Országos Szövetsége

Átírás

1 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének kiadványa Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

2 Köszöntő A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 2008-ban egy eseménydús időszak lezárására készül, amikor az országos küldöttgyűlés számot vet az elmúlt öt év eredményeiről, sikeres és kevésbé sikeres érdekképviseleti tevékenységéről. Örömömre szolgál, hogy a lakásszövetkezeti és társasházi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet számvetését összefoglaló kiadványban hangot adhatok annak az ágazatot felügyelő minisztériumi álláspontnak, hogy az érdekképviselet valós, mértékadó, ugyanakkor mindenkor mértéktartó érdekérvényesítő véleményt képviselt minden olyan ügyben, amely a lakásszövetkezetek, társasházak működését, gazdálkodását érintette. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium több más, a magyar lakosságot nem kevésbé érintő feladatai mellett felelős a kormány nemzeti lakásprogramja megvalósításáért, összehangolásáért, az építésügy, lakásügy területén jelentkező megoldásra váró kérdések kezeléséért, a kutatásfejlesztés koordinációjáért és a hatáskörébe tartozó törvényalkotási folyamat előkészítéséért. A lakásügy a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő kérdés, így a kormány mind az építésügy, mind a lakásügy területén kiemelt figyelmet fordít a korábban megkezdett folyamatok folytatására, továbbfejlesztésére, a gazdaság élénkítésére. Ezt a feladatot nehéz a gazdaság minden szereplője számára hibátlanul, mindenki számára előnyös módon végrehajtani, azonban arra ügyelni szeretne a kormány, hogy a lakásgazdálkodás terén ne legyenek az intézkedések ötletszerűek, átgondolatlanok, népszerűséget keresők, hanem az intézkedéseket a célszerűség, megfontoltság és elemzés kísérje. Az építésügy, lakásügy területén a kormány igyekszik ezeknek az elveknek a figyelembevételével az Európai Uniós tagságunkkal összhangban álló olyan javaslatokat kidolgozni, melyek azt a társadalmi elvárást szolgálják, hogy a lakáshoz jutás egyes fázisai koncepcionális egymásra épüléssel alakuljanak ki, az iparosított és hagyományos technológiájú épületek felújítása körültekintő hosszú távú program keretében valósuljon meg, de a felújítási program nem nélkülözheti a történelmin városrészek rehabilitációját sem. Az elmúlt öt év nemcsak a LOSZ működése tekintetében volt eredményes és küzdelemmel teljes, hanem az ország lakossága számára is. Ha áttekintjük a lakásszövetkezeti tagokat, társasházi tulajdonosokat is mélyen érintő események sorát, akkor joggal mondhatjuk, hogy az érdekképviselet jól tette a dolgát, közreműködésével elkészült a társasházi és a lakásszövetkezeti házkezelést szabályozó törvény, igaz hosszantartó és kitartó, nem egyszer kilátástalannak tűnő harcot követően rendeződött a házkezelési tevékenységet súlytó hátrányos áfa-beli megítélés is. Nehéz felsorolni valamennyi olyan érdekképviselet által elért eredményt, melyek a hétköznapi munka áldozatos küzdelmével vezetett sikerre. A számvetés most egy küzdelmes folyamat lezárásához érkezett, ahol egyszerre kell összegezni a tapasztalatokat és kijelölni a jövő feladatait is. A lakásszövetkezetek, az ebbe a fogalomkörbe tartozó garázs-, üdülő-, és műhelyszövetkezetek tagságát, társasházi tulajdonosokat képviselő küldöttek minden bizonnyal helyes következtetéseket vonnak le a múlt eredményeiből, hibáiból és mértéktartó, teljesíthető, ugyanakkor fel is vállalható feladatokat fognak kijelölni a megválasztásra kerülő tisztségviselők számára. A törvényi szabályozás lezárultával e házkezelő szervezetek működése, gazdálkodása biztonságosabbá vált, és jól szolgálja majd a nemzeti lakásvagyon gyarapodását, az e lakóépületekben lakó állampolgárok kedvezőbb közérzetét. A jövő feladatai között a bérlakásépítés fontos szerepet tölt be, ennek lakásszövetkezetekre történő kiterjesztése gondos előkészítő feladat után következhet be. Hasonlóképpen magas színvonalú előkészítést igényel a ma még megoldatlan közműves vízellátást, a távhőszolgáltatást érintő jogalkotási feladat megvalósítása is. A lakásszövetkezetek, társasházak házkezelési tevékenysége elismerésre méltó, mutatja ezt az az áldozatos munka is, melyet nap, mint nap láthatunk lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők részéről. Kívánom, hogy a lakóingatlan fenntartásához, az épületek állagvédelméhez, egy lendületesebb felújítási tevékenység folytatásához legyen meg az ágazat valamennyi érintettjének a kellő elszántsága, melyhez a kormányzat részéről a gazdaság állapotától és teherbíró képességétől függően minden lehetséges támogatás rendelkezésre fog állni április Dr. Bujdosó Sándor szakállamtitkár 2 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

3 A LOSZ Elnökségének az elmúlt öt éves választási mandátum időszakának, valamint a évi tevékenységéről szóló beszámoló I. Az elmúlt választási időszak tevékenységének átfogó értékelése A 2003-ban történt tisztségviselői választást mindenekelőtt az jellemezte, hogy megelőzte, illetőleg a választási ciklus alatt országgyűlési és helyi önkormányzati választás volt ben a választási kampányidőszakban mind a kormányzó, mind az akkor ellenzékben lévő pártok kiemelt választási és kormányprogram célnak jelölték meg a hazai lakásviszonyok fejlesztését, a FIDESZ kormány által elindított építési, felújítási folyamatok felgyorsítását és a lakástámogatási rendszer korszerűsítését. Az MSZP vezette koalíció 2002-es hatalomra kerülésekor lendületes intézkedések történtek: deklarálták, hogy az előző kormány lakáspolitikai intézkedéseit alapvetően folytatni kívánják, abban kismértékű, hatékonyságot javító korrekció válhat szükségessé (Széchenyi terv, lakástámogatás, lakásvásárlási kedvezmény stb.), a lakásügy a Belügyminisztériumhoz került szakmai irányításként. Létrejött a Nemzeti Lakásprogram Iroda (a MeH keretén belül) 15 éves lakáskoncepció elkészítésének feladatával. megújult az érdekegyeztető rendszer, megalakult a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület (NLTT) és a korábbi gyakorlat szerint folytatódott az Építési Fórum is, komoly bel- és külföldi érdeklődés mellett kormányzati igény mutatkozott az érdekképviseletekkel való kapcsolatok normalizálására, a nemzetközi tapasztalatok határozottabb befogadására. A 2002-es választást követő megkezdődött egy érdemi munka is. A Nemzeti Lakásprogram Irodához szakmai és civil szervezetek sora juttatta el javaslatait a hosszú távú nemzeti lakásprogram mind sikeresebb megalkotása érdekében. A határidő december feszesnek, de tarthatónak bizonyult. Az NLTT több ülésén foglalkozott is vele, míg határidőre el is készült. Az elképzelés szerint előzetes kormányzati jóváhagyással társadalmi vitára bocsátás, majd a vita alapján az összesített programot kormány és parlamenti konszenzusos elfogadás után megvalósítási fázisba hozzák. Az elképzelések mind határidőkben, mind elfogadás tekintetében csak részben, sok tekintetben pedig egyáltalán nem valósultak meg, A LOSZ a megújult választási ciklus időszakára az ágazati érdekképviseleti célok tekintetében alapvetően a kormányzattól a lakásszövetkezetek és társasházak tőrvényi szabályozását, e két házkezelő szervezet működését, gazdálkodását elősegítő törvényi, jogszabályi környezet javítását fogalmazta meg a következők szerint: lakásszövetkezeti és társasházi törvény újraalkotása a távhőtörvény felülvizsgálata, módosítása a közműves vízellátásról szóló jogszabály módosítása, a bérlakásépítésbe történő bekapcsolódás megvalósítása, a lakóépületek felújításának felgyorsítása, (különösen az energia-megtakarítást elősegítő programok bővítése) az építési, felújítási pályázatok áttekintése, egyszerűsítése, életszerűvé tétele, a tetőtér-beépítési lehetőségek kedvezőtlen körülményeinek áttekintése, az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés és a helyi lakáspolitikába hatékonyabb érvényre juttatása, fogyasztóvédelem, érdekképviselet, civil nemzeti alap Az érdekképviseleti elvárások az egyes gazdálkodási időszakban az alábbiak szerint valósultak meg Kiemelt és határozott közös érdekképviseleti összefogás eredményeként sikerült a január 1-jén hatályba lépett áfa-rendelkezés okozta gondot áthidalni és január 1-jétől ezzel összefüggésben kedvezőbb gazdálkodási körülményt teremteni. A LOSZ érdekképviseleti közreműködés eredményeképpen megtörtént a társasházi törvény elfogadása. A lakásszövetkezeti törvény előkészítése a folyamatos egyeztetések ellenére végleges formát ölteni 2003-ben nem tudott. A LOSZ e két törvénytervezet előkészítésén és abban való közreműködésén túl tevékeny szerepet vállalt a nemzeti lakásprogram végleges formájának kialakításában és e programban megjelölt további jogszabálytervezetek elvi előkészítésében. Megállapítható, hogy a kormány lakásügyben létrehozott érdekképviseleti egyeztető fóruma nem működik hatékonyan, amit csak részben indokol a nemzetgazdaság lakáscélra fordítható szűkös lehetősége. Jelentős, az érdekképviselet szempontjából biztató eredményként értékelhető a Nemzeti Civil Alapprogram törvény létrejötte és e törvény keretében szóba jöhető támogatási lehetőségek A lakásszövetkezetek gazdálkodásában új számviteli rendelkezés lépett hatályba, melynek megvalósulását a LOSZ gyorsított formában egy lakásszövetkezeti gazdálkodási segédlet útján igyekezett elősegíteni. Ez a kiadvány a területi szakmai érdekképviseletek, valamint a lakásszövetkezetek részéről kedvező fogadtatásra talált január 1-jétől lépett hatályba a társasházi törvény is, melynek gyakorlati alkalmazását a LOSZ szintén egy társasházi kiadvánnyal támogatott. A Belügyminisztérium a meghirdetett civil stratégiáját a lakáságazat felé nem teljesítette, nem sikerült a társasházak civil szervezeti oldalról történő nyilvántartásának megvalósítása és nem fejlődött a társasházi érdekképviseleti befolyás sem a kívánatos mértékben. A LOSZ érdekképviseleti erőfeszítései mellett megjelentek hasonló és szavakban azonos célú érdekképviseletek is, melyek a LOSZ érdekképviseleti szellemiségétől eltérően üzleti alapon, kiszorítósdi módon szeretnének a társasházak körében érdekképviseleti befolyást szerezni. Sajnálatos, hogy ebben olyan lakásszövetkezetek és társasházak is szerepet vállalnak, akik a területi szövetségeken keresztül a LOSZ-nak is tagjai ben jelentős fordulat következett be a társadalmi civil szervezetek támogatása terén. Az NCA választás és a pályázati lehetőségek első alkalommal hoztak reményt a működés és az érdekképviseleti tevékenység költségvetési támogatás tekintetében. A LOSZ pályázata sikeres volt. Ebben az évben igazolódott be a 2000-ben alapított Otthonunk Lakásszövetkezeti és Társasházi Alapítvány létjogosultsága, hisz az alapítvány közhasznú minősítése további pótlólagos for- Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 3

4 rás-kiegészítésre nyújtott lehetőséget. Az Otthonunk Alapítvány támogatási céljai azonban még nem voltak működtethetőek, miután sem a személyi jövedelemadó 1%-a, sem a további pótlólagos alapítványi támogatások nem olyan mértékben jelentek meg, mint amilyen mértékű volt a vele kapcsolatos elvárás. Az év közben kirobbant kormányválság kihatással volt a lakásügyre és a lakásprogramra is, ennek egyik kellemetlen vonzata lett, hogy meghiúsult a fiatal építészek bérlakás tervezői pályázata, amit tetézett a pályázat finanszírozása körül kialakult bizonytalanság is. Előnyös és bizakodóbb fordulat volt azonban az építésügy, lakásügy kormányzati irányításában bekövetkezett változás. A Belügyminisztériumból kikerült és létrejött a tárca nélküli miniszteri felügyelet alatt álló OLÉH, így hatékonyabb és látványosabb lakásügyi folyamatok elindítására nyílott lehetőség Az országos szövetség érdekképviseleti tevékenységének meghatározó eleme a lakásszövetkezeti törvény alkalmazásával kapcsolatos segítségnyújtás volt. Ezt a munkát segítő kiadványt a LOSZ 2004 év végén állította össze, és január-február hónap során valamennyi érdeklődő részére eljuttatta. A kiadvány alapvető kérdésekben segítséget adott a lakásszövetkezeteknek a visszajelzések alapján hasznos és a törvény gyakorlati alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen segédletnek számított. Az érdekképviselet szempontjából szintén kiemelkedő tevékenységi kört jelentett a társasházi törvény gyakorlati tapasztalatainak értékelése, az ezzel kapcsolatos szakmai gyűjtő munka összehangolása. A LOSZ évi küldöttgyűlésének vezető napirendi pontjává vált a társasházi törvény tapasztalatainak összegzése, melyet küldöttgyűlési határozattal alátámasztva a kormányzati jogalkotás figyelmébe ajánlotta a LOSZ. Az érdekképviseleti tevékenység társasházak irányába megnyilvánult aktivitása elismerést hozott a jogalkotás részéről, de felkeltette a társasházak iránt érdeklődő bírák és egyéb partner civil szervezetek figyelmét is ben társasházi, lakásszövetkezeti lakóépületek pályázati lehetőségei a korábbi évektől eltérően jelentősen magasabb pályázati keretösszegekkel párosultak. A LOSZ azonban továbbra is kifogásolta, hogy a pályázati lehetőség szigorú műszaki elvárásokat tartalmaz és változatlanul jelentős a pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladat is. Nem megoldott a pályázatok tekintetében az előfinanszírozás és a pályázatokat benyújtók visszainformálása. Kedvező fordulat a pályázatok terén a finanszírozási lehetőségek bővülése és a különböző finanszírozási lehetőségek kombinációjának megjelenése. A LOSZ nemzetközi kapcsolatai tekintetében számottevő változás a korábbi évekhez képest nem jelentkezett. Felmerült viszont Magyarország EU teljes jogú válása kapcsán a megnövekedett tagdíj teher miatt a nemzetközi kapcsolat CECODHAS tagságának fenntartása, vagy megszűntetése. A kérdésben számottevő új elem nem került felszínre, így a évi feladatok és költségvetési lehetőségek mérlegelése lesz e tekintetben a meghatározó A 2006-os esztendő a hazai politikai, társadalmi életben szokatlan jelenségekkel kísért választási év volt. A 2006-os év kiemelkedő érdekképviseleti tevékenysége, egyúttal eredménye a lakásszövetkezetek áfa-beli megítélésében bekövetkezett változás, a hosszantartó érdekképviseleti álláspont elérése volt. A közel négy éves küzdelem megnyugtató törvény módosításával zárult, amit megelőzött egy a szövetségi álláspontot megerősítő nemzetközi tanácsadó szervezettől (KPMG), jelentős költséggel megrendelt tanulmány is. A sikeres végkifejlet ellenére is szükséges volt a tanulmány, mivel ez nemcsak igazolta a LOSZ álláspontjának tarthatóságát, hanem bármikor felhasználható egy nemkívánatos, esetleges jövőbeni peres eljárásban is. A LOSZ kommunikációs és propaganda tevékenységében 2006-ban előrelépés történt, miután a Hírlevéllel bővült a LOSZ szolgáltatásainak köre (jelenleg 840 címre kerül megküldésre és az igénylők köre folyamatosan nő a bevezetése indokoltnak tekinthető). A nemzetközi tagság (CECODHAS) és tagdíj kérdésében a 2006-os év a visszafogottság és a kiút keresésének éve volt. Az Elnökség eldöntötte, ha a tagdíj mértéke a CECODHAS részéről nem kerül csökkentésre, akkor sajnos a LOSZ-nak ki kell lépnie a szervezetből december 5-6-án Budapesten járt a CECODHAS elnöke és főtitkára. A velük folytatott egyeztetés alapján előirányzásra került, hogy a CECODHAS csökkenteni fogja a tagdíj mértékét, illetve ki fog alakítani az újonnan lett teljes jogú tagjaira vonatkozó kedvezőbb tagdíjrendszert. (Erre a szervezet tavaszi közgyűlésen került sor.) Jelentős érdekképviseleti és érdekérvényesítési feladatot kellett a LOSZ-nak felvállalnia a novemberében megjelent gázár és távhőszolgáltatás szociális ártámogatásának lakásszövetkezeteket és társasházakat érintő jogértelmezésében, illetve a jogszabályból adódó feladatok ellátása érdekében. A LOSZ kezdeményezésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös tájékoztató kidolgozásában vállalt szerepet, hogy a támogatási jogszabály végrehajtása ne okozzon nehézséget a LOSZ érdekkörébe tartozó házkezelő szerveknek. Ugyancsak felemelte a szavát az Országos Szövetség a január 1-jétől hatályba lépett, különösen a társasházakat érintő illetéktörvény módosítások ellen. Sajnálatos módon a Kormány a LOSZ javaslatait nem vette figyelembe. II. Az Elnökség évi tevékenységéről, az érdekképviseleti munka átfogó értékeléséről, javaslatokról szó összegzés A LOSZ Elnöksége évi tevékenységét a szövetség alapszabályában meghatározott keretek között a törvényességi elvárások figyelembevételével látta el. Éves munkaterv alapján tartotta meg üléseit ban az elnökség 6 alkalommal ülésezett és a LOSZ működése, gazdálkodása, érdekképviseleti tevékenysége elősegítése érdekében és 14 határozatot hozott. A határozatok döntően az alapszabályszerű működés és gazdálkodás feltételeinek meghatározásával, a lakásszövetkezetek, társasházak jogi működési környezetének javításával, a belső szabályozottság, a lakásszövetkezeti adatfeldolgozás és az alapítványi felügyelet összefüggésével voltak kapcsolatosak. A határozatok végrehajtásáról, megvalósulásáról az elnökség folyamatosan gondoskodott, 2007-ban valamennyi testületi döntés időarányosan, illetve határidőben teljesült. A LOSZ Elnöksége folytatta a takarékos és körültekintő gazdálkodást ben napirendre került a Budapest Szabadság tér 14. alatti székház eladása, melyet az Elnökség a küldöttgyűlés hatá- 4 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

5 rozata szerint, - a tulajdonostárs szövetségekkel együtt végre is hajtott. A székház értékesítése miatt a évi gazdálkodási eredmény jelentős eredménnyel zárult, ami társasági adó és iparűzési adó fizetési kötelezettséggel is jár 2008-ban (a gazdálkodás tájékoztató adatai az összesített gazdálkodási kimutatásában látható). A székház értékesítéséből származó bevételből szintén a küldöttgyűlés felhatalmazásával ingatlan vásárlására is sor került, ami egy hosszú távú, jövőbeni befektetésnek is minősül. A volt székház eladása új telephely kiválasztásával is együtt járt. Az elnökség javaslatát megvitatva a küldöttgyűlés az országos szövetség közép-hosszú távú elhelyezését bérleményben határozta meg. A szövetség székhelye ennek megfelelően Budapesten a XIV. ker. Hermina u 57. sz. alatt került kialakításra és április 1-től megvalósult az átköltözés is. A LOSZ 3 fő alkalmazotti létszámmal és a jogi, illetve könyvelési területen vállalkozói segédlettel működött 2007-ben is. Az Elnökség a Felügyelő Bizottsággal kifogástalan személyes és partneri együttműködést alakított ki, ami az érdekképviseleti munkát összehangolttá és eredményesebbé tette. A LOSZ Elnöksége 2007-ben két munkabizottságot működtetett. Újjáalakulva működött az üdülőszövetkezeti munkabizottság, amely az üdülőszövetkezeteket érintő gazdálkodási, pályázati lehetőségeket vitatta meg. A jogi munkabizottság egyrészt elutasító állást foglalt a lakáskódex néven ismertté vált ÖTM törvényjavaslatról, másrészt közreműködött az alapszabály módosítási javaslat kialakításában. A LOSZ 2007-ben jelentős ÖTM támogatású pályázatot teljesített. Ezek a támogatások az iparosított technológiával épült lakóépületek felújítási pályázatához, a lakáskódex tervezet kodifikációjához, a társasházi nyilvántartás és törvényességi felügyelet megvalósításához és a lakásszövetkezeti, társasházi jogalkotási célkitűzésekhez kapcsolódtak. A támogatás keretében megvalósult tanulmányokat az elnökség az Otthonunk c. újságban tette közzé. A LOSZ tagi kapcsolatrendszerét az OTTHONUNK c. havi lap és a Hírlevél szolgáltatás működtetésével, valamint a területi szakmai szövetségek, LOSZ képviseletek vezetőivel és személyes találkozók szervezésével folytatta, tette napi munkája részévé. Széleskörű együttműködés alakult ki a MÉÁSZ, a Társaság a Lakásépítésért szervezetekkel, de továbbra is kielégítő a kapcsolat a társ szakmai érdekképviseletekkel is. A kormány szakmai, ágazati érdekképviseleti egyeztető fórumai nem működnek kielégítően, az NLTT egyáltalán nem, a szakminisztériumi együttműködési megállapodás csak a minisztérium Lakástitkárságán keresztül, míg az ÉÉSZT az építésügy szakterületét érintően foglalkozik lakásügyi kérdésekkel. Ezeken a területeken a LOSZ folyamatosan tesz kezdeményező és a társ érdekképviseletekkel közös javaslatokat egy érdemi egyeztető folyamat működésére. A javasolt témák a pályázatok, az áfa, jogalkotási ajánlások, a bérlakás építés kérdéseihez kapcsolódtak. Az elnökség érdekképviseleti tevékenységének átfogó értékelése során megállapította, hogy a lakásszövetkezetek, társasházak működési környezete, jogi szabályozottsága 2007-ban számottevően nem változott, nem javult és a korábbi években elért szabályozottság feltételei kiegyensúlyozottabb gazdálkodást tettek lehetővé. Ezt 2008-ban zavaróan érintette a fordított áfa bevezetése, a TEÁOR 08 bevezetése. A LOSZ Elnöksége e kérdésekben is igyekezett kellő időben és megfelelő szakmai segítséget nyújtani. A LOSZ alapszabályban foglalt alaptevékenységein túl, több területen kezdeményező lépést tett a jövőbeni működés hatékonyságának javítása érdekében. Ennek keretén belül országos vitára bocsátás után szervezeti és tagsági kapcsolatrendszerben alapszabály módosítási indítványt dolgozott ki, melyet egyúttal a küldöttgyűlés elé is terjesztett. Az Otthonunk Alapítvány működése és szabályozottsága korábbi gondjai felszámolásra kerültek, a megújult kuratórium kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. Ma megteremtődtek a feltételei egy támogatási folyamatnak is. Az Elnökség 2007-ben folytatta az ágazatban kiemelkedő munkával kitűnt lakásszövetkezeti és társasházi tisztségviselők, munkavállalók erkölcsi elismerését. Kívánatos e téren a LOSZ lehetőségeivel összhangban álló módosításokat,- széleskörű vita alapján átgondolni. Az Elnökség mandátuma 2008-ban lejár, emiatt indokolt és szükséges is a mandátum elején vázolt és kijelölt feladatokat számba venni, azok alapján új feladatokat kijelölni. Áttekintve a 2003-ban vállalt érdekképviseleti célkitűzéseket az alábbiak állapíthatók meg. A kormány lakáspolitikai intézkedései mélyen a várakozások alatt maradtak, melynek okai a következőkben foglalhatók össze: 1. a Kormány lakáspolitikai intézkedései mélyen a várakozások alatt maradtak, a Kormány sem a 2002-es, sem a 2006-os választást követően nem végzett alapos, körültekintő, mind a belföldi, mind a külföldi piaci hatások alakulását is felmérő lakásgazdálkodásra kiterjedő elemzést. 2. A Kormány intézkedéseiben nem volt következetesen tetten érhető stratégiai előrelátás, nem volt érzékelhető annak ténye, hogy hol végződik az önsegély (ki mennyit bír, mennyire képes), és hol kezdődik az állami segély, támogatás (kit, mennyire és hogyan kell támogatni). 3. A lakásgazdálkodás betegségeit a kormány ugyan, ha késedelmesen is de felismerte, de olyan gyógyírt alkalmazott, amiben nem volt kellő hatóanyag, így az érintett önkormányzatok, piaci szereplők érdekeiket védve reagáltak, ami a kormányzat felé kimutatott bizalmatlansággal és bizalomvesztéssel járt. 4. A lakáságazati kormányzati felelősség nem volt igazán tetten érhető, amit rontott a több irányból megnyilvánuló lakásügyi kormányzati érintettség. (Belügyminisztérim, BM Lakáspolitikai Kollégium, MeH Nemzeti Lakásprogram Iroda, OLÉH, ÖTM Lakásügyi Titkárság és Építésügyi Hivatal. Nem világos, hogy hol van a politikai döntéshozás, hol van a gazdasági döntés?) 5. Nem tudott kibontakozni egy megalapozott, politikai hangsúlylyal megtámogatott gyors és szakszerű jogszabály-alkotási stratégia és egy széleskörűen elfogadott Nemzeti Lakásprogram. 6. A bérlakásépítéshez fűződő megalapozott és jogos elvárások teljesítésében mutatható ki a morálisan is érzékelhető legnagyobb mulasztás. Erre a szektorra mondható, ha valamit nem oldunk meg ígéreteinknek megfelelően, akkor dupla akkora problémát okozunk vele. (Hányszor történt évi 4, 6, vagy 10 ezer bérlakás felépítésére kinyilatkozás?) 7. Ágazati értékelés ok-okozati összegzéséből nem maradhat ki a lakásszövetkezeti, társasházi és a lakástörvénynek nevezett törvényekből kialakított lakáskódex elhúzódó helyzete sem. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 5

6 A LOSZ Elnökségének javaslatai a következő mandátum időszakára. A LOSZ az elmúlt időszakban megbízható, következetes és tagi támogatottsága, tapasztatai alapján állandó kormányzati partner volt. Ezért is indokolt a szövetségnek ebben a nem kedvező gazdasági és a kiforratlan lakáspolitikai, gyakran stratégiailag nem kellően előkészített változó állapotában is kinyilvánítani álláspontját, javaslatát. Célszerű az alábbi javaslatokat megvitatni és azt a kormány felé megerősített küldöttgyűlési véleményezés után eljuttatni. Javaslataink a következő: az elmaradt átfogó lakáspolitikai elemzést pótolni kell, és a reális gazdasági, költségvetési lehetőségekhez időzített rövid távú (a választási ciklus végéig szóló) lakáspolitikai program kialakítása szükséges. A kormánynak fel kell hagyni az olyan korrekciós lakáspolitikai szabályozási folyamattal, amely után felmerülnek olyan kérdések: miért most, miért így, miért éppen ezt? stb. - Itt szükségesnek tartjuk a lakástámogatási rendszerben az önkormányzati bérlakás-építési keret mértékét felülvizsgálni (az eddigi tapasztalat: drága, hosszú átfutás, kevés lakás épül) és a vállalkozói, lakásszövetkezeti bérlakásépítés ösztönzését az önkormányzati bérlakással szemben előnyben részesíteni (költségvetési források tekintetében is), valamint önkormányzati együttműködés keretében azt hatékonyabbá tenni. (Életszerű, felvállalható pályázati feltételek, önkormányzati érdekeltség megteremtése, vállalkozói kockázat minimalizálás, bérlakásépítésben a vállalkozók mellett a lakásszövetkezetek számára is a kiemelt kamattámogatású hitelfelvételében azonos esélyegyenlőség biztosítása, a közepes jövedelmű társadalmi csoport számára speciális önálló program kialakítása, stb.). - Az új lakásépítésnél a tulajdonszerzés támogatását jelentősen mérsékelni szükséges a bérlakás támogatás javára. Javasoljuk az új lakás vásárlásánál és építésénél a kiemelt kamattámogatás megszűntetését. Álláspontunk szerint a lakástakarék-pénztári előtakarékosság, a LÉK és a banki konstrukciók elegendőek. - A kormánynak konjunkturális eszközzel kell befolyásolni a lakáshitelezés mindenkori költségvetési teherviselő képességét. - A támogatási főleg az adórendszeren keresztüli rendszer továbbra is társadalmi feszültség forrása. Célszerű lenne a befektetés jellegű lakások (második, harmadik lakás) ingatlanadózásának kérdését is megvizsgálni. - Továbbra is fenntartható igény a közép és hosszú távú nemzeti lakásprogram megvalósítása, elfogadása. A felújítási pályázati rendszert, a tárgyévet megelőző év november végéig közzé kell tenni az érdemi és sikeres folyó évi pályázati összegek elnyerése érdekében. Egyidejűleg indokolt létrehozni egy olyan pályázati országos tanácsadó és információs hálózatot, mely segíti a pályázók pályázaton való indulását, pályázatkészítési és egyéb, a pályázatok elbírálásával, értékelésével, készre jelentést követő helyzetről egyidejűleg információs szolgáltatást is nyújtana. Ezt civil feladatként is elképzelhetőnek tartjuk. A LOSZ a már megismert és feltárt gondok ellenére - továbbra is szükségesnek tartja a társasházi nyilvántartást biztosító rendszer megvalósítását annak érdekében, hogy a társasházak fejlődése, érdekérvényesítő képességük javuljon. A lakásszövetkezeteket, társasházakat kiemelten érintő távhőszolgáltatási törvényt, fogyasztóvédelmi, a háztartási hulladék keletkezéséről és elszállításáról szóló törvényt, valamint a közműves vízellátásról szóló kormányrendeletet haladéktalanul felül kell vizsgálni és a fogyasztókat hátrányosan érintő szakaszok módosítását végre kell hajtani, illetőleg új törvény megalkotását kell kezdeményezni. Továbbra is kiemelt érdekképviseleti feladat a lakásszövetkezetek és társasházak működési, gazdálkodási környezetét érintő jelenlegi jogszabályi környezet figyelemmel kisérésére és a hatékonyságot, a kedvezőbb gazdálkodási feltételeket biztosító szabályozási környezet kialakításának kezdeményezése (számvitel, adózás, ágazati törvényalkotásban módosító javaslatok stb.). Javasoljuk, hogy minden év március 1-je legyen a lakóközösségek napja (lakásszövetkezeti és társasházi lakásokban él a népesség csaknem fele, e közösségek együttélése családok százezreinek életét határozza meg, kihat munkavégzésére, társadalmi tevékenységre, biztonságra és még számos másra. Nem lehet közömbös, hogy a lakóközösségek boldogulása mennyire sikeres. Ezt lehetne elősegíteni közérzetjavító intézkedésként azzal, hogy közösségi nappá nyilvánítsa e napot a Kormány és a hétköznapok közül kiemelve, kiállítások, fesztiválok szervezésével, elismerésre méltó lakóközösségek kitüntetésével évről-évre hagyományt teremtve emlékezetessé tenni a hétköznapi eseményeket. Célszerű lenne, ha a lakáságazatért felelő tárca magas szintű kitüntetést alapítana a lakásszövetkezeti, társasházi közösségek, illetve e házkezelő szervezetek működtetésében kiemelkedő személyek tevékenységének elismerésére.) A LOSZ Elnöksége bízik abban, hogy a kormány rendelkezik kellő elszántsággal ahhoz, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is a lakásügyet, mint kiemelkedően fontos társadalompolitikai szegmensét megkülönböztetett figyelemmel kíséri és gondoskodik a jelentkező nehézségek fokozatos és folyamatos felszámolásáról. LOSZ tapasztalatcsere találkozó Harkány október 4-6.-ig Budapest, április 9. LOSZ Elnöksége 6 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

7 Felügyelőbizottság beszámolója a LOSZ április 24-i Küldöttgyűlésére A Felügyelőbizottság évben alapszabályban meghatározott feladatait jóváhagyott munkaterve szerint végezte. Terv szerint négy alkalommal ülésezett, de a LOSZ ingatlan ügyletei miatt elsősorban a Küldöttgyűlések előkészítéseként külön is tartott megbeszéléseket. Üléseinek napirendjét az Elnökségével összhangban alakította ki. Az év közben elvégzett ellenőrzések a Szövetség működésének vizsgálatára, a költségvetés összeállítására és végrehajtására, a meglévő vagyonnal való gazdálkodásra terjedtek ki. Emellett a Bizottság vizsgálta a LOSZ Küldöttgyűlésein hozott határozatok végrehajtását, az érdekképviseleti tevékenységet, a tagokkal és partnerszervezetekkel fennálló kapcsolatot, az ingatlanügyleteket. 1.) A Felügyelőbizottság megállapítása szerint a LOSZ testületei jogszabályok és az Alapszabály szerint működtek. A testületi ülések munkatervben kerültek rögzítésre, melyeket mind az Elnökség, mind a Felügyelőbizottság betartott, az ülések jegyzőkönyvi rögzítése szabályos, naprakész. Az Elnökség napirendre tűzte a Szövetség tagszervezetei érdekeivel összefüggő alapvető kérdéseket, rendszeresen megtárgyalta a költségvetés teljesítésének helyzetét és a évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót. Külön foglalkozott a Bizottság a Szövetség működésének 2007-ben bekövetkezett egyik legfontosabb eseményével, a székház eladásával, illetve az új székhely megszerzésével, valamint az eladásból származó készpénzvagyon adózási és befektetési kérdéseivel. A korábbiaknak megfelelően kísérte figyelemmel az FB a küldöttgyűlési és az elnökségi határozatok teljesítését. 2.) A évi költségvetés év közben nem került módosításra az Elnökség által. A teljesítésben bekövetkezett, tervezettől eltérő összegeket a Felügyelőbizottság megvizsgálta és azokra az Elnökség, illetve a Szövetség Elnöke részéről megfelelő, elfogadható indokokat és magyarázatokat kapott. 3.) A Felügyelőbizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a költségvetés végrehajtását, vizsgálta a befektetések biztonságát, azok hozamának elszámolását és nyilvántartását, melyet alapvetően rendben lévőnek talált, a mérlegben lévő adatok e tekintetben teljes körűen egyeztetettek. Az ingatlan eladásból származó bevételek banki elhelyezésével kapcsolatban viszont túlzott óvatosságot állapított meg, s kezdeményezte, hogy a teljes biztonságot nyújtó befektetési szemlélet mellett nagyobb hozamot biztosító módon történjen a meglévő készpénz vagyon hasznosítása, forgatása. Az ÁFEOSZ-szal évben sem sikerült változást elérni a Szabadság téri székház működtetési költségeinek megváltozott körülményekhez igazodó szétosztásában, ezért mint ahogyan azt a LOSZ Küldöttgyűlése előtt is kifejtettük, az elszámolási és költségelosztási problémákat csak a hosszú távú, egymástól független működés oldhatja meg. A Felügyelőbizottság támogatta, hogy a Szövetség az ÁFEOSZ-szal való ingatan értékesítés és közös működtetés megszűnése során a korábbiaknál lényegesen határozottabban érvényesítse a lakásszövetkezeti érdekeket. Megvizsgáltuk az egyszerűsített éves beszámolót. Megállapítottuk, hogy azt szabályszerűen vezetett, leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatból állították össze. A Felügyelőbizottsága számviteli törvény szerinti beszámolót ellenőrizve megállapításokat tett a leltárak pontosítására. Ezeket az ügyintéző szervezet elvégezte. Felhívtuk a figyelmet az ingatlan értékesítés, vásárlás és a szervezet elhelyezésével összefüggő adójogi kérdések betartására. Ezekre vonatkozóan észrevételeinket írásban rögzítve jutattuk el a Szövetség Elnökéhez. Megállapításaink szerint az elszámolások követték a Felügyelőbizottságáltal összefoglalt szabályokat. Különös figyelemmel foglalkoztunk az egyes költségelszámolások adójogi kockázataira, a tartós kintlévőségek vizsgálatára és a hátralékosokkal szembeni eljárásra. A felügyelő bizottsági javaslatokat figyelembe véve készült el a Küldöttgyűlés elé is terjesztett számviteli törvény szerinti beszámoló, ezért a Felügyelőbizottsága LOSZ évi egyszerűsített éves beszámolóját eft mérlegfőösszeggel, és eft saját tőkével, valamint eft nyereséggel az Elnökségnek elfogadásra, a Közgyűlésnek jóváhagyólag tudomásul vételre javasolja. A fő adatokat vizsgálva is megállapítható, hogy az ingatlan értékesítésből és az azzal összefüggő költségekből a Szövetségnek összességében 268,7 MoFt ráfordításokat és költségeket meghaladó bevétele keletkezett 2007-ben, illetve az ezek nélkül kalkulált évi költségvetés eft hiányt mutat. 4.) A Felügyelőbizottsága LOSZ a évi költségvetését áttanulmányozva, a költségnövekedést elfogadható mértékűnek, a CECODAS tagdíjat elsősorban a LOSZ kezdeményezésére elért mérsékelt összegben vállalhatónak tartja. A Bizottság kifejezetten állást foglalt amellett, hogy ugyan a évi tisztújítások következtében a Szövetségnek új összetételű vezetése és ellenőrzési szervezete lesz, a jelenlegi tisztségviselői testületek készítsenek költségvetést 2008-ra, hogy az a küldöttek részére is bemutatható legyen. Egyidejűleg fenntartva azt a lehetőséget, hogy a megválasztott új testületek az esetlegesen felmerülő új feladatok miatt a megváltozott Alapszabály keretei között új vagy módosított költségvetés szerint irányítsák a Szövetséget. 5.) A Felügyelőbizottság2007-ben kiemelt feladatának tartotta a LOSZ évi tisztújító Küldöttgyűlésére való előkészületeket. Ezekben aktívan és kezdeményezően lépett fel. Folyamatosan elemezte és módosító javaslatokkal is támogatta az Alapszabály megváltoztatását, nem titkolva azt az álláspontját, hogy a LOSZ tulajdonosi ellenőrzését az egyszemélyi ellenőrzéssel szemben testületi alapon megnyugtatóbbnak találná. Foglalkozott az éves költségvetés szervezeti változásokkal összefüggő megtakarításaival, az új rendszerű ingatlanstruktúra költséghatásaival, s mindezekről folyamatosan tájékoztatta az Elnökséget, észrevételei mellett határozottan kiállt. A Felügyelőbizottsághatározottan törekedett a takarékosságra, javaslatokat tett a költségvetési hiány rövid- és hosszú távú csökkentésére, és kifejezésre jutatta azt az észrevételét is, hogy kézzel fogható megtakarítás a hosszú elemzések és értékelések után mindössze csak a testületek tagságának létszámcsökkenéséből számítható. 6.) A Felügyelőbizottságfolyamatosan tanulmányozta az Alapszabály módosításának folyamatát, és kifejezte ezzel kapcsolatos észrevételeit. A költségvetést érintően alapvető változásnak tartja azt, hogy annak jóváhagyása az Elnökség hatásköréből átkerül a Küldöttgyűléshez. Ellenőrzési szempontból különösen fontos, hogy a Küldöttgyűlés meghatározzon olyan összeghatárokat, amelyek túllépése esetén a költségvetés csak Küldöttgyűlés által legyen módosítható. A Felügyelőbizottságmandátumának lejártával köszönetét fejezi ki minden lakásszövetkezeti tisztségviselőnek, munkavállalóknak és mindazoknak, akik hátteret biztosítottak munkájához, észrevételeikkel és felvetéseikkel, támogató megnyilvánulásaikkal kifejezték bizalmukat a testületnek. Budapest, április 9. Gyenei Ferenc FB elnök sk. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 7

8 LOSZ Elnökség Farkas Tamás LOSZ elnöke Petróczkiné dr. Imre Veronika LOSZ Elnökség tagja Ujj Attila LOSZ elnökhelyettes Siktár Valéria LOSZ Elnökség tagja Erős István LOSZ Elnökség tagja Námor Miklós LOSZ Elnökség tagja Mécs Ernő LOSZ Elnökség tagja LOSZ Felügyelő Bizottság Dr Weil György LOSZ Felügyelő Bizottság tagja Gyenei Ferenc LOSZ Felügyelő Bizottság elnöke Bottka Ferencné LOSZ Felügyelő Bizottság tagja 8 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

9 A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének egységes szerkezetbe foglalt új A l a p s z a b á l y a A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (továbbiakban: Országos Szövetség) a lakás-, nyugdíjasházi-, üdülő-, műhely- és üzlet építő és fenntartó szövetkezetek (továbbiakban: lakásszövetkezetek) és társasházak területi és szakmai szövetségei, továbbá a közvetlen tagsággal rendelkező lakásszövetkezetek, társasházak, valamint ezek tagjai érdekeinek védelmére, képviseletére létrehozott, szövetségi rendszerben működő, önálló, a pártoktól független, a pártoktól támogatást nem elfogadó és azoknak anyagi támogatást nem nyújtó, országgyűlési, megyei, illetve fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állító és nem támogató, demokratikus, önkormányzati elven alapuló, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet. I. Név, székhely, jogállás 1. Név: Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 2. Rövidítve: LOSZ 3. Székhely: 1146 Budapest, Hermina út Jogállás: Az Országos Szövetség jogi személy. Az évi III. törvény alapján létrejött Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének átalakulásával, annak jogutódjaként az évi II. törvény szerint, társadalmi szervezet formájában folytatja érdekképviseleti tevékenységét. Az átalakulást a Lakásszövetkezetek II. Kongresszusán megjelent területi és szakmai lakásszövetkezeti szövetségek e döntésre felhatalmazott képviselői határozták el február 20-án. 5. A LOSZ jelképe (logója): két csuklóban egymás felé néző, Y alakban kifelé fordított, széttárt tenyér tart egy több lakóegységet megjelenítő stilizált házformát) II. Az Országos Szövetség célja és feladata 1. Az Országos Szövetség célja Az Országos Szövetség célja az, hogy: a) feltárja a tagjai érdekeit, érvényesítse, képviselje azokat, elsősorban a jogszabályalkotás során, valamint az országos hatóságok előtt, b) elősegítse a tagok gazdasági tevékenységét, ennek keretében szolgáltatásokat nyújtson, illetve azt megszervezze, c) segítse a tagokkal összefüggő társadalmi és egyéb feladatok elvégzését. 2. Az Országos Szövetség feladata Az Országos Szövetség az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében a következő feladatokat látja el: a) Védi és képviseli a tagok érdekeit a gazdaság-, a település-, a pénzügyi és lakáspolitika körében az állami, önkormányzati és egyéb szerveknél. Fellép a tagok érdekeit sértő vagy veszélyeztető intézkedések ellen. b) Kezdeményezi a tagokra vonatkozó jogszabályok kiadását, részt vesz előkészítésükben, elősegíti helyes alkalmazásukat, elemzi érvényesülésüket, szükség szerint indítványozza módosításukat. c) Megszervezi és működteti a tagok információs rendszerét. Ellátja a tájékoztatási feladatokat. d) Szolgáltató hálózat létrehozásában és működtetésében működik közre (pl. gazdasági, műszaki, jogi, szervezési, oktatási stb. téren), ilyen szolgáltatásokat saját maga is - a tagdíjon kívüli külön térítés ellenében - nyújthat. Közvetlen és közvetett tagjai, továbbá minden egyéb lakásszövetkezet és társasház részére nyújtott szolgáltatásként országos koordinációs ellenőrzési irodát működtet és az adott szervezet kérelmére vizsgálatot végez az illető szervezet működésének, gazdálkodásának törvényessége és célszerűsége szempontjából. A területi és országos ellenőrzési tapasztalatokról összegzést készít, valamint közreműködik a lakásszövetkezeti, társasházi megelőző jellegű ellenőrzések vizsgálati szempontjainak összeállításában. e) Elősegíti a tagok közötti együttműködést, integrációt, gazdasági társaságok alapítását. A tagok tevékenységét előmozdító társaságot alapíthat, illetve ilyen célú gazdasági társaságban részt vehet. f) Célja megvalósítására, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vagyonával gazdálkodik, valamint gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat. g) Kezeli a Lakás- és Üdülőszövetkezeti Biztonsági Alapot, más központi alapot is létrehozhat és működtethet. h) Együttműködik más érdekképviseleti szervekkel a szövetkezeti és lakáságazati közös érdekek érvényesítéséért. i) Szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, valamint tagként részt vesz a nemzetközi szövetkezeti és lakáságazati szervezetek munkájában. j) Részt vesz tagjainak testületi ülésein. k) Kitüntetést alapíthat, adományozhat, más által alapított kitüntetés adományozására javaslatot tehet. l) Tagként részt vesz a magyar szövetkezeti és lakáságazati mozgalmak közös országos érdekképviseleti szerveinek munkájában. m) Minden lakásszövetkezeti tag és társasházi tulajdonostárs, ezek tisztségviselői és munkavállalói részére oktatást és ismeretterjesztést szervez, attól függetlenül, hogy azok tagjai-e az Országos Szövetségnek. n) Kiemelten foglalkozik a fiatalok, az idős korúak és a szociálisan rászorulók segítésével, illetve ennek megszervezésével, attól függetlenül, hogy azok tagjai-e az Országos Szövetségnek. o) Segíti a lakásszövetkezeti és társasházi lakásokkal, a lakókörnyezettel és a környezetvédelemmel, valamint fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, attól függetlenül, hogy az igénybevevők tagjai-e az Országos Szövetségnek. p) Az Országos Szövetség fogyasztóvédelmi tevékenysége kiterjed: - a fogyasztók gazdasági érdekei és fogyasztói jogai segítésére, - a fogyasztói problémák feltárására, - a fogyasztói jogok érvényesülésének értékelésére, - a lakásszövetkezeti és társasházi ágazathoz tartozó fogyasztók képviseletére az érdekegyeztető fórumokon és testületekben, - a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében eljárás, vizsgálat, intézkedés, jogszabályalkotás, vagy módosítás kezdeményezésére, véleményezésére, - közreműködésre a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, - a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadásra, - a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtetésére, - a fogyasztóvédelmi tevékenység során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával a közvélemény tájékoztatására, Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 9

10 - a fogyasztói érdekek védelme céljából a nemzetközi szervezetek tevékenységében való részvételre. III. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 1. A tagsági viszony a felvételt kérőnek az Elnökséghez intézett tagfelvételi kérelmével és az Elnökség ezt elfogadó határozatával keletkezik. Elutasító határozat esetében a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége Küldöttgyűlésétől (továbbiakban: Küldöttgyűlés) lehet kérni annak felülvizsgálatát. Szövetségi tagként történő felvételét kérheti: - a területi és szakmai lakásszövetkezeti és társasházi szövetségek (közvetlen tagok), s általuk a képviseleti körükbe tartozó tagszövetkezetek, társasházak (közvetett tagok), - a területi szövetségeken kívül álló lakásszövetkezetek és társasházak (közvetlen tagok), - olyan magánszemélyek, akik a szövetség általános céljaival, illetve fogyasztóvédelmi tevékenységével egyetértenek, elfogadják annak alapszabályát és hajlandók a magánszemélyek részére meghatározott szövetségi tagdíj megfizetésére, (közvetlen tagság), - olyan gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók, akik (amelyek) lakásszövetkezeti, társasházi ingatlankezelő tevékenységet végeznek, és akik a szövetség céljaival egyetértenek, elfogadják annak alapszabályát és hajlandók a társasházi ingatlankezelő szervezetek részére meghatározott szövetségi tagdíj megfizetésére(közvetlen tagság). A tagsági viszony feltétele a jelen alapszabályban foglaltak elfogadása, valamint a Küldöttgyűlés által (az egyes tagi csoportokra) évenként megállapított tagdíj megfizetésének vállalása. 2. A tagsági viszony megszűnik: - kilépéssel, - a tag jogutód nélküli megszűnésével, - kizárással, - az Országos Szövetség jogutód nélküli megszűnésével, - elhalálozással - egyéni vállalkozó és gazdasági társaság esetén a vállalkozási tevékenység megszüntetésével, illetve a társasházkezelői vagy ingatlankezelői tevékenység megszüntetésével (hacsak az egyéni vállalkozó tag nem kéri a tagsági viszonyának magánszemélyként történő folytatását). 3. Az Országos Szövetségből csak az év végén lehet kilépni. A tag kilépési szándékát legalább hat hónappal az év vége előtt az Elnökségnek kell írásban bejelentenie. Kizárás az Elnökség jogorvoslat esetén a Küldöttgyűlés erről szóló határozata meghozatalának a napján lép hatályba. A kizáró határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül - nem halasztó hatályú - felülvizsgálatát lehet kérni a Küldöttgyűléstől. A tag jogutód nélküli megszűnésének, illetve elhalálozásának napján a tagsági viszony megszűnik. A kilépő, a kizárt és jogutód nélkül megszűnt tag addigi befizetéseire, és az Országos Szövetség vagyonából való részesedésre, illetve térítésre nem tarthat igényt. 4. A tagot az Elnökség a tagok sorából kizárhatja: - ha tagdíjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, - ha az Alapszabályban foglaltakkal ellentétes tevékenységet folytat, - ha tevékenységével az érdekképviselet és a tagság érdekeit sérti. A tag nem zárható ki, ha a tagdíjfizetési kötelezettség alól - gazdasági nehézségeire tekintettel - az Elnökségtől fizetési haladékot kapott, feltéve, hogy kötelezettségét a haladék lejártáig teljesítette. A tag joga, hogy küldöttek útján részt vegyen az Országos Szövetség munkájában. Az országos szövetség jelképét (logóját) a szövetség tagjai saját cél szerinti tevékenységük során ellenszolgáltatás nélkül használhatják. 5. A tag a legközelebbi küldöttválasztásra, jogosult testületi ülésén köteles a bármely okból megszűnt (visszahívás, elhalálozás, stb.) küldött helyére új küldöttet választani és erről az Elnökséget soron kívül értesíteni. 6. a) A Szövetség pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, illetve amely az Alapszabályban foglaltakat elfogadja és az Elnökség által meghatározandó pártoló tagsági díj megfizetését vállalja. b) A pártoló tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére a III. fejezet 1-5. pontjait kell értelemszerűen alkalmazni. c) A pártoló tag - az Elnökség meghívása alapján - tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyűlésen. A tagsági jogok a pártoló tagot egyebekben nem illetik meg. d) A pártoló tag a Szövetség szolgáltatásait, szakmai és informatikai tevékenységet az Elnökség által meghatározott feltételekkel veheti igénybe, illetve elősegítheti azok megvalósítását. IV. Az Országos Szövetség szervezete és működése Az Országos Szövetség szervezeti felépítése a) Küldöttgyűlés b) Elnökség c) Felügyelő Biztos d) Állandó és eseti munkabizottságok e) Ügyintéző szervezet 1. Küldöttgyűlés a) Az Országos Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttgyűlés, amelyet az Elnökség legalább évenként egyszer köteles összehívni. b) A Küldöttgyűlésen a tagok küldöttekkel képviseltetik magukat. A küldötteket az Alapszabály III. fejezet 1. pontja szerinti tagok, az Alapszabály IV. fejezete 1. pontja k) bekezdésében meghatározott elvek szerint az Elnökség által meghatározott létszámban választják meg. Az Elnökség határozza meg a lakásszövetkezeti és társasházi ágazati területi és szakmai szövetséghez nem tartozó tagok küldöttválasztó jogosultságát is a jelen Alapszabályban megállapított korlátok és keretek között. A küldöttek száma 33 főnél kevesebb és 66 főnél több nem lehet. c) A Küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van, amelyet csak személyesen gyakorolhat. d) A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha: - az Elnökség indítványozza, - a küldöttek 20 %-a írásban kezdeményezi az ok és a cél megjelölésével, - a Felügyelő Biztos indítványozza, - a törvényességi felügyelet indítványozza, e) A Küldöttgyűlés összehívása - annak időpontját legalább nyolc nappal megelőzően - a küldöttek részére elektronikusan, vagy más igazolható módon eljuttatott - a napirendet és az írásos előterjesztéseket is tartalmazó - meghívóval történik. Egyebekben a Küldöttgyűlés összehívásának és működésének rendjét az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. 10 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

11 f) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Ha a Küldöttgyűlés a megjelentek száma miatt nem határozatképes, a változatlan napirenddel harminc napon belüli időpontra újból összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. g) A Küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az általánostól eltérő rendelkezések: - Az alapszabály elfogadásához és módosításához a Küldöttgyűlésen részt vevő küldöttek kétharmados többsége szükséges; - A tisztségviselőket titkos szavazással, egyszerű többséggel kell megválasztani, illetőleg felmenteni. Tisztségviselővé a küldötteken kívül más személy is választható; - Az Országos Szövetség megszüntetése (feloszlatása, egyesülése) tárgyában hozott határozat meghozatalához az összes küldött kétharmados többségű határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a feltett kérdést elvetettnek kell tekinteni. h) A Küldöttgyűlés határozatait az Elnökség által meghatározott módon kell közzétenni. i) A Küldöttgyűlés jogosult minden, különösen a LOSZ gazdálkodásával, szervezetével, működésével, érdekképviseleti tevékenységével összefüggő kérdésben dönteni. j) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály megállapítása és módosítása, - az Országos Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén megszűnésének, illetve feloszlásának kimondása, - titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztja, illetőleg felmenti, indokolt esetben felelősségre vonja az Országos Szövetség főállású elnökét (a továbbiakban: Elnök), a társadalmi elnökhelyettesét (továbbiakban: Elnökhelyettes), a Felügyelő Biztost, az Elnökség valamint az Elnökség egy póttagját. - az Elnök, az Elnökhelyettes, az Elnökség további tagjai és a Felügyelő Biztos tiszteletdíjának megállapítása. - Az Elnökség és a Felügyelő Biztos beszámoltatása, döntés a beszámolók elfogadásáról, - A LOSZ fogyasztóvédelmi és érdekképviseleti feladatainak meghatározása, - Az éves gazdálkodás számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása, - Az Országos Szövetség éves költségvetésének jóváhagyása, - Az Elnökség által beterjesztett, a LOSZ szervezetével, működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdések megvitatása, jóváhagyása, - a társaság alapítása, gazdasági társaságban való részvételről döntés, - az ingatlanvagyon feletti rendelkezés, - LOSZ tagsági díj mértékének, fizetési módjának meghatározása. k) Küldötteket a lakásszövetkezeti, társasházi közvetett tagok esetében a regionális (megyei, helyi LOSZ képviseleti) küldöttválasztó gyűlések választják meg, mégpedig oly módon, hogy a lakásszövetkezetek, társasházak, garázsszövetkezetek minden megkezdett 5000 lakás(garázs)egységére, használati jogú és tulajdonjogú, üdülőszövetkezetek esetében minden megkezdett 5000 használati jogú és tulajdonjogú - üdülőegységére esően egy küldöttet küldöttválasztó gyűlésen választanak meg. A közvetlen tagok esetében a regionális (megyei, helyi LOSZ képviseleti) küldöttválasztó gyűlést a közvetett tagok küldötteinek megválasztására feljogosított gyűléstől függetlenül, a közvetlen tagok regionális ((megyei, helyi LOSZ képviseleti) gyűlésein minden megkezdett 5000 lakás(garázs, üdülő)egység után kell megválasztani. A magánszemély tagok küldötteiket az Elnökség által e célból összehívott küldöttválasztó gyűlésen választhatják meg maguk közül, mégpedig oly módon, hogy minden megkezdett 200 fő magánszemélyre, esően kell egy fő küldöttet megválasztani. A gazdasági társaság és egyéni vállalkozó tagok küldöttválasztó jogosultságára a küldött(ek) megválasztására a magánszemély tagok küldöttválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egy fő küldött megválasztása az érintett regionális (megyei, helyi LOSZ képviseleti) szinten a közvetlen, a közvetett és magánszemély, valamint a gazdasági társaság és egyéni vállalkozó tagok számától függetlenül kötelező. A küldöttválasztást a választást lebonyolító gyűlésen felvett hitelesített jegyzőkönyvvel kell alátámasztani. 2. Az Elnökség a) Az Elnökség az Országos Szövetség vezető, operatív irányító testülete, amely a főállású Elnökkel, a társadalmi Elnökhelyettessel együtt öt tagból és egy póttagból áll. Az Elnökség megválasztott póttagja akkor válik az Elnökség teljes jogú tagjává, ha az elnökség tagjainak száma öt fő alá csökken. Amennyiben a póttag teljes jogú elnökségi taggá válik, akkor a soron következő rendes küldöttgyűlésen elnökségi póttag választást kell napirendre tűzni. b) Az Országos Szövetséget a két Küldöttgyűlés közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség rendszeresen működő testületi szerve irányítja. Az Elnökség a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden kérdésben jogosult dönteni. c) Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen: - a Küldöttgyűlés, összehívása, előkészítése, - az Országos Szövetség operatív irányítása, - az Országos Szövetség Alapszabályszerű működésének biztosítása, - a főállású Elnök felett a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogok gyakorlása, - a Küldöttgyűlés által hozott, az Országos Szövetség működésével, gazdálkodásával összefüggő határozatok végrehajtása, - az Országos Szövetség éves költségvetésének, egyszerűsített mérleg és eredmény beszámolójának Küldöttgyűlés elé történő beterjesztése, - az Országos Szövetség éves költségvetésének keretein belül döntés az ügyintéző szervezet felépítéséről, létszámáról, - az Országos Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának és a jogszabályokban előírt további belső szabályzatok megalkotása d) Felhatalmazást kap az elnökség arra, hogy indokolt és szükségszerű körülmények esetén a küldöttgyűlés által megállapított éves költségelőirányzattól a személyi jellegű költségvetési sor kivételével legfeljebb 20%-os mértékben a költségvetés végrehajtása során eltérjen. Erről a küldöttgyűlést az éves gazdálkodási beszámoló során az elnökség tájékoztatni köteles. e) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést. Akkor határozatképes, ha legalább három tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a felvetett kérdést elvetettnek kell tekinteni. Tevékenységéről évente köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek. Az Elnökség ülésein a Felügyelő Biztos tanácskozási joggal vesz részt. Az Elnökség működésének részletes szabályait az Alapszabály keretei között maga határozza meg ügyrendjében, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat részét képezi. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 11

12 3. A Felügyelő Biztos a) A LOSZ tagsági és tulajdonosi érdekeinek, valamint az Országos Szövetség törvényes működésének, gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő biztos látja el. A Felügyelő Biztos feladata továbbá, hogy az Országos Szövetség költségvetés tervezésének és végrehajtásának az ellenőrzése is. b) A Felügyelő Biztos az Országos Szövetség bármely szervétől, az ügyintéző szervezet bármely dolgozójától felvilágosítást kérhet, önkormányzati, gazdálkodási és ügyviteli kérdésben vizsgálatot végezhet, mindezekről véleményt nyilváníthat. c) Az Országos Szövetség testületei a Felügyelő Biztos indítványait kötelesek megtárgyalni és abban állást foglalni. d) A Felügyelő Biztos tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek évente beszámol. 4. Munkabizottságok Az Elnökség egyes érdekképviseleti döntések előkészítésére, feladat ellátására állandó és eseti munkabizottságokat hozhat létre. A bizottság ügyrendjét az Elnökség határozza meg. 5. Ügyintéző szervezet Az Országos Szövetség döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtására ügyintéző szervezetet hoz létre. Részletes feladatait az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. Az ügyintéző szervezet vezetője a főállású Elnök, aki teljes körben gyakorolja az ügyintéző szervezet dolgozói feletti munkáltatói jogokat. V. Tisztségviselők Az Országos Szövetség tisztségviselői az Elnök, az Elnökhelyettes, Felügyelő Biztos és az Elnökség tagjai. A választott tisztségviselők megbízatása 5 évre szól, a két választási időszak között választott tisztségviselők megbízatása is lejár a választási ciklus végén. A tisztségviselők a küldöttgyűlésen teljes szavazati joggal vesznek rész. A főállású elnökön kívül a tisztségviselők tevékenységüket társadalmi munkában látják el. A tisztségviselők e minőségükben az Országos Szövetségnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek. VI. Képviselet Az Országos Szövetséget az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes képviseli. VII. Gazdálkodás Az Országos Szövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Országos Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Országos Szövetség vagyona oszthatatlan. Az Országos Szövetség éves költségvetés alapján működik. A költségvetési év a naptári évvel azonos. Az éves költségvetési javaslatot az Elnökség a Felügyelő Biztossal egyeztetve terjeszti az Küldöttgyűlés elé jóváhagyás céljából. VIII. Megszűnés Az Országos Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén függetlenül a VII. pontban megjelölt oszthatatlan vagyon kitételre - vagyonát a megszűnés időpontjában érvényes tagsági viszonnyal rendelkezők alapító tagok és jogutódaik között - az előző évi mérleg adatai szerinti tagdíjbefizetés arányában - kell felosztani. Az Alapszabály egységes szerkezetben tartalmazza az február 20-án elfogadott Alapszabályt, az október 28-án, az április 18-án és az február 18-án és május 17-én, május 8-án és április 24-én elfogadott módosítást. Jelen alapszabály a április 24-i Küldöttgyűlésen történő elfogadással egyidejűleg lép hatályba a IV. fejezet 1. pont b. bekezdése első négy mondatában, illetve az 1. pont k. bekezdésében megfogalmazott módosulások kivételével. Az Alapszabály IV. fejezet 1. pont b. bekezdése első négy mondatában, illetve a IV. fejezet 1. pont k. bekezdésében megfogalmazott módosításokat április 24. napját követően összehívott soron következő küldöttgyűlés vonatkozásában kell alkalmazni. Budapest, április 24. SZNSZ Európai Tanácsülés keretén belül Gróf Károlyi Sándor dombormű avatás (Máté György alkotása) Budapest V. Szabadság tér Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

13 A LOSZ gazdálkodásának adatai Kiadások évi évi évi évi évi évi terv Anyagjellegű költség Anyagjellegű szolgáltatás Bérköltség Bérjárulékok Reprezentáció Egyéb költség Egyéb ráfordítás Támogatások Kiadások mindösszesen: Bevételek évi évi évi évi évi évi terv Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Pénzügyi műveletek Egyéb+pályázat Ingatlanértékesítés Bevételek összesen Megnevezés évi évi évi évi évi évi terv Kiadások Bevételek Eredmény/veszteség A LOSZ mérleg, eredmény és vagyoni helyzete Megnevezés évi évi évi évi évi 1. Befektetett eszközök Értékpapír Pénzeszköz Eszközök mérleg főösszeg Saját tőke Eredmény - alaptevékenység vállalkozási tevékenység Források mérleg főösszeg Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 13

14 A LOSZ kitüntetettjei Otthonunkért kitüntetésben részesülnek: Benkó Vince, Stadion Lakásszövetkezet elnöke (Miskolc), Nagy Tiborné, Jókai Lakásszövetkezet gondnoka (Pécs), Csegezi Tiborné, Kelenföldi Lakásszövetkezet elnöke (Budapest), Borszemné Bódi Katalin, LÉTÉSZ főkönyvelője, (Budapest) Serb József, Hőforrás Üdülőszövetkezet (Gyula) Elismerő Oklevél kitüntetésben részesülnek: Fábján Sándor, a MÁV Lakásszövetkezet régiós képviselő (Szentes), Dolányi Sándor, a Munkácsy Lakásszövetkezet régiós képviselő Gödöllő), Gecse József, a 168-as Lakásszövetkezet elnöke (Tiszaújváros), Szőkéné Taskó Borbála, a II. Rákóczi Ferenc Lakásszövetkezet műszaki vezetője (Debrecen), Tolnai Valéria, a VI.sz. Köztelek u-i Lakásszövetkezet ügyvezető elnöke (Győr), Bodor Mihály, a Berda József Lakásszövetkezet FB elnöke (Bp IV.ker.), Győrffy József, a XI.ker. Önkormányzat Vagyonkezelési Ügyosztály Társasházi és Lakássövetkezeti referense (Budapest), Fekete Tibor, IX. József Attila 5.sz. Lakásszövetkezet elnöke (Bp), Lukácsné Gönczi Magdolna, Tavasz Lakásszövetkezet főkönyvelője (Debrecen), Watzker Imre, a IV.ker. Óceán Lakásszövetkezet elnöke (Budapest) Otthonunkért kitüntetésben részesülnek: Barkóczi István, a gödöllői Erzsébet királyné krt. 17. Társasház közös képviselője, Fekete Tibor, a budapesti József Attila 5.sz. Lakásszövetkezet Kis Béláné dr., a budapesti Őrmező Egyesült Lakásszövetkezet társadalmi Tulok Ferenc, a Lakásszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége Varga Miklósné, a nyírbátori Új Otthon Lakásfenntartó Szövetkezet főkönyvelője. Elismerő Oklevél kitüntetésben részesülnek: Csányi Csaba, a bajai Sirály Lakásszövetkezet Csendes Géza, a Várpalotai Lakásszövetkezet Dr. Kiss Gábor, a budapesti XI. ker. Kelenföldi 11.sz. Lakásszövetkezet Dr. Varró Gyula, a miskolci Kinizsi Lakásszövetkezet Kertész László, a tatabányai Bárdos ltp. Társasház közös képviselője, Pencz Sándor, a budapesti XIV. ker. Füredi téri 15.sz. Lakásszövetkezet Szentjóbi Ottó, a debreceni Tavasz Lakásszövetkezet ig. tagja, Szögedi József, a Gyöngyösi Lakás, üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója, Tóth Gyula, a győri Zrínyi Miklós u-i 4.sz. Lakásszövetkezet Vajda Sándor, a budapesti XVI. ker. Jókai Lakásszövetkezet elnöke Otthonunkért kitüntetésben részesülnek: Bakos Tibor, a Budapest XIX.ker. Hunyadi Lakásszövetkezet Bárdos Lászlóné, az egri Napfény Lakásszövetkezet könyvelője, Begitter Ágostonné, az Óbuda 26. sz. Lakásszövetkezet Kővágó László, Pécs Megyei Jogú Város Városfejlesztési főosztályának munkatársa, Spachi Róbert, a győri XIII.sz. Mártírok u-i Lakásfenntartó Szövetkezet Elismerő Oklevél kitüntetésben részesülnek: Ács Sándor, a kaposvári Otthon Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója, Benczik Jánosné, a debreceni Napsugár Lakásfenntartó Szövetkezet főkönyvelője, Lukács Tiborné, a Diósgyőri Lakásszövetkezet Tósa László, a miskolci Baross Gábor úti Lakásszövetkezet Leitold László, az OTP Közép-Dunántúli régiójának Veszprém megyei igazgatója, Kaponyi István, a Mohácsi Lakásfenntartó Szövetkezet Vigh Józsefné, a debreceni Tavasz Lakás- és Garázsszövetkezet könyvelője, Szentivánszky Sándor, Óbuda 25. sz. Lakásszövetkezet igazgatósági tagja, Gadó Károly, Budapest IV/6. Újpest Városkapu Lakásszövetkezet Jánki Mátyás, Budapest XIII.ker. Népfürdő Lakásszövetkezet elnöke Otthonunkért kitüntetésben részesülnek: Hermann György, a sárvári Nádasdy Lakásszövetkezet Horváth Imre, a Budapest Óbuda 13. sz. Lakásszövetkezet Pethő Jenő, a Budapest Kelenföldi Egyesült Lakásszövetkezet ügyvezető igazgatója, Kovácsné dr. Szomják Mária, a Baranya Megyei LAKTÁSZ titkárságvezetője, Vinnai János, a debreceni II. Rákóczi Ferenc Lakásfenntartó Szövetkezet Elismerő Oklevél kitüntetésben részesülnek: Andris György, a Budapest Kőbánya Városközpont 4. sz. Lakásszövetkezet Brockhauser István, a Budapest Óbuda 17. sz. Lakásszövetkezet Falvay Tibor, a Budapest Őrmező 1. sz. Lakásszövetkezet Harangozó Béla, a székesfehérvári 1. sz. Lakásszövetkezet igazgatósági tagja, Herczeg József, a székesfehérvári 1. sz. Lakásszövetkezet igazgatósági tagja, Lukács Miklósné, a debreceni Otthon Lakásfenntartó Szövetkezet könyvelője, dr. Kiss Gábor, a Budapest Kelenföldi 11. sz. Lakásszövetkezet tisztségviselője, Németh Jánosné, a tatabányai ÉLET vezetőségi tagja, Pető Flóriánné, az egri Lajosvárosi Lakásszövetkezet gazdasági vezetője, Kisfaludy József, a soproni Lackner Kristóf utcai 1.sz. Lakásszövetkezet A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat Kitüntetés Mécs Ernő (2004.) A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat Kitüntetés Ujj Attila (2004.) A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat Kitüntetés Farkas Tamás (2006.) a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozat kitüntetésre Farkas Béla (2006.) a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT polgári tagozat kitüntetésre Dr. Weil György (2006.) a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT polgári tagozat kitüntetésre Fekete Tibor (2006.) 14 Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

15 APARTMAN HOTEL*** H-9740 Bükfürdő, Termál krt. 43. Tel/Fax: +36/ Hőforrás Üdülőszövetkezet ( Hotel Hőforrás***) 5700 Gyula, Rábai Miklós u.2. Telefon: 66/ , , Fax: 66/ info@hoforrashotel.hu web: SIESTA Üdülőszálló 4200 Hajdúszoboszló Böszörményi u. 39. Tel: (36-52) , Fax:(36-52) E-mal: info@siestahotel.hu Hegyvidéki Üdülőszövetkezet Solar Club Hotel Sopron, Honvéd u.12. Tel/fax: 06(99) E mail: info@solarclubhotel.hu Hotel Napfény és Üdölőszövetkezet, Zalakaros 8749 Zalakaros, Thermál út 10. Telefon: (36)-93/ , , Fax: (36)-93/ Hegyvidéki Üdülőszövetkezet Siesta Apartman Club Hotel Harkány, Kossuth L. u. 17. Tel: 06(72) , fax: (72) E mail: info@siestaclubhotel.hu, Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége 15

16 Hegyvidéki Üdülőszövetkezet Silver Apartman Club Hotel Mátraszentimre, Darázshegyi út 6. Tel/fax: (37) E mail: info@silverclubhotel.hu, Hegyvidéki Üdülőszövetkezet Sas Club Hotel Budapest, Törökbálinti út Tel: (1) , fax(1) info@sasclubhotel.hu, Napsugár Üdülőszövetkezet Hotel Orion Budapest 1013 Budapest, I. ker., Döbrentei tér 13. Telefon: (36)-1/ , , Fax: (36)-1/ Napsugár Üdülőszövetkezet Hotel Napsugár Hévíz Hévíz, Tavirózsa u. 3. Telefon: (06-83) ,(06-83) napheviz@axelero.hu Napsugár Üdülőszövetkezet Viking Hotel*** 2484 Agárd, Gallér u.2. Tel.: , Fax: vikinghotelagard@t-online.hu LOSZ - Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének kiadványa Budapest VI. ker. Hermina út 57.; Tel.: +36 (1) ; Fax: +36 (1) losz@losz.hu; Honlap: Kiadó: LOSZ Budapest VI. ker. Hermina út 57.; A kiadásért felelős: Farkas Tamás LOSZ elnöke; Szerkesztő: Csernovszki Csaba Nyomdai előkészítés: CseZo-design; Nyomda: Innovaprint Kft. Budapest HU ISSN Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége