Átalakulóban a munka világa
|
|
- Erik Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kimenetet írta és szerkesztette: Szabó Imre HÖOK elnökségi tag Átalakulóban a munka világa Konferencia a munka világának megváltozott jogszabályi környezetéről és az oktatásügy munkaerőpiac összefüggéseiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A rendezvény szervezésénél az egyik legfontosabb szempontként kezeltük, hogy a megváltozott jogszabályi környezetet és a foglalkoztatáspolitikai helyzetet a lehető legszélesebb nézőpontból ismerhesse meg a hallgatóság. Egy szakmai egyeztető fórum létrehozását kezdeményeztük, amelynek célja, hogy áttekintse az oktatásügy és a munkaerőpiac kapcsolatát, összefüggéseit és a jövőben bekövetkező változásokat az elfogadott új felsőoktatási törvény és az új Munka Törvénykönyve kapcsán. Az első blokkban a felszólalók a munka világának jogszabályi változásait elemezték, elsősorban az új Munka Törvénykönyvének várható hatásait: - Fokozza-e az új Mt. a versenyképességet, segíti-e a hazai foglalkoztatás bővülését? - Mik a régi és az új Mt. közötti lényegi különbségek az egyéni és a kollektív munkavállalói jogok szempontjából? - Mit vár a hazai munkaerőpiac az oktatásügytől, elsősorban a felsőoktatástól? A második blokkot két előadás (egy kutatási eredmény ismertetése és az iskolaszövetkezetek bemutatkozása), valamint egy plenáris beszélgetés képezte, amely már kifejezetten az oktatásügy szempontjából közelítette meg a kérdéseket. Az előadásokon elhangzottak megvitatásán túl, téma volt a meglévő szabályozás áttekintése a fiatalok munkavállalási lehetőségeinek szempontjából (iskolaszövetkezeti munka, karrier irodák szerepe, atipikus foglalkoztatási formák), illetve a bekövetkezett törvényi, rendeleti változások várható következményei. A rendezvény a II. János Pál teremben, az Egyetem díszelőadójában került megtartásra, dr. Schanda Balázs dékán köszöntő szavai és Nagy Dávid HÖOK elnök megnyitóját követően. I. Előadások. A munkavállalók álláspontja. Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Palkovics Imre előadásának bevezetőjében a törvény megalkotásának körülményeit elemezte. A munkavállalói oldal egyértelmű és megkövetelt elvárása volt, hogy az új törvény megalkotása az Európai Unióban elfogadott szociális párbeszéd szellemében történjen. A Munka Törvénykönyve tervezetének ismételt nyilvánosságra kerülésével azonban csalódniuk kellett. Egy 2006-ban már
2 megismert (és elvetett) tanulmány köszönt vissza, szinte szó szerint, amit keresztény-szociális tömörülésként a keresztény társadalmi tanítás helyét elfoglaló ideológia megjelenésének értékeltek, amely azt hirdeti, hogy nincs közösségi érdek, csak az egyéni érdekek aggregációja létezik; az egyéni érdekeket pedig legjobban a szabályozatlan piacok fejezik ki. A tervezetet tehát részletes kritikai, szakmai elemzésekre alapozva a lehető leghatározottabban elutasították. A fő kérdés Palkovics Imre szerint nem az, hogy mi a hatása az Mt. módosításának a munkavállalókra nézve, mert ez egyértelmű: a hatályos szabályozáshoz képest rosszabb pozícióba kerülnek. A kérdés úgy vetődik fel, hogy szükséges-e ezt tenni a munkavállalókkal? Az új Munka Törvénykönyve vitathatatlanul a rugalmasság jegyében született. A flexicurity (flexibility + security) szóösszetételből az előbbi érvényesült, amiből értelemszerűen következik a munkavállalói jogok csökkenése és a dolgozók munkaterheinek növekedése. Véleménye szerint azonban egyértelműen kimutatható, hogy a rugalmasság és a versenyképesség nem áll egymással szoros és kizárólagos kapcsolatban. A júniusban megjelent tervezetet egy lobbista csoport munkájának tudták csak értékelni, ehelyett valódi és tartalmas egyeztetéseket követeltek. Időközben azonban az országos érdekegyeztetés rendszere is radikálisan átalakult. Megszűnt az OÉT és helyébe a kvázi konzultatív NGTT lépett. A döntéshozóktól ismételten azt kérték, hogy üljenek le az érintettekkel, és vegyék sorra, mely pontokon kell megváltoztatni az Mt.-t az ország versenyképességének érdekében. Véleménye szerint az nem megengedhető, hogy a szabályok korszerűsítése alatt a Kádár-rendszer, vagy a feudális viszonyok visszahozását értsék. A tárgyalások szeptemberben indultak meg az érintett felek képviselőivel, államtitkári szintről. Alapelvként mindhárom fél egyetértett abban, hogy semmilyen változtatás nem eredményezheti a bérek csökkenését, gondolva például a műszakpótlékok csökkentésére és megszüntetésére. A munkáltatókkal azt is sikerült tisztázni, hogy a tervezettel ellentétben nem lehet korlátlanul növelni a munkavállalók kártérítési felelősségét, vagy, hogy a nyugdíjkorhatár emelése mellett nem lehet eltolni a szabadság mértékének növelését akár csak egy évvel sem. A túlóra kifizetése helyett, annak szabadidővel való megváltása kapcsán felmerült, hogy ez kizárólag a munkavállaló egyértelmű és egyoldalú kérésére történhessen, ahogyan a rendes szabadság egy részének adott évet követő kivételének a lehetősége is. A munkáltatói rendes felmondás esetén továbbra is valós és egyértelmű indokolást kell adnia a munkáltatónak, és egy esetleges munkaügyi per esetén megmarad a bizonyítási kényszer a munkáltató oldalán. A maximális túlóra mértéke is előkerült, a tervezet ezt száz órával emelte volna. A kollektív jogosítványokról (magyarul: működhet-e a jövőben szakszervezet) egyelőre nem esett szó, arra a decemberi egyeztetéseken került sor, amikor megállapodás született, hogy a Munka Törvénykönyve kollektív jogokat tartalmazó részébe bekerül a szakszervezetek helyiséghasználati joga, a szakszervezet méretétől függetlenül járó munkajogi védettség, valamint az eredeti elképzeléshez képest nő a védett tisztségviselők létszáma és az igénybe vehető munkaidőkedvezmény. A tervezetet a részvételük tehát javította, de továbbra is úgy tartja, hogy az új Mt. fő célja a munkaerő árának, azaz a munkajövedelmeknek a leszorítása a munkavállalói érdekképviseletek meggyengítése útján, amely folyamat a nemzetközi trendbe illeszkedik. Példaként hozta fel az amerikai neokonzervatív politikát, mely szintén ezt az utat követte, amivel párhuzamosan egyre koncentráltabbá vált a vagyon és a jövedelmek képződése és megoszlása. Céljaik eléréséért az érdekképviseletek számos tiltakozó akciót szerveztek és nemzetközi fórumokhoz (pl. ILO) fordultak. A tárgyalások befejezésével a kompromisszum volt az egyetlen lehetősége a szakszervezeteknek, hogy ne a legrosszabb (az előzőekben felsoroltaktól eltérő) tervezetet fogadja el az Országgyűlés, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenének az elfogadott törvénnyel.
3 Az oktatásügy és munkaerőpiac összefüggései kapcsán Palkovics Imre röviden ismertette a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok munkáját, amelyekben az iskolafenntartókkal, oktatási szférával, illetve a gazdasági partnerekkel közösen vettek részt. (Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámáról, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetéről, továbbá a forráselosztásról.) A legnagyobb probléma az oktatási reformok kapcsán, hogy a szakképzetlen (foglalkoztathatatlan) munkaerő fogadására a hazai munkaerőpiac nincsen felkészülve, egyetlen lehetőségként a feketefoglalkoztatás marad számukra. Égető szükség lenne valós megoldási javaslatokkal előállnia a döntéshozóknak. Megközelítés a jogtudomány szempontjából. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docense Kun Attila előadásának bevezetőjében az új Munka Törvényönyvének szakmai fogadtatásáról beszélt. A tavaly év végén elfogadott törvény megítélése továbbra is igen ambivalens. Véleménye szerint az, hogy új törvény született, önmagában pozitív, a 92-es Mt. több tekintetben elavult, korszerűtlen jogszabály volt. Az új törvény jobban közelít a valósághoz, realistább képet tükröz és vitathatlanul illik a közelmúltbéli nemzetközi munkajogi trendbe (a flexibilitás, rugalmasság képe), az Európai Uniós munkajogi modernizációról szóló Zöld Könyv irányvonalainak is megfelel (noha az EU időközben némileg már túllendült a flexicurity bűvkörén). Pozitívum, hogy jogtechnikai szempontból az új joganyag sokkal koherensebb és áttekinthetőbb, szemben a 92-es, számtalan alkalommal módosított, sok ponton áttekinthetetlen, fogalmaiban korszerűtlen Munka Törvénykönyvével, ezért a napi jogászi munkát minden bizonnyal egyszerűsíteni fogja. A Polgári Törvénykönyvvel való viszony számos helyen rendeződik. A törvény a bírói gyakorlatnak a korábbiaknál talán még nagyobb teret enged, több olyan fogalmat is használ, amelynek pontos értelmezését és jelentését most még nem láthatjuk (pl. méltányos mérlegelés, a kártérítési jognál az előre láthatóság, bizalom stb.), amit a bírói gyakorlat tölt majd fel tartalommal. Az új törvény megítélése kapcsán a legnagyobb vitát az Mt. célrendszere váltja ki. Vitatható, hogy lesz-e szerepe a versenyképesség fokozásában és a foglalkoztatás bővítésében. A munkajog eszközként önmagában erre nem alkalmas, ezért az ezzel kapcsolatos elvárások elhibázottnak tűnnek a tudomány szemüvegén át. Kétségtelen, hogy a Munka Törvénykönyvének a gazdaság fejlődését is kell szolgálnia, de nem csak materiális (növekedési) értelemben, hanem az emberi önkiteljesedés is lényegi szemponttá kell, hogy váljon (ld. Amartya Sen: a fejlődés, mint szabadság). Megalkotásában látszik a munkáltatói szféra kiemelt szerepe, de a szabályozás túl rugalmassá válása a kívánt célok elérése ellen is hathat. Az új törvény több ponton visszavesz a munkavállalók védelméből, ami túl nagy áldozatnak tűnhet, felesleges társadalmi feszültségeket kelt. Igaz, hogy a foglalkoztatás olcsóbbá is válhat, de ez nem jelenti automatikusan a foglalkoztatási igények növekedését, ami munkahelyeket eredményezne. Az előadó OECD- és EU-s adatokkal támasztotta alá, hogy a magyar munkajog már eddig is kellően rugalmas volt, és hogy a további rugalmasítás nem eredményez automatikusan új munkahelyeket. Az előadó kiemelte, hogy az új Mt. nem igazán felhasználóbarát, az sokkal inkább egy kifinomult jogászi munka, így gyakorlati alkalmazásában a munkajogászi professzionalizmusra mind nagyobb szükség lesz.
4 Szintén utalt arra az előadó, hogy munkajogi kódexet nem célszerű válságmenedzsment jelleggel, kapkodva alkotni, hiszen a munka világának alkotmányáról van szó valójában. A törvény általi kötelező szabályozás helyett nagyobb tere lesz a felek megállapodásainak és a kollektív szerződéseknek (illetve ezt pótlólag bizonyos feltételekkel az üzemi megállapodásoknak, amely szabályozás számos problematikus kérdést vet fel mind dogmatikai, mind gyakorlati szempontból). Ennek az egyébként támogatandó, a kollektív szerződések szerepét növelő elképzelésnek több ponton mond ellent a szakszervezeti jogosítványok csökkentése, amely az érdekharcot kiegyenlítetlenné teszi, különösen ott, ahol nincs munkavállalói szervezettség. A nyári tervezet igaz több szempontból puhult, de így is szűkül a tisztségviselőknek járó munkajogi védelem és a kollektív jogosítványok köre. Negatívum, hogy a törvény több bizonytalan elemet, fogalmat is tartalmaz. Ilyen pl. az elszámolási időszak, amely igen nehezen értelmezhető, és így visszaélésekre is alapot teremthet. A részletek elemzése nélkül megemlíthető, hogy szintén aggályos elem, hogy végső soron olcsóbb lehet a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltatóknak, ami az egész munkajogi szabályozás értékét kérdőjelezi meg, neutralizálja annak jelentőségét. Új elemként jelenik meg a munkavállalói biztosíték intézménye, amely a kártérítési igény kielégítésére használható fel. Bizonyos elemek kimaradása sajnálatos. Ilyen a (tervezetekben még szereplő) független munkaügyi vizsgálat intézménye, amely megtámogatva a munkavállalói panasz jogintézményével alternatív jogérvényesítési eszközzé fejlődhetett volna. Szintén sajnálatos, hogy az eredeti tervezethez képest kimaradt a törvényből a munkavállalóhoz hasonló jogállású az ún. szürke zónában foglalkoztatott személyek jogállásnak rendezése. Látható tehát, hogy az új szabályozás számos lényegi változást hordoz, a munkajogot egyértelműen a polgári joghoz közelíti. Teljes és világos képet azonban a bírói gyakorlat kifejlődése után kaphatunk, ami még hosszú évekbe tellhet. II. Fiatalok és a munkavállalás A fiatalkori munkavégzési kutatás ismertetése Takács Gábor, a Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület elnökhelyettese, a kutatási zárótanulmány egyik szerzője. Takács Gábor munkajogász egy nemrég lezajlott kutatás céljait és publikus eredményeit ismertette a hallgatósággal. A Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület keretén belül működő kutatócsoport vizsgálatának célja volt felmérni, hogy a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti munka mennyiben segíti a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását. Azt kívánták vizsgálni egy országos felmérésben, hogy a tanulóévek alatt egy kölcsönbeadó, vagy iskolaszövetkezet szervezésében végzett munka hogyan segíti a fiatalok későbbi munkavállalását, illetve a magyar szabályozás kiaknázza-e az ebben
5 rejlő lehetőségeket. A kutatás a Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány támogatásával valósult meg. A kérdőív a év közötti fiatalok munkavállalási, munkaerő-piaci tapasztalatait vizsgálta. Az adatfelvétel egyaránt kiterjed a tanulmányok alatti munkavégzésre, illetve a végzettség megszerzését követő első munkahelyre, illetve a további karrierútra is. Ezért határoztuk meg a célcsoportot viszonylag tágan, a 35. életévig. Céljuk volt, hogy a iskolaszövetkezeti tag és mintegy év alatti kölcsönzött munkavállalóként dolgozó fiatal közül legalább 0,5-1%-os mintát kapjanak a kutatás során. A közel 1500 fős kitöltés megfelel elvárásaiknak, reprezentatívnak is tekinthető. Az adatfelvételt kontroll csoportként azokra a fiatalokra is ki kívánták terjeszteni, akik nem munkaerő-kölcsönzés, vagy iskolaszövetkezeti munka, hanem más keretek között szerzetek munkatapasztalatot. A kutatásnál az alábbi hipotézisek merültek fel: A tanulmányok alatti munkavégzés hasznos a fiatalok munkaszocializációja szempontjából, az segíti a fiatalok munkába állását a végzést követően. Legnépszerűbb formája az iskolaszövetkezeti munka, ellenben a munkaerő-kölcsönzés a tanulmányi évek alatt nem jelentős. Akik tanulmányaik alatt iskolaszövetkezeten, vagy munkaerő-kölcsönzésen keresztül dolgoztak, sok esetben elsőként egy volt megrendelőnél, kölcsönbeadónál helyezkednek el a végzés után. Az iskolaszövetkezeti munka csak a magasabb évfolyamokban tanulók számára jelent a tanult szakmában való elhelyezkedési lehetőséget, azok, akik tanulmányaik alatt dolgoztak iskolaszövetkezeten, vagy munkaerő-kölcsönzésen keresztül, nagyobb eséllyel találnak munkát a saját szakmájukban a végzést követően. Megelőző kutatási tapasztalatok A munkaerő-kölcsönzés segíti az álláshoz jutást, de első sorban azok esetében, akik maguk is eredménnyel pályázhatnának a nem munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra. A kezdő munkanélkülieknek valamivel kedvezőbb a tartós munkaviszonyhoz jutási lehetősége, mint azoknak, akik kezdő munkanélküliként, vagy rövid ideig tartó munkanélküliséget követően munkaerő-kölcsönzésben elhelyezkedve próbálnak tartós munkaviszonyban elhelyezkedni. A munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozók (gazdasági, megélhetési) kényszerként választják ezt a foglalkoztatási formát; e mellett folyamatosan keresik a lehetőséget a tartós foglalkoztatásra. A munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozók jobb helyzetbe kerülnek a munkaerő-piacon azoknál, akik tartósan egyáltalán nem, vagy más formában végeznek munkát, ugyanakkor továbbra is rosszabb helyzetben vannak azoknál, akik tartós munkaviszonyban dolgoznak. A munkaerő-piaci helyzet alapján a kölcsönzött munkavállalónak nagyobb esélye van új munkaerő-kölcsönzéses munkaviszonyt létrehozni, mint tartós munkaviszonyt. Saját kutatási tapasztalatok: Általában elmondható, hogy a tanulmányok mellett végzett munka segíti a fiatalok munkába állását, illetve munkaszocializációját ugyanakkor az általunk kifejezetten vizsgált iskolaszövetkezeti formában, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkákhoz képest a szakmai gyakorlat, és az egyéb foglalkoztatási forma sokkal hangsúlyosabb volt, értékesebbnek tekintették. A szakmai
6 gyakorlat keretében, illetve az egyéb formában munkát végzők összességében kedvezőbb helyzetben vannak a tanulmányok befejezését követően a munkaszocializáció és a munkához jutás tekintetében, mint azok, akik iskolaszövetkezeten keresztül, vagy munkaerő-kölcsönzés formájában végeztek munkát tanulmányaik alatt. Azok, akik szakmai gyakorlat keretében, vagy egyéb foglalkoztatási formában végeztek munkát tanulmányaik alatt, tehát általában nagyobb eséllyel helyezkednek el, mint azok, akik munkaerőkölcsönzés útján, vagy iskolaszövetkezeti munkavégzés keretében dolgoztak tanulmányaik alatt. A munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés ugródeszka szerepe nem igazolódott, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a végzés utáni álláskeresésben számottevő tényező, vagy alternatíva lenne a kölcsönzésen keresztüli elhelyezkedés. Nem állítható ezen belül az sem, hogy a tanulmányok alatt végzett kölcsön-, de különösen a diákmunka, jellemzően belépőt jelentene a volt foglalkoztatóhoz egy tartós állásba a tanulmányok befejezését követően. A szakmai gyakorlat és a tanulói-, hallgatói szerződés alapján, illetve az egyéb formában megvalósult foglalkoztatás a tanulmányok folytatása alatt is jóval nagyobb arányban biztosít munkalehetőséget a saját szakterületen, mint a munkaerő-kölcsönzés, vagy (e mögött) az iskolaszövetkezeti munka. A tanulmányok befejezését követően is nagyobb eséllyel tudnak tanult szakmájában elhelyezkedni azok, akik szakmai gyakorlat keretében, vagy egyéb foglalkoztatási formában végzett munkát tanulmányaik alatt, mint azok, akik munkaerő-kölcsönzés útján, vagy iskolaszövetkezeti munkavégzés keretében dolgoztak tanulmányaik alatt. Szabályozási javaslatok Indokolatlan az iskolaszövetkezeti munkavégzés különös jogi (közterhi) szabályainak fenntartása annak indokával, hogy milyen előnyök fűződnek a tanulók/hallgatók részéről ehhez a foglalkoztatási formához. Olyan szabályozás kialakítása szükséges, amely nagy hangsúlyt fektet az iskolaszövetkezettel kapcsolatos elvárások esetében a tanuló/hallgató tanult szakmájában történő foglalkoztatására, és részére a tanulói/hallgatói jogviszony megszűnését követően is munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására. A munkaerő-kölcsönzés jelenleg nem kifejezetten minősül a tanulmányok alatti munkavégzés egyik kiemelt eszközének. A járulékfizetési szabályok felülvizsgálata valószínűleg a munkaerő-kölcsönzés szélesebb körben történő elterjedését hozná maga után, ami az ehhez kapcsolódó kedvezőbb foglalkoztatási mutatók miatt indokolt lenne. Ahhoz, hogy a munkaerő-kölcsönzés érdemben segítse a tartós foglalkoztatásban történő elhelyezkedést, a kölcsönbeadók (és a kölcsönvevők) számára is ennek kifejezett elősegítésére vonatkozó kötelezettségeket kellene előírni, a tartós foglalkoztatásban történő elhelyezkedést gátló rendelkezések megtiltása mellett/helyett. Diák. Munka. Lehetőség a hazai iskolaszövetkezeti rendszer bemutatás Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke Kücsön Gyula előadásának bevezetőjében bemutatta a hazai iskolaszövetkezeti rendszer felépítését. Az ISZOSZ, az iskolaszövetkezeti szektorban tevékenykedő vállalkozások érdekvédelmi szervezete, a szakmai szövetségbe tömörült 26 vállalkozás közül 14 iskolaszövetkezetet tömörít és 5 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkezik (a teljes piac becsült mérete kb. 20 milliárd forint). Feladataik között szerepel az önszabályozás, üzleti etikai normák felállítása, legális működés
7 feltételeinek megteremtése, szakmai párbeszéd folytatása a kormányzattal, hatóságokkal, társszervezetekkel, az új tagok bevonása és a diákmunka népszerűsítése országos szinten. Magyarországon, az ebben a szektorban tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek vállalkozásainál dolgozó diákok száma fő körül mozog, az átlagosan ledolgozott munkanapok száma tagonként nap/év. (A KSH adatai szerint a nappali tagozaton tanulók kb. 20%-a vesz részt valamilyen diákmunkában.) Előadásában kitért a hallgatók előtt rendelkezésére álló lehetőségekre és kvázi megélhetési forrásokra (ösztöndíjak, diákhitel, diákmunka, és a tanulmányi szerződés). Az oktatásügyben zajló jogszabályi (és financiális) reform kapcsán megjegyezte: a változások következtében kiemelt szerepet kap a jövőben az öngondoskodás, amiben az iskolaszövetkezeteknek fontos szerepe kell, hogy legyen, hivatkozott a évi Diplomás Pályakövetési Kutatásra, kiemelte: a diplomás hallgatók 40%-a már a diákévek alatt is szerez munkatapasztalatot. Az iskolaszövetkezeti munka előnyeit a következőképp foglalta össze: a tagoknak biztonságos munkafeltételeket és tapasztalatszerzést, a partnereknek garanciát, az államnak legális, áttekinthető foglalkoztatást, a költségvetésnek adóbevételt, a megrendelőnek pedig a legkedvezőbb árú munkaerőpiaci megoldást biztosítják ben az érdekvédelmi szervezetek hatékony fellépésnek eredményeképp a Kormány rendezte a diákmunka jogi környezetét, megszűnt az érdekellentét a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között. Konkrét intézkedések között szerepel a Munka Törvénykönyvének nyári módosítása (2011. augusztus 1.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.), a diákmunka munkaerő-kölcsönzéssé való átminősítésének lehetetlenülése, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) a bejelentési kötelezettség előírása. Kücsön Gyula kihangsúlyozta: a Kormány továbbra is támogatja az iskolaszövetkezetek belüli munkavégzést, példaként említette a szociális hozzájárulási adómentesség szükségességét a diákmunka versenyképességéért, valamint, hogy ez a foglalkoztatási forma a legolcsóbb legális munkaerő-piaci megoldás, amely a versenyszférának, a cégeknek is előnyöket biztosít, hiszen költségként elszámolható, minimális adminisztrációval jár (a részfeladatokat átvállalják az iskolaszövetkezetek) és szakember-utánpótlást biztosít. Hosszabb távú célként fontosnak tartja, hogy a gyakorlati képzés mindenki számára termeljen hasznot, az iskolaszövetkezetek részvételével pedig a piaci igényeknek megfelelő képzések kerüljenek kidolgozása. Az ország érdeke, hogy a diákfoglalkoztatás, mint a munka világába történő bevezetés legfontosabb eszköze meghonosodjon, ehhez elengedhetetlen az a stabil, kiszámítható jogszabályi környezetet, amiben az állam megfelelően támogatja a diákok öngondoskodását. Az ISZOSZ mindezek eléréséért a jövőbeni együttműködés megerősítését kezdeményezi a hallgatókkal, az oktatási intézményekkel, a gazdasági szereplőkkel és a kormányzattal, hogy a meglévő szabályozás (felül)vizsgálata és esetleges korrekciója a lehető legtöbb véleményt bevonva történhessen meg a jövőben. III. Kerekasztal-beszélgetés Résztvevők: Balázs Ervin, akadémikus, a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke, Varga Ferenc, a Schönherz iskolaszövetkezet elnöke, Filep Bálint, egyetemi adjunktus (SZE), Karrier Irodák Országos Kerekasztala, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, dr. Takács Gábor, munkajogász.
8 A kerekasztal beszélgetés fő témája az oktatásügyi és a munkaügyi változások kapcsolata és összefüggésrendszere volt. Első körben az előadásokon elhangzottak közötti kapcsolódási pontok merültek fel. Balázs Ervin, frissen megválasztott MAB elnök a hallgatók felkészültségét és a munkaerőpiaci elvárásokat emelte ki. Véleménye szerint felkészült szakemberekre a munkaerőpiacnak mindig szüksége lesz, a hallgató elsődleges feladata és kötelessége, hogy tudásához mérten és elhivatottan készüljön, a munkatapasztalat megszerzése nem szabad, hogy az eredményesség rovására menjen. Az oktatásügyi reformokkal kapcsolatban kiemelte azt a demográfiai változást, amelyre szükségképpen reagálnia kellett a döntéshozóknak. Látszik, hogy ebben a gazdasági helyzetben az állam sok tekintetben kénytelen a közszolgáltatásaiból visszavenni, de fontos, hogy ez kellően arányos legyen és figyelemmel legyen a foglalkoztatáspolitikai elvárásokra. A képzett munkaerőre mindig szükség lesz, a probléma a képzetlen munkaerőnél jelentkezik, az ő foglalkoztathatóságuk és (át)képzésük a legkevésbé megoldott ma Magyarországon. Palkovics Imre a foglalkoztatási szerkezet torzulását emelte ki: az elmúlt évtizedekben a magyar ipar szinte teljesen leépült. Új munkahelyekre van szükség, de az előadásában is említett folyamat erre nem lesz alkalmas. A nagyüzemi igényekre épülő szakmák leépültek, miközben nőtt a szolgáltató jellegű szakmák aránya. Emiatt megváltozott az egyes szakmák iránti kereslet is, amihez azonban az oktatási rendszer nem alkalmazkodott kellőképpen. Filep Bálint hozzászólásában egy pozitív példát hozott fel: Győrben kiváló az együttműködés az Audi és a Széchenyi István Egyetem között, amely mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot jelent. A munkaerőpiaci igényeket regionális szinten lehet a legjobban felmérni, fontos e források és lehetőségek bevonása a felsőoktatásban. A karrier irodák szerepéről szólva megemlítette, hogy mára a felsőoktatási intézmények nagy részében megtalálhatóak. Alapvető céljuk, hogy segítsenek az intézményben tanuló hallgatóknak a munkaerőpiac világába való sikeres belépésben és beilleszkedésben, életpályájuk és karrierjük tervezésében, megfelelő munkahely megtalálásában. A karrier irodák folyamatos kapcsolatban állnak a gazdasági szféra szereplőivel, ezért hasznos információval tudnak szolgálni a gyakorlati hely vagy állás keresésében, állás- és gyakorlati helyeikkel célzottan az adott intézmények hallgatóit várják. A visszajelzések a munkaerőpiacra történő kilépést követően rendkívül fontosak, ezért a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) szerepe és folyamatos javítása minden felsőoktatási intézmény kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon. A munkaerőpiaci tapasztalatszerzéssel kapcsolatban kérdésként merült fel a kötelező szakmai gyakorlat megítélése, amely a hivatkozott kutatási eredmények alapján jó eszköznek bizonyul a szakmában történő első tapasztalat megszerzéséhez, de ez képzési területenként eltérő eredményeket hozhat emelte ki Takács Gábor. A jogi szabályozás az új felsőoktatási törvényben némileg módosult, a hathetes időszak bérezésével kapcsolatos ösztönző hatás egyelőre nem került mérés és vizsgálat alá. A szociális partnetek szerepéről is érkezett kérdés: látható és világos, hogy szükség van arra, hogy különösen a munkavállalók szervezettek legyenek. Ahol van szakszervezet, ott a bérek is jobban emelkednek, a munkavállalók védettebbek és jogosítványaikon keresztül érdemben vehetnek részt az őket érintő döntések meghozatalánál közölte Palkovics Imre. A fiatalabb korosztály szervezettsége Magyarországon messze elmarad az EU-s átlagtól (7-8% a 29 év alatti korosztálynál). A beszélgetés összegzésénél a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megrendezésre került konferencia és műhelybeszélgetések hiánypótlóak, a megkezdett párbeszédet folytatni kell a jövőben. Az oktatásügy és a munkaerőpiac szereplőinek folyamatos együttgondolkodása elengedhetetlen ahhoz, hogy a bekövetkező és számos ponton kritizált változások eredményesek legyenek. Korrekcióra és felülvizsgálatra mindig szükség van.
9
10
Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól
Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól HÖOK SAGE projekt Készítette: Szabó Imre Statisztikai adatok az ifjúsági munkanélküliségről A munkanélküliségi ráta alakulása a 15-24 évesek körében
RészletesebbenDiákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért
Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért MI IS AZ ISKOLASZÖVEKEZET, HOGYAN MŰKÖDIK? - A szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági,
Részletesebbenévi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :
2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenAz atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.
Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenMérlegen az atipikus foglalkoztatás május 14.
A Fiatalok Ligája (a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának Ifjúsági Tagozata) álláspontja dr. Szilágyi Veronika Atipikus foglalkoztatási formák az új Munka Törvénykönyvében: Részmunkaidős munkaviszony;
RészletesebbenVasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország
Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenMire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?
Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk
RészletesebbenA Munka Törvénykönyve változásai január 1-től
A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től 1. 2. egyrészt az európai uniós joggal és a nemzetközi (ILO) egyezményekkel való összhang megteremtése
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
Részletesebben2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól
a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenMint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium
Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail
RészletesebbenA szakképzés átalakítása
A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenAtipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.
Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenMUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV
MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban
RészletesebbenBérhelyzet kezelése avagy a szakképzett munkaerő megtartása és megszerzése a gyógyszeriparban Dr. András Klára
Bérhelyzet kezelése avagy a szakképzett munkaerő megtartása és megszerzése a gyógyszeriparban Dr. András Klára 2017.11.17. Munkaerőpiaci folyamatok A foglalkoztatás bővülésnek következtében 2015-től elejétől
RészletesebbenA munkaviszony létrejötte és megszűnése
A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenAlcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenMUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK
MUNKAERŐPIACI HELYZET, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK Kovács Gábor osztályvezető Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
Részletesebben8/b. számú melléklet Együttműködési megállapodás felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére
8/b. számú melléklet Együttműködési megállapodás felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére Együttműködési megállapodás felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati
RészletesebbenA Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve
A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
RészletesebbenNemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.
Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához
RészletesebbenEQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1
EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenVI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1
VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 70. 2 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,
RészletesebbenMunkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása
Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenA közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az
RészletesebbenAlcsoport_DPR_2015_hallgato_MK. Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 0% 0% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenDiákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!
Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001
RészletesebbenDPR SZABÁLYZATA. (Jelen szabályzatot a Szenátus 38/2018. (XII.12.) számú határozatával elfogadta)
DPR SZABÁLYZATA (Jelen szabályzatot a Szenátus 38/2018. (XII.12.) számú határozatával elfogadta) 2018 Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Oktatási Igazgatóság Kalóné Szűcs Erzsébet oktatási Igazgató Jogi
RészletesebbenGO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk.
Cégbemutató A humánerőforrás a mi szakterületünk. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Mi a munkaerő-kölcsönzés? A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, melynek keretében a foglalkoztató
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
RészletesebbenGyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról
Már nem a címerezésről szól Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról MELÓ-DIÁK DÉL Iskolaszövetkezet Bevezető 2017 decemberében a Meló-Diák Franchise Dél régiójának marketingcsapata, felismerve a diákmunka
RészletesebbenEgy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére
Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében
RészletesebbenA diákmunka bemutatása
A diákmunka bemutatása Szabályok Lehetőségek Miben más? Mikor ajánlott? Információk A Fürge Diák Iskolaszövetkezet egy 18 éves múlttal rendelkező, szerte az országban 18 irodával, mintegy 22.000 munkavállalóval
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenPályázati adatlap. Alapadatok
Pályázati adatlap Kérjük, töltse ki a részvételi nyilatkozatot és a kérdőívet. A 250, illetve 1000 főnél többet foglalkoztató pályázók számára a kiegészítő kérdéseket ( Csak 250/1000 főnél többet foglalkoztató
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenA Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.
A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak
RészletesebbenA Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )
A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke (2012 2016) Lezárva: 2016. szeptember A A foglalkoztatást meghatározó jogszabályok A 1 A nemzeti köznevelési
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
RészletesebbenTANMENET. Készült: a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint.
Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma OM-203042 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. 6400 Kiskunhalas Kőrösi út 1. Tel./Fax: 06-77/422-218 www.variszabo.hu e-mail:
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenOÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről
OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala az Európai Unióhoz történő csatlakozással
RészletesebbenA világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk
A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenGDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenA munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM
RészletesebbenBEMUTATKOZÓ KATALÓGUS
PARTNER A SIKERHEZ BEMUTATKOZÓ KATALÓGUS WWW.WHC.HU BEMUTATKOZÁS 1990 alapítás 8 iroda 28 év szakmai tapasztalat 11.000 munkavállaló bérszámfejtése Díjak Legjobb női munkahely 200+ ügyfél 250+ elérhető
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenMunkaerő-kölcsönzés és közvetítés az ipar számára
Munkaerő-kölcsönzés és közvetítés az ipar számára Előadás a A kerámiaipar szakmai utánpótlásának XXI. századi kihívásai elnevezésű szakmai konferencián 2017. október 11. Bányai Tibor üzletfejlesztési igazgató
RészletesebbenFehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.
Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
Részletesebben2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.
A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30
RészletesebbenA KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban
RészletesebbenGYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA
MUNKAHELYTEREMTÉS- GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GINOP-5.2.4-16 kódszámú felhívás ELŐADÓ: NAGY GÁBOR A PROGRAMRÓL RÖVIDEN Magyarország Kormánya az Európai Unióval együttműködve átfogó programot
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenMunkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon
Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire
RészletesebbenA pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.
A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
RészletesebbenMKIK szerepe a szakképzésben
MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás
RészletesebbenTantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév
Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenA azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy
A 11499-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. 1. A 11499-12 azonosító számú, megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenVÁLTS jegyet az életbe! program
VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek
RészletesebbenSZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ
SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA KERETÉBEN TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 Készítette: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 8.12.2014 2013/0402(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a nem nyilvános
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda
Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai
RészletesebbenA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
Részletesebben8/a. számú melléklet Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére
8/a. számú melléklet Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
RészletesebbenEgyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 201 július 04-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 201 ELSŐ FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL MEGYE: BORSOD ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYE KOORDINÁTOR NEVE: Ducsay
Részletesebben