Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtato6 és online sajtóban

Átírás

1 Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtato6 és online sajtóban

2 RÖVIDEN A KUTATÁS HÁTTERÉRŐL A médiareprezentáció vizsgálata fontos, mert: A kiskorúak megítélésében, a velük kapcsolatos sztereo9piák kialakulásában és a<tűdök fenntartásában kiemelt szerepet játszik a hazai nyomtatod és írod sajtóban róluk alkotod kép A kutatás elsődleges céljai: á"ekintő képet kapjunk a 18 év ala3 korosztály médiareprezentációjáról; megvizsgáljuk, hogy a gyerekek milyen kontextusokban jelennek meg a vizsgált médiumokban megvizsgáljuk a kiskorúak média reprezentációjára vonatkozó törvényi előírások, ajánlások figyelembe vételét A kutatás módszere: kvanfta9v tartalomelemzés és fókuszcsoportos kutatások Tartalomelemzés forrása: 01. szeptemberében megjelent nyomtatod és online cikkek Az MLE Magatartási Kódexének hatálya alá eső összes médium (440 db) Fókuszcsoportok résztvevői : médiában dolgozó szakemberek, 1-16 éves olvasók, a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek

3 A TARTALOMELEMZÉS MÓDSZERTANA Használt keresőszavak: gyermek, gyerek, kisgyerek, kisgyermek, kiskorú, óvodás, iskolás, iskoláskorú, kamasz, serdülő, 6nédzser Kódkategóriák kialakítása: KvanFta9v szempont szerint (lapra/site- ra vonatkozó alapinformációk, a cikkben szereplő gyerekek demográﬁai jellemzői (kor, nem, származás), cikkek mérete, stb. Kvalita9v szempont szerint: cikk hangvétele, tónusa, cikk nyelvezete, cikk kontextusának érthetősége, a kiskorúak szerep ábrázolása (pozihv- negahv tengely mentén), a ﬁatalok képek általi negahv, semleges vagy pozihv bemutatása Nyomtato6 sajtó Online sajtó Á6ekinte6 források száma 118 db 5 db Releváns újságok, weboldalak száma 66 db 46 db Feldolgozo6 cikkek száma 1187 db 618 db 3

4 KUTATÁSI EREDMÉNYEK - KVANTITATÍV Mind a nyomtatod, mind az online sajtóban az oktatással, neveléssel és a spor"al, illetve szabadidővel kapcsolatos cikkek aránya a legnagyobb, a bűnügyi jellegű cikkek csak ezután következnek. A gyerekekkel foglalkozó cikkek túlnyomó része hazai hírforrásból és hazai történésekről ad hírt (nyomtatod:87%; online:75%). Nagyon ritkán fordul elő a gyerekek cikkben történő megszólaltatása. A gyerekek ritkán kerülnek címlapra, Fpikusan az újságok 3. és utolsó oldala közö< részben, negyedoldalasnál kisebb cikkekben jelennek meg. A nyomtatod sajtóban nagyobb arányban jellemző a gyerekek képi megjelenítése (68%), mint az online megjelenítés esetében (44%). A negalv képi ábrázolás az online sajtóban nagyobb arányú mint a nyomtatod sajtóban. A nyomtatod sajtóban kiegyensúlyozo"abb a különböző korcsoportok média reprezentációja, míg az online sajtó inkább a 0-6 évesekre fókuszál. A fiúk túl-, míg a lányok alul vannak reprezentálva mindkét médiumban. Nem jellemző sem a nyomtatod, sem az elektronikus sajtóra, hogy a gyerekekre sértő, ártalmas, degradáló kifejezéseket használna. Magas a negalv gyerekszerepekben ábrázolt cikkek aránya mind az online mind a nyomtatod sajtóban 4

5 GYEREKSZEREPEK RÉSZLETESEBBEN Mind a nyomtato", mind az internetes sajtóban magas a negalv gyerekszerepek aránya - ez az online sajtóra kifejeze"en jellemző. A sikeres, tehetséges gyerekszerep ábrázolás a nyomtato" sajtóra jellemző nagyobb mértékben. A cikkek 63%- ában a gyerek kiszolgáltato", tehetetlen, elszenvedő (passzív). A negalv színben feltüntete" karakter egyik sztereolpiája az erőszakot elkövető gyerek, míg a Upikusan pozilv sztereolpia a valamilyen versenyt nyerő, jó teljesítményt nyújtó gyermek. Sikeres, tehetséges 7 0 Magyar celeb gyereke 17 Bűncselekményt követe6 el Bűncselekmény áldozata 10 1 Külföldi celeb 6 7 Veszélyben volt, van 5 7 Beteg, sérült 5 14 Megszülete6 3 Iskolába megy Meghalt Erőszak áldozata Online sajtó Nyomtato6 sajtó Megsérült, kórházba vi6ék százalék 5 5

6 GYEREKÁBRÁZOLÁSOK RÉSZLETESEBBEN Az általános gyerek ábrázolások nagy része inkább semleges színezetű. Az oktatásügyi változásokkal kapcsolatos topikok közül a családi erőszak téma mindkét médiumban a legnépszerűbb volt. Különbség a két médium közö", hogy míg a nyomtato" sajtó jóval nagyobb arányban foglalkozo" a szakképzésbeli változásokkal, addig az online sajtó a családtámogatások megvonásának és a kötelező köpeny bevezetésével kapcsolatos témáknak biztosíto" nagyobb megjelenési arányt. Rendezvényen, programon vesz, ve6 részt Tanfolyam, pályázat, programsorozat Segítséget kap, kapo6, kaptak Évkezdés (iskola, óvoda) Gyerekek egészsége, életmódja Sikert ért el, sikeres, előad vmit Megvert, abuzált Beteg, sérült Mindennapos testnevelés bevezetése Demográfiai változások Valami megépül, megújul, elköltözik Iskolaköpeny Iskola, óvoda általában Oktatási intézmények Digitális veszélyben vannak Szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű Kihasznált Online sajtó Nyomtato6 sajtó

7 KORCSOPORTOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA A kicsik védtelenek, a nagyok, a kamaszok durvák és erőszakosak A 6-18 évesek alulreprezentáltabbak a nyomtato" és az online sajtóban is, a 0-6 évesek a legpreferáltabbak A nyomtato" sajtóban sikeres gyermekszerep ábrázolás inkább a évesekre jellemző, ugyanakkor bűneset elkövetőiként is az ő arányuk a legnagyobb. A 0-6 éveseket nagyobb arányban ábrázolják beteg gyermekként, és veszélyhelyzetekben. NegaLv képi ábrázolás nagyobb arányban fordul elő a évesekről szóló cikkekben. Korcsoportok passzív* akrv** Nyomtato" sajtó 0-6 éves éves éves 31 Online sajtó éves éves éves *erőszak, bűncselekmény áldozata, beteg, sérült, magatehetetlen ** bűncselekmény, erőszak elkövetője, botrány elkövetője 7

8 FIÚK- LÁNYOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA A fiúk rosszak, a lányok jók Az újságokban a fiúkat szignifikáns módon nagyobb arányban ábrázolják bűnesetek áldozataként és elkövetőjeként, míg a lányok aránya nagyobb az olyan cikkekben, amelyekben a gyerekek sikert érnek el. Az online sajtóban a lányok inkább áldozatként szerepelnek, míg a fiúk aránya nagyobb a sérült, beteg gyerekszerepek, valamint a sikert elérő szerepek közö". A nyomtato" sajtóban a negalv képi ábrázolás inkább a fiúkra, a pozilv inkább a lányokra jellemző. Szerep rpusa Bűneset áldozata Bűneset elkövetője Sikeres gyerek Magyar celeb gyerek Fiú Lány Nyomtato6 sajtóban megjelent cikkek 8

9 Kvalitarv kutatási eredmények

10 KVALITATÍV KUTATÁS EREDMÉNYEI A kiskorúakkal kapcsolatos médiatartalmak megítélése a felelősség vonatkozásában: Kiről szól? kiskorúról nem kiskorúról Kinek szól (mi a feladó intenciója)? kiskorúnak nem kiskorúnak kiskorúnak nem kiskorúnak Példák iskolával, tanulással kapcsolatos témák; gyermeksikerek és tehetségek a sport, a művészetek területéről bűnesetek, ahol a kiskorú vagy áldozat vagy elkövető; gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmak zenekarokról és filmekről szóló tartalmak szexualitással kapcsolatos tartalmak Eléri- e a kiskorút (a feladó intenciójától függetlenül)? igen nem igen nem igen nem igen nem Megítélés (melyek a neuralgikus pontok)

11 ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásában Fiúk: speciális érdeklődési körrel, hobbival kapcsolatos Lányok: zene, divat, szerelem, sztárok Szülő is, gyermek is jobban felfigyel a gyerekekkel, kiskorúakkal kapcsolatos hírre. Ezek a hírek, történetek kilépnek a média területéről, bekerülnek a családi beszélgetésekbe, 6ltások vagy tanulság levonására alkalmas történetek formájában Egy kiskorúról szóló hírben az ártatlanság, a gyermek a legfontosabb érték Ha egy kiskorú bűncselekmény elkövetőjeként jelenik meg, akkor ez az alapérték kérdőjeleződik meg. 11

12 A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE TEMATIKA ALAPJÁN 1. Tehetség, sikeresség Sport Tehetségkutató vetélkedők Iskolai versenyek Iskolai teljesítmény Művészetek (zene, rajz, írás) Lényeges különbségeket látnak a válaszadók a tehetséges és sikeres gyerekek bemutatásában a lokális (megyei vagy kerüle6) nyomtato\ sajtótermékek és az országos média közö\. Gyermeknevelés, családi élet Főleg a női nyomtato\ és online médiában jellemző Változás, a múlthoz képest Most már a nem csupán a gyermekkor szép oldalát, hanem az árnyoldalát, nehézségeit is megjeleníuk Korábban a médiában megjelenő gyermekek a mi gyermekeink voltak, akikkel szemben felelősséggel tartozik az őt körülvevő közösség, a jelenben egyfajta távolítás figyelhető meg 3. Bűncselekmény szélsőséges viselkedési minták Bulvár lapok, kereskedelmi tévécsatornák szenzációi negalv megítélés 1

13 A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE AZ ELÉRÉS ALAPJÁN Melyik csatornán közvelte" tartalom éri el könnyebben az érinte" korosztályt? Médiában dolgozó szakemberek: 1. TV. Online 3. Nyomtato" sajtó Borúlátók voltak, hogy mennyiben van lehetősége az íro\ sajtónak tompítani vagy orvosolni azokat a negahvumokat, amelyek a televízióból érkezően hatnak a kiskorúakra. Gyermekvédelmi szakemberek szerint az online tartalmak az egyeduralkodók 1-16 éves olvasók: Vásárolják a nekik szóló lapokat, de a cikkek tartalmát illetően szinte semmi konkrétumot nem tudtak mondani A gyerekekről szóló médiatartalmak leképezik azt a társadalmi, kulturális folyamatot, a fiatalkorúak és felnő6ek világa közö\ levő határ egyre inkább elmosódik. 13

14 A VIZUÁLIS TARTALMAK DOMINANCIÁJA A gyermekcsoport tagjai elsősorban vizuális és sokkal kevésbé íro\ tartalmakat fogyaszto\ak TV csatornák TemaUkus csatornák: Discovery Channel Viva Comedy Central Online tartalmak Facebook You Tube Viccek és képes idézetek gyűjteménye Kereskedelmi csatornák sorozatai: Barátok közt Gyanú árnyékában A médiaszakértők úgy vélekedtek, hogy egy vizuális tartalom, egy képi anyag esetében a nézőben többnyire nem merül fel a kétely, hogy amit lát az igaz- e vagy sem, ezzel szemben egy íro\ tartalom az olvasóban sokkal inkább felve6 a viszonylagosság kérdését. 14

15 KIEMELTEN VIZSGÁLT TÉMÁK 1. Napi kötelező testnevelés óra bevezetése Csupán a médiaszakértő csoporton került spontán említésre A téma kapcsán születe" tartalmak kevéssé szóltak magukról a gyerekekről A kiskorúakról a média által közvelte" kép olyan elemeket is tartalmazo", amelyek egyfelől inkább negalvak, másfelől a túlzo" általánosítás mia" nem fedik a valóságot, nevezetesen a következők: o Nem sportolnak o ElhízoDak, lusták o Kizárólag mofváció- hiány miad nem sportolnak, s nem a túlterheltség vagy időhiány miad. Az iskolaköpeny kötelezővé tétele A világ országaiban aktuálisan már létező iskolai egyenruhák á"ekintő bemutatása volt hangsúlyos a nyomtato" sajtóban Felmerült az önkifejezés és az egyéniség kérdése 3. Kaposvári gyermekgyilkosság NegaLv példa elsősorban a kereskedelmi tévék szenzációéhségére, a sajtó esetében nagyobb fokú önkontroll volt tapasztalható 15

16 KONKLÚZIÓK- KVALITAÍV KUTATÁS ALAPJÁN Egyre csökkenőnek percipiálják az olyan médiatartalmak arányát a többivel szemben, amelyek egyfelől pozilv gyermekszerepeket közve9tenek, másfelől a nem kivételes helyzetekben, hanem a mindennapok tevékenységei mentén mutatják be, ábrázolják a gyermekeket. Ez alól egyedül a nyomtato" sajtót ítélték kivételnek, azonban szkepfkusak és borúlátók voltak amiad, hogy a nyomtatod sajtót elérés vonatkozásában a leginkább hátrányos helyzetűnek észlelik a többi média közöd A válaszadók szerint kiskorúnak, gyermeknek lenni 01- ben Magyarországon inkább veszélyes, mert: a gyermekeket nagyon sok esetben események, történések passzív elszenvedőiként mutatják be, azt sugallva mindezzel, hogy jellemzően kiszolgáltato" helyzetben vannak; elenyészőnek érzik az olyan médiareprezentációk arányát, amelyben a kiskorúak vagy gyermekek aklv és tevékeny szereplőkként kerülnek bemutatásra. 16

17 Köszönjük a figyelmet!