte biztosra vehető, de mint azt eddig is mindenki tudta, annak a végrehajtásra semmilyen halasztó hatálya nincsen, így ez elvben nem akadályozza a teljesedésbe fordulást. A jogosultak döntő többsége nyilván fogadni fogja a kárrendezést, a pénzügyi szolgáltatók pedig várhatóan tartózkodni fognak a jogi fellépéstől, így a törvény végrehajtható lesz. Az ún. Quaestor törvény végre nem hajtásának sem a jogi eljárások léte volt a valós oka. A végrehajtás elhalasztása álláspontunk szerint korábban is kizárólag politikai döntéshozói kérdés volt. III. Kinek lesz érdemes élnie a törvényben biztosított kárrendezéssel? Talán ez az a kérdés, amely a legnehezebb helyzetbe hozza az irodánkat, ha segítő szándékunk mellett, szakmailag a legkedvezőbbnek vélt, hasznosítható tanácsot szeretne adni. Itt meg kell ismételnünk a szakvéleményünk bevezetésében foglalt azon fontos figyelemfelhívásunkat, hogy a szakvéleményünkben foglaltak Szakértő Irodánk álláspontját tartalmazzák, melyre való hivatkozást bármely jogi eljárásban, ideértve a szakvéleményben foglaltak felhasználását az érintettek saját döntéseiben oly módon, hogy arra követelést alapozzanak előzetes és egyetértő írásos felhatalmazásunk nélkül nem járulunk hozzá. A szakvéleményünkben foglaltakat 12

13 irodánk kizárólag segítő szándékkal, de az érintettek körében felvethető felelősségvállalás kizárása mellett tette közzé. Szakértői Irodánk előzetesen elzárkózik minden olyan felszólamlás jogszerűségétől, amelyben bármely magán és/vagy jogi személy, a saját, a későbbiekben hibásnak bizonyuló döntésének következményeit a szakvéleményünkben foglaltakra kívánja visszavezetni. A szakvéleményünkben foglaltak tanulmányozása egyben a jogi felelősségünk előzetes kizárásának egyetértő elfogadását is jelenti. A leírtak figyelembevétele és elfogadása mellett, Szakértői Irodánk nem zárkózik el attól, hogy a saját döntések felelős meghozatalához segítő véleményét a károsultak számára közreadja. Mindemellett külön is ki kell emelni, hogy maga a törvény - a korábbinál is jobban - megnehezítse a károsultak saját döntéseinek meghozatalát, mert gyakorlatilag olyan kárrendezési előírást fogadott el, ahol első lépésként egyénenként kell kiszámolni a várhatóan, az egyes károsultak számára meghatározásra kerülő kárrendezési összeget. Ezt megteheti maga a károsult, vagy megvárhatja, amíg a törvény alapján az Alap az őt megillető összegről tájékoztatja. 1./ Első lépésként a törvény eltérően szabályozza több károsulti csoport kötelezettségét. Így megkülönbözteti azon károsultakat, akik már a QKKA törvény alapján korábban bejelentették igényüket a kárrendezésre, és azt az Alap elfogadóan visszaigazolta (törvény 21. paragrafus 2. bekezdés). a.) Az Ő esetükben az új Alap egyszerűen átveszi a QKKA felé benyújtott igényléseiket és a csatolt dokumentumokat, majd az új törvényben meghatározottak alapján tájékoztatja az érintetteket, hogy most milyen összegű kárrendezésre váltak jogosulttá. A jogosultaknak 30 naptári napot biztosít a törvény arra, hogy az Alap által így közölt összeget, annak a korábbitól eltérő, alacsonyabb volta miatt már nem fogadja el (törvény 13 paragrafus 5. bekezdés), a korábbi megállapodástól eláll! A kárrendezéstől való elálláshoz szükséges űrlap ITT TÖLTHETŐ LE! b.) Az új törvény meghatározott körben újabb érintettekre is kiterjesztette a jogosultságot. Ez döntően a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjain belül, egy nem túl nagy körre vonatkozik. Az Ő esetükben nincsen korábban, a QKKA felé benyújtott igénylésük, ezért nekik a törvény 13 paragrafusának 2. bekezdése szerint február 15-ig kell az Alap által kiadásra kerülő kérelmet és az ott megadott dokumentumokat benyújtaniuk. A határidő a törvény erejénél fogva jogvesztő, mely alól csak a bíróságok által hiánypótló ítélet jelent kivételt (15. paragrafus 3. bekezdés). A kárrendezési kérelem benyújtásához szükséges űrlap ITT TÖLTHETŐ LE! c.) Bár a törvény kifejezetten nem foglalkozik ezzel, de a jogszabályból álláspontunk szerint következik, hogy aki, bár jogosult lett volna a QKKA felé igényt benyújtani, de azt bármely okból akkor nem tette meg (elkésett, más megoldásban gondolkodott, stb.) most pótolhatja az egykori késedelmét, vagy megváltoztathatja korábbi álláspontját, és február 15-ig az Alap által kiadásra került űrlapon a kérelmet és az ott megadott dokumentumokat most benyújthatja. A határidő az Ő esetükben is a törvény erejénél fogva jogvesztő, mely alól csak a bíróságok által hiánypótló ítélet jelent kivételt (15. paragrafus 3. bekezdés). Ide tartózhatnak például QPT Zrt. károsultjai, és azok a károsultak is, akik meggondolták magukat, 13

14 és korábban azért nem adtak be a kárrendezési igénylésüket, mert nem akarták a harmincmillió forint feletti összes követelésüket beáldozni, de most a véleményük és/vagy az élethelyzetük megváltozása miatt azt mégis felajánlanák. 2./ Második lépésként a törvény 16 paragrafusában foglaltak szerint mindenkire - személyre szólóan - meg kell állapítani a törvény által ajánlott kárrendezési összeget. Ezt megteheti maga a károsult vagy megvárhatja, amíg a törvény alapján az Alap az őt megillető összegről tájékoztatja Őt. A személyre szóló várható - kárrendezési összeg meghatározás nem túl bonyolult, ezért mindenkinek ajánlani tudjuk, hogy ezt tegye meg! Erre szüksége van azért, hogy a kárrendezéssel kapcsolatos saját döntését meg tudja hozni és/vagy előkészíteni, de szüksége van azért is, mert az Alap által közölt összeg tekintetében ez ellenőrzési lehetőséget is biztosít a számára. A várható kárrendezési összeg értékeléséhez nélkülözhetetlen a saját befektetés ún. bekerülési nagyságának meghatározására. Azért beszélhetünk a bekerülési és nem a hozamígéreteket is tartalmazó összegről, mert a hozam kizárólag a felszámolás alatt álló károkozó cégektől, a felszámolási eljárásban és/vagy a büntető eljárásokban a bűnelkövetőktől követelhető (igen csekély megtérülési eséllyel). Minden más esetben a jog leginkább arra vezethető vissza, hogy a szerződő felek között a szerződés annak tartalma szerint nem jött létre vagy semmissé vált, és így az eredeti állapotot kell és lehet visszaállítani, azaz a károsult kéri a befektetését (és a Ptk. szerint a pénzkövetelésre járó kamatot) és ellenében visszaad minden megszerzett jogosultságát (kötvényt, fiktív kötvényt, stb.). A befektetett összeg és a várható kárrendezési összeg egymáshoz viszonyított aránya, illetve a kettő közötti különbség (fennmaradó kár) határozhatja meg leginkább, hogy milyen döntést érdemes hozni az Alap ajánlata alapján. 3./ Harmadik lépésként kizárólag saját felelősségünkre meg kell hoznunk a saját döntésünket a kárrendezéssel összefüggésben. A saját döntésünket a legtöbb esetben döntően meghatározza a 2. lépésben kiszámolt, meg nem térülő kárunk nagysága, a befektetésünk és a megtérülő kár egymáshoz viszonyított aránya. De mégsem ez az egyetlen ok! Döntésünknél figyelembe kell vennünk a saját pénzügyi helyzetünket, és a kárrendezés során az Alap által kínált összegnek a pénzügyi lehetőségeinkre való kihatását. Döntésünknél figyelembe kell vennünk, hogy a kárrendezés ajánlata elvben bár erre a QKKA törvényi érvényesülése rácáfolt egy biztos megtérülést jelent annak mértékéig, míg egy peres eljárás, bármennyire is hisszük az igazunkat ún. perkockázattal jár, biztos megtérülésként nem lehet figyelembe venni. Döntésünknél figyelembe kell vennünk, hogy a kárrendezési ajánlat elfogadása, a meg nem térülő kárunk esetében, jelentősen megnöveli a perkockázatot, mert a törvény 15 paragrafus 4. bekezdés értelmében a kárrendezés elfogadásával a károsult az összes követelésével összefüggésben lemond (illetve átadja azt az Alapnak) minden követeléséről, így a peres követeléseiről is. Szakvéleményünk szerint ez a törvényi előírás a meg nem térülő károk, valamint a bűncselekménnyel okozott károk 14

15 tekintetében jogszabályba és az Alaptörvénybe ütköző, de ezt egy nehéz és hosszadalmas jogi eljárásban kell igazolni, amelynek kimenetele külön peres és/vagy jogi kockázattal jár. Döntésünknél figyelembe kell vennünk, hogy részesei voltunk-e a QKKA törvény kedvezményezettjeinek. A törvény ugyanis hátrányos előírásokat tartalmaz a korábbi Quaestor törvény jogosultsági előírásaihoz képest. Jelentős (negatív) változás, hogy a tényleges kárrendezési mérték százalékos aránya a befektetőket ért kárhoz viszonyítva érintettekként eltérő mértékben, de minden esetben hátrányos lesz. Ugyanakkor az érintettség szakvéleményünk szerint - elvben jogi utat nyit a két összeg közötti kárnak felvethetősége terén. Az itt leírtaknak a döntéseinkre kiható hatása mellett az alábbi általános véleményünkkel szeretnénk segíteni, de nem a károsultak helyett eldönteni saját döntéseik meghozatalát. a.) Legegyszerűbb azon károsulti kör számára megfogalmaznunk a véleményünket, akiket a törvény kizár a kárrendezésből. A kizárás oka lehet az, hogy a törvény 1 és 2. paragrafusaiban meghatározott hatály rájuk nem terjed ki, de lehet az is, hogy a törvény 3. paragrafusának 3. és 4, bekezdései a kárrendezésből őket indokolatlanul kizárja. Ide tartoznak mások mellett a Buda-Cash csoport károsultjai, a Hungária Értékpapír Zrt. és a hozzá kapcsolódó cégcsoport vállalkozásai (Pld. Biztonság Trade Kft., kivéve a kötvénykárosultakat), és a Quaestor csoport nem kötvényes károsultjai is. Az Ő esetükben a kárrendezési törvény semmilyen alternatívát nem kínál, így számukra a véleményünk szerinti kívánatos eljárás a teljes kár (befektetési érték és Ptk. szerinti kamat) jogi úton való követelése. Ennek jogalapja lehet a közvetlen károkozóval való polgári és/vagy bűntető eljárásban való fellépés és a felszámolásba való bekapcsolódás. Véleményünk szerint kizárólag ebben a körben való fellépés a kárunk megtérülésében nem elégséges. További jogalap lehet az állammal szembeni, a kár bekövetkeztében igazolható vétkes állami felelősség felvetése, ami vezethet a teljes kár megtérüléséhez is, de egy bonyolult, hosszú, akár nemzetközi jogi eljárás szükségességét is felvethető eljárásra kell, nagyon magas szaktudás mellett számolni. Végül jogalapot teremthet a Széchenyi Bankban valamint a Kárrendezési Alap által nyújtott kárrendezésből való kizárás jogsértő voltának alkotmányossági és/vagy bírósági eljárásban való kimondása. Ez utóbbi is magas jogi felkészültséget vár el a károsult jogi fellépésétől. Ilyen károsulti képviseletet nem csupán a Szakértői Irodánk és a velünk szerződött Ügyvédi Iroda lát el, hanem számos más jogi iroda is, de valamely felkészült képviselet kiválasztása feltétlenül indokolt. b.) A következő károsulti csoportba tartoznak azok a károsultak, akiknek a kárrendezési Alap által ajánlott kárrendezési összeg és a befektetési érték közötti arány meghaladja a hetven százalékot. Véleményünk szerint egy hetven százalékot meghaladó biztos megtérülés esetén az Alap ajánlatának elfogadása akkor is kívánatos, ha a törvényi előírás 15

16 szerint ennek ellenében le kell mondanunk valamennyi követelésünk felvethetőségéről. Szakvéleményünk szerint ekkor sem kell végleg lemondanunk a meg nem térült kárunkról, mert okkal vélelmezzük, hogy felkészült jogi munka mellett a meg nem térült kárunkkal kapcsolatos peresítés lehetőségéről való törvényi lemondatás semmissége jogi eljárásban kimondatható, érvényteleníthető, így a további peres eljárás lefolytathatósága előtt megnyílik az út. Ugyanakkor az is igaz, hogy előfordulhat az az eset is, hogy végül a károsultak esetében sikerül elérni a teljes kárrendezést, de az Alap ajánlatát elfogadókra ez azért nem terjed ki, mert Ők a kapott és a teljes kárrendezés közötti különbség jogát átadták a Kárrendezési Alapnak a részleges kárrendezés fejében, és nem sikerült kimondatni a lemondás érvénytelenségét. Ebben a körben, az immár fokozott peres kockázat melletti meg nem térült kár tekintetében a jogi eljárás melletti döntés indokoltságaként a különbség tényleges összegszerűségének meghatározása is szükséges. Nyilván értelmetlen a jogi eljárás költségeit (egy kockázati közösségben bármennyire is kedvezőek azok) vállalni, ha a költségek aránya a perben megnyerhető maximális térülés 30-40%-át meghaladják. És biztosan érdemes a jogi eljárás melletti döntés, ha a maximális értékében garantált költségek aránya 10 % alatt van a maximálisan elérhető térüléstől. c.) A következő károsulti csoportba tartoznak azok a károsultak, akiknek a kárrendezési Alap által ajánlott kárrendezési összeg és a befektetési érték közötti arány 30 és 70 százalék között van. Talán kimondható, hogy az Ő döntésük meghozatala a legnehezebb. Egy harminc százalékos, biztos megtérülés nem nevezhető jelentéktelennek, ugyanakkor a meg nem térülő kár hetven százalékos mértéke már igen jelentős. Szakvéleményünk szerint ekkor sem kell végleg lemondanunk a meg nem térült kárunkról, mert okkal vélelmezzük, hogy felkészült jogi munka mellett a meg nem térült kárunkkal kapcsolatos peresítés lehetőségéről való törvényi lemondatás semmissége jogi eljárásban kimondatható, érvényteleníthető, így a további peres eljárás lefolytathatósága előtt megnyílik az út. Ugyanakkor itt is igaz, és itt már fokozott veszteséget okozó lehet az az eset is, hogy végül a károsultak estében sikerül elérni a teljes kárrendezést, de az Alap ajánlatát elfogadókra ez azért nem terjed ki, mert Ők a kapott és a teljes kárrendezés közötti különbség jogát átadták a Kárrendezési Alapnak a részleges kárrendezés fejében, és nem sikerült kimondatni a lemondatás érvénytelenségét. Ebben a körben, az immár fokozott peres kockázat melletti meg nem térült kár tekintetében a jogi eljárás melletti döntés indokoltságaként a különbség tényleges összegszerűségének meghatározása is szükséges. Itt azonban vélelmezhető, hogy a legtöbb esetben érdemes lesz a jogi eljárás melletti döntés, mert egy korrekt jogi ajánlat esetében a maximális értékében garantált fix költségek (sikerdíj nélkül) aránya várhatóan 10 % alatt kell, hogy maradjon a maximálisan elérhető térüléssel összevetve. Ebben a körben fokozottan igaz, hogy abban az esetben, ha a peres eljárás maximált fix költsége (sikerdíj nélkül) eléri és/vagy meghaladja a várható megtérülés 20%-át akkor csak alapos indok mellett érdemes a jogi eljárás melletti döntés, mert az eljárás jogi kockázata megnövekedett. 16

17 Itt a saját stabil a kárrendezéstől csak kismértékben függő pénzügyi háttér indokolhatja azt is, hogy a 30-40%-os térülés esetén a károsult a kárrendezési ajánlat visszautasítása mellett döntsön azért, hogy a teljes kárrendezésben bízva, a meg nem térülő kár egésze tekintetében a joglemondás elfogadása okán keletkező fokozott jogi kockázat ne merüljön fel! d.) Az utolsó károsulti csoportba tartoznak azok a károsultak, akiknek a kárrendezési Alap által ajánlott kárrendezési összeg és a befektetési érték közötti arány 30 százalék alatt marad. Általában ebbe a körbe tartozóak döntően a harmincmillió forint feletti károsultak tartoznak. Amennyiben az e körbe tartozó károsultak egyedi pénzügyi hátterük ezt lehetővé teszi, véleményünk szerint csak nagyon indokolt esetben érdemes a kárrendezési ajánlatot elfogadniuk. Szakvéleményünk szerint az ajánlat elutasítása melletti döntés megfontolásának itt kettős indoka is van. Egyrészt a biztos megtérülés aránya a teljes befektetéshez viszonyítva ebben az esetben elenyésző, míg a joglemondás jogi kockázata és annak kihatása a teljes követelésre már indokolatlanul magas kockázatemelkedéshez vezet. Másrészt a harminc millió forint feletti, ellentételezés nélküli joglemondatás jogsértő, semmis voltának jogi úton való igazolhatósága sokkal jobban valószínűsíthető, mint a részleges ellentételezéssel szembeni jogátadás elvárása. Így ebben a körben a joglemondatás kockázat növelési hatása kisebb. Az Alap ajánlatának elutasítása melletti döntés esetén is javasoljuk, hogy a korábban már részletesen leírtak szerint az érintettek adják be igényüket az Alaphoz azzal, hogy a követelésükről csak a kárrendezés során, annak alapjaként figyelembe vett harmincmillió forintnyi követelésük tekintetében mondanak le a követelésükről, az azt meghaladó követelésükhöz kapcsolódó valamennyi jogukat, így a peresítési jogaikat is maradéktalanul meg kívánják tartani. A kérelmen szereplő fenti kitétel biztosan a kárrendezés elmaradását fogja eredményezni, ugyanakkor egy későbbi peres eljárás során kedvező lehet annak okirati igazolása, hogy a károsult élt volna a kárrendezéssel, ha az jogsértő módon nem tartalmazta volna az ellentételezés nélküli követelésekről való kötelező lemondást, mint kitételt. Partnereink kérésére megerősítjük, hogy a Kárrendezési Ajánlat elfogadása esetén, a kárrendezéssel meg nem térült követelésük képviseletét Szakértői Irodánk a leírtaknak megfelelően továbbra is vállalja. A Kárrendezési kérelem benyújtásával és elfogadásával, a károsult, a követelése egészéről és a kapcsolódó jogokról a törvény erejénél fogva lemond. A meg nem térült kár további képviseletének, követelésének jogszerűsége a fenti kitétellel látszólagosan ellehetetlenül! Ennek kapcsán partnereink számos telefoni és/vagy mail megkeresésben kérdezi a vállalásunk jogalapját. Mint arra szakvéleményeinkben részletesen rámutattunk, a évi CCXIV törvény a Kárrendezésről, jogi véleményünk szerint számos pontjában összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel, nemzetközi szerződésekkel és más hatályos jogszabályokkal. Ide 17

18 tartozónak tartjuk a meg nem térült károkhoz kötődő követelésről való lemondatás általában, és különösen ide tartozik az ellentételezéssel nem érintett harmincmillió forint feletti követelésről és annak kapcsolt jogairól való lemondás törvényi elvárását. Irodánk ennek érdekében a szükséges jogi lépések megtételével el kívánja érni a évi CCXIV törvény ide vonatkozó paragrafusainak érvénytelenségét, törlését, amely a károsultak követelésének ismételt megnyílását eredményezi. Éppen ez, az állam kárrendezési kötelezettségének kimondást meghaladó, a meg nem térült követelésekről és jogokról való lemondatás érvénytelenítéséhez szükséges további jogi eljárás okoz többlet peres kockázatot megbízóink és az Iroda számára, amit a személyes döntés meghozatalakor figyelembe kell venni. Ugyanakkor Irodánk jó esélyt lát arra, hogy sikeres jogi eljárással érvényteleníteni tudja Megbízóink joglemondatását! Összegezve: A leírtak talán meggyőzően mutatnak rá arra, hogy a befektetési szolgáltatók által okozott károk megtérítésének képviselete igen felkészült és sokoldalú jogi szakértelmet igényel. Ilyen szakértelemmel értelemszerűen nem csak Szakértői Irodánk rendelkezik, így a még jogi képviselettel nem rendelkezők esetében azon eset kivételével, ha a teljes kár megtérüléséről az érintett bármely okból le kíván mondani mindenképpen javasolt egy felkészült képviselő kiválasztása és megbízása. Szakértői Irodánk a fentiek szellemében továbbra is vállalja valamennyi károsulti kör esetében a meg nem térült kár (ideértve a kárrendezést követően meg nem térült károkat is) érvényesítésének képviseletét. Az Irodánk megbízásához szükséges első lépés minden esetben az Iroda weboldalán való regisztrációval indul el. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a regisztráció költségmentes és a későbbiekben sem jár sem megbízási, sem szerződéskötési kötelezettséggel. A költségmentes és kötelezettség nélküli regisztráció teremti meg annak információs hátterét, hogy az érintett számára Irodánk további segítő információkat és szerződéses ajánlatot adjon. Pénzügyi és/vagy bármely más kötelezettséget kizárólag a szerződéses ajánlat szerinti szerződés megkötése (aláírása és az Irodánk számára való megküldése) jelent, az abban foglalt feltételek és pénzügyi kötelezettségek szerződéses vállalása mellett. Regisztrációs weboldalunk: 18 P and P Gazdasági Tanácsadó Iroda Jogsegély Szakvélemény Palotás János Nemzetközi Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Címzetes Egyetemi Docens

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

T/8157. számú. törvényjavaslat. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről

T/8157. számú. törvényjavaslat. a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8157. számú törvényjavaslat a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2014. március 1május 30-tőól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az AXA Biztosító Zrt. és az AXA Pénztárszolgáltató Zrt. - mint munkáltatók - kezdeményezésére

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. március 1május 26-tőól Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2015. július szeptember 151-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 5 1. A tagsági kör 5 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A

BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A BIZALOM ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR A L A P S Z A B Á L Y A Budapest, 2011.04.28. I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 II. FEJEZET... 4 A TAGSÁG... 4 A tagsági kör... 4 A taggá válás feltételei...

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31.

ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31. ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályok alkalmazásának kezdőnapja : 2014. május 31. Az alapító tagok elhatározták, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993.

Részletesebben

A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Az OTP Csoport partnere A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 2736/3 Ezen általános szerződési feltételek

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS A jelen vállalkozási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa

Részletesebben

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Veolia Water Solutions & Technologies Zrt. VÁLLAKOZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Tartalomjegyzék 1. FEJEZET SZERZŐDŐ FELEK - MEGHATÁROZÁSOK... 2 2. FEJEZET A SZERZŐDÉS TÁRGYA... 3 3. FEJEZET

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Utolsó frissítés / Hatályos: 2016. március 30. I. Általános rendelkezések A Szolgáltató adatai: A Szolgáltató neve: Koszta Regina Egyéni Vállalkozó Székhelye és postai címe:

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től ALAPSZABÁLY Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től Az MKB Egészségpénztár - (a továbbiakban: Pénztár), mint önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE

BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE BKV Zrt. SZÁLLÍTÁSI KERETSZERZŐDÉS FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE (a továbbiakban: Keretszerződés), amely létrejött egyrészről a. Székhely:..; Cégjegyzékszám:..; Adószám:.;

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó?

Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó? Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről 1. Ki a fogyasztó? Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen

Részletesebben

P Parragi és Társa Ügyvédi Iroda

P Parragi és Társa Ügyvédi Iroda Hírlevél 2014/1 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Irodánk Hírlevelének idei első száma többek között a hatályos Ptk. pénztartozás teljesítésére és a késedelmi kamatra vonatkozó szabályaival, a Munka

Részletesebben

az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához

az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához Gyakorlati útmutató az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásához Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben Tartalomjegyzék 2 I. Bevezetés: Az európai polgári eljárás........................................................................................4

Részletesebben

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest VIII. Orczy út 14. szám alatti, 38728/3/A/1

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS

FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS FELTÉTELES ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Annavölgy Község Önkormányzata (székhelye: 2529 Annavölgy, Községháza köz 2., adószáma: 15388454-2-11, telefon száma: 06-33/508-510, és fax kapcsolási

Részletesebben

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS

BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS BKV Zrt. BÉRLETI SZERZŐDÉS A jelen bérleti szerződés (a továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980 Budapest, Akácfa utca 15.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Érvényes: 2016. április 30-tól

Tartalomjegyzék. Érvényes: 2016. április 30-tól Tartalomjegyzék Termékismertető... 2 Adózási tájékoztató... 6 A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 1) Általános rendelkezések... 9 2) Biztosítási esemény... 9 3) Fogalmak...

Részletesebben

HATÁROZATI JAVASLAT. M a k ó, 2012. október 19. Dr. Siket István bizottsági elnök

HATÁROZATI JAVASLAT. M a k ó, 2012. október 19. Dr. Siket István bizottsági elnök HATÁROZATI JAVASLAT Tárgy: a Tisztítószer, egyéb vegyi áru, takarító-, mosdó-, mosogató-, és egyéb felszerelések beszerzése Makón a helyben központosított beszerzési rendszer hatálya alá tartozó intézmények

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK FHB JELZÁLOGBANK NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL

SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL A jelen szerződés (továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Teljes Cégnév: Cégjegyzékszám:... Adószám:.... Bankszámlaszám:.. -....-.......

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS. székhelye: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. levelezési címe: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS. székhelye: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. levelezési címe: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. melléklet a.../2014. (II.14.) sz. Ökt. határozathoz ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS Szerződésszám: 1444-DF-1.5.2 00 0 13 Amely létrejött egyrészről az Kazincbarcika Város Önkormányzata székhelye: 3700 Kazincbarcika,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: székhely: 1149

Részletesebben

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2014. március 15. napjától érvényes

Részletesebben

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat Budapest Lízing Zrt. Pénzügyi lízingtevékenységre vonatkozó Üzletszabályzat Hatályos 2009. augusztus 1-jétől www.budapestlizing.hu 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...3 1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 3 1.2. Az

Részletesebben

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés

Duna Takarék Bank Zrt. által kötött szerződés mintaszövege Jelzálogalapú nem lakáscélú forint kölcsönszerződés 1. oldal KÖLCSÖNSZERZŐDÉS () amely létrejött egyrészről: a DUNA TAKARÉK BANK Zrt. (székhelye: 9022 Győr, Árpád út 93., adószáma: 24719018-2-44, statisztikai számjele: 24719018-6419-114-08, cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Pályázati Felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati Felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati Felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja: Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest 1045 Nap utca 7. szám alatti, 72442/0/A/1 hrsz-ú,

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 1908-3/2009-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Részletesebben

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1.

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1. Üzletszabályzat A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság AEGON MAGYARORSZÁG HITEL ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2016. január 01. naptól Üzletszabályzat Hatályos 2016.01.01. 1/50 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 I.1.

Részletesebben

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete

B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete B6 IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hirdetmény. Hatályos: 2016. január 1. napjától

Hirdetmény. Hatályos: 2016. január 1. napjától Hirdetmény E. melléklet: a Befektető-védelemről, az adatvédelemről és az értékpapírtitok kezelésének rendjéről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz Hatályos: 2016. január 1. napjától

Részletesebben

MUCSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete

MUCSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete MUCSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2007. (IX.14.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (egységes szerkezetben) Mucsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest V., Egyetem tér 5. szám alatti, 24159/0/A/19

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati felhívás. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budatest XVI. Georgina utca 32. szám alatti, 116944

Részletesebben

Pályázati felhívás. Minimális bérleti díj: 294.100,- Ft/hó + Áfa. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.

Pályázati felhívás. Minimális bérleti díj: 294.100,- Ft/hó + Áfa. Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázati felhívás Ajánlatkérő: BFVK Zrt. a Fővárosi Önkormányzat megbízásából. Pályázat célja (tárgya): Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő Budapest V. kerület Stollár Béla u. 4/Balassi u.

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

a módosításokkal egységes szerkezetben

a módosításokkal egységes szerkezetben a módosításokkal egységes szerkezetben 1023. Budapest, Bécsi út 4. Tel.: (1) 304-6278 Fax: (1) 214-22-24 Adószám: 18085246-0-41 Pénzforgalmi jelzőszám: CIB Bank ZRt. 10700024-04451202-51100005 PSZÁF tevékenységi

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek 1 Szanex.hu - ÁSZF - 2015. Szanex.hu Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven

Részletesebben

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Magyar Államkincstár BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2012. július 1. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések... 7 1. A jelen Üzletszabályzatra vonatkozó jogszabályok és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

T/3117. számú. törvényjavaslat

T/3117. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3117. számú törvényjavaslat a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László

Részletesebben

Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz

Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz Lakás és Szabadidô Biztosítás Plusz A 2013. február 1. után bekövetkezô villámcsapás kockázatvállalásra vonatkozóan a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek VI.1.3. pontja helyett az alábbi szabályozás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Érvényes: 2016. január 1-től

Tartalomjegyzék. Érvényes: 2016. január 1-től Tartalomjegyzék Termékismertető... 2 Adózási tájékoztató... 6 A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei 1) Általános rendelkezések... 9 2) Biztosítási esemény... 9 3) Fogalmak...

Részletesebben

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Panaszhasznosulási jelentésünkben félévenként áttekintjük, hogy a Felügyeletre érkező panaszokból nyert információkat milyen

Részletesebben

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor.

A Feltételek mindenkor hatályos tartalma ugyancsak ezen a linken hozzáférhető az Eladó számára bármikor. 1. A Vevő nek érvényessége 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Feltételek ) alkalmazandók minden egyes áru (megrendelése és) megvásárlása, valamint kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Részletesebben

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási

Részletesebben

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt.

BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS cégnév BKV Zrt. 15/T-408/10. BKV Zrt. BKV Zrt. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A jelen megbízási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) az alulírott helyen és időpontban jött létre egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Üdvözöljük a Perfect Nails Kft. (továbbiakban: Perfect Nails) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza a www.sarabeautysport.com

Részletesebben

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről

17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről T aksony Na gy k ö zség Önkormán y za ta Képvisel ő-testületének 17/2007. (VIII. 27.) rendelete az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről Taksony

Részletesebben

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996

Borostyánkő. járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16996 Tartalomjegyzék Borostyánkő járadékbiztosítás szerződési feltételei (GGO55/2014)... 3 I. A biztosítási

Részletesebben

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓJA Villamos energia beszerzés a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. közbeszerzési

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Van Hool gyártmányú autóbuszok időszakos műszaki felülvizsgálatra való felkészítése és műszaki vizsgáztatása, eseti hibajavítása (Eljárás száma: T-197/15) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ 2015. A. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Részletesebben

SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK

SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK Paks Város Önkormányzata 7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Magyarország Tel: +36 75 500 526 Fax: +36 75 519 082 E-mail: hum.ferenc@paks.hu SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK Megbízási szerződés a KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013

Részletesebben

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályba lépés napja: 2015. október 19. 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/23534/2013-NFM. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. december 19. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a víziközmű-szolgáltatásról

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 21094 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 162. szám Az igazságügyi miniszter 29/2015. (X. 30.) IM rendelete a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a

Részletesebben

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezető rendelkezések: Pénzügyi vállalkozás neve: DEBT-INVEST

Részletesebben

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Érvényes: 2014. május 30-tól TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...3

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS A jelen vállalkozási keretszerződés (a továbbiakban: Keretszerződés) létrejött egyrészről a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

Szabályzat. Perfekt Felelôsségbiztosítás. Érvényes: 2007. szeptember 10-tôl

Szabályzat. Perfekt Felelôsségbiztosítás. Érvényes: 2007. szeptember 10-tôl Szabályzat Perfekt Felelôsségbiztosítás Érvényes: 2007. szeptember 10-tôl TARTALOMJEGYZÉK 1. PFSZ PERFEKT FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 3 1.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3 1.2 A BIZTOSÍTÁS 3 1.3 BIZTOSÍTOTT,

Részletesebben

Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT

Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT Ügyiratszám. NAIH-550-15/2013/H Tárgy: az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. adatkezelésének vizsgálata HATÁROZAT Az ADECCO Személyzeti Közvetítő Kft-t (1134 Budapest, Váci út 45. G. ép. 7. em., a továbbiakban:

Részletesebben

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért.

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért. NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 144/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 71/2011. (IV. 28.) számú határozatának visszavonásáról, a 117/2011. (VI.30.)

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY

PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY PRÉMIUM ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLY Hatályos: 2016. április 2-től Tartalom I. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ 4 II. Fejezet - A PÉNZTÁRTAGSÁG 6 1. A tagsági kör 6 2. A Pénztártag felvételének

Részletesebben

Általános Személybiztosítási Szabályzat

Általános Személybiztosítási Szabályzat Általános Személybiztosítási Szabályzat Érvényes: 2007. június 1-jei és azt követô technikai kezdetû szerzôdésekre 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL)

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) Hitelszám: Iktatószám: amelyet egyrészről az Örkényi Takarékszövetkezet (Székhely: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/A, Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Takarék Otthon Hitelhez (TOH), valamint Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitelhez (OTK) Hatályba lépés napja: 2016. március

Részletesebben