INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT

Átírás

1 INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT MOTIVÁCIÓS LEVÉL Tisztelt Budapest Főváros Önkormányzata! Tisztelt Képviselő Testület! Jelen dokumentummal pályázatot nyújtok be a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola intézményvezetői állásra. Sándorné Csikós Mária magyar történelem pedagógia szakos tanár vagyok. A pályán töltött 30 év alatt az iskolarendszer minden szintjén - az általános iskolától az egyetemig - tanítottam. Jelenleg nevelési igazgatóhelyettesként dolgozom iskolámban, ahova 1988-ban kerültem. Kezdetben magyart, történelmet tanítottam, majd kollégáim megtiszteltek azzal, hogy munkaközösség-vezetőnek választottak, majd nevelési igazgatóhelyettesként tehettem próbára képességeimet. Továbbképzéseim során arra törekedtem, hogy képessé váljak a folyamatos megújulásra, s e pályán adódó problémák, konfliktusok megoldására. Szakmai és vezetői tapasztalataim, emberi kvalitásaim felhasználásával szeretném elérni, hogy a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolába egyre több tanuló jelentkezzen, mert: jól képzett, emberséges a pedagógus közösség, s az őket támogató, segítő minden dolgozó, 1

2 a tanulás, a munka tisztelete, az egymás segítése, elfogadása a fő érték, az iskola dolgozói kitalálnak, átvesznek, adaptálnak lehetőségeikhez képest minden olyan újítást, módszert, mely segít céljaink megvalósításában. Hitem, hogy a szakmaiság mellett e pályán létfontosságú az emberség, a határozott következetesség, s annak feladata felelőssége, hogy az iskolában megalapozhatjuk, fejleszthetjük azokat az értékeket, melyek diákjaink személyiségébe beépülve alkalmassá válhatnak arra, hogy szilárd értékrendet teremtsenek. E feladat szépsége és felelőssége vezet pályámon immár 30 éve. E munkához nélkülözhetetlen egy jól működő közösség, akiket az igazgató csupán irányít, vezetőtársaival, de csakis velük egyetértésben érheti el azt a nagyon nagy célt, hogy az iskolájában minden diák, dolgozó igazán értékesnek érezhesse magát. Mindehhez kérem tisztelettel programom alapján az Önök támogatását is. Budapest, január 30. Sándorné Csikós Mária 2

3 Vezetői programomat az iskolai életet szabályozó dokumentumok (Pedagógiai program, Minőségirányítási program, SZMSZ) elemző értékelésével, az ebből adódó vezetői feladatok felvázolásával ismertetem. HELYZETELEMZÉS Iskolánk 77 éves. A XVIII. kerület legrégibb középiskolája. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat (1909/2011. (VI.22.) Főv. Kgy.) alapján a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Budapest, 1184 Hengersor u. 34.) szakközépiskolai feladatokat lát el. Közgazdasági jellege kezdettől meghatározta működését ben világbanki modell-iskolává vált, melynek köszönhetően jelentősen emelkedett az iskola technikai informatikai háttere, s a tanári továbbképzéseknek, külföldi tanulmányutaknak köszönhetően a tantestület módszertani kultúrája jelentősen gazdagodott. A közgazdaság kiegészült az informatikával, így az iskola egyik erőssége, hogy két piacképes szakmára készíti fel diákjait. Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a Csepel TISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Szabályzati besorolás alapján általános középfokú oktatást végez nappali rendszerben. A szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti, ill. szakmai gyakorlati oktatás tartozik feladatkörébe. 3

4 Alap-ill. speciális feladatai: sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Szakmai képzési lehetőségei: informatikai, közgazdasági szakmacsoport. A szakképzési évfolyam követelményeire a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola és Kollégium készít fel. A 2012/2013. tanévben középfokú pénzügyi számviteli ügyintéző képzés indítására van lehetősége a Fővárosi Közgyűlés 3103/2011. (X. 21.) Kgy. határozata alapján. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ebben a szakközépiskolában ismét megvalósulhasson a szakmai alapozást követően a tényleges szakma oktatása. Ez a helyzet újabb feladatot jelent, hiszen szaktanárainkat ismét fel kell készíteni e munkára, meg kell szerveznünk a gyakorlatokat, motiválttá kell tennünk a diákjainkat, hogy az elkezdett képzést be is fejezzék, mert általános tendencia, hogy sok diák lemorzsolódik. Ennek megakadályozására fontosnak tartom az előkészítést. Meg kell vizsgálni: a diák jó helyre jelentkezett-e ismeri-e az adott szakmát? tudja-e mit fog tanulni, mi lesz a végzettsége? van-e hozzá megfelelő előképzettsége? Ha elkezdte a tanulást megtesz-e mindent a képző a képző intézmény és a tanuló is, hogy elhárítsák azokat a nehézségeket, melyek akadályozzák, nehezítik a tanulást. Megfelelő-e az elmélet és a gyakorlat aránya? 4

5 Kudarc esetén megtörténik-e ok okok feltárása, a hibák kijavítása? Diákok Jelentkezett tanulók 2007/ / / / /2012. Nyelvi elők Informatika Közgazdasági Összesen Felvett tanulók 2007/ / / / /2012. Nyelvi elők Informatika Közgazdasági Összesen Indítható oszt.száma 2007/ / / / /2012. Nyelvi elők Informatika Közgazdasági Összesen Indított oszt.száma 2007/ / / / /2012. Nyelvi elők Informatika Közgazdasági Összesen

6 A táblázat adatai szerint iskolánk viszonylag szerencsésen átvészelte a demográfiai veszélyt. Az évek során alkalmazkodtunk ahhoz az igényhez, hogy nagyobb lett az érdeklődés az informatikai képzés iránt, ezért növeltük e területen a képzési lehetőségeket. A nyelvi előkészítőre azonban a 2011/12 tanévben csak egy osztályt tudtunk felvenni. Ennek okát részben külső, részben belső okokkal indoklom. A jobb képességű tanulókat, akik erre képzésre általában jelentkeznek, elvonja a gimnázium, ahol ma már sok szakmai képzési lehetőséget is kínálnak a tanulóknak, pl. fakultáció keretében. Így a tanuló, aki még bizonytalan pályaválasztásában, inkább a gimnáziumba jelentkezik. A másik ok iskolán belül keresendő: Vizsgálnunk kell: megfelelően alakítottuk-e ki a nyelvi csoportokat, helyes-e a bontási aránya a tananyagnak, megfelelően értékelünk-e, megfelelő-e az előrehozott érettségire való irányítási rendszerünk, megfelelően ösztönözzük-e a nyelvvizsgát? Szeretnénk, ha a későbbiekben ismét lehetőséget kapnánk nyelvi előkészítő osztályok indítására. A következő tanévben a szakmai alapozó tárgyak mellett - szabad órasávunk terhére- emelt óraszámban, emelt szinten kívánjuk az idegen nyelvet tanítani egy-egy osztályban. 6

7 A szakmai képzés megszűnése két szakképző osztályt vitt el. Sajnos nem a csepeli képző helyre jelentkezetek, hanem a helyileg közelebb lévő iskolákba. Ezért is örvendetes, hogy a következő tanévtől engedélyt kaptunk szakképző osztályok indítására. Bár a létszámunk, s ezáltal a csoportszámunk, nem csökkent jelentősen, de a felvett tanulóink szorgalmával és munkához való viszonyával nem vagyunk elégedettek. Sokan nagyon nagy hiányokkal, motiválatlanul érkeznek az általános iskolából. Óraszámaink, energiánk jelentős része a felzárkóztatásra, ill. neveltségi szint emelésére fordítandó. Pedagógusok Tantestületünk jól képzett, dinamikus pedagógusokból áll, akik hivatásuknak tartják e pályát, s ennek megfelelően is dolgoznak. Példaértékű iskolánkban a tanár-diák kapcsolat. Továbbképzéseinket a törvényi előírásoknak megfelelően végezzük, s a TÁMPOP projektnek köszönhetően korszerű ismeretek és készségek birtokába jutottunk. Szükségesnek tartom, hogy a következő évi továbbképzési tervet úgy alakítsuk ki, hogy legyenek olyan szakembereink, akik a tanulás tanulását tanítják, ill. mérés-értékelés módszertanához értenek. Pályázati lehetősét szeretnék kihasználni: TÁMOP Pedagógusképzés, ill.támop Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködése kialakítása (Tanulást segítő, támogató formák bevezetése). Kompetencia mérések eredményei A 2010-es kompetenciamérés eredményei alapján matematikából telephelyünk átlageredménye 1556 képességpont. A hasonló nagyságú 7

8 szakközépiskolai telephelyek átlaga 1624 képességpont. Tehát az átlag alatt van. A képességeloszlás diagramokból leolvashattuk az iskola tanulóinak tudásában mutatkozó nagy különbséget, valamint a leszakadó, a többi diáknál sokkal gyengébben teljesítő tanulók jelenlétét. Ugyanebből a diagramból kiderül, hogy az országos átlag felett teljesítő tanulóink száma alig több mint 25%. A tanulóink 2008-as eredményeinek összehasonlításából az átlageredményük fejlődése a két év alatt elmarad attól, mint amekkora fejlődés a hasonló korábbi átlageredményű tanulókkal dolgozó telephelyek többségén tapasztalható. A gyengébb kezdeti eredménnyel rendelkező diákok kevésbé fejlődtek két év alatt, mint az országos adatok alapján várható lett volna, a jobb eredménnyel érkezők viszont gyorsabban fejlődtek, mint ahogy várható volt. A komplex fejlődési modell alapján (ami az adott időszak iskolai munkájának fejlesztő hatásának tulajdonítható) a tanulóink 60 %-a gyengébb eredményt ért el mint ami a korábbi eredménye és körülményei alapján várható lett volna. A korábbi évekhez viszonyítva: 2009-hez képest nincs szignifikáns változás, de a 2008-hoz képest szignifikánsan alacsonyabb az átlageredményünk. Tanulóink képességeik szerint szövegértésből az 1 5. szint között helyezkednek el. A fővárosi szakközépiskolás átlaghoz viszonyítva több a gyengébb tanulónk és kevesebb a jó képességű. Tanulóink szövegértési képességmegoszlása gyengébb, mint országosan. Eredményünk a középmezőnyben helyezkedik el. A kis szakközépiskolák átlageredményéhez képest jobban teljesítünk, a közepes és nagy szakközépiskolákhoz képest rosszabbul. 8

9 Telephelyünk 2010-es eredménye: 1575, míg a 2008-as eredményünk 1558, tehát tanulóink fejlődése a bementi méréstől a kimenetig kézzel fogható. (Idézet a munkaközösségi beszámolókból). Ezekkel az eredményekkel nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek. A fejlesztés lehetőségét az alapozásban végzett munka egységességében látom. A matematikai és a szövegértési kompetencia nem lehet csupán a matematika és magyar szakos tanárok feladata csupán. A szövegértés fejlesztése minden kolléga számára létérdek. Ha a tanuló nem tud úgy olvasni, hogy értelmez is egyben, akkor nem tud tanulni, nem tud feladatot megoldani, nem tud fogalmazni, beszélni, írni. Ennek következménye a siker elmaradása, mely nem csak a diákot, hanem a tanárt is bírálja: a diák lemarad, nem ért semmilyen szöveget, nem halad, inkább feleslegesnek érzi az erőfeszítést. Elveszíti motiváltságát. Negatívan befolyásolják ezt a jelenséget azok a különböző hátrányok, melyekkel a tanulóink nagy száma hozzánk érkezik. Ugyan csak közel 10 %-uk jelezte hivatalosan, hogy hátrányos helyzetű, de saját felmérésünk elemzése azt mutatja, hogy tanulóink legalább 60%-a rendelkezik valamilyen hátránnyal: szociális, anyagi, kulturális stb. A név nélkül, önként válaszoló szülők nagy száma jelzi számunkra, hogy hátrányaik csökkentését remélik tőlünk. Iskolai szintű tehát a probléma, megoldására vezetői terv szükséges. A H2O PROGRAM Előzetes elméleti gyakorlati tanulmányozás alapján a hejőkeresztúrimodell (H2O program) adaptálását javaslom. 9

10 A H2O program olyan módszer, mely elősegíti a különbözőképpen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyermek együttműködési készségét. Célja a tanulási motiváció erősítése, a tanórai differenciálás, a tanulás tanítása, a kommunikációs, a szocializációs készségek, képességek erősítése, a problémamegoldó gondolkodás és együttműködési készség fejlesztése, önállóságra nevelés, csoportmunka, tolerancia az eltérő szociokulturális közegből érkezettek iránt, gyakorlatorientált oktatás, alapképzések kialakítása fejlesztése. A program adaptálandó elemei: nyílt végű feladatok, differenciált feladatok differenciált tanulás tanulásszervezés, komplex instrukciós program, szabályok, szerepek, csoportszellem, generációk közt párbeszéd-program. Komplex Instrukciós Program előnyei Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. 10

11 A pedagógusoknak meg kell tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). A komplex instrukciós programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A módszer elvei Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat jelent. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől. Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől. 11

12 Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád. Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát. Mindig fejezd be a feladatod. Munkád végeztével rakj rendet magad után. Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped. A csoport A normák együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést. Hatások, eredmények A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. 12

13 A pedagógus feladata annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük szemben támasztott elvárásokat. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván. 13

14 A komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A komplex instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül egyötödében szükséges alkalmazni. ( Kovácsné Dr. Nagy Emese hejőkeresztúri igazgatónő tanulmányai alapján A módszer sikerét bizonyították már a programban résztvevő iskolák eredményei: Mindenhol emelkedett a kompetencia felmérések eredménye, jobb lett az iskola légköre, fegyelmi helyzete. Megsokszorozódott az iskolába jelentkezők száma, nőtt a tanulók, tanárok önbizalma. Különösen nagy feladatot jelent a KIP-es órák megtanulása. Ez külső szakemberek segítségével lehetséges. A képzéshez szükséges anyagi erőforrást, előteremtést a TÁMOP pályázaton (Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása, tanulást segítő támogató formák bevezetése) való induláson, ill. a továbbképzési keret felhasználásával tartom lehetségesnek. 14

15 (H20 pályázaton sajnos nem indulhattunk, mert papíron nincs 40% halmozottan hátrányos helyzetű diákunk). A kompetencia felmérés eredményessége tehát nem azon múlik, hogy hány db szövegértési feladatot vagy matekfeladatot oldottunk meg diákjainkkal, hanem annak a szemléletnek az elsajátításán s gyakorlatban történő megvalósításán, melyet az előbbiekben vázoltam. NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk a törvényeknek megfelelően nevelési programjában határozza meg a nevelési, oktatási céljainkat, feladatainkat. Céljaink között a gyermekközpontúság, tudatosság, a konfliktushelyzetek kezelésére való felkészítést, az elvárt társadalmi szerepek, magatartások, a sokirányú szerepvállalás konstruktív betöltése is szerepel. Ebből következnek céljaink: nevelőtestület feladata: a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása, a gyermek- és tanulóközösség kialakítása és fejlesztése, a szülőkkel való együttműködés a nevelő oktató munka során (PP) A nevelőtestület Jelenleg 52 pedagógus dolgozik iskolánkban. A tantestület dinamikus, jól képzett, kreatív. Kiemelkedőnek tartom, hogy igen jó kapcsolatot alakít ki tanár diák egymással. Erre alapozva válik lehetségessé a korábban említett iskolamodell adaptációja is. 15

16 Vezetői feladatomnak tartom, hogy a törvényi előírásoknak, a fenntartói céloknak megfelelően irányítsam e közösséget, világosan, egyértelműen, demokratikusan határozzam meg az elvárásokat a közösen kialakított programunknak, ill. a törvényi előírásoknak megfelelően, szükségesnek tartom, hogy javítsunk az iskolai kommunikációs folyamatokon, eljárásokon, az egységesség kialakítása, fejlesztése érdekében több együttgondolkodási alkalmat kell teremteni, egymás munkáját jobban meg kell ismernünk, nem magánügy egyetlen tanóra sem, mert egyik óra hatással van a másikra is, egységes elveket, módszereket, (minden tantárgy specialitását figyelembe véve) kell alkalmaznunk, mintát mutatva egymásnak, s diákjainknak. Meg kell tanulnunk a szülők bekapcsolását a folyamatokba. Erre a célra alkalmas a generációk együttélése, együttműködése program: A szülők közül sokan szívesen bekapcsolódnak az iskola egyes folyamataiba. Ha pl. osztályfőnöki órákra meghívjuk őket, hogy beszéljenek a saját szakmájukról, tanulmányikról, az sokat segíthet a pályaválasztásban. Ha tudunk olyan családokról, akiken segíthetnek a gyerekek, pl. tartós élelmiszergyűjtés, tankönyvek adományozása stb. annak nagy nevelő ereje van. Ha egy szülő beszél a diákoknak arról, hogy ő mennyire bánja, hogy nem tanult fiatal korában, ill ha arról beszél, 16

17 hogy neki milyen jó volt, hogy jól tanult, akkor annak szintén nagy a hatása. Természetesen ezt a tevékenységet is tervszerűen, összehangoltan kell végezni. Jobban ki kell használnunk az iskola kommunikációs eszközeit, iskolarádió hálózat Bevezetjük az E-naplót. A munkaközösségek, kulcskompetenciák Szakmai munkaközösségeink maguk választják vezetőjüket, akik az igazgató fontos vezetőtársai. Jobban be kell őket vonni a tervező, szervező, irányító, ellenőrző feladatokba. Egy-egy terület szakmaisága az ő felelősségük is. Rendszeres tájékoztatást kell kérni tőlük az évi munkaterv alapján, melyben előzetesen meg kell határozni a tanév feladatait, s azok teljesítését számon kell kérni. Az igazgató vezetőtársaiként jelezniük kell a munka sikereit, kudarcait. Rendszeres időközönként értékelni kell közösen az elvégzett munkát, s előre kell tervezni a következő időszak feladatait. Fontos feladat számunkra a meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésének gyakorlati megvalósítása. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójában rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió polgárait a gyors és hatékony alkalmazkodásra a világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra ösztönöz, s hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. 17

18 A H2O-modell adaptációja, annak megvalósítása nyújthatja a módszertani keretet a kulcskompetenciák kialakításához. Ennek szakmai hátterét egy-egy munkaközösségnek kell kidolgozni. Így pl. a helyes anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia megfelelő beépülését a humán munkaközösség irányítja. Az érettségire való felkészítés mellett a kulturált megszólalás, ill. az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a nyelvi agresszió visszaszorítása, az információfeldolgozás, a magabiztos segédeszköz használat, a helyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli érvelés megtanítása kiemelt feladat. E munkaközösség gondozza a történelmet, etikát, s a hozzá kapcsolódó készségek, képességek kialakítását, fejlesztését is. A területek nem válhatnak szét, a tanulóknak komplex módon kell kezelniük a történelmi, valamint a magyar és a világirodalmi alkotásokban lévő ismereteket. Erősebben kell ösztönöznünk diákjainkat az olvasásra. A nyelvi munkaközösségek felelőssége az idegen nyelvi kommunikáció kompetencia fejlesztése. A nyelvoktatás eredményességét növelhetné, ha jobban kihasználnánk a homogén csoportok közötti mozgás lehetőségét. Ösztönöznünk kell, hogy emelkedjen a német nyelvet választók száma. Szakköri formában teremtsünk lehetőséget a második idegen nyelv tanulására minden diákunknak. Növeljük a nyelvvizsgára jelentkezők számát. 18

19 Teremtsünk több olyan tanórán kívüli alkalmat, ahol a diák használhatja nyelvtudását. Kapcsolódjunk be a külföldi-magyar diákcsere programba. A matematika és a természettudományos kompetencia fejlesztése a természettudományi munkaközösség szakterülete. Diákjaink többsége nehezen boldogul e tárgyakkal, de a komplex instrukciós program e terület megszerettetéséhez is módszert adhat. Kilencedik évfolyamon az elő félévet szánjuk a hiányok pótlására. Tartsunk felzárkóztató foglalkozásokat azoknak a tanulóknak, akiknek nem elég a tanórai munka. Fontos, hogy ebben az időszakban derüljenek ki a hiányok, ill. ha valakinek valamilyen részképesség zavara van. Forduljunk a szülőkhöz, ill. külső szakemberekhez. Legyen átjárhatóság a csoportok között. A természettudományos tárgyak eredményességéhez az óraszámok emelése elengedhetetlen. A digitális kompetencia, mely felöleli az információs társadalom magabiztos használatát, az informatikai munkaközösség felelősségkörébe tartozik. Célunk, hogy fejlesszük e munka technikai hátterét, a jól működő számítógép parkot. Ösztönöznünk kell, hogy diákjaink többen tegyenek ECDL-vizsgát, ill. minél többen válasszák érettségi tárgyként az informatikát azok közül is, akik nem informatikai osztályokba járnak. Szakmai képzéseink egyik alapozója az informatika, így még tudatosabban kell irányítanunk, fejlesztenünk azokat a területeket, melyek beszámíthatók az OKJ-s modulba. 19

20 Ki kellene dolgoznunk egy belső vizsgarendszert, mely tudatosítaná a tanulókban, hogy az adott ismeretkör, melyből vizsgázni kell azért olyan fontos, mert az majd részét képezi leendő szakmájának. A hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlesztése, az osztályfőnöki munkaközösség, s egyben az egész tanári kar feladata. Diákjaink úgy érkeznek a középiskolába, hogy nem tudnak tanulni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kilencedik évfolyamon minden tanuló tanuljon meg tanulni osztályfőnöki órákon. Legyenek olyan kollégáink, akik továbbképzésen tanulják meg, hogyan lehet tanulást tanítani. Az éves továbbképzési tervet ennek megfelelően kell kialakítani. A szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az esztétikai művészi tudatosság és kifejezőképesség kompetencia átszövi minden szaktanár munkáját. Nincsenek ugyanis a kompetenciák elszigetelve egymástól, fejlesztésük a korábban említett egységesség értelmében az egész tantestület közös felelőssége. Iskolánk közgazdasági munkaközössége így szintén komplexen fejleszti az előbb említetteket. E területen is szükséges lenne jobban tudatosítani a nagyon is különböző közgazdasági tárgyak helyét, szerepét, kimenetét. Mivel szakmai alapozó munkát végzünk, bizonyos területek beszámíthatók majd OKJ-s modulba, itt is bevezetésre javaslom, hogy az adott szakmai tartalmakat kérjük számon egy belső vizsgarendszer során. Ezzel tudatosítjuk a diákban, hogy későbbi szakmájához segítik közelebb. 20

21 Természetesen mind informatikai, mind a közgazdasági területen ezt az elképzelést a munkaközösség tagjaival pontosan ki kell dolgoznunk. A testnevelés munkaközösség irányítja diákjaink egészséges életmódra nevelését. Hagyományt kellene teremteni az idén először sorra került egészségnap rendezvényünkből, ahol egész napos program keretében forgószínpadszerűen sportolt több helyszínen szinte mindenki, ill. előadást hallgatott az egészséges életmódról, megismerkedhettek új mozgáslehetőségekkel. Célom, hogy ne csupán kampányszerű legyen mindez, hanem tudatosan beépüljön mindennapjainkba. Több tanulót kell bevonnunk a délutáni sportolási lehetőségekbe. Nem csupán a testnevelő tanárok feladataként tartom számon annak a nagyon fontos elvnek a gyakorlattá tételét, mely egészségnapunk szlogenje is volt: ép testben ép lélek. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat ki-ki a maga szakterületén, ill. osztályfőnöki tevékenysége során végzi. Ezt az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. Vezetőként és tanárként úgy vélem, hogy e feladat nem mérhető, nem kiosztható. A tanár saját egyéniségével, személyével, emberségével, szaktudásával, mintaadásával hat. Vezetői dilemmám azonban, hogy az előbb említett idealizmusnak tekinthető elv lehet-e elvárás a mai világban, amikor nagyon sok erő hat ez ellen. Optimizmusomat szerencsére többször erősítik, mint gyengítik kollégáim erőfeszítései. 21

22 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sem tekinthetők elszigetelt területnek, hiszen célunk, hogy olyan iskolában dolgozhasson pedagógus és diák, ahol nézeteinek mindenki szabadon hangot adhat, ahol a konfliktusok nem elkerülendők, hanem az eltérő vélemények megfogalmazásra és nyilvánosságra kerülve megütközhetnek, s ahol ennek következtében egészséges és alkotó a légkör. (Pedagógiai program 37. o.). Diákönkormányzat E feladat megvalósításában nagy szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak. Diákjaink fejlett kritikai érzékkel rendelkeznek. Meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, melyek alkalmat teremtenek a nyilvános megszólalásra, s melyek során a jogok és kötelességek tudatának egészséges aránya alakul ki. Szervezzünk aktív iskolagyűléseket, ahol megfogalmazhatják gondjaikat, örömeiket, kérdéseiket. Teremtsünk lehetőséget a hagyományos órakeret időnkénti felbontására úgy, hogy azt előzetesen megtervezzük. Kezdeményezzük, javasoljuk diákjainknak, hogy legyen iskolánknak névadója. A tanulók javaslatai alapján iskolai szintű feladat lehetne a névadó személyének kiválasztása, életművének feldolgozása, a névadó ünnepségre való készülés. Ez részét képezhetné annak a megújulási folyamatnak, mely a diákok kezdeményező tevékenységét ösztönözné. A diákönkormányzati munka fellendítésére igénybe vehetünk külső segítséget: pedagógiai szakmai szolgáltatást: tanuló- tájékoztató, 22