ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA"

Átírás

1 ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Dél-Kapuja AQUAPROFIT RT. Budapest AUGUSZTUS 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI A PROJEKT FÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA A Sárvíz Kistérség Aba bemutatása A fejlesztés közvetlen helyszínének bemutatása DÉL-KAPUJA: A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA DÉL-KAPUJA ÓFALU Az Ófalu projektjének ismertetése A létrejövő kapacitások bemutatása DÉL-KAPUJA TERMÁLFÜRDŐ A Termálfürdő projektjének ismertetése A létrejövő kapacitások bemutatása DÉL-KAPUJA ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK Dél-Kapuja Emlékhely Sárvíz Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum Galambász Centrum Solymász-Agarász Vadásztanya Lovasudvar Őshonos Állatok Karámja DÉL-KAPUJA KAPCSOLÓDÓ EGYÉB PROJEKTEK Sudár Napkeleti Ménes Nomád-Lovasfalu Borünnep Tere Maskarás Céh Sárvíz-völgye Erdei Iskola Szálláshelyek kialakítása Tórendszer

3 4. MARKETINGTERV A CÉLKÖZÖNSÉG BEMUTATÁSA A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA VERSENYTÁRS-ANALÍZIS ÉRTÉKESÍTÉSI TERV Termék Árpolitika Értékesítési csatornák Kommunikáció Emberi erőforrás Tárgyi feltételek Folyamat PÉNZÜGYI VONATKOZÁSOK DÉL-KAPUJA ÓFALU DÉL-KAPUJA TERMÁLFÜRDŐ DÉL-KAPUJA ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 3

4 1. ELŐZMÉNYEK Aba község vezetősége és a tenni akaró lakosok által a település fejlesztése, fenntartható fejlődése került a középpontba. Olyan elképzelések láttak napvilágot, melyek mellett senki sem mehet el anélkül, hogy ne csodálkozzon rájuk. Ez, a Székesfehérvár mellett, a Sárvíz völgyében található, az utóbbi években igencsak fejlődésnek induló település olyan programhalmaz összeállításán, intézményesítésén munkálkodik, amely talán egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Aba nagyközség fejlesztési elképzelései egymással összhangban lévő, átgondolt tervek egysége, amely elképzelések megvalósításával a település jelentős fejlődésen mehet át az elkövetkező években. A meglévő elképzelések érintik a vonalas infrastruktúra további fejlesztését, a településkép és az itt élők életminőségének javítását, a település lakosságmegtartó erejének növelését. A településkép-javító elképzelések mellett a legjelentősebb fejlesztés az a már említett komplex programkínálatot eredményező projekthalmaz, amely különböző, egymást kiegészítő, egymással összhangban lévő elemek összegyúrásából keletkezik. Ez a projekthalmaz a Dél-Kapuja elnevezést kapta, s alapjaiban változtatja meg a település turisztikai és gazdasági lehetőségeit. A Dél-Kapuja projekt a tervezett termálfürdő mellett természetesen a térség és a település turisztikai kínálatának továbbra is meghatározó elemeire, a meglévő természeti értékekre épített vonzerőkre (természetjárás, horgászat, vadászat stb.) épít, amelyek az Ófalu projekttel és egyéb, a helyi hagyományokra és mesterségekre is építő témapark szolgáltatásaival kiegészülve a település számára európai minőségű, valóban méltányos fejlődési lehetőséget kínálnak. Ennek megvalósulása során a gazdasági fejlődés nem a természeti, kulturális értékek rovására, éppen ellenkezőleg, azok megőrzését célozva indul meg. A program életképességének egyik záloga a komplexitásában rejlő kuriozitás, hiszen a programelemek külön-külön megtalálhatók az ország egyes részeiben, egymást szolgálva és 4

5 erősítve azonban sehol sem. Emberközpontú, élhető és élő rendszer létrehozása a cél. A Dél- Kapuja projekt nemcsak a turizmusban oly fontos változatosságot és ezzel a hosszabb szabadidő eltöltést teszi lehetővé, hanem a különböző projektelemek segítségével a megcélzott közönség környezettudatosságát, természethez való viszonyát erősíti, felvállalva egy oktató és ismeretterjesztő feladatot is. Az abai településfejlesztési elképzelések azon a világos filozófián alapulnak, hogy a fejlődésnek harmóniában kell lennie a különleges természeti értékekkel, gondoskodni kell a meglévő részben elfelejtett kulturális értékekről (falu-építészet, helyi kézműves kultúra, népi hagyományok), és mindezekhez illeszteni kell egy egészségtudatos szemléletet az ide kapcsolódó turisztikai fejlesztésekkel. Ezek mellett a szükséges infrastrukturális és településkép-javító programok megvalósításával megteremtődik a lehetősége annak is, hogy az évtized végére (a programok beindulása után) Aba modern, európai kisvárossá fejlődjön. 5

6 2. A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE 2.1. A magyarországi turizmus lehetőségei Magyarország az elmúlt években, legerősebben pedig között a nemzetközi trendeket is szem előtt tartva nagyot lépett előre az egészségturizmus területén. A hazai termálvízkincsre alapozva megkezdődött a működő, nemzetközileg is ismert fürdők modernizálása, valamint új fürdők építése is megvalósult. Elindult egy turizmusfejlesztési folyamat, melynek ideiglenesen útját sikerült állni azzal, hogy az ilyen jellegű hazai támogatások megszűntek, illetve az Európai Uniós támogatások prioritásai között nem szerepelnek ezek a beruházások. A turisztikai erők által folytatott lobby-tevékenységnek köszönhetően a 2007-től kiírásra kerülő új 7 éves ciklusban a Nemzeti Fejlesztési Terv talán már prioritásként jelöli meg a turisztikai, azon belül is az egészségturisztikai fejlesztéseket, melyek új lendületet adhatnak a hazai idegenforgalom mellett a gazdaságnak is. Az egészségturizmus a turizmusnak az a területe, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása (fitness-wellness) vagy visszaszerzése (gyógyturizmus). A természet kincseinek gyógyászati célokra, egészségmegőrzésre való felhasználása hosszú múltra tekint vissza, hiszen a gyógyvizek erejét már Hippokratész is felismerte. Az egészségturizmus Magyarország számára nagy lehetőségeket rejt. Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy regisztrált hévízkút található összesen 300 településen, tehát hazánknak az egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még 6

7 mindig szerénynek mondható, hiszen az országban kevéssel több, mint félszáz gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 36 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra alapuló előrejelzések egyértelműen azt prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez, az egészséghez kötődő előnyöket. Az egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Ez a kialakuló új értékrend már a magyar társadalmat is elérte. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.) Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti. Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak. Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is. Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az 1.számú táblázat szemléltet. 7

8 1.számú táblázat Gyógyszállók száma Szoba Férőhely Külföldi Vendégszám Belföldi összes Vendégéjszakák száma Külföldi Belföldi összes Szállodai bevételek (eft) Szoba kihasználtság (%) ,7 Index 169,2 180,2 182,1 149,6 232,4 175,1 129,5 273,6 159,7 138,4 94, ,4 Index 104,5 92,7 100,4 100,2 92,7 97,1 100,5 90,6 96,9 95,7 102, ,0 Index 191,3 147,1 146,3 118,9 145,9 129,40 145,8 147,7 146,3 131,1 97, ,7 Index 109,1 107,9 107,5 101,8 106,9 104,1 100,4 104,7 101,8 104,9 93,0 A következő felsorolásban összefoglalva ismertetjük a nemzetközi turizmus hazánkra is jellemző trendjeit: A turizmusban a turisztikai termékek alapját jelentő vonzerők megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal, a minőség és a hitelesség. A turisták árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet, a klíma és természetesen a szállásköltségek. Egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen. Hazánkban jelentősen nő a belföldi turizmus aránya. Az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik. Leggyakoribb közlekedési eszköz változatlanul a gépkocsi, bár a légi közlekedés szerepe is újra erősödik, köszönhetően az alacsony repülőjegy-áraknak. A vasúti közlekedés reneszánszát éli. A szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ. 8

9 Nő az all inclusive ajánlatok népszerűsége, a maximális élmény minimális idő alatt elve érvényesül. A turisztikai termékek közül a kulturális és kalandturizmus, ökoturizmus, tematikus parkok és élményfürdők, wellness és hobbyturizmus, hivatásturizmus és incentive turizmus iránti kereslet fokozódik. Növekszik az egyéni utak aránya, mérséklődik a csoportos utak iránti kereslet. Csökken az együtt utazó csoportok köztük a családok mérete, ami elősegíti a rugalmasságot. A hagyományos családmodell felborulása következtében többféle családtípus alakult ki (csonka család, elvált szülők hétvégi család, stb.). A számukra kínált, hozzájuk igazított ajánlatok, családi csomagok minél nagyobb arányú megjelenése várható. A speciális utak köztük a gyógyturizmus is noha jelenleg csupán kisebb részarányt képviselnek, a jövőben növelni fogják részarányukat. Egyre fontosabbá válik a piacszegmentálás: az egyes szegmensek igényeit konkrétan kell meghatározni, hogy az azokat kielégítő termékek fejlesztése, majd értékesítési csatornák kiválasztása a lehető legoptimálisabb eredményt hozza. Az Internet elterjedése idősebbek körében is egyre jellemzőbb, az ezen keresztüli kapcsolatteremtés és tartás, valamint értékesítés jelentősége növekedni fog A magyarországi turizmus jellemzői, eredményei A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben 2,9 millió külföldi vendég 9,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amely az előző évihez képest közel 4, illetve 5 százalékos visszaesést jelent. Az európaiak utazási kedve főleg az elhúzódó gazdasági dekonjunktúra miatt esett vissza, ami éppen a turizmus szempontjából meghatározó Németországot érintette legsúlyosabban. Kevesebb éjszakát töltöttek Magyarországon a német, az osztrák és a holland vendégek, ami igen érzékenyen érintette a hazai piacot, hiszen az említett ország-csoport az összes külföldi vendégéjszakák közel felét adja. Nőtt a hazánkba látogató amerikai, francia és svéd vendégek száma, kedvezően alakult az olasz, a belga, a cseh, a dán és a spanyol vendégforgalom is. Tartósnak mutatkozik az ír, az 9

10 orosz, a román és az ukrán forgalomnövekedés. Ezek a kedvező változások azonban még nem voltak képesek ellensúlyozni a legnagyobb küldő-országok tekintetében tapasztalható csökkenést. Az elmúlt évben hazánkban is folytatódott a már korábban megkezdődött fogyasztói szokások átalakulása. A csökkenő nemzetközi forgalom ellensúlyozására világszerte emelkedik a belföldi turizmus jelentősége, a nehéz gazdasági helyzet miatt a vállalatok csökkentik utazási kiadásaikat, ami az üzleti turizmusban érintett magas kategóriájú szolgáltatásokat negatívan érinti. A hazai piacon is megjelentek és egyre népszerűbbekké válnak az olcsó, úgynevezett fapados repülőjáratok, amelyek szintén a költségkímélő utazások iránti kereslet növekedését használják ki. A turisztikai szolgáltatások árai világszerte csökkentek, ami a hazai piacon is éreztette hatását. Magyarországon elsősorban a magasabb kategóriájú szállodák körében éleződött ki az árverseny, nemcsak kategórián belül, de az egyes kategóriák között is. A fokozott árverseny kialakulásához hozzájárult, hogy Budapesten ugrásszerűen megnőtt a szobakapacitás, ugyanakkor a világturizmus kedvezőtlen körülményei miatt nem növekedett a kereslet. A letört árak következményeként évekre visszaeshet a vállalkozások jövedelmezősége, hiszen a magasabb árakhoz való visszatérés akkor is nagyon nehéz, ha a kereslet közben növekedésnek indul. Fontos megjegyezni, hogy az árak csökkenésében leginkább érintett 4 és 5*-os szállodák, az összes kereskedelmi szálláshely szállásdíj-bevételeinek mintegy felét adják. Az igen kedvező év végi adatok ellenére a 2003-as év egészét vizsgálva megállapítható, hogy a hazai kereskedelmi szálláshelyek összességében az egy évvel korábbival közel megegyező számú vendéget, illetve 1,6 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi 10

11 forgalmat vizsgálva kedvezőbb képet kapunk, ugyanis a kereskedelmi szálláshelyeken ban mintegy 3,22 millió belföldi vendég 8,2 millió vendégéjszakát töltött, amely közel 4, illetve 3 százalékkal magasabb az előző évinél ban a Határőrség adatai szerint az előző évhez képest 1 százalékkal kevesebb, 31,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak Az Európai Unió országaiból 4 százalékkal több külföldi állampolgár érkezett Magyarországra, míg 10 százalékkal több honfitársunk látogatott külföldre. A KSH szállodai mutatószámait tartalmazó jelentés alapján az elmúlt év égészét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont szállodák összességében bruttó szobaárak tekintetében az év 12 hónapjának felében (január, június, július, október, november, december) meghaladták az előző év megfelelő időszakának teljesítményét, még a másik 6 hónap során bevételük elmaradt a korábbi évhez képest. A vendégéjszakák számának alakulását illetően valamivel kedvezőbb az összesített kép: bár február, március, valamint május és június során alulmúlták, míg a többiben elérték, illetve meghaladták az előző év megfelelő adatait. A bruttó szobaár bevételek alakulásának szempontjából egyedül a vidéki 3*-os házak tudták az év minden hónapjában meghaladni az előző évi forgalmukat, s március kivételével ugyanez elmondható a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodákról. Ezzel szemben a budapesti 3-, 4- és 5 csillagos szállodák az év 12 hónapjából rendre 7, 9, illetve 8 hónapon keresztül jelentős visszaesést regisztrálhattak az előző évi, szobaárbevételéből származó forgalmukhoz képest. Az éves foglaltsági adatok áttekintése alapján elmondható, hogy a budapesti 3*-os szállodáknál szeptemberében mért 81,4 százalékos foglaltság tekinthető az év pozitív rekordjának, míg az ugyancsak budapesti 4*- os házaknál tavaly januárban mért 29 százalékos töltés számít a negatív csúcsnak. Az év során a legkiegyenlítettebb-, s a legkisebb ingadozást mutató töltést a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodák érték el, míg a hektikusan változó kapacitáskihasználtság leginkább a budapesti 3- és 4*-os szállodákra volt jellemző. A szállodák átlagosan 44 százalékos szobakihasználtsággal működtek 2003-ban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a 2002-ben mért értéknél. Ezen belül a négy-ötcsillagos házak 55 százalékos, a gyógy-szállodák 58 százalékos szobafoglaltságot mértek. 11

12 Az MNB adatai alapján a kevéssel több, mint 3 milliárd eurós turizmusból származó éves devizabevétel 12 százalékkal ugyan elmaradt a 2002-es évitől, de a tavalyi év egészében a turizmus továbbra is nettó befizetője az államháztartásnak. Az 1,24 milliárd eurós egyenleg a külkereskedelmi mérleg hiányának 37 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiányának 27 százalékát fedezte. Az ágazatra számított infláció 9 százalékos volt végén kereskedelmi szálláshelyet tartottak nyilván az országban, amely szobakapacitással, mintegy 158 ezer turista számára nyújthat szállást. A kereskedelmi szálláshelyek mintegy 26 százaléka szálloda formában működik, amelyeknek közel 13 százalékát teszik ki a 4 és 5*-os szálláshelyek. A kereskedelmi szálláshelyeket a vendégek 60 százaléka rekreációs céllal kereste fel, míg 23 százalékuk üzleti célt jelölt meg tartózkodása indokaként. A vendégek 12 százaléka konferencia résztvevője volt, míg 5 százalékuk az egészségturizmust részesítette előnyben év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző év azonos időszakához képest megélénkült. A szállodák szobakihasználtsága javult, s a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele is jelentősen emelkedett egy év alatt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező 993 ezer külföldi vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el, ami azt jelenti, hogy a vendégek száma 13, az éjszakák száma 9 %-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A külföldiek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt, itt regisztrálták az összes külföldi vendégéjszaka 86 %-át, mely 11 %-os bővülést jelent. Az egyes szállodai kategóriákon belül eltérő tendenciák figyelhetők meg: az ötcsillagos egységekben mintegy 30 %-kal, a négy-, illetve háromcsillagos szállodákban 15, illetve 6 %- kal bővült a külföldi vendégforgalom (az egy-, kétcsillagos egységekben %-kal csökkentek ugyanezen adatok). Az Európai Unió egyes országainak (pl. Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország) állampolgárai jelentősen több éjszakát töltöttek el, míg az uniós forgalom több mint felét kitevő német és osztrák vendégek éjszakáinak száma 4, illetve 2 %-kal csökkent. Az Ázsiából érkező vendégek kétharmadával, az amerikai földrészről érkezők közel negyedével több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken a közel 1,1 millió belföldi vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el, mely adatok megegyeztek a 2003 azonos időszakában mért 12

13 értékekkel. A belföldi szálláskereslet a külföldinél kevésbé koncentrálódott a szállodákra, ebben a szállástípusban a belföldi éjszakák 63 %-a jelentkezett. A vendégforgalom a vendégéjszakák száma alapján a szállodákban 5, a panziókban 1 %-kal bővült, a többi szállástípusban csökkent, illetve a kempingekben megegyezett az előző év azonos időszakának forgalmával. Ez a belföldi forgalom kismértékű eltolódását jelzi a magasabb minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek felé január-májusban a szállodák átlagosan 41 %-os szobakihasználtsággal működtek, ami az előző év azonos időszakában mért átlagos szobafoglaltságnál 3 százalékponttal magasabb. Ezen időszakban a kereskedelmi szálláshelyek több mint 63 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 17 %-os növekedést jelez. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat együttes fogyasztói ár-indexe január-májusban 11 %-os növekedést mutat májusában 53 gyógyszálloda több mint 14 ezer férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A vizsgált időszakban a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma 17, ezen belül a belföldi forgalom 34 %-kal emelkedett. Kapacitáskihasználtságuk (56 %) lényegesen meghaladta a szállodák átlagos kihasználtságát. 13

14 2.3. A projekt földrajzi környezetének bemutatása A Sárvíz Kistérség Fejér megye középső és déli részét észak-dél irányban átszelő Sárvíz völgye a Sárvíz (Nádor csatorna) és Malom csatorna mentén elhelyezkedő természetvédelmi területekkel érintett kistáj. A két védett terület a Rétszilasihalastavak Természetvedelmi Terület, mely 1997 óta a ramsari madárvédelmi egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes területeinek jegyzékében is szerepel, és a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet. A terület a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójának része. A zöld folyosó a Dunavölgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öreg tavon, Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárreten, a Velencei-tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvízvölgyében található természetes vízállasokon és a mesterséges tavak fűzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik. A különleges természeti adottságok, domborzati és vízrajzi viszonyok a Kárpátmedence geomorfológiai fejlődésének következményei. A térség legnagyobb értéke gazdag madárvilága, de emellett számtalan védett növényi ritkasággal is elkápráztatja az idelátogatókat. A táj képéhez szorosan hozzátartoznak a csatornák mentén kialakított, halastavakat körülvevő, összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek, mocsarak. Az utóbbi évek vadgazdálkodásának következtében ismét elszaporodtak a vadon élő állatok A terület tájképi megóvása mellett a kistáj települései jelentős hangsúlyt helyeznek a természeti és folklorisztikus értékek bemutatására. A Sárvíz Kistérség Fejér megye közepén helyezkedik el, s a Mezőföld tíz községe alkotja: Aba, Cece, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Seregélyes, Soponya és Tác 14

15 szövetségével jött létre. Ezek a települések akkor valójában három statisztikai kistérséghez, a székesfehérvári, a sárbogárdi, és az enyingi kistérséghez tartoztak január 1-től jött létre Abai Kistérség néven a fenti települések részvételével egy új statisztikai kistérség. Ehhez a földrajzi határvonalak összefüggésének hiánya miatt nem csatlakozhatott Sáregres és Cece, azonban ekkor csatlakozott Sárosd. A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (közel fős) községében megindult nagy hatású, tudatos közösségszervező településpolitika biztatásával létrejött kezdeményezésen alapult től a Sárvíz Kistérség településein működő egyesületek ismerkedni kezdtek egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett től a négyek (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai megkötötték a kistérség első szerződéseit, melyekben elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintő területeken való szoros együttműködésre. Az első Sárvíz szerződés még csak a kulturális kapcsolatok bővítéséről szólt, a második Sárvíz szerződéssel a települések előre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttműködéseket támogató politikájára. A kistérség 2003-ra tíz tagúvá bővült, eleddig utolsóként Cece és Seregélyes csatlakozott ben aztán megvalósult a statisztikai kistérséggé válás célkitűzése, azonban a már felvázolt okok folytán a Sárvíz Kistérség továbbra is funkcionális programtérségként működik. A megvalósult közös tervekből a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány: Kialakult a helyi iskolákat kiegészítő, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó művészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. 15

16 A civil szervezetek és alapítványok száma ugrásszerűen megnövekedett (településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). A gazdasági eszközök megosztásával közös vízbázisok épültek, illetve szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötő utak létesültek Aba-Bodakajtor, Aba-Soponya és Soponya-Kisláng között. A szerződésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum-periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz-menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának a helyi autonóm közösségekből kiinduló spontán önszerveződésének támogatására ben a Sárvíz települési szerveződés túllépett a szerződéses együttműködés keretein. A települések önálló önkormányzati területfejlesztési társulást, tanácsot hoztak létre, mely minden korábbinál átfogóbb és összehangoltabb együttműködést eredményezett ban a települések közösen létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulás munkaszervezetét, hasonló nevű közhasznú társaság (Kht.) formájában. Ennek legfontosabb feladatai: kistérségi fejlesztési és operatív programok kidolgozása és utógondozása, források feltárása és bevonása a kistérségi programok megvalósításába, kistérségi információs hálózat létrehozása és karbantartása A Fejér megye kistérségeit megjelenítő képen jól látható, hogy a Sárvíz Kistérség létrejötte jelentősen megváltoztatja azt a képet, mely a régi járási rendszer átöröklött viszonyait tükrözi. Székesfehérvár kistérsége, mely jóval nagyobb a megye más kistérségeinél, szétszakadása természetes folyamat. A megyei jogú város felfelé húzza a kistérség statisztikai mutatóit, miatta a kistérség nem számít elmaradottnak. A valóságban a déli területek településeivel kezdődik az ország legnagyobb belső perifériája. Ezek a települések csak együttesen oldhatják meg problémáikat. Az önálló statisztikai kistérség státuszának elnyerésével teljessé válik az elmúlt évtizedek felülről vezérelt fejlesztési mintáitól való elszakadás ez európai uniós fejlődési modellek felé. 16

17 Aba bemutatása Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség lelket számlál, területe hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A nagyközség közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. A lakosság fő, megoszlása: nő és férfi. Az aktív korú népesség fő, ennek 52,3 %-a férfi és 47,7 %-a nő. A gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. A munkanélküliségi ráta 5,8 %, mely a megyei átlagtól (4,92 %) elmarad, az országos átlagnál (6 %) azonban jobbnak mondható. A közműellátottság terén Aba helyzete egyetlen szempontból hiányos, a szennyvízelvezetés még nem megoldott, azonban a nagyközség vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy különféle pályázatok segítségével megoldódjon ezen lemaradás problémája. Az összes háztartás száma db. A villanyhálózat 100 %-os bevezetettséggel rendelkezik, hasonlóan a szemétszállításba bekapcsolt háztartásokhoz, míg a vízellátás a lakások 95 %-ában (1.455 db) megoldott. A gázbekötés 967 (63 %), a telefon 981 háztartásban (64 %) található meg. Története A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, atyát, őst jelent. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben magyar lakosokkal újratelepült ben a felső-, 17

18 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. A megyei közgyűlés a szolgabírón keresztül felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. A katolikusok száma kevesebb volt ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. Egy évi jelentés a templomról azt írja, hogy messze földről jönnek megcsodálni. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre minden pillanatban tartsák készen. Az évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Egy évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári gőzkocsi és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán őszén, tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete ban a nagyközségnek lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája. 18

19 1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a 48-as és 56-os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a,,kakas dombon, Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a,,sárvízen átívelő híd. Közlekedési és általános infrastruktúra Aba a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között. Autóval minden irányból jól megközelíthetö. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Aba közigazgatási területe kiterjed a mindössze 1,5 km-re fekvő Felsőszentiván, és a 10 km-re elhelyezkedő Belsőbáránd határára. A nagyközség a közeli jövőben az angol Wiggins Group segítségével 19

20 bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe. A cég nemzetközi air cargo-, és személyforgalmi repteret szándékozik építeni Aba és Székesfehérvár közös határában. Szálláshelyek, vendéglátás Aba kereskedelmi szálláshelyeinek száma igen alacsony, a nagyközség 3 db panzióval rendelkezik, a 25 férőhelyes Nyárfás Fogadóval, a 8 férőhelyes Vörös Kakas Fogadóval és a 90 férőhelyes Sárvíz Fogadóval. 18 db vendéglátó egységet találunk a településen, melyek közül csak néhány étterem. Ez utóbbiak közül három a már említett fogadókban, egy az önkormányzat üzemeltetésében, Fórum Étterem néven működik. A turisztikai infrastruktúra részeként itt említenénk meg azt is, hogy Abán egy takarékszövetkezet (Sárrét Vidéke Takarékszövetkezet) és egy Avanti benzinkút is található. Szabadidő, kulturális élet Aba kulturális eseményeinek már évtizedek óta a Kultúrház ad otthont. Eredeti neve Petőfi Sándor Művelődési Ház volt, de megépülése óta a falusiak csak Kultúrház néven emlegették. Ezért, amikor néhány éve felmerült a névváltoztatás gondolata, nem is volt kétséges a választás. A közakarat törvényesítette az épület becenevét. A Kultúr 250 férőhelyes színházterme a színpadi rendezvényeknek és a helyi mozinak ad otthont. Az Aba Napok egy háromnapos rendezvénysorozat, mely minden évben a Pünkösd utáni pénteken kezdődik és a vasárnapi búcsú napján zárul. Az évek során a megye egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé vált, az országhatárokon túlról is több száz látogatót vonzanak évről évre. Célja hagyományteremtés, közösségépítés és tartalmas szórakozás biztosítása valamennyi korosztály számára. A mottó: ABA Egy kis hely, ahol nagy dolgok történnek. A háromnapos fesztivál több helyszínen zajlik. A Kultúrházban gyermekprogramok, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások szórakoztatják az idősebbeket és a kicsinyeket. A Nagyszínpad a tánc és a zene otthona ezekben a napokban, egész hétvégén változatos zenei kínálattal várja az érdeklődőket. A református és a katolikus templom is nagy szerepet vállal, kiállításmegnyitóknak és közös szentmisének, illetve istentiszteletnek ad otthont. A szombat este 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Ügyfél neve: Török Lovastanya Lovas Klub Ügyfél címe: 8849 Szenta, Török Lovastanya (Hrsz: 022/4) Ügyfél telefonszáma: 06303623416 MVH regisztrációs szám: 1004381550

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 7.sz.melléklet. Beavatkozás

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 7.sz.melléklet. Beavatkozás Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 7.sz.melléklet Beavatkozás O) Infrastruktúra fejlesztések Közlekedés, utak, vizi-közmű, hulladék kezelés Központi források Saját források (önkormányzat,

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés Kajtár Ilona Vendéglátó ipari létesítmény ingatlan-értékélési Szóbeli prezentáció Záróvizsga

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban

A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban A lovasturisztikai fejlesztések lehetőségei a 2014-2020-as tervidőszakban Előadó: Lóska János elnök Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség Előadás vázlat I. Az ágazat közelmúltja és jelene II. Kitörési

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben