KÖTELEZŐ AGRÁRKAMARAI REGISZTRÁCIÓ

Átírás

1 2012. augusztus XVIII. évfolyam 8. szám KÖTELEZŐ AGRÁRKAMARAI REGISZTRÁCIÓ AUGUSZTUSTÓL INDUL A KÖTELEZŐ AGRÁRKAMARAI REGISZTRÁCIÓ! Kérjük, a regisztráció megkezdése előtt a saját érdekében figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! Az online regisztrációs felülethez az oldal alján található linkre kattintva jut el. Az Országgyűlés július 12-én elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvényt. A augusztus 1-től hatályba lépő törvény kötelező tagságot ír elő az agrárszektor és az élelmiszeripar valamennyi piaci szereplője számára a közeljövőben kiírandó országos kamarai választások nyomán létrejövő új Agrárkamarában. Ezáltal minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, aki a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik az agrárkamarai tagságra. (Az agrárgazdasági tevékenységek részletes listáját a törvény mellékletei tartalmazzák) A tagnyilvántartás összeállítása és az agrárkamarai választások sikeres megszervezése érdekében a törvény előírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek 60 napon belül kötelesek: 1. bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és ,- Ft összegű kamarai hozzájárulást fizetni. A leendő kamarai tagok tehát legkésőbb szeptember 30-ig kötelesek a Magyar Agrárkamara honlapján ( található online regisztrációs felületen bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, valamint befizetni a kamarai hozzájárulást az ott közzétett számlaszámra. I. A REGISZTRÁCIÓRA KÖTELEZETTEK KÖRE Regisztrációra kötelezett minden természetes és jogi személy, aki a törvény alapján agrárkamarai tagságra kötelezetté válik, azaz agrárgazdasági tevékenységet folytat. Fontos tudni, hogy ha valaki egyszerre több önálló vállalkozása révén is kötelezett a kamarai tagságra (mert pl. őstermelő és gazdálkodó szervezet tulajdonosa egyben), akkor minden érintett vállalkozását külön kell regisztrálnia. A bejelentkezés alól mentesülnek azok, akik tagjai: a Magyar Állatorvosi Kamarának, vagy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezetnek, vagy valamelyik hegyközségnek, de csak akkor, ha az e tagságukkal összefüggő tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatnak. Fontos, hogy az ebbe a körbe tartozóknak a regisztrációs felületen erről külön nyilatkozniuk kell! II. A BEJELENTKEZÉS MÓDJA A bejelentkezés kizárólag az online regisztrációs felületen történhet, határideje szeptember 30. A kitöltésben szükség esetén segítséget nyújtanak az agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának tanácsadói az ország 200 területi irodájában. (A tanácsadók elérhetősége az umvp.agrarkamara.hu weboldalon található.)

2 2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK augusztus A regisztrációs adatlap kitöltését az online felületen szövegbuborékként megjelenő kitöltési útmutató segíti. A közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel. Felhívjuk a regisztrálók figyelmét az cím megadásának fontosságára, mivel a kamara ezen keresztül fogja folyamatosan tájékoztatni tagjait az őket érintő fontos tudnivalókról (pl. a kamarai választásokkal kapcsolatosan, továbbá ide küldi a visszaigazolást is a sikeres regisztrációról). cím megadása abban az esetben is ajánlott, ha az ügyfél saját címmel nem rendelkezik, de van olyan másik cím, amelyen az elektronikus küldeményekhez időszakosan hozzáfér (pl. családtag, ismerős, tanácsadó címe). A regisztráció során ki kell választania a törvény által felsorolt agrárgazdasági tevékenységek közül azt, amely alapján a kamarai szakmai osztályokba való besorolását kéri. Javasoljuk, hogy itt a vállalkozására leginkább jellemző ill. abban legnagyobb gazdasági súllyal szereplő tevékenységét jelölje meg. A kitöltés végén, a bevitt adatok véglegesítése után a rendszer elkészíti és a képernyőn megjeleníti a regisztráló egyedi kamarai nyilvántartási számát és a regisztráció visszaigazolását. NAGYON FONTOS: REGISZTRÁCIÓJA HITELESÍTÉSÉHEZ FELTÉTLENÜL LE KELL TÖLTENIE, ÉS KI KELL NYOMTATNIA A VISSZAIGAZOLÁST, MAJD SAJÁT KEZŰ ALÁÍRÁSÁVAL ELLÁTVA POSTÁZNIA KELL EGY PÉLDÁNYT A RAJTA MEGJELÖLT CÍMRE (legkésőbb szeptember 30-ig). Ennek hiányában regisztrációja érvénytelen! III. A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS MEGFIZETÉSE, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A regisztrációnként 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje szintén szeptember 30. A kamarai nyilvántartásba vétel csak azt követően történhet meg, hogy a kamarai hozzájárulás befolyt a Magyar Agrárkamara erre a célra elkülönített számú bankszámlájára (Volksbank). NAGYON FONTOS: az átutalásnál vagy banki befizetésnél a KÖZLEMÉNY ROVATBAN FELTÉTLENÜL TÜNTESSE FEL AZ ONLINE REGISZTRÁCIÓ SORÁN KAPOTT KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÁT és a " KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS "szöveget! Ennek hiányában az azonosítás nem lesz lehetséges, és a nyilvántartásba vétel meghiúsulhat! A regisztráló a hozzájárulás összegének beérkezése után a regisztráció során megadott címre elektronikus értesítést kap az Agrárkamarától a kamarai nyilvántartásba vételről, amely egyben a kamarai hozzájárulás megfizetésének igazolása is. A hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek igazolják, hogy a gazdasági kamarákról szóló CXXI. törvény 37/A. (2) bekezdésében foglalt regisztrációs díjat a kereskedelmi és iparkamara részére már befizették. A regisztráció során erről külön nyilatkozni kell! Amennyiben problémája vagy kérdése merül fel a regisztrációval kapcsolatban, segítséget kérhet 06-80/ zöld számon (a hívásokat hétfőtől-csütörtökig 8:00-tól 16:30-ig, pénteken 8:00-tól 14:00-ig fogadják a Regisztrációs osztály munkatársai), továbbá a kamarai tanácsadóktól (elérhetőségi lista: umvp.agrarkamara.hu), illetve írhat a regisztracio@agrarkamara.hu címre. MEGYEI ARATÁSI JELENTÉS Növényfaj Betakarított terület ha (elvégzett munka) Termésátlag kg/ha Forrás: MAK Betakarított összes termés tonna Őszi árpa Őszi búza Rozs Tritikálé Tavaszi árpa Zab Repce

3 3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK augusztus GABONAPIACI JELENTÉS A Nemzetközi Gabonaszövetség (IGC) a világ búzatermését a legfrissebb előrejelzésében változatlanul 665 millió tonnára becsüli a 2012/2013. gazdasági évre, ami 4,5 százalékkal marad el az előző évi szezon kibocsátásától. A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt, az egy hónappal korábbi prognózishoz képest a termés jelentős csökkenésére számítanak Oroszországban (-4 millió tonna) és Kazahsztánban (-3 millió tonna). Az elemzők a búza globális felhasználását a takarmánycélú hasznosítás várható visszaesése miatt 679 millió tonnára jelzik, 12 millió tonnával kevesebbre, mint egy évvel korábban, a zárókészleteket pedig 183 millió tonnára (-15 millió) várják. Az UkrAgroConsult független piacelemző cég tájékoztatása alapján Oroszország július 11-ig 9,2 millió tonna búzát takarított be 3,6 millió hektárról és 593 ezer tonna árpát 186 ezer hektárról. Az IGC szakértői szerint az Oroszországból származó kenyérgabona mennyisége idén 45 millió tonnára csökkenhet, ami 20 százalékkal marad el a 2011-es kibocsátástól. Az orosz kormány jelenleg nem tervez a 2010-es évihez hasonló, gabonaexportot korlátozó intézkedést hozni. Kazahsztánban mindössze 12 millió tonna búzatermést remélnek, ami csaknem fele a tavalyinak. Magyarországon a csapadékosabbra forduló időjárás hátráltatta az aratást, a NÉBIH jelentése alapján július 31-ig a teljes búzaterület 98 százalékán, 1,064 millió hektáron végeztek a betakarítással, a termésátlag 3,72 tonna/hektár, az összes termés 3,95 millió tonna. A megyei összesítések alapján a jobb termésátlagokat Baranya (5,1 tonna/hektár), Tolna (4,5 tonna/hektár) és Somogy (4,5 tonna/hektár) megyékben, a gyengébb hozamokat Pest (2,9 tonna/hektár), Heves (2,7 tonna/hektár) és Nógrád (2,0 tonna/hektár) megyékben érték el. Az őszi árpa teljes területén, azaz hektáron befejezték az aratást, az átlagos hozam 3,82 tonna/hektár, a termésmennyiség pedig tonna. Az IGC szakértői szerint a kukoricatermesztés 2012/2013. gazdasági évi kilátásai az USA-ban jelentősen romlottak a legutolsó prognózisukhoz viszonyítva, ezért a termést 50 millió tonnával csökkentették, vagyis 300 millió tonna kukorica betakarítását valószínűsítik. A veszteségek miatt a kukorica globális termését 864 millió tonnára korrigálták (- 53 millió), az előző évi szezonhoz képest 6 millió tonnás terméskiesésre számítva. A kukorica globális felhasználását 878 millió tonnára (+8 millió) becsülik, míg a zárókészleteket 115 millió tonnára (-14 millió). A NÉBIH előzetes termésbecslése alapján, idén Magyarországon 1,24 millió hektárról takaríthatnak be kukoricát a gazdák. A hosszantartó száraz és meleg időjárás következtében hektárnyi termény pusztult ki, míg a besilózott vetésterület nagysága hektár. A kukorica termésátlaga előreláthatóan 4,95 tonna/hektár körül alakul, a termésmennyiség pedig 6,15 millió tonna lehet. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza front havi árfolyama július 20-án érte el folyó évi legmagasabb, 347 USD/tonna szintet, majd a következő napokban 7 százalékpontnyi esés után újra emelkedni kezdett. A jelzett időpontban a kukorica legközelebbi lejáratra vonatkozó jegyzése még soha nem tapasztalt magasságra, 325 dollárra emelkedett, később a búza árához hasonlóan 4 százalékos süllyedést követően megint növekedésnek indult. Az átmeneti esés a befektetők profitrealizáló magatartásának eredménye, amelyet egyrészt az eurózóna válsága, másrészt az USA középkeleti régiójában régóta várt eső megérkezését jelző hírek váltottak ki. A Rabobank elemzői szerint a gabonafélék és az olajnövények piaci árai még nem érték el a legmagasabb szintjüket, becsléseik szerint a kukorica front havi ára az idén biztosan nem csökken 275 USD/tonna alá. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a búza augusztusi árfolyama a CBOT-n szárnyaló jegyzésekkel egyidőben ez évi csúcsára emelkedett, forint/tonnára, majd valamelyest veszítve árából 67 ezer forintra csökkent. Ezzel szemben a bizonytalan terméskilátás miatt, a takarmánykukorica június közepe óta folyamatosan drágul, július végén a novemberi jegyzés már forint/tonna volt (+42 százalék). Az AKI PÁIR adatai szerint a 29. héten a búza termelői ára 59 ezer, a kukoricáé 57 ezer, az árpáé 54 ezer forint/tonna körül mozgott. Az előző év ugyanezen időszakához képest a búza termelői ára 28 százalékkal, az árpáé 12,5 százalékkal emelkedett, míg a kukorica ára nem változott. ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Forrás: AKI NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA BORSOD- ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Az átlag hőmérséklet a sok éves átlagot jelentősen meghaladta, az eltelt időszakban egyenlőtlen eloszlású, helyenként nagy mennyiségű eső hullott, amit néhol jégverés is kísért. Ennek ellenére a vízhiány általános, a növények szenvednek a szárazságtól. Szántóföldi növények: Kalászosok és repce: Az aratás befejeződött be; tarlóhántást folyamatosan végzik.

4 4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK augusztus Napraforgó: A növények fenológiai, kondicionális és egészségi állapota heterogén, kevés az igazán jó tábla. Általában alacsonyak a növények, kisebb a tányérátmérő, az alsó levelek felszáradása - a szárazság miatt - jelentős. A betegségek közül előfordul a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) primer (Fgy.:<5%) és szekunder fertőzés, megtalálható a diaportés szárfoltosság (Diporthe helianthi) (Fgy.:5-30%), alternáriás levélfoltosság (Alternaria helianthi) és fómás foltosság (Phoma macdonladii) (Fgy.:5-10%) fertőzés, mely a gombaölőszerrel kezelt területeken kisebb mértékű. Kukorica: Az öntözetlen területeken növények lombozatának nagy része felszáradt, több helyen megkezdték silózásukat. A csövek általában kicsik, számuk 1, max. 2 db/tő. Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis)- július közepétől intenzívebb a rajzás. Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) a lárvakártétele kismértékben észlehető. Helyenként jelentős a takácsatkák (Tetranychus urticae) egyedszáma, valamint a fű- (Chaetocnema spp.) és muharbolhák (Phyllotreta spp.), a levél és bibekártétel szembetűnő. Burgonya: A korai fajták és a vetőburgonya lombtalanítását megkezdték; a baktériumos pusztulás (Erwinia chrysanthemi), a fuzáriumos korhadás (Fusarium spp.), a burgonyavész (Phytophtora infestans) helyenként előfordul; a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata): vegyes népesség károsít, egyedszám kicsi-közepes. A nem öntözött területeken alacsony termésre van kilátás, itt a tövek kevesebb gumót kötöttek, egy részük közönséges varasodással (Streptomyces scabies) fertőzött. KERTÉSZETI KULTÚRÁK: Alma: Továbbra is nagyobb számban fogják a feromoncsapdák az almamoly (Laspeyresia pomonella), almailonca (Adoxophyes orana) és a sátorosmoly (Phyllonorycter corylifoliella) fajok hím imágóit. Csonthéjasok: A szárazság, valamint az erősödő blumeriellás fertőzés (Blumeriella jaapii) hatására a levelek sárgulnak, hullnak. A barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) egyedszáma alacsony. Szőlő: tájegységenként eltérő a növény-egészségügyi helyzet: Hegyalján kismértékű szőlőlisztharmat (Uncinula necator) -, szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) fürtfertőzés, valamint fakórothadás (Metasphaeria diplodiella) és napégés előfordul, egyes tömöttebb fürtű fajtákon a bogyóhéj reped, a szürkepenész (Botrytis cinerea) megjelent; a szőlőmoly lárvakártétel mértéke a kezeletlen területeken 5-30%, az inszekticiddel kezeltben 0-15%. Bükkalján a lisztharmat a bogyókon észlelési szinten, a levélen (főleg fonákon) jelentősebb mértékben van jelen; fakórothadás, szőlőmoly lárvakártétel elhanyagolható. A peronoszpóra (Plasmopara vitis) fertőzés (levélen) mindenhol észlelési szintű. Hegyalján megindult a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) III. generációja rajzása. EGYÉB KULTÚRÁK: Vadgesztenye: a vadgesztenye- levélaknázómoly (Cameraria ohridella) harmadik nemzedéke rajzik, a nem kezelt fákon igen erős a repülés. POLIFÁG KÁRTEVŐK: Muszkamoly (Loxestege sticticalis): A rajzás megyeszerte intenzív, nagyobb mértékű lárvakártétel is előfordulhat. Erősen polifág faj, a napraforgó, az egyéves és évelő pillangósvirágúak, a szója, az illóolajnövények (édeskömény), a mustár, a kender, a gyapot, mellett a gabona és a burgonyaféléken (Solanaceae) is megtelepedhet. Nagyon kedveli a disznóparéj- (Amaranthaceae) és a libatop-félék (Chenopodiaceae) családba tartozó gyomnövényeket, valamint az üröm (Artemisia) fajokat. Gyapjaslepke (Lymantria dispar): a rajzás intenzív, helyenként, főleg a tölgyesekben a tojáscsomók számának és átmérőjének növekedése figyelhető meg; a gradáció elkezdődött. Gyűrűslepke (Malacosoma neustrium): a repülés befejeződött. Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera): július közepétől gyakoriságuk nőtt, de továbbra is csak naponta 1-2 egyedet fognak a csapdák. Felkiáltójeles - (Agrotis exclamationis) -, vetési - (Scotia segetum) és C-betűs (Amathes c-nigrum) bagolylepkék esetében a július 3. dekádjában a fénycsapdák által fogott egyedszámok növekedtek. Mezei pocok (Microtus arvalis): a meleg, száraz időjárás hatására elsősorban a ruderális területeken a populáció gyarapodott. KARANTÉN (ZÁRLATI) KÁROSÍTÓK: Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) imágói kifejlődtek, helyenként (Tibolddaróc térsége) jelentős az egyedszám.

5 5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK augusztus Ázsiai hosszúcsápú cincér (Monochamus spp.): a vörösboros-banános csapdákban cincérfajok továbbra sem fordultak elő. Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera): a rajzás még tart, a csapdák nagy számban fogják a kártevőt. Csonthéjasok európai sárgulása fitoplazma: Fancsal térségében is komoly mértékű fapusztulás volt észlelhető. A tünetek alapján feltételezhető, hogy a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazma fertőzés van jelen, ezért a gyanú megerősítése, ill. elvetése céljából speciális laboratóriumi vizsgálat elvégzését kezdeményeztünk, a szedett mintát a NÉBIH NTAI Központi Károsító Diagnosztikai Laboratóriumába továbbítottunk. A csonthéjasok amerikai barnulása (Monilinia fructicola) karantén kórokozó felderítése folyamatban van, a minták begyűjtése, laboratóriumba küldése zajlik. Forrás: B-A-Z Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága NÖVEKVŐ SZARVASMARHA-, CSÖKKENŐ SERTÉS ÁLLOMÁNY A tyúkok száma júniusban 35 millió, 3,3 millióval (9%-kal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A december 1-jeihez viszonyítva az állomány 1,8 millióval (6%-kal) növekedett. A 10,3 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 500 ezerrel (5%-kal), a hat hónappal ezelőttinél 1,5 millióval (12%-kal) volt kevesebb. A lúdállomány június 1-jén 3,3 millió, 225 ezerrel (6%-kal) kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kacsaállomány 4,5 millió, 774 ezerrel (15%-kal) kevesebb, a pulykaállomány több mint 3 millió, 72 ezerrel (2%-kal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A juhállomány június 1-jén 1,2 millió, ezen belül az anyajuhok száma 839 ezer volt. A juhok száma 18 ezerrel, az anyajuhoké 11 ezerrel volt több a júniusinál. A ló- és kancaállomány egy év alatt nem változott, előbbi 77 ezer, utóbbi 41 ezer. A kecskeállomány június elején 88 ezer, 3 ezerrel (3%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Forrás: KSH A főbb állatfajok közül az elmúlt félév során a szarvasmarhák és a juhok száma emelkedett, a sertéseké csökkent. A baromfifélék állománya a szezonalitásnak megfelelően változott. AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP 2011-BEN AZ EU-ÁTLAG 66%-ÁT ÉRTE EL A szarvasmarhák száma június 1-jén 733 ezer volt, június óta 41 ezerrel, a decemberi összeírás óta 39 ezerrel lett több. A tehénállomány (335 ezer) egy év alatt 8 ezerrel gyarapodott. A szarvasmarha-állomány az elmúlt másfél év során folyamatosan nőtt, és meghaladta a 700 ezret. Számuk 10 év alatt (779 ezerről) 46 ezerrel (6%- kal) mérséklődött. A tehenek száma 33 ezerrel (9%-kal) csökkent 2002 óta. A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt 4%-kal csökkent, számuk június 1-jén 3 millió alá csökkent. Az állomány az egy évvel korábbinál 229 ezerrel (7%-kal) volt kevesebb. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott; 2008 decembere óta 3,5 millió alatti. Az anyakocák száma (205 ezer) egy év alatt 15 ezerrel csökkent. Az Eurostat június 20-án megjelent sajtóközleményében közzé tette a vásárlóerőparitásszámítás legfrissebb eredményein alapuló adatokat az egy főre jutó GDP Európai Unió (EU-27) átlagához viszonyított országonkénti volumenindexeiről. A közlemény a évi előzetes becslések eredményeit tartalmazza. Az adatok felülvizsgálatára legközelebb 2012 decemberében kerül sor. Magyarország esetében az egy főre jutó GDP az Európai Unió 27 tagállamának átlagához viszonyítva 66%-ot ért el. Magyarország az összehasonlításban részt vevő 37 európai ország közül a 25., az EU 27 tagállamán belül a 22. helyet foglalja el.

6 6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK augusztus Egy főre jutó GDP vásárlőerő-paritáson, 2011 Sorrend Ország EU-27=100,0 1. Luxemburg 274,4 5. Ausztria 129,0 10. Belgium 118,3 15. Olaszország 100,6 20. Görögország 82,3 25. Magyarország 66,0 30. Törökország 52,5 35. Szerbia 35,0 37. Bosznia- Hercegovina 29,3 Forrás: KSH TERMŐFÖLDSZERZÉS ILLETÉKKEDVEZMÉNYE, A KEDVEZMÉNY ELVESZTÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Termőföld vásárlás esetén meghatározott feltételek mellett illetékmentességet vehet igénybe az a magánszemély, aki rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással és a földet igazolhatóan mezőgazdasági célra hasznosítja. Fontos, hogy a regisztrációs igazolással már a termőföld megszerzésének, a szerződés megkötésének napján rendelkeznie kell az igénylőnek. Az illetékmentesség további feltétele, hogy a termőföld visszteher ellenében kerüljön megszerzésre (adásvétel útján, vagy akár csereszerződés keretében). Az illetékmentesség csak akkor jár, ha a szerző fél megfelel az előbbi feltételeknek és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik az állami adóhatóságnál, hogy a vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. Abban az esetben, ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, illetve igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az adóhatóság határozattal az egyébként fizetendő illeték kétszeresének megfizetésére kötelezi az adózót. A szankció nem mellőzhető, ezért az illetékmentesség igénybevételét minden esetben alaposan meg kell fontolni! A kedvezmény elvesztéséhez vezet például az is, ha a termőföldet haszonbérbe, más személy használatába adják, tekintettel arra, hogy ez kizárja a tulajdonos személyes közreműködését a mezőgazdasági célú hasznosításból. Kivétel ez alól, ha a vagyonszerző a termőföld használatát szerződés alapján családi gazdálkodó részére engedi át, és a vagyonszerző és a földhasználó (családi gazdálkodó) azonos családi gazdasághoz tartoznak! Fontos továbbá, hogy ha a vagyonszerző a megszerzett termőföldnek akár csak egy kis részét is elidegeníti, úgy az esetben nem csak az eladott rész, hanem az egész ingatlan után kell pótlólag megfizetnie az egyébként járó illeték kétszeresét (hiszen a feltétel teljesítését az egész ingatlanra vállalta). Az adóhatóság az 5 éves határidő lejártát követően, hivatalból eljárva vizsgálja meg a rendelkezésre álló TAKARNET földhivatali információs rendszer és földhasználati nyilvántartás adatai alapján, hogy a vagyonszerző a vállalásának eleget tett-e. Ha a fent felsorolt feltételek valamelyike nem teljesült, az adóhatóság a pótilleték fizetési kötelezettségről határozatot hoz, a feltételek teljesítése esetén pedig tájékoztató levelet küld a vagyonszerző részére. A MAGYAR KÖZLÖNY Forrás: NAV AUGUSZTUS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet JOGSZABÁLYFIGYELŐ A évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról