Átalakulóban a munka világa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átalakulóban a munka világa"

Átírás

1 A kimenetet írta és szerkesztette: Szabó Imre HÖOK elnökségi tag Átalakulóban a munka világa Konferencia a munka világának megváltozott jogszabályi környezetéről és az oktatásügy munkaerőpiac összefüggéseiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A rendezvény szervezésénél az egyik legfontosabb szempontként kezeltük, hogy a megváltozott jogszabályi környezetet és a foglalkoztatáspolitikai helyzetet a lehető legszélesebb nézőpontból ismerhesse meg a hallgatóság. Egy szakmai egyeztető fórum létrehozását kezdeményeztük, amelynek célja, hogy áttekintse az oktatásügy és a munkaerőpiac kapcsolatát, összefüggéseit és a jövőben bekövetkező változásokat az elfogadott új felsőoktatási törvény és az új Munka Törvénykönyve kapcsán. Az első blokkban a felszólalók a munka világának jogszabályi változásait elemezték, elsősorban az új Munka Törvénykönyvének várható hatásait: - Fokozza-e az új Mt. a versenyképességet, segíti-e a hazai foglalkoztatás bővülését? - Mik a régi és az új Mt. közötti lényegi különbségek az egyéni és a kollektív munkavállalói jogok szempontjából? - Mit vár a hazai munkaerőpiac az oktatásügytől, elsősorban a felsőoktatástól? A második blokkot két előadás (egy kutatási eredmény ismertetése és az iskolaszövetkezetek bemutatkozása), valamint egy plenáris beszélgetés képezte, amely már kifejezetten az oktatásügy szempontjából közelítette meg a kérdéseket. Az előadásokon elhangzottak megvitatásán túl, téma volt a meglévő szabályozás áttekintése a fiatalok munkavállalási lehetőségeinek szempontjából (iskolaszövetkezeti munka, karrier irodák szerepe, atipikus foglalkoztatási formák), illetve a bekövetkezett törvényi, rendeleti változások várható következményei. A rendezvény a II. János Pál teremben, az Egyetem díszelőadójában került megtartásra, dr. Schanda Balázs dékán köszöntő szavai és Nagy Dávid HÖOK elnök megnyitóját követően. I. Előadások. A munkavállalók álláspontja. Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke Palkovics Imre előadásának bevezetőjében a törvény megalkotásának körülményeit elemezte. A munkavállalói oldal egyértelmű és megkövetelt elvárása volt, hogy az új törvény megalkotása az Európai Unióban elfogadott szociális párbeszéd szellemében történjen. A Munka Törvénykönyve tervezetének ismételt nyilvánosságra kerülésével azonban csalódniuk kellett. Egy 2006-ban már

2 megismert (és elvetett) tanulmány köszönt vissza, szinte szó szerint, amit keresztény-szociális tömörülésként a keresztény társadalmi tanítás helyét elfoglaló ideológia megjelenésének értékeltek, amely azt hirdeti, hogy nincs közösségi érdek, csak az egyéni érdekek aggregációja létezik; az egyéni érdekeket pedig legjobban a szabályozatlan piacok fejezik ki. A tervezetet tehát részletes kritikai, szakmai elemzésekre alapozva a lehető leghatározottabban elutasították. A fő kérdés Palkovics Imre szerint nem az, hogy mi a hatása az Mt. módosításának a munkavállalókra nézve, mert ez egyértelmű: a hatályos szabályozáshoz képest rosszabb pozícióba kerülnek. A kérdés úgy vetődik fel, hogy szükséges-e ezt tenni a munkavállalókkal? Az új Munka Törvénykönyve vitathatatlanul a rugalmasság jegyében született. A flexicurity (flexibility + security) szóösszetételből az előbbi érvényesült, amiből értelemszerűen következik a munkavállalói jogok csökkenése és a dolgozók munkaterheinek növekedése. Véleménye szerint azonban egyértelműen kimutatható, hogy a rugalmasság és a versenyképesség nem áll egymással szoros és kizárólagos kapcsolatban. A júniusban megjelent tervezetet egy lobbista csoport munkájának tudták csak értékelni, ehelyett valódi és tartalmas egyeztetéseket követeltek. Időközben azonban az országos érdekegyeztetés rendszere is radikálisan átalakult. Megszűnt az OÉT és helyébe a kvázi konzultatív NGTT lépett. A döntéshozóktól ismételten azt kérték, hogy üljenek le az érintettekkel, és vegyék sorra, mely pontokon kell megváltoztatni az Mt.-t az ország versenyképességének érdekében. Véleménye szerint az nem megengedhető, hogy a szabályok korszerűsítése alatt a Kádár-rendszer, vagy a feudális viszonyok visszahozását értsék. A tárgyalások szeptemberben indultak meg az érintett felek képviselőivel, államtitkári szintről. Alapelvként mindhárom fél egyetértett abban, hogy semmilyen változtatás nem eredményezheti a bérek csökkenését, gondolva például a műszakpótlékok csökkentésére és megszüntetésére. A munkáltatókkal azt is sikerült tisztázni, hogy a tervezettel ellentétben nem lehet korlátlanul növelni a munkavállalók kártérítési felelősségét, vagy, hogy a nyugdíjkorhatár emelése mellett nem lehet eltolni a szabadság mértékének növelését akár csak egy évvel sem. A túlóra kifizetése helyett, annak szabadidővel való megváltása kapcsán felmerült, hogy ez kizárólag a munkavállaló egyértelmű és egyoldalú kérésére történhessen, ahogyan a rendes szabadság egy részének adott évet követő kivételének a lehetősége is. A munkáltatói rendes felmondás esetén továbbra is valós és egyértelmű indokolást kell adnia a munkáltatónak, és egy esetleges munkaügyi per esetén megmarad a bizonyítási kényszer a munkáltató oldalán. A maximális túlóra mértéke is előkerült, a tervezet ezt száz órával emelte volna. A kollektív jogosítványokról (magyarul: működhet-e a jövőben szakszervezet) egyelőre nem esett szó, arra a decemberi egyeztetéseken került sor, amikor megállapodás született, hogy a Munka Törvénykönyve kollektív jogokat tartalmazó részébe bekerül a szakszervezetek helyiséghasználati joga, a szakszervezet méretétől függetlenül járó munkajogi védettség, valamint az eredeti elképzeléshez képest nő a védett tisztségviselők létszáma és az igénybe vehető munkaidőkedvezmény. A tervezetet a részvételük tehát javította, de továbbra is úgy tartja, hogy az új Mt. fő célja a munkaerő árának, azaz a munkajövedelmeknek a leszorítása a munkavállalói érdekképviseletek meggyengítése útján, amely folyamat a nemzetközi trendbe illeszkedik. Példaként hozta fel az amerikai neokonzervatív politikát, mely szintén ezt az utat követte, amivel párhuzamosan egyre koncentráltabbá vált a vagyon és a jövedelmek képződése és megoszlása. Céljaik eléréséért az érdekképviseletek számos tiltakozó akciót szerveztek és nemzetközi fórumokhoz (pl. ILO) fordultak. A tárgyalások befejezésével a kompromisszum volt az egyetlen lehetősége a szakszervezeteknek, hogy ne a legrosszabb (az előzőekben felsoroltaktól eltérő) tervezetet fogadja el az Országgyűlés, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenének az elfogadott törvénnyel.

3 Az oktatásügy és munkaerőpiac összefüggései kapcsán Palkovics Imre röviden ismertette a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok munkáját, amelyekben az iskolafenntartókkal, oktatási szférával, illetve a gazdasági partnerekkel közösen vettek részt. (Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámáról, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetéről, továbbá a forráselosztásról.) A legnagyobb probléma az oktatási reformok kapcsán, hogy a szakképzetlen (foglalkoztathatatlan) munkaerő fogadására a hazai munkaerőpiac nincsen felkészülve, egyetlen lehetőségként a feketefoglalkoztatás marad számukra. Égető szükség lenne valós megoldási javaslatokkal előállnia a döntéshozóknak. Megközelítés a jogtudomány szempontjából. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docense Kun Attila előadásának bevezetőjében az új Munka Törvényönyvének szakmai fogadtatásáról beszélt. A tavaly év végén elfogadott törvény megítélése továbbra is igen ambivalens. Véleménye szerint az, hogy új törvény született, önmagában pozitív, a 92-es Mt. több tekintetben elavult, korszerűtlen jogszabály volt. Az új törvény jobban közelít a valósághoz, realistább képet tükröz és vitathatlanul illik a közelmúltbéli nemzetközi munkajogi trendbe (a flexibilitás, rugalmasság képe), az Európai Uniós munkajogi modernizációról szóló Zöld Könyv irányvonalainak is megfelel (noha az EU időközben némileg már túllendült a flexicurity bűvkörén). Pozitívum, hogy jogtechnikai szempontból az új joganyag sokkal koherensebb és áttekinthetőbb, szemben a 92-es, számtalan alkalommal módosított, sok ponton áttekinthetetlen, fogalmaiban korszerűtlen Munka Törvénykönyvével, ezért a napi jogászi munkát minden bizonnyal egyszerűsíteni fogja. A Polgári Törvénykönyvvel való viszony számos helyen rendeződik. A törvény a bírói gyakorlatnak a korábbiaknál talán még nagyobb teret enged, több olyan fogalmat is használ, amelynek pontos értelmezését és jelentését most még nem láthatjuk (pl. méltányos mérlegelés, a kártérítési jognál az előre láthatóság, bizalom stb.), amit a bírói gyakorlat tölt majd fel tartalommal. Az új törvény megítélése kapcsán a legnagyobb vitát az Mt. célrendszere váltja ki. Vitatható, hogy lesz-e szerepe a versenyképesség fokozásában és a foglalkoztatás bővítésében. A munkajog eszközként önmagában erre nem alkalmas, ezért az ezzel kapcsolatos elvárások elhibázottnak tűnnek a tudomány szemüvegén át. Kétségtelen, hogy a Munka Törvénykönyvének a gazdaság fejlődését is kell szolgálnia, de nem csak materiális (növekedési) értelemben, hanem az emberi önkiteljesedés is lényegi szemponttá kell, hogy váljon (ld. Amartya Sen: a fejlődés, mint szabadság). Megalkotásában látszik a munkáltatói szféra kiemelt szerepe, de a szabályozás túl rugalmassá válása a kívánt célok elérése ellen is hathat. Az új törvény több ponton visszavesz a munkavállalók védelméből, ami túl nagy áldozatnak tűnhet, felesleges társadalmi feszültségeket kelt. Igaz, hogy a foglalkoztatás olcsóbbá is válhat, de ez nem jelenti automatikusan a foglalkoztatási igények növekedését, ami munkahelyeket eredményezne. Az előadó OECD- és EU-s adatokkal támasztotta alá, hogy a magyar munkajog már eddig is kellően rugalmas volt, és hogy a további rugalmasítás nem eredményez automatikusan új munkahelyeket. Az előadó kiemelte, hogy az új Mt. nem igazán felhasználóbarát, az sokkal inkább egy kifinomult jogászi munka, így gyakorlati alkalmazásában a munkajogászi professzionalizmusra mind nagyobb szükség lesz.

4 Szintén utalt arra az előadó, hogy munkajogi kódexet nem célszerű válságmenedzsment jelleggel, kapkodva alkotni, hiszen a munka világának alkotmányáról van szó valójában. A törvény általi kötelező szabályozás helyett nagyobb tere lesz a felek megállapodásainak és a kollektív szerződéseknek (illetve ezt pótlólag bizonyos feltételekkel az üzemi megállapodásoknak, amely szabályozás számos problematikus kérdést vet fel mind dogmatikai, mind gyakorlati szempontból). Ennek az egyébként támogatandó, a kollektív szerződések szerepét növelő elképzelésnek több ponton mond ellent a szakszervezeti jogosítványok csökkentése, amely az érdekharcot kiegyenlítetlenné teszi, különösen ott, ahol nincs munkavállalói szervezettség. A nyári tervezet igaz több szempontból puhult, de így is szűkül a tisztségviselőknek járó munkajogi védelem és a kollektív jogosítványok köre. Negatívum, hogy a törvény több bizonytalan elemet, fogalmat is tartalmaz. Ilyen pl. az elszámolási időszak, amely igen nehezen értelmezhető, és így visszaélésekre is alapot teremthet. A részletek elemzése nélkül megemlíthető, hogy szintén aggályos elem, hogy végső soron olcsóbb lehet a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltatóknak, ami az egész munkajogi szabályozás értékét kérdőjelezi meg, neutralizálja annak jelentőségét. Új elemként jelenik meg a munkavállalói biztosíték intézménye, amely a kártérítési igény kielégítésére használható fel. Bizonyos elemek kimaradása sajnálatos. Ilyen a (tervezetekben még szereplő) független munkaügyi vizsgálat intézménye, amely megtámogatva a munkavállalói panasz jogintézményével alternatív jogérvényesítési eszközzé fejlődhetett volna. Szintén sajnálatos, hogy az eredeti tervezethez képest kimaradt a törvényből a munkavállalóhoz hasonló jogállású az ún. szürke zónában foglalkoztatott személyek jogállásnak rendezése. Látható tehát, hogy az új szabályozás számos lényegi változást hordoz, a munkajogot egyértelműen a polgári joghoz közelíti. Teljes és világos képet azonban a bírói gyakorlat kifejlődése után kaphatunk, ami még hosszú évekbe tellhet. II. Fiatalok és a munkavállalás A fiatalkori munkavégzési kutatás ismertetése Takács Gábor, a Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület elnökhelyettese, a kutatási zárótanulmány egyik szerzője. Takács Gábor munkajogász egy nemrég lezajlott kutatás céljait és publikus eredményeit ismertette a hallgatósággal. A Magyar Munkajogi Tudományos Diák Egyesület keretén belül működő kutatócsoport vizsgálatának célja volt felmérni, hogy a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti munka mennyiben segíti a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását. Azt kívánták vizsgálni egy országos felmérésben, hogy a tanulóévek alatt egy kölcsönbeadó, vagy iskolaszövetkezet szervezésében végzett munka hogyan segíti a fiatalok későbbi munkavállalását, illetve a magyar szabályozás kiaknázza-e az ebben

5 rejlő lehetőségeket. A kutatás a Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány támogatásával valósult meg. A kérdőív a év közötti fiatalok munkavállalási, munkaerő-piaci tapasztalatait vizsgálta. Az adatfelvétel egyaránt kiterjed a tanulmányok alatti munkavégzésre, illetve a végzettség megszerzését követő első munkahelyre, illetve a további karrierútra is. Ezért határoztuk meg a célcsoportot viszonylag tágan, a 35. életévig. Céljuk volt, hogy a iskolaszövetkezeti tag és mintegy év alatti kölcsönzött munkavállalóként dolgozó fiatal közül legalább 0,5-1%-os mintát kapjanak a kutatás során. A közel 1500 fős kitöltés megfelel elvárásaiknak, reprezentatívnak is tekinthető. Az adatfelvételt kontroll csoportként azokra a fiatalokra is ki kívánták terjeszteni, akik nem munkaerő-kölcsönzés, vagy iskolaszövetkezeti munka, hanem más keretek között szerzetek munkatapasztalatot. A kutatásnál az alábbi hipotézisek merültek fel: A tanulmányok alatti munkavégzés hasznos a fiatalok munkaszocializációja szempontjából, az segíti a fiatalok munkába állását a végzést követően. Legnépszerűbb formája az iskolaszövetkezeti munka, ellenben a munkaerő-kölcsönzés a tanulmányi évek alatt nem jelentős. Akik tanulmányaik alatt iskolaszövetkezeten, vagy munkaerő-kölcsönzésen keresztül dolgoztak, sok esetben elsőként egy volt megrendelőnél, kölcsönbeadónál helyezkednek el a végzés után. Az iskolaszövetkezeti munka csak a magasabb évfolyamokban tanulók számára jelent a tanult szakmában való elhelyezkedési lehetőséget, azok, akik tanulmányaik alatt dolgoztak iskolaszövetkezeten, vagy munkaerő-kölcsönzésen keresztül, nagyobb eséllyel találnak munkát a saját szakmájukban a végzést követően. Megelőző kutatási tapasztalatok A munkaerő-kölcsönzés segíti az álláshoz jutást, de első sorban azok esetében, akik maguk is eredménnyel pályázhatnának a nem munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra. A kezdő munkanélkülieknek valamivel kedvezőbb a tartós munkaviszonyhoz jutási lehetősége, mint azoknak, akik kezdő munkanélküliként, vagy rövid ideig tartó munkanélküliséget követően munkaerő-kölcsönzésben elhelyezkedve próbálnak tartós munkaviszonyban elhelyezkedni. A munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozók (gazdasági, megélhetési) kényszerként választják ezt a foglalkoztatási formát; e mellett folyamatosan keresik a lehetőséget a tartós foglalkoztatásra. A munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozók jobb helyzetbe kerülnek a munkaerő-piacon azoknál, akik tartósan egyáltalán nem, vagy más formában végeznek munkát, ugyanakkor továbbra is rosszabb helyzetben vannak azoknál, akik tartós munkaviszonyban dolgoznak. A munkaerő-piaci helyzet alapján a kölcsönzött munkavállalónak nagyobb esélye van új munkaerő-kölcsönzéses munkaviszonyt létrehozni, mint tartós munkaviszonyt. Saját kutatási tapasztalatok: Általában elmondható, hogy a tanulmányok mellett végzett munka segíti a fiatalok munkába állását, illetve munkaszocializációját ugyanakkor az általunk kifejezetten vizsgált iskolaszövetkezeti formában, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkákhoz képest a szakmai gyakorlat, és az egyéb foglalkoztatási forma sokkal hangsúlyosabb volt, értékesebbnek tekintették. A szakmai

6 gyakorlat keretében, illetve az egyéb formában munkát végzők összességében kedvezőbb helyzetben vannak a tanulmányok befejezését követően a munkaszocializáció és a munkához jutás tekintetében, mint azok, akik iskolaszövetkezeten keresztül, vagy munkaerő-kölcsönzés formájában végeztek munkát tanulmányaik alatt. Azok, akik szakmai gyakorlat keretében, vagy egyéb foglalkoztatási formában végeztek munkát tanulmányaik alatt, tehát általában nagyobb eséllyel helyezkednek el, mint azok, akik munkaerőkölcsönzés útján, vagy iskolaszövetkezeti munkavégzés keretében dolgoztak tanulmányaik alatt. A munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés ugródeszka szerepe nem igazolódott, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a végzés utáni álláskeresésben számottevő tényező, vagy alternatíva lenne a kölcsönzésen keresztüli elhelyezkedés. Nem állítható ezen belül az sem, hogy a tanulmányok alatt végzett kölcsön-, de különösen a diákmunka, jellemzően belépőt jelentene a volt foglalkoztatóhoz egy tartós állásba a tanulmányok befejezését követően. A szakmai gyakorlat és a tanulói-, hallgatói szerződés alapján, illetve az egyéb formában megvalósult foglalkoztatás a tanulmányok folytatása alatt is jóval nagyobb arányban biztosít munkalehetőséget a saját szakterületen, mint a munkaerő-kölcsönzés, vagy (e mögött) az iskolaszövetkezeti munka. A tanulmányok befejezését követően is nagyobb eséllyel tudnak tanult szakmájában elhelyezkedni azok, akik szakmai gyakorlat keretében, vagy egyéb foglalkoztatási formában végzett munkát tanulmányaik alatt, mint azok, akik munkaerő-kölcsönzés útján, vagy iskolaszövetkezeti munkavégzés keretében dolgoztak tanulmányaik alatt. Szabályozási javaslatok Indokolatlan az iskolaszövetkezeti munkavégzés különös jogi (közterhi) szabályainak fenntartása annak indokával, hogy milyen előnyök fűződnek a tanulók/hallgatók részéről ehhez a foglalkoztatási formához. Olyan szabályozás kialakítása szükséges, amely nagy hangsúlyt fektet az iskolaszövetkezettel kapcsolatos elvárások esetében a tanuló/hallgató tanult szakmájában történő foglalkoztatására, és részére a tanulói/hallgatói jogviszony megszűnését követően is munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására. A munkaerő-kölcsönzés jelenleg nem kifejezetten minősül a tanulmányok alatti munkavégzés egyik kiemelt eszközének. A járulékfizetési szabályok felülvizsgálata valószínűleg a munkaerő-kölcsönzés szélesebb körben történő elterjedését hozná maga után, ami az ehhez kapcsolódó kedvezőbb foglalkoztatási mutatók miatt indokolt lenne. Ahhoz, hogy a munkaerő-kölcsönzés érdemben segítse a tartós foglalkoztatásban történő elhelyezkedést, a kölcsönbeadók (és a kölcsönvevők) számára is ennek kifejezett elősegítésére vonatkozó kötelezettségeket kellene előírni, a tartós foglalkoztatásban történő elhelyezkedést gátló rendelkezések megtiltása mellett/helyett. Diák. Munka. Lehetőség a hazai iskolaszövetkezeti rendszer bemutatás Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke Kücsön Gyula előadásának bevezetőjében bemutatta a hazai iskolaszövetkezeti rendszer felépítését. Az ISZOSZ, az iskolaszövetkezeti szektorban tevékenykedő vállalkozások érdekvédelmi szervezete, a szakmai szövetségbe tömörült 26 vállalkozás közül 14 iskolaszövetkezetet tömörít és 5 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkezik (a teljes piac becsült mérete kb. 20 milliárd forint). Feladataik között szerepel az önszabályozás, üzleti etikai normák felállítása, legális működés

7 feltételeinek megteremtése, szakmai párbeszéd folytatása a kormányzattal, hatóságokkal, társszervezetekkel, az új tagok bevonása és a diákmunka népszerűsítése országos szinten. Magyarországon, az ebben a szektorban tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek vállalkozásainál dolgozó diákok száma fő körül mozog, az átlagosan ledolgozott munkanapok száma tagonként nap/év. (A KSH adatai szerint a nappali tagozaton tanulók kb. 20%-a vesz részt valamilyen diákmunkában.) Előadásában kitért a hallgatók előtt rendelkezésére álló lehetőségekre és kvázi megélhetési forrásokra (ösztöndíjak, diákhitel, diákmunka, és a tanulmányi szerződés). Az oktatásügyben zajló jogszabályi (és financiális) reform kapcsán megjegyezte: a változások következtében kiemelt szerepet kap a jövőben az öngondoskodás, amiben az iskolaszövetkezeteknek fontos szerepe kell, hogy legyen, hivatkozott a évi Diplomás Pályakövetési Kutatásra, kiemelte: a diplomás hallgatók 40%-a már a diákévek alatt is szerez munkatapasztalatot. Az iskolaszövetkezeti munka előnyeit a következőképp foglalta össze: a tagoknak biztonságos munkafeltételeket és tapasztalatszerzést, a partnereknek garanciát, az államnak legális, áttekinthető foglalkoztatást, a költségvetésnek adóbevételt, a megrendelőnek pedig a legkedvezőbb árú munkaerőpiaci megoldást biztosítják ben az érdekvédelmi szervezetek hatékony fellépésnek eredményeképp a Kormány rendezte a diákmunka jogi környezetét, megszűnt az érdekellentét a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között. Konkrét intézkedések között szerepel a Munka Törvénykönyvének nyári módosítása (2011. augusztus 1.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.), a diákmunka munkaerő-kölcsönzéssé való átminősítésének lehetetlenülése, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) a bejelentési kötelezettség előírása. Kücsön Gyula kihangsúlyozta: a Kormány továbbra is támogatja az iskolaszövetkezetek belüli munkavégzést, példaként említette a szociális hozzájárulási adómentesség szükségességét a diákmunka versenyképességéért, valamint, hogy ez a foglalkoztatási forma a legolcsóbb legális munkaerő-piaci megoldás, amely a versenyszférának, a cégeknek is előnyöket biztosít, hiszen költségként elszámolható, minimális adminisztrációval jár (a részfeladatokat átvállalják az iskolaszövetkezetek) és szakember-utánpótlást biztosít. Hosszabb távú célként fontosnak tartja, hogy a gyakorlati képzés mindenki számára termeljen hasznot, az iskolaszövetkezetek részvételével pedig a piaci igényeknek megfelelő képzések kerüljenek kidolgozása. Az ország érdeke, hogy a diákfoglalkoztatás, mint a munka világába történő bevezetés legfontosabb eszköze meghonosodjon, ehhez elengedhetetlen az a stabil, kiszámítható jogszabályi környezetet, amiben az állam megfelelően támogatja a diákok öngondoskodását. Az ISZOSZ mindezek eléréséért a jövőbeni együttműködés megerősítését kezdeményezi a hallgatókkal, az oktatási intézményekkel, a gazdasági szereplőkkel és a kormányzattal, hogy a meglévő szabályozás (felül)vizsgálata és esetleges korrekciója a lehető legtöbb véleményt bevonva történhessen meg a jövőben. III. Kerekasztal-beszélgetés Résztvevők: Balázs Ervin, akadémikus, a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke, Varga Ferenc, a Schönherz iskolaszövetkezet elnöke, Filep Bálint, egyetemi adjunktus (SZE), Karrier Irodák Országos Kerekasztala, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, dr. Takács Gábor, munkajogász.

8 A kerekasztal beszélgetés fő témája az oktatásügyi és a munkaügyi változások kapcsolata és összefüggésrendszere volt. Első körben az előadásokon elhangzottak közötti kapcsolódási pontok merültek fel. Balázs Ervin, frissen megválasztott MAB elnök a hallgatók felkészültségét és a munkaerőpiaci elvárásokat emelte ki. Véleménye szerint felkészült szakemberekre a munkaerőpiacnak mindig szüksége lesz, a hallgató elsődleges feladata és kötelessége, hogy tudásához mérten és elhivatottan készüljön, a munkatapasztalat megszerzése nem szabad, hogy az eredményesség rovására menjen. Az oktatásügyi reformokkal kapcsolatban kiemelte azt a demográfiai változást, amelyre szükségképpen reagálnia kellett a döntéshozóknak. Látszik, hogy ebben a gazdasági helyzetben az állam sok tekintetben kénytelen a közszolgáltatásaiból visszavenni, de fontos, hogy ez kellően arányos legyen és figyelemmel legyen a foglalkoztatáspolitikai elvárásokra. A képzett munkaerőre mindig szükség lesz, a probléma a képzetlen munkaerőnél jelentkezik, az ő foglalkoztathatóságuk és (át)képzésük a legkevésbé megoldott ma Magyarországon. Palkovics Imre a foglalkoztatási szerkezet torzulását emelte ki: az elmúlt évtizedekben a magyar ipar szinte teljesen leépült. Új munkahelyekre van szükség, de az előadásában is említett folyamat erre nem lesz alkalmas. A nagyüzemi igényekre épülő szakmák leépültek, miközben nőtt a szolgáltató jellegű szakmák aránya. Emiatt megváltozott az egyes szakmák iránti kereslet is, amihez azonban az oktatási rendszer nem alkalmazkodott kellőképpen. Filep Bálint hozzászólásában egy pozitív példát hozott fel: Győrben kiváló az együttműködés az Audi és a Széchenyi István Egyetem között, amely mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot jelent. A munkaerőpiaci igényeket regionális szinten lehet a legjobban felmérni, fontos e források és lehetőségek bevonása a felsőoktatásban. A karrier irodák szerepéről szólva megemlítette, hogy mára a felsőoktatási intézmények nagy részében megtalálhatóak. Alapvető céljuk, hogy segítsenek az intézményben tanuló hallgatóknak a munkaerőpiac világába való sikeres belépésben és beilleszkedésben, életpályájuk és karrierjük tervezésében, megfelelő munkahely megtalálásában. A karrier irodák folyamatos kapcsolatban állnak a gazdasági szféra szereplőivel, ezért hasznos információval tudnak szolgálni a gyakorlati hely vagy állás keresésében, állás- és gyakorlati helyeikkel célzottan az adott intézmények hallgatóit várják. A visszajelzések a munkaerőpiacra történő kilépést követően rendkívül fontosak, ezért a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) szerepe és folyamatos javítása minden felsőoktatási intézmény kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon. A munkaerőpiaci tapasztalatszerzéssel kapcsolatban kérdésként merült fel a kötelező szakmai gyakorlat megítélése, amely a hivatkozott kutatási eredmények alapján jó eszköznek bizonyul a szakmában történő első tapasztalat megszerzéséhez, de ez képzési területenként eltérő eredményeket hozhat emelte ki Takács Gábor. A jogi szabályozás az új felsőoktatási törvényben némileg módosult, a hathetes időszak bérezésével kapcsolatos ösztönző hatás egyelőre nem került mérés és vizsgálat alá. A szociális partnetek szerepéről is érkezett kérdés: látható és világos, hogy szükség van arra, hogy különösen a munkavállalók szervezettek legyenek. Ahol van szakszervezet, ott a bérek is jobban emelkednek, a munkavállalók védettebbek és jogosítványaikon keresztül érdemben vehetnek részt az őket érintő döntések meghozatalánál közölte Palkovics Imre. A fiatalabb korosztály szervezettsége Magyarországon messze elmarad az EU-s átlagtól (7-8% a 29 év alatti korosztálynál). A beszélgetés összegzésénél a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megrendezésre került konferencia és műhelybeszélgetések hiánypótlóak, a megkezdett párbeszédet folytatni kell a jövőben. Az oktatásügy és a munkaerőpiac szereplőinek folyamatos együttgondolkodása elengedhetetlen ahhoz, hogy a bekövetkező és számos ponton kritizált változások eredményesek legyenek. Korrekcióra és felülvizsgálatra mindig szükség van.

9

10

Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól

Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól HÖOK SAGE projekt Készítette: Szabó Imre Statisztikai adatok az ifjúsági munkanélküliségről A munkanélküliségi ráta alakulása a 15-24 évesek körében

Részletesebben

Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért

Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért MI IS AZ ISKOLASZÖVEKEZET, HOGYAN MŰKÖDIK? - A szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági,

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk.

GO-HUMAN. Cégbemutató. A humánerőforrás a mi szakterületünk. Cégbemutató A humánerőforrás a mi szakterületünk. MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Mi a munkaerő-kölcsönzés? A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma, melynek keretében a foglalkoztató

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala az Európai Unióhoz történő csatlakozással

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A diákmunka bemutatása

A diákmunka bemutatása A diákmunka bemutatása Szabályok Lehetőségek Miben más? Mikor ajánlott? Információk A Fürge Diák Iskolaszövetkezet egy 18 éves múlttal rendelkező, szerte az országban 18 irodával, mintegy 22.000 munkavállalóval

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2014. ÉVI 1. SZÁM

HÍRLEVÉL 2014. ÉVI 1. SZÁM 2014. ÉVI 1. SZÁM Kedves Olvasó! KÖSZÖNTŐ ről havonta megjelenő hírlevelének első számát tartja a kezében. Ebben a kiadásban röviden bemutatkozik szervezetünk valamint. Ezt követően pedig állandó rovatunk,

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Konferencia és Vállalkozói Fórum

Konferencia és Vállalkozói Fórum Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Dr. Leszkó Róbert Ph.D., adjunktus igazságügyi gépjármű műszaki szakértő Konferencia és Vállalkozói Fórum Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Részletesebben

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett?

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Konstantinusz Kft. 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 2. Mi is az Iskolaszövetkezet?...2 3. Milyen elvárásokat támaszt a munkaerőpiac a diákokkal szemben?...4

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bogárdi Dóra dr. Kozicz Ágnes dr. Ottrok Viktória Az eljárás megindítása A 2012-es évben a Munka Méltósága elnevezésű projekt

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása

Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása Az év társadalomtudatos vállalkozása Magyarország 2007. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása Shadow ECOFIN - pénzügyi árnyékkonferencia Budapest, 2011. április 08-09. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben