BIOTERMÉK AVAGY ÚJ PIACI TREND A HIPERMARKETEKBEN. Készítette: Majkut Sarolta. Budapest, 2005

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIOTERMÉK AVAGY ÚJ PIACI TREND A HIPERMARKETEKBEN. Készítette: Majkut Sarolta. Budapest, 2005"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Fogyasztói piac szakirány BIOTERMÉK AVAGY ÚJ PIACI TREND A HIPERMARKETEKBEN Budapest, 2005 Készítette: Majkut Sarolta

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3. oldal Bevezetés...5. oldal 1. Az ökológiai gazdálkodás történeti áttekintése...7. oldal 2. A biogazdálkodásról általában oldal 2.1. Minőségi követelmény oldal 2.2. Az ökológiai termesztés oldal 2.3. A biotermék oldal 2.4. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei oldal 2.5. Az ökológiai mezőgazdaság alapvető céljai oldal 3. Ökogazdálkodás Magyarországon oldal 3.1. Szervezeti háttér oldal 3.2. A kezdetek oldal 3.3. Az ökogazdálkodás méretei oldal 3.4. Magyarországon termesztett minősített biotermékek oldal Szántóföldi növények oldal Zöldségfélék oldal Gyümölcsök oldal 4. FAO és Magyarország oldal 4.1. Magyarország helyzete oldal 4.2. Megvalósult programok Magyarországon oldal 5. STEEP-elemzés oldal 5.1. Társadalmi környezet elemei oldal 5.2. Kulturális környezet oldal 5.3. Technológiai és természeti tényezők oldal 5.4. Gazdasági tényezők oldal 5.5 Politikai tényezők oldal Az ökogazdálkodás támogatása és hazai szabályozása oldal Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere oldal Az ellenőrzés és tanúsítás rendszere oldal Egyéb összetevőket is tartalmazó termékek oldal Átállási termékek oldal A fogyasztók védelme oldal 3

3 6. Biotermékek értékesítési csatornái oldal 6.1. Jellemző értékesítési utak oldal 6.2. On-line értékesítés oldal 6.3. A hipermarketek oldal 7. Primer kutatás oldal 7.1. Kutatás módszertana oldal 7.2. Biotermékek a hipermarketek polcain oldal Auchan oldal Cora oldal Interspar oldal Tesco oldal 7.3. A beszállítói oldal oldal Biopont Plus Kft oldal 7.4. Összegzés oldal 8. A fogyasztók attitűdje a biotermékek iránt a hipermarketekben oldal 8.1. Az egészséges táplálkozás megítélése oldal 8.2. Élelmiszervásárlási preferencia oldal 8.3. Bioélelmiszer-vásárlás motivációi oldal 8.4. Biotermékek imázsa oldal 8.5. Biotermékek beszerzése oldal 8.6. Eladóhelyi reklámok észlelése, hatásai oldal 9. Összegzés oldal Mellékletek oldal Táblázatok listája oldal Irodalomjegyzék oldal Könyvek oldal Újság, folyóirat oldal Egyéb kiadványok oldal Internet oldal 4

4 Bevezetés Régóta érdekel a természetgyógyászat, illetve az egészséges táplálkozás. Rendszeresen tájékozódom az újdonságokról, folyóiratokat olvasok az egészséges életvezetés témájában, illetve igyekszem életvitelemet is ehhez tartva kialakítani. Mióta magamnak vásárolom be a napi szükséges élelmiszereket, jobban odafigyelek arra, hogy mi kerüljön a kosaramba. Mivel általában nagyobb üzletekbe, főként hipermarketekbe járok vásárolni, megfigyeltem, hogy hol milyen egészséges termékek kaphatók, ki hogyan próbálja kialakítani a manapság oly népszerű egészséges terméksarkokat, illetve foglalkoznak-e a megújuló fogyasztói szükségletekkel. Számomra fontos, hogy mindent egy helyen meg tudjak vásárolni, beleértve a nem élelmiszerjellegű termékeket. Ezért nem bioboltban vásárolom meg az élelmiszereket. Manapság egyre inkább előtérbe kerül az egészséges táplálkozás, rohanó világunkban felértékelődnek az egyébként hétköznapi dolgok, például a természetes élelmiszerek fogyasztása. Az emberek hajlamosabbak többet áldozni olyan termékekre, amelyekről úgy gondolják, hogy egészségesek, vagyis legalább ezzel is tehetnek valamit egészségük megőrzése érdekében, hiszen sokaknak nincs ideje sportolni, viszont szeretnének valahogyan fittek maradni, vagy éppen fitté válni. Ezekre a megújuló fogyasztói igényekre építve az élelmiszergyártók, illetve forgalmazók kigondoltak egy olyan üzletpolitikát, amellyel ezt a réteget megcélozhatják. Egyre több élelmiszerkereskedésben találkozni ilyen-olyan biosarkokkal, ahol a jobbnál jobb, egészségesebbnél egészségesebb termékeket kínálják, persze nem túl alacsony áron. A mind népszerűbb hipermarketek természetesen itt is felvették a versenyt a kis láncokkal, kisboltokkal, illetve a bioszaküzletekkel isl. Előnyük talán abban rejlik a többi kereskedéshez képest, hogy egy hipermarketben sok termékfajta megtalálható, legyen az műszaki cikk, könyv, vagy éppen a bioélelmiszer. A kérdés az, hogy ezek a termékek vajon mennyire egészségesek, milyen célt szolgálnak valójában. Vajon ez is csak újabb üzleti fogás? Milyen indíttatásból forgalmaznak a hipermarketek bioélelmiszereket? Szakdolgozatom fő kérdése az, hogy a biotermék mint aktuális trend jelenik-e meg a hipermarketekben, vagy komoly esély van arra, hogy potenciális termékké váljon a fogyasztók fejében, továbbá a hipermarketek stratégiájában. 5

5 Dolgozatom első felében az ökológiai gazdálkodás történeti hátterét, szabályozását, a biogazdálkodás formai követelményeit, továbbá a szabályozási, ellenőrzési rendszert kívánom leírni. Ezt követi a külső környezet elemzése, mivel úgy gondolom, hogy a biotermékek esetében is fontos, hogy megtudjuk azokat a kulturális, társadalmi, gazdasági, politikai tényezőket, amelyek hatással vannak az ökogazdálkodás, kereskedelem egészére. Az értékesítési csatornák vizsgálatában számszerűen alátámasztott tények alapján a hipermarketeket veszem górcső alá, a továbbiakban elemzem a hipermarketek piaci viselkedését, mélyinterjús kutatást végzek a hipermarketek oldaláról, továbbá a beszállítói oldal vizsgálatát is fontosnak tartom. A szakdolgozatban a hipermarketekben vásárló fogyasztók biotermékekkel szembeni attitűdjeit is megvizsgálom. Úgy vélem, hogy ezen információk segítségével a megfogalmazott kérdésekre választ kapok. 6

6 1. Az ökogazdálkodás történeti áttekintése 1 A XX. századi ökológiai gazdálkodást megalapozó elméletek és mozgalmak a XIX. században gyökereznek. Számos kutató dolgozott hosszú távú programok kialakításán már az 1800-as évek végén is a természeti és a humán erőforrások megőrzése céljából. Aldo Leopold volt az, aki felismerte a természet megújuló képességét, valamint, hogy a vizek tisztaságának megóvása jelenti az ökológiai egyensúly fenntartásának alapját. A XX. század elején Masanobu Fukuoka japán mikrobiológus azt vallotta, hogy a szervezett mezőgazdaság az emberi egoizmus eszköze, és a "Ne tégy semmit - a természet megtermi a magáét" mozgalom élharcosaként olyan rendszert dolgozott ki, amelyben tilos volt a talajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtás, a növényvédelem. Rendszerére jellemző, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel drazsírozza, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvező körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdővel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termőképessége maximálisan kibontakozik, de a termésátlag - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony. A mezőgazdasági termékek minősége az első világháború után jelentősen romlott. Mivel a talaj termékenysége romlott, és gyakran növénybetegségek pusztítottak, a termésmennyiség jóval alatta maradt a háborút megelőző mennyiségeknek. A jelenség okát sokan a kémiai eljárások egyre elterjedtebb alkalmazásában látták. A probléma elemzésére és megoldására Rudolf Steinert, az antropozófiának nevezett filozófiai irányzat megteremtőjét kérték fel. Steiner ( ) organikus szemlélete az élet nagyon sok területére kiterjedt, az építészetre, a gyógyászatra éppen úgy, mint a művészetekre vagy a pedagógiára. Steiner 1924-ben egy Wroclawhoz közeli uradalomban nyolc fejezetből álló előadást tartott "A mezőgazdaság fejlődésének filozófiai alapjai" címmel. Elméletének az volt a lényege, hogy önálló, zárt rendszerű egységnek tekintette a gazdaságot, amelynek szoros 1 FVM Agrármarketing Centrum Kht. megbízásából az Oszkő Tanácsadó Bt Az ökotermékeekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák, 5-6. oldal 7

7 kölcsönhatásban működő részei: a talaj, a növények, az állatok és az ember. A szakirodalom ennek az előadásnak az időpontjára teszi az ökológiai gazdálkodás megalapozását. Ezt követően az 1920-as évek közepén megalakult az Antropozófiai Társaság kísérleti tagozata, amely a steineri úton haladva kidolgozta Németország első, úgynevezett biodinamikus rendszereit. Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a környezet- és emberbarát elveket követve ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani. A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müller házaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik. Hans Müller 1946-ban biotermékeket előállító és értékesítő szövetkezetet hozott létre, amelynek elsődleges célja volt, hogy a minőség javítása révén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobb biztonságot teremtve a gazdálkodók számára. Ô indította el az elsõ (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az õ, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja a mai Bioland szervezet elindulásának. Felesége, Maria Müller (kertész- és gazdasszonyképző iskolát végzett) mezőgazdasági, egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát kipróbálta a saját kertjében is, és számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki, továbbá megreformálta a paraszti konyhát. A szerves biológiai gazdálkodás az 1940-es évektől kezdve terjedt el Nyugat- Európában a házaspár úttörő tevékenysége nyomán 1943-ban Angliában jelent meg Lady Eve Balfour könyve "Az élő talaj" címmel, amely a talaj-növény-ember egészségének összefüggéseiről szólt. Előírásai a Müller- Rush rendszerrel azonosnak mondhatók. Lady Balfourra nagy hatással volt Sir Robert McCarrison, aki felhívta a figyelmet a táplálkozás és az egészség kapcsolatára. Három évvel könyvének megjelenése után Londonban megalakult a Soil Association, amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye. 8

8 A "fenntartható gazdálkodás" kifejezés az 1980-as években vált honossá a szakirodalomban, amikor a Világelemző Intézet ismertette "Irány a fenntartható társadalom" című tanulmányát. Az Amerikai Egyesült Államokban 1987-ben hatályba lépett élelmiszer-biztonságról alkotott törvény így fogalmaz: "A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit." 9

9 2. A biogazdálkodásról általában 2.1. Minőségi követelmény 2 Manapság az egyik legfontosabb elvárás az élelmiszer-biztonságot illetően az, hogy az élelmiszer ne tartalmazzon veszélyes mértékben szermaradványokat. Ez már nagyon régóta alapkövetelmény, és az új hatóanyagok engedélyezésének, a növényvédő szerek használatának, dokumentálásának nagyon szigorú, nemzetközi megállapodásokban rögzített szabályai vannak. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban mégis vannak félelmeik, nem is alaptalanul. Az egyik gond, hogy a hatóanyagok és a dózisok, valamint a várakozási idők engedélyezéséhez elvégzett vizsgálat hivatalos eredménye mindig az, hogy az anyagot az engedélyokiratban leírt módon alkalmazva, jelenlegi ismereteink szerint a terményben maradó szermaradék az emberi egészségre nincs káros hatással. Viszont az idő múlásával új vizsgálati módszereket vezetnek be, új szempontok születnek, illetve a tömeges használat során tapasztalatok gyűlnek össze, s egy-egy hatóanyagról később mégis megállapítják, hogy veszélyes, de addig bekerülhetett az élelmiszereinkbe. A másik probléma, hogy a gondosan kialakított és előírt alkalmazást a termelők nem feltétlenül tartják be, az ellenőrzés pedig igen költséges állami feladat lenne, így nem nagyon végzik. A természeti környezet védelme iránt egyre fogékonyabb lakosság ezen kívül aggódik a vegyszerek környezetkárosító hatásai miatt. Kevesebbet szoktak arról beszélni, hogy a legnagyobb közvetlen károsítás a védekezést végző, illetve a kezelt növényállományban tevékenykedő dolgozókat éri. Mindezek következtében alakult ki az a szemlélet, hogy ha ennyi problémával jár a vegyszerek használata, akkor jobb megválni tőlük; ezzel vette kezdetét a biotermesztés fejlődése. Kezdetben - mint a környezetvédő mozgalmakban általában - sokféle nehézségbe ütközött a lelkesedés, de azóta a nyugat-európai országokban nagy termőterületen, nagymennyiségű bioterméket állítanak elő, jól alkalmazható termesztési módszerekkel, kidolgozott ellenőrzési rendszerrel, jól irányított 2 Gillingerné dr. Pankotai Mária: Biotermék mint új minőségi követelmény ,21:14 10

10 marketingtevékenységgel, sok országban tetemes állami támogatással. A nyugat-európai fogyasztó számára a biotermék megjelölés önálló minőségi paraméter lett. Hazánkban még mindig sok embernek az a véleménye, miszerint a biotermesztés nem lehetséges, de legalábbis gazdaságtalan. Eközben egyre több termelő próbálja elsajátítani a szükséges ismereteket, dinamikusan nő az ellenőrzött biotermesztés területe és az előállított biotermékek mennyisége. Sajnálatos tény, hogy a megtermelt áru döntő többségét Nyugat-Európába szállítják, pedig a hazai vásárlók közül is egyre többen igényelnének ilyen terméket. A legnagyobb probléma, hogy a kereskedelem nincs felkészülve ezeknek az áruknak a megbízható, a minőséget garantáltan megjelenítő elhelyezésére, kezelésére, s kereslet hiányára hivatkozva nem tesznek lehetővé a termelők számára jól tervezhető piacot. A megoldás a hazai kereslet növekedése lenne, ehhez azonban a vásárlók pontosabb tájékoztatását kellene megoldani Az ökológiai termesztés 3 A természetes táplálékok, azaz a biotermékek, más néven ökotermékek iránt egyre nagyobb az igény. Az ökológiai módszerrel előállított élelmiszerekben eleve megtalálhatók azok a természetben fellelhető vitaminok és ásványi anyagok, amelyekre a szervezetnek leginkább szüksége van, illetve a legkedvezőbben épülnek be. A bioélelmiszerek emellett mentesek a káros anyagoktól, valamint a vegyszerektől, így a szervezet számára nagyon értékesnek bizonyulnak. A biotermesztés fogalmának meghatározásában elég nagy zavar van. Általában azt tartják biotermesztésnek, ami vegyszeres permetezés nélkül történik. Ilyenek például - mondják - azok a kiskertek, ahol semmilyen vegyszert nem használnak, jobbára idő, kedv és szakértelem híján. Ezt azonban nem tekinthetjük biotermesztésnek,. Kétségtelenül hasznos, persze, ha a szakértelem nélkül végzett permetezéseket inkább elhagyják, de a növényvédelem teljes elhagyása az egész környéket veszélyezteti, s lehetetlenné teszi a szomszédoknál a gondos ápolást. Be kell látnunk, hogy a termesztett növényeinket jelenleg károsító állatok, mikroorganizmusok és vírusok ellen mindenképpen védekeznünk kell, különben nem kapunkért ékelhető termést. Ezeknek a ,18:23 11

11 kártevőknek a többsége nagyapáink idejében még nem is fordult elő hazánkban, így az akkori művelési tapasztalatok nem érvényesek. A biotermesztés - vagy ökológiai gazdálkodás, ahogy a termelők hívják - gondosan megtervezett művelési rendszer, amelyben a szintetikusan előállított vegyszerek és műtrágyák használata tilos, ugyanakkor szükségszerű és javasolt a természetes hatóanyagok, ásványi anyagok, növényi kivonatok, baktériumkészítmények használata, valamint a fizikai mentesítés, továbbá a gondos egyedi növényápolás. Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy úgy állít elő gazdasági növényeket és állatokat, hogy eközben a lehető legjobban kihasználja a termőhely ökológiai adottságait, ugyanakkor a lehető legkisebb mértékben avatkozik be a helyi ökoszisztémába, és semmiképpen sem károsítja vagy szennyezi azt. A termőhely adottságai a talajtulajdonságok, a klíma, az elérhető vízforrások, a természetes növénytakaró (maradványa), valamint a vadon élő állatok, közéjük értve a gerinceseket, az ízeltlábúakat és a mikroorganizmusokat is. Ezeket először is pontosan meg kell ismerni, hogy használni és védeni tudjuk. A területen élő állatok sokat segíthetnek a növényvédelemben és a talajerő fenntartásában. A talaj és a felszín alatti vizek leromlása ellen kiemelten kell küzdeni. A termesztés során semmilyen célból és ''kényszer'' esetén sem szabad szintetikus anyagokat használni. Törekedni kell az energiafelhasználás csökkentésére, a különböző szerves hulladékok, valamint a megújuló források felhasználására, előnyben részesítve a helyben elérhető forrásokat. A termesztett növényeket a terület adottságait figyelembe véve kell kiválasztani, ellenkező esetben nem szavatolható a növények kiegyenlített fejlődése, s megoldhatatlan lesz a leromlott állományban a növényvédelem. A tenyésztésbe vont állat létszámát a terület eltartó képességéhez kell igazítani, a takarmányt lehetőleg helyben kell előállítani. Elsősorban az őshonos állatfajtákat kell választani. Az állattartás szerves hulladékait és melléktermékeit a talajba vissza kell juttatni. Általában megoldandó a szerves anyagok körforgása a területen, illetve a terményekkel a talajból kivett anyagok visszapótlása. 12

12 2.3. A biotermék 4 Az ökotermék a biotermék hivatalos, az EU jogszabályoknak a magyar jogszabályokkal összhangban lévő elnevezése. Ez alapján az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás keretei között előállított élelmiszer nevezhető ökoterméknek, de az ökogazdálkodás, biogazdálkodás is hasonló értelemmel bír. Tehát nem a végtermék ellenőrzésén van a hangsúly, hanem az előállítás, illetve a termesztés körülményein. A biotermesztés felsorolt követelményei tehát egy komplex rendszert jelentenek, amelynek csak kis része a kemikáliák tiltása. A rendszer elemeit nemzetközi egyezményben foglalták egybe és szabályozták részleteiben - ez az IFOAM szabvány. Ennek magyarításával készült a Magyar Biokultúra Egyesület szabályzata. A belépni szándékozó termelőknek három év áll rendelkezésükre a konvencionális termelésről a biotermelésre való átállásra, az eközben elvégzendő feladatokat a szabályzat részletezi, s ezt rendszeresen ellenőrzik. A sikeres átállás után kezdheti meg a gazda a biotermelést, amelynek feltétele a részletes nyilvántartás, az egyesülethez való bejelentés növényfajra, állatlétszámra és művelésmódra lebontva. Az ellenőrzést a Biokontroll Hungária Kht. végzi, munkáját és bizonylatait az IFOAM is elfogadja. Az ellenőrzött termelésből kikerülő termék viselheti a ''biotermék'' megjelölést. Erre jelenleg nincsen egységes jelölés, a termelők egyéni tervezésű logókat használnak. A terméken a következő szövegnek kell olvashatóan szerepelnie: A Biokontroll Hungaria Kht. által ellenőrzött termelésből származó biotermék.'' Ha ez a felirat nem szerepel a csomagoláson - és ebből adódóan a terméket csak csomagolva, de legalábbis egyedi jelöléssel lehet forgalomba hozni-, akkor az nem biotermék, bármilyen módon legyen is ráírva. Valódi biotermék vásárlására az egyre több helyen nyíló ökopiacon nyílik lehetőség, ahol a termelőnek ki kell tennie a bizonylatát, így a termékekre már nem kell ráírnia semmit. Ezen kívül népszerűek a biobolt-hálózatok is, ahol széles kínálat várja az egészséges életmódra törekvőket. Azonban egyre inkább találkozunk biotermékekkel a hipermarketek polcain is ,18:41 13

13 2.4. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei 5 A köznapi szóhasználatban biotermesztésnek nevezett gazdálkodási formát a szakirodalom ökológiai gazdálkodásként definiálja, amin a növényvédő szerek és szintetikus műtrágyák nélküli, a szerves trágyázáson, a természetes élettani ciklusokon és a biológiai védelmen alapuló termesztés, valamint az azokhoz kapcsolódó állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés értendő Az ökológiai mezőgazdaság alapvető céljai Nagy tápértékű élelmiszerek előállítása kielégítő mennyiségben. A természetes rendszerekkel összhangban végzett munka a dominálási kísérlet helyett. A biológiai ciklusok előmozdítása és erősítése a mezőgazdasági rendszeren belül, amely magába foglalja a mikroorganizmusokat, a talajflórát és faunát, a növényeket és állatokat. A mezőgazdasági tevékenységgel járó szennyezések (az erózió, a tápanyag-, illetve növényvédőszer-kimosódás) kiküszöbölése természetes termesztési eljárások révén A talaj hosszú távú termékenységének fenntartása, a biológiai aktivitás, a szervesanyag-tartalom megőrzése Felújítható tartalékok lehető legszélesebb felhasználása a helyileg szervezett mezőgazdasági rendszerekben. Helyi forrásokat felhasználó zárt rendszer, amely regionális és nemzetgazdasági viszonylatban egyaránt minimálisra csökkenti a befektetett energiát és anyagot, továbbá a veszteségeket. Lehetőleg olyan termékek és anyagok használata, amelyek újra felhasználhatók vagy visszajuttathatók a gazdaságba, vagy akár azon kívül is. A tenyészállatok faji és egyedi élettani igényeinek maximális kielégítése, lehetőleg helyben termesztett, emberi élelmezésre nem használatos terményekre alapozva. Állattartás olyan feltételek mellett, ahol az állatok számára lehetővé teszik született viselkedési tulajdonságaik mértéktartó kielégítését. 5 FVM Agrármarketing Centrum Khat. Megbízásából az Oszkő Tanácsadó Bt Az ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák. 6. oldal 14

14 A mezőgazdasági tevékenységből keletkező környezeti terhelések megelőzése, mérséklése A genetikai sokféleség elérése a mezőgazdasági rendszerben és a környezetében, ami magába foglalja a vadon termő növények és állatok életterének védelmét is. Megfelelő jövedelem, valamint az ember igényeit kielégítő tevékenység biztosítása a gazdálkodók számára, beleértve a munkaterületet és környezetét is. A mezőgazdasági termelők és családjuk egzisztenciájának biztosítása, életminőségük javítása; A mezőgazdaság szociális és ökológiai kihatásainak messzemenő figyelembevétele. A még többé-kevésbé érintetlen, nem mezőgazdasági élőhelyek, a vidéki környezet megőrzése. 15

15 3. Ökogazdálkodás Magyarországon Szervezeti háttér A Biokultúra Egyesület elődje, a Biokultúra Klub 1983-ban alakult meg. Alapítói nem mezőgazdasági termelők, hanem környezettudatos fogyasztók és kertbarátok voltak. Célkitűzéseik között szerepelt, hogy megismertessék és elfogadtassák az ökológiai mezőgazdasági termelést az árutermelő gazdálkodókkal, a tudományos élettel, valamint az, hogy képzéseket szervezzenek gazdák, feldolgozók, kertbarátok számára. A célkitűzések megvalósítása során több ezer fő vett részt a Biokultúra Egyesület tanfolyamain, tudományos konferenciáin, és beindult a termelés is, melyben meghatározó szerepe volt a Nyugat-Európából -főként Hollandiából - érkező piaci impulzusoknak és szak-embereknek is. A kezdetektől az ellenőrzést és tanúsítást a Biokultúra Egyesület végezte ig, amikor az ellenőrzés és tanúsítás objektivitása érdekében megalakította a Biokontroll Hungária Kht.-t. Ettől kezdve a Biokontroll Hungária Kht. végezte az ellenőrzést, 1998-tól pedig a tanúsítást is ben osztrák és német ellenőrző szervezetek, magánszemélyek megalapították a Hungária Öko Garancia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ellenőrző és Tanúsító Kft.-t 7, amely azóta a Biokontroll Hungária Kht. mellett párhuzamosan végzi tevékenységét A kezdetek Az ökológiai gazdálkodásról nem létezett sem jelentési kötelezettség, sem statisztikai adatgyűjtés. Ezen kívül 2000-ig, a hazai ökológiai jogszabályok megjelenéséig 7-8, ma már Magyarországon nem működő ellenőrző szervezet is végzett ellenőrzést. 6 FVM ökotermékekről szóló tanulmánya - keresés: ökotermék, , 21:37 7 FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht.: Minden, amit a bio termékekről tudni kell, ingyenes kiadvány,

16 Az összegyűjtött információk alapján kezdetben legfeljebb 1-2 ezer hektár lehetett az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága ben 100 ezer ha volt az ökológiai gazdálkodás követelményei szerint ellenőrzött terület, és több mint 1300 bioterméket kibocsátó termelőt ellenőriztek. Az adatok ismeretében reálisnak tűnik az az előrejelzés, amely azt mondja, hogy a hazai ökológiai gazdálkodásra használt területek nagysága belátható időn belül elérheti a kívánatosnak mondható ha-t. Ennek elősegítésére hozták létre az úgynevezett átállási támogatást, és az ökológiai program már a vidékfejlesztési célelőirányzatban is szerepel. Ezeken kívül a Sapardprogramok is prioritásként kezelik az ökológiai gazdálkodást. A Biokultúra Egyesület és a Biokontroll Kht. kimutatásai szerint az ökológiai gazdálkodást folytató üzemek száma, valamint az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a következőképp alakult. Ökológiai művelésbe vont területek nagysága 1. számú táblázat Év Üzemek száma Öko-területek nagysága (ha) Forrás: Oszkő Tanácsadó Bt. Az ökotermékekkel kapcsolatos Fogyasztói szokások, értékesítési csatornák, 8. oldal Az állattenyésztés volumene végig igen alacsony volt. A évben is csupán 137 gazdaságban volt ökológiai állattartás, az ökológiai gazdálkodás keretében tartott állatlétszám pedig számosállatot tett ki. Az ökológiai termékek nagyrészt feldolgozatlanul, közvetítő kereskedőkőn, jutalék ellenében jutottak el a nyugat-európai vevőkhöz. A feldolgozó üzemek eleinte 17

17 főként alkalmilag, és bérmunkában végeztek elsődleges feldolgozást (gyorsfagyasztás, zöldség-, gyümölcs-, gyógy-, valamint fűszernövény szárítás, pépkészítés stb.). Az ellenőrzésbe bejelentkező kereskedők és feldolgozók számának alakulását az alábbi táblázatban követhetjük nyomon. Ellenőrzésbe bejelentkező kereskedők és feldolgozók számának alakulása 2. számú táblázat Év Feldolgozók száma Kereskedők száma Forrás: Oszkő Tanácsadó Bt.: Az ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák, 9. oldal Becslések szerint a 1990-es évek eleje óta a magyar ökológiai termékek hozzávetőlegesen 90%-a exportra kerül (főként az Európai Unióba és Svájcba), és csak a maradék, azaz 10% kerül hazai forgalmazásra Az ökogazdálkodás méretei Az ökogazdálkodás és a bio élelmiszer előállítás értelmezése ma Magyarországon nem egyértelmű. A hivatalosan akkor válik elismertté és elfogadottá egy ökogazdálkodást folytató termelő, ha bekapcsolódik az ellenőrzési rendszerbe. A hivatalos és a mindennapi értelmezés közötti különbségeket jól érzékeltetik az FVM, illetve a évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai. Ökológiai gazdálkodásba vont területek Magyarországon (hektár) 3. számú táblázat Főbb növénycsoportok Gabonafélék

18 Hüvelyesek Olajos növények Takarmánynövények Egyéb szántóföldi növények Zöldségfélék Fűszer- és gyógynövények Gyümölcs Szőlő Gyep, rét, legelő Ugar Egyéb 398 Összesen Forrás: FVM Ökológiai gazdálkodást folytató, ellenőrzött hazai vállalkozások Ellenőrzött mezőgazdasági terület nagysága, vállalkozások száma 4. számú táblázat Ellenőrzött mezőgazdasági terület (ha) Vállalkozások száma Mezőgazdasági termelők Méhészek Vadon termő növények begyűjtői Feldolgozók, csomagolók Kereskedelmi egységek Importőrök Összesen Forrás: Oszkő Tanácsadó Bt.: Az ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák, 10. oldal 19

19 Az országban a biogazdaságok foltszerűen, egymás közelében helyezkednek el. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet az új termelési eljárás kipróbálására, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket, ha a termékük éppen elfogyott. Következésképpen a termelő integrátorrá léphet elő és újabb biotermelőket toborozhat és foghat össze egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken a biogazdaságok száma helyett sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának konzervipar, hűtőipar, méz, bébiétel-gyártás üzemi kapacitása fejlődik. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben nő, de Borsodban és Szabolcs-Szatmárban is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében inkább az itt biogazdálkodó osztrák gazdák térnyerése a meghatározó. A legfrissebb adatok szerint minden régióban, sőt, minden megyében folyik biogazdálkodás. A gazdaságok számát tekintve a Dél- és Észak-alföldi, illetőleg az Észak-magyarországi régió messze megelőzi a többit, a termelésbe vont terület nagyságát tekintve a Közép- és Dél-dunántúli térség, azon belül is Komárom, illetőleg Baranya megye emelkedik ki. A termelők vélhetően azért mozdulnak a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem alkalmas valamilyen okból a termelésre. A jogszabály alapján ellenőrzött, biogazdálkodásba vont területeken néhány növény esetében jelentős változás történt. Az összes ellenőrzött terület nagysága 67,7%-kal emelkedett, az átállási területeké pedig 33,2%-kal. A hazai ellenőrzött és átállási területek hasznosítására jellemző, hogy legnagyobb arányú a gyepként, legelőként, valamint a szántóföldként való hasznosítás és 2001 között sokszorosára nőtt a tönkölybúza vetésterülete és a zöldségféléké, továbbá a fűszer- és gyógynövényeké, csökkent viszont a takarmánynövények és egyéb pillangósok termesztésére használt terület. A KSH által végzett hazai összeírás (ÁMÖ 2000) szerint Magyarországon mintegy 3300 gazdaság foglalkozik különböző szinten és különböző céllal ökogazdálkodással. Ezek egy része semmiféle szervezethez nem tartozva, még nem bejelentetten és ellenőrzötten végzi tevékenységét, csupán hobbi szinten, jobbára önellátási céllal folytat biogazdálkodást. 20

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika 2 Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív C tárgy, levelező MSc Az ökológiai gazdálkodás helyzete Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika 1. 2013. április

Részletesebben

INTEGRÁLT TERMÉKEK, BIOTERMÉKEK

INTEGRÁLT TERMÉKEK, BIOTERMÉKEK INTEGRÁLT TERMÉKEK, BIOTERMÉKEK Gilingerné dr Pankotai Mária Zentai Ákos Bevezetés Az élelmiszerbiztonság egyre szaporodó elvárásai között az egyik legfontosabb, hogy az élelmiszer ne tartalmazzon veszélyes

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Oktatási anyagaink az agrár szektorban

Oktatási anyagaink az agrár szektorban Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

BIOGAZDÁLKODÁS. Megrendelő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

BIOGAZDÁLKODÁS. Megrendelő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. BIOGAZDÁLKODÁS Megrendelő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 1 Tartalom 1 Mezőgazdaság - ökogazdálkodás... 4 1.1 Az ökogazdálkodás története... 4 1.2 Az

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368

Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő. Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Önfenntartó Ökoház: az élhető jövő Csömör Hermina info@goldlaser.hu +36 20 993 9368 Az ipari termelés hátrányai A természetes környezet kimerülése Csökkenő tápanyagtartalom az élelmiszerekben Folyamatos

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Francia tagozat Nemzetközi marketing szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Francia tagozat Nemzetközi marketing szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Francia tagozat Nemzetközi marketing szakirány TEJET A TEHÉNTŐL AVAGY A BIOTEJ PERSPEKTÍVÁI A HAZAI FOGYASZTÓK KÖRÉBEN Készítette:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Dr. Roszík Péter ügyvezető, c. egyetemi docens és Zámbó Sándor ellenőr Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Gödöllő, 2012. július 31.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A növényvédő szer használat kockázat csökkentés üzemi szintű mérésére szolgáló ökonómiai módszerek magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata

A növényvédő szer használat kockázat csökkentés üzemi szintű mérésére szolgáló ökonómiai módszerek magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata A növényvédő szer használat kockázat csökkentés üzemi szintű mérésére szolgáló ökonómiai módszerek magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata Bevezetés A fenntartható mezőgazdaság alapvető feladatai

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 4024 Debrecen, Sumen u. 2) mint védjegyjogosult Hortobágyi Nemzeti Parki

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig

ALAKORSHOW. Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig ALAKORSHOW Teljes termékpályás ellenőrzési és online tételtanúsítási rendszer a nemesítéstől a sörös polcokig Kanyó Zsolt, fejlesztési részlegvezető BiokontrollHungária Nonprofit Kft. ALAKORSHOW Teljes

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly nemzeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben