A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) (munkaközi tanfolyami anyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) (munkaközi tanfolyami anyag)"

Átírás

1 A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) A : ÁLTALÁNOS ISMERETEK (munkaközi tanfolyami anyag) Budapest Gödöllő 2003

2 Szerzők: Ángyán József és Podmaniczky László Szerkesztette: Vásárhelyi Judit Készült: a Független Ökológiai Központ (FÖK) és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete (SZIE-KTI) együttműködésével, A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) országos bevezetéséhez szükséges oktatási és szemléletformálási tevékenységek megtervezése és kipróbálása az érintettek bevonásával című projekt keretében, a PHARE ACCESS program támogatásával. A projekt száma: HU További információ: Zentai Kinga, Független Ökológiai Központ 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel: 1/ Fax: 1/ Dr. Ángyán József, Dr. Podmaniczky László, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel./Fax:

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS MILYEN FELADATAI VANNAK A MEZŐGAZDASÁGNAK? MIT TUD ÉS MIT NEM TUD EZEK KÖZÜL TELJESÍTENI AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS? MILYEN JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMÁI VANNAK AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁSNAK? LÁSSUNK KICSIT RÉSZLETESEBBEN NÉHÁNY JELLEGZETES PROBLÉMÁT! Környezeti problémák és kockázatok A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minősége A vegyszer- és metabolitprobléma, humánegészségügyi kockázatok Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényezőegyüttes Az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása Az elváló növekedési pályák HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI? A MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIAVÁLTÁS FÖLDHASZNÁLATI ALAPJA: A MAGYAR ZONÁCIÓS PROGRAM A MEGVALÓSÍTÁS KERETE: A NEMZETI AGRÁR- KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NAKP) AZ NAKP CÉLKITŰZÉSEI ÉS ALAPTÖREKVÉSEI AZ NAKP SZERKEZETE, ALKOTÓELEMEI ÉS CÉLPROGRAMJAI Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram Gyephasznosítási célprogram Vizes élőhely célprogram Térségi célprogramok: az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere AZ NAKP MŰKÖDÉSMÓDJA ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ NAKP ÉRTÉKORIENTÁCIÓJA ÉS TERÜLETI IRÁNYULTSÁGA A ÉVI PÁLYÁZATOK ELŐZETES ÉRTÉKELÉSE, TAPASZTALATAI AZ NAKP INFORMÁCIÓS RENDSZERE MILYEN CÉLOKAT SZOLGÁL AZ INFORMATIKA? MIRE KELL SZÁMÍTANUNK AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN? Az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer Az agrár-információs rendszerek fejlődési irányai MELYEK A NAKP INFORMÁCIÓS FELADATAI? Agrárkörnyezeti üzemtervek A táblatörzskönyvek készítése ELÉRHETŐSÉGEK ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓS FORRÁSOK SZERZŐK, SZERKESZTŐ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM INTERNETES INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

4 4

5 1. BEVEZETÉS "Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze." (Teremtés könyve 2,15) A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltérő mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos u.n. ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Az, hogy a mezőgazdaságnak a termelő vagy a szolgáltató jellege, funkciója válik-e hangsúlyozottá, attól függ, hogy milyen nagy agrárpotenciálú és környezeti szempontból kevéssé érzékeny, vagy pedig kis termelési potenciálú és érzékeny, sérülékeny, természeti értékekben gazdag területeken, tájon vagyunk. Minél érzékenyebb, sérülékenyebb területen gazdálkodunk, annál fontosabbá válnak a mezőgazdaság ökoszociális szolgáltatásai. Mivel azonban az iparszerű a termelés hatékonyságának és piaci versenyképességének növelésére koncentráló mezőgazdálkodás ökoszociális szolgáltató teljesítménye igen gyenge, ezért ettől eltérő gazdálkodási rendszereket kell alkalmaznunk. Ezt a sűrűn lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhető Európa nem hagyhatja figyelmen kívül. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modell elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg nálunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), majd az ennek bevezetéséről rendelkező 2253/1999 (X.7.) számú kormányhatározat. A 2002-es költségvetés az agrártámogatások között 2,2 milliárd Ft-ot különített el e támogatási-kifizetési rendszer kísérleti indítására. Ezzel valamint az EU csatlakozási tárgyalások lezárása után az agrár-környezetvédelem és vidékfejlesztés helyzete, megítélése gyökeresen meg kell, hogy változzon. Az nem lehet már csupán egy kötelező, utolsó, hatékonyságrontó fejezete a tisztességes agrárpolitikának, hanem az integrált agrár- és vidékfejlesztési politika ökoszociális pillérévé és az EU források megszerzésének fontos tényezőjévé vált. Látnunk kell ugyanis, hogy míg kiváló agrárterületeinken az első termelési pillér kínál megélhetési lehetőségeket, addig érzékeny, sérülékeny, kisebb agrárpotenciálú, ráadásul mindezekkel összefüggésben gazdasági értelemben általában hátrányos helyzetű, gyakorta munkanélküliséggel sújtott térségeinkben a többfunkciós európai agrármodell második, ökoszociális pillére mentén megnyíló európai források jelenthetnek igen komoly segítséget. Fel kell ismernünk, hogy a két pillér más-más adottságú területeinkre irányul, azok nem kizárják, hanem kiegészítik egymást! Az ökoszociális pillér mentén megfogalmazott agrár-környezetgazdálkodási programok indításával a mezőgazdasági stratégiaváltás Magyarországon is elkezdhető, ha felismer- 5

6 jük a két pillér nyújtotta lehetőségek egymást kiegészítő jellegét. E nagy léptékű, történelmi jelentőségű agrár-, vidék- és környezetpolitikai stratégiaváltás azonban csak akkor sikerülhet, ha kiépül annak nemcsak fizikai, hanem mindenek előtt szellemi infrastruktúrája. Ehhez új ismeretekre, tudásra és gondolkodásmódra van szükség, amely sok esetben nem jelent mást, mint saját hagyományainkhoz való visszatérést, kialakult, évszázadok alatt csiszolódott, a tájakhoz illeszkedő gazdálkodási rendszereinek korszerű újrafogalmazását. A képzési tanfolyam és jelen jegyzetünk ehhez kíván segítséget adni azok számára, akik az NAKP keretei között kívánnak gazdálkodni, erre vonatkozó pályázatukat elfogadták, és a támogatási szerződést megkötötték. Rajtuk kívül jó szívvel ajánljuk ezen ismeretkört valamennyi mezőgazdának, továbbá a közép- és felsőfokú graduális és posztgraduális képzés keretein belül környezet- és tájgazdálkodással, mezőgazdálkodással foglalkozóknak, oktatóknak, hallgatóknak és mindazoknak, akik érdekeltek a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a természetvédelem összehangolásában, harmonikus fejlesztésében. Akik tudnak, és akarnak is tenni ezen új típusú fejlődés kibontakoztatásáért, és akik részesei kívánnak lenni a mezőgazdaság stratégiaváltásának. *** A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program törekvéseinek, rendszereinek megértéséhez mindenek előtt azt kell tisztáznunk, hogy a mezőgazdaságtól milyen feladatok megoldását várja ma el a társadalom, mit vár tőle a magyar és az európai adófizető és fogyasztó közönség. Lássuk tehát először a mezőgazdaság feladatait! *** 6

7 2. MILYEN FELADATAI VANNAK A MEZŐGAZDASÁGNAK? Az európai társadalom a mezőgazdaságtól az alábbiakat várja: értékes beltartalmú, szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos termékek előállítása; a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása; a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése ill. elkerülése; a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése; munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára. E feladatok egyidejű megoldására az eddig volt iparszerű, nagy mesterséges (fosszilis) energiaigényű, erősen kemizált, a mezőgazdálkodás céljai közül egyedül a tömegtermelést, a tőkemegtérülést szem előtt tartó gazdálkodás (amint azt hamarosan érvekkel is alátámasztjuk) nem alkalmas. E feladatok teljesítése az erősen kemizált, iparszerű rendszertől eltérő megoldásokat követel. Nem elég tehát az eddigi stratégia, rendszer technológiáit tökéletesíteni, hanem új gazdálkodási és ehhez illeszkedő, ennek gyakorlati megvalósítási kereteket adó megoldásokra, rendszerekre van szükség. Ez az új stratégia, az új európai agrármodell az úgynevezett többfunkciós ( multifunkcionális ) mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás, melynek feladatait két nagy körbe sorolhatjuk: az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatok, melyek az élelmiszerek előállításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúrfeladatok. Ez utóbbi társadalmi szolgáltató teljesítmények olyan nem importálható közjavakat (élelmezésbiztonság, a kultúrtáj ápolása, a biológiai sokféleség fenntartása, a társadalmi és biológiai élettér megőrzése, a természetes vagy természetközeli élőhelyek rendszerének fenntartása, környezeti stabilitás, népességmegtartás, munkaerő kiegyenlítés, a vendégfogadás és idegenforgalom alapjának biztosítása, paraszti értékek és hagyományok ápolása stb.) testesítenek meg, amelyek létrejötte a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozható. Ezek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti egyensúlyának fenntartásában növekvő szerepet töltenek be, így a mezőgazdaság e teljesítményeit közvetlen kifizetések formájában a társadalomnak honorálnia kell. 7

8 8

9 3. MIT TUD ÉS MIT NEM TUD EZEK KÖZÜL TELJESÍTENI AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS? 3.1. MILYEN JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMÁI VANNAK AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁSNAK? Az iparszerű mezőgazdálkodási rendszerrel az ipar logikája, mint ideál jelenik meg a mezőgazdálkodásban. Alaptörekvése ennek megfelelően a természeti erőforrások fokozatos kicserélése (helyettesítése) mesterséges erőforrásokkal. Ez a rendszer igen jelentős termelésnövekedést eredményezett, ám egyre nagyobb számban jelentkeztek azok a problémák, amelyek kedvezőtlenül hatnak magára a termelésre, de a helyi társadalomra és az általános emberi létfeltételekre is. Ezek a negatív jelenségek többségükben az energiaintenzív földhasználat és az ezzel együtt járó automatizálás növekvő közvetlen (üzemanyag) és közvetett (műtrágya, növényvédőszer, gép, stb.) energiabevitel környezetterhelő és az élőmunkát, az embert kiszorító hatásának tulajdoníthatók. Közülük számos a termelési alapokat romboló jelenségek közé sorolható, mint például a termőtalaj pusztulása (szervesanyag-tartalmának, biológiai életének csökkenése, savanyodása, vizenyősödés, láposodás, szikesedés, illetve sivatagosodás, kiszáradás, talajvízszint sülylyedés, a talajszerkezet romlása, porosodás, tömörödés), a növényi és állati genetikai alapok beszűkülése, pusztulása, a biológiai sokféleség csökkenése, a gyomosodás, fajspektrumbeszűkülés, rezisztencia, vagy a mezőgazdasági területek és termékek szennyeződése, a mezőgazdasági terület csökkenése az iparosítás és az urbanizáció következtében. Mások az emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettségére utalnak, mint például a vadon élő növény- és állatfajok, természetes élőhelyek, élővizek, talajvíz, rétegvíz, ivóvízbázisok elszennyeződése, szermaradványok feldúsulásának, bomlástermékeik nyomonkövethetetlen, kiszámíthatatlan hatása az élőlényekre, köztük az emberre, az élelmiszerek beltartalmának felhígulása, táplálkozási és környezeti eredetű humán egészségkárosodás, tájképi elszegényedés, ingerszegény környezet, az ember belső (pszichikai, fizikai, biológiai) és külső (természeti, társadalmi és épített) környezetének erős eróziója, szellemi és lelki elsivárodás. Ugyanakkor számos olyan jelenség is felerősödött, amelyek a közgazdasági, piaci, társadalmi közeg megváltozására, az iparszerű gazdálkodás ellehetetlenülésére utalnak. Ilyenek például a vidéki munkanélküliség és elvándorlás felgyorsulása, a negatív externáliák (a gazdasági növekedés társadalmi költségeinek) rohamos növekedése, az energiaigényes gazdálkodás erős függősége az energetikai piactól, a véges mennyiségű kőolaj árának hosszú távú törvényszerű és gyorsütemű emelkedése, ezzel a kőolaj alapú anyagok és energiahordozók felhasználására épülő gazdálkodási stratégia előrelátható veszteségessé válása, ellehetetlenülése, a gyenge minőségű tömegáruk iránti fizetőképes kereslet erőteljes csökkenése a piacokon, igény a változatosabb élelmiszer-kínálat iránt, szelektívebb vásárlási szokások, a közvélemény fokozódó nyomása a biztonságosabb élelmiszerek előállítása érdekében, társadalmi előítéletek az élelmiszerek minőségének és biztonságának vonatkozásában, különösen ha azokat új technológiák (besugárzás, biotechnológia, génsebészet, GMO-k) segítségével állították elő, vagy a növekvő társadalmi érzékenység az állatvédelemmel kapcsolatban. E negatív egymással is összefüggő jelenségek és a természeti, gazdasági, társadalmi környezet megváltozásának első figyelmeztető jelei az 1970-es évek közepétől már Magyarországon is mutatkoztak. A magyar mezőgazdaság fejlődését az elmúlt évtizedekben szintén a közvetlen és közvetett energiabevitel rohamos növekedése jellemezte. Az ipari eredetű, illetve feldolgozású anyagok részaránya a mezőgazdaság összes anyagfelhasználásán 9

10 belül az 1960-as évek elején még elenyésző volt, de az 1980-as évek közepére megközelítette a 60 %-ot. A gyors ütemű iparosodó fejlődés hatására 25 év alatt a területegységre jutó hozamok megkétszereződtek. Magyarország élelmiszerekből önellátóvá vált, sőt jelentős export árualapot is előállított, amely a fizetési mérleg egyensúlyban tartásának egyik legfontosabb elemévé vált. Ugyanakkor alapjaiban megváltozott a parasztság évszázadok alatt kialakult hagyományos, a természeti folyamatokhoz közelálló életmódja, a termelési módszerek, az alkalmazott fajták, a tápanyagellátás, a növényvédelem egész rendszere. E változási folyamat legfontosabb eredményei a következőkben foglalhatók össze: A terméktömeg valamint a termésátlag megtöbbszöröződött (1. táblázat) 1. táblázat: Néhány kiemelt szántóföldi növény termésátlaga (t/ha) (Ángyán-Menyhért, 1997 és KSH kiadványok) Időszak Növényfajok Őszi búza Kukorica Cukorrépa Lucerna ,37 1,87 20,34 4, ,48 2,19 19,94 3, ,86 2,61 24,64 2, ,43 3,23 32,52 4, ,32 4,17 33,00 4, ,06 4,85 33,64 5, ,63 6,11 38,90 5, ,88 5,63 38,40 5, ,26 4,43 31,23 4, ,76 5,70 39,64 4,98 Miközben az abszolút termésingadozás nőtt, a relatív termésingadozás - éppen a termésátlagok rohamos növekedése következtében jelentősen csökkent (2. táblázat). Az időjárási ingadozásokat tompítani képes technológiák mögött bőséges sokszor a kultúrnövény termésképzéséhez szükséges mértéket meghaladó tápanyagellátás állott, amiben kiemelt szerep jutott a könnyen oldódó N-műtrágya forrásoknak. 2. táblázat: A búza és a kukorica országos termésátlagának szélső értékei (Bocz et al., 1992 és KSH kiadványok) Évek Búza Kukorica t/ha termésingadozás (%) t/ha termésingadozás (%) ,90-1, ,92-2, ,10-1, ,20-2, ,57-2, ,03-3, ,07-4, ,54-5, ,00-5, ,47-6, ,05-5, ,50 6,71 67 Kezdeti anyagi gyarapodás, viszonylagos anyagi jólét, átmeneti szociális biztonság jelei mutatkoztak a falvakban, (ami ugyan sok esetben együtt járhat, de nem azonos az ember jól-létével!). A különböző üzemi formák (nagyüzemi, kisüzem, háztáji) sajátos, számos vonatkozásban hatékony együttműködése alakult ki a mezőgazdaságban. Mindezen elvitathatatlan eredmények arra utalnak, hogy az iparszerű gazdálkodás az adott történelmi helyzetben, a gazdaság és társadalom meghatározott fejlődésfokán Magyarországon is szükségszerű, a belterjesítés folyamatába illeszkedő lépcsőfok volt. Az intenzív, növekvő ráfordítások, energiabevitel kezdeti látványos sikerei azt sugallták, hogy az ipari folyamatokhoz hasonlóan szabályozható és környezetétől egyre inkább függetleníthető a gazdálkodás. Ez csak úgy valósítható meg, ha a "kikapcsolt" természeti erőforrá- 10

11 sok pótlására a rendszerbe egyre több mesterséges energiát (műtrágyát, növényvédőszert, gépi munkát, energiahordozót, ipari technológiát, stb.) viszünk be. Azt a felfogást, hogy a kibocsátott termék mennyisége a meghatározó, ami csaknem kizárólag az energiaátalakító rendszer (növényfajta) teljesítőképességétől és a bevitt energiák mennyiségétől függ, jelzi a fajtaváltás felgyorsult folyamata (1. ábra), és a termelésben felhasznált műtrágyák és növényvédőszerek mennyiségének robbanásszerű növekedése. (3. és 4. táblázat). 1. ábra: A fajták minősítésének éve és elért életkoruk (Ángyán-Menyhért, 1988) 11

12 3. táblázat: A mű- és szervestrágya felhasználás Magyarországon (Ángyán-Menyhért, 1997 és KSH kiadványok) Időszak Szántó + Műtrágyahatóanyag-felhasználás Szervestrágy Szervestrágyázott kert + a felhasználás terület aránya, gyümölcsös 1000 t/év kg/ha/év + szőlő N P K NPK NPK millió t/ha/év % mill. ha t/év , ,2 30,0 5,04 25, ,90 1l ,9 26,5 4,49 21, , ,0 25,7 4,39 20, , ,3 21,5 3,74 18, , , ,64 13, , ,4 22,0 3,91 13, , ,5 14,6 2,62 7, , ,2 14,3 2,65 7, , ,7 15,3 2,92 7, , ,1 13,0 2,48 6, , ,6 6,3 1,25 3,1 4. táblázat: A növényvédőszer-felhasználás Magyarországon ( ) (Ángyán-Menyhért, 1997 és KSH kiadványok) Időszak Szántó+kert + Gombaölő Gyomirtó Rovarölő Egyéb Összesen Összesen Hatógyümölcsös + anyag szőlő mill. ha 1000 tonna/év k /ha/év ,80 11,6 0,2 1,3-13,1 2,3 0, ,63 12,5 1,2 2,9-16,6 3,0 1, ,62 13,5 21,2 6,6-41,3 7,3 2, ,54 17,6 21,4 15,6-54,6 9,9 3, ,39 19,2 28,8 15,0 3,0 66,0 12,2 5, ,30 19,8 27,5 13,5 3,5 64,1 12,1 5, ,25 12,5 20,2 13,5 1,3 47,5 9,1 4, ,02 5,3 8,6 5,8 0,5 20,2 4,0 1,8 Napjainkban az ország területének 65,5 %-a a mezőgazdaságilag hasznosított terület, a termőterület pedig 86,4 %-ot tesz ki, így a mezőgazdaság a környezet állapotára igen jelentős hatással van nem csupán a közel 6 millió ha művelt területen, hanem az érintkező egyéb területeken is. A mezőgazdálkodás és a környezet szoros, de egyben kényes egyensúlyokra épülő kapcsolatára utal, hogy míg egy az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó mezőgazdálkodás elengedhetetlen feltétele a területfedő természetvédelemnek, a biológiai sokféleség, a környezeti egyensúly fenntartásának, addig egy környezettől függetlenedő, iparos, csúcsra járó rendszer épp ellenkező hatású. Nézzük meg egy kicsit részletesebben ezeket a problémákat, mert így érthetjük meg igazán a változtatás szükségességét LÁSSUNK KICSIT RÉSZLETESEBBEN NÉHÁNY JELLEGZETES PROBLÉMÁT! A környezet átalakításával, a természeti erőforrások kikapcsolásával járó rohamos mesterséges energiaráfordítás-növelési kényszer káros környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai természetesen nálunk is megjelentek. A jelek arra utalnak, hogy a magyar mezőgazdaság már az 1980-as évek közepére ebbe a fejlődési szakaszba jutott. Lássunk e problémákra különböző területekről vett néhány jellegzetes példát. 12

13 Környezeti problémák és kockázatok A mezőgazdálkodás káros környezeti hatásai közül az egyik legfontosabb a biológiai sokféleséget veszélyeztető, csökkentő hatása. Magyarországon a magasabb rendű természetes növényvilág fajszáma mintegy Veszélyeztetettségének mértéke az 5. táblázat adatai alapján megítélhető. Megnevezés Mohák Harasztok Nyitvatermők Zárvatermők Összes fajszám Magyarországon (db) táblázat: A magasabbrendű növényfajok veszélyeztetettsége Magyarországon (Rakonczay, szerk. 1989) Veszélyeztetettségi kategóriák fajszáma (db) 1. Kipusztult 2. Közvetlenül 3.Aktuálisan 4.Potenciálisan 5.Összesen ( ) veszélyeztetett Arány (%) Összesen ,3 Arány (%) 100,0 1,3 2,4 5,6 15,0 24,3 - Az ország állatvilága mintegy ismert és ismeretlen fajból áll. A veszélyeztetett fajok száma mintegy 400, amelyből a rovarok (272 faj) és a madarak (83 faj) száma a legnagyobb. A mezőgazdálkodás biológiai sokféleséget veszélyeztető, csökkentő tényezőinek, okainak többsége a termőhely adottságait, környezeti érzékenységét meghaladó földhasználati, gazdálkodási intenzitásra, annak mértéktelen növekedésére vezethető vissza. Az emberiség létszámnövekedése és az ezzel párhuzamos, egyre intenzívebb élőhelyhasznosítás következtében az élővilág is jelentős emberi befolyás alá került. A hatások egyik csoportját az jelentette, hogy az ember kiválasztott és háziasított néhány fajt. Ezeket egyre nagyobb tömegben kezdte termeszteni illetve tenyészteni, és elterjesztette mindenütt a Földön. Egyre nagyobb területeket vont mezőgazdasági termelésbe. Ennek következtében a vadon élő fajok élettere szűkült, esetleg meg is szűnt. Egy faj eltűnésével a táplálékláncokban ráépülő fajok (ragadozók, parazitáik és parazitoidjaik) is kipusztulhatnak. A nagyobb testtömegű fajok eltűnése több egyéb faj pusztulását vonja maga után. Becslések szerint egyetlen növényfaj kihalása átlagosan mintegy 30 specializált, egyéb szervezet pusztulásához vezet. Az iparszerű mezőgazdasági termelésbe vont területeken élő fajok számát rendszerint nem vizsgálják, a gazdálkodás szervezésénél nem veszik figyelembe. Megelégednek a termelés szempontjából közvetlenül fontos fajok, a termesztett növények és gyomok, a tenyésztett állatok valamint ezek parazitái, a területen előforduló kártevők számbavételével. Ez mindösszesen néhány tíz faj táblánként. Ha az eddig figyelembe nem vett fajokat is számba vesszük, kiderül, hogy a talajokban még növénytakaró teljes hiányában is rendkívül bonyolult faji összetételű életközösségek vannak, amelyek nagyon különböző szervezetek millióiból tevődnek össze. A monokultúrák elterjedése az egyik legfontosabb oka a fajszám csökkenésének a mezőgazdasági területeken. Ez az előzőekben leírtakból egyenesen következik. Ennek mindent egységesítő törekvése és hatása gyökeres ellentétben van a természet sokszínűségével. A mezőgazdasági termelési technológiák a földrészek között is terjedni kezdtek, a nö- 22,7 58,3 25,0 24,5 13

14 vény- és állatfajok elterjesztése a faj saját életterén kívül is lehetséges módszerré vált. Fajokat telepítettek a termés növelése, növényvédelem vagy egyéb célokból. Idegen fajok betelepítésekor azonban az őshonos növény- és állatvilág gyakran károsodott, mivel az idegen faj létszámszabályozásának tényezői (ragadozók, paraziták, abiotikus feltételek) nem voltak jelen, és így nem szabhattak természetes gátat a betelepített faj szaporodásának. Ebben az összefüggésben utalni kell a génmódosított (transzgénikus) szervezetek (GMO 1 -k) mezőgazdasági felhasználásának kockázataira is. A túl nagy intenzitású legeltetés jelentősen befolyásolja a növényzet fajösszetételét. A legelők túlterhelése gyakran vezet a fajösszetétel változásához és ritka fajok kihalásához, esetenként a növénytakaró teljes pusztulásához. A nagytestű növényevő háziállatok válogatva fogyasztják a növényeket, tapossák a legelőt, és ezzel kiirtják a mechanikai hatásokra érzékeny növényfajokat, valamint tömörítik a talajt. Mindezek a hatások a legelők növényzetének fajgazdagság-csökkenéséhez vezethetnek. A mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek hatásairól már igen sok ismeret áll rendelkezésre. Ezeket itt még vázlatosan sem tudjuk leírni. Csupán a példa kedvéért említjük, hogy hiába fejlesztettek speciális rovarölő, gombaölő és gyomirtó szerek, és tesztelték azokat a szokásos tesztfajokon, az egyéb élőlényekre gyakorolt hatásaik nagyrészt ismeretlenek. A szerves anyagok lebontása szempontjából fontos talajlakó ugróvillás rovarokra például a növényvédő szerek mindegyik típusa halálos lehet. Megjegyezzük, hogy a műtrágyázás is járhat hasonló hatásokkal az élővilágra, mint a növényvédőszeres beavatkozás. A modern állatorvosi kezelések szintén veszélyt jelenthetnek a növény- és állatfajokra. A paraziták ellen használt gyógyszerek maradványai és bomlástermékei az ürülékkel a talajba kerülnek, és ezek - hasonlóan a növényvédő szerek maradványaihoz - számos esetben a talajállatok fajszámát csökkentik, hiszen éppen állatok irtására fejlesztették ki azokat. A talajművelési módokat egyértelműen annak érdekében fejlesztették ki, hogy a növények fajszámát csökkentsék, és csakis a termesztett faj (esetleg néhány faj) maradjon a táblán. Ennek következményeképpen jelentősen csökken a növényeket fogyasztók fajszáma is. A talajművelés hátrányos lehet a földön fészkelő madarakra, mert a fészkelési és intenzív talajművelési periódusok gyakran egybeesnek. A talajművelés következtében jelentősen megváltozik a talaj szerkezete, porozitása, ennek következtében a levegő- és vízviszonyok és talajhőmérséklet is. Mivel ezek a tényezők befolyásolják legjobban a talajéletet, a talajszerkezet romlása a fajszám csökkenéséhez vezet. Tovább növelheti a fajok pusztulását a talajművelés következtében fellépő talajerózió is. A vizes, nedves területek lecsapolása és átalakítása mezőgazdasági tevékenységek céljaira különösen nagy károkat okoz, és komoly mértékű fajszámcsökkenéshez vezet. Ezek a környezetileg érzékeny területek, vizes élőhelyek igen sérülékenyek. Sajátos növény- és állatviláguk van. Különösen sok ritka mocsári növény-, hal-, kétéltű- és hüllőfaj él ilyen helyeken. Említendő a lecsapolások káros hatásai között az is, hogy a kialakított öntözőcsatornán keresztül gyakran szennyezett, pl. nitrátos víz kerül a területre, ami további káros hatással van az élővilágra. Az egyoldalú, termeléshatékonysági, méretökonómiai szempontok szélsőséges érvényesítése következtében a mezőgazdasági területeken a tartós szerkezetek, a bolygatatlan élőhelyek (a biotóphálózat) rendszere és annak elemei (erdősávok, fasorok, fák, bokrok, 1 GMO: Genetically Modified Organism (Genetikailag Módosított Szervezet) 14

15 stb.), mint a gazdálkodást zavaró tényezők szinte teljesen eltűntek. Az így kialakult nagy üzem és tábla méretek nem hagytak teret az ökológiai infrastruktúra, a biotóphálózati rendszer számára. Az iparszerű gazdálkodás földhasználati rendszere minimálisra szorítja és elszigeteli a számára haszontalan természetes ill. természetközeli élőhelyeket, erdősávokat, fasorokat, gyepsávokat, stb. Az ökológiai hálózat ennek következtében a keringési rendszer infarktusához hasonló képet mutat. Ezt szemlélteti egy németországi agrártáj élőhelyrendszere állapotváltozásának példáján a 2. ábra. 2. ábra: Az agrártáj biotóphálózatának változása (Schleswig - Holstein) (Knauer, 1980) Látható, hogy az erdősávok, fasorok, gyepsávok, mint termelési szempontból haszontalan területhasználati kategóriák 100 év alatt milyen mértékben tűnnek el az agrártájról, ha csak a termeléshatékonysági szempontok határozzák meg a mezőgazdaság fejlődését. Az iparszerű gazdálkodás általános homogenizáló hatása (monokultúra, fajszegény növényszerkezet, technológia egységesítés, méretek, stb.) kiterjed a gazdálkodás intenzitási fokának környezettől függetlenül egységes növelésére is, amely a területek többségén túlhasználathoz, és ebből következően környezeti distresszhez vezet. A vázlatosan felsorolt tényezők mindezeken túl nem csupán önmagukban, hanem egymással kölcsönhatásban, egymást erősítve hatnak a biológiai sokféleségre. Ennek bemutatására példaképpen a gyomproblémát vehetjük, amely a három országos gyomfelvételezés adatai alapján jól nyomon követhető. A monokultúrás gazdálkodás és a vegyszerek hatására a gyomok fajszáma jelentősen lecsökkent, de a megmaradt fajok vegyszer-rezisztenciája folyamatosan növekedett, és mivel a konkurens fajok is eltűntek, szaporodásuk szinte ellenőrizhetetlenné vált. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy míg 1950-ben például az első húsz legnagyobb borítású faj aránya az összes gyomborításon belül 49,2 % volt, addig 1970-re ez az érték 62,8 %-ra, 1987-re pedig 76 %-ra növekedett, vagyis az összes gyomborítás 76 %-át húsz faj tette ki. Az erdőket érő kedvezőtlen hatások közül a legjelentősebbek az erdőirtás, a légszenynyezés (savas esők, S, N-oxidok), a talajvízszint változása, a mezőgazdasági kemikáliák helytelen és túlzott használata, természeti csapások, járványszerű vírus- és gombabetegségek, stb. Ezeken túl a legfontosabb tápelemek (N, P, K, S stb.) pozitív mérlege, vagy a legtöbb kation 15

16 (Ca, Mg, Na stb.) negatív mérlege jelzik a környezet szennyezés természetszerű és természetes erdőkre gyakorolt kedvezőtlen hatását, és az iparosítás valamint a kemikáliák növekvő használatával az egész bioszférára kiterjedő környezeti kockázatait. Mindezek hatására a károsodott erdőterület aránya az összes faállománnyal borított erdőterület 10 %-ára tehető. Az intenzív erdőgazdálkodás rendszere, valamint a felsorolt károsító tényezők hatására elsősorban a gyertyán-, a bükk-, a cser- és a tölgyfaállomány csökkent, a károsodás elsősorban az értékesebb faállományt súlytja, csökken a természetes és természetszerű erdők aránya, és nő a telepített, általában elegyetlen, ökológiailag kevésbé stabil erdőállomány. A termőtalaj pusztulása (erózió, defláció) is igen kifejezett és jelentős területeket érint. Mértékét a 6. táblázatban összefoglalt néhány adat is jól szemlélteti. 6. táblázat: Talajpusztulás Magyarországon (Stefanovits, szerk., és Stefanovits, 1981 nyomán) Talajpusztulás 1000 ha Az összterület %-a Erózió Erős 554 6,0 Közepes 885 9,5 Gyenge 858 9,2 Összesen ,7 Defláció által erősen veszélyeztetett ,6 Összesen: ,3 Megjegyzés: Az eredeti talajszelvény szintjeinek: több mint 70 %-a lepusztult: erős erózió; %-a lepusztult: közepes erózió; kevesebb, mint 30 %-a lepusztult: gyenge erózió. A talaj pusztulása bár eltérő mértékben, de az ország területének több mint 40%-át érinti. Ennek jelentőségét igazán csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy a teljes nemzeti vagyon mintegy 20%-át a termőföld értéke adja. A talaj pusztulása azon túl, hogy a nemzeti vagyon nettó csökkenéséhez vezet, rombolja a mezőgazdálkodás legfontosabb termelő eszközét. Ehhez járul az egyéb célú földkivétel termőterületet csökkentő hatása is. Az erózió és a defláció igen kifejezett, és jelentős területeket érint. A víz (erózió) és a szél (defláció) okozta talajpusztulás jeleit mutató területek növekedése számos okkal magyarázható, melyek közül a legfontosabbak a következők: a) domborzati és talajtényezők (lejtésviszonyok, kötöttség, szemcseösszetétel, nedvességi állapot, fedettség, stb.); b) éghajlati tényezők (a légmozgás (szél) iránya, sebessége, csapadékviszonyok, a levegő hőmérséklete, nyomása, sűrűsége, stb.); c) gazdálkodási, agrotechnikai tényezők (a vetésszerkezet elszegényedése, a váltás nélküli, illetve monokultúrás termesztés térhódítása, a talajvédő vetésforgók szinte teljes megszűnése, a szerkezetképző szervesanyagok és mész felhasználásának csökkenése, a talajművelés hibái (célszerűtlen bolygatás, az időpont rossz megválasztása, az eredeti növényzet felszaggatása, stb.), a mezővédő erdősávok, fasorok kiirtása, nagy táblák, tömbök kialakítása céljából, a művelés irányának helytelen megválasztása, stb.). A mezőgazdasági terület csökkenése napjainkban is tartó folyamat, amivel a jövőben is számolni kell ben még az ország területének mintegy 81%-a állt mezőgazdasági művelés alatt. Ez a terület 1950-re 79 %-ra, 1994-re pedig 66 %-ra csökkent. A mezőgazdasági terület csökkenése tehát 45 év alatt mintegy ha-ra tehető, ami évi átlagban megközelítően ha-os területcsökkenést jelent. Ennek egy részét persze erdő, nádas és halastó foglalta el, ám így is a termőterület csökkenése ugyanezen időszakban megközelítette a ha-t, ami ha-os csökkenési átlagütemet jelez. Különösen kedvezőtlen, hogy a 16

17 művelés alól kivett terület 45 év alatt mintegy megduplázódott, meghaladta az összterület 14 %-át, valamint méginkább az, hogy az ipar, a bányászat, az út-, vasútépítés és városfejlesztés céljaira igénybe vett területből a szántó aránya megközelítette a 75 %-ot. A termőterületekre világszerte és Magyarországon is az egyik legfőbb veszélyt azok beépítése jelenti. Ez a népesség növekedésével és a civilizáció fejlődésével szükségszerűen együtt jár. Egyetlen társadalom számára sem mellékes azonban az, hogy mekkora és milyen minőségű területek kerülnek a termőterületből végleges kivonásra, mivel az igazán jó minőségű talajok és sajátos minőségű termékek előállítására alkalmas termőhelyek (pl. szőlő- és borvidékek) nagysága véges, az természeti adottság. A szocialista gazdaságban a talajokat értéknélküli eszközként csak a terület nagysága alapján tartották nyilván, így a talajok értéke sohasem szerepelt a vállalati vagyonban. Ez megkönnyítette azt, hogy különböző célokra szinte korlátlanul vonjanak ki területeket, függetlenül azok minőségétől és hosszú távú nemzetgazdasági vagy környezeti jelentőségétől. Mivel építkezések céljára is azok a területek a legalkalmasabbak, amelyek sík vagy enyhén lejtős fekvésűek, és nem tartalmaznak káros sókat, a talajvíz pedig megfelelő mélységben helyezkedik el, a kivonás is leginkább ezekre a mezőgazdasági termelésre jó adottságokkal rendelkező területekre irányult. Így a legnagyobb gazdasági kárt az jelentette, hogy a pazarló felhasználás is a legjobb adottságú területekből történt. A mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjai itt lényegében egybe esnek, mert minden területkivonás ökológiai veszteséget jelent, hiszen az az élet feltételeit alapvetően korlátozza. A talaj védelménél tehát abból kell kiindulni, hogy az nemzeti kincs és a legértékesebb termőhelyeket, talajokat és élőhelyeket adminisztratív védelemben kell részesíteni. A kivonás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. (Sántha, 1995). A talaj humusztartalmának változása még a legnagyobb mértékben különböző növénytermesztési rendszerekben is minimális. Hosszabb időszakot tekintve azonban a humusz mennyiségét és minőségét illetően is kedvezőtlen folyamatok alakulhatnak ki a talajban. A talaj humusztartalmának alakulására elsősorban a talajművelés rendszerének, másodsorban a trágyázásnak, harmadsorban pedig a vetésforgónak van hatása, mert a talajműveléstrágyázás-vetésforgó minden növény termesztési rendszerében önálló és egymással összefüggő egységként jelentkezik, így jelentősen befolyásolja a humusztartalmat is. A talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése elsősorban a következő okokra vezethető vissza: a szervesanyagok bomlási feltételeinek romlása, a talajok biológiai aktivitásának csökkenése; a szervesanyag-bevitel részbeni (istállótrágya, komposzt, zöldtrágya) csökkenése, egyoldalú műtrágyázás, amit a nagyobb gyökér- és szártömeg a talajélet csökkenése következtében sem tudott kiegyenlíteni; az elszegényedő növényszerkezet és a vetésforgó, vetésváltás elveinek háttérbe szorulása; a folyamatos növényborítottság csökkenése, huzamosan csupasz talajfelszín: erózió, defláció; a talajművelési rendszer: egyre mélyebb és egyre gyakoribb szántás (forgatás, szellőztetés). A talajok savanyodását jelzi, hogy területük 10 év alatt ( között) 2,8 millióról közel 4 millió ha-ra növekedett. Különösen aggasztó ez a jelenség akkor, ha fokozott figyelmet fordítunk Stefanovits (1981) azon megállapítására, hogy egyes talajtípusok esetén a kedvezőtlen folyamat viszonylag lassú kezdeti szakasz után egyre inkább felgyorsul, gyakorlatilag visszafordíthatatlanná válik. A talajok savanyodása természetesen nem csupán a mezőgazdálkodás következménye. Abban számos tényező (talajképződési folyamatok, meteorológiai jelenségek, stb.) közrejátszik. Savanyodást kiváltó talajképződési tényezők: 17

18 a savanyú, kvarcban gazdag kőzetek semleges, illetve lúgos mállástermékekben szegények, ezért a rajtuk képződött talajok eleve savanyúak, savanyodásra hajlamosabbak; az éghajlat az elsavanyodásban elsősorban csapadékos (humid) viszonyok között játszik szerepet; az erdős vegetáció alatt az elemek biológiai akkumulációja kisebb, így a talajok kilúgozása és ezzel savanyodása intenzívebb; a láposodás és a réti talajképződés során az intenzív kilúgzás és a telítetlen szerves anyagok felhalmozódása szintén a talaj savanyodását okozhatja; a táj domborzati, hidrológiai viszonyainak szerepe is fontos lehet; a talajok korával is összefügg savanyodásuk: minél nagyobb a talajfejlődés kezdete óta eltelt idő, annál kilúgzottabb, savanyúbb talajok keletkezhetnek; a talaj egyszerű szerves savainak bomlása, valamint a mikrobiológiai folyamatokban felszabaduló kénsav és salétromsav egyaránt csökkenti a ph-értéket; a csapadék alacsony ph-értéke (savas esők), amely Európa különböző területein már az 50-es években is 4,3-6,4 között alakult, Magyarországon átlagértéke 4,67, és az esetek 62 %-ában 5,5 alatt van. E folyamatokon túl a talajsavanyúság kialakításában azonban az emberi tevékenység is jelentős szerepet játszik. Ezek közül a legfontosabbak: az egyre nagyobb termések betakarításával csökken a talajok bázis- (fém-kation)- tartalma; a fémkation tartalom csökkenést az öntözés a talaj kilúgozásának növelésével is elősegítheti; savanyúan hidrolizáló műtrágyák nem okszerű, túlzott mértékű, a talajtulajdonságokat figyelmen kívül hagyó, helytelen alkalmazása; az ipari tevékenység következtében létrejövő száraz és nedves savas ülepedés. A savanyodás következményei igen összetettek, és mértékétől függően súlyosak lehetnek. Ezek közül a növénytermesztés eredményeire döntő hatást gyakorló néhány tényezőt emelünk ki: növekszik a mikroelem- és nehézfém- (Al, Fe, Mn stb.) toxicitás, és a talajból nehézfémek a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe jutnak; csökken a növények tápanyagfelvevő képessége; megváltozik a talaj kicserélő komplexuma; nélkülözhetetlen elemek (N, P, Ca, Mg, stb.) növekvő kilúgozódása, illetve egyre korlátozottabb felvehetősége. A savanyú talajokon a külső (természetes és antropogén) tényezők savanyító hatása még erőteljesebben érvényesül, így a folyamat önmagát gerjeszti. Az elvizenyősödés a sík és mély fekvésű területeken okoz károkat. Szélsőséges esetben a síkvidéki területeken a belvízi elöntés nagysága megközelítheti az 1 millió ha-t. Sokéves átlagban az elöntött terület mintegy ha, és további fél millió ha-on jelentkezik túlnedvesedés, ha-ra tehető az elvizenyősödött, völgyfenéki területek nagysága. Láposodás akkor következik be, ha öntözés, vagy egyéb beavatkozás hatására a talajvízszint megemelkedik. A tiszai vízlépcső hatásterületén például az OMMI 1967-ben végzett mérései szerint ha-on következett be másodlagos láposodás, ebből mintegy haon szikesedéssel kísérve. Ennél is lényegesen nagyobb azonban az a terület, ahol a láposodás még nem alakult ki, de a gyökérzóna anaerob feltételei gátolják a növények fejlődését, és ez- 18

19 zel csökkentik a talaj termékenységét (Stefanovits et al. 1977). Az energetikai beruházások előnyei és azok káros kísérőjelenségei által okozott hátrányok tehát a döntés előtt igen gondos mérlegelést igényelnek (Bős-Nagymarosi, Drávai-Gyurgyeváci vízlépcső!). Szikesedés talajképződési folyamatok hatására, de antropogén hatásra is bekövetkezhet. A szikesek kialakulásában elsősorban a közeli talajvíz kapilláris vízemelkedése folytán előálló elsósodás és lemosódás játszik döntő szerepet, de a felszíni vízborítás is elszikesítő hatású lehet. Genetikailag szikes talajaink területe megközelítően 560 ezer ha. Az antropogén hatásra (öntözés, talajvízszint-emelés) bekövetkező másodlagos szikesedés által érintett területek nagyságát Stefanovits és munkatársai 1977-ben még csak mintegy 200 ezer ha-ra tették, amelyből a tiszalöki öntözőrendszer hatásának tulajdonítottak 100 ezer ha területet. Ezzel egybevágó adatokat közöl Szabolcs és Várallyay, megállapítva, hogy a szikesek összterülete mintegy 757 ezer ha-ra tehető, ami az ország területének 8,1%-a. Megállapítják azonban azt is, hogy a szikesedés közvetlen veszélye további 245 ezer ha-on fennáll, ahol az a mélyebb talajrétegekben már regisztrálható. Ezeken a területeken a szakszerűtlen öntözés és talajvízszint emelkedése másodlagos felszíni szikesedést okozhat. Úgy tűnik, hogy ez jelentős területeken be is következett. A KSH adatai szerint ugyanis a másodlagosan szikesedett területek nagysága elérte a 400 ezer ha-t, vagyis a szikesek összterülete napjainkban mintegy 960 ezer ha-ra tehető. (Lásd a vízlépcsőkkel kapcsolatban tett megjegyzést!) A talaj biológiai életét illetően megállapítható, hogy az eddig felsorolt problémák közül különösen a talajpusztulás, a humusz és a ph csökkenése hat negatívan a hasznos talajlakó baktériumok számára és aktivitására. Ezeken túl a növényszerkezet és a vetésforgó is igen jelentősen módosítja azt. A növényszerkezet elszegényedése és a vetésforgó, az elővetemény-hatás figyelmen kívül hagyása a talajélet jelentős csökkenéséhez vezet. Ezt a hatást erősíti a kemikáliák kényszerűen növekvő felhasználása a növényvédelemben, amelyek nemcsak a kártevőket és kórokozókat, de a hasznos talajlakó szervezeteket is erősen károsítják, szaporodásukat, működésüket gátolják. A talajok degradációjának egyik jele a szerkezet romlása. Erre utal, hogy talajaink porosodnak, tömörödnek, ellenállásuk növekszik, gyakori az eketalpréteg kialakulása. Ezek a tünetek számos okkal magyarázhatók. Közülük a legfontosabbak: a gépesítés, a talajművelés szélsőségei, a nem megfelelő talajnedvesség-állapotban végzett gépi munkák (talajművelés, betakarítás stb.), a talajtömörödés miatt nehezebb a talajművelés (nő a talajművelő eszközök vonóerőigénye), a víz nehezebben hatol be a talajba, több a felszínről elfolyó víz mennyisége, ugyanakkor a kultúrnövény gyökerei nem képesek áthatolni a tömődött rétegen, így az aszályérzékenység jelentősen felerősödik. a szerkezet kialakításában és fenntartásában döntő szerepet játszó szerves anyagok használatának mellőzése és a meszezés elhagyása, ezekkel összefüggésben a talajlakó szervezetek (mikrobák, földigiliszták stb.) számának és aktivitásának erőteljes csökkenése, a vetésváltás és vetésforgó háttérbe szorulása stb.. A víz minőségének romlása különösen a felszín alatti vízkészletek esetében nyugtalanító mértékű. A minőség szempontjából kifogásolt ivóvízminták arányát mutatja be a 7. táblázat. 19

20 7. táblázat: Ivóvízvizsgálatok értékelése (Horváth - KSH, 1986) Vizsgálati Kifogásolt minták aránya az összes minta %-ában szempontok Ásott kutak Fúrt kutak Vízművek (talajvíz) (rétegvíz) Bakteriológiai 42,4 18,8 25,4 Kémiai összesen vas nitrát ammónium 58,9 20,0 25,3 17,0 36,9 15,9 12,5 10,6 26,4 11,3 9,0 7,6 Biológiai 26,8 10,3 17,4 Az ország hasznosítható vízkészlete megközelíti az évi 20 milliárd köbmétert. Ennek 67 %-a felszíni vizekből, 33 %-a pedig felszín alatti vizekből nyerhető. A felszín alatti vízkészletek 40 %-a parti szűrésű víz, 19 %-a talajvíz, 35 %-a rétegvíz és 6 %-a karsztvíz. A gazdaság és ezen belül elsősorban az ipar vízkitermelése és felhasználása a rétegvízszint süllyedését eredményezi, növekszik a beszivárgás mennyisége és ezzel egyidejűleg a rétegvíz szennyeződésének veszélye. Hasonlóan a rétegvízhez a karsztvízszint is süllyed. Igen kifejezett karsztvízszint-csökkenés következett be például a Dunántúli Középhegység területén a bányák víztelenítő hatása következtében, s ennek hatására több jelentős forrás elapadt, és a Hévízi tó forrásának hozama is jelentősen csökkent, a tó végveszélybe került. A karsztvíz nyomásának csökkenése az egész karsztterületen tapasztalható. A víz minőségének romlása különösen a felszín alatti vízkészletek esetében nyugtalanító mértékű. Az ivóvíz nitrátosodása általános jelenséggé vált. A nitrátszennyezett vízműkutak száma megközelítette a 100-at, és azoknak a településeknek a száma, amelyek közműves vízellátása megoldatlan, és ásott kutjaik vize nitrátszennyezett, elérte a 600-at. Különösen aggasztó a helyzet, ha ezt a számot ahhoz viszonyítjuk, hogy ezen települések száma 1981-ben még csak 264 volt. A helyzet ellentmondásossága abban van, hogy miközben nagy ráfordításokkal igyekszünk a termésátlagokat növelni, a termésnövekmény értékének akár többszörösét leszünk kénytelenek az ivóvíz nitráttalanítására, a lakosság vízellátására fordítani. A mérleg országos, gazdasági egyenlege csak ezt az egy tényezőt figyelembe véve is mindenképpen negatív. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása már a legközelebbi jövőben egyik legnagyobb problémánkká válik. Az ivóvíz-bázisok elszennyeződésének riasztó jelei évek óta megfigyelhetők. Ezek közül az egyik legsúlyosabb következményekkel fenyegető jelenség az ivóvíz nitrátosodása. Magyarországon 15 évvel ezelőtt az ásott kutak 25,3 %-a, a fúrt kutak 12,5 %-a, a vízmű kutak 9 %-a a megengedett hazai legnagyobb koncentrációt meghaladó nitrát tartalmú vizet adott (lásd fentebb, 7. táblázat). A nitrát (NO 3 ) eredete alapvetően hármas, amely vázlatosan a következőkben foglalható össze: kommunális szennyvizekből, hígtrágyából és műtrágyákból származik, amelyek a csapadék- és öntözővízzel közvetlenül a felszíni vagy felszín alatti vizekbe kerülnek; a légköri nitrogén természetes ülepedése is hozzájárul a nitrát gyarapodásához, hiszen a légkörben a földfelszín minden egyes négyzetmétere fölött N 2 gáz formájában 8000 kg = 8 tonna! nitrogén van, amiből villamos kisülések (villámlás) hatására átlagosan mintegy 7 kg/ha/év oxidált (savanyú) nitrogén jut vissza a felszínre; az ipari tevékenység és a járművek kipufogógázai további kg/ha/év N-t juttatnak a talajra, így ezek összmennyisége helytől függően kg/ha/év között mozog; a talajban lévő vagy oda bevitt szervesanyagok ásványosodásából származik, amely ásványosodás akkor gyorsul fel, ha oxigéndús környezetben a szervesanyagok bomlá- 20

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLLŐ 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 55. ÉVFOLYAM 2003 7. SZÁM A magyar földhasználati zónarendszer és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (I. rész) Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, intézetigazgató, Szent István

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

MEZŐGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK (AGRICULTURAL STRATEGIES) Ángyán József. Egyetemi jegyzet. Lektor: Menyhért Zoltán

MEZŐGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK (AGRICULTURAL STRATEGIES) Ángyán József. Egyetemi jegyzet. Lektor: Menyhért Zoltán Ángyán József MEZŐGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK (AGRICULTURAL STRATEGIES) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a környezetgazdákodási agrármérnök (B.Sc.)

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Környezet- és egészségbarát növényvédelem

Környezet- és egészségbarát növényvédelem Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gödöllő 2015. június 17. 2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE A talajokat

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben