Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS november 6., órától

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS 2008. november 6., 14.00 órától"

Átírás

1 SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 34. terem Szekcióvezető: DR. TÓTH ZOLTÁN PHD, főiskolai docens TUSOR ANDRÁS, Önkormányzati Minisztérium, kutatásvezető A molekuláris gasztronómia. Ételkészítés biokémiai és fizikai-kémiai alapelvek szerint DR. INGMAR NIEMANN PHD, Hochschule Kempten, Lehrbeauftragte Business in Indien interkulturelle Gepflogenheit auf dem Subkontinent BÁRTFAI ENDRE, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus JUSZTIN MÁRTA, BGF KVIFK, főiskolai docens Egy vendégelégedettségi kérdőív vizsgálatának tanulságai FÜREDER BALÁZS, Kodolányi János Főiskola, főiskolai adjunktus Jankó János nyomában a Balaton gasztronómiája az ezredfordulón DR. GUNDEL JÁNOS, BGF KVIFK, egyetemi magántanár DR. LADOCSI TERÉZIA, BGF KVIFK, főiskolai docens Természetes táplálékaink az őshonos állatok húsa Kávészünet 149 Folytatás a következő oldalon.

2 16.00 GYŐRINÉ KISS ERIKA, Pannon Egyetem, PhD-hallgató A turisztikai desztináció menedzsment jelentősége a magyar turizmusban DR. HÁMORI ANTAL PHD, BGF KVIFK, főiskolai docens A fogyasztóvédelem közigazgatási útvesztői DR. JUHÁSZ LÁSZLÓ, BGF KVIFK, főiskolai docens Minőség 2012 minőségbiztosítás a jövő szállodáiban KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA, BGF KVIFK, főiskolai adjunktus RUDOLFNÉ DR. KATONA MÁRIA, BGF KVIFK, főiskolai docens A lojális munkatárs szerepe a minőségi szolgáltatásokban KÖKÉNY ISTVÁN, Kodolányi János Főiskola, főiskolai adjunktus NAGY LÁSZLÓ, Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanársegéd A légkör fontossága a turisztikai szolgáltatási szektorban SÁNDOR DÉNES, BGF KVIFK, főiskolai docens A közép-dunántúli turisztikai régió melegkonyhás egységei ételválasztékának elemzése TÖRÖK LAJOS PHD, BGF KVIFK, főiskolai docens Beruházási döntést előkészítő szakmai számítások alkalmazási lehetősége egy vendéglátó vállalkozás megvalósításának példáján DR. TÓTH ZOLTÁN PHD, BGF KVIFK, főiskolai docens A magyarországi turizmus teljesítményének elemzése turizmuspolitikai megközelítésben

3 A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA ÉTELKÉSZÍTÉS BIOKÉMIAI ÉS FIZIKAI-KÉMIAI ALAPELVEK SZERINT Tusor András Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Szakállamtitkárság Vendéglátó szakértő, kutatásvezető Környezetünk minden vonatkozását külön tudományág vizsgálja FRANCIS BACON és GALILEO GALILEI experimentális módszerével. Miért épp a gasztronómia lenne kivétel? (HERVÉ THIS, Collège de France, Párizs) A molekuláris gasztronómia az ételkészítés/főzés tudományos alapokra helyezését célozza meg. Azon alapul, hogy a kémiailag részekre bontott ételből, speciális elkészítési módszerrel új, meglepő ízhatások érhetők el. Egy kémiai-gasztronómiai kutatás szerint az alapanyagok és ételek szétbontásával elkülöníthetők azok jellegzetes ízei és tulajdonságai, később újszerű módon állíthatók össze ismét. Mindezeknek komoly, tudományos előzményei vannak. Az élelmiszertudomány klasszikus tudományág, amely a gyakorló szakácsoknak segít abban, hogy tökéletesítsék technikájukat, jobb és érdekesebb ételeket készítsenek. A vizsgálatok során a tudósok rájöttek, mennyi mindent nem tudtunk eddig; nem tudtuk, hogy ugyanaz az almasav található a mandulában, a kókuszban és a cseresznyemagban, ezért jól lehet őket kombinálni. Megtudtuk, hogy a kávénak és a fokhagymának ugyanaz a molekuláris szerkezete. Kérdés, hogy hazánkban mikor találkozhatunk ezen konyhaművészeti tudományággal, éttermeinkben mikor rendelhetünk a paprikás csirke mellé szalonnás-tojásos fagylaltot desszertként. A molekuláris gasztronómia fogalmát az extrém alacsony hőmérsékletekkel kísérletező magyar származású fizikus, NICHOLAS KURTI (KÜRTI MIKLÓS) profeszszor vezette be a köztudatba a hetvenes-nyolcvanas években. Sokszor idézett mondata: Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről. A molekuláris gasztronómia, a XX-XXI. század tudománya nagyban megváltoztatta a konyhafőnökök gondolkodásmódját is. Először vonakodva próbálták ki számukra nehezen összeegyeztethető nyersanyagok, ízek kombinálását, de rá kellett jönniük, hogy a létrehozott ízvilág nem is rossz, sőt meglepően finom. A világon még csak néhány étteremben találkozhatunk a molekuláris gasztronómia tudományát alkalmazó híres séfek ínyencségeivel, akik különleges menüiket döbbenetes árakon, euróért kínálják vendégeiknek. Éttermeikbe igen nehéz bejutni, sokszor hónapokkal előre érdemes asztalt foglalni, olyan hatalmas az érdeklődés a közönség részéről. 151

4 BUSINESS IN INDIEN INTERKULTURELLE GEPFLOGENHEIT AUF DEM SUBKONTINENT Dr. Ingmar Niemann PhD Hochschule Kempten, Fakultät Bertiebs-, Sozial-, und Tourismuswirtschaft Lehrbeauftragte Indien ist bekannt für seine Visionäre, seine Führer. Männer wie Mahatma Ghandi oder Man-mohan Singh, Ratan Tata oder Laxmi Mittal. Doch seine Führungspersönlichkeiten sind rar. Inder suchen gerade in der Arbeitswelt einen Lenker oder Lehrer, dem Sie folgen können. Sie brauchen klar definierte Aufgaben, die sie im Rahmen ihrer Kapazitäten oder Verantwortlich-keiten zur Zufriedenheit aller ausüben dürfen. Das sogenannte Weiter- oder Mitdenken, wie wir es in Westeuropa gewohnt sind, sollte man in Indien nicht als selbstverständlich voraussetzen. Inder sind Meister im Improvisieren. Das muss oft sogar der Fall sein, da nicht immer die notwendigen gesetzlichen Regelungen vorliegen. Darüber hinaus besitzen sie ein stark ausgeprägtes Verhandlungsgeschick und können sich in der Regel in bester Art und Weise präsentieren. Daher ist es auch für Vertragspartner äußerst wichtig, sich bei Verhandlungen mit indischen Unternehmen ausreichend Flexibilität einzuplanen und Kompromisse einzugehen. Hierzu sind Inder in der Regel meist bereit. Weitere, zum Thema gehörende Kapitels sind: Dos & Don ts (u.a.) Rituale und Verhaltensweisen im Geschäftsleben Smalltalk Korruption, Frauenrechte und andere indische Ungereimtheiten 152

5 EGY VENDÉGELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV VIZSGÁLATÁNAK TANULSÁGAI Bártfai Endre Turizmus Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus Jusztin Márta Turizmus Intézeti Tanszék, főiskolai docens Az idegenforgalom és ezen belül a szállodaipar gazdasági hasznossága megkérdőjelezhetetlen mindenki számára. Ezért különös jelentőséget nyer a vendégek elégedettsége, melyet a szállodák kérdőívekkel mérnek. Vizsgálatunk középpontjában a Hilton szállodalánc kérdőíve áll. A kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen szerkezetű kérdőívvel, milyen területeken mérik a vendégek elégedettségi fokát. A kutatás sajátosságát az tény adta, hogy esetünkben egy vezető nemzetközi szállodalánc kérdéseivel dolgoztunk, ami azt a problémát vetette fel, hogy mennyiben alkalmas a standardizált kérdőív a világ minden tájáról érkező, különböző kultúrájú vendégek elégedettségének a mérésére. A nagyon széleskörű, de a kulturális sajátosságokat teljesen figyelmen kívül hagyó mérés bár pontos kvantitatív adatokat szolgáltat, a lényegi összefüggéseket azonban nem hogy feltárja, hanem eltakarja. Az előadás javaslatokat tesz a vendégkérdőívek szerkezetének és kiértékelésük módjának finomítására annak érdekében, hogy az eltérő kultúrából adódó értékítéletek is megjelenjenek, mint elégedettséget befolyásoló tényező. 153

6 JANKÓ JÁNOS NYOMÁBAN A BALATON GASZTRONÓMIÁJA AZ EZREDFORDULÓN Füreder Balázs Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék, főiskolai adjunktus A Veszprémi Területi Akadémiai Bizottság (VEAB) Néprajzi Munkabizottsága által megnyert OTKA T A Balaton az ezredfordulón Jankó János nyomában pályázat kutatási periódusa év végén lejár. Kutatásaink alapjául Jankó Jánosnak az érintett térségről írott néprajzi monográfiája a Balatonmellék néprajza (1902) szolgált. Az elmúlt négy évben a Balaton-parti településeket végigjárva tettünk kísérletet arra, hogy hitelesen felmérjük a tó gasztronómiai sokszínűségét és a kapott adatokból megfelelő következtetéseket tudjunk levonni. Vizsgálódásunk során megpróbáltunk eljutni minden olyan vendéglátóipari egységhez, melynek köze lehet a gasztronómiához. Így az éttermek mellett a kávézók, cukrászdák, borozók, kocsmák, strandi és állomási büfék stb. étel és italkínálatát is vizsgáltuk. A balatoni gasztronómia napjainkban roppant változatos képet mutat. Szerencsére az elmúlt évtizedek pusztítását követően már számos helyen találkozhatunk nagyon magas és színvonalas vendéglátással, pompás ételekkel és nemes borokkal. Ennek ellenére sokan gondolják úgy, hogy az ide érkező turisták kulináris igényeit messzemenőkig kielégíti a hamburger, gyros, lángos vagy a menüben kínált gulyás esetleg milánói és ezekhez természetesen a ház által ajánlott ihatatlan lőre dukál. Előadásunk során a feltárt eredmények pozitív és negatív egyaránt ismertetése mellett fel szeretnénk hívni a figyelmet az elmúlt száz év változásaira is. 154

7 TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKAINK AZ ŐSHONOS ÁLLATOK HÚSA Dr. Gundel János, Vendéglátás Intézeti Tanszék, egyetemi magántanár Dr. Ladocsi Terézia, Vendéglátás Intézeti Tanszék, főiskolai docens Amennyiben magyar népességünk táplálkozásáról akarunk beszélni, akkor azt kell leszögeznünk, hogy természetesnek azon táplálékaink tekinthetők, amelyek a Kárpát-medencében teremnek meg. Az elmúlt évszázadokban genetikailag ehhez alkalmazkodtunk (ezt kutatja a nutrigenomika tudománya), és ezekre az alapanyagokra épülve alakult ki kultúránk fontos része, a magyar gasztronómia. Gasztronómiánk fontos része a régóta ezen a területen élő állatok, közismertebb nevükön, az ún. őshonos állatok termékei: húsuk, tejük, tojásuk. Leginkább közismert, a számunkra különböző táplálékokat szolgáló őshonosaink közül a magyar szürke marha és a mangalica sertés, de van még többek között hortobágyi racka juhunk, van szamarunk, és bivalyunk, van magyar kecske és magyar óriás nyúl, vannak tyúk-, lúd-, galamb-, és pulykafajtáink, sőt pontyunk is. Ezek az állatok fontos szerepet töltöttek be nem csak általában a magyar történelemben, hanem a gazdaságban (mint egykori fontos export cikkek) és különösen a Kárpát-medencében élő népek életében, munkájában, táplálkozásában. A hús tartósítása miatt különleges jelentősége volt a (mangalica) zsírnak. Napjainkban, az őshonos állatok újrafelfedezésének több oka van. Talán első természeti értékeink megőrzése, a második ok már gazdasági, és ebből következően néha szeretünk többet látni, szeretnénk többet elvárni a valóságnál. A szürke marhán és mangalicán kívül, a többi fajta jelentősége lokális, gazdaságilag nem versenyképesek, létszámuk kicsi, termékeik mennyisége olyan kevés, hogy alig kerülnek piacra, noha nagyon értékesek. A szürke marha húsa táplálkozás-élettanilag és a konyhatechnológia, a gasztronómia szempontjából egyaránt értékes. A mangalica a világ legjobb zsírsertés-fajtája. Zsírjának minőségét takarmányozással befolyásolni lehet, koleszterin-tartalma genetikailag több, mint a fehér sertésekben. Gasztronómiai értékét húsának márványozottsága, valamint vágási életkora (egy év vagy felette), érettsége jelenti. A húsából készült készítmények (mindenekelőtt a szárazáruk) egészen különleges minőséget képviselnek. A két fajta húsát, a magyar konyha fontos és jellegzetes részeként kell értékelni, mint a választékbővítés egyik sokoldalúan bemutatható régi/új lehetőségét. 155

8 A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT JELENTŐSÉGE A MAGYAR BAN Győriné Kiss Erika Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, PhD-hallgató A turizmus működési folyamatai során olyan helyzetek állnak elő, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a különböző regionális szintű együttműködést. Napjaink megváltozott körülményei között a rugalmasság és az alkalmazkodási készség alapvető követelmény. Valamennyi érintett esetében vitathatatlan a gazdaság- és a turizmuspolitika szerepe, a változtatás szükségessége, mind a feladatok tartalmi, szervezésbeli és regionális, illetve illetékességi kérdései kapcsán. Az új struktúrák létrehozásának feltétele az intézkedések alapelveinek elfogadása, az azokkal való egyetértés kialakítása. A turizmuspolitika és a regionalizációs viták egyik központi kérdése a desztináció menedzsment kialakításának módja, valamint a gazdasági szereplők számára olyan feltételek megteremtése áll, amely biztosítja számukra egyrészt a piacszerű magatartást, másfelől az együttműködés megfelelő feltételeit. Csak így biztosítható, hogy a piacon olyan sikerre számot tartó turisztikai célterületek alakulnak ki, amelyek létrehozzák a turisztikai kínálatot az egyre differenciáltabb, sokféle feltételnek eleget tevő igényeknek megfelelően. A desztináció menedzsment, mint szemléletmód, eszköz lehet azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyek a turizmusban részt vevő felek között merülnek fel az egyetértés vagy közös célok hiánya esetén, a környezet felgyorsult változásai közepette. Adott térségek turizmusának sikeressége a működési folyamatok és a fejlesztések megtervezésén, illetve a terveknek megfelelő menedzselésén múlik. Ennek megvalósítása három tényező a desztináció társadalmi kereteinek biztosítása, a szükséges információ- és tudásbázis rendelkezésre állása és a mozgósításra képes érdekeltségi rendszer kialakítása egy időben történő fennállása esetén képzelhető csak el. A desztináció menedzsment fő célja adott desztinációknak, célterületeknek, mint turisztikai márkáknak a sikeres piaci menedzselése. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen a márkának, márkanévnek tisztán definiált, egyértelműen hozzárendelhető, egyedi tartalommal kell rendelkeznie. A desztináció tulajdonképpen komplex turisztikai termék, a térségben fogyasztható szolgáltatások halmaza. A desztináció menedzsment sikerét azzal lehet leginkább kifejezni, hogy mennyire képes a desztinációt vonzó úti célként megjelenítenie a piacon, illetve mennyire képes az odaérkező vendégek mindennemű igényét maradéktalanul és elvárt minőségi színvonalon kielégíteni. 156

9 A FOGYASZTÓVÉDELEM KÖZIGAZGATÁSI ÚTVESZTŐI Dr. Hámori Antal PhD Vendéglátás Intézeti Tanszék, főiskolai docens A fogyasztóvédelem napjaink egyik kiemelt területe, amely az elmúlt néhány évtized során hazánkban is forrongásba, lázba hozta a politikai, szociológiai és jogi közgondolkodást. Ez a múlt század 60-as éveiben az állami politika és a jog horizontján szivárványként feltűnt újfajta fenomén igen hamar valóságos társadalmi robbanást okozott. Méreteire jellemző, hogy nézeteivel és szabályaival igen hamar megtöltötte a szakkönyvtárakat, betört a jogba, a bírósági és közigazgatási jogalkalmazásba, benyomult a gazdaságba, a piacra, a nemzetközi kapcsolatokba és nem utolsó sorban a politikába. (LÁBADY TAMÁS, Lectori salutem!, in HÁMORI ANTAL, Bevezetés a fogyasztóvédelmi jogba I. A fogyasztóvédelmi jog alapjai, Bp old.) A fogyasztóvédelmi jog nemcsak új, mára önállóvá is vált valóság, hanem egy igen komplex, szerteágazó és egyre növekvő jogszabályi anyaggal bíró hatalmas jogterület, melynek rendelkezései meglehetősen gyakran módosulnak. Igaz ez különösen a közigazgatási jog vonatkozó normáira. A jogszabályi változások reményeink szerint a fogyasztó (és nem a fogyasztás) szolgálatában állnak, mert a gazdasági és társadalmi élet középpontjában az ember áll, s különösen fokozott, sajátos védelemre szorul, ha egyébként jogilag egyenlő, de gyakorlatilag (általában) kiszolgáltatott, hátrányosabb helyzetben van, mivel kellő témánk szempontjából: szakmai, illetve gazdasági (üzleti) ismereteknek (önhibáján kívül) nincsen birtokában szemben az adott jogviszony másik alanyával. E miatt oly fontos az úgynevezett fogyasztói alapjogok így például a fogyasztók oktatáshoz való joga mind teljesebb érvényesülésének biztosítása, s ehhez a fogyasztóvédelem állami, helyi önkormányzati és társadalmi szervezeti intézményrendszerének erősítése. A téma jelentőségét az is mutatja, hogy e jogterület fejlődésével és hazánk európai uniós integrációjával, különösen az 1990-es évek második felétől a fogyasztók védelme Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ez a fejlődés azonban miként előadásomban konkrét eseteken keresztül is bemutatom egyrészt nem mindig töretlen, másrészt pedig a gyakorlatban, az önkéntes jogkövetés, a tisztesség (jó erkölcs) szempontjából továbbra is igen súlyos problémákkal találkozunk. Erre való figyelemmel kiemelten hangsúlyozandó a helyes, emberközpontú azaz nem anyagias, fogyasztói, hanem a személy kiteljesedését, tökéletesedését szolgáló szemléletformálás szükségessége, mely végső soron minden ember javára, boldogságára irányul, legyen szó jogosultról, azon belül fogyasztó -ról, vagy kötelezettről (például gyártóról, illetve forgalmazóról). 157

10 MINŐSÉG 2012 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A JÖVŐ SZÁLLODÁIBAN Dr. Juhász László Turizmus Intézeti Tanszék, főiskolai docens A szállodák már a kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatásaik minőségére. A vendégelégedettség és a minőség, akár csak több száz évvel ezelőtt, ma is releváns sikertényezők. A vendégigény kielégítése a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás alapküldetése. A minőség megalapozottsága és biztosítása érdekében az autós turizmus elterjedésével az autós szövetségek kezdték besorolni a szálláshely szolgáltatókat egyfajta minőségi rendszerbe, azzal a céllal, hogy autós klubtagjaik számára segítséget nyújtsanak a szálláshely kiválasztásakor. A szerző feltételezése és hipotézise szerint a szálláshely kiválasztásánál a minőség, illetve a minőségbiztosítás formalizált megléte piaci előnyt jelent. A vizsgálatok és elemzések azt bizonyítják, hogy ezt a funkcióját nem tölti be. Az elterjedt szakmai vélemények szerint bármiféle egységesítés a szállodák működésének alapjaiban mond ellent. Ugyanakkor ezek a szabványok nem a többi szállodával teszik egységessé az adott szállodákat, hanem a saját működésüket és folyamataikat szabályoznák, tennék állandóvá. Egyfajta fenntartás és ellenállás tapasztalható a nemzetközi minőségbiztosításokkal szemben. A Magyar Szállodaszövetség a következő álláspontot alakította ki az ISO 9000-rel kapcsolatban: Fennáll... az a veszély, hogy az utazásszervezők esetleg megkövetelik, hogy azok a szállodák, amelyekkel együttműködnek, rendelkezzenek az ISO 9000 tanúsítással. A minőségi díj szükségét és jelentőségét elismeri a szakma, de az alkalmazásával kapcsolatban még napjainkban is fenntartások vannak. A folyamatszabályozás, mint minőségbiztosítási rendszer megkövetelése, nem utópia: a szerző hipotézise szerint is legkésőbb az elkövetkező évben a globális vendég jellemzője lesz a nemzetközi minőségbiztosítási rendszer meglétének az elvárása. Kiinduló feltételezésem, hogy az eltérő módszerek ugyanazt a célt szolgálják, és egymást támogatva és kiegészítve járulnak hozzá a szállodai munkafolyamatok hatékonyságához, azaz a minőség szinten tartásához, ezáltal a vendégelégedettség biztosításához. A jövő szállodáinak a nemzeti és nemzetközi elvárásoknak is meg kell felelniük. Az eltérő típusú és minőségű szállodák a saját alulról építkező rendszerükben kell, hogy kialakítsák a testre szabott minőségbiztosítási rendszereiket. A szakmai és szakszövetségek által létrehozott minőségbiztosítási rendszer és nemzetközi rendszer együttes használata a jövő lehetősége. Ez adhat lehetőséget a vendég elvárásainak és igényeinek kielégítésére és valós segítséget a szálláshely kiválasztásánál. 158

11 A LOJÁLIS MUNKATÁRS SZEREPE A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN Karakasné Morvay Klára Vendéglátás Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus Rudolfné dr. Katona Mária Vendéglátás Intézeti Tanszék, főiskolai docens Közös kutatási témánk: a vállalati minőség kapcsolata a vendégelégedettséggel és a lojalitással. Vizsgálódásaink során megállapítást nyert, hogy a magas minőséget nyújtó vállalatok a piacon versenyelőnyhöz jutnak. A szolgáltatások terén bebizonyosodott, hogy a tárgyi tényezők mellett a munkatársak teljesítménye, magatartása sokkal jobban hozzájárul a vendégelégedettség eléréséhez és a vállalat sikeréhez. Fokozottan igaz ez a vendéglátó és szállodai szolgáltatások területén, ahol a szezonalitás következtében magas a fluktuáció. Ez nagymértékű többlet költségeket idéz elő, és megnöveli a vállalkozásokban a megbízható, hűséges, lelkiismeretes és elkötelezett munkatársak iránti vágyat. A lojális vendég mellett tehát a lojális dolgozó kérdésköre is tisztázásra szorul. Jelen tanulmányunkban áttekintjük az alapfogalmakat, és a kapcsolódó szakirodalmi forrásokat. Megvizsgáljuk, hogy mi jellemzi az elkötelezett dolgozót és mely tényezők segítségével tehetők lojálissá. Felsorolunk néhány munkatárs-profilt, melyek ismerete lehetővé teszi az emberi erőforrás-menedzsment számára, hogy célirányos személyzetpolitikai intézkedéseket hozzon a lojalitás fejlesztésére, vagy pedig az illojális munkatársakból fakadó kockázatok minimalizálására. Meghatározzuk, hogyan profitálhat ebből egy vendéglátó vállalkozás vagy szálloda, azaz milyen értékkel bírnak a hűséges munkatársak. Rávilágítunk a dolgozók és a vendégek elégedettségének összefüggésére, valamint a vállalati kultúra szerepére is. Bár az egyik hazai vezető szállodalánc gyakorlatából bemutatunk néhány konkrét a munkatársi lojalitás növelésére irányuló intézkedést, fő célunknak a meglévő ismeretek áttekintését és rendszerezését tűztük ki. 159

12 A LÉGKÖR FONTOSSÁGA A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSI SZEKTORBAN Kökény István Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék, főiskolai adjunktus Széchenyi István Egyetem MTDI, PhD-hallgató Nagy László Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék, szakmai főmunkatárs, főiskolai tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola, PhD-hallgató Mára már a légkör a turizmus szektorban a meghatározó tényezővé vált, hiszen a globalizáció által sokszor standardizált világban az idegenforgalmi szuprastruktúra elemei leginkább egyedi miliőjükkel képesek kitűnni, egyedivé válni. Majdnem négy évtizede CAMPBELL és SMITH kezdték el a légkörrel való tudományos foglalkozást (CAMPBELL SMITH 1967) a gasztronómiai élmény vonzerejét vizsgálva a fogyasztó oldaláról. A 70-es és 80-as években LAWSON figyelembe vette a miliőhöz kapcsolódó szempontokat a különböző vendéglátás tervezésével és kivitelezésével foglalkozó szakirodalmakban (LAWSON 1976, 1987), míg JONES (1983) vendéglátás szervezéssel kapcsolatos munkájában oldalakat szentel a légkör megvitatására. A szolgáltatások előállítása és fogyasztása egyidejű és ez a cég fizikai adottságaiban jelentkezik, azaz a vendég elégedettségében a környezet döntő. BITNER (1992) szerint a környezet fontosabb a szolgáltató szervezeteknél, mint a megfogható javakat előállítónál. TROYE és HEIDE (1987) úgy azonosítják a hangulatot, mint alapvető változót a szállodai vendégek elégedettségének magyarázatára, tekintet nélkül a földrajzi területre, a vendégek nemzetiségére és a szálloda típusára. A vizsgálat során design szakértőket és szállodai, illetve vendéglátó középvezetőket kérdeztünk meg a designról, a miliő fontosságáról, hatásáról. Az előadás és a megjelenő írás is ennek a primer kutatásnak a tapasztalatairól szól. Mindezek mellett hasonló fontossággal bír, nem csak a vendégek felé közvetített hangulat, hanem az a munkahelyi légkör, amely rányomja a bélyegét az egész szakmai tevékenységre. A vállalati arculat tágabb értelmezése ad lehetőséget a vállalati viselkedésen belül a hangulati tényezők mind vendég, mind alkalmazotti oldalról történő megközelítésére. 160

13 A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI TURISZTIKAI RÉGIÓ MELEGKONYHÁS EGYSÉGEI ÉTELVÁLASZTÉKÁNAK ELEMZÉSE Sándor Dénes Vendéglátás Intézeti Tanszék, főiskolai docens A 2007-ben feldolgozott dél-dunántúli turisztikai régió melegkonyhás egységeinek ételválaszték elemzése alapként szolgál a jelenleg górcső alá vett terület, a közép-dunántúli régió hasonló tárgykörű vizsgálatához. A dél-dunántúli régiót feldolgozó munka beigazolta a szerző hipotézisét, mely szerint az éttermek ételválasztékában minimális szerepet kapnak a helyi alapanyagok és a tájjellegű ételek. Kérdés az, hogy a mostani kutatásban szereplő közép-dunántúli régió melegkonyhás egységeinek ételválasztéka mennyire hasonló vagy különböző a korábban feldolgozott területtel. Az is kérdés lehet, hogy vajon Fejér, Veszprém, illetve Komárom-Esztergom megyékben élnek-e a vendéglátósok azzal a lehetőséggel, hogy helyben az egységhez viszonylag közel megtermelt zöldséget, gyümölcsöt stb. szereznek be és használnak fel az ételek készítéséhez. Az éttermek, vendéglők és csárdák ételválasztékában optimális esetben meg kellene jelenniük a tájjellegű ételeknek, melyeket legalább részben a helyi alapanyagokból készítenének. A jelenlegi hipotézis szerint az egyik probléma az, hogy a nagy élelmiszer áruházakban egyszerűbb és olcsóbb a nyersanyagbeszerzés, ezért a vendéglátósok részben ezekben a boltokban vásárolnak, és nem foglalkoznak a helyi áruk felkutatásával. A másik gond, hogy a helyi termelők nem minden esetben tudják biztosítani az azonos minőségű és szükséges mennyiségű árut. Az elemzés többek között kiterjed a logikus ételcsoport-, illetve étel-felsorolási rendszerre, az ételek számára, az alapanyagok és ételkészítési eljárások változatos használatára, az idényszerűség figyelembe vételére, a helyi specialitások kínálatára, az ötletgazdag étlap-összeállításra és a nem egyértelmű módozatok, ételelnevezések magyarázatára. Az anyag feldolgozása lehetőséget ad a két vizsgált régió közép-dunántúli és dél-dunántúli régió összehasonlító elemzésére is. Gasztronómiai hagyományaink vannak, csak kellő odafigyeléssel ápolni szükséges őket, mely szerint mindig az adott terület autentikus ételeinek (is) kell az étlapokon szerepelniük. 161

14 BERUHÁZÁSI DÖNTÉST ELŐKÉSZÍTŐ SZAKMAI SZÁMÍTÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE EGY VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK PÉLDÁJÁN Török Lajos PhD Vendéglátás Intézeti Tanszék, tanszékvezető főiskolai docens Az esettanulmányban egy elkészült beruházási hatástanulmányt vizsgáltuk meg, melyet véleményeztünk, és a statisztikai analízis módszerével több területen felülbíráltunk. A kiindulási hatástanulmányban 300 vendég egy időben történő kiszolgálására alkalmas vendéglátó egységet terveztek, melyből 200 főt zárt értékesítőtérben, és 100 főt teraszon kívánnak kiszolgálni. A tervezett egységről készített tanulmányban I. kategóriás minősítést javasoltak, melynek indoka alapvetően a létesítendő üzlet szakmai színvonalának deklarálása. Vizsgálati módszereink a következő területeket érintették: kapacitás adatok; beruházás költségei; várható éves jövedelmezőség; hozam és megtérülési idő; árérzékenység; fedezeti pont meghatározása. Vizsgálataink alapján a következő konklúziókat fogalmaztuk meg: Kapacitás adatok: Értékesítőtér kapacitása: 200 fő zárttéri elhelyezése fő kültéri (terasz) elhelyezésének lehetősége; Termelőtér kapacitása 450 adag / főétkezési ciklus. Napi ellátható vendégek száma 900 fő. Az üzlet épületének alapterülete (külső értékesítő területtel együtt) kb. 700 m 2 Beruházási paraméterek: A telek árától, illetve rendelkezésre bocsátásának módjától eltekintve, az üzlet beruházásának szakmailag indokolt költsége kb. 500 M Ft, várható megtérülési ideje év. A látvány, illetve különleges szolgáltatási elemekre beruházott minden további 100 M Ft kb. 3 évvel növeli a megtérülési időt. Minimális kapacitások: 2000 Ft egy főre jutó átlagos nettó árbevétel esetén napi 400 vendég kb. évi 300 M Ft árbevételt biztosít, 12%-os üzleti eredményszint és 8%-os hozamszint mellett. Az üzlet fedezeti pontja ebben az esetben kb. 300 vendégnél helyezkedik el Ft egy főre jutó átlagos nettó árbevétel esetén napi 400 vendég kb. évi 450 M Ft árbevételt biztosít. A fedezeti pont eléréséhez naponta átlagosan legalább 200 vendéget kell kiszolgálni. A jelentős árérzékenység miatt a hatékony marketing munkának és a következetes yield-menedzsmentnek jelentős szerepe lesz a beruházás jövedelmezőségében. 162

15 A MAGYARORSZÁGI TELJESÍTMÉNYÉNEK ELEMZÉSE POLITIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Dr. Tóth Zoltán PhD Turizmus-Vendéglátás Intézet, intézetvezető főiskolai docens Az előadásban megvizsgált fő kérdések a következők: 1. Milyen alapvető megállapítások tehetők nemzetgazdasági összevetésben a magyarországi turizmus elmúlt néhány éves folyamatainak tükrében a turizmus nemzetgazdasági stratégiai szerepéről, figyelemmel a fejlettebb országokat jellemző nemzetközi tapasztalatokra is? 2. Miként járulnak/járultak hozzá Magyarország kiemeltebb fogadóterületein az elmúlt években, fél évtizedben megvalósult turisztikai attrakció-, szakmai infrastruktúra- és fogadókapacitás-fejlesztések az erőteljes szezonalitású üdülőterületek vendégforgalmának időben kiegyenlítettebbé válásához, a turisztikai teljesítmény javulásához? 3. Milyennek mondható Magyarországon a tőkeigényes turisztikai fejlesztések hatékonysága, gazdaságossága, figyelemmel a turizmustól elvárt sokirányú társadalmi, gazdasági, területi hatásokra, a turisztikai szektor strukturális kockázataira, továbbá az érintett közösségek, önkormányzatok szerepvállalására, érdekeltségére és a fenntartható (ökológiai és gazdasági) fejlődés követelményeire? 4. A hazai turizmus fejlődési pályáját illetően milyen kép rajzolódik ki a belátható jövőben a megvizsgált folyamatokból figyelemmel a turizmus fejlesztését megalapozó stratégiai dokumentumokban foglaltakra, továbbá a magyarországi gazdasági helyzet alakulására, a lakosság széles rétegeit sújtó diszkrecionális jövedelem csökkenésre, a háztartások eladósodottságára, s ezeknek a (belföldi) turisztikai keresletre gyakorolt negatív hatásaira. E hatások a szerző véleménye szerint még messze nem teljes körűen jelentek meg a hazai turisztikai/vendéglátó piacon. 163

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A 2014. december 10-én Budapesten tartandó Dr. Ketter László Hagyományőrző Gasztronómiai Verseny versenyfelhívása és forgatókönyve

A 2014. december 10-én Budapesten tartandó Dr. Ketter László Hagyományőrző Gasztronómiai Verseny versenyfelhívása és forgatókönyve A 2014. december 10-én Budapesten tartandó Dr. Ketter László Hagyományőrző Gasztronómiai Verseny versenyfelhívása és forgatókönyve Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Tisztelt (leendő) partnerünk!

Tisztelt (leendő) partnerünk! Tisztelt (leendő) partnerünk! Engedje meg, hogy a következő néhány sorban felhívjuk figyelmét egy általunk kínált lehetőségre, amely bizonyára felkelti érdeklődését. Kéréseivel, kérdéseivel kapcsolatban

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

a megkezdett út Területi védjegy - szabályzatok, minősítés - közös munka

a megkezdett út Területi védjegy - szabályzatok, minősítés - közös munka a megkezdett út Területi védjegy - szabályzatok, minősítés - közös munka több mint egy étel több mint vendéglátás több mint egy termék A Vidék Minősége a valódi érték a megkezdett út arculat, szórólapok,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Gödöllő, 2014. november 20.

MEGHÍVÓ. Gödöllő, 2014. november 20. MEGHÍVÓ a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara és a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület szakmai konferenciájára, közgyűlésére és a XIII. Dr. Ketter

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Neptun Szakkód Tantárgyi kód Tantárgy neve kód 8LBTUVB A5H25F 8LBTUVB SGIQCF

Neptun Szakkód Tantárgyi kód Tantárgy neve kód 8LBTUVB A5H25F                               8LBTUVB SGIQCF Szakkód Neptun kód Tantárgyi kód Tantárgy neve 8LBTUVB A5H25F 3.félév Szab.vál 3.félév Társ.tud.köt.vál. 4.félév Társ.tud.köt.vál. 5. félév Szaki választható KJBLKT015B Adózási ismeretek KJBLKT016B Emberi

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

1, A pedagógus iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a tantárgyfelosztásához. Név Végzettség Név Tantárgy

1, A pedagógus iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a tantárgyfelosztásához. Név Végzettség Név Tantárgy 1, A pedagógus iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a tantárgyfelosztásához Név Végzettség Név Tantárgy 1. 2. 3. 4. matematika, fizika, számítástechnika, történelem, orosz nyelv, német

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. /2014. (.) NGM rendelete

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. /2014. (.) NGM rendelete TERVEZET A nemzetgazdasági miniszter /2014. (.) NGM rendelete egyes ipari, kereskedelmi és turisztikai képesítési előírások hatályon kívül helyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció 7.

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Kedves Hallgató! Ön tanulmányainak fontos állomásához érkezett, szakdolgozati téma választása előtt áll. A helyes döntés befolyásolhatja

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában Szerző: Sándor Dénes Az elemzés során harminc, dél-dunántúli turisztikai régióból származó étlap tanulmányozására

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2416-06/1 A turizmus szervezetének, piacának és fogyasztói szokásainak nemzetközi, országos, regionális

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS.

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. Fontos időpontok az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A COACHING MEGHATÁROZÁSA

A COACHING MEGHATÁROZÁSA A COACHING MINT A FELNŐTTOKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK SAJÁTOS TERÜLETE Benkei Kovács Balázs PhD ELTE PPK Andragógia Tanszék A COACHING MEGHATÁROZÁSA - Személyre szabott vezetőfejlesztés, ami egy partneri viszonyon,

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban Szerkesztette: Botos Katalin JATEPress, Szeged 2004 Szerkesztette: Dr. Botos Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben