Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola

Átírás

1 Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola HÁZIREND 2014.

2 Tartalomjegyzék II. Jogok és kötelességek A tanulók jogai Tanulói jogok gyakorlása A tanulók kötelességei hogy:...7 III. Az iskola munkarendje...9 IV. Általános működési szabályok...11 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok...11 A számítógép terem:...11 Egészségvédelem...11 Balesetvédelem...12 V. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek...12 VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása...13 VII. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei...14 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás...14 VIII. Tanulmányi kötelezettségek...18 IX. Fegyelmező és fegyelmi eljárás szabályai...19 A fegyelmi és kártérítési felelősség...19 X. A tanuló munkájának elismerése...20 Tanulmányi jegyek...20 Jutalmazások...22 XI. Záró rendelkezés...25 Mellékletek: számú melléklet - Csengetési rend számú melléklet- Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje számú melléklet- Géptermi rend számú melléklet- A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok számú melléklet- Jelentési kötelezettségeink igazolatlan mulasztás esetén számú melléklet- Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata sz. melléklet- Védő óvó előírások a tanműhelyekre vonatkozólag sz. melléklet- A fegyelmi és kártérítési felelősség sz melléklet- HÁZI ETIKETT

3 Ezen házirend: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet; a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai Programjának rendelkezései alapján készült. Az intézmény adatai neve: Miskolci Fazola Henrik Szakképző Iskola székhelye: 3534 Miskolc, Gagarin u. 54. fenntartója és irányító szerve: Klebersberg Intézményfenntartó Központ A házirend hatálya Személyi hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulókra, az iskola összes alkalmazottjára, a szülőkre, egyes részei az átmenetileg az iskolában tartózkodó idegenekre, valamint az iskolával szerződéses kapcsolatban lévő, itt munkát végzőkre. Területi hatálya Minden, a tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett program esetében a házirend területi hatálya kiterjed: az iskola területére, a belépéstől az elhagyásáig; az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedésre; az iskolán kívüli az iskola által, vagy a tanulók, szülők által de az iskola érdekében szervezett rendezvényekre. minden olyan helyen, ahol az iskola képviseletében, nevében hivatalosan van jelen a személyi hatály alá tartozó érintett Időbeli hatálya 3

4 A házirendben foglalt szabályokat a jóváhagyástól kezdve a házirend következő módosításáig kell alkalmazni. A házirend felülvizsgálata kötelező: törvény vagy rendelet változása miatt, ha az érintett felek kezdeményezik. 4

5 II. Jogok és kötelességek 1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés), személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába, 5

6 a szakközépiskolába járó diákok közép-, és emeltszintű érettségi vizsgát tehetnek. a tanulók hivatalos ügyeiket az iskola titkárságán vagy a gazdasági irodában intézhetik meghatározott ügyfélfogadási időben. az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. Egy tanítási napon két témazáró felelet lehetséges (szóban vagy / és írásban). Témazáró feleletnek számít a több leckéből álló, több órán átvett tanítási anyagot lezáró ellenőrzési forma. A szaktanár a témazáró feleletek, és a nagyobb tanítási egységet lezáró ellenőrzések időpontját legalább egy héttel korábban, közli a tanulókkal. Az előző 1-3. órai anyag elsajátítását ellenőrző röpdolgozatok", felelések száma nem korlátozott. A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb a tanár betegszabadságát nem beleszámítva 10 tanítási napot követő első szakórán kijavítva kézhez kapja. 2. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 50%- át érintő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozását minimum 5 fő tanuló kezdeményezheti. 6

7 Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus vagy pedagógiai asszisztens irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Diákközgyűlést minden tanévben tartunk éves munkaterv szerint. A közgyűlésen osztályonként 2 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen. Az iskolába beiratkozott tanulók a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 3. A tanulók kötelességei hogy: A kötelező iskolai foglalkozásokon (a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton), pontos és rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással vegyenek részt. Tanulmányi és az éves munkatervben meghatározott vizsgakötelezettségeiket képességeiknek megfelelően teljesítsék. Önként vállalt tanulmányi és egyéb feladataikat fakultatív tantárgyak tanulása, tanulmányi jellegű délutáni foglalkozások, iskolai vagy országos tanulmányi versenyek, közösségi munka pontosan teljesítsék. Betartsák az iskola szabályzatainak előírásait. Tanúsítsanak tiszteletet tanulótársaik és az iskola dolgozóinak személye, emberi méltósága és munkája iránt. Őrizzék az iskola hagyományait, fegyelmezett munkával segítsék elő az iskola jó hírének gyarapodását. A tanulást és a tudást tekintsék értéknek, egymás sikereit ismerjék el, s becsüljék. Vigyázzanak az iskola vagyonára. Őrizzék meg, és az előírásoknak megfelelően használják az intézmény felszerelését, létesítményeit, védjék a kulturált környezetet. Szándékos vagy gondatlan károkozás esetén az iskolával szemben anyagi felelősséggel tartoznak. A diáknak a tanórák ideje alatt a szórakoztató elektronikai eszközeit, készülékeit és mobiltelefonját kikapcsolt állapotban és elzárva kell tartania. (órai használat esetén a pedagógus kikapcsolt állapotban elkéri és a tanórák végén, az igazgatói titkárságon vehetik át a tanulók a következő fegyelmezési fokozattal együtt). Az iskolába csak a 7

8 feladataihoz szorosan kapcsolódó felszerelési tárgyakat hozhatja be. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Ezek eltűnése esetén az iskola intézkedést sem vállal. Az érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrzőjében. Az órarendjét naprakészen vezesse az ellenőrzőjében. (ennek hiányában az iskolából való távozás csak a 7. óra után lehetséges.) A tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza. Védje saját és társai egészségét, ezért az iskola teljes területén és közvetlen környezetében, az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, stb. Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, A tanulók az iskolai ünnepélyeken (szalagavató, ballagás, érettségi/szakvizsgák, ünnepélyek) az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg. A tanuló nem tarthat magánál, nem használhat pirotechnikai eszközt (petárdát), fegyvert és fegyvernek minősülő tárgyat. Ennek iskolába való behozatala súlyos büntetést von maga után. 8

9 III. Az iskola munkarendje Az iskolában állandó portai szolgálat lát el ügyeletet. A diákok reggel tól délután 18 óráig tartózkodhatnak a házirend szabályozása szerint az intézmény területén. A tanulók kötelező munkaideje: az órarend szerinti első tanítási óra kezdete előtt tíz perccel kezdődik és az órarend szerinti utolsó óra végéig tart. A tanuló a munkaideje alatt az iskolát csak írásbeli engedéllyel hagyhatja el. A tanítási órákról az órát tartó tanár engedélyével távozhat. Az osztályfőnök öt hivatalos kikérés alapján ennél több tanítási napról történő napi hiányzást saját hatáskörben engedélyezhet. Öt tanítási napnál hosszabb, nem hivatalos kikérés alapján történő távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezhet. Kiskorú tanuló esetén a szülő egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat. A szaktanár javaslatára az OKTV és egyéb országos tanulmányi verseny első fordulóján résztvevő tanuló a verseny napján mentesül a tanítás alól, a második fordulóba jutott tanulók részére három, a harmadik fordulóba bejutott tanulók részére öt tanítási nap alóli felmentést adhat az osztályfőnök a felkészülésre, a versenynapon kívül. 250 óra hiányzás után az osztályban tanító tanárok közössége dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről. Az óraközi szünet időtartama 5,10, 20 perc. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: (20 perc) Az óraközi szünethez a tanulónak joga van. Az órákat vezető tanárnak a szünetet biztosítania kell. Témazáró feladat kidolgozása érdekében a dupla órák összevonhatók. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodhatnak. Az óraközi szünetekben minden tanulónak el kell hagyni a tantermet csak tanári felügyelettel maradhat a teremben. A szünetekben az udvaron, illetve rossz idő esetén az aulában, a tantermek, tanműhelyek előtt tartózkodhatnak, sorakozás után az órát tartó nevelővel mehetnek be az osztályterembe. 9

10 A tanulók a tanítás befejezése után a tantermeket, tanműhelyeket tisztán hagyva, fegyelmezetten távozzanak az iskola épületéből. A tanulók a tanári szobában nem tartózkodhatnak. A tornateremben, a szaktantermekben, tanműhelyekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Az iskola helyiségeit tanítási időn túl az igazgató vagy helyettese engedélyével lehet használni maximum 18 óráig. A könyvtár és a géptermek használatát a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. Az iskola által szervezett rendezvényeken, valamint az osztálykirándulásokon a tanulók a tanári felügyelet biztosításával és a házirend szabályozása szerint élhetik közösségi életüket. 10

11 IV. Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokról az osztályfőnök ad tájékoztatást. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. A számítógép terem: Sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és folyamatos védőnői rendelés van. Az egészségügyi szűrővizsgálat alapján az iskolaorvos gyógytestnevelési kategóriába sorolja be a tanulókat. A besorolt tanuló köteles részt venni a megadott időpontban tartandó gyógytestnevelés órán. A fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatok mindenki számára kötelezőek! A vizsgálaton részt vevő diákok az órát tartó tanárral együtt az orvosi szoba előtt várakoznak. A szakképző évfolyamon tanuló diákok, amíg nincs rendezett alkalmassági vizsgálatról igazolásuk, nem vehetnek részt a gyakorlati foglalkozásokon. Ezen kiesett órák igazolatlan órának minősülnek. Dohányozni a évi XLI. törvény értelmében közoktatási intézményben az iskola egész területén és annak 5 méteres körzetében szigorúan tilos! Az intézményben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. 11

12 Balesetvédelem A tanulóknak ügyelniük kell a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére, vigyázniuk kell iskolán belül és kívül saját és társaik testi épségére. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tűzriadó tervét, a menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán, valamint minden szaktárgyi óra (kémia, fizika, testnevelés) - és a gyakorlati képzés első óráján kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. V. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb (szülői, iskolai, hivatalos szervek) igazolást csak az ellenőrző könyvbe lehet jegyeztetni. A szakképzési évfolyamokon a külső gyakorlati hiányzás igazolására, ha tanulószerződéssel rendelkezik, csak táppénzes igazolás szolgálhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. Az igazolás módja: A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben a hiányzás okáról és várható időtartamáról Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.( 5.sz. melléklet) 12

13 A tanítási óráról való késést a 20/2012 EMMI rendelet 51 (10) bekezdésében foglaltak szerint összesíteni kell. VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az igazgató vagy általa megbízott pedagógus az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente egy alkalommal, illetve a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, valamint az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, iskolai viselkedéséről, a tanulóközösségben végzett tevékenységéről a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a tanév elején összevont szülői értekezleten, valamint az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: - a szülői értekezleteken, - a nevelők fogadó óráin, - a nyílt tanítási napokon, írásban az ellenőrző könyvben. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 13

14 VII. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó- állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. Az iskola a művészeti szakon olyan gyakorlatokat tart, melyeken a tanulók iskolai alapanyagból értéket állítanak elő, egyedi jelleggel, nem értékesítési céllal. A tanulók munkáját a 9-12-ik évfolyamig kipakoláson értékelik a szaktanárok, majd a munkák termekbe, illetve archívumba kerülnek. Később csak kiállítási célokra használhatók, az iskola tulajdonában maradnak. A 13. évfolyamon az OKJ vizsgára iskolai alapanyagból a tanulók vizsgamunkát készítenek. A vizsgamunka egyedi, értékelésre kerül, kötelező tárolni (termekben, archívumban), vagy kiállítható. Értékesítésre nem kerülhet, az iskola tulajdona. A tanulók ilyen munkájukat továbbtanulási szándék esetén, írásos kérésre, igazgatói engedéllyel, legfeljebb Ft kaució letétele mellett (melyet visszakapnak) a felvételire elvihetik. 14

15 A tankönyvtámogatás rendszere A tankönyvpiac rendjéről szóló évi CCXXXII. sz tv. alapján az alábbiakban felsoroltak kaphatnak normatív kedvezményt: A tanuló, aki: - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési díj, tandíj befizetése minden tanévben szeptember 15-ig történik a gazdasági irodában, egy összegben. A tanuló részletfizetési kérelemmel élhet, melyet az igazgatónak kell benyújtania az aktuális tanév szeptember 15-ig, aki indokolt esetben engedélyezheti a részletfizetést. 3. Amennyiben a tanuló jogviszonya megszűnik, az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola fenntartója dönt. 15

16 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 1. A megállapított tanórán és időkereten kívüli a tanulók érdeklődése, igénye alapján szervezett foglalkozások, valamint az intézmény pedagógiai programjában nem szereplő művészeti csoportban való részvétel. 2. Térítésköteles a szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor. 3. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározattak szerint fizet térítési díjat. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 1. minden tanórai foglalkozás annak a tanévnek a megkezdésétől, amelyben a tanuló a 22. életévét betöltötte. 2. A nevelési illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. 3. Szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlésekor. 4. tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi, érettségi vizsga és szakmai vizsga beleértve a javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javító-vizsga. 5. A második vagy további szakképesítés megszerzése nappali tagozaton. 16

17 Szociális kedvezmény a térítési-, tandíjfizetési kötelezettség teljesítésénél 1. Kérelemre az alapösszeg 30%-a adható kedvezményként. 2. Szociális helyzet alapján nem adható kedvezmény annak a tanulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori minimálbér másfélszeresét eléri vagy meghaladja. 3. A kedvezmény mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a kiskorú és nagykorú eltartott tanulóknál a szülők vagyoni helyzetét, a nagykorú eltartásáról önmaga gondoskodó tanuló esetében a tanuló vagyoni és jövedelmi viszonyát. 4. A kedvezményre való jogosultságot: a tanuló minden év május 31-ig, illetve az első évfolyamra felvett tanuló a felvételről szóló értesítés kézhezvétele után 10 munkanapon belül igazolja. 5. a sajátos nevelési igényű, állami gondozás alatt álló, valamint hátrányos helyzetű tanulóktól térítési díj nem szedhető. 6. Egy tanulónak megállapíthat a tanulmányi eredménye alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezmény mértéke együttesen a térítési díj, a tandíj alapösszegének 50%-át nem haladhatja meg. 7. Különösen indokolt esetben kérelemre az intézmény igazgatója ideiglenesen a tanulónak a fizetést havi részletben is engedélyezheti. 8. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló az intézmény igazgatója által megszabott időpontban, egy összegben tesz eleget. 17

18 VIII. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012 EMMI rendelet 51 (7)- bekezdésében meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. osztályozó vizsga szervezhető a tanév során félévkor és a tanítási év végén. Osztályozó vizsgára félévi és az év végi osztályozó konferenciát követő 5 napon belül a közismereti igazgatóhelyettesnél írásban lehet jelentkezni. Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit minden évben a közismereti igazgatóhelyettes az iskola honlapján köteles nyilvánosságra hozni. Különbözeti vizsgát és beszámoltató vizsgát minden félévkor tehet a tanuló, illetve iskolaváltás esetén a beiratkozástól számított 2 hónapon belül. A tananyagot a szaktanár jelöli ki. Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga csak augusztus 15-től 31-éig szervezhető. 18

19 IX. Fegyelmező és fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi és kártérítési felelősség A fegyelmező intézkedés, illetve a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és a kötelezettségszegés súlyát. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések: - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) - esetleges megbízatás visszavonása - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - áthelyezés másik osztályába - áthelyezés másik azonos típusú iskolába - eltiltás a tanév folytatásától (tanköteles esetén csak rendkívüli vagy ismétlődő vétség esetén- ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak) - kizárás az iskolából (tanköteles esetén csak rendkívüli vagy ismétlődő vétség esetén - ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak) A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést a Fegyelmi Bizottság hoz a fegyelmi eljárás során. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás során (írásbeli fegyelmi határozattal) fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást az igazgató indítja meg. A fegyelmi eljárás rendjét és a büntetés formáit a jogszabály írja elő. (NKt 58..) 19

20 Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, akkor neki (illetve a törvényes képviselőjének) a törvényben meghatározottak szerint kell helytállnia. (NKt 59..) X. A tanuló munkájának elismerése Tanulmányi jegyek A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. A szaktanár indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi érdemjegyek 5 Jeles a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 4 Jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja 2 elégséges alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel sem tudja 1 elégtelen alkalmazni 20

21 A magatartás és a szorgalom minősítése A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az osztályközösség részvételével történik. A közös állásfoglalást az osztályfőnök jóváhagyásra az osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti. A magatartás fokozatát a tanuló munkafegyelmének és a közösséghez való viszonyának mérlegelése alapján kell megállapítani. Példás a tanuló magatartása, ha társaihoz való viszonya jó, szívesen tevékenykedik a közösségben, annak fejlődését munkájával előkészíti, képes felelősséget vállalni tetteiért és másokért, az iskola és a közösség normáit megtartja, segítőkész, vitakultúrája fejlett. Jó a tanuló magatartása, ha részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai normákat általában megtartja, törekszik véleményét kulturáltan közölni, általában fegyelmezett és segítőkész. Változó a tanuló magatartása, ha gyakran passzív, a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az iskolai szabályokat csak figyelmeztetéssel képes megtartani, véleménye gyakran elhamarkodott, nem segítőkész, sokszor durva, hangoskodó. Rossz a tanuló magatartása, ha a házirendet gyakran ismételt figyelmeztetésre sem tartja be, munkájával, magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, felelősségérzete gyenge, hibáit nem látja be, a vitában gyakran durva, erőszakos. 21