Alkohol, dohányzás és drogprevenciós kutatás - Baja - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alkohol, dohányzás és drogprevenciós kutatás - Baja - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás"

Átírás

1 Alkohol, dohányzás és drogprevenciós kutatás - Baja - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Baja Város Önkormányzata megbízásából került sor. A program megvalósítója az ECHO Oktatáskutató Műhely volt. Projekt azonosító: ECHO 46/1999. A kutatás támogatásáért az alábbi szervezeteknek szeretnénk köszönetet mondani: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. Unilever Magyarország Kft. Bajai Hűtőipari Gyára Bajáért Közalapítvány Baja Város Önkormányzata ECHO Oktatáskutató Műhely 2000

2 Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével a feltüntetett szerzők, annak hiányában a beszámolót jegyző szervezet engedélyével lehet. A kutatáshoz kapcsolódó adatbázis és módszertani anyagok az Intézetnél történt regisztráció után szintén elérhetők. Javaslatait, észrevételeit, szakmai megjegyzéseit is szívesen várjuk a következő címen: Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: +36 (22) , Fax: +36 (22)

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Prológus 3. o. 1.1 A kutatás célja 3. o. 1.2 A kutatási módszer 4. o. 1.3 Adatfeldolgozás 5. o. 2. Általános demográfiai helyzet 6. o. 3. Családi háttér 12.o. 4. Dohányzási szokások 21.o. 5. Kábítószer fogyasztás 30.o. 6. Alkohol fogyasztás 37.o. 7. Egészségmegőrzés 43.o. 8. A drog, mint társadalmi probléma 50.o. 9. A fiatalok értékrendje 64.o. 2

4 1. PROLÓGUS 1.1 A kutatás célja A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékrendjét. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló, piaci alapokon nyugvó, fogyasztás centrikus attitűd. A szabadpiaci szemléletmód megjelenése eltérő típusú válaszreakciókat provokált. Azok, akik társadalmi és kapcsolati tőkéjüket gazdaságira tudták váltani, könnyen idomultak az új helyzethez, sikeres életpályán mozognak. Egy másik tipikus attitűd, a kivonulás, amely leginkább azokra jellemző, akik a legvidámabb barakk légkörét, eszmeiségét szocializálták. Jellemző példa erre azoknak az értelmiségieknek az esete, akik hisznek a társadalmi igazságosságban és felháborodnak olyan társadalmi jelenségek láttán, amelyek a piacgazdaságnak természetes velejárói, de értékrendjüknek nem felelnek meg. A harmadik válaszreakció a kényszerű alkalmazkodás, azon családoké, akik a kilencvenes évek eleje óta nem tudják utolérni magukat. Mindezen változások természetesen hatással voltak az állampolgárok mentálhigiénés helyzetére is. A társadalom új értékeit sokan nem tudják követni, anómiás tüneteket produkálnak. Az anómiás tünetek deviáns viselkedésbe csapnak át, amelyek alkoholizmust, kábítószer-fogyasztást, extrém helyzetekben öngyilkosságot eredményezhetnek. Rémisztő adatokat lehet hallani a szenvedélybetegek számáról, a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünetegyüttes előfordulásáról. Ez a szituáció fokozottan érvényes a többszörösen függőségi helyzetben lévő fiatalokra. A kutatás célja alapozó helyzetfeltárás a bajai fiatalok egészségkárosítási tevékenységéről, dohányzási, alkohol és drogfogyasztási preferenciájáról, annak intenzitásáról, valamint az egyes szerek hatásairól való informáltságról, hogy a városi önkormányzat, illetve a segítő szakemberek hatékonyabban tudják kezelni ezeket a problémákat. A minél pontosabb adatok érdekében a reprezentatív kérdőíves adatfelvétel során nagy mintán dolgoztunk. Mivel a kérdőív több olyan kérdést tartalmazott, amelynek megértése problémát okozott volna az általános iskola alsó tagozatos korosztálynak, vizsgálatunk a hagyományos értelemben vett felsősökre (6-8 évfolyam), a középiskolás korcsoportra (9-13 évfolyam) és a városban tanuló főiskolásokra (I-IV. évfolyam) terjedt ki. 3

5 1.2 A kutatási módszer A kutatás empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével novemberében került sor. A diákok a 8 oldalas, 195 kérdést tartalmazó kérdőíveket tanórákon töltötték ki. Mivel a tanulóknak minden körülmények között biztosítani kellett a válaszadás önkéntességét és anonimitását, a tanulókkal a kitöltés előtt a felügyelő segítőknek ismertetni kellett a kutatás célját, el kellett mondani, hogy a kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen, valamint fel kellett hívni a tanulók figyelmét arra, hogy az elemzést és az értékelést külső szakemberek, kutatók fogják végezni. A kitöltött kérdőíveket a segítő az osztály jelenlétében behelyezte egy borítékba, lezárta, és két diák aláírta a lezárt borítékot. A lezárt borítékokat a kutatás helyi koordinátora gyűjtötte össze. A vizsgálat Baja 17 alap illetve középfokú oktatási intézményére valamint az Eötvös József Főiskola két fakultására terjedt ki. Az általunk megkérdezett diákok az alapsokaság (az összes évfolyamos tanuló és a főiskolások) 13 százalékát teszik ki, a 7555 tanulóból 1011 fő válaszolt kérdéseinkre. A mintába kerülő osztályközösségeket az iskolák által közölt alapadatok alapján határoztuk meg, figyelembe véve az évfolyam és intézmény típus szerinti kvótákat, valamint a nemek szerinti összetételt. Mivel több iskolában voltak az adatfelvétel idején hiányzó tanulók, a hiányzásból és az esetleges válaszmegtagadásból fakadó kismértékű torzulást a nem, az évfolyam és az iskolatípus szempontja szerinti matematikai-statisztikai súlyozással korrigáltuk. Az alapmegoszlás és a minta súlyozás előtti százalékos összetételét az alábbi táblázat mutatja. A súlyozás után a minta évfolyam, nem és iskolatípus szerint pontosan reprezentálja a bajai 5-13 évfolyamos és főiskolás diákokat, megegyezik az alapmegoszlással. A vizsgált populáció alapmegoszlása évfolyam I. II. III. IV. általános 6,5 7,3 6,7 8,1 iskola gimnázium 3,8 3,7 3,1 3,4 szakközép 5,7 6,1 6,3 6,1 3,4 iskola szakmunkás 3,7 4,3 7,1 képz.szakisk. főiskola 4,4 4,1 3,6 2,0 4

6 A súlyozás előtti minta megoszlása évfolyam I. II. III. IV. általános 9,2 6,3 5,5 6,4 iskola gimnázium 2,8 2,7 3,1 5,6 szakközép 6,4 6,0 5,5 6,2 3,7 iskola szakmunkás 6,6 4,5 5,3 képz.szakisk. főiskola 4,2 4,2 3,5 2,2 A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 2-3 százalék az adott kérdésre válaszolók számától függően. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden osztályos diákot és főiskolást megkérdeznénk a városban. 1.3 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négyfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez. A feldolgozás során a primer adatfeldolgozáson, az alapmegoszlások közlésén túl, az összefüggések és a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására két és háromdimenziós elemzéseket készítettünk, korreláció és szórás vizsgálatokat, valamint faktoranalízist és klaszterelemzést is végeztünk. A nyitott kérdésekre adott válaszoknál általában nem a százalékos megoszlást, hanem az említések számát közöljük. 5

7 2. ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP Mielőtt belekezdenénk a felmérés részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a vizsgált népesség demográfiai helyzetét, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. Minden társadalomtudományi vizsgálódás alapvető demográfiai változója közé tartozik az életkor. A vizsgált korosztályban a tanulók 23 százaléka gyerekkorú, fele fiatalkorú, 27 százaléka pedig jogilag felnőtt. A mintában a 17 évesek aránya a legmagasabb, 14 százalék. A tanulók átlagkora a felső tagozatosok között 12,3 év, a középiskolásoknál 16,3, a főiskolán pedig 20,3 év. A vizsgált tanulók korfája év fiúk lányok fõ Az utóbbi évtizedben bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatására a képzési struktúra jelentősen átrendeződött, a lakossági igényekre reagálva országosan növekedett az érettségit adó intézményben tanuló diákok aránya, s a szakképzési rendszer is módosult. A kutatás során vizsgált tanulók közel harmada, 29 százaléka általános iskolás, 15 százalékuk szakmát, 28 százalékuk szakmát és érettségit adó képzésben vesz részt. A gimnazisták és a főiskolások aránya egyaránt százalék. A válaszolók nem szerinti összetétele megfelel a korcsoportra jellemző általános 6

8 demográfiai helyzetnek, a gimnáziumi képzés és a főiskola súlya miatt városi szinten egy kicsit magasabb a lányok aránya. Ha azonban a tanulók nemek szerinti összetételét az egyes iskolatípusok dimenziójában vizsgáljuk - ahogy az várható volt - már sokkal komolyabb eltérés tapasztalható. Míg az általános iskolában és a szakközépiskolában nagyjából fele-fele arányban vannak a fiúk és a lányok, addig a gimnáziumokban és a főiskolán határozott lány dominancia érvényesül, a szakiskolákban pedig a fiúk vannak többen. Ennek az okát az oktatási intézmények profiljának helyi megoszlásában kell keresni. A válaszolók nemi megoszlása iskolatípusonként fiú lány szakiskola 65,1 34,9 szakközépiskola 53,2 46,8 általános iskola 48,2 51,8 gimnázium 34,1 65,9 főiskola 30,1 69,9 0% 20% 40% 60% 80% 100% Eddigi tapasztalataink alapján a legfontosabb magyarázó változók egyike a szülők iskolai végzettsége, azon belül is az apa iskolázottsága. A kérdezett bajai diákok 8 százalékának édesapja csak általános iskolát végzett, 45 százalékuk kitanult valamilyen szakmát, további 32 százalék édesapja le is érettségizett. A diplomás szülők aránya 15 százalék. Összevetve több város adatait, megállapítható, hogy a nagyobb városban lakó tanulók szülei valamivel képzettebbek mint a bajai tanulóké, magasabb az érettségizettek aránya, ellenben Kiskunfélegyházán és Miskolcon van a legtöbb szakmunkás szülő. A legkevésbé iskolázott családban az ercsi fiatalok élnek. 7

9 A szülők iskolai végzettségének megoszlása max. 8 osztály szakmunkás érettségizett diplomás Veszprém Szombathely Eger Baja Sátoraljaújhely Miskolc Kiskunfélegyháza Ercsi % 20% 40% 60% 80% 100% A szülő iskolai végzettsége - közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul tovább. A két változó közötti korrelációs együttható értéke Az összefüggés pozitív előjelű, a képzettebb szülők gyerekei a magasabb képzetséget adó iskola felé orientálódnak. A gimnáziumokban tanuló diákok harmada diplomás, további 33 százaléka érettségizett családból került ki, míg a szakközépiskolások 57, a szakmunkásoknak 59 százalékának szülei szakmunkások. Jellemző, hogy a teljesen képzetlen szülők gyerekei között jóval átlag alatti az érettségit adó iskolába járó fiatalok aránya, s ez a kulturális tőke hátrányának újratermeléséről ad hírt. Mindezek alapján kísérletet tehetünk arra, hogy meghatározzuk a generációk közötti mobilitás irányát. A vizsgált tanulók jelentős részének iskolázottsága nyilván még nem teljesen lezárt, de a tudás mobilitás értelmezéséhez felhasználható a hazai iskolarendszernek az a sajátossága, hogy a középiskolai végzettség erősen befolyásolja a későbbi tanulmányokat, illetve ezen keresztül az elért társadalmi státuszt. Immobilnak tekinthetjük azokat, akiknél a gyerek és a szülői helyzet megegyezik, felfelé mobilnak ha a gyerek helyzete jobb, s lefelé mobilnak, ha a gyerek helyzete várhatóan rosszabb, mint a szülőké. Az ily módon értelmezett mobilitási csoportok megoszlása a következő: 34 százalék immobil, 14 százalék lefelé mobil, 52 százalék felfelé mobil. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált fiatalok harmada ugyanolyan, 14 százalékuk alacsonyabb képzettségi szinten várhatók, mint a szüleik, s 52 százalékuk magasabb kvalifikáltság felé van úton - egyenlőre. Nincs tehát lezárva a 8

10 mobilizációs csatorna, nem determinisztikus a családi háttér, de nagyon erős a hatása. A felfelé való intergenerációs mobilitás jó megfigyelhető a főiskolások családi hátterének vizsgálatakor is. A felsőfokú tanulmányait Baján folytató tanulók 80 százaléka nem diplomás családból származik (42 százalékuk szülei szakmunkások, 3 százalékuknak csak 8 osztályt végzett). A szülő iskolai végzettségének hatása a gyermek képzettségére szülő képzettségi szintje diploma érettségi szakmunkás nyolc osztály % 20% 40% 60% 80% 100% gyerek jelenlegi iskolája szakmunkásképző szakközépiskola gimnázium főiskola A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a helyben lakó, bajai lakosú diákok szüleinek magasabb az átlagos képzettségi szintje, a diplomások aránya 20, az érettségizetteké további 36 százalék. Ezzel szemben a naponta ingázók között csak 8, a kollégiumban lakó tanulók között 13 százalék a diplomás, s 22 illetve 36 az érettségizett szülők aránya. Ez egyértelműen mutatja, hogy a környező kistelepülések kulturális tőkében szegényebbek mint a város. A mintába került tanulók fele nem helybeli, 35 százalékuk bejárós, 16 százalékuk kollégiumban lakik. A naponta bejárók magas aránya egyenesen következik a kistérségi központi szerepből, a kollégiumban lakók átlag feletti arány pedig az iskolavárosi rangból. Mindez leképeződik az iskolatípusonkénti megoszlásban is. Értelemszerűen az általános iskolások között található a legtöbb helybeli fiatal (87 százalék), a gimnáziumi képzésben résztvevők között már jóval több a nem bajai diákok száma (minden ötödik tanuló kollégiumban lakik). A szakképesítést adó középfokú oktatási intézményekben többségben vannak a környező településekről naponta bejáró tanulók, a szakközépiskolákban 49, a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben 66 százalék az arányuk. A legtöbb kollégista a 9

11 főiskolások között található. A lakóhely iskolatípusonkénti megoszlása 100 helyi bejárós kollégista általános isk. gimnázium szakközépiskola szakiskola főiskola százalékos megoszlás A tanulók tanulmányi eredménye közepes tanuló 29% gyenge tanuló 5% jó tanuló 44% Tanulmányi átlag: 3,75 jeles tanuló 22% A kérdőívben arra is megkértük a tanulókat, hogy nyilatkozzanak iskolai teljesítményükről, megkérdeztük a legutóbbi félévi tanulmányi átlagukat. A városban tanuló diákok összesített átlaga jó, számszerűsítve 3,75. Ha nominálisan kategorizáljuk a tanulmányi 10

12 átlagokat, a diákok 5 százaléka minősül gyenge tanulónak (1-2,49 közötti átlag), további 29 százalékuk közepes eredményt ért el a legutóbbi félévben (2,5-3,49 közötti átlag). Ennél jobb átlagot produkált a tanulók kétharmada, 66 százaléka. 4,5-ös, tehát jeles átlagot ért el a tanulók 22 százaléka - saját bevallása alapján. Ha összehasonlítjuk az egyes iskolák adatait - ahogy az várható volt - azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb tanulmányi átlagot a gimnazisták produkálták (4.39), s a leggyengébben a szakiskolások, szakmunkások szerepeltek, nem érték el a hármas átlagot (2.95). Tanulmányi átlag a szülő képzettségének dimenziójában 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 fiúk lányok 3,2 max. nyolc osztály szakmunkás érettségizett diplomás A tanulmányi átlagokat vizsgálva fel kell hívni a figyelmet arra a - pedagógusok által jól ismert - tényre, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülő gyermeke, mivel több kulturális tőkével rendelkezik, jobban meg tud felelni az iskolai elvárásoknak, s az iskolákat leginkább ők tudják használni céljaik elérésére. Míg a diplomás szülők gyermekeinek 80 százaléka jó vagy jeles tanuló, addig az érettségizetteknél 75, a szakmunkásoknál pedig csak 59 százalék ez az arány. A maximum nyolc osztályt végzett szülők gyermekeinek 37 százaléka közepes, további 18 százaléka pedig kifejezetten gyenge tanuló. A kulturális tőke hiánya vagy kisebb mennyisége most is utolérhető a helyi/bejárós diákok változó mentén. A bejárós diákok - akik többsége a környező kisebb, hátrányosabb helyzetű településről jár be - tanulmányi átlaga néhány tizeddel minden dimenzió mentén rosszabb. 11

13 3. CSALÁDI HÁTTÉR Köztudott, hogy az elsődleges szocializációs közeg, a család meghatározó szerepet tölt be az egyén életében. Kutatásunknak is mindenképpen ki kell térnie rá, már csak azért is, mert számos olyan ifjúsági probléma létezik, melynek a gyökere a családban, a családi mintában van. Több kérdésben magyarázó változóként szerepelnek a családi háttérhez tartozó tényezők, pl. a szülő iskolai végzettsége vagy a család anyagi helyzete. A vizsgált tanulók nagyobb része (75 százaléka) a hagyományos értelembe vett nukleáris családban él, olyan családban, ahol mindkét szülő együtt lakik a gyermekével. Azon családok aránya ahol az édes szülők együtt laknak, s minimum két gyermek együtt él velük (tehát a válaszoló diáknak testvére is van) 51 százalék. A diákok családi háttere egyéb 2% édesanyjánál lakik 19% szülőkkel együtt lakik 75% édesapjánál lakik 4% A csonka családban, vagy nem a szüleivel együtt lakó tanulók aránya valamivel átlag feletti a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben (31 százalék), a nagyobb önállósággal rendelkező főiskolásoknál (35 százalék), a helyben lakó tanulóknál és a teljesen képzetlen valamint a diplomás családokban. Természetesen a csonka családban való nevelkedésnek számos negatív következménye lehet. A tanulók körében mért adatok szerint a csonka családban élők néhány tizeddel alacsonyabb tanulmányi átlagot produkáltak. Az is 12

14 kimutatható, hogy a csonka családban élők körében intenzívebb az egészségkárosító tevékenység (+3 pont). Ne gondoljuk, hogy a látszólag rendezett családok mindegyike hibátlanul funkcionál. A rossz családi háttér nem egyenlő a szociálisan és egzisztenciálisan rossz helyzetben lévő családokkal. Általános tapasztalat, hogy számos esetben az átlagos vagy átlagon felüli jómódú családok - talán éppen a hajtás miatt - nem működnek megtartó és visszatartó erőként. Gyakran halljuk, sőt tapasztaljuk, hogy a családi figyelem középpontjából kikerül a gyermek, nem jut rá mennyiségileg és minőségileg kielégítő figyelem, mert a szülők az egzisztenciális biztonságuk megteremtésével vagy szinten tartásával vannak elfoglalva. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési arányait vizsgálva kiderült, hogy a legintenzívebb kapcsolata a tanulóknak édesanyjukkal van, az összes megkérdezett fiatal 94 százaléka él szülőanyjával közös családban. Édesapjukkal már kevesebben vannak napi kapcsolatban, a tanulók 79 százaléka adott ilyen választ. A bajai diákok 75 százalékával egy háztartásban testvér is van. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési aránya édesanya édesapa testvér nagyszülő nevelőszülő férj,feleség,partner egyéb személyek 0% 20% 40% 60% 80% 100% Természetesen a testvéreken és az édes szülőkőn kívül más személyek is előfordulhatnak a családokban. Gyakran fordul elő, hogy két generációnál több él közös háztartásban, minden tizedik tanuló említette, hogy a nagyszülő is náluk lakik. A válás után újraházasodott szülővel mostohaszülő érkezhet a tanuló családjába, ez történt 9 százalékukkal. Mivel a mintába 18 éven felüli tanulók is kerültek, akad közöttük olyan, aki házastársával vagy állandó partnerével is közös fedél alatt él. 13

15 A fiatalok egynegyede valamilyen szempontból sérült, csonka családban él. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a családi együttlét, a közös élmények milyen nyomokat hagynak a fiatalban, hogyan segítik vagy gátolják a szocializációját. A családi kapcsolat minőségét az interperszonális interakciók száma alapján próbáltuk meghatározni. Megkérdeztük a diákokat, mennyire jellemző családjukra, hogy különböző alkalmakkor együtt vannak, beszélgetnek-e egymással. Hat családi tevékenységről kérdeztük meg, hogy mennyire jellemző a válaszadó családjára. A legjellemzőbb, hogy a hétvégéket együtt töltik (67 pont), illetve hogy sokszor beszélgetnek egymással (71 pont). A filmeken gyakran látott közös reggelik és még inkább a közös szórakozás már a negatív tartományba, 50 pont alá esett. Mindezzel együtt a tanulók családjának negyedére jellemző, hogy nem töltik együtt a hétvégéket, nem beszélgetnek egymással s gyakorlatilag egymás mellett élnek. Mennyire jellemző a családodra... sokszor beszélgettek hétvégéket együtt töltitek nyári szabadságot együtt töltitek 60 együtt kirándultok 52 együtt reggeliztek 41 együtt jártok szórakozni 27 százfokú skálán A korábban említett családi helyzet a hat itemből hármat erősen befolyásol, és természetesen mindegyiket a csonka családokra nézve hátrányosan. Az együttes reggelizés, a közös beszélgetések és a gyakori együttlét esetében nincs különbség, míg éppen a közös programok (kirándulás, nyaralás, hétvége) azok, amelyek esetében a csonka családban élő fiatalok sokkal kevésbé számíthatnak a családi hátérre. A legnagyobb az eltérés a kirándulás dimenziójában (-8 pont). Ezt a kérdést az apa iskolai végzettsége is befolyásolja. Három item volt, ahol e 14

16 dimenzió mentén nem mértünk szignifikáns különbséget, mégpedig a közös reggeli, a közős hétvégi együttlét és a beszélgetések esetén. A többi itemnél azt tapasztalhattuk, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége, annál gyakoribbak ezek a családi programok. A legnagyobb rés a közös kirándulások és a szabadság eltöltése tekintetében volt, a diplomás apáknál és teljesen képzetlen apáknál gyermekei közötti véleménykülönbség pont. Itt nyilvánvalóan a kereseti lehetőségek közti eltérés éppen úgy szerepet játszhat, mint a különböző kulturális minták. A jobb érthetőség végett a válaszok alapján szerkesztettünk egy összetett mutatót, mely a családi kapcsolatok erősségét próbálja meghatározni. Ez az érték Baján százfokú skálán kifejezve 53 pont. A családi kapcsolat erőssége az iskolatípus függvényében átlag általános iskola gimnázium főiskola szakközépiskola szakiskola pontszám százfokú skálán A kapcsolat erőssége a tanulók életkorának emelkedésével csökken, természetszerűen lazulnak a családi kötelékek. A mutató értéke a 10 évesek körében 69 pont, a 15 éveseknél 56, a 20 éveseknél 53, a 23 évesnél idősebb fiataloknál pedig csak 39. Az is jellemző, hogy a jobb tanulók családjában (ahol magasabb a szülők kvalifikáltsága) erősebbek a kötelékek. A gyenge tanulók körében 48 pont a jó tanulóknál 53, a jeles tanulóknál pedig 61. Ennek megfelelően a magasabb átlagos tanulmányi eredménnyel büszkélkedő gimnáziumokban erősebb családi kapcsolatot mértünk, mint a szakmai képzést nyújtó középiskolákban. A mutató az általános iskolások körében a legmagasabb meghaladja a 60 pontot, s szakközép és 15

17 szakiskolákban nem éri el a kritikus 50 pontos határt sem. A családi programok mellett arra is rákérdeztünk, hogy a szülők mennyire figyelnek a gyermekre. Az általunk felsorolt hat itemre adott válaszok százalékos megoszlását a következő táblázat mutatja. Mennyire jellemző a szüleidre, hogy Gyakran Alkalmanként Soha ha rossz jegyet viszel haza, megszidnak engedik, hogy éjszakára kimaradj otthonról beleszólnak a dolgaidba kikérdezik a leckét megkínálnak alkohollal fizikailag bántalmaznak százalékos megoszlások A táblázat adatai igen tanulságosak. Mielőtt azonban részletesen megnéznénk őket, érdemes megvizsgálni az egymáshoz való viszonyukat, mégpedig egy ún. korrelációs elemzéssel. Ez az elemzés három csoportot állított fel. Az elsőbe tartozik az éjszakai kimaradás és az alkohollal való kínálás. Ezekről könnyű belátni, hogy hasonló elemei ugyanannak az engedékeny magatartásformának, és így egymással szoros összefüggésben állnak, a megítélésük igen hasonló. Ez ugyanakkor csak a fiatalok kisebb részének szüleire jellemző. A második csoport voltaképpen egy elemből áll, a lecke kikérdezésére vonatkozó itemből. Ez az item negatív korrelációban van az előbb említett két, engedékenységet mutató itemmel, vagyis ha egy fiatal azokat választotta gyakoriként, akkor szinte biztos, hogy ezt nem választotta. Ezt is könnyű belátni, hiszen a szülők megengedő magatartásának általában nem eleme a tanulmányi számonkérés (amelyet a szülők fele soha nem is tesz meg). A lecke kikérdezésére vonatkozó item egy szálon kapcsolódik a harmadik csoporthoz, a maradék három itemhez (szidás, fizikai bántalmazás, beleszólás). Ez az egy szál nem más, mint a szidás rossz jegy esetén. Ez azt jelenti, hogy amíg nagyon valószínű az, hogy ha valakitől kikérdezik a leckét, akkor azt megszidják, ha (mégis) rossz jegyet visz haza, addig a kikérdezés már nem jár együtt sem a beleszólással, sem a fizikai bántalmazással. Ennél a csoportnál fontos megemlíteni, hogy míg a szidást a fiatalok egynegyede, a beleszólást pedig egyötöde kénytelen rendszeresen elviselni, a fizikai bántalmazás csak a fiatalok egytizedének szüleire jellemző több-kevesebb rendszerességgel. 16

18 Megnéztük azt is, hogy az egyes csoportok alapján, melyekre jellemzőek jobban vagy kevésbé a felsorolt szülői magatartásformák. A kapott eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fiúkkal engedékenyebbek a szülők az éjszakai kimaradások tekintetében, míg a lányok jobban panaszkodtak arra, hogy a szülők beleszólnak a dolgaikba. Ez a két tény lényegében összefügg és azt mutatja, hogy a lányok, akikre jobban vigyáznak a szülők, nehezebben viselik ezt el. A család összetétele két itemnél okoz szignifikáns változásokat, a csonka családban élőktől ritkábban kérdezik ki a leckét, míg gyakrabban engedik meg, hogy kimaradjon a gyerek éjszaka. A képzés típusa szerinti eltérések - a főiskolásokat most nem nézve - azt mutatták, hogy a lecke kikérdezése és a rossz jegy következtében történő szidás (amelyek egymással összefüggésben vannak) jellemzőbbek az átlagnál az általános iskolások és a szakmunkástanulók szüleire. Az éjszakai kimaradásokat elsősorban a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások szülei engedélyezik. Természetesen a főiskolások esetében sokkal kisebb szülői felügyelet, szigor jellemző, hiszen többé-kevésbé önállóan szervezik életüket. A szülői tipus a tanuló lakóhelyének dimenziójában szigorú odafigyelő engedékeny bajai bejárós kollégista 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egy másik statisztikai eljárással - klaszteranalízíssel - a tanulók válaszai alapján meghatározhatók voltak a tipikus szülői magatartási minták. A számítógépes eljárás három homogén csoportba sorolta a szülőket. Az első, legnagyobb létszámú csoport a gyermekük életére odafigyelő szülők csoportja (40 százalék). A második csoport a kifejezetten szigorú szülőké (29 százalék), a harmadik pedig az engedékeny, s bizonyos értelemben egy kicsit 17

19 közönyös szülőké (31 százalék). Jellemző, hogy a szigorú szülők a bajai lakosú tanulók körében vannak a legtöbben, a naponta bejárós tanulókkal szemben már kevésbé szigorúak a szüleik, s a kollégisták túlnyomó többségek szülei kimondottan engedékenynek minősíthetők. (Ez utóbbinál azonban figyelembe kell venni, hogy a kollégiumban lakók jelentős része már főiskolás). A háztartások nagysága az apa iskolai végzettségének dimenziójában két fő három fő négy fő öt fő hat vagy több max. 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás 0% 20% 40% 60% 80% 100% A diákok családjának 66 százalékában négy vagy öt fő él közös háztartásban, s további 7 százalékukban ötnél többen. A három fős családok aránya 23 százalék. A háztartások nagysága változik az apa iskolai végzettségének dimenziójában. Jól mérhető, hogy a szülő iskolai végzettségének növekedésével csökken a közös háztartásban élők átlagos száma. Míg a maximum nyolc osztályt végzett szülők által fenntartott családok 38 százaléka nagycsalád (5 vagy több fő él együtt), addig az érettségizett szülők családjának 23 százalékban, a diplomás szülőknek pedig 22 százalékban kell ekkora családról gondoskodni. Az is megfigyelhető, hogy a vidékről naponta bejáró tanulók nagyobb családban élnek, mint a bajai társaik. A nagycsaládban élő diákok aránya a bejárósok között 30 százalék, míg a helyben lakók között csak 19. Piacgazdasági viszonyok között az élet meghatározó része a kereslet és kínálat fogalma. Társadalomformáló ereje talán legélesebben a munkaerőpiacon nyilvánul meg, ahol az emberi képességek, a munkaerő hasznossága is megmérettetik. A legdinamikusabban fejlődő gazdaságban is számolni kell azzal, hogy lesznek olyan személyek, szerencsétlen 18

20 esetben egész rétegek, amelyek hosszabb vagy rövidebb időre kiszorulnak a termelésből, munkanélkülivé vállnak. A fiataloknak - akik a munkaerőpiaci versenyben hátrányos helyzetben vannak - szembe kell nézni ezzel a veszéllyel. A Baján tanuló fiatalok számára a munkanélküliség - csakúgy mint bármely más településen élők számára - igaz egyenlőre csak közvetve, de - megélt jelenség. Szomorú tény, hogy a tanulók 20 százalékának családjában egy, míg 5 százalék családjában egynél több munkanélküli van. A munkanélküli családtag számos szempontból érinti hátrányosan a családot, elsősorban természetesen egzisztenciálisan, de az ebből eredő mentálhigiénés problémák veszélye sem elhanyagolható. A családon belüli munkanélküliség jellemzőit és predesztinálhatóságát jól mutatja a következő ábra, ahol a munkanélküliséget az apa iskolai végzettségével vetettük össze. Ezen látszik, hogy ennek elsősorban az alacsonyabb végzettségű családfővel rendelkező családok vannak kitéve. Családon belüli állástalanok száma az apa iskolai végzettségének dimenziójában 1 fő 2 vagy több fő max.8 osztály 51 7 szakmunkás 20 6 érettségizett 16 2 diplomás Ez a jelenség is a kulturális tőke nagyon fontos szerepére irányítja a kutatók figyelmét, valamint arra, hogy a hátrány leküzdésében milyen hangsúlyos szerepe van (lenne) az oktatási intézményeknek. A tanulók családi hátterét bemutató rész végén érdemes megnézni, hogy milyen a család vagyoni helyzete. Ezt a kérdést a családban fellelhető tartós fogyasztási cikkek alapján derítettük fel. 19

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

Kábítószer használattal kapcsolatos kutatások - Miskolc 99 - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László

Kábítószer használattal kapcsolatos kutatások - Miskolc 99 - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László Kábítószer használattal kapcsolatos kutatások - Miskolc 99 - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai Intézet és az ECHO

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Az egri diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló -

Az egri diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - Az egri diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra az Eger város védőnői a családokért Alapítvány megbízásából került

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2000 - Dunaújváros - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

Ifjúságkutatás 2000 - Dunaújváros - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás Ifjúságkutatás 2000 - Dunaújváros - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

Ifjúsági egészségmegőrzés és szabadidős preferenciák - Tatabánya 98 - Kutatási beszámoló -

Ifjúsági egészségmegőrzés és szabadidős preferenciák - Tatabánya 98 - Kutatási beszámoló - Ifjúsági egészségmegőrzés és szabadidős preferenciák - Tatabánya 98 - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2000 - Százhalombatta - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

Ifjúságkutatás 2000 - Százhalombatta - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás Ifjúságkutatás 2000 - Százhalombatta - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Százhalombatta Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani:

A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani: Ifjúságkutatás 2000 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón - Szolnok - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került

Részletesebben

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási anyagok összeállításában közreműködött: Kulcsár László, Ruff Tamás,

Részletesebben

A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani:

A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani: Ifjúságkutatás 2000 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón - Tatabánya - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás Ifjúságkutatás 2000 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón - Székesfehérvár - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Alba Radar. 2. hullám

Alba Radar. 2. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 2. hullám A polgármester lemondásával kapcsolatos vélemények 2010. július 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás Vélemények az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodáról Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási program lebonyolítója az ECHO Oktatáskutató Műhely volt.

Részletesebben

Ifjúságkutatás 99 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Ifjúságkutatás 99 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Ifjúságkutatás 99 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra Miskolc Városi Pedagógiai Intézet megbízásából került sor.

Részletesebben

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Helyi politikai preferencia. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével 2012. július 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Ifjúságkutatás 99 - Kiskunfélegyháza - kutatási beszámoló -

Ifjúságkutatás 99 - Kiskunfélegyháza - kutatási beszámoló - Ifjúságkutatás 99 - Kiskunfélegyháza - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata megbízásából került sor. A program megvalósítója az

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Nagykanizsai fiatalok a bizonytalan jelenben A kutatási beszámolót írta:

Nagykanizsai fiatalok a bizonytalan jelenben A kutatási beszámolót írta: Nagykanizsai fiatalok a bizonytalan jelenben - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Ruff Tamás A kutatásra Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám. Karácsonyi készülődés

Alba Radar. 20. hullám. Karácsonyi készülődés Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Karácsonyi készülődés 2013. december 13-15. Készítette: Turzó-Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

A kazincbarcikai diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló -

A kazincbarcikai diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kazincbarcikai diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Kulcsár László A kutatásra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet megbízásából

Részletesebben

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 5. hullám A lakosok politikai preferenciája 2010. december 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

A veszprémi diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

A veszprémi diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A veszprémi diákok mentálhigiénés helyzete - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási program lebonyolítója az ECHO Oktatáskutató Műhely volt. A kutatás a Közoktatási Modernizációs

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2013 Szekszárd

Ifjúságkutatás 2013 Szekszárd Ifjúságkutatás 2013 Szekszárd A kutatási beszámolót írta: Macher Judit és Turzó-Németh A. Violetta A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2001 - Városi fiatalok az ezredfordulón - Szekszárd - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

Ifjúságkutatás 2001 - Városi fiatalok az ezredfordulón - Szekszárd - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás Ifjúságkutatás 2001 - Városi fiatalok az ezredfordulón - Szekszárd - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám A fehérvári lakosok aktivitása 2012. április 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2000 - Zalaegerszeg - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László

Ifjúságkutatás 2000 - Zalaegerszeg - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Ifjúságkutatás 2000 - Zalaegerszeg - Kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László A kutatásra Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatásra Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ volt. 1999. június Jelen kutatási beszámoló

Részletesebben

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai A kutatási beszámolót írta: Bokros Hajnalka és Macher Judit A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

- kivonat a kutatási beszámolóból -

- kivonat a kutatási beszámolóból - Ifjúságkutatás 2001 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón - Hegyvidék - Budapest XII. kerület - A kutatásra Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám. Verskultúra Székesfehérváron

Alba Radar. 21. hullám. Verskultúra Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 2. hullám Verskultúra Székesfehérváron 203. április 0. Készítette: Macher Judit macherjudit@echomail.hu www.echoinn.hu A kutatás háttere

Részletesebben

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. június 27. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 -

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - A kutatási beszámolót írta: Ruff Tamás A kutatás a Bicskei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködésével és támogatásával valósult

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Maczuczáné Fenyvesi Viktória: Az önkéntesség megítélése Székesfehérváron

Részletesebben

Alba Radar. 19. hullám

Alba Radar. 19. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Szent István Emlékév Székesfehérváron - ÁROP..4-202-202-0009 projekt keretén belül - 203. október 5. Készítette: Ruff Tamás

Részletesebben

Alba Radar. 10. hullám

Alba Radar. 10. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 10. hullám Vélemények az idős és fiatal generációk helyzetéről 01. január 1. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Alkoholfogyasztás és fiatalok

Alkoholfogyasztás és fiatalok Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám. A tervezett Kisebbségi Kulturális Központ támogatottsága Székesfehérváron

Alba Radar. 11. hullám. A tervezett Kisebbségi Kulturális Központ támogatottsága Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A tervezett Kisebbségi Kulturális Központ támogatottsága Székesfehérváron 2012. január 25. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

A 2001/2002. évi tanév. rendje

A 2001/2002. évi tanév. rendje TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA A 2001/2002. évi tanév rendje SPSS állomány neve: E44 Budapest, 2001. február A 2000/2001. évi tanév rendje 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A KUTATÁS

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Kutatásvezető: Domokos Tamás

A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Kutatásvezető: Domokos Tamás Ifjúságkutatás 2001 - Budapesti fiatalok az ezredfordulón - Budapest Hegyvidék XII. Kerület - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Kutatásvezető: Domokos Tamás A kutatásra Budapest Hegyvidék XII.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám A lakosok politikai preferenciája 12. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Egri fiatalok a bizonytalan jelenben - kutatási beszámoló -

Egri fiatalok a bizonytalan jelenben - kutatási beszámoló - Egri fiatalok a bizonytalan jelenben - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Ruff Tamás A kutatásra Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2000 - Tatabánya Kivonat a kutatási beszámolóból

Ifjúságkutatás 2000 - Tatabánya Kivonat a kutatási beszámolóból 1 Ifjúságkutatás 2000 - Tatabánya Kivonat a kutatási beszámolóból A kutatásra Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor, a program megvalósítója az ECHO Oktatáskutató Műhely

Részletesebben

ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK

ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK Kábítószer használattal kapcsolatos kutatások Miskolc - 1999 ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK Az alábbiakban pontokba szedve megismételjük a kutatási beszámoló legfontosabbnak tartott megállapításait,

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

Ifjúságkutatás 2008 Fiatalok a változó jelenben - Szekszárd -

Ifjúságkutatás 2008 Fiatalok a változó jelenben - Szekszárd - Ifjúságkutatás 2008 Fiatalok a változó jelenben - Szekszárd - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás és Ruff Tamás A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Echo Network 2005. július

Echo Network 2005. július Tanulói drogprevenciós kutatás Kaposváron - 2005 Kutatási beszámoló A kutatásra Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítására az Echo Oktatáskutató Műhely

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. Munkaattitűd a fehérvári lakosság körében

Lakossági véleményfeltárás. Munkaattitűd a fehérvári lakosság körében Lakossági véleményfeltárás Munkaattitűd a fehérvári lakosság körében 2013. június 7-9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu 1 A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2012. július 6. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Y-Generáció a Közép-Dunántúlon - regionális kutatás a fiatalok helyzetének alakulásáról 1995-2005 között

Y-Generáció a Közép-Dunántúlon - regionális kutatás a fiatalok helyzetének alakulásáról 1995-2005 között ECHO SURVEY SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET ECHO RESEARCH CENTER Y-Generáció a Közép-Dunántúlon - regionális kutatás a fiatalok helyzetének alakulásáról 1995-2005 között Kutatási beszámoló A tanulmányt készítette:

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben