BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

Átírás

1 BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET Alap Biztosítási Csomag növénybiztosítások különös szerződési feltételei BKNKNE/2015/Alap A Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban Egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz, jég, téli fagy, vihar, egyedi károk megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor választhat, hogy növénykultúráinak biztosítási védelmére mely kockázatokat (tűz, jég, téli fagy, vihar egyedi) veszi igénybe. Az egyesület a különös szerződési feltétel 7. pontjában meghatározott önrészek szerint szolgáltat. A biztosítási szerződés az Alap növénybiztosítás különös biztosítási feltételek alapján, valamint a Általános Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Feltétel (továbbiakban az általános biztosítási feltételek) alapján jön létre. Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. 1. A biztosított vagyontárgyak (szántóföldi növények, kertészeti kultúrák, erdők, erdősítések) A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt: földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra; a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 ha, vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), vagy legalább ugyanekkora erdősítés haszonnövényzete, amelynek megóvásában a biztosított érdekelt. A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendelkezik. A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére. 2. A kockázatviselés helye A biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőn megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg. 3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége) A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény vegetációs ideje. 1/10

2 3.1. Tűzkockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben a szerződés hatálybalépése a kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a technológiai érést követő 20. nap; gyümölcsökben, szőlőben a technológiai érést követő 10. nap; erdőkben és erdősítésekben a szerződés megszűnése Jégkockázat: tőkiveréses jégkárok: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől a kockázatviselési időszak vége: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, mindaddig, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló haszonnövényzettel súlycsökkenéses jégkárok: a kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől; almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől; héjas gyümölcsűekben az elvirágzástól; bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenésétől, szamócában az általános virágzástól; szőlőben, a fürtök megjelenésétől a kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 20. nap; gyümölcsökben, szőlőben a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik Téli fagy-kockázat: a kockázatviselési időszak kezdete:.őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és a szögállapot elérésétől; őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és legalább 8 leveles állapottól; energianád esetében a telepítéstől. Ültetvények esetében az aktuális biztosítási évet megelőző év november a kockázatviselési időszak vége: Az őszi vetésű gabonanövény valamint mák és őszi káposztarepce esetében a tárgyév március 31.- ig; energianád esetében a szerződés megszűnéséig Vihar kockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: 2/10

3 Kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat). őszi káposztarepcében a becők megjelenésétől; napraforgónál, kukoricánál, máknál a kikeléstől; Ültetvények esetén augusztus 15. téli almánál augusztus 15.-től, téli körténél szeptember 1.-től a kockázatviselési időszak vége: Kalászosok, repce, napraforgó, kukorica, mák esetében a technológiai érést követő 20. nap; téli alma és körte esetében a technológiai érést követő 15. nap. szőlő esetén a technológiai érést követő 10.nap Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik Egyedi kockázat: a kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növények esetén nem lehet korábbi, mint a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés időpontja; gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet korábbi, mint a szerződés hatálybalépése a kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében nem lehet későbbi, mint a biztosított növény technológiai érettségi állapotát követő 20. nap; gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet későbbi, mint, a szerződés megszűnése. 4. A biztosítási események 4.1. Tűz: A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedő képesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. Az egyesület megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek: A növények termésének súlycsökkenésében; az erdők faállományának súlycsökkenésében; az erdősítések faállományában keletkezik Jégkár: Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásolják Tőkiveréses kár: A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását Súlycsökkenési kár: A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszteség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség melyek, súlycsökkenésben kerülnek meghatározásra Téli fagykár: 3/10

4 Az őszi kalászosok az őszi takarmánykeverékek valamint az őszi káposztarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé. A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás Viharkár: Az a legalább 15 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiakban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg: A kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben; a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik); az alma a körte és a szőlő termésének leverésében; repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben; mák esetében szártörésben és gubóleverésben; kukorica esetében szártörésben és kidőlésben Egyedi kár Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a biztosítási esemény meghatározását. 5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki: A kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra; a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom). belvízkárokra a kártevők kórokozók károsítására 5.1. Tűzkárok esetén: Az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához); erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre; tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra; 5.2. Jégkárok esetén: A magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra; a gyümölcsösök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra; ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás); A jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek illetve az ebből eredő értékesítési károkra; Szőlőben a minőségi károkra Téli fagy-károk esetén: A téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra; 4/10

5 arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra. ültevények állagkáraira ültetvények fagykáraira, amelyek nem a biztosítási évben merülnek fel Viharkárok esetén: A kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra; a kártevők, kórokozók károsításaira; ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik; mák esetében a homokverés és a növényzet talajból történő elfújására nem vonatkozik a biztosítás Egyedi károk esetén: Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt kockázatok körének meghatározását. 6. A biztosítási érték és a biztosítási összeg A biztosítási érték a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási érték a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa. A biztosítási érték növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási értéket minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási érték erejéig áll fenn. A biztosítási érték nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás). Ha a biztosítási érték a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás). A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik: A biztosítási érték meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kultúrák esetén tűz, jég, télifagy, vihar kockázatokra vonatkozóan: Biztosítási érték = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban. Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban. A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára, és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor. Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg javított átlagszámítással (referenciahozam), melynek meghatározását a évi CLXVIII. törvény pontja szerint kell elvégeznie a szerződőnek. A biztosítási érték meghatározása erdősítések és erdők tűzkockázata esetén: Erdősítések: Erdősítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek. A biztosított terület. Biztosítási érték = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha). 5/10

6 Erdők: A biztosítási érték fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örökzöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai. Erdők biztosítási értéke = (örökzöldek fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)) + (lombhullatók fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)). 7. Az önrészesedés, kártérítési limit Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel. A kártérítési limit a biztosítási összegen belül az egyesület szolgáltatási kötelezettségének az egyes kockázatokra, káreseményekre, és kockázatviselési hely/ek/re meghatározott felső határa. Alapcsomag: jég, vihar (súlycsökkenéses károk) jég (minőségi károk) jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok tűz (erdők, erdősítések) tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan 70% levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan 1% abszolút önrész a biztosított erdő területének biztosítási értékére vonatkozóan ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan Kiegészítő csomag (csak az A,B,C Típusú Növénybiztosítási Csomag termék kötése esetén választható ) kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk) Kiegészítő tűz kockázatra (bármely okból ) A károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható20% vagy 30%-os levonásos önrész figyelembevételével. A károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható20% vagy 30%-os levonásos önrész figyelembevételével. 8. A biztosítási díj A biztosítási díj megállapítása: Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki: A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és az 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata. Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési 6/10

7 megállapodás szerint). Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül. A szerződő ajánlatadáskor választhat éves, vagy féléves díjfizetést. A díjfizetési határidők, április 01., június 01. A szerződő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja. Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díjfizetés jelen szabályaitól. Folyamatos szerződés esetén a második biztosítási évre vonatkozó számlák összegszerűségét az egyesület az előző biztosítási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szerződésmódosítását követően az egyesület a szerződés díját az éves adatközlésnek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) módosító számlát készít. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától. A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem alkalmazható. 9. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége 9.1. A közlési kötelezettség A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell az egyesülettel, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének. A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat. Szerződéskötéskor a szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat a biztosítási időszakra vonatkozóan: A biztosítani kívánt növénykultúra faját; a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét; a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát. Az egységár, hozam, növénykultúra, vetésterület adatait figyelembe véve dönt az egyesület az ajánlat elfogadásáról. Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR azonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani A változás bejelentési kötelezettség A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek: A biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása; a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása; a biztosított által az egyesületnek bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése; a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása; a biztosított növénykultúra bérbeadása; a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. 7/10

8 Az egyesület előzetes értesítést követően jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét. 10. A biztosítási szerződés módosítása A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúrára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú. Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPÁR azonosító) is tartalmaznia kell a szerződésmódosításnak. Ha a vetésterület a biztosított növénykultúra a hozamadatok vagy az egységár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat. A biztosított növény egységára biztosítási időszakonként csak egyszer módosítható. Szerződéskötésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15.-ig van lehetőség. 11. Az egyesület szolgáltatása A kárbejelentését követően az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével. Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás). A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és jegyzőkönyvben rögzíti. Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %- ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására. Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam. Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével: Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon; A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe; A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület 8/10

9 meghatározásakor a biztosított által igénybevett Egységes földalapú támogatás igénylésekor megadott adatok az irányadók. Értékcsökkenési kulcsok A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza: zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár. A biztosítás szempontjából ép zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. Ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. Elenyészett zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs. sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár. A biztosítás szempontjából ép gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%- át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. Sérült gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. Elenyészett termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs. A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra. paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár. A biztosítás szempontjából ép termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. Ipari felhasználásra alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. Elenyészett termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs. őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár. A biztosítás szempontjából ép gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. Sérült gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. Ipari felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. Elenyészett gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs. alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 25%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 70%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár. A biztosítás szempontjából ép gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. Sérült gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2- nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mmt. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. Ipari felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. Elenyészett gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs. Mintaterek alkalmazása Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. 9/10

10 10/10