KÖSZÖNTŐ. és valamennyi, rendezvényünket meglátogató kedves vendégünket!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖSZÖNTŐ. és valamennyi, rendezvényünket meglátogató kedves vendégünket!"

Átírás

1 KÖSZÖNTŐ Tisztelettel köszöntjük Kunszállás község lakóit és valamennyi, rendezvényünket meglátogató kedves vendégünket! A Kunok I. Világtalálkozójának társrendezvényeként rendeztük meg 2009-ben elsőként a Történelmi Kun-Szállás Foglalást. A nagy sikerre való tekintettel idén újra szállást foglalunk. Ezúttal is végtelenül barátságos nomád környezetben zajló programokkal készülünk: reggeli lovas ébresztő leány- és legényrablással, hagyományőrzők, népművészek, kézművesek kirakodóvására, emlékpénz sajtolás, parázson járás; lesznek táltos regősök, solymászok, őshonos állatok, vásári komédiások, továbbá közös állatetetés, tehénfejés, tojás begyűjtés. A rovásírásos községtáblánk elkészítésében bárki közreműködhet. Külön öröm számunkra, hogy a Besh o drom együttes és Sebestyén Márta is elfogadta meghívásunkat, így péntek, illetve szombat este ők fognak zenélni és énekelni nekünk. Látványos programnak ígérkezik a szombat éjszakai lovas kaszkadőr-show tűzzsonglőrök és dobosok közreműködésével, valamint a fogathajtók éjszakai műsora. Az élménygyűjtés része a közös jurta állítás, valamint az, hogy a gyerekek búzában szaladgálhatnak, kosárhintában forgózhatnak és kordélyon tologathatják egymást, de kézműves foglalkozásokon, illetve a kuniqm műveltségi totóban és a nem nagy KUNszt elnevezésű rajzversenyben is megmutathatják tudásukat, kreativitásukat. Természetesen a kunok történelmi szerepéről és mindennapi életükről szóló előadások sem maradhatnak el a programkavalkádból. A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Kun kulturális együttműködési programok projekt keretében vendégül látjuk a vajdasági Pacsér, Bácsfeketehegy és Bácskossuthfalva, valamint magyar részről Bugac delegációit és fellépőit, valamint testvértelepülésünk, az erdélyi Agyagfalváról érkező barátainkat. Idén több jeles évforduló is kapcsolódik rendezvényünkhöz. Maurice Maeterlinck, Nobel-díjas belga költő és filozófus szerint sehol sem virágzott olyan szépen az élet, mint azoknál a népeknél, ahol a holtak iránti tiszteletet ápolták. Ennek jegyében megemlékezünk a 105 éve született dr. Gyöngyösi Mátyás orvosról, községünk első díszpolgáráról, a mostanra elkészült és a rendezvényen felavatandó helytörténeti gyűjteményünk névadójáról, illetve az ötven éves köztemetőnkről, ahol az évforduló alkalmából lélekharangot szentelünk. Ezenkívül alapkőtételi ünnepséget szervezünk a Kunszállás és Fülöpjakab között idén megépülő kerékpárút megépítése alkalmából, felújítjuk az idén tíz éves Millenniumi emlékművet, megemlékezünk a szintén tíz esztendeje felavatott Szent István szoborról és az ebben az évben nagykorúvá váló Kunszállási Hírek valamennyi eddig megjelent számát tartalomjegyzékkel együtt-elektronikusan is elérhetővé tesszük az érdeklődők számára. A kunszállási ember mindig büszke volt a falujára és szívesen tesz is érte, azonban meg kell találni az egyes emberekhez vezető utat is, amely út a civil szervezeteken át vezet. Szerencsére Kunszálláson nagyon aktív egyesületi munka folyik, az elmúlt néhány évben is több civil szervezet alakult. A Történelmi Kun-Szállás Foglalás mögött tehát a civil kurázsi áll, amely erejét már a tavalyi rendezvényen is bizonyította. Bízunk benne, hogy rendezvényünk három napja alatt Ön és kedves családja is megtalálja az érdeklődésének megfelelő programokat és megismerheti a messze földön híres kunszállási vendégszeretet. A mottónk ugyanis: Mi nem mondjuk, mutatjuk! dr. Bóna Csaba Kovács Imre Kovács Márta jegyző polgármester kulturális szervező

2 Programismertető II. TÖRTÉNELMI KUN-SZÁLLÁS FOGLALÁS Kunszállás, Somogyi Lovas Szabadidőközpont szeptember Részletes program: A program változtatás jogát a rendezőség fenntartja! Állandó programjaink a rendezvény ideje alatt: Kosárhinta és egyéb népi játékok, szalmavár buzogány-bogyóval a harcos apróságoknak, búzatenger, élő kovácsműhely, kézműves foglalkozások, lovas kocsikázás, íjászat, népművészeti és hagyományőrző kirakodóvásár. Malac sütés. Emlékpénz sajtolás szeptember 10. péntek Kerékpárút ünnepélyes alapkőtétele a Határ útnál Helytörténeti gyűjtemény átadása és felszentelése, emlékezés dr. Gyöngyösi Mátyásra, illetve Kunszállás község önállóságának 65 éves évfordulójára. Gyűjtemény nyitva tartása: szeptember , 8-11 és óráig. Kezdetét veszi a II. Történelmi Kun-Szállás Foglalás Leány és legény rablással felvonulás a falu utcáin Gyülekező a Radnai téren, közös kivonulás a rendezvény helyszínére Megérkezés a Somogyi Lovas Szabadidőközpontba Letelepedés, Megnyitó, az érkezők köszöntése (pódium színpad) Vesztergám Miklós tárogató zenéje (pódium színpad) Sólyomfi Nagy Zoltán táltos-regős előadása (pódium színpad) Tűzgyújtás, felkészülés a parázson járáshoz (kijelölt helyszín) Hastánc bemutató (Kunszállási Hastánc csoport) ( pódium színpad) Langaléta Garabonciások- Hosszúléptű Betyárok (pódium színpad előtti tér) Besh o drom együttes koncertje (nagyszínpad) Zenéjükben különböző kelet-európai és balkáni (magyar, cigány, román, szerb, bolgár, stb.) népzenei elemek találkoznak újszerű ritmusvilágukkal. Őket tartják a Montreal Jazz Fesztivál egyik legnagyobb felfedezettjeinek Fehér táltos dobcsapat műsora (pódium színpad) Borban a vigasság-zenés- mulatozás hajnalig (pódium színpad és a vendéglátó sátor) Igazi ereszd el a hajam - Szabó Balázs és barátai élőben húzzák a talpalávalót! szeptember 11. szombat 8.00 Reggeli lovas ébresztő,a falu utcáin és a szálláson 9.00 Fehér Táltos Dobcsapat (pódium színpad) Varga Andreas szóló tánc (pódium színpad) Vesztergám Miklós tárogató zenéje (pódium színpad) állatbemutató fajtaismertetővel: komondor, kuvasz, racka juh, lovak (nagyszínpad) Peterdi Vera tudományos előadása a kunokról (VIP sátorban) ünnepélyes megnyitó, az IPA pályázat résztvevőinek köszöntése, bemutatkozásuk. Ünnepélyes zászló átadás Az IPA résztvevők kulturális műsora (nagyszínpad) Testvértelepülésünk Agyagfalva küldötteinek köszöntése (VIP sátor) Magyar Komondor Egyesület fajtabemutatója (nagyszínpad) Gátéri Kismakkos néptánc együttes (nagyszínpad) Harangozó János lovas kaszkadőr bemutatója Varga Mihály dudás-mesemondó műsora (pódium színpad) 2

3 Programismertető Pischoff Ferenc és kuvaszai bemutató (nagyszínpad) Helyi néptáncosok előadása (nagyszínpad) Yenisei együttes-közép-ázsiai és szibériai mitikus történetek és zene (pódium színpad) Sebestyén Márta koncert (nagyszínpad) Hazánk legismertebb népdalénekese. Több mint 30 éve folyamatosan szerepel a világ minden táján. Nagy megtiszteltetés, hogy a Szállás-Foglalás színpadán üdvözölhetjük Megmaradunk, ha összefogunk a Felvidéki Rock színház és a Félegyházi Táncszínház közös műsora, részletek a Nimród Vére című táncjátékból és a Napba Öltözött leány című rockoperából (nagyszínpad) Fogathajtók és lovasok éjszakai műsora (kivilágított lovas pálya) Közben: Harangozó János lovas kaszkadőr tűzshow-ja tűzzsonglőrök és dobosok közreműködésével Vajdasági népzenészek adják a mulatozás ritmusát hajnalig A szállás-foglalás társrendezvényeként: IV. Alföldi Barantás Találkozó, nyílt edzés 9-12 és óráig. Ezt követően este táncház, muzsikával táncoktatással a barantások közreműködésével szeptember 12. vasárnap 8.00 reggeli ébresztő ostorcsattogatással, a lovasok körbejárják a falu utcáit és a tábort Közös állatetetés, tojás begyűjtés, tehénfejés, közös reggeli 9.00 Ünnepi szentmise Rovásírásos községtábla avató a templomkertben 9.00 Fehér Táltos dobcsapat (pódium színpad) Eördög András lótenyésztő, kísérleti tenyésztés beszámolója (kun-fakó) ünnepi testületi ülés, 18 éves a Kunszállási Hírek - megemlékezés az évfordulóról, kitüntetések átadása (VIP sátor) éves a kunszállási temető, lélekharang felszentelése a temetőkertben Kun toborzó, ünnepélyes fogadalomtétel (nagyszínpad) Iloncsuk Szabadcsapat harci bemutató (hadszíntér) Madzag Színház: Vitéz László bábelőadás (pódium színpad) Gasztonyi Dániel solymász bemutatója Gera Fivérek az újvidéki rádió tangóharmonikásai (pódium színpad) Könczei Bence lovas íjász bemutatója (hadszíntér) Időgép, záró koncert (nagyszínpad) A kecskeméti illetőségű Időgép csaknem tíz éve cikázik nagy sikerrel rock and roll meghajtású masinájával a műfaj fénykorát jelentő hetvenes-nyolcvanas évek hard rockja, valamint napjaink retronak nevezett visszaemlékezős divattrendje között Össztánc a barantásokkal (hadszíntér) Kovács Imre, Kunszállás Község polgármestere elköszön a vendégektől A szervezők közös vacsorája a VIP sátorban Metamorf- helyi amatőr zenekar rock koncertje (pódiumszínpad) A rendezvény zárása Egész nap: II. Hetény vezér Baranta Kupa: 3-4 versenyszámmal, nyílt baranta bajnokság, bárki jelentkezhet a megmérettetésre, aki a szombati edzésen részt vett. 3

4 házirend Tisztelt Látogató! Köszönjük, hogy meglátogatja rendezvényünket, amelyhez ezúton is jó szórakozást kívánunk. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében kérjük, olvassa el az alábbi szöveget, amely a rendezvény házirendjéről tájékoztat. A házirendben foglaltakat a rendezvény területén tartózkodók magukra kötelező érvényűnek tekintik. 1. a rendezvényhez méltó értékrend él, kötelez. Mutassunk példát emberségből! 2. a területen tartózkodók a Természettel való összhangra törekednek. Becsüljük a rendezvénynek otthont adó földet azzal is, hogy NE SZEMETEL- JÜNK, a hulladékot a kijelölt szemétlerakó helyekre gyűjtsük! 3. Bármilyen nyílt láng használata TI- LOS! Tűzrakás kizárólag a kijelölt tűzrakó helyeken a vezetőség engedélyével lehetséges! 4. Szükség esetén a TOI-TOI típusú mobil mellékhelyiségeket köteles használni minden látogató. 5. a rendezvény területén egészségügyi szolgálat működik. Sérülés, rosszullét, bármilyen egészségügyi panasz esetén díjmentesen igénybe vehető. 6. a szervezők nem vállalnak felelősséget a személyekben, vagy anyagi értékekben esetlegesen keletkező károkért 7. a büfében 18 éven aluliakat és ittas személyeket szeszes itallal nem szolgálunk ki! 8. a szalmavárban és a szalmalabirintusban a gyermekek csak folyamatos szülői felügyelet, illetve felnőtt kísérő mellett tartózkodhatnak és azt a szülő, illetve felnőtt kísérő kizárólagos felelősségére használhatják. 9. a rendezvény szervezői, illetve a kunőrök jogosultak távozásra felszólítani azokat a látogatókat, akik a rendezvény szellemiségéhez méltatlanul viselkednek, valamint azokat, akik a házirendet felszólítás ellenére sem tartják be! Rendbontás esetén a kunőrök és a barantások élnek pallosjogukkal. 10. a rendezvényről hang- és képfelvétel készül. Minden résztvevő, aki a felvételeken feltűnik, csak a beleegyezésével nevesíthető, viszont semmilyen követeléssel nem élhet a felvétel készítőivel, vagy a rendezvényszervezőkkel szemben. 11. Fényképezni szabad, de a koncertekről, programokról kép- és hangfelvételt csak a szervezők írásos beleegyezésével lehet készíteni. 12. a rendezvény területén a szervezők írásbeli engedélye nélkül TILOS bármiféle kereskedelmi vagy reklámtevékenységet folytatni! 13. a rendezvényre mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat, valamint szeszes italt behozni TILOS! 14. a rendezvény területére kizárólag a technikai személyzet (rendezők, tűzoltóautó, mentőautó, rendőrségi járművek, áruszállító járművek) járművei, az előadókat és kellékeiket szállító, valamint a műszaki személyzet járművei léphetnek be. A rendezvény látogatói csak a kijelölt helyeken parkolhatnak! 15. a vendéglátással, a rendezőkkel, a programokkal vagy bármi mással kapcsolatos észrevételekkel, panaszokkal, ötletekkel az információs sátor munkatársaihoz lehet fordulni. kérjük, a talált tárgyakat is itt adja le, elveszett tárgyait ugyanitt keresheti! 16. Szívesen várjuk véleményeiket a vendégkönyvbe és a kunszallas.hu fórum rovatába! 17. a rendezvényt rossz idő esetén is megtartjuk. 18. a rendezvény helyszínén a helyi lakosok kivételével a regisztrációnál behajtási engedélyt kell váltani. 19. a műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! 4

5 visszatekintés Dr. Gyöngyösi Mátyás - / / Kunszállás község első díszpolgára Majsajakabszállás tanyavilágának gyermekeként látta meg a napvilágot május 20-án. A családban bőséges volt a gyermekáldás, amelybe kegyetlenül belemart a korai csecsemő és gyermekhalandóság. 14-őjük közül csak négyen érték meg a felnőttkort: Lőrinc, Mátyás, Neszte és Imre. A szülők tehetős gazdálkodók voltak. Az édesapa az egyházközség pénztárosaként vállalt közszolgálatot. Ily módon adott volt, hogy a szülők figyelme a gondozás, a nevelés, az iskoláztatás mellett arra is kiterjedjen, hogy a vallásos hitéletben is támaszt biztosítsanak a felnövekvők számára, amelyhez a volt plébános Kovács Vince- későbbi váci püspöknagyszerű közreműködése is segítséget nyújtott Mátyás esetében. Nem véletlen tehát, hogy a korábban születettek közül Mátyás életútja ívelt a legszebben. Szorgalmas, eminens diákként elvégezte a budapesti orvostudományi egyetemet. Egyetemi évei alatt egy évig Bécsben is tanult. Általános orvosi diplomáját a 30-as évek legelején kapta, majd hamarosan nőül vette a már négy éve vele jegyben járó aráját, az ugyancsak majsajakabszállási Kun Rózsát. Ezután hamarosan, májusában Perzsiába vezetett a fiatalok útja. Nem nászútnak tervezet a fiatal doktor ezt az utat. Gyógyítani akart a távoli országban. Itthoni diplomáját azonban nem fogadták el, ott újra tanulnia kellett. A beszélő nyelvet is meg kellett tanulnia. Keservesek voltak az első évek még akkor is, ha szert tehettek jószándékú, segítőkész emberek támogatására. Végül is erős akarattal és rendíthetetlen határozottságával elérte célját ben Gampel Béla plébános írta a Historia Domus lapjaira: Istenem, milyen mérhetetlen távolságokra elvetődik néha egyegy magyar ember!... Majd idézi Nagyiványi Zoltán: Az idegen légiótól a Szovjetunióig c. könyve 244. oldaláról: Ezelőtt két hónappal K. Sándor teheráni kereskedelmi irodájában beszélgettünk, amikor egy szép szál, karcsú fiatalember nyitotta ránk az ajtót. Kecskemét- vidéki szívmelegítő magyar tájszólással mutatta be magát dr. Gyöngyösi Mátyás. Pontosan a budapesti egyetemről jött, friss oklevéllel a zsebében. Néhány műszer volt nála, és kint várakozott néhány hetes asszony felesége. Egy-két hónapra elegendő pénzecskével jöttek el a magyar Kiskunságból Perzsiába letelepedni. Nyelvismerete a kis-kun és tovább semmi. Ehhez a kis- kun nyelvismerethez még hozzájött az a pár heti tudomány, amit én igyekeztem a perzsa nyelvből hozzáadni. A két fiatal magyar pedig ottmaradt a teheráni, most már hatvan fokon felüli melegben, és meg fogja alapítani a küzdelmes egzisztenciáját. Micsoda vitalitás van a mi fajtánkban Nyolc évig tartott ez a kalandokban is gazdag külhoni élet. Eközben születtek gyermekeik: Sándor, Mátyás és Kinga. De az előbbiekben örök időkre szóló míves, nagyszerű emlékeztetőkhöz nem sikerült feleleveníteni az ún. kalandos történeteket a házaspár kinti életéből. Azt azonban tudjuk, hogy dr. Gyöngyösi Mátyás francia, német és perzsa nyelvtudásával, kórház igazgatóként és gyógyító munkájával a teheráni társadalmi elitben biztos, stabil bázist teremtett magának. Rezah sah palotájában- ahol házi orvos is volt- rendszeres volt a társas összejövetelekre, teadélutánokra, kártyacsatákra szóló meghívása a doktornak. Gyakorta gyógyította a sah feleségét. A háború közbeszólása miatt 1940-ben tértek haza Maj sa ja kabszállásra, ahol több mint negyedszázadon át gyógyította a puszta, majd a község betegeit. Éveken át hozzá tartozott Jakabszállás is, ahol hetenként 2-3 alkalommal kellett rendelnie, betegeket gyógyítania és látogatnia otthonukban. Az orvosra jellemző tenni akarás,a tudásvágy és a segítőkészség vitte rá, hogy diplomája mellé még a fogászati oklevelet is megszerezze. Így sok éven át a község orvosmindenese lett. Betegeit házi patikájából látta el gyógyszerekkel. A háborús évek vége felé hadiszolgálatot is kellett teljesítenie. Rövid idejű fogságából októberében tért haza és folytatta gyógyító munkáját. Szerette ezt a községet, szerette az ittenieket, s talán sokan nem is tudják, hogy mennyi-mennyi szép gondolat fogant meg benne az itt lakók életkörülményeinek jobbítása, a község fejlődése érdekében. A helyi közéletben is aktív szerepet vállalt között képviselő-testületi tag, között tanácstag. Első jelentős javaslata az március 29-én tartott testületi ülésen hangzott el, amikor arról volt szó, hogy mi legyen az 1945-ben önállóvá alakult nagyközség neve. Négy helynév-javaslata közül az elsőt fogadta el a testület, melyet a felsőbb hatóságok is helyben hagytak 1948-ban. Ettől kezdve a község új neve: Kunszállás. Az 50-es évek vége táján szorgalmazta a település villamosítását,a belső hálózat kiépítését,a templomba történő bevezetését. A templom bejárati ajtaját kőtömbökkel erősítette körül és a boldog, majd szentté avatott Árpád-házi Kinga (IV. Béla leánya) emlékére készítette a doktor úr a templom egyik színes ablakát. Dr. Gyön- 5

6 visszatekintés gyösi Mátyás példás szorgalmú, mindenre készséggel vállalkozó és örökkön tanulgató és gondolkodó ember volt. Tanulta a szakmáját, az idegen nyelveket és nagyon sokat olvasott. Tudása és műveltsége egyenesen volt arányos szálegyenes, magas testtartásával. Többedmagával egyik jeles szervezője volt az új község (még Majsajakabszállás) első, augusztus 4-én rendezett Falu nap nagyszerű program-sorozatának. Életét és munkásságát hivatásának, hitének, községének és családjának szentelte még nyugdíjasan is, utolsó leheletéig. Gyógyító munkájában szigorúan következetes volt, abortusz-ellenessége közismert lett és nem véletlen, hogy a jódozott só használatát is lelkesen propagálta e jódszegény vizű környezetben. Szerette a természetet. A határban telepített gyümölcsösét- a mely a tagosítás áldozata lett- gondosan ápolta, kezelte, dísze volt annak a külső határrésznek. Családi otthonának kertjét díszfákkal, cserjékkel, padokkal pihenő parkká varázsolta. Itt érezte jól magát. Nem ismerte a semmittevést És közben érdeklődéssel tekint a település történeti múltjára is, falukutatóvá válik. Megírja a község történetét, amely- bár nem került kiadásra, csak helyi sokszorosításban jelent meg- sok és nagyon fontos okfejtésével, adalékával jó alapul szolgálhat egy teljesebb mű megírásához. Ismereteit a honismereti szakkör- amelynek vezetője volt- összejövetelein tette közkinccsé. Figyelme azonban a helyi és a közeli lakóknál található régmúlt idők használati eszközeinek összegyűjtésére is kiterjedt. Több száz ilyen emléktárgy lett az 1995-ben felavatott Falumúzeum alapkészlete. A tisztes életpálya július 22-én véget ért. A község orvosát, a közéleti embert, a falukutatót népes sereg kísérte utolsó útjára a kunszállási temetőben. Megszolgálta, hogy arra járva tisztelgő tekintetünket a sírhantjának keresztje felé is- ahol olvashatjuk reánk örökül hagyott nevét- némán odairányítsuk. D dr. Berényi István KUNSZÁLLÁS ÖNÁLLÓ KÖZSÉGGÉ VÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETE Ha előttünk volna a mai Kunszállás közigazgatási területének térképe, annak elnyújtott, majdnem trapéz (paralelogramma) alakú formáját ráilleszthetnénk az 1800-as évek hivatalosan megrajzolt, nyomdailag előállított térképeire. Ez volt az a terület, amelyet Jakabszállás 1/3-ad részeként 1745-ben Majsa község 2250 Rhenes forintért-a redemptio adta lehetőséggel élve visszaváltott a Német Lovagrendtől. Innentől kezdve a mi területünk jogosan tartozhatott a majsai közigazgatás alá. Amiért is később neve is változgatott: Majsa Jakabszállási pusztája volt, Majsai-Jakabszállás, Majsa-Jakabszállás, majd egybeírva Majsajakabszállás. Két évvel később, 1747-ben, a mai Matkó puszta közelében, az ún. majsai út mentén kocsma épült. Ez az akkori csárda fontos épület volt a forgalmas út mentén. Bizonyára látogatták a szomjas betyárok is, de a Majsa vagy Kecskemét felé átutazóknak is pihenőhelyül szolgált, nem is szólva az átvonuló kisebb- nagyobb katonai őrjáratokról, csapatokról. Az itt befolyó jövedelem egy része Majsa zsebét gazdagította. Több mint másfélszáz év múlva 1914-ben iskolai tantermet rendeztek be az elöregedett épületben. A csárdajelleg, az italmérés megszűnésének ideje nem ismert, viszont az épület maga közintézménnyé vált. A redemptiót követő évtizedekben a sivár pusztaságra, a termőterületek meghódítására folyamatos bevándorlás kezdődött. Előbb gyéren lakott, majd egyre népesebb tanyavilággá változott a majsa-jakabszállási puszta. A múlt század közepén alig feleannyian laktak már itt, mint manapság. Életüket, munkájukat, magatartásnormáikat, helytelen szokásaikat rendezni kell. A váci egyházmegye püspöke missziós körzetet alakít ki majsajakabszállási központtal. A hittérítő, majd a továbbiakban a hitélet gyakorlására nevelő munkát 1854-től az egymást követő ferencesrendi szerzetesekre bízza. De a majsai közigazgatás is lép. A képviselőtestület pusztabírói tiszttel ruházza fel Tóth Pált, aki rézpecsétet is kap, melynek szövege: Majsajakabszállás puszta bírája Iskola épül a pusztán, a község mai közepén 1856-ban, amelyben 1859-től Tóth Pál lesz a tanító 1904-ben történt nyugdíjazásáig. Az iskolához tanítói lakás is tartozik, meg kert a tanító számára De az iskolához a 70-es években hozzáépítenek egy kápolna helyiséget is, hogy ez szolgáljon templomul. Ezzel az épületegyüttessel vált bizonyossá egy falucentrum kiépülésének a lehetősége. Éveken át a múlt század utolsó évtizedeiben elősegítette ezt a majsai képviselő-testület is, hiszen házhelyeket parcelláztak és árvereztek a letelepülni, otthont építeni szándékozók részére. Történt aztán, hogy 1892-ben egy szép februári napon a már nyolc éve itt működő P. Lehosit Kajetán hitküldér és más jelesebb személyek népgyűlésre hívták a puszta lakóit. A korabeli kéziratos jegyzőkönyvben a következőt olvashatjuk: jegyzőkönyv mely majsajakabszállási pusztán a pusztai nép gyűléséről az évi Február hó 6-án vétetett föl: Miután a magyar nemzet honfoglalási ezredévét 1895 évben megünnepelni készül Elérkezettnek véli tehát Majsa Jakabszállás puszta lakossága a következőket határozni utódaink részére itt.az iskolától elkülönített templom építessék a tervezett templom építési költségek beszerzésére aláírási ívet bocsátassanak, úgy a helybéli, mint pedig a szomszéd pusztai lakosokhoz egy négytagú bizottság választatni határoztatik, melynek feladata leend a tervbe hozott templom építésére megkívántatandó költségek összegyűjtése és pedig P. Lehosit Kajetán pusztai misszionárius, Tóth Pál pusztai tanító, Kertész Márton és Csík Péter M. Jakabszállás pusztai lakosok választassanak a pusztai nép nevében hitelesítette: Csábi József, Csík Péter, Tok Józsefné, Gyöngyösi Mátyás, Makány András, Minkó György, Beke Mihály, Gál István. A jegyzőkönyv az egyházi szolgálati út betartásával eljutott Constantin váci püspökhöz is, aki ki is nevezte a temp- 6

7 visszatekintés lomépítészeti bizottságot. A gyűjtés nehezen ugyan, de megkezdődött és majd 1350 fő több mint korona adományából felépült a széles pusztaság és a környék kistelepüléseinek első legszebb temploma, amelyet július 19-én szenteltek fel. A mintegy db tégla Földi László helybéli földbirtokos szántóterületéből került ki, az építési munkát Újszászi János félegyházi mester irányította. A templomtelket Kiskun-Majsa képviselő-testülete bocsátotta rendelkezésre. Nagyszerű összefogással, igazi heroikus tettekkel bizonyított a puszta népe, előremutatva évtizedekre, évszázadokra. Szorgalommal, tettrekészséggel, nem lankadó igyekezettel. Csoda-e tehát, ha ez időben felmerül a gondolat: nem lenne-e jobb, ha önálló település lenne a falucentrummal már rendelkező puszta? Ekkor ez nem volt lehetséges, de az 1908-as elszakadási kísérlet sem. Majsának jó jövedelemforrása volt ez a puszta és egyre több adót tudott innen behajtani különböző címeken. Bizonyára gyenge volt a kezdeményezés is, ugyanakkor Majsa kemény kézzel tartotta a gyeplőt és szándéka sem volt önállósítani a pusztát, bár jóllehet tudta: az 1910-ben már 1391 főt számláló település saját lábán is meg tudott volna állni. Ezektől a gondolatoktól a következő háborús évtized csendes volt. Az újabb elszakadási kísérlet 1920-ban lángolt fel ismét, amelynek elfojtása két évig tartott. Az ügyet a megyei alispáni hivatal is megismerhette, a megállj -t azonban a majsai képviselő-testület mondta ki, amely az ő körükben is heves vitára adott okot. Éspedig tiktakozásukat jelentették ki az ellen hogy bár mily címen és úton Majsajakabszállás puszta Kiskunmajsa anyaközségtől elszakíttassék Emellett a kegyelemdöfést is megkapta a puszta, ugyanis azt a fajta, az anyaközséggel lazább kapcsolatot jelentő pusztabírói státuszt, amelyet a már említett Tóth Pál, majd utána Nemes Szabó Károly és Bognár Jenő tanítók töltöttek be,- Majsa megszüntette. Helyette 1922-ben a majsai képviselőtestület új tanácsbéli (esküdtszéki!) álláshelyet hozott létre, amelyet csak majsajakabszállási lakos tölthetett be, aki egyben a képviselő-testületnek is tagja volt mint pusztabíró. Ezt a szigorúbb jogállású pusztabírói tisztet töltötte be elsőként Gyöngyösi Alajos. Botrányosabbá vált az es évek elszakadási kísérlete, amikor két küldöttség egymással ellenirányba vette útját. Az egyik Kiskunfélegyházához, a másik Kecskeméthez kívánta kapcsoltatni a települést. És mert hiányzott a bölcs egyetértés, meg a támogatottság is megoszlott, hamar bizonyosság vált, hogy az elszakadási szándék Majsától eleve kudarcra volt ítélve. Ezt az akkori sajtó is alaposan megszellőztette. A majsai képviselő-testület szeptember 2-án úgy foglalt állást, hogy a községre nézve nem lehet közömbös a puszta hovatartozandósága. Ha ellenükre mégis kormányzati döntés születne, ez esetben Kiskunmajsát feltétlenül kárpótolni kell. Fontos dátum a puszta történetében március 12. A négyszög alakú, csapott sarkú bélyegző használatával e napon nyílt meg a postaügynökség Kun Dezső vezetésével. Ezt a bélyegzőt augusztus 3-án kör alakúra cserélték és a postaügynökség postahivatallá alakult. A Kunszállás feliratú bélyegzőt március 21-től használták. Sikeresebbnek tűnő elszakadási kísérlet indult meg 1938-ban. Ezt még a majsai képviselő-testület is támogatta, sőt a vármegyei törvényhatósági kisgyűlés is helyben hagyta a nagyközséggé alakulást. Azonban a majsaiaknál bekövetkezett a pálfordulás: megfellebbezték a megyei véghatározatot. A terv tehát ismét füstbe ment. A későbbiekben azonban ez mégis jelentett némi fogódzót december 30-án általános tisztújító gyűlést tartottak Kiskunmajsán. Délelőtt a képviselő-testület, délután pedig a község kb. 200 választópolgára jelenlétében. Ami bennünket ebből érint: mindkét alkalommal Majsajakabszállás pusztabírói állására közfelkiáltással választották meg Csontos Imrét. A közfelkiáltás azt jelentette, hogy más neve halható nem volt. A háború befejezése után 1945-ben a helybeliek feltehetően okultak az előzményekből. Határozottabban és alaposabb szervezőmunkával láttak hozzá az önállósodáshoz. Szerepet játszhatott ebben az is, hogy fontos emberek lehettek a májusban útba indított küldöttség tagjai. Szinte bizonyos, hogy elegendő és biztos támogatottságot élvezett a majsai esküdt, Csontos Imre pusztabíró, Ágoston László igazgató-tanító, Gyöngyösi Lőrinc, Lugosi János és Zana Károly, akik az alispáni hivatalig is eljutottak a pusztai nép kérésével, amelyet a helyi egyházközség is támogatott Feranecz József plébánossal az élen. Az események ezután gyorsan peregetek. Egy hónap se telt bele, és megérkezett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjához is, az alispánhoz is a Magyar Belügyminisztérium június 7-én kelt /1945.IV. számú rendelete, amely kimondja, hogy a Kiskunmajsa községhez tartozó Majsajakabszállás puszta önálló községgé alakulását megengedem és az új község jellegét szervezeti szempontból nagyközségben állapítom meg. Kívánatosnak tartom, hogy az új nagyközség községi életét mielőbb lehetőleg már évi július hó 1-jén megkezdje és ezért felhívom a vármegye alispánját, hogy a község megalakulása érdekében a szükséges intézkedéseket a legrövidebb időn belül tegye meg. Az újonnan alakult nagyközség neve ideiglenesen Majsajakabszállás, a község végleges nevét az 1898: IV. tc. 2. -a alapján a község és a törvényhatóság meghallgatása után fogom megállapítani. E rendeletben a község területe kh 296 nöl. A rendeletet a miniszter helyett dr. Kovács államtitkár írta alá. Az június 13-án kelt 5.288/1945. számú alispáni leirat elrendeli községi jegyző és írnok alkalmazását, a képviselő-testületi tagok létszámát ideiglenesen 20 főben állapította meg, majd intézkedéseket sürget az önálló anyakönyvi kerület megszervezésével kapcsolatban is. Mindezeket feladatként is Kiskunfélegyháza Járás főjegyzője kapja, minthogy Majsajakabszállás ezentúl ebbe a járásba tartozik. A hivatalos szervezőmunka tehát beindult és közben megkezdődtek a helyi előkészületek is július 1-jén a Nemzeti Frontba tömörült pártok és a Szabad Szakszerveze- 7

8 visszatekintés tek kiküldöttei akik egyben a Nemzeti Bizottságnak is tagjai voltak- szám szerint 12-en megválasztják a szervező bizottság elnökévé Gyöngyösi Lőrincet, jegyzővé Ágoston Lászlót, kijelölik a hivatalos helyiséget és a hivatalos órát minden vasárnap 8-9 óráig határozzák meg. Ezek után pedig a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Kommunista Párt, a Polgári Demokratikus Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Szakszervezetek küldöttei megnevezik a községi képviselő-testületbe küldött tagjaikat. Ezek száma pártonként 3-3 fő, összesen 18 és 1-1 póttag. A következő hetekben azonban módosították a létszámot az alispáni leiratban közöltek szerint 20 főre és maradt a 6 póttag július 18-án létrejön Majsajakabszállás nagyközség. E napon az iskolában megtartják az első (alakuló) képviselő-testületi ülést. Döntenek a Kiskunmajsa községgel való egyezkedés tárgyalására kiküldendő bizottság tagjairól, elhatározzák ideiglenes kölcsön felvételét és a telefonszolgáltatás helyreállítását. A Nemzeti Bizottság július 28-án tartott ülése tárgysorozatának első pontjában állapítják meg, hogy a pártok a községi képviselőket a 1030/1945.M.E. számú rendeletnek megfelelően küldték, ezért a képviselő-testületet megalakultnak mondja ki. Ennek alapján Majsajakabszállás községi képviselői a következő lettek egyhangú határozattal: Gyöngyösi Lőrinc, Csontos János, Kotroczó László, Juhász Pál, Ágoston László, N. Abonyi János, Buki Károly, Fülöp Péter, Koncz József, Csontos Imre, Feranecz József, Urbán Antal, Nagy József, Némedi V. Sándor, Kun Dezső, Zana Károly, Juhász János, E. Nagy Imre, Eszik Mihály, Hajnal Pál (=20 fő), póttagok: Lugosi János, ifj, Kis János, Tóth Ferenc, Pintét Bertalan, Bodor Dezső, Abonyi János (=6 fő). Ugyanezen a napon megalakítják az Igazoló Bizottságot is, amelynek Gyöngyösi Péter, Nagy József, Némedi V. Sándor és Pántos Zoltán, a termelési bizottságnak pedig Kotroczó László, Juhász Pál, Gyöngyösi Péter, Ficsór István, Zana Károly és Hajnal Pál egyhangú határozattal lettek tagjai július 31-én a község új nevének meghatározás acéljából ülésezett a képviselő-testület. Az ekkor javaslatba hozott Kunszentjakab nevet a felsőbb hatóságok nem fogadták el. Az újabb javaslattételre március 29-én került sor, amikor a dr. Gyöngyösi Mátyás által előterjesztett és indokolt Kunszállás név használatát kérték engedélyezni. Az eljárás hosszabb időt vett igénybe, amely végül is az április 6-án kelt /1948. III.2. számú belügyminisztériumi rendelettel válhatott valóvá október 1-jével Majsajakabszállás község önálló anyakönyvi kerületté való alakítása is befejezést nyert. Október 12-én volt az első házasságkötés Pál András és Szabó Ilona között. Településünk szervezetének nagyközségi jellege csak papíron jelent meg hivatalosan ügyiratokban. A valóságban mindig község volt és az is maradt. A lényeg azonban az, hogy 1945-ben létrejött a puszta életében az az első hivatalos testület, amelynek tagjai nyugodtan nevezhetők KÖZSÉGALAPÍTÓ HONATYÁKnak. Ők voltak azok, akik sínre tették és elindították azt a képzeletbeli vonatot, amelynek a neve Majsajakabszállás, 1948-tól Kunszállás község. Ők mindannyian, akik a korábbi évtizedek nagy elődeinek jó szándékú igyekezetét váltották valóra! D dr. Berényi István Amikor az június 7-én kelt /1945./IV. számú levelében a Magyar Belügyminisztérium megengedte Majsajakabszállás puszta önálló községgé (jellege szerint: nagyközség) alakulását, a következő sorokban ez olvasható: Az újonnan alakult nagyközség neve ideiglenesen Majsajakabszállás, a község végleges nevét az 1898:IV. tc. 2. -a alapján a község és a törvényhatóság meghallgatása után fogom megállapítani Ez a levél egyik fontos alapja annak, hogy a nagyközség már megalakult képviselő-testülete július 31-én rendkívüli közgyűlést tartott a község nevének megváltoztatása tárgyában. E gyűlésen dr. Várnagy Ferenc kiskunfélegyházi vezető főjegyző szükségesnek látja a község végleges nevének megállapítását, Gyöngyösi Lőrinc indítványozza, hogy a község neve Akácfalva legyen, Feranecz József pedig a községnek a Kunszentjakab nevet javasolja. Gyöngyösi Lőrinc eláll az indítványától és a határozat szerint a képviselő-testület a KUNSZENTJAKAB nevet fogadja el, utasítva egyben a községi elöljáróságot, hogy a névváltoztatást engedélyeztesse a belügyminiszter úrral. A hivatalos szolgálati út betartásával ez a határozat el is ment, KUNSZÁLLÁS NÉVTÖRTÉNETE miután július 31-től augusztus 14-ig közszemlére ki is volt téve. Ezt azonban újra május 22-én igazolják. A járási főjegyző többször jelezte a főispáni hivatalnak, hogy a névváltoztatási kérelmet továbbította. Ezután a Pest-Pilis- Solt- Kiskun vármegye törvényhatóságának június 4-én tartott rendes kisgyűlése azonban véghatározatában nem látja indokoltnak az eredeti név megváltoztatását. Ezen véghatározatunk ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ezt erősítette meg az Országos Községi Törzskönyvbizottság is, amelyről a Belügyminiszter tájékoztatta a vármegyei alispánt, kimondva, hogy a községnek Szent Jakabbal semmi kapcsolata nincs. A község végleges nevéül a mai túl hosszú névvel szemben a Majsaszállás nevet javasolta. Ugyanakkor előírta, hogy a Törzskönyvbizottság javaslatára a község képviselő-testületével és a törvényhatósági kisgyűléssel újból tárgyaltassa a község végleges nevének megállapítását. Ez a levél a miniszter rendeletéből február 5-én íródott. Már az eddigiekből is érzékelhető, hogy a bürokráciába keveredett isten malmai akkoriban is igen lassan őröltek, hiszen csaknem két év 8

9 visszatekintés telt el az új nevet kérő községi képviselő-testületi gyűlés ideje óta március 29-én Mjasajakabszállás község képviselő-testülete újra tárgyalta a község végleges nevét. Ezen az ülésen is részt vett a járási főjegyző, aki ismertette a képviselőkkel a vármegyétől kapott belügyminisztériumi leirat tartalmát. Kovács Mihály vezető jegyző kéri, hogy a községi képviselő-testület járuljon hozzá a javaslatba hozott végleges név- Majsaszállás- megállapításához. Ekkor azonban dr. Gyöngyösi Mátyás képviselő-testületi tag ellenindítványt tesz. A környékbeli kunsági községek nevében gyakran szerepel a szállás szó, aminek jelentése a régi magyar nyelvben megfelel a mai értelemben használt tanya vagy telep szónak de már azért is, hogy félreértés ne legyen belőle azért is, mert a helybeli lakosságnak általános kívánsága, hogy ne kezdődjék a község neve Majsa szóval. Emellett azonban tartsuk tiszteletben a régi nevünket hagyjuk meg nevünkből a szállás szót és eléje vagy a régi Kiskunmajsajakabszállás nevünkből a Kiskun vagy a Kun szót téve, ilyen nevet kérjünk a községnek. Ugyanis községünk lakossága színmagyar származású, mégpedig az Alföldre újra település első állandó lakosai itt a Jászfényszaruból való Kiskunmajsáról származott jászok és a környező helységek kunjaiból került ide. Ezzel származásunkat is megtiszteljük és nevünkben hordjuk Indítványozza, hogy községünk neve legyen Kunszállás, Kiskunszállás, Jászszállás vagy Jászkunszállás Többek hozzászólása után a képviselő-testület egyhangú határozattal dr. Gyöngyösi Mátyás indítványát fogadta el és kimondja, hogy Majsajakabszállás nagyközség neve ezentúl KUNSZÁLLÁS legyen. A megyei kisgyűlés május 6-án tartotta rendes ülését, ahol felülvizsgálat alá vették a község javaslatát, melyet pártoló javaslattal kormányhatósági megerősítés végett a belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendelnek. A megokolás: így határoztunk, mivel a képviselőtestület álláspontját magunkévá tettük. Kár volna azt hinni, hogy most már sima az út az új név használatához. Ugyanis az Országos Községi Törzskönyvbizottság kiderítette, hogy a közelben van egy Kunszállás nevet viselő vasúti megállóhely éppen Majsajakabszállás vidékén. Újabb eljárás következett tehát ezen november 18-án kelt levél alapján, hogy a Kiskunfélegyháza- Csongrád vasútvonal menti Kunszállás megállóhely neve megváltozzék. Ebben a kiskunfélegyházi városi tanács volt az illetékes, amelynek határozatát januárjában dr. Vidéki Mihály polgármester-helyettes továbbította az alispáni hivatalhoz. A vasúti megállóhely nevét Csongrádi úti tanyákra javasolták változtatni. Ezután kerülhetett sor, hogy a hivatalos ügyjáratban is április 6-án kelt az a /1948. III. 2. számú belügyminiszteri irat, amely kimondta, hogy Majsajakabszállás község végleges nevét- a község képviselő-testületének és a vármegye törvényhatósági kisgyűlésének meghallgatása után- az 1898:IV. tc. 2. -a alapján Kunszállás névben állapítottam meg. Dr. Berényi István 9

10 gyöngyösi helytörténeti gyűjtemény A Gyöngyösi-házról és a helytörténeti gyűjteményről A mai Kunszállás község területe 1745-ben kerül Majsa község birtokába. Mint akkori neve, Majsajakabszállás puszta mutatja, puszta volt ez a szó legszorosabb értelmében. A török megszállás és a kiűzésükért folytatott harcok miatt a lakosság a környező településekre költözik, vagy messzebb vándorol. Majsa e külbirtokát községi legelőnek használja, amire nincs szüksége, azt majsai, félegyházi és kecskeméti marhatartóknak adja bérbe. Hosszú ideig tiltották az állandó letelepedést, csak ideiglenes lakóhelyet, tanyát engedtek építeni a pásztoroknak. Az ideiglenesen idetelepülő majsai lakosok egyre kevésbé veszik figyelembe a házépítési és szántási tilalmat, számuk egyre nő ban 13 házban 118-an laknak itt, míg 70 évvel később fő, 1900-ban már 1200 lakosa van a pusztának. Megszűnik a letelepedési tilalom, sőt az anyaközség parcellázással ösztönzi a letelepülést, felismerve, hogy az itt élők adója magasabb, mint a legelők bérleti díja, nem is szólva a telkek, szántók vételáráról. A 19. század második felében egy faluközpont kezd kibontakozni a semmiből ban iskola, 1854-ben temető, 1896-ban a környéken elsőként templom létesül és közigazgatási vezető is lesz, a pusztabíró ben elkészül az első kataszter és térkép Majsajakabszállás pusztáról. A korabeli tulajdoni lap szerint a Malom dűlőben e háznak, a mai Dózsa György utca 22. számúnak a telkét még szántóként december 23-án Majsa községtől a 431/59/b helyrajzi szám alatt Buki József vásárolta 200 koronáért. A telket 1905-ben megvette tőle özv. Csontos Imréné Törteli Rozália. Halála után, leánya Csontos Rozália örökölte meg édesanyjától. Csontos Rozália idős Gyöngyösi Mátyás felesége volt, így a telek meglevő tanyájuk mellé április 17-én a Gyöngyösi család birtokába kerül. A most felújított lakóház az első világháború alatt, táján épült. Építtetői a feleség 1944-ben, a férj 1945-ben bekövetkezett haláláig laktak benne. Ezután a legidősebb fiúk Gyöngyösi Lőrinc és felesége, Kovács Mária örökölte meg. Lőrinc egy év múlva elhunyt, a házat 1952 tavaszán az az évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kártérítés nélkül állami tulajdonba vették. Megjegyzendő, hogy a tv. rendelet az ötszobásnál nagyobb lakóingatlanok kisajátításáról szólt, ez a ház kétszobás volt. A család hasonló okból 1955-ben tanyáját is elveszítette. Az épület tulajdonosa tehát a magyar állam, kezelője pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt lett ban került a Kunszállási Önkormányzat tulajdonába. Az elmúlt közel hatvan évben különböző célokra használták az épületet. Pártházként funkcionált, de ha szükség volt rá, más célra is használták. Az ötvenes években volt az iskola tanári szobája is, között itt működött egy óvodai csoport, a községi könyvtárnak között adott helyet. A községi nyilvános könyvtár két éve új helyére költözött, a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületében ekkor merült fel a gondolat, hogy az 1995-ben az egykori honvédségi raktárépületben megnyitott Falumúzeumnak jobb helye lenne ezen a családi portán. Elismerés és köszönet illeti mind az 1995-ös, mind a mostani döntéshozó képviselő-testületet, amiért szívükön viselték a gyűjtemény sorsát. A ház felújítására az önkormányzat sikeresen pályázott. Az önerővel együtt 14,5 millió forintból létrejött a Nyilas Gábor által tervezett és a Pinczel Sándor vezette P-Szer Építőipari Kft. dolgozói által kivitelezett Gyöngyösi Mátyás Helytörténeti Gyűjteménynek otthont adó épület. A valamikori kétszobás Gyöngyösi-ház ma megújulva, kissé átalakulva, de megváltozott funkciójának megfelelve, új szépségében áll előttünk. Külső és belső sajátos jegyeivel egy múlt század eleji módos falusi családi portát látunk. A régi időkben a ház csinossága, mérete, s az udvar rendje mind-mind a gazda jómódjáról, szorgalmáról, rendszeretetéről tanúskodott. Méreteivel, gazdagon faragott kerítésével, szellős nyitott tornácával, oszlopaival, faragott szárazkapujával, díszes bejárataival és a hófehér falaknak kitűnő vöröses kontrasztot adó ablakival, mestergerendáival. Az oromzat tagolása a 19. század második felében jellemző népi klasszicista építészet jellegzetességeit hordozza. Külön érdekesség az épület oldalához kapcsolódó nyitott tornác, a hátsó részen található kocsiszínszín, a külső lejáratú pince és a padlás. A házba lépve szembetűnik, hogy lakótér helyett az új igény szerint kialakított helységeket rejtenek a falak. Mivel az épület a látogatók számára nyitott, állandó helytörténeti- és néprajzi gyűjteménynek ad otthont, szükségessé vált a megfelelő kiállítótér és közösségi helyiségek kialakítása. Jelenleg két kiállító teremmel büszkélkedhetünk, de talán a közeljövőben felújítása után a pince és a padlástér is a múzeumi helyiséggé válik, hiszen alkalmasak lesznek további gyűjteményi tárgyak fogadására, illetve oktatási- vagy klubfoglalkozások megtartására. Mint ahogyan az épületben harmonikusan olvadnak egybe a régi 10

11 gyöngyösi helytörténeti gyűjtemény és új elemek, úgy remélhetőleg az itt őrzött és bemutatásra kerülő tárgyak, tárgyi emlékek is beépülnek ismereteinkbe, hozzájárulnak gyermek és felnőtt számára a múlt teljesebb megismeréséhez, a múlt muzeális emlékeken keresztül történő szemléléséhez. Kunszállás környékén, a történelem során éltek többek közt szarmaták, avarok, kunok. Gazdag a környék régészeti leletekben is. Közvetlen közelünkben avar temetőt, szarmata falut találtak itt a régészek. Megtalálták az itt levő kun falut, Jakabszállást, vagy, ahogy kun elődeink nevezték, félig magyar, félig kun nyelven Kunjakabhorhán t. Remélem a nem távoli jövőben a feltárására is sor kerül. Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar üzeni nekünk: Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. Nemes gondolat, hiszen múlt, jelen és jövő összekapcsolódik, egyik a másikból következik, egyenlő arányban kell mindhárommal foglalkoznunk. Nagy öröm számomra, hogy Kunszálláson a régi-új helytörténeti gyűjteményt az összevont, bölcsődét, óvodát, általános iskolát, könyvtárat, művelődési házat tartalmazó intézmény legújabb, muzeális tagintézményeként megnyithatjuk. Munkatársaimmal azon fogunk munkálkodni, hogy a gyűjtemény méltó módon mutassa be az itt élő emberek munkájának, életének használati tárgyait és a helybeli jeles eseményekhez és személyekhez kapcsolódó dokumentumokat. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az eddigi gyűjtőmunka tovább folytatódjon. Kérek mindenkit, aki régi, ebbe a múzeumba illő tárggyal, írásos dokumentummal, fényképpel rendelkezik, ha teheti, ajánlja fel számunkra. A mostani állandó kiállítás megtervezése, berendezése, a tárgyak állagmegóvása a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum munkatársainak, Mészáros Mártának, Kiss Lászlónak, iskolánk néprajzszakos tanárának, Pázmándi Juditnak és a Tóth Istvánné által vezetett Kunszállási Idősek Klubja tagjainak segítségével valósult meg, az ő munkájukat dicséri. Ezek után a község valamennyi lakóját és elszármazottját tisztelettel meghívom a képviselő-testület és a Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény nevében, hogy a Gyöngyösi Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény megnyitásán és a neki otthont adó Gyöngyösi-ház felújítás utáni avatásán vegyen részt. Grafl Rezső - intézményvezető A kunszállási Gyöngyösi- házról és lakóiról megőrzött emlékeim Még gyermekkorúnak számítottam, amikor az Úr elszólította őket az élők sorából a nekik megérdemelt mennyei szállásra. Hívő, rendszeres templomlátogató katolikus házaspárra emlékszem: id. Gyöngyösi Mátyásra és feleségére, Csontos Rozáliára, akiket a faluban csak Apácskának és Mamácskának szólítottak. Korábban tanyán laktak, de amikor elkészült ez a jeles sarokház, ide beköltöztek. Nagy tisztelet övezte őket. Mi, gyermekek, ha elhaladtunk a házuk előtt, lelassítottuk lépteinket, nehogy cipőink dobogása- zajt- ütve- megzavarja nyugalmukat. Késő délutánonként kitették a kis padot a ház elé és ha hűvösebb volt, magukra terítették csinos, könnyű kis subájukat. Apácska szép, rövid szárú csizmát is viselt. Egy alkalommal szovjet katonák haladtak el házuk előtt, és az egyiknek megtetszett Mátyás bácsi ragyogó csizmája és elvük szerint cselekedve- amit a két szemem meglát, azt a két kezem nem hagyja ott! - lerángatta lábáról a szép kis csizmákat, felhúzta, és az ő ócska, büdös bakancsát Apácska elé dobta. Az idő házaspár elhalálozása után a sarokházat államosították, így lett belőle tanári szoba, illetve igazgatói iroda (id. Ágoston László igazgató, Szampiás Terézia, Seres Sára, Pallai Ilona, Malatinszki Antal és felesége, Tóth Béla, Czobos Béla, ifj. Ágoston László). Ebben az épületben történt meg az a félrelépése az édesapámat követő igazgatónőnek, Zoboki Franciskának, ami az ő skalpjába került. Az igazgatóváltás és a lebukás is a bolsi politika műve volt. Amikor Sztálin generalisszimusz tömeggyilkost 1953-ban kitették a Kremlben imádásra, három napos gyászt rendeltek el a mi hazánkban is. Ezt a csendrendeletet szegte meg Franciska igazgatónő azzal, hogy nótás összejövetelt rendezett itt. Az ablakok spalettái szorosan be voltak csukva, mégis kihallatszott a daj-daj! A besúgóknak munkát adva már másnap tudomást szerzett róla a járási pártbizottság és a harmadik napon már megjött a felmentése az igazgatónőnek! Most az időrendiséget megszakítva, a legszomorúbb történetet mondom el: amikor Kunszállás ősi földjének csöndjét, nyugalmát idegen katonák bakancsainak, kocsijainak, harci eszközeinek undok zaja verte fel, tapodva a kunszállási drága, ősi rögöket ben a nem óhajtott tragédia bekövetkezett, amelybe belekényszerültünk: a Vörös Hadsereg megszállta hazánkat. Agyunk fel sem tudta fogni, hogyan zajlik majd le kis falunk szolgaságba kerülése. Ástuk a bunkerokat, készítettük az óvóhelyeket. Többek szerencséjére a kedves Gyöngyösi- házaspár felajánlotta a remek készítésű pincéjét búvóhelyül, amely a ház alatt foglaltatik most is. Csakhogy a neves sarokház azóta gyönyörű új ruhát kapott az önkormányzat áldozatkészsége folytán. Itt húztuk meg magunkat- mondván- hogy többen leszünk, így nem vacogunk annyira. Névszerint: Mátyás bácsi és felesége, Rozika néni, Bihal Gáborné, Szollár Rezső bácsi, Ágoston László és én, a többiekre nem emlékszem. Kezünkben rózsafüzért morzsolgattunk, imádkoztunk. Fülünket a fentről leszűrődő hangok felé meresztgettük. Édesapám és én a kíváncsiságtól fúrva felmerészkedtünk a lépcsőkön és felkapaszkodtunk a téglakerítésre, hogy meggyőződjünk arról, hogy az emberi beszéd magyarul szól-e még. Ekkor az egyik szekeret hajtó kocsis a következő parancsszóval állította meg a lovakat: Prrr! Mintha villám hasított volna belénk a 11

12 gyöngyösi helytörténeti gyűjtemény szó hallatára. Ekkor megtudtuk, hogy oda a haza függetlensége. Elmélkedni már nem volt időn rajta, mert egy világítólövedékes géppuskasorozat fütyült el a fejünk felett; a sorozatlövés a templom felöl jött. Gyorsan pozíciót változtattunk és ismét a pincében találtunk menedéket. Itt folytatódott az imádságos könyörgés: Mi atyánk.üdvözlégy Mária Szollár Rezső bácsi is eltalálta, hogy ő is szétnéz az udvaron. Mindenki lehurrogta, mondván: Életveszélyes fent lenni! Ennek ellenére elindult a lépcsőkön felfelé. Ekkor váratlanul megszólalt a sötétben egy kemény női hang- akit a faluban szókimondó, csípős beszédjéről ismert mindenki-, imígyen: Engedjétek ki, hátha sz ni akar! A naptár november végét mutatta. Tisztelt Olvasó! Ne vegye tőlem, Ágostontól rossz néven, hogy a legszomorúbb évek történéseinek emlékei között szerepeltettem a humornak ezt a fajtáját is. A jó kedvre derítés, a reménykedésre való készítetés, a helyzetkomikumnak e célra történő felhasználása tapasztalataim zsákjában mindenkor helyet kaptak, hogy a nehéz évek akadályain át tudjuk magunkat verekedni győztesen a kimondott vagy ki nem mondott szeretet vezérletével, hiszen az égi Atya által kiválasztott néptől más el sem fogadható! Ágoston László - nyug. körzeti iskolaigazgató Falumúzeumtól a helytörténeti gyűjteményig Nagyon készülünk a számunkra jelentős ünnepre, a dr. Gyöngyösi Mátyás főorvos úrról elnevezett helytörténeti gyűjteményünk megnyitására, melyet szeptember 10-én 15 órakor tartunk. A tárgyi emlékeket hosszú évekkel ezelőtt Lukács János tanító úr kezdte el gyűjteni, az 1960-as évek végén. Amikor őt Fülöpjakabra helyezték, a tárgyakat széthordták vagy elveszett, elkallódott az idők folyamán. A ma meglevő anyag nagy részét dr. Gyöngyösi Mátyás kitartó munkával, nagy hozzáértéssel gyűjtötte össze. Halála és az akkori viszonyok megakadályozták, hogy a gyűjtemény biztonságos helyre kerüljön, így ennek egy része szintén elveszett. Az akkori polgármester felismerte, hogy a gyűjtemény megmaradása érdekében biztonságos, őrizhető tároló helyre van szükség. Az önkormányzat megvásárolta a honvédség tulajdonát képező logisztikai raktárt és 1995-ben a falunap keretében megnyitották a Falumúzeumot, mely a célnak szükségszerűen megfelelt. A múzeum anyaga tovább gyarapodott, a gyűjtést és gondozást főleg a Kunszállási Idősek Klubjának tagjai végezték. Egy sikeres Európai Uniós pályázat és a jelenlegi polgármester, Kovács Imre aktív segítségével méltó helyre, a gyönyörűen felújított Gyöngyösi-házba kerültek muzeális értékeink. Remélem, hogy sok tárgyra ráismernek a fiatalok is, melyek őseik mindennapi életébe engednek betekintést. Kérjük falunk lakóit, hogy régi családi emlékeiket, melyeket már otthon nem akarnak megőrizni, ne dobják ki, ha tehetik, adományozzák helytörténeti gyűjteményünknek. E jelentős gyűjtemény az ünnepélyes megnyitón, a II. Történelmi Kun-szállás Foglalás rendezvénye alatt szombaton és vasárnap 8-11 és óra között, illetve az idei Kulturális Örökségvédelmi Napok alkalmából szeptember 18-án óráig, egyéb alkalmakkor pedig előzetes bejelentkezés alapján bármikor megtekinthető. Falumúzeumunkat 1995-ös megnyitásakor meglátogatta az akkori köztársasági elnök, dr. Göncz Árpád úr is. Kis írásomat emlékkönyvünkbe bejegyzett soraival zárom: Örömmel láttam gyermekkorom tárgyi emlékeit. Őrizzék, kincs. Tóth Istvánné - a Kunszállási Idősek Klubjának vezetője 12

13 a kunokról A kunokról Rövid történetük A kunok eredetileg a Sárga-folyó mentén, a mai mongol-kínai határon éltek. Lakóhelyüket a 10. század végén elhagyni kényszerültek, mert 916-ban a kitajok megerősödve és megalapítva kínai mintára szervezett birodalmukat, nyugat felé tolták őket. Vándorlásuk során egyesülnek a szári (ujgur) és kipcsak népességgel, így egy húsz törzsből álló erős szövetség jön létre, mely az 1080-as években már uralja a dél-orosz sztyeppéket, a Kaszpiés a Fekete-tenger északi részén, a Balkas-tótól az Al-Dunáig ban a mongolok (közkeletű néven tatárok) legyőzik az egyesült orosz-kun sereget, a kunok még nyugatabbra jönnek és a magyarok szomszédai lesznek. A mai Moldova és Besszarábia területén létrehozzák birodalmukat, Cumaniát, amely a magyar királyok érdekeltségébe tartozott és a tatárjárásig állt fenn. A magyarok már ekkor megkezdik a keresztény hitre térítésüket, 1229-ben megalapítva a milkói püspökséget. Korábban kapcsolatba kerülnek velünk, 1091-ben a kunok Kapolcs vezetésével betörnek Magyarországra, de I. (Szent) László legyőzi őket. A besenyő-kun seregek 1099-ben visszavágnak (Könyves) Kálmán királynak. A felső-magyarországi palóc népcsoport is kun eredetű lehet, betelepülésük időpontja ezekben az időkben lehetett. A mongolok elől menekülve húsvétján a kunok az országba bebocsátást kérnek és kapnak IV. Bélától, a főurak nem mindegyikének helyeslése mellett ben a mongolok elleni hadjárat Pest melletti gyülekezőhelyén megölik Kötöny kun fejedelmet, mire népe kivonul az országból ban, a tatárjárás után Béla király visszahívja a kunokat (és a jászokat), a gyéren lakott mai Kiskunság, Nagykunság, Jászság területére telepít le mintegy (korabeli adat szerint) családot. (Az egyes mai becslések 40 és 80 ezer fő között mozognak, Magyarország lakossága ekkor egy millió lehetett, tehát a beköltözők a lakosság 5%-át tették ki). A betelepülő népesség hat kun (Borcsol, Olas, Csertán, Kor, Iloncsuk és egy ismeretlen), valamint egy jász törzsből, illetve törzstöredékből, nemzetségből állt. A két befogadott népcsoport országunk gyéren lakott, vagy teljesen lakatlan területein, királyi birtokokon, illetve az uratlan nemesi birtokokon telepedhetett le. A jászok a Zagyva Tarna Ágó-patak vidékén, a kunok a Duna Tisza közén, a Duna jobb partján és a Maros vidékén alakíthatták ki szállásaikat. Nyelvüket a török nyelvekhez tartozó kun nyelvet a 18. század elejéig őrizték meg, ma már csak a Miatyánk szövege ismert nyelvükön. A kunok jogi helyzetét, területi elhelyezkedését IV. (Kun) László 1279-ben pápai közreműködéssel a tétényi országgyűlésen rendezi. Területi, bíráskodási autonómiát kapnak, mely 1876-ig fennáll. Ezért katonai szolgálattal tartoznak a királynak, adózniuk nem kell. A század fordulójáig folytatják félnomád, szállásváltó állattenyésztő életmódjukat. Településeik, szétszórt házakból álló szállásaik a tatárjárás alatt elpusztult falvak helyén, lakatlan területeken, nem vegyes, hanem külön kun településeken találhatók. Egy kun falu négyzetkilométeren terült el. Vérségi kötelékeik helyett területi katonai-közigazgatási rendszer jön létre, melynek székhelyei a bíráskodást is magukban foglaló székek. Környékünkre Halas-szék központtal a Csertán (csuka), (mely alá az Iloncsuk nemzetség is tartozott) és Mizse-szék (ma: Lajosmizse) központtal egy ismeretlen nemzetség (törzs) telepszik le. Halas-szék fennhatósága 1548 előtt megszűnik, szállásai, többek közt Jakabszállás is, Kecskemét székhez kerül át (noha Kecskemét nem kun település). A török uralom miatt és a két Kunságban bevezetett adózás miatt az elvándorlás nagymértékű a védettebb helyek felé (Kecskemét, Kőrös). Ezt tetézi az közötti négy török hadjárat pusztítása is, így a Kiskunság elnéptelenedik ben a Duna-Tiszaközén a török adóösszeírás szerint 21 lakott hely van, köztük a korabeli Jakabszállás (a mai Fülöpjakab és Jakabszállás közötti területen), az 1699-es császári összeírás (Pentz János Kristóf) a Kiskunságban már csak négy lakott helyet említ. A népesség többi része szétszórva a pusztákon él. A Jászság, a Kis- és Nagykunság (Jászkunság) lélekszáma alig haladja meg a hétezret. Ekkor már a lakosság elmagyarosodott, a kun életmód, viselet, gazdaság, jogszolgáltatás csak a hagyományokban él ben császár a Jászkun Kerületet eladja a Német Lovagrendnek ben Mária Terézia engedélyezi a redemptio -t, a megváltást, a terület lakosai pénzért visszavásárolhatják földterületüket, 13

14 a kunokról adómentességüket és önrendelkezési jogukat A szabadságát viszszaváltott Jászkun (vagy Hármas) Kerület népességét 1745-ben már csak kis százalékban tekinthetjük a hazánkba külön népként betelepült, külön nyelvet beszélő kunok és jászok etnikai utódainak ben a Hármas Kerületben (köszönhetően az ország sűrűbben lakott területéről ide költözőknek) mintegy fő élt, akik három mezővárost Halas, Karcag, Jászberény és 22 falut népesítettek be. A török idők alatt 56 egykori település pusztává vált, így Jakabszállás és Kiskunfélegyháza is. A Hármaskerület területi autonómiáját 1853-ban, a törvényhatóságit 1876-ban veszíti el. Az 1246-ben Magyarországra betelepült, mintegy ezer fő kun és jász népesség a 17. századtól kezdve erősen asszimilálódott, beolvadt a magyarságba. Nyelvét elveszítette, mára már csak néhány helységnév, illetve a magyar nyelvbe átvett szó és a kun Miatyánk, valamint hagyományaik maradtak utánuk. A kunok társadalma, gazdaságuk néhány részlete A kelet-európai sztyeppékről érkező, ótörök (oguz-török) nyelvű kunokat és iráni (alán) nyelvű jászokat, a tatárjárás eseményei sodorták a Kárpát-medencébe. Végleges befogadásuk (1246), a megtelepedésükre biztosított földek és kiváltságok (igazgatási és bíráskodási autonómia, részleges adó- illetve vámmentesség) fejében a királyi könnyűlovasság gerincét adták, mintegy másfél évszázadon át, kb lovast állítva ki. A 13. században hazánkba költözött ezer kun pásztorgazdálkodó, halászó-, vadászó életmódot folytatott, amely a téli szállásaikon kiegészült a növénytermesztéssel. Életük igen egyszerű volt. Betelepülésük után néhány évtizedig nomadizálva, nemezsátoros szekereikkel és állatállományukkal hol itt, hol ott ütöttek tanyát. Ruházatuk kenderből szőtt vászon, nemez és bőr volt. Jellegzetes hegyes süvegüket még a 18. században is viselték. A háziiparral az asszonyok foglalkoztak. Szolgáik földet műveltek, a legszükségesebb növényfajtákat termelték. Fő élelmük a marhaés birkahús, hal, vad, kenyér, köles, sajt, tej, italuk a vízen kívül a kis alkoholtartalmú kumisz volt. A kun társadalomban az együttélés, csoportosulás, gazdálkodás és kultuszcselekedetek szervei a nemzetségek voltak. A zárt nemzetségi közösségekből épült fel a törzs, de ebben már a nemzetségi társadalmon kívülálló népelemek: rabszolgák, hadifoglyok is helyet foglaltak. A nomád törzsszervezetben a szolga vagyontárgy volt. A nemzetség vérségi alakulat; vérségi kapcsolat fűzte törzsé a némileg rokon nemzetségeket is. A törzs élén a törzsfő, a nemzetség élén pedig a nemzetségfő állt. Bizonyos nemzetségközi jogszokások is kialakultak, főként a vérbosszú kiküszöbölése miatt. A személy elleni bűnök a magánjogba tartoztak. Letelepedésük után a szállásföld a törzsek, illetőleg az egyes nemzetségek tulajdona. A földbirtok fogalma még igen sokáig ismeretlen kunjaink előtt. Csak amikor sátraikat helyhez kötött házakra cserélték fel, a kereszténység térhódításával párhuzamosan öltött letelepedésük állandóbb jelleget. Kun szállásokról (téli, állandó lakhely) vagy ülésekről (nyári, legeltető lakhely) a 14. század közepétől kezdve tudunk. A nomadizáló kunoknál -éppen úgy, mint az Altaj-vidékén élő török törzseknél- kezdetben csak ideiglenes szállások keletkeztek. Mikor a nomadizálás egyre szűkebb térre szorult, a téli szállásból állandó szállások lettek. A szilárd és kötött megtelepedést a 13. század végére tehetjük. A betelepedett kunok nemzetségi szervezetű társadalmában nagyobb különbségek nem voltak az egyes törzsi tagok között, de utóbb a gazdag és tekintélyes nemzetségtagok elkülönültek a szegényebbektől. A nemzetségfők a nekik szolgáló szegényebb nemzetségtagok elöljárói lettek. A 14. század második felében a kun nemzetségfők, mint kapitányok (capitaneus) jelennek meg. A hagyományos kun nemzetségi szervezet ekkor már bomlásnak indult. Nemsokára a nemzetségi kapitányok helyett szálláskapitányokkal találkozunk, a szállások népe az úgynevezett rurális kunok. A 14. században a nomadizálás már egészen szűk térre szorult, s a letelepedett szegényebb kunok egy része földműveléssel kezdett foglalkozni. Az állandó szálláshelyek többsége a tatárjáráskor elpusztult települések helyén jött létre. A kapitány hatalma a rurális kunok felett földesúri jelleget öltött, átvéve a magyar társadalomban levő állapotokat. A kunok keresztény hitre térése nagyon lassan ment végbe, noha már beköltözésük előtt elkezdődött. Tudjuk, hogy a keresztségi kiváltságlevél parancsa sokáig jámbor óhaj maradt, még Károly Róbert ( ) alatt is nagy nehézségekkel küzdöttek a kunok és jászok megtérítésén fáradozó minorita szerzetesek. A 14 század második felében Berényszállás, Jákóhalma Csonkaszentmiklós, Kunegyháza, Zakegyháza, Szentfábiánsebestyén, Szentgyörgy, Kun-jakabhorhán keresztény nevű szállásokról értesülünk, kiknek lakói is keresztény nevet viseltek. Az évi II. törvénycikk kimondja, hogy mindazok, akiknek országos nemességi kiváltságlevelük nincsen, így a kunok és a jászok is, kincstári adót tartoznak fizetni. Továbbá az évi II. törvény évenkénti 3000 aranyban állapította meg főbírájuk, a nádor részére fizetendő évi tiszteletdíj összegét ban a jászok és kunok a székelyekkel ököradót szolgáltattak be a királyi udvarnak. 14

15 a kunokról Ámbár ezekből az adatokból lassú és fokozatos leromlás képe bontakozik ki, mégis kétségkívül megállapítható, hogy még az adóterhekkel sújtott kun vagy jász sem minősíthető jobbágynak. Bizonyos határozott és jellegzetes társadalmi különállás, birtokaikba gyökeredő kiváltságos helyzet illette meg őket ebben a korban is, noha gazdasági állapotuk a földesúri birtokon élő jobbágyokéval megegyező volt. Csak a rendiség szelleme láttatta a jász-kun népet jobbágyi jellegűnek. Ez a felfogás legjellegzetesebben a Werbőczy szerkesztette évi XLVII. törvénycikkben jelentkezik, amely a kunokat és jászokat servilis conditionis homines -nek, vagyis szolgarendben lévő embereknek mondja. A kunok és a jászok elszegényedését a 16. század elején társadalmi helyzetük leromlása tetőzte be végképpen. Valószínű, hogy a Dózsa-féle parasztháborúban a jászok és a kunok közül számosan részt vettek. Így az évi XXIII. törvénycikk rájuk nézve is megtorló jellegű. Ez a következőket mondja: A philisteusok (jászok), kunok s a király többi jobbágyai, bárhol lakjanak is - a királyi városok kivételével - mind adó, bér, és tized fizetésére, mind szolgálatokra nézve az ország más jobbágyai és parasztjai módjára köteleztessenek. A kunok régi előkelő jogi állása tehát teljesen aláhanyatlott. Az ország egén ekkor már vészes (török) felhők tornyosultak. A megpróbáltatásokkal teli idők küszöbén a jászok és a kunok helyzete egyre komorabb lett. Sokat panaszkodnak az ínséges évek, a nagy adók és kapitányaik zsarolása miatt a lakosság gyérülni kezd, sokan elhagyták földjeiket, elköltöztek. Jakabszállás az 1559-es adóösszeírásban (defter) mindössze 6 házzal szerepel től a Buthemer-ág Thetel és Eremeen ágakra bomlik, de megegyeznek, hogy a kapitányságot közösen viselik, addig míg az egyik ág ki nem hal. (Hatházi Gábor) Jakabszállás és az Iloncsuk nemzetség a Csertán törzs alá és Halas-székhez tartozott, másik 25, többek közt, Balotaszállás, Harka, Kötöny, Tázlár, Bócsa, Kaskantyú, Orgovány, Köncsög, Bugac, Szank, Majsa, Csengele, Kömpöc, Csólyos kun szállásokkal együtt. Kun őseink iránti tiszteletből ébren kell tartanunk az irántuk való emlékezetet. Eddig is voltak és vannak, akik megőrizték az utódok számára a kunsági történelem ünnepeinek és hétköznapjainak emlékét, megismertették és megismertetik az itt élők küzdelmeit és örömeit. E hagyományt folytatva, ezt szolgálja a Kis- és Nagykunságban történelmi játék formájában évente megrendezésre kerülő kapitányválasztás, ezt szolgálja háromévenként a Kunok Világtalálkozója és évben - immár másodszor- Kunszálláson a Történelmi Kun-szállás-foglalás háromnapos eseménysora is. G grafl Rezső Tisztelet és emlékezet A mai Kunszállás község közelében, illetve területén létezett a Jakabszállás nevű kun szállás. Okleveles említése először ból Kun-Jakabhorkán formában (a horhán, horkán szó a magyar nyelvben korhán, korhány alakban maradt fenn, ma is több településrész nevében, illetve személynevekben él. Egyik értelmezése az ótörök nyelvből: vár, sánc, erőd, erősség. A település központja, későbbi kőtemploma a mai Fülöpjakab és Jakabszállás községek között volt. Az akkori kun falvak négyzetkilométeres területen terültek el, minden portának elegendő legeltetésre és földművelésre alkalmas helyet hagyva ben és 1343-ban kelt két oklevélből azt is megtudjuk, hogy létezik az Iloncsuk nemzetségbeli Buthemer kapitány ( Comitem Buthemer de genere Ilunchuc ). Az 1407-ben kelt oklevélben már Buthemer fiáról, Jakabról és unokájáról, Péterről tesznek említést. ( Petrus filius Jacobi, filii Buthemer de Jakabszállása ). Megállapíthatjuk tehát, hogy az itt letelepült kun őseinkről először 1342-ben (Szécsényi Tamás erdélyi vajdától) történik konkrét okleveles említés (a még nem keresztény nevű) Buthemer kapitány révén. Minden bizonnyal ő létesít először állandó szállást itt. Az ő fia Jakab, akiről ezt az állandó szállást Jakabszállásnak nevezik el, körül. Jakabot fia, Péter, majd unokája János (okleveles említése 1452-ből) követi a kapitányi székben. 15

16 a kunszállási temetők története A KUNSZÁLLÁSI TEMETŐK TÖRTÉNETE Idén ötven éves a kunszállási köztemető. Ennek alkalmából öszszegyűjtöttük a temetkezés, illetve a temetők történelmi kialakulását, a majsajakabszállási, majd a kunszállási temetkezés rövid történetét. Az első ismert adat 1835-ből származik, amikor is a váci püspökség helytartójának felterjesztésére a vármegye elrendeli, hogy a pusztai lakosok halottaikat jelentsék be a plébánosuknál. Majsajakabszállás-puszta e szempontból a kiskunfélegyházi Szent János Plébániához (Óplébánia), után az Újtemplomhoz tartozott. Az első temetések május 27-én páter Adalbert Elias, szeptember 25-én páter Mathias Fehér kecskeméti ferences szerzetesek közreműködésével történtek. Ebben az évben 3 temetés volt. Őket 1857-ben Horváth Antal ludimagister- tanult iskolamester, és Szappanos János ludimagister követte, akik e tanévben a helyi iskolában is tanítottak. (Forrás: Liber Defunctorum Félegyháziensis.) október 1-jén Pater Dyonísius Markó temet, október 3-án pedig először működik közre temetésen Tóth Pál tanító, aki e tanévtől kezdődően itt tanít 1904-ig szeptember 5. Pater Vendel Harmat temet ben a majsajakabszállási lakosoktól a párbért [a párbér a római katolikus egyházban egyházközségi adó volt a lelkész ellátása céljából], úgy a félegyházi, mint a majsai plébános is megköveteli, ez ellen a lakosok panasszal élnek. A félegyházi tanács a következőképpen dönt: a félegyházi plébános illetékes a párbér szedésére. (Félegyházi tanács jegyzőkönyve 459/1862.) 1869-ben Majsajakabszállás pusztán felfektették a Liber Defunctorum (Halotti anyakönyv) helyi példányát, így a félegyházi mellett itt is vezették évben Kis-kun-majsa Község Képviselőtestületi 105/1899. számú, Jakabszállás-puszta lakosainak kérelme temetőhelyük kibővítése iránt tárgyú határozata szerint: Majsajakabszállás-puszta lakosainak jelenlegi temetője a most felosztásra kerülő községi tulajdont képező területből négyszögölre rendeltetik. - Tekintve azonban, hogy a jakabszállási temető jó részben a szomszéd határokból behozott halottak oda temetése okozza; - tekintve továbbá, hogy a jövőben temető helyről már csak költséges kisajátítás útján lehet gondoskodni, azonban határozatilag kimondja, hogy a majsa- jakabszállási temetőbe díjtalanul csak az ottani lakosok temetkezhetnek; a külhatárból behozott halottak amennyiben a jakabszállási egyház hatósági kerületéhez tartoznak; ha nem teljesen vagyontalanok úgynevezett isten neves halottak, csak az alább jelzett díj lefizetése mellett temethetők a Majsajakabszállási temetőbe. Megbízatik tehát Tóth Pál tanító úr, mint a jakabszállási temetkezéseknél közreműködö kántor, hogy a külhatárból behozott, gyászban temetett nagyhalottak után 1 forint, színes egyházi díszben temetett kishalottak után pedig 50 krajcár díjat szedjen be és azt az elhaltak havi kimutatásával együtt minden hó elsején ellennyugta kapcsán mutassa be Kis Kun Majsa község közpénztárának, mely ezennel utasíttatik, hogy az ekként begyűjtendő díjakat Jakabszállás-pusztai temető címén elkülönített kezelés mellett takarékpénztárilag gyümölcsöztesse. Erről folyamodó jakabszálláspusztai lakosok első rendben aláíró Gyöngyösi Mátyás kezeihez úgy a közpénztár jegyzőkönyv kivonaton értesítendők május 16-án Majsajakabszállás-pusztán felszentelik az új temetőrészt ( forrás: Historia Domus Kiskunfélegyhásiensis, Újplébánia) [ A kiskunfélegyházi Szent István egyházközséget 1885-ben alapította a Váci Püspökség óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegyéhez tartozik. Valószínű, hogy az alapítás után az Ótemplom plábániájától a majsajakabszállási egyházi ügyeket az Újtemplom plébániája vette át. ] Egy 1906-ban született egyháztanácsi határozat szerint a majsajakabszállás-pusztai temetőben az első sorokat hat koronáért adják ki, a többi sírnak három korona az ára. (Kiskunfélegyházi Újplébánia, környéki filiák iratai) A jelenlegi köztemető kialakításának fontos eseménye volt a február 3-án kelt határozatok. Pallagi János vb. Titkár a Községi Tanács VB 114/1960. vb határozata szerint azzal a kéréssel fordult a Járási Tanács VB Igazgatási Osztályához, hogy a belterületen a római-katolikus-egyház tulajdonában álló temetőt lezárni szíveskedjenek. Temető lezárását az teszi indokolttá, hogy a sírhelyek beteltek és már a többi sírhelyek tetejére folyik a temetkezés, tehát szükségessé válik a temető tisztítása. A Községi Tanács 115/1960. vb határozata szerint a Fülöpjakabszállási r. k. egyház-község tulajdonát képező 95-betétben a hrsz alatti 1 kh 1538 öl területet mely jelenleg temető, a Magyar Állam javára kisajátítani szíveskedjenek. A kisajátítást az teszi szükségessé, hogy a fennálló rendelkezések értelmében a temetkezéseknek csak halottasházból szabad történnie, a községi tanács vb azonban befektetést más közület területére nem eszközölhet. Végül a 116/1960. vb határozata értelmében a képviselőtestület kérte, hogy a község részére köztemető megnyitását engedélyezni szíveskedjék, a község tulajdonát képező hrsz. alatti 1 kh öl területen, mely már 1947-ben temető céljára lett kisajátítva. A temető megnyitását szükségessé teszi hogy a rk. egyház tulajdonát képező temető már múlt év folyamán betelt és már a régi 16

17 a kunszállási temetők története síroknak a tetejére folyik a temetkezés. Szükségessé teszi még az is, hogy ravatalozó helységet kívánunk építeni, melyet nem lehet a katolikus egyház tulajdonára építeni. Albrecht Sándor ig. csop. vezető a Kiskunfélegyházi Járási Tanács VB Igazgatási Csoportjától 10034/4/1960. számon február 16. napján Községi tanács V. B. Elnökének az alábbi határozatot küldte: A temető létesítéséről, bezárásáról, megszüntetéséről stb. határozatban a községi tanács vb intézkedik a községrendezési terv figyelembe vételével és az érdekeltek meghallgatása után. /:8200-5/1954. EÜ.M. számú utasítás 3 (1.) bek:/ A határozatot végrehajtani csak akkor lehet, ha azt a járási tanács vb. jóváhagyta /:Ugyanezen utasítás 3. (3). pont:/. Ebben az ügyben f. hó 11. napján Dr Mészáros Ferenc áll. közegészségügyi felügyelő a helyszínen szemlét tartott és a jelenlegi temető bezárásának szükségességéről s az új temető részére kijelölt hely alkalmasságáról személyesen is meggyőződött. Szabályszerűen előkészített és mellékletekkel ellátott kisajátítási kérelem elkészítése a községi tanács vb. feladata Végezetül egy részlet a Kiskunfélegyházi Járási tanács VB május 24-i ülésének jegyzőkönyvéből (forrás: BKMÖL Kiskunfélegyházi részleg) Járási tanács VB 85/1960 vb. hat. Köztemető lezárása és megnyitása Kunszállás községben Határozat: Végrehajtó bizottság- felülvizsgálva kunszállás községi tanács VB-nak a régi köztemető lezárásával és az új köztemető nyitásával kapcsolatban hozott 114/3/1960 számú határozatát-, megállapítja, hogy a községi vb. a határozathozatalnál a fennálló jogszabályoknak megfelelően járt el és ezért e tárgyban hozott határozatát jóváhagyja Határidő: község értesítésére azonnal Felelős: Fekete János vb. elnök Bartucz Lajos vb titkár Juhász László vb elnök helyettes A rendszerváltást követően megalakult képviselő-testület a 14/1990. (XI.19.) határozattal értékesítette a régi temető területét, melyen építési telkeket jelölt ki. Az év folyamán újabb építési telkek lettek kijelölve (205 és /1993. hat.). A 76/1997. (IV.28.) határozattal megtörtént a temetkezési tevékenység vállalkozásba történő átadása ben koporsóhűtő vásárlásáról döntöttek a képviselők. Kunszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 8/2001. (04.24.)Ör.sz. rendelete- valamint az ezt módosító 1/2007.(I.30.), 12/2007. (IV.27.) és 11/2008. (VII.1.) rendeletek-2009-ig voltak hatályban, ezt váltotta a mai napig hatályos 18/2009. (V.26.) rendelet. Ennek értelmében a köztemetőben az alábbi temetési helyek állnak rendelkezésre: - egyes sírhely - családi sírhely (két koporsó elhelyezésére alkalmas) - sírbolt - urnahely. A Képviselő-testület az elhaltak hamvait tartalmazó urnák elhelyezésére a közös sírok bal oldalát jelölte ki, melynek megépítéséről kellő igény esetén, mint fenntartó gondoskodik. Az eddigi urnafal fenntartására kijelölt D szektor 03 és 04 sorában ig sz. parcellákat I. osztályú sírhelynek minősítette. Sírbolt létesítésére a D szektor soraiban a parcellákat jelölte ki. Urnafal elhelyezésére a ravatalozó oldalfalai szolgálnak. Urnás sírhelyeket az U-01-es (I. osztályú) és az U-02-es (normál) szektorokban lehet kialakítani. Hamvak szétszórására, bemosására a temető észak-nyugati sarkában 10x10 m-es terület szolgál. Egy urnafülkébe egy urna, megváltott sírhelybe, sírboltba korlátlan számú urna, a sírhelyre korlátlan számú urnatartó helyezhető el. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog időtartama: a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év; b) sírbolt esetén 60 év; c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év; d) urnasírbolt esetén 20 év, ezt követően azokat újra kell váltani. A Képviselő-testület a temetőben a főbejárat bal oldalán egy sor sírhelyet (A-01 szektor első sor) díszsírhelynek minősített. A díszsírhelyen azok az elhunytak temethetők, akik részére érdemeik elismeréseként a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával térítés nélkül díszsírhelyet adományoz. A díszsírnak minősített sírokat a temető fennállásáig nem lehet megszüntetni. Végezetül részletet közlünk Hajdúné Medgyesi Éva: Zöldfelületgazdálkodás- a kunszállási temetőről szóló házi dolgozatából ( Kkfháza, ): A jelenlegi temető körbe van kerítve drótkerítéssel, a temető- 17

18 a kunszállási hírek története be a zárható főbejáraton és mellékbejáraton lehet bejutni. A mellékbejárat volt régen a főbejárat, de ahogyan a temető terjeszkedett, úgy került kialakításra a jelenlegi főbejárata, mely a temető főútjára vezet. A főútról nyílnak a sírokhoz a kisebb földutak, a főút szilárd burkolattal ellátott. A ravatalozó épületében koporsóhűtő és a jelenleg használaton kívüli- boncterem helyezkedik el évben került kialakításra a ravatalozó előtti terület lefedése, mely biztosítja, hogy a szabadban is lefolytatható legyen a szertartás. A főút két oldalán kb 40 éves platánfa sor és éves örökzöldek sora található, a ravatalozó elé pedig díszfa-csoport került kiültetésre. A temető ellátott kibetonozott szemétlerakóval, folyóvizes közkúttal, vezetékes árammal, padokkal, és illemhellyel is. A sírkert É-K-i végében került elhelyezésre az ótemetőből átszállított sírkövek. Az áthelyezéssel átkerült elhunytak száma fő között van. Ezt a sírkertet is gondozzák a falubeliek, attól függetlenül, hogy nem hozzátartozóik fekszenek e sírokban. A temetőbe belépve a főútvonalon haladva kb. 80 métert, baloldalon a II. világháborúban elhunytak földi maradványaik vannak elhelyezve a Hősök Síremlékében. A síremléken feltüntetésre kerültek a hősi halottak nevei. A temetőben jelenleg kb 900 sírhely van kialakítva. Említésre méltó dr. Gyöngyössy Mátyás síremléke, mely egy kb. 2 méter magas kopjafa. A temetőben a főbejárattal párhuzamosan jobb oldalon kialakításra került a községért sokat tevő polgárok díszsírhelyei. /szerkesztette: dr. Bóna Csaba, Grafl Rezső/ Kunszállási Hírek története május havában jelent meg a Kunszállási Hírek c. független közérdekű helyi információs havi lap első száma 500 példányban, aztán júniusban, szeptemberben és októberben azonos mennyiségben. A lapok hátoldalán található impresszum bőséges információval szolgál a kiadás, a szerkesztés és a nyomdai munka vonatkozásában. Kiemeljük azonban, hogy az induló évben fontos szerepet vállalt főként anyagi vonatkozásban a P&P Pékáru Bt, és névszerinti kiadóként Kovács Imre mai polgármester és korábbi vállalkozásai, ami azután a későbbiekben is megmaradt. De valami oknál fogva a folytatás elmaradt, hiszen 1994-ben tudomásunk szerint két szerény híreket tartalmazó röplap -forma jelent meg csak ben kezdett újra talpra állni rendszeresebben az önkormányzat kiadásában, készülve az önálló községgé alakulás 50. évfordulóját előkészítő rendezvényre. Ekkoriban cseppentem bele a lapok írásába. A lap címe változatlan maradt, fel se merült más gondolat. Az ünnepi esemény újnak és érdekesnek tűnt, a rendszeres híradás nemcsak a helyi lakosság, hanem a községből elszármazottak irányába is vitte az ünnepi hangulat híreit. A falunapi eseményről megjelent többoldalas kiadvány megírásához magam is jó érzésekkel kötődtem, vállalható volt. A községi vezetés úgy ítélte meg, hogy a következő évben is érdemes folytatni a Kunszállási Hírek helyi szerkesztését, megjelentetését, amelyhez jó szándékú és kölcsönös egyetértés is társult. Az elképzelés és a kialakulni látszó együttműködés meghozta az érdemi munkát, és a lapot ismét teríteni lehetett a helyi postaládákba és a távoli érdeklődőknek. Ekkor és még néhány évben a technikai szerkesztés és a sokszorosítás helyben oldódott meg Móczár Béla helyi vállalkozó közreműködésével rövid ideig, majd később, több éven keresztül vállalta az önkormányzat, hogy a technikai szerkesztés a kecskeméti IRISZ Repró Stúdió KFTben, a nyomdai munka pedig a szintén kecskeméti Print 2000 Nyomda KFT-ben történjen. Most már jó pár éve az utánam következő időben némi kis kanyarral véglegesen az önkormányzat gondozásába került a lap és színesebb kiadásban. Megérdemli az odafigyelést. Az írott szöveg, a belső tartalom, a hasznos tudnivalók, a község hivatalos és más, belső életének híranyaga kezdetektől fogva megtalálta a maga íróját, és már ez is mutatta, hogy érdemes az üggyel komolyan is foglalkozni. Hovatovább ennek a kis községnek az írott/nyomtatott sajtója közkinccsé vált, fontos szerepet tudott betölteni a lakosság tájékoztatása céljából és azért is a Kulturális Örökség Minisztériuma a Kunszállási Híreket 1999 júliusában nyilvántartásba vette. Közben éveken át a tanévek idejében fontos melléklete volt a lapnak a SuliTükör, amelyben az iskolai élet eseményeiről a gyermekek írásai, rajzai adtak számot. E munkának Szabó László tanár úr volt a fő segítője, szervezője. Kérdésként vetődhet fel: miért is ártottam magam bele abba a munkába, amelyet mint újságírás nem is tanultam. Bár igaz, hogy a korábbi évtizedekben közelébe kerültem az egyik megyei lap helyi mellékletéhez, ahol több írásom megjelent. A tágabb nyilvánossággal való kapcsolat személyes igényként lappangott bennem. Ehhez szikraként pattant érdeklődési körömbe egy aprócska hír, 1975-ben a Kunszállásra jövetelem, az iskolába való kinevezésem után. A hírben rejlő helytörténeti, régmúlt időbeli kutatgatásokra az akkori években nem kerülhetett sor. Megőriztem magamnak, de nem felejtettem el az itt ledolgozott néhány évet követő 14 évnyi távollétem idejében sem. Az ez időbeli munkásévek a cibakházi iskolához kötöttek (sok szép esemény szervezésével együtt), a rendszerváltást követően pedig közéleti szereplőként három éven át a Cibaki Hírek c. helyi lap gondozását vállaltam többedmagammal nyugdíjazásomig. 18

19 a kunszállási hírek története Életem, sorsom alakulása visszakanyarított Kunszállásra őszén, és bő egy évvel később az előbb említett szikra zsarátba, majd parázsba kezd szökkenni. Aztán pedig az egymás követő/előző polgármesterek: Makány Ferenc és Badacsonyi József jó szándékú igyekezettel kérték és fogadták a helyi közéletbe való bekapcsolódásomat, munkámat segítették, támogatták a képviselő-testülettel együtt. A lehetőség tehát számomra adott volt, amely megnyugtató érzéssel töltött el, a híranyag összeállításába, megírásába örömmel vetettem magam. Az egyházközség részéről Fritz Péter plébános úrtól számíthattam támogatásra, ily módon a község lakosságának hitéleti gyakorlata is a látókörömbe tartozott. No, és a szikra? A parázs lángolni kezdett, amelynek fényében igyekeztem magam beleásni a község, az iskola múltjának kutatásába történelmi levéltárak és hivatalok, intézmények segítségével. A dokumentációkból összegyűjtött ismeretanyagot közérthető módon és nyelvezettel megírva juttattam el az Olvasóhoz a Kunszállási Híreken keresztül. Úgy véltem, hogy a múltbeli történések, a település előrehaladásának, fejlődésének ügye nem csak az adott emberi közösségnek, de az ő életüket, jövőjüket, sorsukat módosító, jobbító, alakító, kiemelkedő tudású személyeknek is fontos része. Ezért találhattam rá személyes kapcsolataim révén is olyan régmúltbeli személyekre, akiknek elhivatottsága, életművük teljessé tétele a jövő nemzedék számára is példaértékű, megbecsülendő, maradandó. Az ily módon összegyűjtött ismeretanyag jó néhány községi nyilvános rendezvény központi gondolatává válhatott. Ehhez pedig a forrásanyag birtokában a Kunszállási Hírek jelentette a helytörténelmi kultúra ünnepi alkalmainak közvetítő szerepét, amelyeket csaknem mindig a községen kívüli fontos és jeles személyiségek részvételével sikerült megszervezni, ami napjainkban is így zajlik. Tudom és biztonsággal állítom, hogy az írott sajtó közvetlen, eleven és élő kapcsolat a kiadó és az olvasó között. Létjogosultsága a fontosságán túl a küldetése, amely adott időben tartós hatással bír a lakosság körében, és amely Kunszállás község történetének szerves részeként tudatformáló, és kutatható dokumentum is. Szívesen és örömmel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy felidézzem a lap történetének alakulását, hogy ezzel is emlékezni lehessen a szeptemberben sorra kerülő II. Történelmi Kunszállás foglalás aktuális programjain belül a 105 éve született dr. Gyöngyösi Mátyás által összegyűjtött helytörténeti gyűjteménynek (amely hivatalosan 15 éve volt látogatható!), hogy véglegesen a gyűjtője újonnan átalakított egykori szülői házába kerüljön a reá és munkásságát megörökítő emléktáblával együtt, a 10 éve avatott Szent István szobor és a Millenniumi emlékmű telepítésére, ezek mellett pedig új színfoltként az 50 éve megnyílt új temetőben felállítandó kegyeleti lélekharang első megszólalására is. Köszönöm, hogy mindezt leírhattam. D dr. Berényi István 19

20 helytörténelmi totó KunIQm - (hely)történelmi totó Kérjük, hogy a helyes válaszok bekarikázása, illetve a gyakorlati feladatokat elvégzése, illetve igazolása után, dobja be e lapot az info pultnál található gyűjtődobozba! A helyes válaszokhoz segítség a K-UNikum újság cikkeiben található! A helyes megfejtők között három darab értékes könyvjutalmat sorsolunk ki, melyet a rendezvényt követően postai úton juttatunk el a szerencsés nyerteseknek! A megfejtéseket a oldalon a nyertesek nevével együtt közzé tesszük! Megfejtő neve:. Lakcíme:. KÉRDÉSEK: 1. Mikor született a Helytörténeti Gyűjtemény névadója, dr. Gyöngyösi Mátyás? a) május 20. b) május 21. c) május Melyik községnevet nem képviselő-testületi tag javasolta? a) Kiskunszállás b) Jászkunszállás c) Majsaszállás 3. Melyik évben vált önállóvá Majsajakabszállás község? a) 1931-ben b) 1948-ban c) 1945-ben 4. Mikor nyílt meg a Kunszálláson a régi és az új temető? a) 1904-ben és 1960-ban b) 1854-ben és 1960-ban c) 1775-ben és 1945-ben 5. Melyik királyunk és mikor telepítette be végleg a kunokat az országba? a) III. Béla 1239-ben b) IV. Béla 1246-ban c) IV (Kun) László 1290-ben 6. Melyik településhez tartozott közigazgatásilag önállóvá válásáig Majsajakabszállás? a) Kiskunfélegyháza b) Jakabszállás c) Kiskunmajsa 7. Az 1896-os templomépítés során melyik egyházi személy volt az adománygyűjtés és az építkezés fő szervezője? a) Gampel Béla b) Radnai Pál c) Lehosith Kajetán 8. Múzeumi kutatómunka- keresse meg a Helytörténeti Gyűjtemény fotói között a helyes választ! Ki alapította Majsajakabszállás első önkéntes tűzoltó egyletét? a) dr. Gyöngyösi Mátyás b) id. Ágoston László c) ifj. Ágoston László 9. Rovásírás: Írja le ide a Kunszállás községnevet rovásírással! Segítséget a rendezvény lógójában és a rovásírásos helységnévtábla készítésénél találhat! 10. Próbálja ki az íjászatot! Három lövés után kérjen igazoló bélyegzőt ide: pecsét helye

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ Vámosgálfalva Önkormányzata tisztelettel meghívja a Vámos Települések Szövetségének tag önkormányzatait és minden kedves érdeklődőt a 2010. június 4 6 án megrendezésre kerülő Vámos Települések

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5.

MEGHÍVÓ. Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5. MEGHÍVÓ Dunavarsányi Napok 2011. június 2-5. 2011. június 2. csütörtök 18.00 óra A Dunavarsányi Napok rendezvénysorozat nyitóünnepsége, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Év végi Hangversenye

Részletesebben

Célkitűzéseink. Programtervezet KÖZÖS ÉGBOLT ALATT MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK II. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA. 2015. szeptember 4-5.

Célkitűzéseink. Programtervezet KÖZÖS ÉGBOLT ALATT MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK II. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA. 2015. szeptember 4-5. KÖZÖS ÉGBOLT ALATT MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK II. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA 2015. szeptember 4-5. www.nemzetisegitalalkozo.eu élkitűzéseink Nemzetiségeinknek évszázadokon keresztül megőrzött kulturális, gasztronómiai

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről.

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. 1 Jegyzőkönyv Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. Ülés helye: Jelen vannak: Városháza Tanácskozóterme Sásd, Dózsa

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. július 28-án 18,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 152-22/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről.

Jegyzőkönyv. Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről. 1 Jegyzőkönyv Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének nyilvános, rendkívüli üléséről. Időpont: 2010. május 26. Helyszín: Községi Önkormányzat székhelye, 8044 Kincsesbánya, Kincsesi u.

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 1. napján megtartott rendkívüli -testületi üléséről Hozott döntések: Határozat száma 18/2014.(IV.01.) önkormányzati határozat 19/2014.(IV.01.)

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v KUNSZÁLLÁS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10.. sz.. jjegyzőkönyve 2013.. VI.. 27-én megtartott rendkíívüllii nyííllt üllésérőll J e g y z ő k ö n y v Készült a Kunszállás Község Önkormányzata

Részletesebben

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének j e g y z ő k ö ny v e 42/2008. sz. Képviselő-testületi határozat: Jegyzőkönyv hitelesítők elfogadása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzatának Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselő-testületének 2002. július 11-én megtartott rendkívüli üléséről 1 Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jegyzőkönyv Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jelen vannak: Radó Béla polgármester Balogh András képviselő Csatlós Csaba képviselő

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 6/2013. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2013. július 23-án megtartott üléséről Határozatok száma: 31-34. TARTALOMJEGYZÉK 31/2013.(VII.23.)

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Rendezvénynaptár 2015.

Rendezvénynaptár 2015. Rendezvénynaptár 2015. Hónap Nap Időpont Program Helyszín Szervező Január 18. 15 00 Magyar Kultúra Napja Művelődési Ház Művelődési Ház 30. közgyűlése Művelődési Ház Február 13. Tűzoltó közgyűlés Művelődési

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve 59/2015. sz. képviselő-testületi határozat: Napirendi pontok elfogadása

Részletesebben

JAVASLAT a 2012. évi városi imázsra vonatkozó költségvetési keret felosztására

JAVASLAT a 2012. évi városi imázsra vonatkozó költségvetési keret felosztására JAVASLAT a 2012. évi városi imázsra vonatkozó költségvetési keret felosztására Ózd, 2012. március 22. Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG 2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 33/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete DÍSZPOLGÁRI CÍM ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSA RENDJÉRŐL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 33/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete DÍSZPOLGÁRI CÍM ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSA RENDJÉRŐL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete DÍSZPOLGÁRI CÍM ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS ADOMÁNYOZÁSA RENDJÉRŐL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2007.(XI.

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem

III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem III. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem 2007. június 29 július 1. Tisztelt Hölgyem / Uram! 2007. június 29 - július 1. közt, immár harmadik alkalommal, a Zele törzs és az

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Zalaszentgyörgy község Önkormányzati Képviselőtestületének 5./2006. (V.03.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete

Részletesebben

FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL

FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL FONYÓDI HARCSAFESZTIVÁL 2013. szeptember 6 8. Gasztronómiai és Kulturális Rendezvény 2013. szeptember 06. péntek Helyszín: Kikötő, Szabadtéri színpad 20:00 Románia Magyarország Világbajnoki selejtező mérkőzés

Részletesebben

Maroslele Község Polgármesterétől

Maroslele Község Polgármesterétől Maroslele Község Polgármesterétől 6921 Maroslele, Szabadság tér 1. Tel/Fax: 62/256 033 E-mail: marosleleph@vnet.hu Maroslele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Maroslele Tárgy: Polgármesteri tájékoztató

Részletesebben

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS

Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS Révfülöpi Nyár 2008. JÚNIUS 2008. június 14. szombat 18 óra RAFFAY BÉLA szobrászművész kiállításának megnyitója a Tóparti Galériában (Révfülöp, Halász utca 6.). A kiállítást megnyitja: Kancsal Károly,

Részletesebben

XII. Őrségi Tökfesztivál

XII. Őrségi Tökfesztivál XII. Őrségi Tökfesztivál 2015. szeptember 25-27. Szeptember 25. (péntek) Őriszentpéter 10 00 Töktermesztői konferencia Helyszín: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Siskaszer 26/A Nagyrákos 18 00 Egyszer

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Képviselő-testületeinek 2015. szeptember 7.-én 17 órai kezdettel Segesd községben, a Segesd-Taranyi IV. Béla Király Általános Iskola

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Molnár György igazgató

Jegyzőkönyv. Molnár György igazgató Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2014. december 1-én 10.30-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket.

Jegyzőkönyv. Bordás Géza elnök köszönti a meghívott vendégeket, a megyei önkormányzat munkatársait és a képviselőket. Jegyzőkönyv Készült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cigány Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat 2008. július 3-i ülésén, melyre a Megyeháza Rákóczi termében került sor. Jelen vannak: A testület tagjai

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2011. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről 2 Hosszúhetény

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására

J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására J A V A S L A T a 2013. évi városi imázs költségvetési keret felosztására Ózd, 2013. március 28. Előterjesztő: Városimázsért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Tanácsnok Oktatási, Kulturális és Sport

Részletesebben

VÁROSÜNNEP Rudabánya

VÁROSÜNNEP Rudabánya VÁROSÜNNEP Rudabánya Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása 10. évfordulójának jegyében Programok III. Ásványgyűjtő Fesztivál, Rudabánya 2014. szeptember 5. VII. Városnap, Rudabánya 2014. szeptember

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Napirendi javaslat... 532. I. napirend Rendkívüli önkormányzati támogatás pályázat benyújtása... 533. II. napirend Indítványok, egyebek...

Napirendi javaslat... 532. I. napirend Rendkívüli önkormányzati támogatás pályázat benyújtása... 533. II. napirend Indítványok, egyebek... 530 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2015. július 21-én 17,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről készült J E G Y Z Ő K Ö N Y V E A Képviselő-testület döntései Rendelet 11/2015.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 1949-1/2014. JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! S O M O G Y M E G Y E I Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és aktuális programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi kalendárium 2011.április 16. Februárban útjára indítottunk

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata képviselő testülete 2013.július 03. napján megtartott rendkívüli ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata képviselő testülete 2013.július 03. napján megtartott rendkívüli ülésén. Szakáld Közésg Önkormányzata Képviselő testülete 3596 Szakáld, Aradi u. 4 Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata képviselő testülete 2013.július 03. napján megtartott rendkívüli ülésén. Jelen

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2013. január 16-án 15,00 órakor Apc községi Önkormányzat rendkívüli képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: 2013. január 16-án 15,00 órakor Apc községi Önkormányzat rendkívüli képviselő-testületi üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013. január 16-án 15,00 órakor Apc községi Önkormányzat rendkívüli képviselő-testületi üléséről. Jelen vannak: jelenléti ív alapján Napirend: 1. Fogorvos kérelme 2. Konyha

Részletesebben

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19.

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. időpont Szolnoki Művésztelep (kemence) Szolnoki Művésztelep (színpad) Kossuth-tér 7.00 Kemence felfűtése 9.00 Magyarok vásárának kezdete,

Részletesebben

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014.

Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. Csetény Község Önkormányzat Képviselőtestülete 8417 Csetény, Rákóczi u. 30. Ikt.sz.: /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2014. február 5-én 19 órakor kezdődő Csetény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

8181 Berhida, Kossuth u. 18. 06/88/455-400 email: kulturhaz@berhida.hu

8181 Berhida, Kossuth u. 18. 06/88/455-400 email: kulturhaz@berhida.hu 8181 Berhida, Kossuth u. 18. 06/88/455-400 email: kulturhaz@berhida.hu Tisztelt Képviselő-testület! Idén 21. alkalommal rendezzük meg a Városnapokat szeptember 13. és 15. között, ahol a legkülönfélébb

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 9/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 9-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 29.-én, a Községházán 17 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen vannak: Pusztai László polgármester,

Részletesebben

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország 2013. július 12-14. Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország egyik legnagyobb nyári szabadtéri történelmi fesztiválját, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A 3

Részletesebben

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV

Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu JEGYZŐKÖNYV Román Nemzetiségi Önkormányzat 5665 Pusztaottlaka Felszabadulás 10. Tel. / Fax: 68/428-000 E-mail: ottlaka@freemail.hu Iktatószám: 76-6/2014./Önk. JEGYZŐKÖNYV Készült: Pusztaottlaka Román Nemzetiségi Önkormányzat

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Települési Rendezvény Naptár 2009.

Települési Rendezvény Naptár 2009. Települési Rendezvény Naptár Időpont Rendezvény megnevezése A rendezvény helyszíne február 14. február 21. március 15. 18 órakor március 21. április 4. 10 órától Iskolai farsangi bál A rendezvényszervező

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város 2015.évi Közművelődi Rendezvénytervének elfogadásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár Város 2015. évi rendezvénynaptára Előterjesztő:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester

M E G H Í V Ó. 2.) A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Horváth Zoltán polgármester Magyarszentmiklós község Polgármestere M E G H Í V Ó Tisztelettel értesítem, hogy a Települési Képviselők ülését 2009. július 29-én (szerdán) 18,00 órára összehívom. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali

Részletesebben

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 7-én megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen.

Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 7-én megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: a Marcali Városi Önkormányzat nagytermében 2015. július 7-én megtartott soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülésen. Helyszín: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal (8700

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. július 16-án (szerda) 17:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2014. július 16. Határozat:

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 14-én Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartott rendkívüli nyílt üléséről Jelen voltak:

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11.

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11. 2010. NOVEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK) 15.00-17.00 Nemcsak a húszéveseké a világ! Örökifjak bálja zenél a Seres Duó zártkörû rendezvény helyszín: Aranytíz, Lovagterem, 18.00 Reitter Ferenc Díjátadó Ünnepség A

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK JEGYZŐKÖNYV Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás 2013. augusztus 12-én megtartott nyilvános, alakuló üléséről Szám: 1395/2013/ANA. 1/2013. (VIII.12.) határozat Társulási Tanács elnökének megválasztásáról

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 2-án 18,30 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 2-án 18,30 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-915, Fax: 74/595-910 1. sz. példány Szám: 179-9/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Fertőd Város Képviselő-testülete

Fertőd Város Képviselő-testülete Fertőd Város Képviselő-testülete 37/2012. SZÁMÚ J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2012. november 30. napján megtartott R E N D K Í V Ü L I K É P V I S E L Ő T E S T Ü L E T I Ü L É S É R Ő L Készült: 3 példányban

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. A kitelepítési emlékművel kapcsolatos kérdésekről

Város Polgármestere. Előterjesztés. A kitelepítési emlékművel kapcsolatos kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A kitelepítési emlékművel

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

XI. Őrségi Tökfesztivál

XI. Őrségi Tökfesztivál XI. Őrségi Tökfesztivál 2014. szeptember 26-28. Szeptember 26. (péntek) Őriszentpéter 10 00 Fókuszban a töktermesztés, konferencia Helyszín: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Siskaszer 26/A Nagyrákos 18

Részletesebben

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja ek 2011-ben Mezőszilas községben időpontja címe/elnevezése tervezett programja helyszíne szervezője/felelőse 2011. február 25. 9 órától 12 óráig Óvoda nyitogató A leendő ovisok fogadása az óvodában, ismerkedés

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben