ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA.

Átírás

1 ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 7. évf /1. január

2 Kiadta az MTA Agrártudományok Osztálya ÁLLÁSFOGLALÁS A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLÕLÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN Tekintettel a biotechnológia, ezen belül a géntechnológia és a genomika növekvő szerepvállalására a növénynemesítésben, a növényvédelemben, a bioenergiaiparban és a gyógyszeralapanyag-előállításban, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya május 26-i ülésén a következő állásfoglalást fogalmazta meg: 1. A világ tudományos és gazdasági eredményeinek tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik az agrárinnovációban és az új technológiák megalapozásában. 2. A magyar agrárium és így a növénynemesítés jövőbeni versenyképessége a géntechnológia és a genomika eszközeivel hatékonyabban biztosítható. 3. A környezetbarát agrotechnológiák szerepe növelhető a biotechnológia és ezen belül a géntechnológia alkalmazásával. 4. Tudományos eszközökkel, nemzetközileg elfogadott szabványok szerint kell garantálni az új géntechnológiai termékek egészségügyi, környezet- és talajvédelmi biztonságát, valamint a hoszszú távú gazdasági szempontok érvényesülését. 5. A géntechnológiával nemesített (GM) növények körüli társadalmi vitában kapjanak meghatározó szerepet a tudományos tények. 6. A magyar törvényhozás és állami vezetés géntechnológiával kapcsolatos döntéseit az új tudományos eredmények fényében javasolt időről időre felülvizsgálni. 7. A magyar agrárium versenyképességét az szolgálja, ha a szabályozás biztosítja az esélyegyenlőséget a növénynemesítők és a gazdák szabad technológiaválasztásában. 8. Az agrárinnováció érdekében növelni kell az agrár-biotechnológiai oktatás és kutatás kapacitásait, finanszírozását és versenyképességét. 9. Tudományos ismeretterjesztéssel kell elősegíteni a géntechnológia társadalmi elfogadottságát. RÉSZLETES INDOKLÁS A biotechnológia a biológia alaptudományának eredményeit alkalmazza technológiai fejlesztésekben. A genomika a genetika új, dinamikusan fejlődő tudományterülete, amely az élőlények génkészletének működését, a gének egymásra hatását, kapcsolatrendszerét vizsgálja. A géntechnológia a biotechnológia egy napjainkban rohamléptekkel bővülő ága, amely a molekuláris genetika és genomika eszköztárát használja. A géntechnológia módszereivel vált lehetővé génmódosított élőlények létrehozása mind kutatási célból, mind a gyakorlati hasznosítás számára. A genetikailag módosított (GM) élőlények, illetve a belőlük nyert termékek társadalmi fogadtatása világszerte igen ellentmondásos, és így van ez hazánkban is. A nemzetközi és a hazai nyomtatott és elektronikus médiában neves, véleményformáló szakemberek által jegyzett, a kérdéssel foglalkozó dolgozatok/állásfoglalások gyakran egymásnak gyökeresen ellentmondanak, ami elbizonytalanítja a laikusokat, és nem segíti őket véleményük kialakításában. A nagyközönség, de különösen az Európai Unió polgárainak vélekedése jelentősen eltér a modern géntechnológiai eljárások orvosi-egészségügyi, illetve mezőgazdasági célú alkalmazásait illetően. Amíg a GM mikrobák és állatok - gyógyhatású készítmények termelésével, illetve gyógyászati célú kísérletekben való - felhasználásával kapcsolatban az emberek elfogadó magatartást tanúsítanak, addig a GM növényeket és a 1

3 faktorok, növekedési hormon, stb. biztonságossága miatt az utóbbi évtizedekben nagyon felértékelődött a GM baktériumok ilyen alkalmazása, hiszen a korábbi gyártási technológia, amikor halottakból kivont fehérjékkel dolgoztak, nagyobb kockázatot jelentett például az AIDS, hepatitisz, Creutzfeldt-Jakob kór és más fertőző betegségek vonatkozásában. GM állatok géntechnológia élelmiszer-előállításban való alkalmazását illetően már nagyon megoszlanak a vélemények. Gyakran egészen végletes állásfoglalásokkal találkozhatunk, a teljes elutasítástól a fenntartások/korlátozások nélküli felhasználásig. A GM növények termesztésbe vonása kapcsán hazánkban (is) széles körű társadalmi vita bontakozott ki. Ezt alapvetően helyesnek és kívánatosnak tartjuk. Sajnálatos azonban, hogy e vitában - esetenként, a szakmai pro és kontra érvek mellett - túlzó, személyeskedő és hangulatkeltő megnyilvánulások is teret kapnak. Ezért az Akadémia Agrártudományok Osztályának keretén belül működő Mezőgazdasági Bitechnológiai Bizottság elérkezettnek látta az időt arra, hogy kizárólag szakmai szempontok alapján állást foglaljon a GM élőlényekkel kapcsolatban. A GM, más néven transzgénikus élőlény olyan géntechnológiával mesterségesen létrehozott DNSkonstrukciót hordoz, amelyet ugyancsak mesterségesen juttattak az élőlény örökítő anyagába. Ezek a génkonstrukciók a célsejtekben új fehérjék termelődését indítják be, vagy a szervezet eredeti génjeinek működését valamiképpen módosítják. Ez a változtatás egyedi, minden egyes ilyen esemény más-más hatással lesz az adott élőlény és utódainak tulajdonságaira. A GM élőlényeken belül beszélhetünk genetikailag módosított mikrobákról, állatokról és növényekről. A GM állatok létrehozásánál is az idegen génkonstrukciók mesterséges bevitelének célja, hogy a célsejtekben meghatározott fehérjék termelődését indukálják. Az elmúlt években a tudományos kutatás szolgálata mellett már gyógyászati célokból is állítottak elő transzgénikus haszonállatokat (pl. juh, kecske, szarvasmarha, csirke, stb.). Ezek a fajokban eredetileg nem termelődő, emberre gyógyhatású fehérjéket (szöveti plazminogén aktivátor, 1-antitripszin, -laktalbumin, -glukozidáz, stb.) választanak ki tejbe, illetve tojásfehérjébe. Hasonlóképpen hasznosak a transzgénikus technológiával állatokon folyó orvosi modellkísérletek, melyek a betegségek kialakulásának és gyógykezelésének tanulmányozására adnak gyakran egyedülálló lehetőséget. Ezek a módszerek várhatóan már a közeljövőben kiemelt jelentőségre tesznek majd szert a humán gyógyászatban. GM növények A transzgénikus növények segítségével fokozható a gyomirtó szerekkel vagy a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség, növelhető a stressztűrés, javítható a termés táplálkozási értéke. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, amióta elterjedtségük és jelentőségük folyamatosan növekszik. GM mikrobák (baktériumok, vírusok, gombák) Az élelmiszeriparban hosszú hagyománya van a mikróbák biotechnológiai felhasználásának (pl. sörés tejipar). Ezeknek a technológiáknak géntechnológiai úton történő fejlesztése a mai biotechnológia intenzív kutatási területe. GM baktériumok segítségével vált lehetővé gyógyászati hasznú emberi fehérjék olcsó és biztonságos tömegtermelése, pl. inzulin, véralvadási 2

4 A GM növények társadalmi megítélését és elfogadottságát nagymértékben befolyásolják a potenciális fogyasztók ide vonatkozó biológiai ismeretei, amit segíthet a megfelelő, tárgyilagos tájékoztatás. Az érintett tudományterületek fejlődése sokkal gyorsabb, mint a nagyközönség ismeretanyagának bővülése e téren. Egyre inkább nyílik a 'biotechnológiai olló', egyre jobban eltávolodik a tudomány és annak gyakorlati alkalmazása a társadalmi megítéléstől, illetve elfogadottságtól. Ezért rendkívül időszerű, hogy a GM haszonnövényekkel kapcsolatban széles körű tájékoztató kampány induljon, amelynek célja, hogy közérthető formában pótoljuk a hiányzó, de a fogyasztók által jogosan elvárt és igényelt ismereteket. A tájékoztatásnak tárgyilagosnak kell lennie, és ki kell terjednie a géntechnológiával kapcsolatban a fogyasztókban felmerülő kérdésekre, mint például a termesztés ökológiai és élelmiszer-biztonsági kockázata, illetve az elérhető gazdasági és fogyasztói előnyök. Lényegesnek tartjuk a nagyközönség ismereteinek bővítését a technológia jelenlegi korlátainak és jövőbeli lehetőségeinek vonatkozásában is. Ma Magyarországon az Európai Unióban elfogadott GM növényfajták termesztése megfelelő szabályok betartása mellett elvben lehetséges. A ténylegesen termeszthető egyetlen GM kukoricával szemben azonban Magyarország 2005-ben (több EU tagállamhoz hasonlóan) védzáradékot vezetett be, ami annak termesztését ideiglenesen megtiltja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a jelenleg ennek kapcsán a médiában folyó vita egyetlen GM kukorica vonal (MON810) hazai termeszthetőségével foglalkozik. A GM növények általános megítélése nem függhet ennek az egy hibridnek hazai viszonyok között esetleg kedvezőtlen tulajdonságaitól, illetve netán ésszerűtlen meghonosításától. Európai Uniós tagságunk révén a GM növényfajták széles skálája lesz hamarosan elérhető a magyar gazdák számára. Ezek mindegyike más-más genetikai módosítást hordoz, hasznuk vagy veszélyeik csak e- gyedileg értékelhető. A GM vita legtöbb résztvevője egyetért abban, hogy körültekintő, részletes és tárgyilagos kockázatelemzésre, környezetvédelmi és humán-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokra van szükség a GM haszonnövények nagyüzemi termesztése előtt. A jelenleg folyó ilyen vizsgálatok elégségességéről, amiben most az Európai Unió megfelelő szervezete (EFSA) az illetékes, távolról sincs egyetértés. Támogatjuk, hogy Magyarországon a GM haszonnövények hosszú távú környezeti és humán-egészségügyi hatásait kötelező protokoll alapján vizsgálják. Ehhez a kormányzatnak intézményi hátteret és szabályozást kell biztosítania. A vizsgálatok anyagi terheit, azok függetlenségének megőrzése mellett, a fajtatulajdonos cégeknek kell viselniük. A GM növények termesztésével kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy hazánkban a termesztés csak szigorúan ellenőrzött feltételek mellett legyen lehetséges. Ennek azonban nem szabad ellehetetlenítenie az engedélyezett GM fajták gazdaságos és ésszerű termeszthetőségét. A fenti elvek hazai alkalmazása mellett azokat az Európai Unió fórumain, a megfelelő bizottságok előtt, illetve az Európai Parlamentben is képviselni kell. A GM növények termesztése mellett vagy ellene számos érvet sorolnak fel a szakemberek. Vita tárgyát képezi, hogy az így nemesített, olcsón termeszthető, fokozott élvezeti értékű vagy egészségesebb (pl. magasabb vitamintartalmú) GM növényekből készült élelmiszer segít-e megoldani az emberiség globális élelmezési gondjait. Azzal a ténnyel mindenképpen számolni kell azonban, hogy az Agrár-biotechnológiai Alkalmazások Elterjesztésének Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint az egész világon 2008-ban több mint 125 millió hektáron (közel 11 millió hektáros növekedés egy év alatt) termesztettek GM növényeket. Az Európai Unióban több tucat ilyen fajtát már elfogadtak, több száz engedélyezése pedig folyamatban van. Az EU jelenleg hatályos törvényi szabályozása még középtávon sem teszi lehetővé GM növénymentességünk fenntartását. A világ kutatólaboratóriumaiban már a GM növények következő, fejlettebb nemzedékein dolgoznak. 25 országban a becslések szerint 13,3 millió gazda termeszt GM növényeket. A GM 3

5 növénytermesztési technológia tehát világszerte gyorsan terjed, fejlődik, és ez a tendencia minden bizonnyal a közeljövőben is folytatódni fog. Ha azt szeretnénk, hogy a hazai kutató- és nemesítő intézetek egy-két évtized múlva majd ne csak kívülállóként nézzék, hogyan halad (el mellettük) tudományterületük fejlődése, akkor most kell fokozott erőfeszítéseket tennünk az ilyen irányú kutatások támogatására. Ezzel elérhetjük azt, hogy a hazai kutatók lépést tartsanak az új ismeretekkel, technológiákkal, így a hazai tudományos műhelyek versenyképessége megmaradjon napjaink egyik legkompetitívebb alkalmazott kutatási területén. egy GM növényfajta biztonságos termeszthetősége és fogyasztása a tudományos vizsgálatok eredményei a- lapján megkérdőjelezhetetlenné vált, akkor készen álljon annak elfogadására. A világban megfigyelhető tendenciák alapján a magyar közvéleményt is fel kell készíteni arra, hogy ha FŐSZERKESZTŐI AJÁNLÓ A géntechnológia alapjaiban változtatta meg a kutatás, az ismeretszerzés lehetőségeit az élettudományok egész területén. Ezzel összhangban a fejlesztés, az innováció keretei is lényegesen kibővültek, ugyanakkor az új termékek társadalmi fogadtatása ellentmondásos, országonként, földrészenként igen eltérő. Az ideológiai nézetkülönbségek tüzelte viták közepette az akadémiák állásfoglalásai segíthetnek a tisztánlátásban és a tudományos érvek megismerésében. A Német Tudományos Akadémiák Uniója (Leopoldina, Halle), a Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, USA) és az angol Royal Society egyaránt indokoltnak tartotta a génmódosítással előállított élő szervezetek szerepét, helyét mérlegelni a fenntartható fejlődés, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem és a gazdasági versenyképesség követelményeire tekintettel. Minthogy a genetikailag módosított (GM) szervezetek hasznosítása elsődlegesen a mezőgazdasági technológiákat, az élelmiszer-, takarmánytermelést, valamint a zöldenergia előállítását érinti, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya csatlakozott a véleményt megfogalmazó tudóstestületek sorához. Az Osztály Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága vállalta egy géntechnológiai állásfoglalási javaslat elkészítését. Cseh Sándor és Papp István koordinációjával készült el a szövegtervezet, amit a Bizottság tagjai egy ellenszavazat mellett támogattak. A fentiekben teljes terjedelmében közölt állásfoglalásról az Agrártudományok Osztálya újabb vita után szavazott. Az Osztály 30 tagja támogatta a leírtakat, 4 fő adott le ellenszavazatot, és 2 fő tartózkodott. Így jelenleg rendelkezésre áll egy olyan kritikusan megvitatott szakmai anyag, amely megbízható alapot nyújt a gazdák, a fogyasztók, valamint a döntéshozók és a média képviselői számára a géntechnológia valós értékeinek és a felmerülő kockázatok súlyának megítéléséhez. Dudits Dénes 4

6 EuropaBio - The European Association for Bioindustries A GM Elõnyei - Tények GM növények: itt az ideje, hogy gazdák és fogyasztók egyaránt élvezzék a hasznot A genetikailag módosított (GM) növények hatalmas lehetőségeket kínálnak a legfontosabb közérdekű európai politikai célok eléréséhez. Bár a GM technológia nem a bölcsek köve, amelynek segítségével minden probléma megoldható, előnyei semmi esetre sem korlátozódnak a mezőgazdaságra. A GM növények segítséget jelenthetnek az előttünk álló társadalmi kihívások, pl. a fenntarthatósággal, a CO2-kibocsátással és az energiafelhasználás hatékonyságával kapcsolatos problémák kezelésében. A GM technológiák fontos szerepet játszhatnak Európa stratégiájában, amellyel az EU 2020-ra újra erős és hatékony gépezetté akarja tenni a gazdaságot, és amely új lendületet ad az innovációnak, a foglalkoztatásnak és a termelékenységnek. Ahhoz, hogy a GM növények kínálta lehetőségek hasznából részesülhessenek, az európaiaknak hozzá kell jutniuk ezekhez a növényekhez. Ha a GM növények és a belőlük készült termékek bekerülnek a rendelkezésre álló választási lehetőségek közé, akkor a gazdáknak és a fogyasztóknak egyaránt hasznára válik a választás szabadsága. Európának bíznia kell abban, hogy mindenfajta technológiában helye van az elsők között. A közel hétmilliárdos globális népesség élelmezése, lakhatása és felruházása teljességgel egy sor különféle technológia alkalmazásától függ. Ahogy létszámunk nő, úgy állandóan változnak a szükségleteink is, és ez elkerülhetetlenül hatással van a globális környezetre. Az idő sürget. Az európai gazdák egyre nehezebb körülmények közé kerülnek a globális gazdasági versenyben, és a most következő években még nehezebb lesz a soruk, hacsak a politika meg nem változik, hogy jobban tükrözze a modern valóságot. Már most öt komoly kihívás fenyegeti a gazdálkodók megélhetését: TNyereséges gazdálkodást folytatni, miközben emelkednek a termelési költségek; Több élelmet termelni - fenntarthatóbb és Tkörnyezetbarátabb módon - ugyanakkora vagy kisebb földterületen, kevesebb természeti forrás felhasználá-sával; TA mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentése révén enyhíteni az éghajlatváltozást; TAlkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, azaz a terméketlenebb talajhoz, a növényeket pusztító új kártevőkhöz és betegségekhez és a csökkenő vízkészlethez; TGlobális szinten versenyképesnek maradni, miközben a világon sok más gazdának rendelkezésére álló modern eszközöktől meg vannak fosztva. Növekvő iparág A GM technológia már most segít a gazdáknak abban, hogy megfeleljenek ezeknek az igényeknek. Ezért döntött úgy több mint 14 millió gazdálkodó szerte a világon, hogy GM növényeket termeszt 134 millió hektár szántóföldön (ami egyenlő Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság összesített területével), ezzel az egyik leggyorsabban elterjedő mezőgazdasági újítássá téve a GM technológiát. Még Európában is, ahol a GM növények termesztése egyelőre korlátozott, az utóbbi évtizedben felgyorsult az új technológia 5

7 terjedése, ahogy a gazdák tapasztalatból megismerték a GM növények hasznát, például a rovarkártevők hatékony féken tartását, az alacsonyabb költségeket és a rovarrezisztens kukorica kisebb mikotoxin-szennyezettségét (a mikotoxinok a gombák termelte, természetes rákkeltő anyagok). Miért szeretik a gazdák - és miért szerethetné Ön is - a GM növényeket? Bár az európai politikusok késleltetik az új technológia ígéreteinek valóra válását, maguk a gazdák egyre inkább felismerik a GM növények kínálta lehetőségeket: Egyszerre segítik a gazdákat és a környezetvédelmet TA hozam azonos nagyságú földterületen 6-30%-kal növelhető, és ezzel elkerülhető olyan új területek feltörése, amelyek most a biológiai sokféleség megőrzését és a természetvédelmet szolgálják. TA csökkentett talajművelés lehetővé teszi az üzemanyag-felhasználás és a CO -kibocsátás csök- 2 kentését ban ez 15,6 milliárd kilogrammal csökkentette a világ CO -kibocsátását, ami azzal egyen- 2 értékű, mintha a világon egy éven át 6,9 millióval kevesebb autó közlekedett volna. TA víz - élet: a GM növények úgy hoznak több termést, hogy közben fenntarthatóbb módon hasznosítják a vizet. A GM technológia a vízveszteség csökkentésével és a szárazságtűrés növelésével képessé teszi a növényeket a vízhiány elviselésére. TA nyersanyagok termelési költségeinek csökkentése révén javítható lenne a bioüzemanyag-termelés gazdaságossága. TA GM növények védeni tudják a talajt az erózió és a tömörödés ellen, sőt a talajnedvesség megőrzéséhez is hozzájárulnak, mivel termesztésükhöz kevesebb szántásra van szükség. Száraz termőhelyeken e- zen múlhat, hogy marad-e mit learatni vagy az egész termés elpusztul. TA rovarrezisztens növények bevezetésével csökken a rovarkár mértéke és sokkal kevesebb permetezésre van szükség. Egészségesek és biztonságosak TA GM kukoricában kevesebb a mikotoxin. TA GM növényekből, közöttük a módosított olajtartalmú és -összetételű fajtákból biztonságos, egészséges és több tápanyagot tartalmazó élelmiszer és takarmány gyártható. TAz ún. biofortifikált GM növényekből készült élelmiszerekben több mikrotápelem található, ezért megoldást jelentenek a hiánybetegségekre. Ilyen GM fajta az aranyrizs, amely emelt mennyiségű béta-karotint tartalmaz, és ezért felhasználható az A-vitaminhiány megszüntetésére a fejlődő országokban. TAz élelmiszerek olajtartalma a GM technológiával egészségesebbé tehető, például a telített zsírsavtartalom csökkenthető, vagy a jótékony hatású omega- 3 zsírsavak mennyisége növelhető. Hozzájárulnak a népesség élelmezéséhez a fejlődő országokban TA GM növények hozzá tudnak járulni a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez, azaz a szegénység felszámolásához azáltal, hogy emelt jövedelemhez juttatják a fejlődő országok tőkeszegény kisgazdálkodóit, akik GM fajtákkal több élelmiszert tudnak termelni kisebb földterületen. Emellett a szárazságtűrő GM növények az éghajlatváltozás hatásait is enyhítik a száraz vidékeken. TMivel a technológia a vetőmagban jelenik meg, az új technológiából a távol élő gazdálkodók is részesülhetnek anélkül, hogy költséges, bonyolult, még több energiát fogyasztó gépeket kellene vásárolniuk. TA tények pedig önmagukért beszélnek az évről évre GM növények termesztését választó 14 millió gazdálkodó több mint 90%-a valamelyik fejlődő országban élő, tőkeszegény gazdálkodó. Hasonlóan figyelemreméltó az is, hogy a GM növények globális termőterületének közel a fele a fejlődő országokban található. 6

8 Hozzájárulnak Európa gazdasági fellendüléséhez TA GM növények hozzájárulnak a fenntartható európai gazdasághoz. Globális szinten a gazdák 34 milliárd euró többletjövedelemhez jutottak a mezőgazdasági biotechnológia bevezetése óta, a- melynek 44%-a a jelentős hozamnövekedésnek, 56%-a pedig a termelési költségek csökkenésének köszönhető. TSok előrejelző tanulmány kimutatta, hogy Európa is jelentős gazdasági hasznot húzna az új technológia bevezetéséből. Növekvő tudatosság Gyakran elhangzik, hogy az európai fogyasztók nem akarnak GM élelmiszert venni. A legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az Európai Unió területén élő fogyasztók egyre kedvezőbb véleménnyel vannak a GM élelmiszerekről. Sőt mi több, amikor ezek - a törvénynek megfelelően felcímkézve - megjelennek az üzletekben, a fogyasztók valóban megvásárolják őket. Minél több ember tud a GM technológia előnyeiről, annál jobban elfogadják. Az európai gazdák tudnak erről, és nemcsak a takarmánynak való GM alapanyagok importját támogatják, hanem a GM növények termesztését is, ahol csak lehet. Itt az aratás ideje Az európai gazdák előtt álló problémák valósak, és a kilátások egyre bizonytalanabbak. Nyilvánvaló, hogy a GM növénytermesztésben megvan a lehetőség a problémák enyhítésére, és sok előnnyel is jár. A gazdák már tudják ezt, és az európai nagyközönség is egyre inkább tudatában van. Ideje, hogy Európa cselekedjen, és több választási lehetőséget kínáljon polgárainak abban, mit termesszenek és mit fogyasszanak. A tények világosak: TEgy 2005-ben végzett Eurobarometer közvélemény-kutatás szerint az európaiak kb. 26%-a pozitívan viszonyul a GM élelmiszerekhez, ami 2002-höz képest 21%-os emelkedés. TAz európaiak közel fele (49%) azt állítja, hogy hajlandó lenne GM élelmiszert vásárolni, ha a termesztésük a hagyományos növényekénél környezetbarátabb módszerekkel történne. T2005-ben a megkérdezettek 92%-a nem sorolta fel a GM témakört az élelmiszerekkel kapcsolatos problémák között. TEgyre több európai fogyasztó véli úgy, hogy a Tgéntechnológiának az elkövetkező 20 évben pozitív hatása lesz az életére ben 10%, 2005-ben vi-szont már 30% gondolta így. TAz Egyesült Királyságban az Élelmiszerelosztási Intézet készítette felmérés szerint a brit fogyasztók 52%-a azt tartja, hogy a GM technológia az egyik lehetséges eszköz a globális élelmiszerhiány orvoslására, és csak 13%-uk nem ért ezzel egyet. Hasonlóképp a válaszadók jelentős része (47%) szerint a GM növények segítenek a gazdáknak az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények és a növényi betegségek elleni küzdelemben, és csak 13% nem értett egyet ezzel. Miért ne kapják meg ezek a fogyasztók a választás lehetőségét? Hivatkozások Brookes, G. & Barfoot, P. (2010) GM crops: global socio-economic and environmental impacts Available online on: Brookes, G., & Barfoot, P. (2010) Global impact of biotech crops: Environmental effects, AgBioForum, 13(1), htm Eurobarometer survey (2005) Europeans and Biotechnology in 2005: Patterns and Trends 64_3_final_report-may 2006_en.pdf Institue of Grocery Distribution (2008) Genetically Modified Foods - Consumer Research. 4&cid=548 James, C. (2010) Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: ecutivesummary/default.asp Benefits Database of CropLife International nology További információ: EuropaBio Avenue de l' Armée, 6 - B-1040 Brussels Tel.: ; Fax: greentech@europabio.org; 7

9 reason január Egy Greenpeace támogatta tudós rágalmazási pert nyert Franciaországban Ronald Bailey Gilles Eric Seralini, a Greenpeace anyagi támogatását élvező, biotechnológia-ellenes kutató nemrég rágalmazási pert nyert Marc Fellous biotechnológia-párti kutató ellen egy francia bíróságon. Röviden összefoglalva, a vita tárgya Seralini egyik tanulmánya, melyet a Greenpeace finanszírozott, és amelyben a kutató azt állította: kimutatta, hogy a Monsanto egyik, biotechnológiai módszerekkel feljavított kukoricafajtája patkányokban máj- és vesekárosodást okoz. Ez az állítás nagy nyilvánosságot kapott, és Fellous, a Francia Növénybiotechnológiai Társaság elnöke nyílt levélben azzal vágott vissza, hogy, tekintve a kísérletsorozatot finanszírozó mecénás kilétét, Seralini kutatói függetlensége erősen kétséges. Fellous azt is állította, hogy Seralini gyenge kutató, fizetett rémhírterjesztő és harcos aktivista. francia bíróság nemrég szimbolikus, 1 eurós összeget ítélt meg Seralininek, és 1000 euró összegű bírságot szabott ki. Ez lenne most az új irányzat? Környezetvédelmi aktivisták tudósokat cibálnak a bíróságra, hogy ott döntsék el a tudományos vitákat? Ennek az irányzatnak a létezését támasztja alá a szkeptikus környezetvédő, Bjorn Lomborg elleni aljas per, amelyben a tudóst támadó aktivistáknak sikerült elérniük, hogy egy illetéktelen dán tudományos bizottság Lomborg munkáját tisztességtelennek nyilvánítsa. Ezt az ítéletet később érvénytelenítették és a Tudományügyi Minisztérium rendreutasította az ítéletet hozó bizottságot. És itt van még az ennél újabb keletű, Ernesto Bustamante elleni büntető bírósági per Peruban. Szerencsére Bustamante egy biotechnológia-ellenes kutató rágalmazásáért elmarasztaló ítéletét épp most érvénytelenítették. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tudományos bizottsága - már amennyit ez ér - felülvizsgálta Seralini munkáját, és statisztikai számításait hibásnak találta. Mivel semmi sem utal arra, hogy a vizsgált paraméterekben megfigyelt eltérések káros hatásokat jeleznek, a GMO-bizottság szerint Seralini és mtsai. (2007) közleménye nem tartalmaz új, toxikológiai szempontból lényeges adatokat. A GMO-bizottság ezért nem lát okot arra, hogy megváltoztassa korábbi véleményét, mely szerint a tervezett felhasználás keretei között a MON 863 kukoricának nem lenne káros hatása sem az emberek vagy az állatok egészségére, sem a környezetre. Seralini azonban beperelte Felloust azért a becsületsértő feltételezésért, hogy a támogatás forrásának köze lehet az ő tudományos hitelességéhez. A *** 8

10 Helsingin Sanomat január delegation asks Parliament to ease regulations on growing genetically modified plants/ Egy magas szintű küldöttség azzal a kéréssel fordult a finn parlamenthez, hogy enyhítse a genetikailag módosított növények termesztésére vonatkozó szabályozást Több mint 300, doktori minősítéssel rendelkező tudós nyomatékosan arra kérte a finn parlamenti képviselőket, hogy döntéseiket ne mendemondákra, hanem tudományos tényekre alapozzák Finnországban egy különlegesen nagy és tekintélyes tudóscsoport kedden petíciót nyújtott be a parlamentnek. A petícióban azt kérik, hogy a parlamenti képviselők a genetikai módosításra vonatkozó törvényhozás során döntéseiket tudományos tényekre alapozzák, ne pedig mendemondákra és rémhírekre. Az összegyűlt professzorok szerint a jelenleg előkészületben lévő törvények célja a tudományos szabadság cenzúrázása. A petíciót 557 ember írta alá, akik közül 312 doktori minősítéssel rendelkezik, és akik közül 210 legalább docensi beosztásban dolgozott a kutatási hierarchiában. Az aláírók között van 140 professzor, 3 kutatási igazgató, 7 egyetemi dékán, 9 kutatóintézeti igazgató, 12 egyetemi rektor, 2 egyetemi titkár, valamint a Finn Tudományos Akadémia egy tagja. A petíciót egy Finnország legjobb növénynemesítő szakembereiből álló, tíz tagú küldöttség nyújtotta át a Mezőgazdasági és Erdészeti Bizottság, valamint a Környezetvédelmi Bizottság tagjaiból álló képviselőcsoportnak. Az aláírók szerint Finnország és az Európai Unió túl messzire ment, amikor a genetikailag módosított növények fejlesztését tudományos megalapozás nélkül korlátozta. A tudósokat gyakorlati szempontból főképp az a függőben lévő kormányzati törvényjavaslat aggasztja, amely a genetikailag módosított keményítőburgonya finnországi termesztésének feltételeivel foglalkozik. A petíciót benyújtók szerint a szakértők teljesen egyetértenek például abban, hogy a genetikailag módosított burgonya és más fajták között előírni tervezett méteres biztonsági sáv szükségtelen. A petíció benyújtásával kapcsolatban adott interjúban a jelenlévő tíz kutató egyhangúlag úgy vélte, hogy a biz- tonsági sávot három méterben lehetne megszabni, mint ahogy Svédországban történt. Jussi Tuomisto kutató, az MTT Agrifood Research Finland munkatársa szerint még a 18 méteres biztonsági zónák is tíz százalékkal csökkentenék a finn burgonyaföldek művelhető földterületét. Az aláírók legfontosabb közös aggálya azonban az volt, hogy hamis információk miatt a parlamenti képviselők a végén esetleg teljesen betiltják a növények genetikai módosítását Finnországban. A professzorok szerint a növénynemesítéssel foglalkozó kutatók nagy többsége tisztában van a genetikai módosítás hasznával, a nagyközönség szemében azonban néhány turkui docensnek a technológia káros hatásait részletező érvelése túlságosan nagy hangsúlyt kapott. Az utóbbiak azt állították, hogy a vegyszeres gyomirtás sokkal nehezebbé válik, ha a genetikailag módosított fajták gyomirtószer-toleranciája átterjed a gyomokra. A professzorok szerint az ettől való félelem erősen el van túlozva. A küldöttség rámutatott, hogy ma már a világ megművelhető földterületének egytizedén (ami Finnország területének ötszöröse) genetikailag módosított növényeket termesztenek, ám a vegyszerekkel szembeni ellenálló képesség egyik növényfajról a másikra való átterjedését még sehol sem figyelték meg. Teemu Teeri, a Helsinki Egyetem növényés erdőnemesítő professzora rámutatott, hogy a petíció nem szól semmi mellett vagy ellen, egyszerűen annak a kérése, hogy a döntéshozatal során csak tudományos érveket vegyenek figyelembe. Teeri szerint a nagyközönség körében elterjedt leggyakoribb félreértés az, hogy a genetikai módosítási technikák valamilyen módon veszélyesebbek, mint a növénynemesítésben alkalmazott hagyományos módszerek. A mai genetikai alapú növénynemesítés ezerszer átláthatóbb, mint a régimódi növénynemesítési módszerek - tette hozzá Jussi Tammisola docens. 9

11 Checkbiotech január Az EU kész a biotechnológia problémáiról tárgyalni az Egyesült Államokkal Ian Elliott Az Európai Unió pénteken úgy nyilatkozott, hogy továbbra is készen áll az Egyesült Államokkal tárgyalásokon rendezni a biotechnológiai módszerekkel készült (GM) termékek ügyét. maradva. Amerikai tisztviselők decemberben nehezményezték, hogy az európai jóváhagyási rendszernek ez a késedelme valójában súlyos kereskedelmi korlátozás. Az EU-nak már sikerült tárgyalásos megegyezés útján rendezni Kanada és Argentína panaszát a Világkereskedelmi Szervezetnél (World Trade Organisation, WTO). A WTO e két kormány, valamint az Egyesült Államok javára döntött, elítélve az EU-nak az új GM növények jóváhagyására szolgáló rendszerét. Az Egyesült Államokkal folyó perben (WT/DS291) még nem született megegyezés. Az Argentínával és Kanadával elért, kölcsönös megegyezésen alapuló rendezést követően az Európai Unió továbbra is kész folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, a vita és a hozzá kapcsolódó kérdések rendezése érdekében - jelentette az EU január 14-én a WTO Vitarendezési Tanácsának (Dispute Settling Body, DSB). A témát a DSB várhatóan január 25-i találkozóján tűzi napirendre. Amikor a múlt hónapban az EU jelentést tett a vita állásáról a WTO-nak, az Egyesült Államok úgy nyilatkozott, hogy egyre jobban aggasztja az EU-ban működő, GM termékek szabályozására szolgáló rendszer. *** Idén augusztus óta az EU egyetlen egyet sem hagyott jóvá az elbírálás alatt álló több tucat GM kérelem közül mondták egyesült államokbeli tisztviselők a WTO-nak. A jóváhagyásoknak ez a teljes hiánya jogtalannak tűnik, tekintve, hogy számos, elbírálás alatt álló kérelem pozitív véleményt kapott az EU élelmiszer-biztonsági tudományos hatóságától; egyszerűen hagyni kellene, hogy ezek végigmenjenek az EUeljárás hátralévő lépésein. E kérelmek közül jónéhány már az EU saját ütemezése szerint is jócskán el van Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 10

12 Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Green Biotechnology Europe (GBE)