M e n y h á r t Szabolcs

Átírás

1 M e n y h á r t Szabolcs Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

2 A kiadvány megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta. Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

3 M e n y h á r t Szabolcs Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében A kötet megjelenését a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara támogatta Patocinium Kiadó Budapest, 2013 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

4 S o l i Deo Gloria Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

5 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

6 Tartalomjegyzék oldalszám Ábrajegyzék...12 Táblázatok jegyzéke...13 Rövidítések jegyzéke...14 Bevezető gondolatok...17 I. Fejezet A nyugdíjrendszerek elméleti alapjai A nyugdíjrendszerek tana és a nyugdíjrendszerek jogi szabályozása A szociális ellátórendszerek és a nyugdíjrendszerek kialakulása és történeti modelljei A szociális ellátórendszer kialakulása A szociális ellátórendszer fogalma és típusai A szociális ellátórendszerek főbb történeti modelljei A német megoldás: a Bismarcki-modell, mint biztosítási típusú ellátórendszer A segélyezési rendszer primátusa: Új-Zéland A brit kísérlet: a Beveridge terv A svéd jóléti modell A nyugdíjrendszerek kialakulása A nyugdíjrendszer intézményeinek történeti gyökerei A modern nyugdíjrendszerek kialakulása A nyugdíjrendszerek vélt/valós válsága és a reformkoncepciók A nyugdíjrendszerek nyugat-európai struktúrája A nyugdíjrendszerek elméleti alapjai és a működésüket meghatározó belső tényezők A nyugdíjrendszer funkciója A nyugdíjrenszer fogalma Az egyéni életpályáról általában Jövedelemátcsoportosítás az egyéni életpályán és a nyugdíjrendszer fogalma A nyugdíjrendszerek csoportosítása A nyugdíjrendszerek finanszírozása A nyugdíjrendszerek fedezetének megteremtése A rendszeres hozzájáruláson alapuló finanszírozásról általában A várományfedezeti rendszer A tőkefedezeti rendszer A felosztó-kirovó rendszer Az egyéni tőkeszámlás rendszer A nyugdíjrendszerek szolgáltatásai Életjáradék és egyéb kifizetések A hozzájárulás és a szolgáltatás viszonya: redisztribúció és újraelosztás A járadék jogi jellege...70 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:30

7 A járadék meghatározása A járadék-meghatározás lehetséges módozatai A DB nyugdíjrendszer A DC nyugdíjrendszer DB vagy DC, avagy az egyes módozatok összehasonlítása A nyugdíjrendszerek működését befolyásoló külső tényezők A nyugdíjrendszerek működését befolyásoló külső tényezők és csoportosításuk A népességnövekedést meghatározó tényezők A népszaporulat hatása a nyugdíjrendszerekre A várható élettartam hatása a nyugdíjrendszerekre A migráció hatása a nyugdíjrendszerekre A népesség szerkezetét meghatározó tényezők A korfa és a nyugdíjrendszer Az eltartottsági ráta és a nyugdíjrendszer A nemzetközi szabályozás hatása a nyugdíjrendszerre A nyugdíjrendszer működésére kiható külső szabályozás (nemzetközi jogi dokumentumok) csoportosítása A minimumstandardok és hatásuk a nyugdíjrendszer működésére A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Az Európai Szociális Karta A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei A minimumstandardok értékelése A bilaterális egyezmények és hatásuk a nyugdíjrendszer működésére A bilaterális egyezmények általános jellemzői, a Magyar Köztársaság által kötött bilaterális egyezmények csoportosítása A területi és a pro rata temporis elven működő bilaterális egyezmények A bilaterális egyezmények működésének értékelése A szociális biztonsági rendszerek közösségi koordinációja és hatása a nyugdíjrendszer működésére A közösségi koordinációs szabályok általános jellemzői, kialakulásuk és jogfejlődésük A koordinációs rendelek alapvető szabályai A koordinációs rendelet sepciális nyugdíjszabályai II. Fejezet A hazai nyugdíjrendszer kialakulása és fejlődése, különös tekintettel az öregségi nyugdíj szabályozására A nyugdíjbiztosítás gyökerei a magyar jogtörténetben és fejlődése 1867-ig A nyugdíjbiztosítás a dualizmus korában A dualizmus nyugdíjrendszerének általános jellemzői Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

8 2.2. A tanárok és tanítók nyugdíja A katonaság nyugdíjrendszere Az állami tisztviselők nyugdíjazása Az ügyvédség nyugdíjrendszere A két világháború közötti időszak A bányanyugbér reformja Az évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére kötelező biztosításról A biztosítottak köre A nyugdíjrendszer fedezete, finanszírozása A sajátjogú nyugellátás fajtái és feltételei A sajátjogú nyugellátás mértéke Az évi XL. törvéncikk. értékelése Mezőgazdasági munkások biztosítása A gazdatisztek nyugdíjbiztosítása A mezőgazdasági munkások nyugdíjbiztosítása A mezőgazdasági munkások nyugdíjbiztosításának értékelése A nyugdíjrendszer fejlődése között A konszolidáció időszaka 1945 és 1950 között Egységes munkás és alkalmazotti nyugdíjbiztosítás az évi II. törvény megszületéséig Az első egységes nyugdíjrendszer A második egységes nyugdíjrendszer A harmadik egységes nyugdíjrendszer A harmadik nyugdíjrendszer hatályának kiterjesztése Mezőgazdasági nyugdíjrendszer a kodifikációig A mezőgazdasági nyugdíjbiztosítás a háború után A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer A társadalombiztosítás kodifikációja: Az évi II. törvény Az évi II. törvény előkészítése és általános jellemzése Öregségi nyugdíjak az évi II. törvény rendelkezései szerint Az évi II. törvény értékelése Az öregségi nyugdíjrendszer főbb változásai a rendszerváltásáig A nyugdíjrendszer legfőbb változásai a rendszerváltozást követően A legfőbb változások az anyagi nyugdíjszabályokban Változások a nyugdíjrendszer szerkezetében és igazgatásában III. Fejezet Az 1997-es nyugdíjreform Magyarországon A magyar nyugdíjrendszer reformját indukáló tényezők A reformot indukáló tényezők és csoportosításuk A magyar nyugdíjrendszerre ható nemzetközi folyamatok nyugdíjreformot indukáló hazai sajátosságok Út az 1997-es nyugdíjreformig Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

9 2.1. A 60/1991. (X. 29.) Országgyűlési határozat A nyugdíjrendszer önkormányzati igazgatása A nyugdíjrendszer önkéntes pillérének kodifikálása A nyugdíkorhatár emelése Nyugdíjreform Magyarországon A reformkoncepciókról általában A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat reformterve A reformterv kidolgozása A reformterv során felvázolt nyugdíjrendszer szerkezete A reformterv előnyei A reformterv hátrányai A Pénzügyminisztérium-(Népjóléti Minisztérium) koncepciója A koncepció kidolgozása A koncepció során felvázolt nyugdíjrendszer szerkezete A koncepció előnyei A koncepció hátrányai Nyugdíjrendszer a reform után Az 1997-es reformjogalkotás, avagy a PM koncepció törvénybe iktatása A kötelező nyugdíjrendszer reformját megvalósító törvénycsomag A társadalombiztosítás általános részének kodifikálása A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, avagy az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer reformja A kötelező magánnyugdíjrendszer megteremtése Az időskorúak járadéka, mint a nyugdíjrendszer 0. pillére? A nyugdíjrendszert érintő legfontosabb jogszabályváltozások napjainkig A legfontosabb anyagi jogi szabályok változásai Szervezeti átalakítás és a járulékintegráció A változások értékelése A nyugdíjrendszert érintő további szabályozás A nyugdíj-előtakarékossági számla A foglalkoztatói nyugdíj Az állami nyugdíjkép a 2010-es változások előtt A 2010-es változások előtti magyar nyugdíjrendszer szerkezetének és felépítésének elméleti értékelése A nyugdíjrendszer szerkezete A klasszifikálás szempontjai Az állami nyugdíjkép egyes intézményeinek jellemzése A kötelező nyugdíjrendszer intézményei Az öngondoskodás intézményei Az állami segélyrendszer és az időskorúak járadéka A magyar nyugdíjrendszer, illetve az időskori létbiztonság rendszerének felépítése..214 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

10 A magánnyugdíjrendszer és a 2008-as pénzügyi válság Nyugdíjpénztárak szerepének megváltozása IV. Fejezet Nyugdíjrendszerek Európában: külföldi tapasztalatok a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága tekintetében A nemzetközi tapasztalatok szükségessége és felhasználhatósága a hazai gyakorlatban A német kötelező nyugdíjrendszer A német nyugdíjrendszer általános jellemzése Kötelező nyugdíjrendszer Németországban A német nyugdíjbiztosítás alanyi köre A német nyugdíjbiztosítás fedezeti rendszere A német nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai és feltételei A német öregségi nyugdíjak mértéke és kiszámítása Nyugdíjreformok Németországban A német kötelező nyugdíjrendszert érintő reformintézkedések A német nyugdíjrendszer intézményi reformja? A holland kötelező nyugdíjrendszer A holland nyugdíjrendszer általános jellemzésev A holland kötelező nyugdíjrendszer alapvető szabályai A biztosítotti kör A fedezeti rendszer A holland nyugdíjrendszer szolgáltatásai A holland üzemi-foglalkozási biztosítás, mint a nyugdíjrendszer quasi-kötelező II. pillére A holland nyugdíjrendszer reformja A svéd kötelező nyugdíjrendszer A reform előtti svéd nyugdíjrendszer általános jellemzése Reformfolyamat Svédországban A svéd nyugdíjrendszer a reform után Az új nyugdíjrendszer általános jellemzése A garantált nyugdíj intézménye Az egyéni számlás kötelező nyugdíjbiztosítás A prémium nyugdíjak rendszere A svéd nyugdíjrendszer quasi-kötelező pillére: az üzemi-foglalkozási nyugdíjak Nyugdíjreformok Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel a lengyel nyugdíjreform tapasztalataira Nyugdíjrendszerek Közép- és Kelet-Európában, valamint a nyugdíjreformokat indukáló tényezők A reformok áttekintése az egyes közép- kelet-európai államokban A lengyel nyugdíjrendszer és a reformfolyamat Lengyelország nyugdíjrendszere Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

11 A lengyel nyugdíjreform értékelése V. Fejezet Merre tovább magyar nyugdíjrendszer? Indokolt változtatások a magyar nyugdíjrendszer szabályozásában Elvárások a nyugdíjrendszerrel szemben Az időskori létbiztonság megteremtése A nyugdíjrendszer igazságosságának megvalósítása Egy rugalmas nyugdíjrendszer létrehozása A kiszámítható nyugdíjrendszer garantálása Az új magyar kötelező nyugdíjrendszer: komplexitás, átláthatóság, igazságosság Módosítás vagy új nyugdíjrendszer Az új rendszer jogi környezetének megteremtése A nyugdíjrendszer függetlenségének megteremtése A nyugdíjrendszer demográfiai alapjainak megteremtése Az új magyar nyugdíjrendszer felépítése A nyugdíjrendszer I. pillére: az alapnyugdíj A nyugdíjrendszer II. pillére: az NDC rendszer Miért éppen NDC rendszer? A magyar NDC rendszer Irodalomjegyzék Felhasznált jogszabályok jegyzéke Szakmai önéletrajz Menyhárt Szabolcs Ábrajegyzék 1. ábra: A tipikus emberi életút jövedelmi, fogyasztási és megtakarítási sémája 2. ábra: Az egyéni életpálya cash-flow-ja 3. ábra: A fedezetteremtés típusai 4. ábra: A generáción belüli és a generációk között jövedelemátcsoportosítás kapcsolata 5. ábra: Népszaporulat az Európai Unió 25 tagállamában 6. ábra: A várható élettartam növekedése az EU és a FÁK országaiban 7. ábra: A társadalom korfája néhány kiválasztott országban között 8. ábra: Az időskori függőségi ráta néhány kiválasztott EU-s tagállamban, illetve az EU tagállamának átlagában 9. ábra: Az időskori függőségi ráta tendenciája néhány kiválasztott EU-s tagállamban, illetve az EU tagállamának átlagában ábra: A teljes termékenységi arányszám alakulása, ábra: A születéskor várható átlagos élettartam alakulása, ábra: A népesség száma a forgatókönyvek szerint, Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

12 13. ábra A rendszer-függőségi ráta alakulása (optimista és pesszimista esetben) 14. ábra: A foglalkoztatottak száma 15. ábra: Egy főre jutó nyugdíj 16. ábra: A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nyugdíjrendszer koncepciója 17. ábra: Az állami nyugdíjkép, a nyugdíjrendszer tágan vett értelemben 18. ábra: A nyugdíjrendszert is magában foglaló időskori létbiztonság rendszere Magyarországon a 2010-es változások előtt 19. ábra: A magánnyugdíjpénztárak veszteségei (2008. július) 20. ábra: A svéd nyugdíjrendszer szerkezete a reformot követően 21. ábra: Az új nyugdíjrendszer Lengyelországban 22. ábra: Az időskori létbiztonság rendszere és az új magyar nyugdíjrendszer felépítése Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nyugdíjfinanszírozási típusok jellemzői 2. táblázat: Az életjáradék és egyéb kifizetések kiemelt jellemzőinek összehasonlítása 3. táblázat: A jövedelemátcsoportosítás egyes típusai kiemelt jellemzőinek összehasonlítása 4. táblázat: A DB és DC nyugdíjrendszer kiemelt jellemzőinek összehasonlítása 5. táblázat: Népszaporulat az Európai Unió legújabb tagállamaiban és az EU 27 átlaga 6. táblázat: A népszaporulat tendenciája az Európai Unió 15 régi tagállamában között 7. táblázat: Várható élettartam az Európai Unió tagállamaiban és Norvégiában a XXI. század elején 8. táblázat: A várható élettartam növekedése az EU-ban és néhány kiemelt európai országban között 9. táblázat: A nettó migráció tendenciája az Európai Unió 15 régi tagállamában között 10. táblázat: A népességi forgatókönyvek főbb eredményei, táblázat: Korstruktúra és demográfiai függőség 12. táblázat Fontos makroökonómiai mutatók 13. táblázat A nyugdíjalapok által kezelt vagyon megoszlása 2004-ben (%) 14. táblázat: A német nyugdíjrendszer ellátásai és feltételeik 15. táblázat: A holland nyugdíjrendszer szolgáltatásainak mértéke 2006-ban 16. táblázat: Járulékfizetők az 1992 előtti szintek százalékos arányában egyes országokban 17. táblázat: Foglalkoztatási arány az egyes országokban az 1989-es szintek százalékos arányában (1989=100) 18. táblázat: A visegrádi országok nyugdíjgazdasága, táblázat: A pontozásos nyugdíjrendszer és az egyéni számlás nyugdíjrendszer összehasonlítása Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

13 Rövidítések jegyzéke ABH Áht. APEH Art. Bit. DB DC eft EGT Fnyt. ILO ISSA Jat. Ktv. MNB Mpt. MRP NAV NDC NM Nyesz. tv. OGY ONYF Öpt. PM PP PSZÁF Ptk. régi Gt. Szja Szja. tv. Az Alkotmánybíróság Határozata évi XXXVIII. törvény az államháztartásról Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal évi XCII. törvény az adózás rendjéről évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről Defined Benefit, Szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer Defined Contribution, Befizetéssel meghatározott nyugdíjrendszer ezer forint Európai Gazdasági Térség évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és ntézményeiről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet International Social Security Association évi XI. törvény a jogalkotásról évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról Magyar Nemzeti Bank évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról Munkavállalói Résztulajdonosi Program Nemzeti Adó- és Vámhivatal Notional Defined Contribution Népjóléti Minisztérium évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról Országgyűlés Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évi XCVI. törvény az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról Pénzügyminisztérium Private Pension (Svédországban) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról személyi jövedelemadó évi XCVII. törvény a személyi jövedelemadóról Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

14 SzMSz Szervezeti és Működési Szabályzat Tb. tv évi II. törvény a társadalombiztosításról Tb. társadalombiztosítás Tbj évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról Tft évi LV. törvény a termőföldről TGYS Terhességi gyermekágyi segély Tny. mód évi CVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Tny. mód.# évi CXIX. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról Tny. Vhr. 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet az évi LXXXI. törvény végrehajtásáról Tny évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Tv. törvény Tvr. törvényerejű rendelet új Gt évi IV. törvény a gazdasági társaságokról VPOP Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

15 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

16 Bevezető gondolatok A Magyar Köztársaság Országgyűlése az július napi ülésén elfogadta a magyar nyugdíjrendszer reformját jelentő törvénycsomagot. 2 Ennek következtében január l-jétől a magyar kötelező nyugdíjrendszer vegyes finanszírozású, egy felosztó-kirovó (társadalombiztosítási nyugdíj) és egy tőkefedezeti (magánnyugdíj) elemből állt 2010-ig. Ezt követően (ismét) szabaddá vált a pénztárválasztás, így a biztosított maga dönthet arról, hogy a biztosabb állami nyugdíjrendszer vagy a kockázatos magánnyugdíjrendszer tagja kíván lenni. A magánnyugdíj, bár az új nyugdíjrendszer egyik eleme, nem része a társadalombiztosítási rendszernek, de kapcsolódik ahhoz. Ezen túlmenően a magyar állami nyugdíjkép részét képezik a kötelező nyugdíjrendszer szolgáltatásait felülről kiegészítő öngondoskodási formák intézményei, valamint az időskorúak járadéka, amely a szociális segélyrendszer részeként a kötelező nyugdíjrendszer szolgáltatásait alulról egészíti ki vagy pótolja. A nyugdíjreform során a kormányzat a magyar nyugdíjrendszer, illetve a társadalombiztosítás történeti hagyományaival, a rendszerváltás Országgyűlésének konszenzuson alapuló rendszerelképzelésével, és a szakmai közvélemény által támogatott elképzeléssel ellentétben a Világbank által preferált chilei modell Argentínában is bevezetett, módosított változatát vitte át a parlamenten. A magyar nyugdíjrendszer rekodifikálása óta immáron több, mint tíz esztendő telt el, de az 1997-ben megteremtett új kötelező nyugdíjrendszer körül azóta sem csillapodtak a szakmai és politikai viharok. Az évek során a megreformált nyugdíjrendszer számos esetben változott, de a technikai jellegű változások mellett a rendszer lényegét érintő módosulások is voltak. A szakmai közvélemény vagy a média világa egyaránt elégedetlen a nyugdíjrendszer működésével, és ki-ki vérmérséklete szerint további nyugdíjreformot vagy új nyugdíjrendszert követel. Mindemellett maga a jogalkotó sem tudja, hogy milyen lesz a jövő nyugdíjrendszere, amiből az következik, hogy maga a jogalkotó sem tekinti a jelenlegi rendszert megfelelőnek. Ezt támasztja az is alá, hogy a kormányfő a nyugdíjszakma képviselőiből egy tanácskozást szervezett Nyugdíj Kerekasztal elnevezéssel, melynek alapvető feladatául szánta a következő nyugdíjrendszer alapjainak megteremtését. A fenti ellentmondások miatt alapvetően fontosnak tartjuk a téma kutatását, hiszen a feltárt eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mindenkit érintő rendszer működése jobbá váljék. A kutatásaink kezdetekor abból a feltevésből indultunk ki, hogy az 1997-ben megreformált magyar nyugdíjrendszer kötelező alrendszerei, figyelemmel az azóta eltelt idő tapasztalataira, nem tekinthetők alkalmasnak az időskori létbiztonság garantálására, illetve nem felelnek meg a nyugdíjrendszerrel szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek, így a rendszer új alapokra helyezése indokolt. Tizenöt év ugyan csekély idő a történelemben, de arra kétségtelenül elég, hogy az új nyugdíjrendszer működésének értékelését elvégezzük. A nyugdíjrendszer tudományos 1 Az Országgyűlés működése folyamán benyújtott irományok teljes szövege és főbb adatai, 35. ciklus, ; forrás szeptember Barta Judit: A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra, PhD értekezés, Miskolci Egyetem ÁJK, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Miskolc, 2000., 72. oldal. 17 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

17 vizsgálatára azért is igen nagy szükség mutatkozik napjainkban, mert a kormányzat elkezdte a nyugdíjrendszer átakítását. Történeti síkon is vizsgálni lehet már a magyar nyugdíjrendszer reformjához vezető szakmai folyamatot. Ez rávilágíthat arra, hogy a reformfolyamat során tételezettek mennyire váltak valóra, illetve mennyire igazolódtak be. Az elmúlt idő választ adhat arra is, hogy mennyire bizonyultak időtállónak a magyar nyugdíjrendszer reformját megvalósító jogszabályok. Az új nyugdíjrendszer vizsgálatát indokolja az is, hogy a világban végbemenő gazdasági változások, demográfiai folyamatok nem csak idehaza, hanem világ- és Európa-szerte rákényszerítik az államokat arra, hogy szociális ellátórendszereiket felülvizsgálják, és az új gazdasági környezethez igazítsák a nyújtott ellátásokat. Sokkal hangsúlyosabban jelentkezik ez a nyugdíjrendszerek kapcsán. Ugyancsak érdekes és fontos kérdéseket vet föl a 2008-bam elkezdődő pénzügyi válság és a magyar nyugdíjrendszer kapcsolata, melynek kezelése a kormányzat elsőrendű feladata volt az elmúlt három évben, illetve feladatként jelentkezik a következő évek során is. A kötelező nyugdíjrendszer elemzése, különös tekintettel a reformfolyamatokra, azért is jelentőséggel bírhat, mert a magyar nyugdíjrendszerben az esetleges ellentmondások, gyakorlati problémák még kiküszöbölhetők anélkül, hogy a most még aktív korú biztosítottak év múlva esedékes ellátását, időskori biztonságát veszélyeztetnék a módosítások. A vizsgálódásunk célja, hogy áttekintse és kritikailag elemezze a magyar kötelező öregségi nyugdíjrendszer felépítését, működését, továbbá a rendszer szabályozását a hazai és nemzetközi reformfolyamatok tükrében. Mivel az öngondoskodási formák nem csak a nyugdíjrendszer részét képezik, de az öregségi nyugdíjak mértékével is összefüggésben vannak, elkerülhetetlenné vált vázlatos bemutatásuk. Tesszük ezt első sorban azért, hogy ezen intézményekről eldönthessük, hogy tudományos értelemben a nyugdíjrendszer részét képezik-e vagy sem. Ugyanakkor arra való tekintettel, hogy a magyar nyugdíjpalettán arányuk nem jelentős, részletesen nem kívánunk velük foglalkozni. A nyugdíjkérdés annyira bonyolult, hogy több szakma (jogász, közgazdász, matematikus, szociológus, aktuárius, demográfus, 3 stb.) együttműködését igényli szabályozásában és működtetésében, 4 így tudományos kutatása során sem lehet csak és kizárólag a jogtudomány vizsgálati módszereire hagyatkozni, mivel ez esetben torz képet kaphatunk a nyugdíjrendszer működéséről. Kutatásunk során interdiszciplináris szemléletmódra törekedtünk tekintve, hogy a nyugdíjrendszer fentebb vázolt komplexitása is megköveteli mindezt. Ugyancsak a nyugdíjrendszer komplexitása eredményezi azt is, hogy sok kérdés tárgyalását nem lehet egy adott témánál megnyugtatóan befejezni és lezárni, tekintettel arra, hogy a nyugdíjrendszer működését meghatározó tényezők egymással szoros összefüggésben vannak, és az egyik tényező bármilyen irányú változása magával vonja a többi tényező, illetve a teljes nyugdíjrendszer összképének változását. 5 3 A felsoroltakban a demográfus foglalkozás szerepeltetése a szerző saját kiegészítése. 4 Arató Miklós: Kit tessékeljünk ki a nyugdíjpénztárakból? In: Közgazdasági Szemle, LIII. évfolyam, június, 569. oldal. 5 Gondoljunk csak arra, hogy a demográfiai kérdések alapvetően meghatározzák a rendszer finanszírozását, a korhatárt, a szolgáltatásokat, vagyis például a várható élettartam növekedése a járulékszint emelkedéséhez, a korhatár felemeléséhez, illetve a nyugdíjak csökkentéséhez vezethetnek. 18 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

18 Jelen monográfia gerincét a szerző Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében, különös tekintettel az öregségi nyugdíjakra című 2008-ban summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációjának anyaga képezi. A jogalkotó a 2010-es kormányváltást követően jelentős változtatásokat eszközölt a nyugdíjrendszer szabályaiban. Tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi kormányzat saját nyugdíjképét még nem alakította ki, az új magyar öregségi nyugdíjrendszert nem vezette be, a nyugdíjrendszeren végrehajtott módosításokat csak utalásszerűen jelezzük, mélyreható kritikai elemzésével nem foglalkozunk. 19 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

19 I. Fejezet A nyugdíjrendszerek elméleti alapjai 1. A nyugdíjrendszerek tana és a nyugdíjrendszerek jogi szabályozása Bikkal Dénes Társadalombiztosítástan című munkájában különbséget tesz társadalombiztosítástan és társadalombiztosítási jog között. A társadalombiztosítás-tan megismertet bennünket a nyugdíjbiztosítás alapfogalmaival, elméletével, céljával, feladatával, szerveivel, intézményeivel és ezek ismeretében kíván általános érvényű megállapításokat tenni, ezzel is segítve a jogalkotó munkáját. A társadalombiztosítási-jog alapvető feladata összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni és értelmezni a hatályos joganyagot. 6 Bikkal Dénes iménti idézetét alapul véve, a nyugdíjrendszer kutatása során is kiindulhatunk ezen alaptételből, megvizsgálva a nyugdíjrendszerek mind elméleti, mind pedig jogi kérdéseit. Az össztársadalom szempontjából optimális nyugdíjrendszer megtalálása érdekében nem tekinthetünk el sem a nyugdíjrendszerek tanának, sem pedig a nyugdíjrendszerek jogának megismerésétől. De milyen is a minden társadalmi kívánalmat kielégítő nyugdíjrendszer? Mindezt Augusztinovics Mária foglalja össze a legtömörebben és egyben a dolgok lényegét is kiemelve, hiszen álláspontja szerint a jó nyugdíjrendszer nyújtson öregkori biztonságot, legyen igazságos, legyen rugalmas, legyen kiszámítható. 7 Ugyanakkor amilyen könnyű megfogalmazni a legfontosabb elvárásokat, ugyanolyan nehéz olyan nyugdíjrendszert konstruálni, amelyik minden társadalmi elvárásnak maradéktalanul megfelel. A nyugdíjrendszer egyes társadalmi elvárásoknak való megfeleltetése igen nehéz feladat, hiszen úgy kell mindezt tenni, hogy egyre kevesebb polgárnak sérüljön vélt vagy valós joga, jogos érdeke. A jogalkotó igen nehéz helyzetben van. A nyugdíjrendszer szabályozását úgy kell megoldja, hogy az lehetőleg egy hosszabb távon is fenntartható, stabil, kiszámítható és finanszírozható nyugdíjrendszert eredményezzen, de egyben megfelelő védelmet is biztosítson az érintett személyi körnek, beleértve az idők során szerzett jogok védelmét is. A kutatásaink során elsődlegesen a nyugdíjrendszerek tanával kívánunk foglalkozni, hiszen rá kívánunk világítani azon elméleti kérdésekre, amelyek meghúzódnak egy-egy működő nyugdíjrendszer mögött, de csak a legfontosabb elméleti kérdések feltárását tűzzük célul. Elsőként tehát a nyugdíjrendszer funkciójának és fogalmának tisztázása szükséges, hiszen minden egyéb kérdés megvitatása csak ezek tükrében lehetséges. Ezt megelőzően azonban szükséges, hogy magát a nyugdíjrendszert is elhelyezzük az állam által működtetett szociális ellátórendszerben, illetve vázlatosan meg kell vizsgálni a szociális ellátórendszer, illetve a nyugdíjrendszerek kialakulását, főbb történeti modelljeit. Minderre azért van szükség, hogy a nyugdíjrendszert, illetve az azt alkotó egyes intézményeket el tudjuk határolni az egyéb állami (vagy nem állami) jövedelemjuttató, redisztributív intézményektől. Különös fontos ez ma, amikor többek között a tömegmédia és/vagy annak felhasználói nem kellően tájékoztatják vagy egyszerűen manipulálják az érintetteket, minek 6 Bikkal Dénes: Társadalombiztosítástan, Budapest, oldal. 7 Augusztinovics Mária: Egy értelmes nyugdíjrendszer (Koncepcióvázlat), Közgazdasági Szemle, XI. évf., szám, 415. oldal. 20 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:31

20 következtében az emberek számtalan tévképzetet társítanak a nyugdíjrendszer fogalmához. 8 A nyugdíjrendszer funkciójának és fogalmának tisztázása után a nyugdíjrendszerek csoportosítását végezzük el. A nyugdíjrendszerek legfontosabb endogén paraméterei között a nyugdíjrendszerek finanszírozását valamint a nyugdíjrendszerek szolgáltatásait elemezzük. Arra való tekintettel, hogy nyugdíjrendszerek működését több külső hatás is befolyásolja, ezeket is elemzésünk tárgyává tesszük. Már a következő fejezetben, de részletesen foglalkozunk a magyar nyugdíjrendszer történetével, mely szemlélteti, hogy a magyar nyugdíjbiztosítás közel 150 éves története során a ma is aktuális elméleti-dogmatikai kérdések milyen alapvető változásokon mentek keresztül. Ezt követően részletesen elemezzük az 1997-es nyugdíjreform okait, illetve magát a reformfolyamatot, hiszen a nyugdíjrendszer körüli elméleti viták itt öltöttek leginkább testet, amikor is a parlament egy csekély szakmai-társadalmi támogatottságú koncepciót fogadott el. Ezt követően a nyugdíjrendszer jogi szabályozását elemezzük, hiszen a mindennapi életben így jelenik meg számunkra a nyugdíjrendszer. A nyugdíjszabályok elemzése arra világít rá, hogy a nyugdíjrendszerek elméleti kérdései milyen formában jelennek meg a tételes jogszabályokban. Ha a nyugdíjrendszert megtestesítő jogszabályok maradéktalanul végrehajtják a nyugdíjszakma által kidolgozott elméleti kérdéseket, akkor megfelelő nyugdíjrendszerünk van. Ha nem, akkor megfelelő javaslatok megfogalmazása válik szükségessé. Ugyancsak szükséges, hogy a magyar gyakorlat szempontjából fontos országok nyugdíjszabályait elemezzük, hiszen ezek továbbvihetik a hazai jogalkotási folyamatot is. Végül megfogalmazzuk azon javaslatainkat, melyek megteremthetik az elmélet és a szabály, avagy a tan és a jog összhangját. Amennyiben a kutatásaink azt állapítják meg, hogy a megfelelő de lege ferenda javaslatok ellenére sem érhető el a nyugdíjrendszer megfelelő működése, akkor elméleti kutatásaink eredményeképp egy új magyar kötelező nyugdíjrendszer létrehozására teszünk javaslatot. 2. A szociális ellátórendszerek és a nyugdíjrendszerek kialakulása és történeti modelljei 2.1. A szociális ellátórendszer kialakulása 9 Az emberi lét egyik legalapvetőbb feltétele a fiziológiai szükségleteken felül a megfelelő erőforrások rendelkezésre állása. Hiszen az ember csak megfelelő táplálék, oltalmat jelentő hajlék vagy gondoskodás esetén képes fennmaradni. Az erőforrások felhasználását követően ezeket folyamatosan pótolni kell. Természetesen mindez alapesetben megfelelően 8 Az ilyen (negatív) modern közgazdasági elméletekkel, illetve ezek társadalmi hatásaival foglalkozik Menyhárt Eszter. Lásd: Menyhárt Eszter: A Critical Evaluation of Rhetorical Economics, PhD Thesis, University of Miskolc, Miskolc, Jelen alfejezet tárgyalása során a szerző csupán a szociális ellátórendszerek kialakulásához vezető logikai utat kívánja végigjárni, és nem kívánja a szociális ellátórendszerek országokra lebontott, konkrét történetét bemutatni, annál is inkább, mert írásunk tárgya és terjedelmi korlátai nem teszik indokolttá, illetve lehetővé az ilyen mélységű történeti fejtegetést. 21 Menyhárt - Az öregségi nyugdíjrendszer a reformfolyamatok tükrében.indd :54:32