Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját?"

Átírás

1 Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? 1

2 2

3 Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? Szerkesztette: Horváth András és Szitár Katalin MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót

4 Szerzôk Bartha Sándor, Horváth András, Kertész Miklós, Margóczi Katalin, Szitár Katalin, Török Katalin, Varga Csaba, Virágh Klára Lektorálták Bartha Sándor, Láng Edit Borítóterv B&B Grafikai Stúdió Kft. Fényképek Bölöni János (22.), Horváth András (címlap, 8 11., 15.), Szitár Katalin (23.) Technikai szerkesztô Molnár Edit ISBN A kötet kiadását a MTA által A magyar társadalom és gazdaság versenyképességét növelô, erôsítô kutatások címen 2006-ban nyújtott támogatás tette lehetôvé. Nyomdai elôkészítés: B&B Grafikai Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Dandera Bt., Erdôkertes A Szerzôk, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, az információs rendszerben való tárolás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, bármely fejezetre vonatkozóan. 4

5 Elôszó A mezôgazdasági hasznosítás alatt álló élôhelyek monitorozása nem új keletû. A jó gazda már a régmúltban is rendszeresen megfigyelte (vagyis monitorozta) legelôjének, rétjének állapotát, és beavatkozásait (pl. terelés, kaszálás, acatolás) ennek figyelembe vételével hajtotta végre. Miért van hát szükség arra, hogy most e területek monitorozásáról írjunk? Egyrészt azért, mert azok a jó gazdák, akik érdekeltek a területeik természetközeli állapotának megtartásában, ma jóval kevesebben vannak, egykori tudásuk nagyrészt eltûnt. Másrészt azért, mert maguk a természetközeli élôhelyek is igen jelentôs mértékben megfogyatkoztak, állapotuk romlott; a meglévôk sorsa így különösen fontossá vált. Végül pedig azért, mert ma már a fenyegetô globális környezeti válság árnyékában, de egyre több ökológiai ismeret birtokában pontosabban látjuk a természetközeli élôhelyek jelentôségét az emberiség fennmaradásában. Annak megítéléséhez pedig, hogy e területek és az azokat magába foglaló tájak kedvezô vagy kedvezôtlen irányban változnak-e, tudományos igényû monitorozásra van szükség. Tudományos igényûre, hogy az ismeretek megbízhatóak, hatékonyan továbbadhatók és széleskörûen elterjeszthetôk legyenek. Ma már talán kezd egyre ismertebbé és elfogadottabbá válni, hogy egy rét vagy legelô szerepe a rövid távú gazdasági haszonszerzésen messzemenôen túlmutat. A neoliberális piacgazdaság azonban a természet egyedi alkotásait pusztán a termékek elôállításának egyfajta nyersanyagává silányítja. Pedig a természetes és természetközeli életközösségek számos olyan ún. ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak a lokális közösség és az egész társadalom számára, amelyek sokkal fontosabbak a pénzben mérhetô hozamnál. Az iparszerû mezôgazdaság megjelenése elôtt a földmûvelô ugyan nem vallotta magát környezettudatosnak, de tevékenységét a természeti kényszerekhez és az azokból fakadó, évszázadokon át kicsiszolódott tudáshoz igazította. E tapasztalatokat most fel kellene tudni eleveníteni, vagy pedig az ökológiai rendszerek következetes megfigyelése (monitorozása) során ismét meg kell tanulni. Annyit viszont már biztosan tudunk: az agrártájakban elvégzett tevékenységektôl függ, hogy hazánk természetközeli életközösségeinek zöme fennmarad-e. Manapság, amikor az ember a hatását globális méretekben kiterjesztette, a legelôk és rétek sorsa immár nem csak a gazdájuktól függ; ami persze nem mentesíti a jó gazdát attól, hogy maga is mindent megtegyen a fenntarthatóság érdekében. A gazda felelôssége a természetközeli élôhely megfelelô kezelése. Hogy képes legyen a megfelelô kezelésre, az a társadalomnak is érdeke, és így pl. a támogatási rendszerek révén az államigazgatás felelôssége. A lokális, táji és regionális léptékben megfelelô beavatkozások kialakításában viszont az ökológusoknak van nagy felelôssége. Ebben a felelôsségben kíván osztozni ez a tanulmány azáltal, hogy a kezelések hatásának monitorozásához olyan elvi keretet vázol fel, amely lehetôvé teszi a monitorozás eredményeinek felhasználását az optimális kezelések kiválasztásában. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség egy újabb monitorozás-módszertani kötetre, hiszen már egy évtizede létrejött a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR), amelynek keretében azóta számos konkrét projekt elkezdôdött és szolgáltatja az adatokat. Különbség annyiban valóban nem tehetô, hogy az NBmR célkitûzését kötetünk is magáénak vallja: szeretné elôsegíteni az élôvilágban végbemenô nem kívánatos folyamatok felismerését. Az NBmR ehhez a hazai élôvilág egységeinek széleskörû trend-monitorozását alapozta meg: az élôvilág spontán változásainak (pl. fluktuációinak) nyomon követését tûzte ki célul. Jelen kötet az élôvilág szûkebb körére összpontosít: csak az agrártájaknak csak a növényzetére. Agrártájnak az alapvetôen mezôgazdasági mûvelés alatt álló tájat nevezzük, melyben természetes és természetközeli élôhelyfoltok is elôfordulhatnak. Hazánk területének kétharmada agrártáj. Más téren viszont többet vállalunk fel, mert bemutatjuk az ún. hipotézistesztelô monitorozás tudományos rendszerét. A hipotézistesztelô (más néven hatás-)monitorozás az élôvilágra ható, jobbító szándékú beavatko- 5

6 zások eredményességének felméréséhez, következményeik megértéséhez szükséges, hogy ezek ismeretében az egyes kezelések tervezhetôkké váljanak. Ebben a kötetben tények felvonultatásával elôször amellett érvelünk, hogy miért van kitüntetett jelentôsége az agrártájak természetközeli életközösségeinek a biodiverzitás földi léptékû megôrzésében, egyúttal az emberiség erôforrásainak hosszú távú biztosításában. Mivel hazánk kétharmad része mezôgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért kimondhatjuk, hogy a biodiverzitás megôrzése hazánkban fokozott mértékben függ az agrártájakban zajló folyamatoktól, tevékenységektôl. Ezért bepásztázzuk azokat a globális, illetve hazánkban is érvényesülô trendeket, amelyek monitorozására fel kell készülnünk. Áttekintjük azokat a tevékenységeket is, amelyekkel az ökológiai rendszerek megfelelô állapota fenntartható vagy javítható, és amelyek eredményes jövôbeni tervezéséhez szintén elengedhetetlen az adekvát monitorozási protokollok kialakítása. Végül röviden bemutatjuk azokat a fôbb koncepcionális és módszerelméleti szempontokat, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen a hatékony és megbízható monitorozási feladatok megoldásához. Az ebben a kötetben leírtak valójában bevezetéseként szolgálnak (1. fejezetét képezik) annak a terjedelmesebb, fôcímében megegyezô könyvnek, amely a hipotézistesztelô monitorozás módszerelméleti és módszertani kereteit, valamint gyakorlati megvalósítási lehetôségeit tárgyalja. Míg jelen kötetet elsôsorban a monitorozási rendszerek megrendelôi, így az állami döntéshozók számára, és általában a vegetáció monitorozásával valamilyen kapcsolatba kerülô érdeklôdôk részére állítottuk össze, a teljes tanulmányt tartalmazó kötet a hazai ökológus-botanikus szakma és a monitorozási projektek szervezôinek szól. A következô oldalakon ezért elsôsorban az adekvát monitorozás szükségességét bizonyítjuk, és csak rövid áttekintést adunk a vegetáció hipotézistesztelô monitorozásának lényegérôl. A konkrét monitorozási programok tervezéséhez szükséges releváns ökológiai ismeretek, elvi sémák, lehetséges módszertani megoldások és menedzselési szempontok ismertetése az említett bôvebb tanulmány feladata marad. Bár ez a kötet célkitûzése szerint az agrártájakról, azok természetközeli növényzetérôl, a növényzet monitorozásáról szól, mondanivalója több szempontból túlmutat ezen a tematikán. Reményeink szerint ráirányítja a figyelmet a természetmegôrzés általános, és itt Magyarországon is egyre sürgetôbb konkrét feladataira, illetve meggyôzi az olvasót arról, hogy a természeti környezetünk élô rendszereire ható tevékenységeink lényegi (strukturális és funkcionális) következményeit csak megfelelôen megtervezett, kivitelezett és értékelt monitorozással tudjuk nyomon követni. Vácrátót, december 1. A szerkesztôk 6

7 Tartalom Elôszó Tartalom Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? Miért fontosak az agrárterületek természetközeli élôhelyei? (TÖRÖK KATALIN és HORVÁTH ANDRÁS) Miért kell mindenáron monitoroznunk? (HORVÁTH ANDRÁS) Melyek az életközösségek változásainak általános és hazai trendjei? Globális környezeti változások és lokális következményeik (KERTÉSZ MIKÓS) A mezôgazdaság intenzifikációja (SZITÁR KATALIN és HORVÁTH ANDRÁS) Az urbanizáció hatásai (VARGA CSABA) Vízgazdálkodás (SZITÁR KATALIN) Agrár-környezetgazdálkodás (SZITÁR KATALIN) Természetvédelem (MARGÓCZI KATALIN) Mit és hogyan kell monitoroznunk? (HORVÁTH ANDRÁS) A monitorozás: alkalmazott vagy alapkutatás? (HORVÁTH ANDRÁS, VIRÁGH KLÁRA és BARTHA SÁNDOR) Hivatkozások

8 8

9 1. MIÉRT MONITOROZZUK AZ AGRÁRTÁJAK VEGETÁCIÓJÁT? 1.1. Miért fontosak az agrárterületek természetközeli élôhelyei? TÖRÖK KATALIN és HORVÁTH ANDRÁS Ha a globális változásokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a modern mezôgazdaság intenzifikációja és terjeszkedése a Föld biodiverzitására nézve a legnagyobb jelenlegi veszélyforrások egyike. A biodiverzitás csökkenésével párhuzamosan (részben annak folyományaként, részben pedig általa indikálva) felerôsödtek azok a trendek, amelyek az ökológiai rendszerek eredeti funkcióinak elvesztésében nyilvánulnak meg. Ezeknek az esetenként már visszafordíthatatlan folyamatoknak a következményeit pedig kénytelenek vagyunk egyre inkább drámainak, sôt több szempontból katasztrofálisnak tekinteni. Az ENSZ millenniumi felmérô programjának (Millenium Ecosystem Assessment, MEA) 2005-ben nyilvánosságra hozott értékelése szerint az élet fenntartásához szükséges természeti folyamatok, az ún. ökoszisztéma szolgáltatások több mint hatvan százaléka károsodott. A MEA az ökoszisztéma szolgáltatások négy alaptípusát vizsgálta. Az elsô a fenntartó szolgáltatás, mely a földi élet alapvetô szükségleteit biztosítja, mint az elsôdleges produkció, a talajképzôdés vagy az elemek körforgása. Az ellátó szolgáltatás a közvetlenül felhasználásra kerülô javakat jelenti, ilyenek az élelmiszerek, a tiszta víz, fa- és rostanyagok stb. Az ökoszisztémák szabályozó funkciója biztosítja egyebek mellett az éghajlat viszonylagos stabilitását, az erózióvédelmet, az árvízvédelmet és a víztisztítást. Az élôvilág kulturális értékeket is szolgáltat az ember számára esztétikai, spirituális, oktató és rekreációs igényei kielégítésével. Mindezek az elemek hozzájárulnak az emberi életminôség meghatározásához. Ha ezek sérülnek, nem csak az élôvilág elemei kerülnek veszélybe, hanem a jövô generációk megfelelô életminôsége sem biztosítható. Az utóbbi 50 évben a tanulmány szerint kizárólag a piacra kerülô, ellátó típusú szolgáltatások színvonala javult, a többi jelentôsen sérült (Millenium Ecosystem Assessment, 2005). A leromlás legfontosabb hatótényezôi: az élôhelyek átalakítása, a klímaváltozás, a biológiai invázió, a túlhasználat és a szennyezés (elsôsorban a tápanyagterhelés került elemzésre). Az agrárterületeken folyó tevékenység mindegyik hatótényezô alakításában több-kevesebb szerepet játszik. Az élôhelyátalakítás jelentôs részben mezôgazdasági területek kialakítását célozza. A klímaváltozásban az erdôk pusztítása világviszonylatban jelentôs tényezô. Az agrártájakon folyó mûvelési mód (jelenleg fôként a felhagyás és a faültetvények telepítése) az özönfajok terjedését segítheti elô, a szennyezés jelentôs része pedig mezôgazdasági eredetû (mûtrágyázás, herbicidek stb.). A MEA jelentés megállapítja, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások jelenlegi rohamos csökkenésének lassítása, illetve megállítása csak jelentôs kormányzási, jogalkotási, szervezeti és gazdasági változtatások esetén lehetséges, amire különbözô forgatókönyveket javasol. A lehetséges hatékony változtatások között sok a mezôgazdálkodásra vonatkozik: pl. a hátrányos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel járó támo- 9

10 gatások megszüntetése, fenntartható erdôgazdálkodási módok bevezetése és a túlzott mezôgazdasági tápanyaghasználat visszaszorítása. A MEA következtetései az Európai Unió szintjén is új megközelítést motiváltak a szabályozások terén. Az Európai Bizottság 2006 májusában egy kommunikációt adott ki a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében (COM 216/2006). Ez a dokumentum tartalmazza azt a sokrétû akciótervet, melynek végrehajtásával kívánják a biodiverzitás megôrzését és az ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú fenntartását biztosítani. Az akcióterv 10 prioritás és 4 támogató beavatkozás mentén határozza meg az EU és a tagállamok rövid és hosszú távú feladatait. Számos beavatkozás érinti a mezôgazdasági tevékenységet, a legfontosabb azonban a természetvédelmi területeken (így a Natura 2000 területeken) kívül célozza meg a biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások megôrzését és restaurációját. A természetközeli, extenzív mezô- és erdôgazdálkodásnak és az állapot-megfigyelô, monitorozó rendszereknek a jogalkotók jelentôs szerepet szánnak. Ezeknek a szabályoknak a közösségi agrárpolitikán alapuló nemzeti stratégiai tervekben, területfejlesztési programokban érvényesülni kell. Az agárterületek természetközeli élôhelyeinek állapota nem csak a korábbi és újabb szabályozások miatt alapvetô fontosságú, hanem a mezôgazdálkodás európai tájat meghatározó jelentôsége is indokolja a figyelmet. Az Európai Unió agrárterületeinek kiterjedése 137 millió ha, ami a teljes terület 43 %-a. Ebbôl a szántók közel 76 millió ha-t, a gyepek 50 millió ha-t, míg az évelô kultúrák 11 millió ha-t foglalnak el (HENLE et al. 2003). Ezeken az óriási területeken számos olyan hatás jelentkezik akár a mezôgazdasági tevékenységek következtében, akár más tényezôk miatt amelyek a biodiverzitás megôrzésével konfliktusba kerülnek. Ha csak az agrár tevékenységeket nézzük, a természetközeli élôvilágot károsító folyamatok közül az alábbiakat lehet kiemelni (HENLE et al. 2003): a mezôgazdaság intenzifikációja: eutrofizáció, toxikus vegyületek felhalmozódása, genetikailag módosított szervezetek megjelenése, a korábban extenzíven mûvelt tájrészek átalakítása intenzív termelôterületté; az agrár tevékenység felhagyása, ezt követôen tájidegen faültetvények létrehozása, beépítés stb.; a mûvelés léptékének és szervezésének megváltoztatása: így pl. monokultúrák kialakítása, a táj heterogenitásának elvesztése, a fajok diszperzál útjainak megszûnése. Az agrártáj természetközeli élôhely-hálózatának igen jelentôs mértékû visszaszorulását jelzi az az észak-németországi adatsor, miszerint a természetközeli élôhely-hálózat átlagos sûrûsége az 1800-as évek második felében még 133 m 2 /ha volt, 1979-re ennek már csak kevesebb, mint negyede (KNAUER 1980). A mezôgazdaság intenzifikációjának súlyos következményei közül az alfejezetben mutatunk be néhányat. Magyarországon a fô mûvelési ágak közül a mezôgazdasági területek az ország teljes területének kétharmadát teszik ki; nagy részük (a teljes terület több mint fele) szántó, kert, szôlô vagy gyümölcsös és kb. 12 % a gyep (ÁNGYÁN et al. 1999). A hazai természetközeli élôhelyek döntô hányada agrártájba ágyazott, vagy azzal érintkezik. Az alapvetôen mezôgazdasági mûvelés alatt álló földrajzi kistájak teljes területe hazánknak kb. 70 százalékát teszi ki. Ezekben a kistájakban a Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisából (MÉTA) származó adatok alapján megállapítható, hogy a területükre esô 35 ha kiterjedésû MÉTA-hatszögek közel egyharmadában vannak jelen a természetközeli lágyszárú vegetáció (vizes élôhelyek, szikesek, üde rétek és száraz gyepek) kisebb- 10

11 nagyobb állományfoltjai (1. ábra). Ha közülük csak a jó vagy igen jó állapotban fennmaradt (4-es természetességû) különféle száraz gyepeket vesszük figyelembe, ma még azok is az agrártájak összes MÉTA-hatszögeinek 8 %-ában fordulnak elô. 1. ábra. A természetközeli fátlan élôhelyek elôfordulásának aránya a döntôen mezôgazdasági mûvelésû kistájakban, a kistájakhoz tartozó 35 hektáros MÉTA-hatszögek százalékában. Még az intenzíven mûvelt agrártájak jelentôs részében is megfigyelhetô a természetközeli élôhelyek 20 %-nál nagyobb elôfordulási gyakorisága. Ezek az élôhelyek az intenzifikáció további erôsödése esetén igen nagy veszélynek vannak kitéve (szerkesztette: HORVÁTH A. és HORVÁTH F.). 2. ábra. Az agrár kistájakban a természetközeli fátlan élôhelyeket tartalmazó hatszögek közül azoknak a százalékos aránya, amelyekben ezek az élôhelyek a nem megfelelô kezelés miatt veszélyeztetettek (szerkesztette: HORVÁTH A. és HORVÁTH F.). 11

12 A MÉTA-program célja a hazai növényzet, a természetes növényzeti örökségünk mai állapotának felmérése, tudományos értékelése. A térképezés során az ország teljes területérôl aktuális terepi felmérés alapján készül dokumentáció. A térképezés alapegysége a 35 hektáros MÉTA-hatszög; a közel mintavételi egység a teljes országot lefedô halóba rendezôdik. A felmérés másik egysége a közép-európai flóratérképezés egynegyed hálóegysége, a kb. 5,5 6,5 km kiterjedésû MÉTA-kvadrát. Minden hatszögben dokumentálva vannak az ott még megtalálható természetes és természetközeli élôhelyek, és azok számos fontos és jellemzô tulajdonsága kiterjedés, természetesség, foltmintázat, elszigeteltség, veszélyeztetô tényezôk stb. (MOLNÁR et al. 2007). A MÉTA-adatbázis adatai alapján hazánkban a természetközeli élôhelyek kiterjedése nem haladja meg a 1,5 millió hektárt. Ezen belül pl. a gyepek borítása hozzávetôlegesen félmillió hektár, a mocsaraké kissé meghaladja, míg a mocsárréteké nem éri el a hektárt (MÉTA 1.0, 2006). Amellett, hogy a természetközeli gyepjeink java része agrártájba ágyazott, az is tény, hogy gyepjeink fennmaradása jelentôs mértékben a megfelelô használattól függ (KELEMEN 1997). A MÉTA-adatbázis elemzésével megállapítható, hogy az agrártájakhoz tartozó 35 ha kiterjedésû, természetközeli fátlan élôhelyeket tartalmazó hatszögeknek átlagosan kétharmadában veszélyeztetettek ezek az élôhelyek a nem megfelelô használat (pl. rossz vízgazdálkodás, helytelen kaszálás, alul- vagy túllegeltetés stb.) miatt. Életközösségeink megôrzése, fenntartása vagy éppen rekonstrukciója tehát csak a megfelelô kezelési módokkal, mezôgazdasági tevékenységekkel összhangban valósítható meg. A természet védelme ezért megkívánja a mezôgazdasággal való együttmûködést. Ugyanakkor az is igaz, hogy a mezôgazdálkodás eredményét döntô mértékben meghatározza a természeti erôforrások állapota (ÁNGYÁN et al. 1999). Hazánkban ezért a természetvédelem és a mezôgazdaság, valamint a vidék társadalma egymásra utalt. E három terület összehangolásának egyik lehetséges jelenleg a legátfogóbb, és optimális esetben a leghatékonyabb módját az agrár-környezetgazdálkodási rendszer jelenti (lásd fejezet) Miért kell mindenáron monitoroznunk? HORVÁTH ANDRÁS Környezetünk tudatos megfigyelésének igénye az ember alkalmazkodóképességének egyik legfontosabb, ám egyben magától értetôdô, ösztönös összetevôje. Ha ez így van, akkor miért kell a monitorozást mint egyfajta célirányos megfigyelést külön kiemelni. Leginkább azért, mert ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy a világban, adott esetben a természeti környezetünkben zajló folyamatokat csak ad hoc figyelemmel kísérjük egyszerûen csak regisztráljuk anélkül, hogy a pontos okokat és következményeket megfogalmaznánk. A globális és lokális változások ma már olyan irányúak és mértékûek, hogy a kritikus folyamatok rendszeres, célirányos, adekvát és hatékony megfigyelésére, vagyis monitorozására van szükség ám minden jelzônek jelentôsége van! Az emberiség eddigi története során ádáz küzdelmet vívott a természet legyôzése érdekében. Ez ugyan nem sikerült nem sikerülhet, de az ökológiai rendszerek és a bioszféra egésze is erôsen sérült. A környezeti katasztrófákat elôrevetítô jelenségek arra utalnak, hogy a természetnek az a rendszere, amelybe az ember még képes integrálódni, alkalmazkodóképessége határán van (l. MEA 1.1. fejezet). Az ember biológiai adaptációs képessége azonban ennél sokkal korlátosabb, amit csak ideig-óráig tud kulturális- 12

13 technológiai alkalmazkodásával kompenzálni. Lehetséges, hogy a jövôben az embernek saját fennmaradásáért saját rövidlátó haszonelvû szemlélete ellen kell ádáz küzdelmet vívnia. Ehhez a harchoz csak a még el nem pusztított természeti rendszerekben lelhet szövetségesekre. A küzdelem (tehát fennmaradásunk) azonban csak akkor lehet eredményes, ha ellentétben az emberiség eddigi tevékenységével a természetnek nem csak elszánt átalakítóivá akarunk válni, hanem az is érdekel bennünket, hogy mi a következménye tetteinknek. Jövôbeni tevékenységeinket pedig ezek függvényében alakítva próbáljuk meg létünket a természet folyamatai közé integrálni. Tevékenységeink fenntarthatóvá tételének alapvetô követelménye az, hogy folyamatosan értékeljük, vajon a fennmaradás irányába haladunk-e. A kiemelendô lényeg ehelyütt a folyamatosság, a rendszeresség. Ennek az az oka, hogy sohasem leszünk képesek természeti rendszereket érintô olyan kezelési és beavatkozási receptek legyártására, amelyek egyszer s mindenkorra érvényes módon segíthetnék elô fenntartható tevékenységeinket. A természeti rendszereink nem determinisztikus, hanem nemlineáris viselkedésû, komplex nyílt rendszerek. Ez nem azt jelenti, hogy megismerhetetlenek, hanem azt és ez a komplex, nyílt rendszerek lényegébôl fakad, hogy a természeti rendszerek történései csak rövid távon jósolhatók meg kellô valószínûséggel, vagyis tervezhetô módon. Mindez a mechanikus szemléletre oly fogékony nyugati ember számára túlságosan lemondóan hangozhat, ám nem az. Pusztán alázatra késztet a természet komplex de korántsem törvények nélküli, és éppen ezért oly szép világa iránt. Túlélésünk receptje tehát egyszerûen az alábbi ciklikus folyamattal írható le: (1) átgondolt, a legjobb tudásunk szerint a fenntarthatóság irányába tett cselekvések, (2) ezek konkrét következményeinek elfogulatlan monitorozása, (3) a monitorozás eredményeinek birtokában tevékenységeink kiigazítása, megváltoztatása, a természetbe való integrálódásunk aktuális követelményei szerint Melyek az életközösségek változásainak általános és hazai trendjei? Az agrárterületek élôvilágát károsító folyamatok közül néhányat az elôzô fejezetben már megemlítettünk (lásd még pl. HENLE et al. 2003). Szerencsére számolnunk kell olyan hatásokkal is fôként a különbözô természetvédelmi célú beavatkozásokkal, amelyek segítik a természetközeli életközösségek megmaradását, vagy regenerálódását. Az alábbi a fejezetekben az élô természeti rendszerekre kedvezô és kedvezôtlen tényezôket egyaránt számba vesszük, a jelentôsek egy részét részletesebben bemutatjuk. A különbözô jelenségek és folyamatok áttekintése során több esetben utalunk arra is, hogy az érintett ökológiai rendszerek mely tulajdonságainak monitorozása segíthet a változások nyomon követésében. A monitorozandó folyamatok teljes körû számba vételére azonban itt nem törekedhettünk. Még kevésbé arra, hogy a lehetséges indikátorváltozókat vagy a konkrét módszereket megnevezzük, bár néhányat példaként megemlítünk. Célunk annak bemutatása, hogy a nagyszámú, egymástól jelentôsen eltérô, közvetlen vagy közvetett módon érvényesülô emberi tevékenység a különbözô ökológiai rendszerekre eltérô idô- és térléptékben hat, és a következmények is nagyon változatosak lehetnek. A következmények ráadásul szimultán módon és egymással összefüggésben jelentkeznek. 13

14 Globális környezeti változások és lokális következményeik KERTÉSZ MIKLÓS Természeti környezetünk állandó változásban van: elég, ha csak az idôjárásra gondolunk. Ugyanakkor hosszú távon állandónak tekintjük a környezeti feltételeket. Ez fejezôdik ki abban, hogy egy-egy terület klímáját a százéves átlagokkal jellemezzük, talajait a térképeken idôben állandó tulajdonságként ábrázoljuk. Az utóbbi évtizedek gyors, globális változásai, mint amilyen a felmelegedés, a biológiai sokféleség (diverzitás) csökkenése és egyes kórokozók terjedése, új helyzet elé állítja az emberiséget: szembe kell nézni azzal, hogy természeti környezetünk változik, ráadásul az emberiség számára sok szempontból elônytelenül. Az emberi élet minôségének biztosításához szükség van az ökoszisztéma szolgáltatások (lásd 1.1. fejezet) megfelelô szintjének fenntartására (CONSTANZA et al. 1998). Az ökológiai szolgáltatások szintjét közvetlenül befolyásolja a földhasználat-változás (3. ábra), a technológia, fajok betelepítése és kipusztítása, a környezeti terhelés (környezetszennyezés, lásd 4. ábra, mûtrágyák, peszticidek), a környezeti források emberi felhasználása (biomassza, víz stb.), a klímaváltozás, valamint természetes folyamatok és jelenségek (evolúció, ökológiai adaptáció, vulkánosság stb.). A közvetlen hatások nagy része közvetett emberi hatások alatt áll. Ilyenek a demográfiai nyomás, a gazdasági nyomás, a szociopolitikai tényezôk (pl. háborúk, népvándorlás), technológiai tényezôk, kulturális és vallási meghatározottságok (Millennium Ecosystem Assessment 2005). 3. ábra. Az emberiség létszámának (bal oldali skála), valamint a szántóföldek és a legelôk területének (jobb oldali skála) globális változása az elmúlt 300 évben. A szántóföldek és legelôk elsôsorban az erdôk területét foglalják el. Az ábrázolt idôszakban az erdôk kb. 35 %- a vált lényegesen kisebb biológiai diverzitású termôterületté. A trópusi esôerdôk kitermelése esetében a biodiverzitás csökkenése különösen nagy mértékû (Forrás: GOLDEWIJK BATTJES 1997, HYDE Land Cover, valamint US Census Bureau). 14

15 4. ábra. A levegô CO 2 -koncentrációjának változása az elmúlt 1000 évben, mûszeres mérések adataiból (folyamatos vonal, Mauna Loa, Hawaii), és hómintákba zárt levegôbôl (szimbólumok). Régebbi hóminták szerint a jégkorszakban ppm között volt a koncentráció, és az elmúlt évben sem haladta meg a 280 ppm-et (PETIT et al. 1999). Az ipari forradalom óta viszont a fosszilis tüzelôanyagok felhasználása és a fokozódó erdôirtás következtében geológiai idôskálán tekintve is nagymértékben, és korábban valószínûtlen gyorsasággal emelkedik a CO 2 koncentrációja, amelynek következménye a globális femelegedés (forrás: IPCC 2001). 5. ábra. A magyarországi éves átlaghômérséklet változása 1975 és 2004 között. A becslések lineáris trendvizsgálati modellel történtek (SZALAY et al. 2005). Az ember gazdasági tevékenységének egyes elemei és a légkörfizikai folyamatok együttes modellezésével az ezredfordulóra megbízhatóan igazolták a klímaváltozás létét és azt, hogy az döntôen az ember tevékenységének a következménye (IPCC 2001) és 2000 között globálisan 0,6 C-kal emelkedett az átlagos hômérséklet. Az emelkedés földrajzilag és évszakosan egyenetlen. A sarkvidékek körzetében és az északi mérsékelt övben volt a legnagyobb mértékû, míg egyes óceáni területeken csökkenést tapasztaltak; az északi mérsékelt övben a téli hónapokban a legnagyobb az emelkedés, más évszakokban helyenként akár csökkenés is bekövetkezett. 15

16 Magyarországon az évi átlaghômérséklet a XX. században 0,7 C-kal emelkedett, nyáron ennél is nagyobb mértékben, mintegy 1 C-kal. Az emelkedés a globális melegedéshez hasonlóan nem volt egyenletes; 1975-tôl 2004-ig (5. ábra) nagyobb mértékû volt, mint 100 év alatt (minthogy a század közepén volt egy hûvösebb idôszak). A XX. században átlagosan 11 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége, a legnagyobb mértékben tavasszal (25 %), míg nyáron nem volt tapasztalható csökkenés (SZALAY et al. 2005). A már bekövetkezett változások legfontosabb következménye, hogy néhány nappal meghosszabbodott a tenyészidôszak, ugyanakkor növekedett az árvizek és az aszályok gyakorisága. A tenyészidôszak hosszabbodásának és a magasabb légköri széndioxidszintnek a hatására a szénasszimiláció mértéke (primer produkció) növekedhet; ez a szénkörforgalom legfontosabb természetes szabályozó mechanizmusa. Az aszályok viszont ellentétes irányban hatnak. Valószínû, bár nincs igazolva, hogy a primer produkció kismértékben növekedett Magyarországon az elmúlt három évtizedben. A globális változás egyik részjelensége, ugyanakkor további negatív változások elôidézôje idegenhonos fajok bekerülése a természetes és az ember által kezelt élô közösségekbe (6. ábra). Hazánk alföldjei és alacsonyabb fekvésû dombvidékei növényzetének összetételében nagy szerepet játszanak az idegenhonos fajok, mint amilyen az akác (Robinia pseudo-acacia), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a magas aranyvesszô (Solidago gigantea). Ezen fajok jelentôs része inváziós növénnyé vált (MIHÁLY et al. 2004). Valószínûleg szerepet játszik a felmelegedés is egyes inváziós növények terjedésében, például a parlagfû és az átoktüske (Cenchrus incertus) esetében. 6. ábra. Magyarország természetes és természetközeli élôhelyeinek inváziós növények általi fertôzöttsége a MÉTA-adatbázis 35 km 2 -es kvadrátjainak felbontásában (forrás: MÉTA 1.0, 2006). 16

17 Az állatvilágban is lejátszódnak hasonló folyamatok. Jól dokumentált példa az eperfa pajzstetû (Pseudaulacaspis pentagona) terjedése Magyarországon 1923-tól napjainkig. Más, kártevôként fontos fajok is, pl. a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hasonlóképpen viselkednek. A mezôgazdaságnak és az erdôgazdaságnak nagy szerepe van a növények, az állatok és egyéb szervezetek (kórokozók) terjesztésében. Az idegenhonos fajok szándékos telepítésén túl a parlagok, illetve egyes fás ültetvények fontos vektorai az invázióknak. A már említett rendszermodellezés lehetôséget nyújt arra, hogy elôrejelzéseket készítsenek a klímaváltozással kapcsolatban. Az elôrejelzések a jövôbeli politikai-gazdasági-szociális viselkedést leíró forgatókönyveken, úgynevezett szcenáriókon alapulnak; a szcenáriók és a modellek sokfélesége következtében az elôrejelzések is változatosak. Közös viszont az eredményekben, hogy a következô száz évre nagymértékû felmelegedést és az idôjárási szélsôségek fokozódását jósolják. A hazai elôrejelzések lényegében megegyeznek a globális elôrejelzésekbôl származó, Magyarország területére vonatkozó jóslatokkal. Ezek szerint hazánkban a klíma mediterránabb jellegû lesz, enyhébb és csapadékosabb telekkel, hosszabb tenyészidôszakkal, melegebb nyarakkal, és az elmúlt évszázadhoz képest gyakoribb árvizekkel és aszályokkal. A globális változás legfontosabb várható ökológiai következménye a biodiverzitás nagymértékû csökkenése. A klimatikus feltételek változása az élôlényközösségeket is változásra készteti, melynek során a szûkebb tûrôképességû és kisebb terjedôképességû populációkat tágabb tûrôképességû, gyorsabban terjedô, pionír és gyomjellegû, gyakran inváziós populációk váltják fel. A közösségek változatossága csökken, a kisebb elterjedésû fajok gyorsan kihalhatnak (THOMAS et al. 2004). A biológiai diverzitás csökkenése mérséklésében kulcsszerepe van a mezô- és erdôgazdaságnak. A szénmegkötés fokozásával csökkenteni lehet a széndioxid-szint növekedését. Az erdészeti kezelésben és a nem szántóföldi mezôgazdasági termelésben (legelôk, biomassza-termelés energianyerés céljából) fontos szemponttá kell tenni a biológiai diverzitás megôrzését, illetve növelését. A várható hátrányok mérséklésének és az alkalmazkodásnak az alapja a változások nyomon követése. Monitorozni kell a szénmérleg elemeit: az összes primer produkciót (beleértve a talaj szénforgalmát) és a nettó primer produkciót. A föld feletti nettó primer produkciót hatékonyan lehet monitorozni távérzékeléssel, illetve az intenzív kultúrákban hagyományos termésbecsléssel. A produkció országos szinten is megbízható mérését, illetve a szénmérleg többi elemének becslését viszont csak a rendszeres, minden nagyobb tájegységet és termelési típust átfogó terepi vizsgálat biztosítja. A kártevôk és a gyomok monitorozása mellett, a biológiai sokféleség változásának nyomon követése céljából szükség van az ideiglenesen vagy hosszabb idôre felhagyott, illetve az extenzív mûvelésû területek élôlényközösségeinek monitorozására is. A szûkebb értelemben vett mezôgazdasági és közegészségügyi szempontok mellett a jövôben fokozottan érvényesíteni kell a természet- és környezetvédelmi szempontokat a monitorozás tervezésében, valamint a monitorozott adatok kezelésében és értékelésében. 17

18 A globális változás a fejlôdô világot fogja érinteni a leghátrányosabban: a legtöbb területen csökken a mezôgazdasági termelés biztonsága, az egészséges ivóvízhez, illetve az öntözôvízhez való hozzájutás lehetôsége, valamint növekszik a kórokozók elterjedése. Napjainkig a nemzetközi és a hazai politikai közösség a globális változás tényének felismeréséig jutott el. Ez kifejezôdik nemzetközi egyezményekben (pl. Biodiverzitás Konvenció, Kyotói Jegyzôkönyv), nemzetközi és országos kutatási programokban (Intergovernmental Panel for Climate Change, Millennium Ecosystem Assessment, VAHAVA), nemzetközi és országos szintû jogalkotásban (pl. Natura 2000, Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia elôkészítése). A hatékony beavatkozáshoz azonban hiányzik a politikai akarat, a gazdasági szereplôk és közvélemény támogatása A mezôgazdaság intenzifikációja SZITÁR KATALIN és HORVÁTH ANDRÁS A mezôgazdaság terjeszkedése és intenzifikációja következtében Európában az elmúlt négy évtized során az agrárterületekhez kötôdô számos fajnak csökkent egyeseknek drámai módon a tömegessége és elterjedtsége (vö. 7. ábra). Ezt a tényt mind a különbözô állatcsoportok, mind a növények esetén több esettanulmány dokumentálja (pl. ANDREASEN et al. 1996, DONALD 1998, DONALD et al. 2001, MAES VAN DYCK 2001, LUNDSTROM-GILLIERON SCHLAEPFER 2003, ZECHMEISTER et al. 2003, HOLE et al. 2005). A populációk visszaszorulása mellett a természetközeli élôhelyek nagyarányú fragmentációja és leromlása is végbement a mezôgazdaság intenzifikációja miatt. Hazánkban ma még jobb a helyzet, mint a nyugat-európai agrárterületeken, mert a természetközeli élôhelyek fragmentumai mezôgazdasági tájainkban sokfelé jelen vannak (l. 1. és 2. ábra), de fennáll a veszélye a hasonló negatív változásoknak. Magyarország területének 63 százaléka mezôgazdaság által hasznosított terület, ezzel az egyik legfontosabb átalakító és használó tényezô a környezet és a természetes élôvilág szempontjából. Az 1960-as évektôl Magyarország agrártermelését az iparszerû gazdálkodási formák jellemzik (ÁNGYÁN et al. 1997). A vegyipar és a gépipar robbanásszerû fejlôdésével az intenzív mezôgazdasági termelés kiszolgáló iparágává vált. Az intenzív gazdálkodásban a tér egyéb szerepeinek rovására (biológiai és társadalmi élettér) a figyelmet az ipari ágazatok mintájára egyedül a termelési feladatokra irányítják. A technológiai folyamatokat kizárólag azok gazdaságossága alapján választják ki. Az intenzív hasznosítás nem elégszik meg a természet adta lehetôségek kiaknázásával, nem a természetes adottságokhoz keres illeszkedô tevékenységeket, hanem azokat próbálja meg az elhatározott termelési céloknak megfelelôen átalakítani (ÁNGYÁN et al. 2001). Így például termelési igényeinek megfelelôen a mûvelt területek abiotikus és biotikus viszonyait alapvetôen megváltoztatja (pl. lecsapolással, öntözéssel, fizikai és kémiai talajjavítással, a talajfelszín átalakításával, mûtrágyázással és agrokémiai anyagok alkalmazásával), eközben a környezetet szennyezi és az élôvilágot beleértve az embert is jelentôs mértékben károsítja. A mezôgazdaság egyre intenzívebb élôhely-hasznosítása következtében a biológiai sokféleség csökkent, az ökológiai rendszerek szerkezete és mûködése károsodott. A szántóföldi mûvelés kiterjesztése a vadon élô fajok életterének beszûkülését, sok esetben megszûnését okozta. A mûvelésre kevéssé alkalmas területek nagy részét meliorálták, ezek termelési potenciáljának növelése magába foglalja a lecsapolást, az öntözést, a fizikai és kémiai talajjavítást. Az ilyen beavatkozások eredményeként azonban újabb, 18

19 gyakran a korábbihoz hasonló mértékû, másodlagos problémák lépnek fel, mint pl. belvizesedés, megnövekedett erózió, másodlagos szikesedés, szulfát-felhalmozódás, talajsavanyodás. Ezeket azután további korrekciós beavatkozásokkal igyekeznek megoldani, amelyek sok esetben további mellékhatásokat generálnak. 7. ábra. A populációs index alakulása Nyugat-Európában között a Gyakori Madarak Monitoringja alapján, a mezôgazdasági élôhelyekhez kötôdô 12 madárfaj összesített állománynagyságának figyelembe vételével (forrás: RSPB, EBCC, BirdLife International). Az intenzív gazdálkodás káros környezeti hatásai mellett egyre jelentôsebbek a már a 70-es évektôl megmutatkozó, negatív társadalmi és gazdasági hatásai is. Az emberi létfeltételeket közvetlenül veszélyezteti az ivóvíz-bázisok szennyezôdése, az élelmiszer-biztonság csökkenése, amelyek eredménye a táplálkozási és környezeti eredetû humán egészségkárosodás. Az intenzív mezôgazdaság következménye a vidék társadalmi ellehetetlenülése: a munkanélküliség növekedése és a lakosság elvándorlása. Jelentôsek a termelési potenciált csökkentô jelenségek hatásai, pl. a termôtalaj pusztulása, a mezôgazdasági területek és termékek szennyezôdése, a gyomosodás és a vegyszer rezisztencia kialakulása. Iparszerû eljárásokkal, külsô erôforrásokkal tartja fent a termelést, a gazdálkodás túlságosan függ az energetikai piactól. Módszereibôl adódóan nem tud megfelelni az élelmiszer-biztonság iránti növekvô igényeknek sem. Az intenzíven mûvelt területeken csak a termelés szempontjából közvetlenül fontos fajok igényeit igyekeznek kielégíteni. Ennek érdekében monokultúrákat alakítanak ki, amelyekben fontos szerep jut a nagy hozamú, intenzív fajtáknak. Ennek során a kultúrflóra sokfélesége jelentôsen lecsökken, a hagyományos tájfajták legtöbbször háttérbe szorulnak. Számos olyan mezôgazdasági üzem van, amely csak 2 3 kultúrnövény termesztésére specializálódott, ezzel a termelés hosszú távú biztonsága elvész. A szántóföldi mûveletek hatékonyságának érdekében táblásítanak, azaz egyre nagyobb területeket kezelnek azonos módon. A táblásítások során drasztikusan csökken a refúgiumként és terjedési centrumként szolgáló szántószegélyek kiterjedése, amely tovább szûkíti a természetes fauna és flóra életterét, és csökkenti a fennmaradt természetes élôhelyek konnektivitását. A mezsgyék pufferhatásának elvesztése sem elhanyagolható, hiszen ezek enyhítik a szántók nemkívánatos hatásait a szomszédos élôhelyek felé. A mezôgazdaság hatásai közül az egyik legkárosabb a növényvédô szerek használata. A szegetális (szántóföldekre jellemzô) gyomfajok populációit a mechanikai gyomirtás mellett herbicidek alkalmazásával igyekeznek felszámolni. Ezek azonban elsôsorban az agro-biodiverzitást csökkentik az érzékeny, ritka gyomnövények eltávolításával, ugyanakkor kedveznek a rezisztens problémagyomok felszaporodásának (PINKE PÁL 19

20 2005). A herbicidek és peszticidek a dominanciaviszonyok megváltoztatásával akkor is károsan hatnak a természetes közösségekre, ha a célzott élôlény-csoporton kívül nincs közvetlen toxikus hatásuk. Legtöbb esetben azonban nem eléggé szelektívek, a közösségek egyes elemeit gyakran a termelési szempontból is nélkülözhetetlen élôlénycsoportokat (pl. nitrogénkötô baktériumokat) közvetlenül mérgezik. A herbicidek hatására a gyomflóra fajszáma lecsökken ugyan, de a rezisztenssé váló gyomok populációmérete a többi faj eltûnésével kezelhetetlenné válik. Így a probléma megmarad, viszont a vegyszerek maradványai és lebomlási termékei felhalmozódnak a talajban és a talajvízben, bekerülnek az élôlényekbe, és a tápláléklánc csúcsa felé haladva egyre nagyobb mértékben akkumulálódva mérgezéseket okoznak. Ennek jelentôségét akkor lehet igazán felmérni, ha tudjuk, hogy a káros kémiai anyagok több mint 70 százaléka a táplálékkal kerül az emberi szervezetbe. A talaj tápanyag-utánpótlását fôként mûtrágyák alkalmazásával végzik el. A mûtrágya jelentôs állami támogatása következtében korábban öntözés helyett is sok helyen szárazgazdálkodást folytattak: vízutánpótlás helyett nagy mennyiségû mûtrágya felhasználásával növelték a terméseredményeket. Magyarországon a nitrogén-hatóanyagú mûtrágya felhasználás a 80-as évek végi 120 kg/ha-ról néhány év alatt 30 kg/ha-ra csökkent (KVVM 2005), azonban a 90-es évek eleje óta újra emelkedni kezdett, és 2002-ban már elérte a 50 kg/ha (a szerves trágyát is figyelembe véve 100 kg/ha) átlagot (RAUSZ 2003). A növekedés, ha lassuló ütemben is, várhatóan tovább folytatódik a jövôben. A mûtrágyázásból származó tápanyagok a felszíni és felszín alatti vizekbe mosódva diffúz szennyezést és eutrofizációt okoznak ben az átlagos mûtrágya-felhasználás hektáronként 28 kg foszfát volt, (ami a teljes trágya felhasználás 70 százalékát jelentette), ebbôl hektáronként mindössze 12,5 kg épült be a biomasszába, a többi felhalmozódott a talajban, illetve beszivárgott a felszíni és felszín alatti vizekbe (ISTVÁNOVICS SOMLYÓDY 2002). Az intenzíven kezelt gyepek mûtrágyázása fajszegényedéshez vezet. A nagy tápanyagigényû fajok (többnyire füvek) tömegessége megnô, a kevésbé kompetitív, ritka fajok visszaszorulnak (KELEMEN 1997). A legelôk nem megfelelô intenzitású használata is gyakori probléma. A szükséges legelési nyomás és mód régiónként és élôhelyenként igen eltérô lehet, ráadásul az idôjárási viszonyok változásával évenként is változik a gyepek eltartóképessége. A megfelelô legeltetéshez ezért szükség lenne a folyamatos monitorozásra. Helyenként tanúi lehetünk az egykori vagy mai túllegeltetésnek, amely tönkreteszi a növényzet struktúráját, és az igényesebb fajok eltûnése, a legelést tûrôk elszaporodása mellett a domináns fajok cseréjéhez vezethet (8. és 9. ábra). Szélsôséges esetben bolygatott talajfelszínek alakulnak ki, amelyek megfelelô propagulumforrás jelenlétében inváziós gócponttá válhatnak. Az 1980-as évek vége óta azonban inkább csökkent a legelô állatok országos állománya, ezért gyakran fordul elô alullegeltetés, amely kedvez a magasabb füvek és a cserjék elszaporodásának (10. ábra), valamint az avar felhalmozódásának; az alacsonyabb növésû fajok el is tûnhetnek a területrôl. A kaszálók füvének betakarítása ma már szinte kizárólagosan géppel történik. Ezzel rövid idô alatt nagy területen lehet elvégezni a kaszálást, ami miatt a kaszálók vegetációja elveszítette korábbi mozaikosságát. A potenciálisan a kaszálás idôpontját követôen virágzó és termést hozó növényfajok visszaszorulnak, és hosszabb távon eltûnnek a növényzetbôl. A nem megfelelôen végzett, pl. a gépek taposása miatt a növényzet felnyílásához vezetô kaszálás az özöngyomok behatolását is elôidézheti. 20

Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei

Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei 1 2 Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben