A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE"

Átírás

1 A GYEPGAZDÁLKODÁS HAZAI HELYZETE Salamon I. Németh A. Mihályfi S. Koltai J. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi kar Gazdaságtudományi Intézet, Mosonmagyaróvár Bevezetés Természeti értékeink megőrzése, környezetünk védelme napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek hátterében egyrészt a természeti erőforrások egyre intenzívebb felhasználása, kimerítése, másrészt a különböző tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége áll. A XXI. század alapvető jellemzője, hogy felértékeli a nem tőkésíthető természeti elemeket, a tiszta levegőt, vizet, a természet közeli állapotban lévő talajt, az élővilág sokszínűségét, a változatos tájat, mert az ember egészségének, fennmaradásának, lényegében az emberhez méltó életének feltétele (Buday-Sántha, 2002). A természeti értékek pusztulása, a környezetszennyezés fokozódása ráébresztette az embereket arra, hogy a mezőgazdaságot és a környezetet kölcsönhatásaikban és összefüggéseikben kell értelmezni. A vidéki térség nemcsak a mezőgazdasági termelés színtere, hanem biológiai és társadalmi élettér is. A környezet szerepének felfogása szerte a világon és különösen Európában jelentős változásokon esett át. Az Európai Unió mezőgazdaságának működését alapvetően a Közös Agrárpolitika határozza meg, mely a megalakulása óta bekövetkezett változások és végrehajtott, olykor radikális reformok következtében nagymértékben átalakult. Az elmúlt évtizedben az agrárpolitika terén, ha nem is egészen zöld forradalom de legalábbis zöld fejlődés zajlott le. Napjainkra a fogyasztók és az adófizetők igényei megváltoztak. Az Európai Unió polgárainak 91%-a úgy véli, hogy az élelmiszerek biztonságának garantálása a KAP alapvető feladata. 89%-uk a környezetvédelmet is kulcsfeladatnak tekinti. Hazánk európai uniós tagságával új lehetőségek nyíltak meg és új kihívások is adódtak a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Az egyik ilyen nagy lehetőségek előtt álló új kihívásokat teremtő ágazat a gyepgazdálkodás, illetve a legeltetéses állattartás, mely az Európai Unióban egyre inkább meghatározóvá váló természetvédelmi, környezetvédelmi szempontokkal is kiválóan összeegyeztethető. Jelenleg a gyepterületek közel 1,1 millió hektáron terülnek el, mely a mezőgazdasági terület mintegy 20%-a. A túlzott műtrágyázással, vegyszerekkel terhelt szántók területét melyeket folyamatosan kiiktatnak a termelésből több mint 300 ezer hektárra becsülik. Ezek állapota gyepesítéssel javítható. A leromlott, de nem szennyezett talajok pedig gyepesítéssel alkalmasak a természetes állattartásra (Figeczky, 2004). Arról nem is beszélve, hogy az ilyen területeken előállított takarmányfélék alapjául szolgálhatnak a biotermékek előállításának. Az ősi magyar háziállat fajták (szürkemarha, racka juh) tartása és az ezekből készülő termékek piaci előnyt élvezhetnek, különösen az Európai Unióban, ahol a kereslet az átlagos minőségű tömegáruk felöl egyre inkább a különlegességek, a

2 speciális, kiváló minőségű, magas táplálkozásfiziológiai értékű mezőgazdasági termékek felé irányul. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a természet iránti elkötelezettség kevés, hiszen a gazdálkodók megélhetése a tét, melyet nagymértékben befolyásolnak a különböző gazdasági, piaci folyamatok. Történeti áttekintés Az ősember fejlődése során a tűz hasznosítását követően az állatok megszelídítése bírt a legnagyobb jelentőséggel. Így az ember legelső gazdálkodási tevékenysége az állatok legeltetésében nyilvánult meg, a legrégebbi földművelési rendszernek a legelőgazdálkodás tekinthető. Az emberiség fejlődésével együtt évszázadok folyamán alakult ki a legeltetésből a gyepgazdálkodás. A szénakészítés a legeltetés mellett a gyepgazdálkodás másik formája és vele együtt a legelőből kaszáló és rét csak akkor indult útjára, amikor a nomád vándorló életet a letelepedés váltotta fel, a fa- és kőszerszámokat egyre inkább háttérbe szorító fém szerszámokból fűvágásra alkalmas eszközöket (sarlót, kaszát) készítettek. A XIV. XVI. század magyar mezőgazdaságában legfontosabb tényezőként a gyepgazdálkodás szerepelt. Szerte Európában (Mántua, Milánó, Velence, Nürnberg, Strasbourg) szívesen fogadták a magyar marhát (szürke marha), a nagyvárosokban a gulyák megérkeztével nem mértek helyi marhahúst, mert a magyar hús minőségét annyival jobbnak ítélték. Magyarországot Európa élő húskamrájaként tartották számon. Az első komoly érvágást az ország mezőgazdaságán a pásztorság megszüntetése ejtette, mert azt az ágazatot sújtotta, amely hazánknak elismerést, hírnevet és nagy bevételt jelentett. A XIX. század vége felé egymás után kerültek a szántóföldnek alkalmas és kevésbé alkalmas gyepterületek feltörésre, melyeken a kialakuló mezőgazdasági ipar sürgetésére és csábító árainak hatására megindult a gabona és ipari növények termesztése. Egyre általánosabbá vált a tömegtakarmány szántóföldi termesztése, kiiktatva az állatok étrendjéből a sok íz- és zamatanyagot tartalmazó növényzetet. Legelőnek és kaszálónak csak a minden egyébre alkalmatlan legsilányabb gyepek maradtak meg. Legelőink, kaszálóink lehangoló állapotában csak a XX. század elejétől kezdve mutatkozott némi javulás. A földművelésügyi minisztériumban legelőgazdasági ügyosztályt állítottak fel, számos rendeletet hoztak, melyek elsősorban a legeltetési társulások létrejöttét sürgették. Jelentős eredményt azonban csak a társadalmi erők bevonásával működő zöldmező mozgalom ért el. Mintalegelők (1. táblázat) kijelölésével, ezeken legelő-bemutatók rendezésével, zöldmezőmester-képzéssel, pásztorképző tanfolyamokkal, érdemes csordapásztorok és gulyások jutalmazásával, a legeltetési társulatok vezetőségébe tanfolyamot végzett szakemberek beválasztásával olyan folyamatokat indítottak el a gyepgazdálkodás területén, amely helyenként annak ellenére, hogy a kijelölt legelők egy része messze volt a mintaszerűségtől kiugró eredményekhez vezetett (Baskay, 1966).

3 1. táblázat: Mintalegelők adatai 1964-ben Megye Mintalegelő Műtrágya Termés Kontroll Többlettermés szám összterület q/kh % Baranya ,5 20,8 12,3 8,5 59% Bács Békés ,4 15,2 10 5,2 66% Borsod ,14 20,5 9,4 11,1 46% Csongrád , ,8 9,2 58% Fejér ,3 14,8 7,4 7,4 50% Győr ,85 28,4 9,7 18,7 34% Hajdú ,02 20,9 7,8 13,1 37% Heves , ,6 51% Komárom ,6 Nógrád ,6 13,4 7,6 5,8 57% Pest , ,2 6,8 60% Somogy Szabolcs Szolnok ,8 22,7 9,4 13,3 41% Tolna ,3 24 8,5 15,5 35% Vas ,9 22,3 10,2 12,1 46% Veszprém ,3 16,6 8 8,6 48% Zala ,8 22,2 12,1 10,1 55% Összesen ,43 20,29 9,83 10,47 Forrás: Vinczeffy I. (1966) Gyepgazdálkodás képekben és számokban A mezőgazdaság államosítása és iparszerűsítése radikális változásokat hozott. A gyors ütemű fejlődés hatására a területegységre eső hozamok megkétszereződtek, Magyarország élelmiszerekből önellátóvá vált, sőt jelentős export árualapot is előállított. Alapjaiban megváltozott a parasztság évszázadok alatt kialakult hagyományos, a természeti folyamatokhoz közelálló életmódja, a termelési módszerek, az alkalmazott fajták, a tápanyagellátás, a növényvédelem egész rendszere (Ángyán- Menyhért, 1997), a termelékenység és hatékonyság érdekei elsőrendűvé váltak. Az állattenyésztés vonatkozásában a gyepterületek egyre kisebb hangsúllyal szerepeltek, az állatok ellátása, ezáltal a takarmánynövények termesztése a szántóföldekre helyeződött át. A gyepgazdálkodás fejlesztésének kérdése így a gyepterületek termésének javítása, szakszerű hasznosítása mindvégig foglalkoztatta a szakembereket. A termésátlagok növelésével egyrészt a szántóföldi takarmánytermő területek felszabadítását egyéb árunövény termesztésére, másrészt a többlet gyeptakarmánnyal a drága abraktakarmány csökkentését tervezték között állami támogatással

4 végrehajtott gyepjavítások mintegy 70 ezer hektár területen 4,8 t/ha/év, öntözéssel 8,5 t/ha/év szénaérték termést produkáltak. A gyepek ápolásának, megfelelő tápanyagellátás biztosításának, öntözésének, műszaki fejlesztésének elhanyagolása következtében napjainkra általánossá vált, hogy ezeket a területeket szinte egyáltalán nem hasznosítják, a kérődző állomány összességében nem a gyepekre alapozott. A jelenlegi helyzetben az állatállomány 1990-ről 2000-re bekövetkező drasztikus csökkenése miatt a gyepterületek mintegy 50%-ra, vagyis 600 ezer hektárra nincs hasznosítási lehetőség. Az állattenyésztés drámai térvesztésének okai Magda-Gergely (2006) szerint a következők: hibás gazdaságpolitikai döntések, keleti piacok elvesztése, termelőalapok túlzott igénybevétele, elmaradt hatékonyságnövelő fejlesztések, földprivatizáció agrárgazdasági, stratégiai célokat figyelmen kívül hagyó megvalósítási módja, a húsfeldolgozó kapacitások koncepciótlan, a hazai és exportérdekeket semmibe vevő kialakítása, a hazai termelők alacsony kooperációs hajlama, az általános szakmai színvonal hanyatlása. Természetesen az állatállomány változása nagymértékben kihat a termőföld használatára is. Míg a szálas- és tömegtakarmány termőterület csökkent, az abraktakarmányok (kukorica, árpa, zab) vetésterülete növekedett (3. táblázat). A hazai takarmánygabona felhasználás csökkenése mellett a termelés jelentősen emelkedett, így egyre nagyobb eladhatatlan készlet halmozódott fel az országban. Az intervenciós felvásárlás átmenetileg ugyan orvosolja a problémát, azonban nyilvánvaló, hogy hosszú távra nem jelent megoldást (Magda-Gergely, 2006). 2. táblázat: Állatállomány számosállatban kifejezve ( ) Év szarvasmarha sertés ló juh tyúkfélék egyéb baromfi ,60 631,79 569,6 74,9 64,4 16, ,80 610,58 502, ,9 14, ,00 976, ,63 160,16 21, ,60 964,1 60,8 133,16 113,63 21, , ,61 67,96 19, ,4 549, ,11 79,02 30, ,35 50,4 78,75 80,6 24, ,2 560,08 49,6 92,53 79,35 38, ,4 462,73 53,6 99,75 73,19 29,98 Forrás: KSH

5 3. táblázat: Fontosabb gabonafélék vetésterülete ( ) Év Búza Kukorica Árpa Rozs Zab Forrás: KSH Figeczky (2004) szerint mindenképpen biztató az a tény, hogy az utóbbi évek piaci változásai, illetve az Európai Unióban érvényes támogatási rendszerek egyre több gazdálkodót terelnek a legeltetéses állattartás alkalmazásának irányába. A gyep fogalma, osztályozása, típusai, fejlődésének életfeltételei A gyep olyan természetes takarmánytermő terület, melynek termése legeltetéssel vagy kaszálás után szénakészítéssel hasznosítható. A termőhelyi adottságok és az üzemi hasznosítás szempontjából állandó jellegű abszolút gyepes területek és fakultatív vagy váltógyepek különböztethetőek meg. Abszolút gyepes területeket csak gyepként hasznosítják, a fakultatív vagy váltógyepek esetében a gyep és a szántóföli gazdálkodás időszakosan váltják egymást. Az abszolút gyepes területek a használat módja szerint legelőkre, rétekre és kaszálókra osztható. Legelőnek nevezzük azt az állandó gyepes területet, melynek termését legeltetéssel hasznosítják. Rét az olyan állandó gyepes terület, melynek termését lekaszálják, és szénává szárítva használják fel, egyes esetekben legeltetést is alkalmaznak. A kaszáló fűtermését minden esetben kaszálással takarítják le. A legelők, a rétek és a kaszálók osztályozása különböző szempontok szerint történik. A legelőket keletkezés, jelleg, állatfajok és fekvés szerint különböztethetőek meg. Keletkezés természetes vagy ősgyepek emberi beavatkozás nélkül, természetes begyepesedéssel jöttek létre mesterséges legelők gyepborításuk létrehozásában az emberi munkának döntő szerepe van Jelleg állandó legelők hasznosításuk csak legeltetés útján történik időszakos legelők vagy szükségből, vagy a kedvezőbb hasznosítás céljából hosszabb rövidebb ideig legeltetnek

6 Állatfaj: szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, liba Fekvés hegyvidéki domb- és síkvidéki lapály lápos-mocsaras legelők A rétek keletkezésük, fekvésük, termésük és a gyep összetétele szerint osztályozhatóak. Keletkezés természetes mesterséges Fekvés hegyi lapályrétek Termés háromszor kaszálható kitűnő lapályrétek (3-4 t) kétszer kaszálható rétek (1,5-2 t) egy-kétszer kaszálható jó hegyi rétek (1,2-1,5 t) mocsaras láprét (1-1,2 t) egyszer kaszálható silány hegyi és láprétek (0,5-1 t) Összetétel növényfajok aljfű, szálfű arány A hazánkra jellemző mozaikos tájszerkezet meghatározó elemei a füves élőhelyek, melyek kialakulását az alapkőzet, a domborzat és a terület vízgazdálkodása befolyásolta. Az eltérő hatások érvényesülése a gyepterületek nagyfokú változatosságát eredményezte. A természetes löszgyepek rendkívüli fajgazdagsággal rendelkeznek. Eredetileg jelentős területeket borítottak hazánkban, az ember megjelenésével azonban kiterjedésük számottevően lecsökkent (löszön képződtek a legjobb minőségű, mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok). Kizárólag nem intenzív legeltetésre hasznosíthatóak, kaszálás pedig csak természetvédelmi céllal történhet. A homoki gyepek többsége magas természetvédelmi értéket képvisel, igen alacsony produktivitással rendelkeznek és nagyon sérülékenyek, csak kis állatlétszámot képesek eltartani. A szikes puszták a Kárpát-medencében mintegy 400 ezer hektáron terülnek el, elterjedésük nyugati határát Magyarországon érik el. Biológiai sokféleségük, megfelelő állapotuk fenntartása általában erős legeltetést igényel, amelyet a terület növényállományához igazodva, a rövidfüvű területeken elsősorban juhokkal, a magasabb füvű területeken pedig szarvasmarhákkal történő legeltetéssel lehet biztosítani. A sziklagyepek, lejtősztyepek tekintetében a zavartalanság megteremtése szerepel elsődleges célként, tehát a legeltetés, kaszálás szempontjából nem jöhetnek szóba. Az üde kaszálók és hegyi rétek főként a folyó- és patakvölgyek áradásoktól mentes zónájában, évszázados erdőirtások közelében alakultak ki. A főleg mészkövön és dolomiton megtalálható szubmediterrán gyepek erdők tisztásain és irtásréteken,

7 valamint a hegyi rétek szárazodásával keletkeztek. A természeti értékek megőrzéséhez a sávos beosztású, néhány éves forgójú, évi egy-kétszeri kaszálás optimális. Nedves rétek alakultak ki síkvidéki vagy hegyközi medencékben, ősi folyóvölgyekben, buckaközi mélyedésekben tavi vagy lápi szukcesszió hatására vagy ligetredők irtása nyomán. A fás legelők természetvédelmi szempontból elsősorban tájképi vonatkozásban értékesek. Flórájukban és faunájukban nagymértékben érvényesül az ökológiai szegélyhatás, mivel átmenetet képeznek az erdei és a fátlan társulások között. Az öreg fák kiváló élőhelyet biztosítnak az odúlakóknak. Megőrzésük érdekében speciális kezelésre van szükség, ami biztosítja a legelő fenntartását és a fák pótlását is. A gyep fejlődésének életfeltételei közül a gyep termésének kialakulásában legnagyobb szerepe a víznek és a talajnak van. A gyepterületek növénytakarója a szántóföldekre érvényes egyharmaddal szemben a csapadékvíznek mintegy kétharmadát hasznosítja. Hazánk csapadékviszonyai mellett azonban kizárt, hogy a gyepterületek vízszükségletének kielégítése csak a csapadékra épüljön, mivel az ország legnedvesebb vidékén sem hull megfelelő mennyiség a maximális fűtermés eléréséhez. A gyepnövényzet zavartalan fejlődéséhez tehát kiegészítő vízmennyiségre van szükség, amely talajvízből vagy öntözővízből származik. A gyepterületek megfelelő termésének kialakításában a talajvíz, ezáltal a talajok vízgazdálkodása bír a legnagyobb jelentőséggel. Minél kiegyenlítettebb a vízgazdálkodás, minél jobb a vízvezető és víztároló képessége, annál kedvezőbbek a gyepgazdálkodás lehetőségei. A talaj típusa, a talajvíz mélysége együtt határozzák meg a gyep típusát és termését. A gyepnövényzet kialakulására a hőmérséklet, a fény és a szél is hatást gyakorol. Hazánkban az évi középhőmérséklet mérsékeltnek tekinthető, mely lehetővé teszi a gyepek zavartalan fejlődését. Egyes vizsgálatok szerint az évi középhőmérséklet és a legelő termése bizonyos határok között pozitív korrelációt mutat. 4. táblázat: Évi középhőmérséklet és a legelő termése Évi középhőmérséklet C Legelő termése % Forrás: Baskay Tóth B. (1966) Legelő- és rétművelés A fénynek kitett, teljesen megvilágított területeken a növényállomány fejlődése sokkal intenzívebb, mint árnyékban. Az árnyék csökkenti a növényzet asszimilációs lehetőségét, ezzel a gyep termését, de értéktartalmát, íz- és zamatanyagát is. A zárt növénytakaróval védett gyep talaja az erős és gyakori széllel szemben sokkal ellenállóbb, mint a kopár, növényzet nélküli talaj (Baskay, 1966).

8 Támogatási rendszer Az Európai Unió agrárpolitikája a kilencvenes évek óta nagymértékben átalakult. Felismerve a vidéki életformák kiemelkedő jelentőségét a környezet védelmében, egyre nagyobb hangsúly került a vidéken élők, a mezőgazdaságban dolgozók életfeltételeinek javítására. A Közös Agrárpolitika 1992-es reformja keretében dolgozták ki és vezették be a környezet védelmének és a vidék megőrzésének megfelelő mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazásáról és támogatásáról szóló 2078/92 EGK szabályzatát, melynek rendelkezései a tagországok számára kötelezővé tették saját agrár-környezetvédelmi programjuk kialakítását. A szabályozás által meghatározott támogatási formák a következők: 1. Extenzifikálás, olyan eszközökkel, mint Műtrágyák és növényvédő szerek használatának csökkentése Hektáronkénti számosállat létszám csökkentése Biológiai (organikus) gazdálkodásra való áttérés szántóterületek visszagyepesítése 2. A vidék, a táj, a természet fenntartása olyan módszerekkel, mint A természethez és tájhoz alkalmazkodó mezőgazdaság Veszélyeztette helyi tájfajták és őshonos haszonállatfajták fenntartása és szaporítása Az elnéptelenedett, felhagyott mezőgazdasági vagy erdészeti területek fenntartása, ápolása 20 éves művelésből való kivétel földterület biztosítása a közösségi funkciók ellátására 3. Oktatási, továbbképzési és bemutató programok és projektek a fenti területeken A természetvédelem, a mezőgazdálkodás és a vidékfejlesztés programszerű összehangolása 1996-tól, az EU integráció jegyében gyorsult fel és a témára vonatkozó hazai és EU joganyag áttekintését és elemzését követően, a hazai alkalmazás vizsgálatával elkészült a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. Célprogramjai két fő típusba sorolhatóak: Horizontális vagy országos célprogramok, melyek a hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Zonális vagy térségi célprogramok, melyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik. Az NAKP céljai illeszkednek az NVT céljaihoz, célprogramjai pedig beépülnek az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésébe. A gyepgazdálkodással, legeltetéses állattartással foglalkozókat az NVT programcsomagjai közül elsődlegesen az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés egyes célprogramjai érintik, melyek a következők: Gyepgazdálkodás alapprogram füves élőhelyek kezelése Gyepgazdálkodási alapprogram szántó fajgazdag gyeppé alakítása Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai Őshonos állatok támogatása

9 Ökológiai állattartás támogatás A hazai gyepterületek jelentős része helyezkedik le úgynevezett kedvezőtlen adottságú területeken, így az ezekre vonatkozó NVT intézkedés (kedvezőtlen adottságú területek támogatása) szintén meghatározó. A gazdálkodók lehetőséget láthatnak a Szerkezetátalakítás előtt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása című intézkedésekben. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül kidolgozott Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program vidékfejlesztési intézkedései is számos lehetőséget nyújtanak, melyek közül gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást folytatók számára a következők jelenthetnek perspektívát: Mezőgazdasági beruházások támogatása Fiatal gazdálkodók induló támogatása Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Az Európai Unió által finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) a föld használatától függetlenül kérhető. Aki saját használatban kül- vagy belterületi mezőgazdaságilag hasznosított területtel (szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös, kert) rendelkezik, egységesen meghatározott hektáronkénti összeget igényelhet utána. Ezen kívül bizonyos növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok esetében külön kiegészítő támogatásokat nyújtanak az egyes nemzeti borítékok keretében. A folyó 2006/2007 támogatási évre az állattenyésztési ágazatok kapcsán a következő állatszám alapú támogatási jogcímeket hirdették meg: Hízott-bika tartás támogatása Anyajuhtartás támogatása Anyatehéntartás támogatása Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása Kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás támogatása Az 1290/2005 EK rendelet megalkotásával január 1.-jétől az agrár és vidékfejlesztést szolgáló két pillér egyértelműen elkülönítésre került: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Ennek értelmében a 2006-ban záruló AVOP helyébe az EMVA-ból finanszírozott támogatások lépnek. A program támogatási jogcímei az alábbi négy tengely köré csoportosíthatók: 1. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. A környezet és a vidék fejlesztése 3. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4. LEADER Összefoglalás Világszerte jellemző, hogy a sűrűn lakott országokban a szántóterületek kiterjedése évről évre csökken. Az urbanizáció, az ipar, a közlekedés fejlesztése, ezáltal új

10 lakótelepek, üzemek, autópályák kiépítése egyre nagyobb területeket foglalnak el a mezőgazdaságilag művelt területekből. Hazánk klimatikus viszonyai a takarmánynövények szántóföldön történő termesztésének kedveznek, azonban a mezőgazdaság hatékonyságának fokozása a takarmánytermő területek csökkentésének, ezáltal az árunövény-termő kiemelten az etanol, dízelolaj előállítására alkalmas gabona és olajos magtermő területek növelése irányába mutat. A gyepgazdálkodás fejlesztése tehát több szempontból is meghatározó. Egyrészt a mintegy 1,1 millió hektár gyepterület közel sem tölti be a takarmányellátásban azt a szerepet, amelyre szerény lehetőségeinken belül is hivatott lenne. Másrészt az egyre inkább előtérbe kerülő természetvédelem és környezetvédelem kapcsán is fontos szerepet tölt be, hiszen a védett és veszélyeztetett növény- és állatfajainknak megközelítőleg 60%-a kötődik többé-kevésbé gyepterületekhez. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióban a moduláció következtében tovább nő a vidékfejlesztés jelentősége, habár évente csupán 1,2 milliárd euróval emelkednek a vidékfejlesztési kiadások a támogatások körének bővítése mellett. Irodalomjegyzék Ángyán J. Menyhért Z. (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Barcsák Z. Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Baskay Tóth B. (1966): Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Buday-Sántha A. (2002): Környezetvédelem-Vidékfejlesztés-Agrártermelés. Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs Figeczky G. (2004): A legeltetéses állatatartás szerepe és helyzete napjainkban. WWFfüzetek 24. WWF Magyarország, Budapest Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Gruber F. (1962): A korszerű legelő- és rétgazdálkodás gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Halmai P. (2002): Az Európai Unió agrárrendszere. Mezőgazda Kiadó, Budapest Haraszti E. (1973): Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Madarassy A. (2001): Természetvédelem, környezetvédelem. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest Magda S. Gergely S. (2006): Paradigmaváltás előtt. Magyar Mezőgazdaság, LXI. évf. 35. sz. Nagy F. (2006): Tudnivalók az Európai Unióról fiatal gazdálkodók számára. Agráruniv Bt., Mosonmagyaróvár Nagy Z. (1988): Gyepnövénytermesztés-gyeptakarmány-hasznosítás. Gyep- és takarmánygazdálkodási Fejlesztő Gazdasági társaság, Szombathely Popp J. (2004): Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Európai Agrárpolitikai Kft., Budapest Vinczeffy I. (1966): Gyepgazdálkodás képekben és számokban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

11 THE SITUATION OF GRASS FARMING IN HUNGARY Salamon, I. Németh, A. Mihályfi, S. Koltai, J. University of West-Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, Institute of Economic Sciences Summary It is a worldwide tendency, that in the densely populated countries the field areas are decreasing. Urbanisation, economical and commercial development, building of new residential areas, factories and motorways have occupied more and more agriculturally utilized areas. Hungary s climatic possibilities are favourable for field forage production, but the growth of agricultural efficiency has indicated the reduction of forage areas and the increase of crop production. The development of grass farming is definite in many aspects. On one hand the nearly 1.1 million hectares of grassland haven t fulfilled their role in feeding yet. On the other hand its importance according to the conservation of nature and environmental protection is rising as approximately 60% of our protected and endangered fauna and flora is related more or less to grasslands. Not to mention that according to the EU modulation the importance of rural development is growing, although the rural development expenses only increase by 1 million euros beside the growing range of subsidies.

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Agrárkörnyezetgazdálkodási vidékfejlesztési programok. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek, földhasználatnak

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL

Erdélyi Magyar Adatbank A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Válogatás a II. Székelyföld Konferencia előadásaiból PÉTER PÁL PÉTER PÁL AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK 1 RENDSZERE Az EU mezőgazdasági reformja Románia ugyan nem teljes jogú tagja, csupán társult tagja az Európai Uniónak, mégis nagyon

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN

MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN A. NÖVÉNYTERMESZTÉS MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MAROS MEGYÉBEN 1. FÖLD ALAPU TAMOGATAS (SAPS) Igényelhető bármilyen típusú szántóföldre, gyepekre, gyümölcsösökre vagy szőlőültetvényekre. Feltétel az adott

Részletesebben

Az öntözés tízparancsolata

Az öntözés tízparancsolata 1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében Forgó István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági

Részletesebben

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18 A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. és az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) a környezetkímélő és produktív mezőgazdaság érdekében DAN-konferenciát szervezett Budapesten, ahol szakmai szempontok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

A Kárpát-medence ökogazdálkodása

A Kárpát-medence ökogazdálkodása A Kárpát-medence ökogazdálkodása Dr. Solti Gábor előadása a Környezettudatos növénytermesztés és kertészeti gazdálkodás lehetőségei, és a benne rejlő üzleti előnyök 2016-ban c. konferencián Budapest, 2016.

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer 1 Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések továbbfejlesztésének lehetséges eszköze: a Zöld Pont rendszer Sipos Balázs Marticsek József - Podmaniczky László Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 59. szám

9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 59. szám 9810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 59. szám A vidékfejlesztési miniszter 48/2012. (V. 16.) VM rendelete a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrõl szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet, valamint

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben