Budapesti Mozaik 10. Budapest pénzügyi központ

Átírás

1 2009/187 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 187. szám december 18. Budapesti Mozaik 10. Budapest pénzügyi központ A tartalomból 1 Bevezető 1 A pénzügyi szervezetek szerepe Budapest gazdasági életében 1 Bruttó hozzáadott érték 1 Vállalkozások 2 Külföldi működő tőke 3 Beruházás 3 Alkalmazásban állók, keresetek 4 A pénzügyi szervezetek gazdálkodása 4 Pénzpiaci szereplők 6 Biztosítók 7 Tőkepiaci szereplők 8 A Budapesti Értéktőzsde Bevezető Mint a világ minden táján, a magyar társadalmi és gazdasági élet alakulásában is kiemelt szerep jut a pénzügyi szektornak, amely szolgáltatásain keresztül teljesen átszövi mind a lakosság, mind a vállalkozások mindennapi életét. A pénzügyi közvetítés az egyik legjobb példa a magyarországi szolgáltatási szektor főváros-központúságára, hiszen amellett, hogy a jelentősebb piaci résztvevők szinte mindegyike budapesti székhelyű, 2007-ben itt koncentrálódott az ág országos szintű bruttó hozzáadott értékének mintegy héttizede, külföldi érdekeltségű vállalkozásainak nyolctizede, a külföldi tőkének pedig 99%-a. A pénzügyi vállalkozások igen magas koncentrációjának kialakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy kiemelkedően magas a rendelkezésre álló munkaerő minősége, az infrastruktúra fejlettsége, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet. A pénzügyi szervezetek szerepe Budapest gazdasági életében Bruttó hozzáadott érték Budapestnek az ország gazdasági és pénzügyi életében betöltött szerepét jól szemlélteti a bruttó hozzáadott érték ágazati összetétele. A legfrissebb területi adatok alapján 2007-ben hazánk összes bruttó hozzáadott értékének 37%-a keletkezett a fővárosban, míg ez az arány a többi megye esetében 1,0 és 10% között szóródott. A Budapest-központúság mértéke a pénzügyi szolgáltatásokat tekintve még erősebb: a gazdasági ág bruttó hazai termékének 68%-a a fővárosban képződött, amely egyben a legmagasabb részarány, melyet a nemzetgazdasági ágak valamelyikében mértek. A koncentráció mértéke a pénzügyi szolgáltatás három fő ágazata közül az ággal azonos elnevezésű pénzügyi közvetítésben volt a legmagasabb (71%), ezt követte a biztosítás, nyugdíjalap (65%), majd a pénzügyi kiegészítő tevékenység (57%). A pénzügyi közvetítés ágazatba a pénzforrások szerzésére és újraelosztására specializálódott szervezetek (főként a bankok és hitelintézetek) tartoznak, a biztosítás, nyugdíjalap ágazatba a hosszú és rövid távú, esetenként megtakarítási elemmel párosuló tevékenységet folytató vállalkozások (főként biztosító társaságok) sorolhatók. A pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatba a pénzügyi közvetítő tevékenységgel szorosan összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (pl. érték- és árutőzsde, értékpapír-kereskedők, pénzváltók stb.) mellett a biztosítást kiegészítő tevékenységet végzők (biztosítási ügynökök, biztosítási kockázatviselési és kárbecslési tevékenység és biztosítással kapcsolatos nyomozás) kerültek besorolásra. A bruttó hozzáadott érték alakulása a pénzügyi közvetítés gazdasági ágban Budapesten, 2007 Gazdasági ág/ágazat Megoszlás 1. tábla Részesedés az ország összesenből közvetítés 74,4 71,2 Biztosítás, nyugdíjalap 12,1 64,5 kiegészítő tevékenység 13,5 57,3 közvetítés összesen 100,0 68,1 A három ágazat közül egyértelműen a pénzügyi közvetítés tekinthető a legjelentősebbnek, hiszen 2007-ben itt képződött a pénzügyi ág összes bruttó hozzáadott értékének 74%-a. A biztosítás, nyugdíjalap, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenység részesedése sorrendben 12, illetve 14% volt. Vállalkozások A fővárosban 2008 végén a pénzügyi közvetítés ágban összesen 8639 vállalkozást regisztráltak, az ország összes ilyen tevékenységet folytató vállalkozásainak 22%-át. A fővárosi székhelyű pénzügyi vállalkozások jelentőségét mutatja, hogy ezek a vállalkozások adták a nemzetgazdasági ágban országos szinten képződött bruttó hozzáadott érték közel héttizedét. A vállalkozások több mint kilenctizede a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatban került nyilvántartásba, 6,0%-uk a pénzügyi közvetítés, 0,6%-uk pedig a biztosítás, nyugdíjalap ágazatba tartozott. A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele ugyan összességében az egyéni vállalkozások számának jelentős arányát mutatta, azonban a pénzügyi közvetítés, valamint a biztosítás, nyugdíjalap ágazat esetében szinte kivétel nélkül minden vállalkozás társas formában működött. Az említett két ágazat közül a pénzügyi közvetítés ágazat társas vállalkozásainak 59%-a a magas tőkeigényű részvénytársasági, 33%-a korlátolt felelősségű társasági formában működött, a biztosítás, nyugdíjalap vállalkozásainak több mint hattizede részvénytársaságként szerepelt a cégregiszterben. A fenti két gazdálkodási forma részaránya országos szempontból is jelentős: a pénzügyi közvetítés gazdasági ágban regisztrált

2 2 Budapesti Mozaik 10. Statisztikai tükör 2009/187 korlátolt felelősségű társaságok mintegy 40%-a, a részvénytársaságoknak pedig 80%-a rendelkezett budapesti székhellyel. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2008 Gazdasági ág/ágazat Társas vállalkozás korlátolt felelősségű társaság Ebből részvénytársaság betéti társaság 2. tábla Egyéni vállalkozás Összesen közvetítés 98,3 32,2 58,1 5,3 1,7 100,0 Biztosítás, nyugdíjalap 100,0 1,9 64,2 9,4 100,0 kiegészítő tevékenység 32,4 17,2 1,3 13,6 67,6 100,0 közvetítés összesen 36,8 18,0 5,1 13,1 63,2 100,0 A pénzügyi közvetítés ágban regisztrált társas vállalkozások több mint kilenctizede 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkezett, 5,3%-uk 10 és 49 fő közötti, 2,9%-uk 50 fős vagy annál magasabb foglalkoztatotti létszámmal gazdálkodott. Az egyes ágazatok között jelentős a különbség a vállalkozások létszám-kategóriánkénti összetételét tekintve. Míg a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatban a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező (kis)vállalkozások aránya az ág átlagánál is magasabb, addig a pénzügyi közvetítés ágazat esetében ez az érték 74%, a biztosítás, nyugdíjalap esetében pedig 38% volt. Mind a fős (közepes), mind az 50 főt és annál több munkavállalót foglalkoztató (nagy)vállalkozások aránya a biztosítás, nyugdíjalap ágazatban volt a legmagasabb (sorrendben 28, illetve 34%), de ezen részarányok a pénzügyi közvetítés ágazatban is elérték a 15, illetve 11%-ot. 1. ábra A regisztrált budapesti székhelyű társas vállalkozások összetétele létszámkategóriák szerint, tábla A budapesti regisztrált vállalkozások országon belüli részaránya létszám-kategória szerint, 2008 Gazdasági ág/ágazat 0 9 fős fő 50 és több fős Összesen közvetítés 49,7 47,8 40,6 48,2 Biztosítás, nyugdíjalap 27,4 83,3 100,0 48,6 kiegészítő tevékenység 34,1 69,7 100,0 34,7 közvetítés összesen 35,5 58,4 52,2 36,6 Külföldi működő tőke A pénzügyi világ globalizálódása miatt a külföldi tőke egyre jelentősebb mértékben képviselteti magát ebben az ágban. A 2007-es adatok alapján 226 külföldi érdekeltségű vállalkozás folytatott pénzügyi közvetítési tevékenységet a fővárosban, az ország összes ilyen vállalkozásának 80%-a. Tulajdonosi szerkezetüket tekintve a budapesti pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozások 66%-a volt kizárólag külföldi kézben, 23%-uk külföldi többségű, 11%-uk pedig hazai többségű volt. A külföldi vállalkozások egyaránt közel négytizede a pénzügyi közvetítés és a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatok között oszlott meg, a biztosítás, nyugdíjalap ágazat részesedése 16% volt. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, 2007 Gazdasági ág/ágazat Hazai többségű Kizárólag külföldi Külföldi többségű Összesen 4. tábla Az országos százalékában közvetítés ,1 Biztosítás, nyugdíjalap ,4 kiegészítő tevékenység ,6 közvetítés összesen ,6 A legtőkeerősebb külföldi érdekeltségű pénzügyi vállalkozások fővárosi székhelyűek. A budapesti pénzügyi vállalkozások 2007-ben mintegy 4000 milliárd forint saját tőkével rendelkeztek, amely 99%-a az országos értéknek. Szintén 90%-ot meghaladó volt a részarányuk a külföldi tőke, a nettó árbevétel, valamint a statisztikai létszám alapján is. Budapesten mind az ág összességében, mind pedig az ágazatokban viszonylag alacsony a közepes és a nagyvállalkozások száma, országon belüli részarányuk azonban kiemelkedően magas végén a pénzügyi közvetítés ágban országosan regisztrált közepes nagyságú vállalkozások közel fele volt budapesti székhelyű, ez az arány a pénzügyi kiegészítő tevékenység esetében elérte a 70, a biztosítás, nyugdíjalap esetében pedig meghaladta a 80%-ot. Az ország 50 főt és annál többet foglalkoztató pénzügyi vállalkozásainak valamivel több mint fele volt fővárosi, a biztosítás, nyugdíjalap, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazat esetében pedig valamennyi nagyvállalkozás budapesti székhellyel rendelkezett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások főbb adatai, 2007 Gazdasági ág/ágazat Saját tőke Külföldi tőke millió Ft Nettó árbevétel 5. tábla Statisztikai létszám, fő közvetítés Biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenység közvetítés összesen Az országos százalékában 99,4 99,0 93,7 98,6

3 Statisztikai tükör 2009/187 Budapesti Mozaik Az ágazatok közül a saját tőke, a külföldi tőke, valamint a statisztikai létszám esetében a pénzügyi közvetítés ágazat dominál, részaránya a pénzügyi ágon belül sorrendben 93, 85 és 79% volt. A nettó árbevétel tekintetében is ezen ágazat súlya volt a legmagasabb (51%), de itt a biztosítás, nyugdíjalap ágazat részaránya is elérte a 45%-ot. A pénzügyi vállalkozások tőkeerősségét még jobban szemlélteti az egy vállalkozásra jutó saját, valamint külföldi tőke nagysága. A pénzügyi közvetítés ágban egészében egy külföldi vállalkozásra 22-szer több saját tőke és 16-szor több külföldi tőke jut, mint a budapesti gazdasági ágakban összesen. Az ágazatok közül ebben az esetben is a pénzügyi közvetítés tűnik ki, ahol a mutatók értéke 2,3-szer, illetve 2,1-szer magasabb, a gazdasági ág átlagánál. A biztosítás, nyugdíjalap és a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatok ugyan a pénzügyi közvetítés ág átlagos értéke alatt teljesítettek, azonban a biztosítás, nyugdíjalap ágazatnak a mutatóértékei még így is jelentősen meghaladták a gazdasági ágakban átlagosan mértet. volt az arány, beruházásaik legkisebb hányadát a biztosítók és nyugdíjpénztárak költötték ingatlanokra. 3. ábra A beruházások megoszlása anyagi-műszaki összetétel szerint, ábra Egy vállalkozásra jutó saját tőke, 2007 Beruházás A pénzügyi közvetítés gazdasági ágban működő szervezetek 2008-ban közel 37 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre budapesti telephelyeiken. Ennek döntő hányada (86%-a) a pénzügyi közvetítés ágazat szervezeteinél került befektetésre. A beruházások volumene a 250 fő feletti gazdasági szervezeteknél volt a legnagyobb, összesen közel 30 milliárd forintos beruházási értékkel. A pénzügyi közvetítés és a biztosítás, nyugdíjalap ágazatokban egyaránt a 250 fő feletti vállalkozások költöttek legtöbbet különböző beruházásokra. Alkalmazásban állók, keresetek Budapesten 2008-ban az előzetes adatok alapján a pénzügyi közvetítés területén alkalmazásban állók száma fő volt, ami a gazdasági ágban országosan foglalkoztatottak 55%-át tette ki. A pénzügyi közvetítésben alkalmazottak száma már az évtized eleje óta folyamatosan növekedett, az elmúlt két évben azonban ugrásszerűen, a évihez viszonyítva több mint harmadával bővült a létszámuk. (A rendelkezésre álló évi székhely szerinti adatok arra utalnak, hogy a gazdasági környezet kedvezőtlen változásainak hatására a pénzügyi közvetítésben alkalmazásban állók számának növekedése megállt.) A munkavállalók többségét (72%-át) a szorosan vett pénzügyi közvetítésben (bankok és hitelintézetek, befektetési szolgáltatók stb.) foglalkoztatták, a biztosítóknál és nyugdíjalapoknál az ágazatban foglalkoztatottak 16%-a, míg a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző szervezeteknél 12%-a dolgozott. A pénzügyi közvetítés ágban alkalmazásban állók számának megoszlása, ábra 6. tábla A beruházások létszám-kategóra szerint, 2008 Létszám-kategória, fő közvetítés Biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenység (millió forint) közvetítés összesen Összesen Az összes budapesti beruházásnak a fele épület- és ingatlanberuházás volt, ugyanakkor a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban a beruházásoknak csupán negyedét fordították épületek, ingatlanok vásárlására, építésére vagy felújítására. Az ágazatok szinte mindegyikében hasonló A munkavállalók döntő többségét teljes munkaidőben foglalkoztatták, míg 8,7%-uk részidőben végezte munkáját. A részidős munkavállalók aránya a biztosítási, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatokban ennél egyaránt számottevően magasabb, 14% volt.

4 4 Budapesti Mozaik 10. Statisztikai tükör 2009/187 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 63%-a volt nő, arányuk a pénzügyi kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági szervezeteknél volt a legmagasabb, 69%. A pénzügyi közvetítés gazdasági ágban a gazdasági szervezetek jellemzően nagy üzemméret mellett folytatták tevékenységüket. Az alkalmazásban állók többsége (66%-a) 250 főnél többet foglalkoztató pénzügyi szervezetnél dolgozik, s további 20%-uk az fős gazdasági szervezeteknél. A kisebb szervezetméret inkább a pénzügyi kiegészítő tevékenységet folytató (biztosítási közvetítők, befektetési vállalkozások) gazdasági szervezetekre jellemző. 7. tábla Az alkalmazásban állók száma létszám-kategória szeint, 2008 Létszám-kategória, fő közvetítés Biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenység (fő) közvetítés összesen Összesen Budapesten a pénzügyi közvetítés gazdasági ágban működő 4 fő feletti vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt 2008-ban. A fővárosban a pénzügyi közvetítés területén alkalmazásban állók havi átlagkeresete 19%-kal haladta meg a nemzetgazdasági ágban országosan jellemző értéket. A pénzügyi szférában dolgozók kereseti szintje jelentősen felülmúlja a többi gazdasági ágban alkalmazásban állókét is, bruttó havi átlagkeresetük valamivel több mint duplája a főváros összes munkavállalójára számított értéknek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiemelkedő kereseti adatok egyik oka a (szakképzett) szellemi foglalkozásúak szükségszerűen és kiemelkedően magas aránya. 5. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként, 2008 A pénzügyi közvetítés ágazatban kerestek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak a legjobban, őket követték a biztosítás, nyugdíjalap valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatban dolgozók. Hagyományosan nagy a különbség a pénzügyi szektorban dolgozó férfiak és nők keresete között. A 20 fős, vagy annál nagyobb vállalkozások adatai alapján a férfiak átlagosan havi bruttó 694 ezer forintot kerestek, míg a nők ennek csupán 60%-át, 418 ezer forintot. A legnagyobb különbség a biztosítóknál és nyugdíjpénztáraknál jelentkezett, ahol a férfiak keresete több mint kétszeresen haladta meg a női munkavállalókét. 6. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemenként, 2008 (a 20 és több főt foglalkoztató szervezetek adatai) A pénzügyi szervezetek gazdálkodása A pénzügyi szolgáltatás gazdasági ágban működő gazdasági szervezetek gazdálkodásának elemzéséhez a hitelintézeti és tőkepiaci törvény (többször módosított évi CXII. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról) által a Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési hatáskörébe sorolt szervezeteknek, a Felügyelet által kiadott Aranykönyv -ben közölt mérleg és eredményadatait használtuk fel. A fejezet nem tartalmazza teljes körűen a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágba tartozó szervezeteket, csak a gazdasági szempontból nagy fontosságú piaci szereplők fővárosi székhelyű szervezeteinek összevont adatait a PSZÁF által közölt bontás szerint. Előbb a pénzpiac szereplőit, majd a biztosítási intézeteket és pénztárakat, s végül a tőkepiac szereplőit vizsgáljuk meg. A különböző szervezetek összevont adatait tevékenységük volumene és jövedelmezősége alapján értékeljük a következőkben. Pénzpiaci szereplők A hitelintézetek az évi CXII. tv. alapján pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosult gazdasági szervezetek. A törvény szerint pénzügyi szolgáltatások körébe tartozik a betétgyűjtés, pénzkölcsön nyújtása, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel, hitelreferencia szolgáltatás, valamint a vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül a pénzváltási tevékenység, az elszámolás-forgalmi ügylet, a pénzfeldolgozási tevékenység, valamint a pénzügyi ügynöki tevékenység. A hitelintézetek részvénytársasági vagy szövetkezeti formában, illetve külföldi bankok magyarországi fióktelepeként folytathatják tevékenységüket. A Magyarországon részvénytársasági formában működő 41 hitelintézetből (a továbbiakban bank), 37-nek Budapesten található a bejegyzett székhelye, összesített évi mérleg-főösszegük milliárd forint volt. A fővárosi székhelyű bankok a vizsgált időszakban milliárd forintnyi hitelt

5 Statisztikai tükör 2009/187 Budapesti Mozaik Budapesti székhelyű hitelintézetek összesített mérlege, tábla (millió Ft) Pénztár és elszámolási számlák Betétek Forgatási célú értékpapírok Monetáris intézményektől származó betétek Befektetési célú értékpapírok Felvett hitelek Jegybanki és bankközi betétek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelek Passzív kamatelhatárolások Vagyoni érdekeltségek Egyéb passzív elszámolások Aktív kamat-elhatárolások Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Céltartalék Saját eszközök Saját tőke összesen öszesen helyeztek ki, s emellett milliárd forint betétet gyűjtöttek. Nyújtott hiteleiknek a betétállományukhoz viszonyított magas, 169%-os aránya egyértelműen jelzi, hogy működésük nagymértékben függ a jegybanki és bankközi forrásoktól, ami az elmúlt évek agresszív hitelpolitikájának, valamint a lakosság hitelfelvevő pozíciójának és alacsony megtakarítási hajlandóságának a következménye. A hitelintézetek összesen 3395 milliárd forintnyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsátottak ki, és 4666 milliárd forint hitelt vettek fel a bankközi piacon vagy egyéb forrásból. Likvid eszközeik a következőképpen alakultak: a mérleg fordulónapján pénzeszközeik 610 milliárdot tettek ki, míg a forgatási célú értékpapírok állománya 1972 milliárd forint volt. A budapesti székhelyű bankok összesített adózott eredménye 248 milliárd, míg mérleg szerinti eredménye 161 milliárd forint volt 2008-ban. A jövedelmezőség megállapítására az egyszerű hozammutatókon, az elért adózás előtti és mérleg szerinti eredményen túl, igen elterjedt a saját tőkére, vagy az eszközök átlagos állományára vetített jövedelmezőség számítása. 1 A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) átlagosan 10,5%-ot tett ki 2007-ben, ami számottevően elmarad a bankszektort korábban jellemző 16 20%-os értékektől. Az egyes bankok jövedelmezőségében jelentős különbségeket találunk, viszonylag nagy a ROE értékek szóródása. 2 Az eszközarányos megtérülés (ROA) nagysága átlagosan 1,0% volt, ami szintén a korábban jellemzőnél kedvezőtlenebb érték, mivel a szektor egészében ez elmúlt években ennél kedvezőbb 1,5 1,8% körüli értékek voltak jellemzők. Ahogyan a bankszektor egészében is, a fővárosi bankok romló eredménye nagyrészt a kamatkülönbözet lemorzsolódásának következménye, melynek köszönhetően 2008-ban a nettó kamatrés értéke 2,4% volt. A szövetkezeti hitelintézetek a bankoknál valamivel szűkebb tevékenységi körrel és jogosítványokkal rendelkező, szövetkezeti formában működő gazdasági szervezetek. Alapvetően kétféle típusukat különböztethetjük meg: a takarék- és a hitelszövetkezeteket. Budapesten a bankok túlsúlya jellemzi a pénzpiacot, az ország területén működő 148 szövetkezeti hitelintézetből csupán kettőnek volt itt a székhelye, melyek összesített mérleg-főösszege 12 milliárd forintot tett ki ban. Forrásaik nagyrészt betétgyűjtésből származtak, míg a hitelkihelyezések tekintetében közel sem voltak olyan aktívak, mint a fővárosi székhelyű bankok. Ennek köszönhetően a hitel betét arány 73% volt, ami a szövetkezeti hitelintézeteket országosan jellemző értéknél ugyan 21 százalékponttal magasabb, de jelentősen elmarad a budapesti bankoktól. (Mivel a mutató értéke 100 alatt maradt, így ezen szervezetek esetében nem beszélhetünk jelentős tőkepiaci kitettségről.) Esetükben a nettó kamatrés 2,6% volt, ami közel azonos a bankoknál tapasztalt értékkel. 9. tábla Budapesti székhelyű hitelintézetek összesített eredmény-kimutatása, 2008 Megnevezés Millió Ft Kamat és kamatjellegű bevétel összesen Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen Kamat különbözet Kapott osztalék Jutalék és díjeredmény műveletek eredménye Egyéb üzleti tevékenység eredménye Általános igazgatási költségek Értékvesztés és kock.céltart. változása előjellel Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény (év közben) A fővárosban bejegyzett székhelyű szövetkezeti hitelintézetek évi összesített adózás előtti eredménye 7 millió 525 ezer, adózott eredménye 3 millió 116 ezer forint volt. A mérleg szerinti eredményük mindössze 225 ezer forint volt, ami a befektetett tőkéhez mérten gyakorlatilag nullszaldós eredményt jelent. A szövetkezeti hitelintézetek nemcsak Budapesten, hanem az ország egészében is roszszabb jövedelmezőségi mutatókkal rendelkeznek, mint a bankok. A ROE értéke 0,4% (országosan 9,4%) volt az adózás utáni eredményt alapul véve. A hitelintézetek között fontos szót ejteni a külföldi bankok magyarországi fióktelepeinek működéséről és annak eredményességéről is. A külföldi bankok 2008-ban kizárólag a fővárosban működtettek fióktelepeket. A 10 fióktelep összesített mérleg-főösszege 1308 milliárd forint volt, 428 milliárd forint hitelt helyeztek ki és 305 milliárd forintnyi betétet gyűjtöttek. Eszköz- és forrásszerkezetük jellemzően eltér a magyarországi hitelintézetek többségétől, mivel általában speciális ügyfélkör számára nyújtanak banki, befektetési szolgáltatásokat. A legnagyobb különbséget talán az jelenti, hogy a fióktelepek forrásai- 1 Először a DuPont vállalat használta a vállalati jövedelmezőség és hatékonyság mérésére ezen mutatószámokat, még az 1920-as években. A ROE (return on equity) a sajáttőke arányos megtérülést fejezi ki, mely a következő módon számítható ki: ROE=adózott eredmény/átlagos saját tőke. Megmutatja, hogy egységnyi saját tőkére vetítve mekkora volt a cég jövedelem termelése. 2 A másik fontos jövedelmezőséggel összefüggő mutatószám az eszközarányos megtérülés (ROA return on assets ), mely a működés hatékonyságát is jól jellemzi. Az eszköz-arányos megtérülés a cég összes eszközének nagyságát veti össze az eszközökkel elért jövedelemmel. Megmutatja hogy a vállalkozás milyen hatékonyan, és eredményesen használja fel rendelkezésre álló eszközeit.

6 6 Budapesti Mozaik 10. Statisztikai tükör 2009/ tábla Budapesti székhelyű pénzügyi vállalkozások összesített mérlege, 2008 (millió Ft) Pénzeszközök Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Állampapírok Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni követelések Kibocsátott értékpapír miatt fennálló kötelezettség 480 Ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb kötelezettségek Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásuakat is Passzív időbeli elhatárolások Részvények és más változó hozamú értékpapírok, valamint részesedések Céltartalékok Immateriális javak és tárgyi eszközök Hátrasorolt kötelezettségek 218 Saját részvények és egyéb eszközök Saját tőke Aktív időbeli elhatárolások összesen összesen nak legnagyobb része (62%-a) monetáris intézmények betéteiből származott, ugyanakkor az eszközoldalon jelentős a jegybanki és bankközi betétek, valamint speciális befektetési szolgáltatásaiknak köszönhetően a forgatási célú értékpapírok állománya. A fióktelepek 2008-ban összesen 9,2 milliárd forint adózás előtti jövedelemre tettek szert, így eszközarányos megtérülésük (ROA) mindössze 0,7% volt. A saját tőke arányos megtérülés azonban jóval kedvezőbb képet fest működésükről, (jogi helyzetük miatt az adózás előtti eredményből levezetve) a mutató értéke 18,6% volt. A pénzügyi vállalkozások olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, amelyek a hitelintézeti törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül csak egyet vagy azok csak meghatározott körét végezheti. A betétgyűjtésen és számlavezetésen kívül minden egyéb pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosultak. (Jellemző tevékenységeik között a lízing, illetve kölcsönök nyújtása, valamint a faktoring szerepelnek.) ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezhet. E vállalkozások 50 millió forint jegyzett tőkével részvénytársaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként alapíthatók, jellemzően azonban részvénytársasági formában működnek. A megfigyelt pénzügyi vállalkozásoknak több mint 75%-a budapesti székhelyű volt, melyek összesített mérlegének főösszege 2837 milliárd forint volt. A budapesti pénzügyi vállalkozások 21,6 milliárd forint adózott eredményt értek el, a tartalékképzést és osztalék-kifizetést követően mérleg szerinti eredményük csekély 2,5 milliárdot tett ki. A profitabilitás mutatószámai a következőképpen alakultak: a ROE értéke kétféle módszerrel számítva 14,9% volt, ami rendkívül jónak mondható, az eszközarányos megtérülés azonban közel sem mutatott ilyen kedvező képet a vállalkozások jövedelmezőségéről, hiszen a mutató értéke mindössze 0,8% volt. Budapesti székhelyű pénzügyi vállalkozások összesített eredmény-kimutatása, 2008 Megnevezés Millió Ft 11. tábla Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamat-jellegű ráfordítások Kamat-különbözet Bevételek értékpapírokból Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek Fizetett (fizetendő) jutalék- és díj-ráfordítások műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Értékvesztés elszámolása és visszaírása Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Biztosítók A biztosítók és pénztárak szerepe gazdasági szempontból igen sokrétű és jelentős, hiszen tevékenységükkel csökkentik a gazdasági szereplők (egyének, vállalkozások) kockázatait, segítenek mérsékelni a gazdaság és társadalom működésének sajátosságaiból eredő problémákat (egészségbiztosítások, valamint nyugdíjbiztosítások révén). Elemzésünk szempontjából azonban jóval fontosabb az a jellegzetességük, hogy összegyűjtik ügyfeleik megtakarításait és azokat a pénz-, és tőkepiacokon fektetik be, így közvetítve a megtakarítók és felhasználók között. A biztosítók tevékenységüket egyesületi, szövetkezeti, valamint részvénytársasági formában végezhetik. Magyarországon a biztosítók meghatározó hányada részvénytársaságként működik, ugyanakkor az egyesületi forma is elterjedt a biztosítási tevékenységet végzők között. A biztosítási rendszer részét képezik a társadalombiztosítás, a pénztárak (önkéntes és magán nyugdíjpénztárak, önsegélyező, illetve egészségpénztárak), valamint az üzleti vagy magánbiztosítók. Részletesen csupán utóbbiakkal foglalkozunk, mivel a pénztárak gazdálkodásáról rendelkezésre álló adatok köre szűk, tevékenységük bemutatására nem alkalmas. A PSZÁF által felügyelt 38 biztosító közül csupán egyetlen intézetnek nem Budapesten volt a bejelentett székhelye. A budapesti székhelyű üzleti biztosítók 2008-as összesített mérleg-főösszege 2179 milliárd forint volt, amelyből az életbiztosítási üzletág nagyobb (72%-os) arányban részesedik 1560 milliárdos mérleg-főösszegével. A fővárosi székhelyű biztosítóintézetek a pénzügyi közvetítés ágon belül kiemelkedően jó jövedelmezőségi mutatókkal rendelkeznek: évi összesített adózott eredményük 63 milliárd forint volt. A saját tőke arányos (ROE), valamint eszközarányos megtérülési mutatójuk egyaránt kiugró jövedelmezőséget igazolt, előbbi értéke 23,2%, míg utóbbié 2,8% volt.

7 Statisztikai tükör 2009/187 Budapesti Mozaik Budapesti székhelyű biztosító intézetek összesített mérlege, tábla (millió Ft) Immateriális javak Saját tőke Befektetések Alárendelt kölcsöntőke Ebből: Biztosítástechnikai tartalékok tulajdoni részesedést jelentő befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára egyéb Céltartalékok A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek Követelések Kötelezettségek Egyéb eszközök Passzív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások összesen összesen tábla Budapesti székhelyű biztosító intézetek összesített eredménykimutatása, 2008 Megnevezés Millió Ft Biztosítástechnikai eredmény nem élet üzletág Biztosítástechnikai eredmény élet üzletág Nem biztosítástechnikai elszámolások Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Tőkepiaci szereplők A befektetési vállalkozások tevékenységének középpontjában olyan pénzügyi eszközök állnak, mint az értékpapírok, áruk és az azokhoz kapcsolódó opciós jogok, valamint más pénzpiaci eszközök. A befektetési vállalkozásoknak három típusa van, az értékpapír-bizományos (bróker) cégek, az értékpapír-kereskedők és a befektetési társaságok. A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy annak fióktelepeként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként működhet, Magyarországon a részvénytársasági forma terjedt el. A budapesti befektetési vállalkozások aggregált mérleg-főösszege 76 milliárd forint volt. Forrásai között a saját tőke aránya 26% volt, ami megfelel a biztonságos gazdálkodással szemben támasztott elvárásoknak. Budapesti székhelyű befektetési vállalkozások összesített mérlege, tábla Forgóeszközök Kötelezettségek Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Értékpapírok Hosszú lejáratú kötelezettségek Követelések Hátrasorolt kötelezettségek 39 Készletek 1 Passzív időbeli elhatárolások Befektetett eszközök Céltartalékok 269 Befektetett pénzügyi eszközök Saját tőke Immateriális javak 538 Tárgyi eszközök Aktív időbeli elhatárolások összesen összesen A budapesti székhelyű befektetési vállalkozások 2008-ban 7,5 milliárd forint adózott jövedelemre tettek szert, tartalékképzés és osztalékfizetés után mérleg szerinti eredményük 1,7 milliárd forint volt. Mindkét jövedelemmutató kiemelkedően magas megtérülést jelez, a sajáttőkearányos megtérülés értéke 37, az eszközarányos mutatóé 9,8% volt. Budapesti székhelyű befektetési vállalkozások összesített eredmény-kimutatása, 2008 Megnevezés Millió Ft 15. tábla Bizományosi tevékenység bevételei Kereskedelmi tevékenység bevételei Bizományosi tevékenység ráfordításai Kereskedelmi tevékenység ráfordításai Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye Működési költségek a) Egyéb eredmény b) -834 Üzleti tevékenység eredménye Nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei Nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény -28 Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény a) A működési költség az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, valamint az értékcsökkenési leírás értékét tartalmazza. b) Az egyéb eredmény az egyéb bevételek és ráfordítások, valamint a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei és ráfordításai egyenlegeinek összegét jelenti. A befektetési alap olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően kezel. A befektetési alapkezelők az ügyfelek által rendelkezésükre bocsátott pénzeszközöket (gyakorlatban befektetési jegy vásárlása révén) megjelölt módon kötvényekbe, részvényekbe vagy egyéb instrumentumokba fektetik. A méretgazdaságosság révén jóval kisebb kockázattal és nagyobb hozammal képesek befektetni az általuk kezelt tőkét, mint ahogyan általában azt az egyéni befektetők tennék. A budapesti székhelyű alapkezelők évi mérleg-főösszege 54 milliárd forint volt. Saját tőkéjük 25 milliárd forintot tett ki, míg éven belüli lejáratú kötelezettségeik értéke 24 milliárd forint volt. Befektetett

8 8 Budapesti Mozaik 10. Statisztikai tükör 2009/187 eszközeik értéke 15,4 milliárd forint volt, amelynek 63%-át adták a befektetett pénzeszközök. A forgóeszközök állománya 36 milliárd forint volt, melyből az értékpapírok 18,5 milliárd, míg az éven belüli lejáratú követelések 7 milliárd forintot tettek ki. Budapesti székhelyű alapkezelők összesített mérlege, tábla (millió Ft) Befektetett eszközök Saját tőke Befektetett pénzügyi eszközök Céltertalék Forgóeszközök Hátrasorolt kötelezettségek Követelések Hosszú kötelezettségek 2 Értékpapírok Rövid kötelezettségek Pénzezközök Passzív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások összesen Forrás összesen A budapesti székhelyű alapkezelők évi adózás előtti eredménye 26 milliárd forint volt, melyből 23 milliárd forint osztalék és részesedés kifizetése után 1,8 milliárd forint mérleg szerinti eredményük keletkezett. A Budapesti Értéktőzsde A hazai pénz- és tőkepiac központi szereplője a Budapesti Értéktőzsde, amely a tőzsdei termékek kereskedelme mellett aktív szerepet vállal a hazai lakosság és a vállalatok pénzügyi kultúrájának fejlesztésében. A magyar tőzsde már 1864-ben megnyitotta kapuit, 1948-ban feloszlatták, mai formájában pedig június 21-étől folytatja működését. Az azonnali piac összefoglaló adatai, 2008 Értékpapírok Forgalom millió Ft ezer db kötésszám, db 17. tábla Átlagos napi forgalom, millió Ft Hazai részvények ,2 Külföldi részvények ,6 Részvények összesen ,8 Befektetési jegyek ,7 Certifikátok ,1 Kárpótlási jegyek ,3 Jelzáloglevelek ,5 Vállalati kötvények ,6 Külföldi intézményi kötvények Államkötvények ,0 Kincstárjegyek ,8 Összesen ,8 A határidősi piac összefoglaló adatai, 2008 Értékpapírok millió Ft Forgalom Az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel (az IBUSZ-szal) kereskedő Budapesti Értéktőzsde napjainkra már hazai és külföldi értékpapírokkal egyaránt kereskedő, európai viszonylatban is jelentős intézménnyé nőtte ki magát. A Budapesti Értéktőzsde adatai alapján az azonnali piacon 2008-ban közel kétmillió kötésben, 5780 milliárd forint értékű értékpapír cserélt gazdát, így az átlagos napi forgalom meghaladta a 23 milliárd forintot. Az értékpapírok közül mind a kötésszám, mind pedig a forgalmi érték szempontjából egyértelműen a részvények, ezen belül is a hazai részvények dominanciája figyelhető meg, melyek az összes kötés 97%-át, az összes forgalmi értéknek pedig a 91%-át adták. A hitelpapírok közül az államkötvények forgalma volt a legmagasabb (333 milliárd forint), amit a kincstárjegyek, jelzáloglevelek és vállalati kötvények követtek. Ez utóbbi három papír 2008-ban mért együttes forgalma nem érte el az államkötvény-forgalom 40%-át sem. A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán 2008 folyamán mintegy 470 ezer kötésben több mint 13 millió kontraktus cserélt gazdát. A határidős piac összforgalma 4071 milliárd forint volt a vizsgált időszakban, melynek valamivel több mint fele a határidős deviza, mintegy háromtizede pedig a határidős részvény kereskedéséből származott. kontraktus, ezer db kötésszám, db 18. tábla Nyitott kötésállomány millió Ft kontraktus, db Index alapú határidős termék Határidős részvény Határidős deviza Határidős kamat Összesen A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, november 2. óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en ban az áruszekcióban mintegy 4 ezer kötésben 15,5 ezer kontraktus cserélt gazdát. A szekció éves forgalma megközelítette a 75 milliárd forintot, melynek 33%-a a takarmánykukorica, 20%-a a nagy olajtartalmú napraforgómag, egyenkén t 17% körüli értéke pedig a nagy olajtartamú repce, valamint az euro búza kereskedelméből származott. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX index, a tőzsde részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. A BUX 2008-as alakulását egyértelműen a világot sújtó pénzügyi válság határozta meg, melynek hatására a január 2-i pontos nyitóérték a december 31-i záráskor pontra, azaz 53%-kal esett vissza. Az év folyamán az index minimum értéke pont, maximuma pedig pont volt.

9 Statisztikai tükör 2009/187 Budapesti Mozaik A BUX index alakulása 2008-ban 7. ábra Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!