1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát!"

Átírás

1 1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! A különböző növényfajok eredményes termesztését az éghajlat elemei mind egyenként, mind együttese alapvetően befolyásolják. A szélsőségesen nagy hőigényű egyes növények kivételével a termesztett növények többségénél a hőmérséklet viszonylag kevésbé korlátozó tényező. A vízellátás változása, ingadozása a legnagyobb mértékű, ezért a növénytermesztés mai szintjén Magyarországon a vízellátás az elsődleges termést meghatározó tényező. Az éghajlat és a talajművelés kapcsolata Az összefüggés rendkívül szoros. Ez az éghajlatnak a talaj állapotára gyakorolt hatásával magyarázható. Az éghajlat befolyásolja: -- a talajművelés célját, -- a talajművelés munkaműveleteit, -- a talajművelés idejét, elvégezhetőségének időtartamát, -- a talajművelés eszközeit. Olyan talajművelést kell folytatni, amely elősegíti a lehulló csapadék (hó, eső) gyors beszivárgását, megőrzi a talaj nedvességkészletét, elősegíti az őszi-téli csapadék tárolását a tenyészidőszakra, és megóvja talajainkat a felesleges szellőzéstől. A környezet bonyolult komplexumot képez, amelynek tényezői négy csoportba oszthatók. I. Éghajlati (klimatikus) tényezők: a fény, a hő, a levegő mozgása (szél), valamint a víz. A hő, a levegő és a víz egyben talajtényezők is. A fény szerepe A környezeti tényezők sorában a fénynek elsődleges és pótolhatatlan szerepe van. A zöld növények fény nélkül nem élhetnek, mert ez feltétlenül szükséges energiaforrás a szén-dioxid asszimilálása, a szerves anyag előállítása során. A zöld növények fényforrása a Nap. Fotoperiodizmus. A növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodizmusnak nevezik. A hőgazdálkodás A tenyészidő alatti hőmérséklet döntően befolyásolja a növények termését és egyben meghatározza a termeszthető növényeket. Tenyészidőnek azt az időtartamot nevezik, ami az utolsó ártalmas tavaszi fagy és az első ártalmas őszi fagy között eltelik, tehát lényegében a fagymentes időszakot. A fagypont alatti hőmérséklet káros, és hatása többféleképpen észlelhető. - Megfagyás. A növény teste a fagypont alá hűl, benne erős a jégképződés, a plazmából kifagy a víz a sejt közötti járatokba, a plazmaszerkezetben irreverizibilis károk keletkeznek. - Kifagyás. A fagyott talajból megszűnik a víz felvétele, a száraz hideg levegő pedig fokozza a párologtatást, kiszárítja a növényt, jóllehet a növény testében nem képződött jég. 1

2 - Kipállás. Akkor következik be, ha a vetést huzamosabb ideig jégpáncél borítja. Ez alatt a növények lélegeznek, de a jég gátolja a légcserét, idővel a növény oxigénhiány miatt elpusztul. Ugyanez észlelhető a huzamos ideig vízzel borított területeken is. - Ráfagyást okoz az ónos eső, amelynek hatása részben mechanikai, részben biológiai. A jég súlya alatt eltörnek a növényi részek, a jégpáncél alatt pedig megfulladnak. A ráfagyás elsősorban a fás növényeket károsítja. - Felfagyás. Az éjszakai alacsony hőmérséklet hatására a talaj felső rétegében levő víz megfagy, ezáltal az alsóbb részektől elmozdul, a növények (főként gabonafélék) gyökerei elszakadnak. Csapadék, víz Hazánk területének nagy részén a csapadék évi mennyisége, annak rendszertelen eloszlása, valamint az egyéb éghajlati tényezők (hőmérséklet, szél stb.) párolgásfokozó szerepe következtében vízhiánnyal számolhatunk. Ezen legtermészetesebben öntözéssel segíthetünk. A túl sok csapadék, illetve az egyenetlenül eloszló nagy mennyiségű csapadék (eső hóolvadás) következtében a talaj vízkapacitása túltelítetté válik: belvíz alakul ki. Védekezés: vízszintszabályozás. Melioráció. Belvízelvezetés stb. 2

3 2. Ismertesse a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait! A talaj fogalma, funkciói, alkotórészei: A talaj az ember egyik legősibb termelő eszköze. Olyan természeti erőforrás, amely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van, és állandóan változik. Mai ismereteinknek megfelelő korszerű magfogalmazás szerint, a talaj a Föld legkülső szilárd burka, mely a növények termőhelyéül szolgál. Növénytáplákozás szempontjából: a talaj egy 3 fázisú -szilárd, folyékony, légneműpolidiszperz rendszer. Funkciói: Környezetünk legfontosabb természeti erőforrása, az emberiség alapvető termelő eszköze. A primér biomasszatermelés alapvető közege. A talaj alkotórészei: A talaj különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két alrendszert lehet megkülönböztetni. A biotikus alrendszer az élőszervezetek-, az abiotikus pedig az élettelen anyagok összessége. A szilárd fázis ásványi anyagokból, ill. a holt szerves anyagokból áll. a folyékony fázis ásványi sókat, kis molekulatömegű szerves anyagokat, adszorbeált gázokat, a légnemű rész, pedig CO 2 -ot, O 2 -t, N 2 -t és jelentős vízgőzt tartalmaz Talajképződés A mállás végtermékének nevezett anyagásványok kialakulása azonban csak egyik fejezete a talajképződésnek. A sok-sok milliárdnyi baktérium és mikroszkopikus gomba bonyolult kémiai folyamatok során az élőlények elhalt részeit lebontja, majd szerves vegyületekké, humusszá alakítja át. A humusz nagy molekulákból álló, sötét színű, szerves vegyületcsoport. A kőzetmállás csak a humuszképződés (humifikáció) révén válik talajjá. A humusz fontos szerepet játszik a növények tápanyagellátásában. A talajképződés másik fontos folyamata a viszonylag könnyen oldódó talajsók egy részének mélybe szállítása, a kilúgozás. A kilúgozás a talaj termékenységét csökkenti, hiszen így a tápanyagok egy része is a mélybe mosódik. A málladékából képződött szilárd talajszemcsékre tapadó vízhártya a talajnedvesség. A talaj levegőtartalma akár 40 térfogatszázalék is elérheti. A fizikai-, kémiai- és biológiai mállás értelmezése. Fizikai mállás: a fizikai mállás során a kőzetek felaprózódnak. Kémiai mállás: a kémiai mállás a kőzetek, ill. a kőzetalkotó ásványok alkotórészekre történő bontását, kémiai átalakulását jelenti. Biológiai mállás: alapjában véve a biológiai mállás során is fizikai ill. kémiai változások következnek be, azzal a különbséggel, hogy a CO 2 vmint a különböző szerves savak biológiai tevékenység révén jönnek létre. A biológiai mállás igen lényeges eleme a talajképződésnek, mert megszabja a talajok tápanyagkészletének alakulását. 3

4 A talaj kolloid rendszerének ismertetése. Kolloidok fogalma, kialakulása. A kolloidok a talaj szilárd fázisának legaktívabb komponensei. Fontos szerepük van az ionok, molekulák megkötésében, és a talajszerkezet kialakításában, így hatással vannak a talaj tápanyag-, víz- és hőgazdálkodására is. A talaj kémhatásának jellemzése. A ph-érték csupán minőségi mutató. A talajsavanyúság kialakulásának lehetőségei: a talaj savanyúságát okozó hidrogénionok túlsúlyba van, Lúgos kémhatású talajok: a talajoldat lúgos kémhatását a lúgosan hidrolizáló sók túlsúlya idézheti elő. 4

5 3. Csoportosítsa a talaj élőlényeit! Jellemezze a humusz kialakulását, tulajdonságait! Fogalmazza meg a talaj érettségét, termékenységét! A HUMUSZ: mennyisége határozza meg a talaj színét és termékenységét. Sötét színű Bonyolult szerkezetű Huminsavak vízben oldhatatlan Fulvósavak vízoldható Szerves anyagok elrohadásával keletkezik ( gyökerek, szerves anyagok, levelek, elhullott állatok mint pl férgek lárvák stb) Kolloid méretű részecskéi a talajkolloidok Óriási fajlagos felület Nagy adszorpciós képesség Vizet és ionokat kötnek meg Kialakulásban a talajlakó mikroorganizmusoknak (gombák, baktériumok) és a növényeknek van jelentőségük, akik a szerves/szervetlen körforgásban meghatározó jelentőségűek. Miattuk mondjuk, hogy élő talaj. A szerves trágyázással a humusztartalom fenntartását, javítását végezzük. Fő feladatunk a humusztartalom megőrzése, növelése. Ettől termékeny a talajunk. A humusz mennyisége folyamatosan változik. ( tenyészidő alatt van, hogy halmozódik, van, hogy csökken, víztől is függ, hőmérséklettől, ami a mikroorganizmusok életét befolyásolja) A talajélet fenntartására napjainkban a szerves trágyák csökkenése miatt is- un oltó trágyákat: humusztrágyákat is értékesítenek, melyek segítik a humusztartalom kialakulását, növelését. Pl Cofuna, Terra-Vita stb A természetes eredetű Terra-Vita humusztrágya magas humusztartalmú és humuszképző talajjavító. A talajéletet biztosító mikroszervezetek nagy faj- és egyedszámban vannak jelen. Közreműködnek a tápanyag feltárásában és a talaj termékenységéért felelős szervesanyagok, a humuszanyagok újraképződésében. A növény számára nélkülözhetetlen tápelemeket szolgáltatnak. Használatával fokozódik a talaj biológiai aktivitása. Jól szabályozza a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását, biztosítja a laza talajszerkezetet, fokozódik a növényzet szárazságtűrő képessége. Környezetbarát termék, vegyszert nem tartalmaz. A biotermesztés feltételeinek megfelelő, ökogazdálkodásban ajánlott termék. A komposzt összetétele: Terra-Vita aktivátor, szőlőtörköly, baromfitrágya. A talaj kialakulásakor nekik köszönhető a szerves anyagok képzése, felhalmozódásának megindulása. Humusztartalom meghatározása Összes-szervesanyag = humusz mennyiség meghatározása szén tartalom alapján: Szén mennyiség x 1,72 5

6 Jelentősége: Kedvezőtlen káros hatások (nehézfémek, növény-védőszerek, vanillin, benzoesav, egyes aldehidek) csökkentése, a toxin anyagok adszorbeálása által HUMUSZ és KÖRNYEZETVÉDELMI KAPACITÁS EPC (Environment Protection Capacity) EPC = H² x D x K H= talajhumusz %-ban, D = humuszréteg vastagsága %-ban K = humuszstabilitási koefficiens EPC = H² x D x R (R=K ) C/N C/N = szén/nitrogén arány HUMUSZMÉRLEG Bevétel: Növénymaradványok a t/ha Szerves trágyák b t/ha Kiadás: Humusz mineralizáció c t/ha a nitrogén tartalom felhasználásával állapítható meg (pl. 1 tonna szemterméshez búza, kukorica 30 kg nitrogén szükséges) Mérleg:a+b > c POZITÍV A humuszanyagok felépítése, csoportosítása, a frakciók talajtani jelentősége A talajban különböző jellegű humuszanyagok fordulnak elő, a sárgától a feketéig, amelyek eltérő tulajdonságúak. A humusz a talaj termékenységének elsődleges meghatározója. Lényegét tekintve sötét színű, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú anyagokból áll. A ma is elfogadott klasszikus felosztás szerint egymáshoz hasonló, különböző hosszúságú molekulacsoportokból áll: fulvosavak (kis molekulatömegű, sav jellegű vegyületek.), huminsavak (nagyobb molekulatömegű, polimerizált sav jellegű vegyületek), huminanyagok (oldhatatlan polimerek). a talaj szerves anyagai, 6

7 a talaj megfelelő szerkezetéért is felelős biológiailag aktív anyagok, serkentő hatásúak sötét színű, nagy molekulájú, jól tartja a vizet és a tápanyagokat kolloid tulajdonságú anyagok, melyek a növényi és állati maradványokból a mikroorganizmusok közreműködésével jönnek létre közvetlen tápanyagforrást jelentenek a növények számára jelentős mennyiségben tartalmaznak makro-elemeket, melyek növényi tápelemek átmenetileg, vagy időszakosan más elemeket is só alakban megkötnek nagy erővel kötik meg a nehézfémeket A humusz fajtái: - tápláló humusz - tartós humusz - barnásszürke humusz - barnásfekete humusz - vörösesbarna humusz - savanyú humusz - szelíd humusz - aktív humusz. A humusz agrokémiai szerepe A humuszanyagok agrokémiai funkciói előnyösen befolyásolja a talaj hőgazdálkodását (melegedés, lassú hülés). nagy a vízmegkötő képessége megfelelő talajszerkezet kialakítását közvetlen és közvetett tápanyagforrás. a humuszsavak nagyhatású pufferanyagok, melyek megakadályozzák a gyors ph változást növeli a toxikus anyagot lekötő képességet kelátképzés (nehézfémek megkötése) 7

8 4. Ismertesse hazánk talajainak genetikai osztályozását! Jellemezze az adott területen leggyakrabban előforduló talajtípust! A humusztartalom, a kilúgozás és felhalmozás, illetve egyéb talajképző folyamatok alapján a felszínről lefelé haladva több talajszint jön létre: Az A szint a talaj legfelső, biológiai aktivitásban különösen gazdag szintje. Ennek köszönhetően e szintben legnagyobb a humusztartalom. az A alatti B szintben a biológiai aktivitás már lecsökkent, így megcsappant a humusztartalom is. a C szint nem más, mint a talajképződés kiinduló kőzete, az anyagkőzet. 1. Mediterrán éghajlat: Legjellegzetesebb talaj a vörös színű terra rossa. Sovány talaj kevés humusz. Lombhullató erdő területén: fehér színű erdőtalaj. 2. Óceáni területek: Főként kilúgozott barna erdő talaj, az északi hűvösebb, csapadékosabb területen podzol talaj. Lomblevelek miatt sötétebb, termékenyebb, minta fenyőerdő talaja, itt kisebb a kilúgozás. 3. Nedves kontinentális: Az uralkodó talajtípus a barna erdőtalaj. Humusztartalma legfeljebb közepes, kilúgozás a csapadék függvényében. 4. Száraz kontinentális: A magasfüvű puszták mezőségi talaj (feketeföld, csernozjom) humuszban rendkívül gazdag. A fű a téli hidegben is elszárad. A kevesebb csapadék miatt gyérebb fűtakaróból ugyanis sokkal kevesebb humusz keletkezik. 5. Hideg mérsékelt öv: Az egész övben podzoltalaj alakult ki. Jellegzetese humusz szürke színét a vízben nem oldódó kavics szemcsék és a kis humusztartalom miatt kapta. A talaj kevésbé termékeny, mint a tűlevelekből lassan képződik humusz. 6. Sarkköri öv: A kevés humuszt tartalmazó köves, homokos tundratalaj a jellemző. 7. Hegyvidéki öv: A hegyvidéki övben nemcsak az éghajlat és a növényzet, hanem szükségképpen a talaj is övezetesen változik. o Sziklás váztalaj o Hegyi tundratalaj o Hegyi réti talaj o Hegy podzol o Podzolos barna erdőtalaj o Kilúgozott barna erdőtalaj 8

9 Talajok csoportosítása I. VÁZTALAJOK A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek képződésében a biológiai folyamatok hatása korlátozott. E "korlátozás" lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából (erős erózió, defláció). A talajképződés folyamatához csak rövid idő áll rendelkezésre. Általában gyér növénytakaró borítja e talajokat, a humuszosodási folyamat többnyire gyenge. Gyakran jelentős víz- és szélerózió-okozta talajpusztulás rombolja szelvényüket, homokszemcsék mozgása alakítja, rendezi át ismételten felszínüket. II. SÖTÉTSZÍNŰ, LITOMORF ERDŐTALAJOK Ebbe a főtípusba tartoznak azok a talajok, amelyeknél döntő szerep a talajképző kőzetnek jutott. Emellett elsősorban a humuszképződés, a szerves-ásványi kolloidok kialakulása jellemző. Természetes növényzetük: sziklafüves társulások, erősen füves cserjések, vagy letörpült erdők. A szervesanyag nagyobb részét a dús füves aljnövényzet szolgáltatja. 9

10 Szélsőséges mikroklímatikus viszonyok jellemzik területüket. Erősen felmelegedő, széljárta, sekély termőrétegű területek. Szélsőséges vízháztartás hatásaként egy tavaszi nedves, majd egy hosszú, száraz nyári időszak lép fel. Télen a talajszelvény teljes egészében átfagy, így a szélsőséges talaj-klimatikus viszonyok miatt a biológiai tevékenység egy tavaszi erős szervesanyag termelő időszakra, valamint egy hosszú nyári és téli "pangó" időszakra oszlik. III. KÖZÉP- ÉS DÉL KELETEURÓPAI BARNA ERDŐTALAJOK A magyarországi erdőtalajok nagy része a barna erdőtalajok típusába sorolható. Nagy víztartó képességgel rendelkeznek. A tavaszi felmelegedés lassúbb és egyenletesebb mint a mezőké. A szervesanyag elbomlása aerob körülmények között gombák hatására megy végbe. A szervesanyag legnagyobb része eloxidálódik, széndioxiddá alakul. Így az évről-évre szaporodó szervesanyag nem halmozódhat fel túlságosan a talaj felszínén, hanem állandóan elfogy. Az avartakaró bomlása közben a rmikroorganizmusok humuszsavakat termelnek, ezért állandóan sav tartalmú oldatok szivárognak lefelé a talajszelvénybe. IV. CSERNOZJOM TALAJOK A mezőségi talajok a lágyszárú növények hatására alakulnak ki. Nincs nagymértékű szerves anyag felhalmozódás. Az aerob baktériumok hatására a szervesanyag tekintélyes része elbomlik. Az erdők háttérbe szorulásával a táj vízgazdálkodási viszonyai szárazabbá válnak. Olyan körülmények között alakulnak ki csernozjom talajok, ahol nagyjából egyensúlyban van a talajba jutó természetes csapadék és a párolgás (közvetlen + növények). A talaj kalciummal telített, ami segíti a kedvező szerkezet kialakulását és megakadályozza az elsavanyosodást. A csernozjom talajok kialakulásának legfontosabb tényezői a humusz felhalmozódás és a talajok tartós morzsás szerkezetének kialakulása. V. SZIKES TALAJOK A talajok elszikesedésének folyamatát a nátriumsók felhalmozódása okozza. A szikes talajok legjellegzetesebb sajátossága a vízzel szemben való viselkedés. Nedvesen elfolyósodnak, sajátos pépes állapotúvá válnak. Az átázott szikes talajban a víz kapilláris mozgása lehetetlenné válik. Kedvezőtlen tulajdonságai miatt, szántóföldi hasznosítása korlátozott 10

11 Kiszáradva a szikes talajok kőkeményekké válnak. Össze-repedeznek és száraz állapotban majdnem megművelhetetlenek. A szikes talajoknak rendkívül rossz a vízgazdálkodásuk. Nyáron, esős időben a talaj felszíne 1-2 cm mélyen teljesen szétázik. A talaj vízvezető képessége jóformán teljesen megszűnik. A víz megáll a talaj felszínén és a szikes területet tócsák borítják. Ha azonban a talaj szelvényét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy már 5-10 cm mélyen a talaj teljesen száraz. A rossz vízgazdálkodás miatt a szikeseken sok esetben kimondottan szárazságtűrő növények élnek. VI. RÉTI TALAJOK Mély fekvésekben, ahol a talaj talajvíz hatása alatt áll, de tartósan nem emelkedik a felszínre, réti talajok alakulnak ki. A réti növényi formáció olyan fűnemű növények társulásából áll, amelyeknek vegetációs periódusa egész nyáron át tart. A talajképződési folyamat réti szakaszának kialakulása nagy mértékben függ a domborzati és éghajlati tényezőktől. Az áradásokterületekre finom kolloidális iszapot található. E talajoknak nincs morzsás szerkezete. Többnyire igen kötöttek, tömöttek, repedésre erősen hajlamosak. Kémhatásuk gyakran savanyú. A réti agyagtalajok Magyarországnak igen elterjedt talajai. Rossz vízgazdálkodásúak, természetes vízkapacitásuk meglehetősen nagy ugyan, de nedves állapotban a vizet nagyon nehezen vezetik. VII. LÁPTALAJOK Az elmocsarasodás jellemzői: szervesanyag felhalmozódása miatt a talaj vízkapacitása megnövekszik, a vízzel átitatott talaj egész szelvényében anaerob viszonyok uralkodnak, oldható növényi táplálóanyagban a talaj fokozatosan elszegényedik. Az elmocsarasodó rétek talajszelvénye két főszintre tagozódik: feltalajuk humuszban gazdag, fekete színű, igen tömött szerkezet nélküli szintből áll, amely fokozatosan átmegy világosabb színű, az elglejesedés kisebb-nagyobb nyomait mutató altalajba Lápjaink egy része sekély tavakból, tóöblökből alakult ki, másik része pedig az árterületek képződményei. Lápjaink általában a rétlápok csoportjába tartoznak. VIII. MOCSÁRI ÉS ÁRTÉRI ERDŐK TALAJAI Az ide sorolt talajok kialakulásában az állandó vízbőség viszi az irányító szerepet, továbbá az erdők talajalakító hatása. A nedvességbőség azonban az erdei növénytakaró alatt nem vezet a szerves anyag felhalmozódásához. A talaj fejlődés iránya eltér mind a réti, mind a lápos folyamattól. A talajoknak kedvezőtlen a vízháztartásuk és a tápanyag-gazdálkodásuk. 11

12 A fás növényzet és a sok nedvesség hatására az erőteljes elsavanyosodás és a glejesedés lép fel. Talajképző kőzet: Iszapos agyag, egyéb iszapos üledék. Talajvíz: 0-80 cm között ingadozik. Növényzet: Ártéri erdők jellegzetes mocsári aljnövényzettel. IX FOLYÓVIZEK, TAVAK ÜLEDÉKEINEK, VALAMINT LEJTŐK HORDALÉKAINAK TALAJAI Az álladó újraöntés következtében a talajképződési folyamat gátolva van vagy pedig megszűnt az öntés hatása, de a hordalék eredetű talajképző kőzet tulajdonságai jelentősen befolyásolták a talaj tulajdonságait. Amennyiben az öntésterület mentesül a víz hatása alól és a talajvíz is mélyebbre süllyed, az előzőleg redukált anyagok oxidálódnak. Ezért az öntéstalajok szelvényében a gyenge redukció és a gyenge rozsdásodás együtt jár. Ide tartoznak azok a talajok is, amelyek a lejtők alján az erózió során lemosódott hordalékok felhalmozódásából keletkeztek Közös jellemzőjük ezeknek a talajoknak, hogy az egyes hordalékrétegek jól meglátszanak és a talajszelvény felépítésében, annak tulajdonságaiban igen fontos szerepük van. 12

13 5. Ismertesse a talajhibák javításának módjait! Hasonlítsa össze a víz és a szél talajpusztító hatását befolyásoló tényezőket, valamint az erózió és a defláció elleni védekezés lehetőségeit! Talajművelés, t.ápolás célja, feladatai: Célja: a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenység., nedvesség- és levegőforgalmának kedvező befolyásolása. A művelés feladata: megfelelő aprózódottság, növények termését befolyásoló tényezők (víz- levegőhőforg., tápa. ellátottság, talaj lakó élőlények tevékenysége, gyomok), a talajba juttatható kémiai anyagok, egyéb maradványok, öntözés hatékonysága, erózió, defláció csökkentése, talaj degredálódás csökkentése, mechanikai és kémiai talaj javítás. A talaj pillanatnyi állapota határozza meg a művelés megfelelő mélységét és módját. Talajjavítás formái: a talaj művelés közvetlenül és közvetve okoz változásokat a talaj állapotában. Közvetlen vált.: morzsás szerkezet kialakítása és megőrzése a cél. Porosodás az intenzív mechanikai hatás következménye. Mechanikai javítás a talaj vízáteresztését, levegőellátását, talajréteg lazítását jelenti. Biológiai talajjavítás: növ.védő szerek, gyomirtás, tápanyag pótlás. Szikes talajok javítása: A vízrendezés a legfontosabb (talajcsövezés, mélylazítás), a sófelhalmozódás csökkentése (meszezés, sekély művelés), a tápanyagpótlás (istállótrágya). Kémiai talajjavítás, szikes és savanyú talajon: Ca-kilúgzás, ez a legkönnyebben javítható talaj. Meszező anyagok: cukorgyári mésziszap, lápi mésziszap, mészkőőrlemények. Elsősorban a talaj felső rétegébe kell juttatni, tilos talajba mélyen forgatni. A meszezés mellett az istállótrágya nem feltétele a hatékonyságnak, a műtrágya erősíti. A talajvédelem fogalma. Az erózió és belvizek elleni védekezés. A defláció elleni védekezés módszerei 1. Erózió a víz talajromboló hatása, amely lejtő területeken a talaj, növényzet, tápanyag elhordásában jelentkezik. Okok: nagy eső, hirtelen hóolvadás. Befolyásoló tényezők: a lejtő hajlásszöge csapadékmennyiség talajtulajdonságok (vízbefogadó és vízvezető képesség) 13

14 növényzet (sűrűsége, gyökérzetfejlettség) Az erózió formái: felületi, barázdás, árkos, vízmosásos. Védekezési módok: vízlefolyás megakadályozása: sánckészítés (20 30 m-enként), teraszkialakítás, a rétegvonalak mentén való talajművelés (váltvaforgató eke), a vetést, növényápolást a lejtőre merőlegesen végezzük. a vízbefogadó-képesség növelése: mélyművelés, talajvédő gazdálkodás, különböző tenyészidejű növények egymás mellé helyezése. 2. Defláció szél által okozott kár, a talajszemcséket, tápanyagot, vetőmagot elfújja, homokverést okoz. Befolyásoló tényezők: talajszemcsék mérete, nedvességi állapot, talajborítottság, szélerősség. Védekezési módok: a talajborítottság minél hosszabb ideig megmaradjon homoktalajon tömöríteni, fasorok telepítése, szervestrágyázás 14

15 6. Csoportosítsa a szervestrágyákat! Jellemezze az istállótrágyát (almos- és hígtrágya) és a tarló- és gyökérmaradványokat! A trágya a növények tápanyagigényének kielégítésére használt különböző összetételű és halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. - Tágabb értelemben: trágya mindazon anyag, amelyekkel a talaj termékenysége növelhető. - Szűkebb értelemben: csak olyan anyagok, amelyek a növényt és a vele együtt élő mikroorganizmusokat táplálják. Ez 10 elem: N S P Fe K O Ca H Mg C Az elemek feloszthatók: makro mikro ultramikro elemekre Trágyázás fogalmán a szerves vagy szervetlen trágyaanyagok talajba, a növények lombjára vagy a termesztő hely légterébe való juttatását értjük. A termesztés során alkalmazott trágyázási műveletek szakszerűen összeállított rendszerét pedig trágyázási rendszernek nevezzük. A trágyázás célja, fő feladata: a talaj gazdagítása, a kultúrnövények növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges tápanyagok biztosítása az elérhető legnagyobb termés elérése céljából. A trágyázási rendszer elemei: a trágya megválasztása; a trágyamennyiség (-adag) meghatározása; az elosztás, kiszórás és talajba juttatás módja; - a trágyázás időpontja. A trágyák csoportosítása Szerves trágyák A szerves trágyák közé tartozik: istállótrágya, híg trágya, szalmatrágya, zöldtrágya kukoricaszár, pillangósok tarló és gyökér maradványai ipari szerves hulladékok. városi szemét A műtrágyák felosztása: - egy hatóanyagúak: N, P, K, stb. 15

16 - több hatóanyagúak : összetett műtrágya: egy képlettel leírható (KNO 3 ) A műtrágyák lehetnek: szilárdak, folyékonyak gáz (üvegház) kombinált műtrágyák: egy képlettel nem fejezhető ki (Nitrofoszka) kevert műtrágya: gyári vagy házi keverés (NP, - NPK, - PK) Az istállótrágya: a gazdasági állatok - szilárd (bélsár), szerves - alomanyagoknak különböző arányú keveréke. és - híg (vizelet) ürülékének és a Ez ma hazánkban üzemi méretekben főként:a szarvasmarha és a juhtartás terméke. Az utóbbi évtizedekben épült szarvasmarha telepek egy részén és a sertéstelepeken alom nélküli trágyát nyernek, ezt nevezik : híg trágyának, vagy güllének. Az istállótrágya konkrét hatásai fizikai, kémiai, biológiai. Fizikai hatása: a talaj víz- és levegő gazdálkodásának javítása a laza talajok kötöttebbé, a kötött talajok lazábbá válnak, javul a talaj hőgazdálkodása. Kémiai hatása: több éves, az N, P, K jórészt szerves kötésben van, ezért feltáródásuk folyamatos és tartós. Biológiai hatása: a mikroszervezetek számára kedvezőbb életfeltételek, bőséges táplálék. A trágya adagja: 30 tonna/hektár alatt: kicsi, tonna/hektár között: közepes, 40 tonna/hektár felett: nagy adagokról beszélünk. Az istállótrágyázás irányelvei: Kiszórást követően azonnal le kell 16

17 100 q istállótrágya hatóanyag mennyisége nitrogén 50 kg foszfor 25 kg kálium 60 kg, így a tápanyag arány N : P : K = 1 : 0,5 : 1,2 2. Ismertesse a hígtrágya összetételét, kezelési és felhasználási módjait, a tárolás és kijuttatás lehetséges környezeti ártalmait! A hígtrágya : Szakosított szarvasmarha és sertés telepen keletkezik, ahol nem használnak szalmát alomnak. Hígtrágya összetétele, mennyiségét befolyásoló tényezők Összetétele: bélsár vizelet elcsurgó ivóvíz, öblítő- és mosóvíz. Beltartalmi mutatók (tápanyag tartalom): N: 0,8 2,6 kg/m 3 P: 0,3 1,2 kg/m 3 K: 0,9 2,3 kg/m 3 Szerves anyag: 6-30 kg/m 3 Kijuttatásának menete : tervszerű hígtrágya elhelyezése 1. Esőztető berendezésekkel a) Földalatti nyomócsöveken, mely alkalmas az öntözésre is (AC telepek) b) Esőztető berendezéssel, felszíni csőhálózattal 2. Mélybarázdás öntözéssel Kukorica, silókukorica öntözésre két változat: amikor 22 soronként van egy 60 cm-es barázda, mely m hosszú, a m után kezelő út, durván a tábla közepén itt megy keresztül a nyomócső, melyből közdarabbal engedik a trágyalevet a csatornába. Hígtrágya adagok nagysága: általában egy alkalommal 100 m 3 elegendő lenne, de ez csak 10 mm/ha, ezért hígítva érdemes öntözőberendezéssel kiadni maximum m 3 /ha-ig mehetünk el évente, de lucernánál durvább lesz a szár, kevesebb a levélzet, ezért csökken a fehérje. 17

18 Tárolásának környezeti veszélyei: talajvizek nitrátszennyezés, nitrát érzékeny területen max 170 kg/ha dózissal lehet. Csak szigetelt szivárgás mentes tárolóban, fallal zárt térben. Kijuttatásának egészségügyi és környezeti veszélyei-az elbomlási időt figyelembe kell venni, közvetlen fogyasztású zöldségfélék fogyasztása tilos. 18

19 7. Jellemezze a műtrágyázás jelentőségét, a talaj és a műtrágya kölcsönhatását! Csoportosítsa a műtrágyákat! Jellemezzen egy-egy kiválasztott N-P-K műtrágyát! Műtrágya: vegyipari úton előállított tápsó. Hatóanyag szerint: Egyszerű Összetett Halmazállapot szerint: Szilárd Folyékony Szükséglet megállapítása talajvizsgálat + levélanalízis Befolyásoló tényezők: A növény speciális igénye Az adott talaj sajátosságai N. műtrágyák: Mészammón salétrom (pétisó) 28% N Ammónium-nitrát 34% N savanyít Karkamid 46% N csírázásgátló P. Műtrágyák: Szuperfoszfát 18% P Triple foszfát 45% P K. műtrágyák: Kálium-klorid (kálisó) 40-60% K Kénsavas kálium 50% K Trágyázási módok: 1. Kiszórás szerint: -területtrágyázás -sortrágyázás -fészek -telepítő gödrök trágyázása 2. Mélységi eloszlás szerint: -sekély bedolgozás (5-10 cm) -középmély (11-15 cm) -mély (15-25 cm) -többrétegű 19

20 3. Trágyázási időpont szerint: -alap -indító -fej -levél -levegődúsítás (CO2) 2. Műtrágyák - egy hatóanyagú műtrágyák (N, P, K és mikroelem trágyák) lehetnek a) szilárdak, b) folyékonyak. - Több hatóanyagú műtrágyák 1. Több hatóanyagú szilárd műtrágyák a) összetett műtrágya - egy képlettel leírható, de minden molekulája két tápanyagot tartalmaz (pl. káliumnitrát KNO 3 ) b) kombinált műtrágya - egy képlettel nem fejezhető ki, több vegyületet, tápanyagot tartalmaz (pl. Nifosz, Nitrofoszka) c) kevert műtrágya d) gyári vagy üzemi keverék (NPK, PK, NP kombinációk) 2. Több hatóanyagú folyékony halmazállapotú műtrágyák - NP, NK, NPK oldat Levéltrágyázás: NPK anyagok levélre történő kiadása tenyészidőben, termésmennyiség növelő tényező. A MŰTRÁGYÁK HATÁSA 1. Nitrogén műtrágyák A növényi tápanyagok közül a legjelentősebb. Alkotórésze: sejtfehérjéknek, klorofillnak, enzimeknek, vitaminoknak. Nem minden talaj tartalmaz elegendő nitrogén vegyületeket. Nitrogénhiány esetén: 20

21 a levelek sárgászöld színűek, a virágzat gyér, a termés kevés, a tenyészidő megrövidül, Túlzott, egyoldalú nitrogéntrágyázás hatása: a sejtek lazák, a levelek haragoszöld színűek, a növény megdől, fagyérzékenység, A nitrogéntrágyázás irányelvei könnyen kimosódó műtrágya,-tartalék trágyázásra ezért nem alkalmas, őszi vetésű növények alá ezért nem adjuk ki a teljes mennyiséget (⅓-ot), tél végén, tavasszal szórjuk ki a ⅔-ot, a nitrogén műtrágyák érvényesülése mintegy 60 % (a legjobb a trágyák között). 2. Foszfor műtrágyák A foszfor a növényi sejtek egyik nélkülözhetetlen eleme. Fontos szerepe van: a klorofil felépítésében, fokozza az intenzív gyökér- és magképződést, szilárdítja a sejtfalat, ezáltal ellenállóbbá teszi a növényeket a gombabetegségekkel, a fagykárral, gyorsítja a beérést. Hiánya: erősen csökkenti a magtermést, még nagyobb hiánya csökkenti a takarmány beltartalmi értékét, Hazai talajaink nem tartalmaznak elegendő foszfor vegyületeket. A foszfor műtrágyák oldhatósága különböző, általában gyenge. egyesek csak vízben, mások gyenge savakban oldhatók. A foszfor műtrágyák mivel nehezebben oldódnak: elsősorban alaptrágyák, őszi mélyszántás előtt szórjuk ki és szántással munkáljuk be a gyökér zónába. 3. Kálium műtrágyák A növények, állatok, mikroorganizmusok számára nélkülözhetetlen. elősegíti a szénhidrátok felhalmozódását, 21

22 ezért lehet javítani a burgonya és cukorrépa minőségét kálium műtrágyázással, szükséges a fehérjék szintéziséhez, elősegíti a magképződést, növeli a magvak súlyát, befolyásolja a növények télállóságát, szárazságtűrését, Kálium hiánya esetén: a termés csökken és romlik a minősége, Tünetei: fokozódik a betegségekre való hajlam. - levélszélek megbarnulnak, - leveleken tipikus rozsdafoltok, 22

23 8. Ismertesse a talajművelés alapműveleteit és az egyes talajművelő eszközök munkáját! Talajművelés meghatározása Talajművelésnek nevezzük a talaj felső ún. rendszeresen művelt rétegének, szükség szerint mélyebb rétegeinek művelőeszközökkel végzett fizikai állapotváltoztatását, Talajművelés célja Megfelelő feltételeket biztosítani a kultúrnövény növekedéséhez. Hosszabb időszakra vonatkozó célja a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség-és levegőforgalmának kedvezőbefolyásolása. Talajművelés feladata A szántóföldi növények kedvező növekedéséhez szükséges talajlazultság és aprózottság (vagyis talajszerkezet) megteremtése Termés kialakító tényezők befolyásolása -víz-, levegő-és hőforgalom -tápanyag ellátás és érvényesülés -talajkémiai és biológiai folyamatok -talajlakóélőlények tevékenysége -gyomok, kártevők és kórokozók fertőzése Kémiai anyagok, istálló-és zöldtrágyák valamint tarlómaradványok talajba juttatása Öntözés hatékonyságának növelése Erózió és deflációcsökkentése Talaj degradálódásának csökkentése Alapműveletek: Lazítás Porhanyítás Forgatás Keverés Tömörítés Talajfelszín kialakítás Módjai: 1.Szántáskor : a talaj átfordul, porhanyósodik, keveredik a) ideje: nyári, őszi, tavaszi b)mélysége: -sekély (12-15cm) -középmély (16-20cm) -mély (21-30cm) -mélyítő (31-40cm-4-5évenként) c)iránya: 23

24 -ágyszántás: össze széjjel javított -kószaszántás (váltvaforgató eke) 2. Tárcsázás: porhanyít, kever, forgat 3. Kultivátorozás: lazít, porhanyít, kever (altalajlazítás) 4.Boronálás: -fogasborona lazít, porhanyít, egyenget, kever -tövisborona 5.Hengerezés: porhanyít, egyenget, tömörít Hengerpalást lehet sima, gyűrűs, csillagos Súly könnyű és nehéz Pálcás-léces kialakítású hengeresborona a kombinált magágykészítő gépek részei 6. Simítózás: talajfelszín-egyengetés 7. Kombinátorozás: lazít, porhanyít, tömörít 24

25 9. Csoportosítsa és jellemezze a talajművelési rendszereket! Talajművelési rendszer fogalma: Egy meghatározott területen egy vagy több növény sikeres és gazdaságos termesztéséhez szükséges talajművelési eljárások összessége. (a műveleti elemek egymást követő sorozata) A talajművelési rendszert meghatározó tényezők: a termőhelyi viszonyok, rendelkezésre álló erő- és munkagépek talajvédelmi feladatok, növény igénye, növényi sorrend, trágyázási és gyomirtási rendszerek, A talajművelési rendszerek csoportosítása: 1. Tarlóhántás 2. Alapművelés 3. Az alapművelés elmunkálása 4. Magágykészítés 5. Vetés utáni elmunkálás Egy kiválasztott talajművelési rendszer részletes elemzése: 1. Tarlóhántás: tarlón végzett sekély talajmunka max. 10 cm Célja: a talaj nedvességveszteségének csökkentése, gyomszabályozás, gyomírtás, a talaj hőforgalmának szabályozása, a talaj biológiai tevékenységének serkentése, a tarlómaradványok sekély talajba keverése. A tarlóhántás szabályai: a betakarítás után lehetőleg azonnal el kell végezni lazítással egy menetben tömöríteni szükséges a hántott tarló ápolása szükséges a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt. A tarlóhántás eszközei: (lazítás+tömörítés) lazításra alkalmas eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) tömörítő eszköz (gyűrűshenger, pálcás henger) 2. Alapművelés (mélységét tekintve a legmélyebben elvégzett művelés) Célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növény igényének megfelelő fizikai állapot kialakítása a vegetáció végéig. Az alapművelés csoportosítható: 25

26 mélység szerint sekély-, középmély, mélyművelés történik-e forgatás forgatásos (ekével), forgatás nélküli sekély, középmély és mélylazítás, kombinált módszerek Eszközei: ágyeke, váltvaforgató eke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, középmély és mélylazító, kombinált eszközök. 3. Az alapművelés elmunkálása Célja: az alapművelés utáni talajállapot további alakítása a vetésre kerülő növény igényének és a talaj védelmének megfelelően. Legfontosabb követelmények: nem romolhat az alapműveléssel elért talajállapot, mellőzni kell a taposást a porosítást, a tarlómaradványok felszínre hozását. a kelő gyomok irtása, a nedvességveszteség csökkentése, a magágykészítés segítése. Történhet az alapműveléssel egy menetben, ill. külön menetben. Eszközei: tárcsa, simító, henger, fogas, kultivátor, talajmaró, forgóborona, lengőborona, ásóborona, kombinált eszközök. 4. Magágykészítés Célja: az alapművelés és elmunkálás során létrehozott talajállapotnak a vetés körülményeihez való igazítása. A jó magágy: aprómorzsás, ülepedett, nyirkos és gyommentes. A magágykészítés szabályai: segítse elő a magvak, vagy a szaporító anyagok csírázását kelését. javítsa a gyomirtó szerek és a trágyák hatékonyságát. Lehető legkevesebb talajmozgatással, porosítással járjon Eszközei: kombinátor (kultivátor+hengerborona), ásóborona+hengerborona, vetőkultivátor, direktvetőgép. 26

27 5. Vetés utáni elmunkálás Célja: a magvak betakarása, a talaj magvakhoz való nyomása, a magágy felszínének tömörítése. A vetés utáni elmunkálás szabályai: a bevetett talajt vissza kell tömöríteni, a talajnedvességet és hőmérsékletet szabályozni kell, a talaj felszínét alkalmassá kell tenni a keléshez lehető legkisebb taposással járjon. Őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikus sorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatás nélküli alapművelés: ha tömörödött réteg van = középmély lazítás Későn lekerülő elővetemények után a rendszer a szárzúzással indul utána alapművelés forgatással vagy forgatás nélkül történhet. Forgatással: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos Forgatás nélküli alapművelés eszköze rendszerint a tárcsa Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikus sorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alapművelés = őszi szántás célja: csapadék befogadás tárolás elősegítése, rendszeresen művelt rétegátforgatása mélyítése, tarlómaradványok, istállótrágya bedolgozása. Későn lekerülő elővetemények után: az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli vagy kombinált alapművelés és vetés. A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is: szerkezet nélküli szikeseken, ártereken, mély fekvésű területeken, futóhomok, kotu talajokon, ha nem lehetett elvégezni ősszel. 27

28 10. Ismertesse a szántóföldi növények vetését! Lásd növény féleségenként Általánosságban: Faj, fajta biológiai igénye. Talaj állapota, előkészítettsége, kötöttsége, magágy milyensége, elővetemény, vetőmag nagysága, annak használati értéke határozza meg. A vetés-ültetés-telepítés általános agronómiai irányelvei Vetési módok A vetésre használt eszköz alapján megkülönböztetünk kézi és gépi vetést. Kézzel ma már csak a kisüzemekben vetnek, a nagyüzemekben a hajtatásban és a palántanevelésben fordul elő. Gépi vetéskor egyenletesebb a mag elosztása és a vetés mélysége,-takarékosabb. A magvak talajfelületi elhelyezése alapján megkülönböztethetünk szórt, soros és négyzetes, illetve fészkes vetést. A szórt vetés, egyenetlensége miatt, háttérbe szorul. A soros vetésben az egyes és ikersoros elrendezésen belül is terjed a sávos vetés, amelynél a vetőgép csoroszlyái nem egy sorban, hanem 4 6 cm széles sávban helyezik el a magokat. 28

29 11. Ismertesse a szántóföldi növények ápolási munkafolyamatait! A növényvédelem célja, a növényt károsító élettelen és élő tényezők csoportosítása A növényvédelem célja: a növény épségének megóvása és a termés mennyiségének és minőségének védelme. Feladata: - a tünetek felismerés - a betegség elterjedésének megakadályozása - a károsítók előrejelzése - a megelőző és gyógyító védekezés Fertőző, élőlények okozta károsodások: Kórokozók: 1. Vírusok 2. Baktériumok 3. Gombák Kártevők: 1. Rovarok: a) rágó kártevők (gyümölcsmolyok, hernyók) b) szívó kártevők (levéltetvek, atkák, tripszek) 2. Gerincesek: őz, nyúl, pocok, madarak 3. Virágos élősködők fagyöngy Gyomnövények A környezetkímélő eljárások: 1. Mechanikai (fizikai) védekezés a törzs és vázágak téli ápolása, beteg ágrészek eltávolítása, hernyófészkek elpusztítása, a lomb elégetése, a kártevők fizikai megsemmisítése 2. Biológiai védekezés a kártevők elpusztítására azok természetes ellenségeit használjuk fel Felhasználható: ragadozó rovarok (katicabogár, fürkészdarázs), ragadozó poloskák, gyíkok, békák, énekesmadarak, sün, vakond. 3. Biotechnikai védekezés a kijuttatott vegyszerek a károsítók életfolyamataiba beavatkozó hormontartalmú készítmények (kitinpáncél kialakulását gátló szer, sex-feromon csapda, riasztó anyagok). A növényvédő vegyszerek csoportosítása és felhasználása 29

30 Kórokozók szerint: Gombaölő Rovarölő Gyomirtó szerek Növényvédelemi eljárások: mechanikai: metszés, fatisztogatás, égetés, komposztálás; agrotechnikai: vetésváltás, izoláció, szaporítóanyag; genetikai: rezisztencianemesítés, génmanipuláció; bioloógiai, ökológiai: paraziták, predátorok, antagonisták; kémiai: vegyszeres Növényvédőszer (peszticid) fogalma: károsító szervezetek elleni kémiai anyagok, melyek segítségével több és jobb termék állítható elő. Peszticidek csoportosítása: herbicidek (gyomirtó), fungicidek (gombaölő), inszecticidek (rovarölő), egyéb szerek, termésnövelő anyagok (műtrágyák, talajjavító anyagok) Kijuttatási módok: permetezés, porozás, granulátumszórás, aerosol, csávázás, csalétkezés, lángolás Mechanikai módszerek A talajművelés A megfelelő módon végzett talajművelés képes csökkenteni a talaj gyommag készletét, talajban lévő vegetatív szaporító képletek számát, azok tápanyag készletét. A tarlóhántás gyomszabályozás szempontjából az egyik legjelentősebb talajművelés. A tarlón lévő egyéves gyomokat megsemmisíti, az elpergett magokat csírázásra serkenti.az évelőket tartalék tápanyagaik felhasználására készteti. Az őszi mélyszántás gyomirtási szempontból elsősorban az évelők miatt fontos. A magágy előkészítés időzítése és minősége is hatással lesz a későbbi gyomosodásra. A magágy előkészítés vetéshez viszonyított időpontjával meghatározhatjuk,hogy a gyomok mikor keljenek a kultúrnövényhez képest. A sorköz mechanikai művelése (sorköz kultivátorozás) a kapás növények esetében lehetőséget nyújt a herbicides kezelések kiegészítésére, esetleg kiváltására. Sűrűbb térállású növényekben használható pl. borona, gyomfésű. Kaszálás Elterjedt módszer a rét- és legelőgazdálkodásban, a lucerna termesztésben, ruderális területeken, útfélen, árokparton.a kaszálások megfelelő időzítésével a gyomnövények megfelelő szinten tarthatók.alkalmas a magfogás megelőzésére, évelők esetében a tápanyagtartalék csökkentésére.ezeken a területeken többnyire e módszer költségei megengedhetők. 30

31 A herbicidek kijuttatási módjai Presowing, PPI A kijuttatás ideje: a kultúrnövény vetése/palántázása előtt Preemergens kezelések Kijuttatás ideje: a kultúrnövény vetése után, kelése előtt, gyommentes területre. Posztemergens kezelések Kijuttatás ideje: A kultúrnövény és a gyomok kelése után. 31

32 12. Ismertesse a szántóföldi növények betakarítást, tartósítását, tárolását! Lásd növényenkénti betakarításnál 32

33 13. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Együregű gyomrú emésztőkészülék felépítése Felépítése: - nyálkahártya (belül) - izom - savóshártya (kívül) Többüregű összetett gyomor felépítése, sajátosságai 33

34 A kérődző állatok emésztési sajátosságai Kérődzés Elfogyasztott takarmány bendőbe szájba bendőbe Néhány hetes kortól Naponta 6-8 óra l nyálat termel naponta Nyáltermelés függ: takarmány minősége felkérődzött falat ph értéke Összetett gyomor: 1. Előgyomrok ( l): bendő ( l) recés (5-21l) leveles (7-18 l) 2.Valódi gyomor: oltó (10-20l) BORJAK TAKARMÁNYOZÁSÁNAK ALAPVETÕ TAKARMÁNYOZÁS- ÉLETTANI PROBLÉMÁI EMÉSZTÉSI JELLEGZETESSÉGEK: A bendő 1. NYELÕCSÕVÁLYU REFLEX Kiváltó tényezõk: hõfok - szopáskor oc Baktériumok: lebontás és szintézis 34

A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a.. /2008. számon kiadom.

A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a.. /2008. számon kiadom. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 3112-08/1 Mezőgazdasági alapismeretek Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát!

1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! 1. Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa be a talaj kialakulásának folyamatát! A különböző növényfajok eredményes termesztését az éghajlat elemei mind egyenként,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1223 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk. Cziráki László 2014.

TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk. Cziráki László 2014. TALAJMŰVELÉS I. alapműveletek, gépek és munkájuk Cziráki László 2014. A talajművelés fogalma Olyan eljárás, amely során megváltoztatjuk a talaj állapotát A talajművelés célja A növények számára legkedvezőbb

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

Szántóföldi kultivátorok

Szántóföldi kultivátorok Szántóföldi kultivátorok - Magágykészítő vagy könnyű kultivátorok Feladatuk: Szántáselmunkálás, magágykészítés. Művelési mélység: 5-15 cm Művelő szerszám: rugós száron: kétoldalt ívelt művelőszerszám.

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

3112-08 modul. Mezőgazdasági alapismeretek (OKTATÓ: Bárdos Botond) o szóbeli: mezőgazdaság elméleti alapismeretei

3112-08 modul. Mezőgazdasági alapismeretek (OKTATÓ: Bárdos Botond) o szóbeli: mezőgazdaság elméleti alapismeretei 3112-08 modul Mezőgazdasági alapismeretek (OKTATÓ: Bárdos Botond) o szóbeli: mezőgazdaság elméleti alapismeretei 1 1. 3112-08 Ismertesse az agrometeorológia növények életében betöltött szerepét! Mutassa

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

A talajművelés segítse a talajminőség javulását!

A talajművelés segítse a talajminőség javulását! XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Középmély lazításra alapozott rendszerek Szántás nélküli

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása A novenyek osszetetele G. Bertrand 1951 O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82 98.78 % a levegobol P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08 1.22 % a

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

Környezet- és egészségbarát növényvédelem

Környezet- és egészségbarát növényvédelem Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. hét Előadás áttekintése Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai

Részletesebben

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSG 2006. május 18. MEZŐGZSÁGI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2006. május 18. 14:00 z írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTTÁSI

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bereczki László. Talajművelési alapgondolatok. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Bereczki László. Talajművelési alapgondolatok. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Bereczki László Talajművelési alapgondolatok A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-009-50 A TALAJMŰVELÉS

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

DuPont termékek a kiskertekben

DuPont termékek a kiskertekben DuPont termékek a kiskertekben Tanos 50 DF Tanos 50 DF szôlôben Különleges tulajdonsággal rendelkezô, kombinált hatóanyagú gombaölô szer szôlôperonoszpóra ellen. A Tanos a DuPont kutatás egyik gombaölô

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása

Irásbeli vizsgatevékenység megoldása / Kódszám: M --- KIV: 2012. 08. 08. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Gyepápolás GreenMaster

Gyepápolás GreenMaster Gyepápolás GreenMaster Moduláris felépítésű rendszer gyepápoláshoz intenzívebb gyepápolás felülvetéssel és bokrosítással akár 15%-kal több hozam nem csak gyepek esetében hatékonyabb és egyszerűbb zöldtrágya

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A nemi szervek a faj fenntartását (reprodukció) szolgálják. Az emlősállatok szexuális dimorfizmusa (nemi kétalakúsága)

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben