GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL"

Átírás

1 DR. MIHÁLYI PETRA GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EURÓPAI UNIÓBAN Bevezető gondolatok A jövedéki adó az adójog egyik részterülete, egy különleges darabja, melyet már évtizedek óta alakítanak közösségi és tagállami szabályok. A közösségi előírásokra azért volt szükség, hogy minden tagállam pontosan ugyanazokra a termékekre alkalmazza a kialakított közös szabályokat. Ezeket irányelvek formájában bocsátották ki. A tagállamoknak a jogharmonizáció szellemében a jogszabályaik kialakításakor ezeket az előírásokat figyelembe kellett venniük. Ez a harmonizációs folyamat összefügg az európai integráció alakulásával, hiszen a vámhatárok lebontásával tudták kialakítani a közös jövedéki elveket. A jövedéki adózás fontosságát az adja, hogy valamely termékeket különös védelem alá helyezve emeli ki a többi közül. E termékek közé tartozik a bor is. Azért választottam témámul a jövedéki adóra vonatkozó közösségi együttműködést, mert talán nem tartozik a legszélesebb körben ismert adótípusok közé, jelentősége azonban vitathatatlan tekintve, hogy hazánk államháztartási bevételeinek jelentős részét képezi (kb. 10 %-át). A közösségi szabályozás pedig lényegében alapját képezi a tagállamok szabályozásának. A termékek közül pedig azért a borra esett a választásom, mert Magyarország a borainak köszönhetően világszerte elismert lett, és mivel én magam is fogyasztója vagyok, érdekelt, hogy mégis milyen előírások vonatkoznak ezen termékre. Publikációmban főként az Európai Uniós szabályozásról írok, de összevetem a magyar szabályokkal, hiszen Magyarország is az Európai Unió tagja, és példaként szolgál arra, hogy a közösség által kialakított elvek hogyan érvényesülnek egy tagállam jogszabályaiban. Rávilágítok, hogy melyek azok a területek, ahol a tagállam önálló szabályozási hatáskörrel rendelkezik. Témámat jogesetekkel színesítem, melyek gyakorlati szempontból közelítenek az egyes problémás területekhez. I. évf. nappali tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék, Témavezető: Dr. Nagy Zoltán PhD egyetemi docens

2 292 MIHÁLYI PETRA Két fejezetben tárgyalom a témát. Az első fejezetben magáról a közösségi szabályozásról írok, részletezem az alapelvek előírásait és a magyar jövedéki szabályokat bevezetően általános szabályokkal, majd a borra vonatkozó konkrét szabályokkal. A második fejezetben a tagállamok közötti kereskedelmet elősegítő jogintézményeket mutatok be, ezen belül az adóraktári-rendszert és a termékkísérő okmányokat, továbbá a jövedéki ellenőrzés témakörét érintem, amely lényegében megteremtette a tagállamok közötti szorosabb együttműködést. I. A jövedéki adó közösségi szintű szabályozása Történetileg a jövedéki adók az adóztatás egyik legkorábban jelentkező formáját képviselik, melynek oka részben a viszonylag egyszerű adómegállapítási és adóbeszedési módban kereshető. Számos országban szorosan összefüggtek a vámokkal, hiszen egyes fontos jövedéki adókat elsősorban az importtermékekre vetettek ki. A közelmúlt jellemző tendenciája azonban az alkalmazott jövedéki adók csökkenése, ami elsősorban a forgalmi adók széles körű elterjedésének köszönhető. A jövedéki adóztatás jelentősége így csökkent, bár ez az adónem továbbra is az államháztartás költségvetésének egyik jelentős bevételi forrása maradt. Az Európai Közösségben a magas jövedéki adómérték az adott termék értékesítési lehetőségeit, így importját is korlátozta. Az egymással helyettesíthető termékek adóztatásában megnyilvánuló különbségek (például adómérték, adómegállapítási mód) a termékek közötti verseny feltételeinek torzulásához vezetett. A közös, később belső piacon a termékek széles körére alkalmazott jövedéki adó akadályozta a piac megfelelő működését A közösségi jövedéki adóharmonizáció megvalósításának folyamata Az Európai Unióban a fő cél egy egységes (belső) piac létrehozása, mely egy olyan belső határok nélküli térséget jelent, melyen belül megvalósul mind a négy alapszabadság, vagyis a személyek, a szolgáltatások, a tőke, az áruk szabad mozgása. Vannak azonban olyan területek, melyek akadályozhatják az alapszabadságok érvényesülését, így például az adójogi szabályok sokrétűsége, melyek egymáshoz történő közelítése politikailag és gazdaságilag is igen érzékeny terület, hiszen az adóztatási fenségjogot egyetlen állam sem szívesen engedi ki a kezéből. Ezen 1 ŐRY Tamás (szerk.), Az Európai Unió adójoga, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 251.

3 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 293 joggyakorlási igény különösképpen tetten érhető a jövedéki adónál, hiszen ez azon bevételek közé tartozik, amely megmarad a tagállamok kezében. Éppen ennek köszönhetően a mai napig vannak eltérések az egyes nemzeti adójogszabályok (forgalmi, jövedéki adók vannak a legnagyobb korlátozó hatással az áru, a szolgáltatás mozgására) és az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek között. A fent említett akadályok pedig hátráltathatják, akadályozhatják a közös piac hatékony működését. Ennek érdekében kiemelt feladat volt a Közösségen belüli adóharmonizáció vagy legalábbis a tagállamok adószabályainak koordinációja. 2 Már az Európai Unió alapszerződései (mint az Unió egységes jogforrásai) rögzítették a közösségi adóharmonizáció főbb elemeit: a hátrányos adóügyi megkülönböztetés tilalmát, valamint a közös piac zavartalan működése érdekében a közvetett adók (forgalmi adók, jövedéki adók) közösségi szintű harmonizációjának kötelezettségét és a jogközelítés megvalósítását segítő tanácsi, valamint bizottsági felhatalmazást. 3 A Római Szerződések (továbbiakban: RSZ) 93. (99.) Cikke szolgál a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb típusainak harmonizálására, illetőleg a 94. (100.) Cikk felhatalmazza a Tanácsot, hogy irányelveket bocsásson ki az adózással kapcsolatos jogszabályok közelítésére. A harmonizáció lehetőségén túlmenően, a közvetett adózás tekintetében a nemzeti adópolitikáknak két szigorú feltételnek kell megfelelniük. Mindenekelőtt, bármely nemzeti adónak összhangban kell lennie a közösségi jogszabályokkal, pontosabban a RSZ 90. (95.) és 91. (96.) Cikkeiben lefektetett elvekkel. Másodsorban pedig, a tagállamok nem vezethetnek be más, az áfától eltérő jellegű forgalmi adót, kivéve a szerencsejátékokra, biztosítási szerződésekre vonatkozó adókat, továbbá olyan jövedéki és más adókat, illetékeket, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni. 4 Az adóharmonizáció lehetséges taralmának és irányának meghatározása céljából a Bizottság 1960-ban három munkacsoportot állított fel, amelyek a tagállamok adórendszereinek átalakítása 2 (Letöltve: ) 3 Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, dr. BÁLDY Péter (szerk.), Az Európai Közösség adójoga, KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001, 123.

4 294 MIHÁLYI PETRA szükségességét állapították meg az egységes belő piac megvalósítása érdekében. A jövedéki adóval kapcsolatban az adószerkezet és az adómértékek harmonizálásának elkerülhetetlenségére hívták fel a figyelmet. A közösségi adóharmonizációs célkitűzések megvalósítását három szakaszban tervezték ütemezni. Első lépésként a forgalmi adók rendszerének közelítése volt a cél, ezen belül a jövedéki adók szerkezetének harmonizációja. Az adóharmonizációs folyamat azonban érdemben csak 1985-ben kiadott Fehér Könyvben rögzített célok alapján gyorsult fel, amely többek között vázolta a belső piac megvalósításának pénzügyi-adóügyi akadályait, ezek megszüntetésének alapelveit és a megvalósítás végi konkrét határidejét. 5 Az európai adóharmonizáció tehát csak elég későn, 1992-ben nyert jogi formát a jövedéki adót illetően. Az ESZAK Főhatósága által megbízott Tinbergen-bizottság már vizsgált a jövedéki adók rendszerét, majd a Bizottság által felkért Neumark-bizottság jelentésében az adótényállást és különösen az adómértéket illetően a harmonizáció szükségességére mutatott rá. Az ún. Werner-jelentés közötti időszakra irányozta elő a jövedéki adók közelítését, a harmonizációs folyamat azonban megtorpant, és csak a nyolcvanas évek második felétől folytatódott a jövedéki adómértékek rugalmas közelítésével, és igazi lendületet csak az 1992-es irányelvek elfogadásával vett A közösségi szintű jövedéki szabályozás létrejötte és hatása a magyar szabályozásra A közösségi szintű jövedéki adó szabályozás 1993 januárjában lépett hatályba. Az adózás szabályozásának kialakítása terén a tagállamok tulajdonképpen szabad kezet kaptak. Azonban a közösség által meghatározott négy alapszabadságnak érvényesülnie kell a jövedéki szabályok meghatározásakor. Erre mutat rá a Bíróság a Bizottság kontra Svédország ügyben, amelyben a hazai termék védelme érdekében kivetetett alacsonyabb jövedéki adó kérdésében döntött. Svédországban az alkoholtartalmú italokat terhelő adót a térfogatszázalékban mért tényleges alkoholtartalom alapján határozzák meg. Az ügy irataiból kiderül, hogy 1995-ben, amikor Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz, a 3,5 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú söröket lényegében a megközelítőleg 11 térfogatszázalék 5 Dr. HERICH György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 263.

5 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 295 alkoholtartalmú borok adójával egyenértékű adó terhelte január 1- jén a svéd parlament úgy határozott, hogy csökkenti a sör jövedéki adóját. A svéd kormány ellenkérelmében szereplő állítások szerint ezt a döntést az indokolta, hogy a Svéd Királyságnak az Unióhoz való csatlakozását követően szembe kellett szállnia a Dániával folytatott határ menti sörkereskedelem megnövekedésével, amelyet a két ország adómértéke közötti különbség okozott. A Bizottság több alkalommal kétségét fejezte ki a sörre és a borra vonatkozó, az évi módosításból következő adórendszernek az EK 90. cikk második bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően, és nyomást fejtett ki a svéd kormányra, amely ennek következtében december 1-jei hatállyal csökkentette a bor jövedéki adóját. A Bizottság rámutatott, hogy egy átlagos alkoholtartalmú bor alkoholtartalma után kivetett jövedéki adó 20%-kal magasabb a sör jövedéki adójához képest. A Bíróság ítélete szerint az olyan nemzeti adórendszer, amely az alapvetően más tagországokból importált bort magasabb jövedéki adókkal sújtja, mint az alapvetően nemzeti terméknek számító sört, és amely a bor és a sör térfogatszázalék szerinti alkoholtartalmának adóztatásán alapul, nem eredményezi a nemzeti sör közvetett védelmét. Ez alapján nem összeegyeztethetetlen a Szerződés 95. cikkének második bekezdésével (jelenleg, módosítást követően, az EK 90. cikk második bekezdése), mivel egyfelől az ászoksör, valamint a vele versenyben álló középkategóriás bor eladási ára közötti különbség olyan mértékű, hogy e két termék adóztatása közötti eltérés nem alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztó magatartását a vizsgált ágazatban. Másfelől pedig az érintett termékek eladásaival kapcsolatosan bemutatott statisztikai adatokból sem következik, hogy valóban védőhatás áll fenn. 7 A közösség január 1-jével egységes belső piacot alakított ki, így a versenysemlegesség biztosítása érdekében szükség volt a közös adózási alapelvek rögzítésére is. Ilyen módon például a jövedéki adóra vonatkozóan több irányelv is született. Ezek meghatározták azokat a kereteket, amelyeket minden tagállamnak be kell tartania. A jövedéki adó értékének közösségi szintű egységesítésére irányuló törekvések eddig csak részben jártak sikerrel. Sommázva a főbb álláspontokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy az északi tagállamok alapvetően a jövedéki adó kivetése mellett, a déliek viszont ellene tették le voksukat C-167/05, (Letöltve: ) 8 HARCZ Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3.,

6 296 MIHÁLYI PETRA Magyarországon a második világháború előtti fogyasztási adórendszer 1945 után megszűnt, hiszen a második világháborút követően kialakult a tervutasításos rendszerben a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett. A rendszerváltást követően a lazább ellenőrzés és szabályozás lehetőséget adott a visszaélésekre, melyek száma 1989 után nagymértékben nőtt július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló évi LVIII. törvény. Ennek célja az volt, hogy az állami bevételek biztosítása mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el. Az november 4-én elfogadott jövedéki adó törvény már az összes funkció ellátását a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta. 9 Ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal. E törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CIII. törvény. A nagy adótartalmú, jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell fizetni, amelynek érvényesülési köre az abc (alkohol, benzin, cigaretta) termékekre terjed ki. Azóta is minden évben jelentősen változtak a részletszabályok. Fogyasztási adót az adóköteles termékek belföldi értékesítése, illetve importálása esetén kell fizetni augusztus 1-jétől került ki a fogyasztási adó hatálya alól és átkerült a jövedéki törvény hatálya alá a szőlőbor SZABÓ Zsolt (szerk.), Jövedéki alapok I. Adópolitika és az anyagi jogi szabályozás, Lónyay Menyhért szakkönyvtár, VIVA Média Holding, Budapest, 2006, (Letöltve: ) Szőlőbor: Készítési eljárás szerint a szőlőborok között megkülönböztethetünk aszúbort, amely részben aszú szőlőből készült bor; barrique bort, amely kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor; cuvéet, amely többfajta szőlőből készült bor; egyszerű fajbort, amely egyfajta szőlőből, hagyományos eljárással készült bor; és jégbort, amely fagyott szőlőből készült bor. Szín szerint megkülönböztetünk fehér, vörösbort és rosé szőlőbort. A fehérbor fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai. A vörösbort a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok jellemzik. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok az Egri bikavér és az Ó burgundi. A rosé bort pedig a rózsaszín különböző árnyalatai jellemzik, vörös szőlőből készül úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé a madeira rosé és a Dúzsi rosé.

7 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 297 Persze az Európai Unió egyes tagállamaiban másféle szabályozás is lehetséges. Romániában az uniós előírásokkal teljes mértékben harmonizált jövedéki adónak számít a sör, a bor és az elektromos energia. 12 Görögországban a boradó jogi forrása az egységes alkoholfogyasztási adó. Legfeljebb 12 fok alkoholtartalmú borok adómentesek. 13 Nagy-Britanniában alkoholtartalom szerint sorolják be a borok adójának mértékét. 14 Tehát Magyarországon már január 1-je óta létezik jövedéki törvény, mely azonban még nem vonatkozott a borra. Értelemszerűen amint a bor is a törvény hatálya alá tartozott, a rá jellemző sajátosságok figyelembe vételével ki kellett alakítani azt az önálló fejezetet is, amely a borra vonatkozik. Ehhez azonban a törvény módosítására volt szükség. 15 A módosítás hatására augusztus 1-jétől jövedéki termékké minősítették a bort. A bor jövedéki adóztatása országosan felháborodást váltott ki a legkülönfélébb foglalkozásúak körében, hiszen az ország majdnem minden lakosa valamilyen formában kapcsolatban van a szőlészettel, borászattal május 1-jén hatályba lépett az új jövedéki adótörvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.). A korábbi szabályozást úgy fejlesztette tovább, hogy külön fejezetbe Cukortartalom szerint száraz, félszáraz, félédes és édes borokat különböztethetünk meg. Akkor száraz a bor, ha a cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet. Félszáraz, ha a bor cukortartalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l. Félédes, az a bor, melyben a maradék cukortartalom 12,1 és 45 gramm/liter között van. Édes pedig az a bor, amelynek literenkénti cukortartalma magasabb, mint 45 gramm, ez az érték a félédesnél 18 és 45 gramm közé esik; míg félszáraz bornál 4 és 18 gramm az érték, egy liter száraz borban pedig 4 grammnál kevesebb a cukor. 11 ILONKA Mária, Az adózás története az őskortól napjainkig, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2004, Dr. HERICH György (szerk.), Adózás Európában Kelet- Közép Európa, Penta Unió, Pécs, 2007, Dr. HERICH György, Franciaország, Görögország, Portugália adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2004, Görögország fejezet Dr. HERICH György, Ausztria, USA, Nagy-Britannia adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2003, Nagy-Britannia fejezet MIKULÁS Ildikó, A bor és a jövedéki adó esete, Borászati Füzetek, 1999/2. szám, SZILÁGYI Zsolt, Vélemény a bor jövedéki adózásáról, Borászati Füzetek, 2001/6., 27.

8 298 MIHÁLYI PETRA foglalta az Unión belüli jövedéki termékforgalom szabályait. 17 A jövedéki adó is a termékek forgalmához kötődő közteher, ezért az áruk szabad áramlásának elősegítése érdekében fontos szerepet kapott az uniós adóharmonizációban. A tagállamok saját jogszabállyal rendelkeznek, de közösségi szinten egységesítették a jövedéki termékek pontos körét, az adók minimálisan alkalmazandó mértékét, a lehetséges mentességek 18 eseteit, a közösségi kereskedés intézményeit. A magyar jövedéki adó törvényben foglalt célja, hogy a központi költségvetés bevételeit biztosítsa magas adótartalmú termékek szabályozásával, a versenysemlegesség érvényesítése és az adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása, továbbá az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségeit érvényesítse. A törvény általános és különös részre bontható. Az általános rész minden jövedéki termékre egységesen érvényes szabályokat fogja össze. A különös rész pedig az egyes jövedéki ágak specialitásaival foglalkozik. 19 Fő szabályként a belső piacon a jövedéki adóköteles terméket abban a tagországban adóztatják, ahol felhasználják. Tehát célország (rendeltetési ország) elve érvényesül, a jövedéki adóban ez a végleges szabály. Kivételt képez ez alól a magánszemélyek utasforgalma, ekkor ugyanis az adót a beszerzés helye szerint kell megfizetni (származási ország elve). Az általános forgalmi adóhoz képest a jövedéki adók körében a harmonizáltság szintje alacsonyabb, az adómértékben nagy a szórás, nehézkes az egységesítés. 20 A jelenlegi európai jövedéki szabályozás legfontosabb elemei a következők: az általános szabályokat az ún. horizontális jövedéki irányelv 17 Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, /12/EGK: (Letöltve: Jövedéki adómentesség: A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben diplomáciai vagy konzuli viszonylatban szállítják; a fogadó állam közhatóságai által ilyenként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára; valamint a NATO és fegyveres erői részéről történő felhasználás esetén; valamint a nem tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás alapján, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából lehetséges vagy megengedett. A Tanács a Bizottság javaslatára hozott egyhangú döntésével feljogosíthat bármely tagállamot, hogy jövedéki adó alóli mentességet tartalmazó megállapodást kössön egy harmadik országgal vagy egy nemzetközi szervezettel. 19 GALÁNTAINÉ MÁTÉ Zsuzsanna, Adó(rendszer)tan EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, GALÁNTAINÉ MÁTÉ Zsuzsanna, Adó(rendszer)tan EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, 64.

9 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 299 (92/12/EGK) tartalmazza, míg az adótényállásokat és ezen belül az adómértékeket termékkörönként az ún. vertikális irányelvek foglalják magukba. (ásványolajok: a 92/81/EGK és 92/82/EGK, alkoholtermékek: a 92/83/EGK és 92/84/EGK, dohánytermékek: a 92/78/EGK és 92/80/EGK, valamint a 92/79/EGK irányelv). Az eljárási szabályokat a 2719/92/EGK, a 3649/92/EGK, a 3199/93/EGK, a 2559/98/EK, a 31/96/EK bizottsági rendelet, illetve a 95/60/EK irányelv foglalja össze. 21 Témám szempontjából a horizontális irányelvet (alapirányelv) és a borokra vonatkozó vertikális szabályokat helyezem előtérbe, mert az alapirányelv főként az adókivetés szabályait tartalmazza, a vertikális irányelvek pedig meghatározzák, hogy milyen jövedéki termékkört kell bornak tekinteni, illetve milyen adókulcsokat kell figyelembe venni a tagállamoknak a jövedéki adó kivetésekor A horizontális irányelv Az irányelv 3. cikk (1) bekezdése határozza meg az adóztatandó termékkört (ásványolajok, alkohol és alkoholtartalmú italok és dohánytermékek). A 3. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamok ezekre a termékekre különleges célú közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azon adók megfelelnek a jövedéki adók és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, az adó felszámíthatóságára és ellenőrzésére vonatkozó adószabályoknak. 22 Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb Bírósági döntés született. E cikkre hivatkozott többek között Franciaország is a Bizottság kontra Franciaország-ügyben. A Bizottság azzal vádolta Franciaországot, hogy önhatalmúlag fenntartja a 25%-ot meghaladó alkoholtartalmú italokra kivetett adót, amit az január 19-ei ös számú törvény 26. cikke vezetett be. Ennek a bevételeit eredetileg társadalombiztosítási célokra akarták fordítani, de ezzel nem sikerült eleget tenni az 92/12/EGK irányelv és a 92/83/EGK irányelv által megszabott kötelezettségeknek. A francia állam szerint a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt kivétel miatt hatályos a társadalombiztosítási járulék, mivel ez a lakosság egészségét védelmezi. Ennek elérésére a legalkalmasabb a nemzeti 21 SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, /12/EGK: (Letöltve: )

10 300 MIHÁLYI PETRA adókiszámítási mód, mivel ezt az adót az ital mennyiségére vetik ki, ahelyett, hogy az egységre jutó alkoholmennyiséget vennék figyelembe. Ez a 25% és 50% közötti alkoholtartalmú italok fogyasztását egyformán befolyásolja, mivel ezek a leggyakrabban eladott termékek. Ennek az adókivetési módnak a hatékonyságát a lakosság egészségére nézve bizonyítja, hogy 1980 és 1994 között az ilyen alkoholos italok fogyasztása csak 14%-kal nőtt Franciaországban, míg az azt megelőző évtizedben ez 31% volt. Az irányelv szóhasználatát és feladatait is másképpen értelmezték, fordították. A bíróság ítélete szerint a 3. cikk (2) bekezdést azért hozták, hogy a tagállamoknak a közösségi szabályozásban rögzített általános elveknek feleljenek meg. A meghatározott minimális közvetett adókon kívül más, konkrét célú közvetett adókat is kivethessenek. Ezek a célok nem lehetnek pénzügyiek. A bíróság olyan esetekben, ahol egy közösségi jogi rendelkezést többféle módon is lehet értelmezni, mindig előnyben részesíti azt az értelmezést, ami biztosítja a rendelkezés hatékonyságát. Tehát ebben az esetben a lakosság egészségének védelmét előnyben részesítette a Bíróság, mivel ez nem pénzügyi célt szolgál. A bíróság elutasította a bizottság keresetét, és utasította a Bizottságot a perköltségek viselésére. 23 A (3) bekezdés értelmében a tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy adókat vezessenek be, vagy tartsanak fenn a fenti termékeken kívül más termékekre is, amennyiben ezen adók nem eredményeznek határátlépési formaságokat a tagállamok közötti kereskedelmében. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a fent felsorolt termékek jövedéki adókötelesek a Közösség területén történt előállításukkor vagy az e területre történt importálásukkor. A 6. cikk vázolja, hogy jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége a szabadforgalomba bocsátáskor keletkezik, továbbá, hogy mit is jelent a jövedéki termékek szabadforgalomba bocsátása. Jelenti például az adófelfüggesztési eljárásból 24 való kilépést, ideértve a szabálytalan kilépést is; a termékek adófelfüggesztési eljáráson kívül történő előállítását, ideértve a szabálytalan előállítást is; és azon termékek bármilyen importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, amelyek 23 C-434/97 (saját fordítás), (Letöltve: ) 24 (Letöltve: ) Adófelfüggesztési eljárás: Egy termék fogyasztásra bocsátása - amelyhez az adófizetési kötelezettség keletkezése kapcsolódik - akkor következik be, amikor a termék (szabályos vagy szabálytalan módon) kikerül az adófelfüggesztési eljárás alól, vagy az adókötelezettség keletkezését (előállítás, importálás) követően nem kerül adófelfüggesztési eljárás alá. Az adót ott kell meg fizetni, ahol a fogyasztásra bocsátás történt.

11 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 301 nem kerültek adófelfüggesztés 25 alá. A 7. cikk (1) bekezdése alapján egy tagállam már a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék esetén, amelyet egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartanak, a jövedéki adót azon tagállamban vetik ki, amelyikben ezt a terméket tartják A borra vonatkozó vertikális irányelvek Az alkoholtermékekről a 92/83/EGK, illetve a 92/84/EGK irányelv rendelkezik. Az előbbi harmonizációs szabályokat ír le a borral kapcsolatban. Először is rögzíti, hogy a tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a borra. Az irányelv 9. cikke értelmében a tagállamok a borra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg. Az irányelv megkülönbözteti a csendes bor 27 és a habzóbor 28 fogalmát. A tagállamok a csendes bor adójának hatálya alá tartozó 25 Adófelfüggesztés: 92/12/EGK: (Letöltve: ): Olyan adózási rendszer, amelynek keretében a termékek előállítása, feldolgozása, birtokban tartása, átvétele vagy szállítása a jövedéki adó felfüggesztése mellett történik. (Letöltve: ): Ez alapján az adófelfüggesztés a terméknek adóraktárban történő előállítása, feldolgozása, tárolása alatt érvényesülhet, továbbá az adó felfüggesztés mellett végezhető szállítások esetében. Ez utóbbi az adóraktárak közötti, valamint az adóraktárból a bejegyzett vagy nem bejegyzett kereskedő részére történő szállítást jelenti. Az adófelfüggesztéssel esik továbbá egy tekintet alá a jövedéki termék közösségi vámeljárás alá helyezése, illetve vámeljárás alatt tartása az importálást (az EU területére történt belépést) követően, illetve az exportra (harmadik országba) történő kiszállításkor. Az előbbi esetek képezik az irányelv szerinti adó-felfüggesztési eljárást /12/EGK: (Letöltve: ) 27 92/83/EGK: (Letöltve: ) Csendes bor: minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

12 302 MIHÁLYI PETRA minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen a habzóbor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. A csendes borokra és a habzóborokra azonos jövedéki adó mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok. 29 A 92/84/EGK irányelv, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adó mértékének közelítéséről, a minimumkulcsokat határozza meg. A bor esetében ez január 1-jétől a csendes borra 0 ECU, a habzóborra szintén 0 ECU a termék egy hektoliterére számítva a minimum jövedéki adó mértéke. 30 Ezzel sikerült ugyan egységesíteni a jövedéki adó minimális értékét, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kivetik a jövedéki adót, amelynek értéke a borra legalább 0 euró/hektoliter. Vagyis az egyes országok saját maguk döntik el, hogy kivetik-e a jövedéki adót. A közösségi minimum felett (0 euró/hl) a tagállamok szabadon dönthetnek annak mértékéről, ezért igen szélsőségeses ingadoznak az unión belül a valós értékek. Az eltérések pedig nehezítik a kereskedelmet. A szőlőtermelő tagállamok folyamatosan követelik, hogy az adó minimális értéke közösségi szinten maradjon nulla. Eközben a bort nem termelő országok folyamatosan követelik a közösségi szinten történő pozitív adómérték megállapítását a borokra is. A termelő tagállamokban magasabb jövedéki adó bevezetése kihatással lenne a fogyasztásra és a közös borpiaci szabályozás elemeire is. A jövedéki adó további emelése a fogyasztás csökkenéséhez vezethetne, így további borfeleslegek keletkeznének. A lepárlások költségét ugyanakkor a közösség fizetné. A szőlőtermelő tagállamok szerint elfogadhatatlan a bor további adóztatása. A bor része ezen országok kultúrájának, és nehéz lenne elfogadni gazdasági vagy politikai okokból bevezetett további adónövekedést. 31 Magyarországon az adó 28 92/83/EGK: (Letöltve: ) Habzóbor: minden, a , , és a 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik /83/EGK: (Letöltve: ) 30 92/84/EGK: (Letöltve: ) 31 HARCZ Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3. sz., 39.

13 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 303 alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve január 1-jétől változott a borok jövedéki adójának mértéke, mely szerint egyéb borok esetében az 1 literre vetülő adó 85,50 forintról 94,00 forintra emelkedett. A szőlőbor adója azonban továbbra is 0 forint literenként. 32 Ez január 1-jétől van így, ugyanis az akkori literenkénti 8 forintos jövedéki adót lecsökkentették 0 forintra. 33 II. A bor, mint jövedéki termék közösségen belüli szabad kereskedelmét elősegítő intézmények Az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem során igény volt arra, hogy a jövedéki termékek ellenőrzött keretek között kerüljenek egyik országból a másikba. Ezen igény kielégítése céljából adóraktári-rendszert hoztak létre, az áru útjának végigkísérésére szolgáló kísérő okmányokat állítottak ki, továbbá létrehozták a Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszert (EMCS). 1. Az adóraktári-rendszer A közösségi jövedéki szabályokban - mind az adózási konstrukció, mind a jövedéki termékek tagállamok közötti mozgására, nyomon követésére kialakított rendelkezések szempontjából - kulcsfontossággal bírnak az adóraktárak 34. Az alapirányelv előírja, hogy a jövedéki termékek 32 HVG Adókülönszám, Jövedéki adó, 2009/5. szám, ttp://www.vm.gov.hu/main.php?folderid=1464&articleid=8013&ctag=articlelist&iid=1, (Letöltve: ) 34 Adóraktár: (Letöltve: ): Az adóraktár az a hely, ahol az illetékes nemzeti hatóságok által kiadott külön engedély birtokában jövedékiadó-köteles termékek előállítása, adózatlan tárolása, átvétele, kiadása végezhető. SIMON István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 270. Egy fizikailag elkülönített, külön helyrajzi számmal beazonosított terület. Ez lehet például raktár, a jövedéki termék előállítására alkalmas üzem, adott esetlen egy üzlethelyiség a hozzá tartozó raktárral. Az adóraktárra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, céljuk az adóraktárak zárt, biztonságos rendszerének kialakítása az adózatlan termékek tárolásával kapcsolatos adókockázat minimalizálása érdekében. Az adóraktár működéséhez adóraktári engedély szükséges, amit a vámhatóság ad meg. Az adóraktár-engedélyes adóalanyisága és felelőssége mellett az adóraktárba más személy terméke is betárolható, továbbá már személy is előállíthat az adóraktárban jövedéki terméket és az adóraktár-

14 304 MIHÁLYI PETRA előállítása, feldolgozása, tárolása az adó megfizetéséig csak adóraktárban történhet. Az adóraktárban a jövedéki adó felfüggesztés alatt áll. Létesíthetők olyan adóraktárak is, amelyek csak a jövedéki termékek adózatlan tárolására szolgálnak. Ezek gyakorlatilag az úgynevezett kereskedelmi adóraktárak, ahol a késztermékeket adózatlanul kereskedelmi forgalmazás céljából tartják. Az egyes tagállamok által engedélyezett (jóváhagyott) adóraktárak nemcsak nemzeti szinten, de a közösségen belül is jogosultak a jövedéki termékek szállítására és fogadására adófelfüggesztés mellett. Az adóraktárak létesítése, működése feltételekhez kötött. Ezek között vannak olyanok, amelyeket kötelező érvénnyel az alapirányelv határoz meg, s vannak a Bizottság ajánlásában szereplő, kötelező erővel nem bíró előírások. Ezenfelül az egyes tagállamok további feltételeket is szabhatnak, de azokat csak a saját adóraktáraikra érvényesíthetik, a másik tagállamban engedélyezett adóraktárt el kell fogadniuk. Az alapirányelv előírja, hogy az adóraktár engedélyes 35 köteles nyilvántartást 36 vezetni az árukészletéről, valamint a termékmozgásról, a ki- és betárolásról. Általános követelmény, hogy az engedélyes járuljon hozzá a hatóság ellenőrzéséhez. Ebben tehát nem akadályozhatja az ellenőrző szervet, továbbá, ha a hatóság kéri, köteles a terméket bemutatni. Végül általános érvényű előírás az is, hogy az adóraktárengedélyesnek garanciát kell adnia arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztett adó megfizetésre kerül. A tagállamok közötti, adófelfüggesztéssel végzett szállítások esetében a biztosítéknyújtás engedélyes is végezhet más személy részére termék előállítást. A vámraktárban és vámszabad területen létesített adóraktárban a jövedéki termékek csak harmadik országba történő kiléptetés céljából tárolhatók, adóraktári engedély csak ilyen célra adható /12/EGK: (Letöltve: ) Adóraktár engedélyes: azon természetes vagy jogi személy, akit illetve amelyet a tagállam illetékes hatósága feljogosított a jövedéki adónak az adóraktározási rendelkezések keretében való felfüggesztése mellett a jövedéki termékek üzleti tevékenység során történő előállítására, feldolgozására, birtokban tartására, átvételére és átadására. 36 SIMON István (szerk.), Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, Adóraktári nyilvántartási rendszer: az adóraktárak pontos, részletes nyilvántartásokat, termékmérlegeket vezetnek az előállított, a tárolt jövedéki termékekről, azok készletváltozásairól, továbbá vevőnyilvántartást is kell vezetniük ahhoz, hogy a forgalmazás fázisaiban is biztosított legyen a jövedéki termék útját az egyes fázisokban végigkövető ellenőrzés lehetősége. A jövedéki termék adóraktárból csak az ún. termékkísérő okmánnyal vagy az ún. egyszerűsített kísérő okmánnyal szállítható ki.

15 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 305 (jövedéki biztosíték 37 ) kötelező. Ez alól a tagállami szabályozások sem adhatnak felmentést. A tagállamok közösségi előírások figyelembevételével kialakított gyakorlata szerint az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás során alapos vizsgálatnak veti alá a kérelmet benyújtó cég eddigi működését és a tervezett jövedéki tevékenységét, mindezek körülményeit. 38 Magyarországon adóraktári engedély az egyéb bor előállítását végző üzemre; az egyéb bor önálló palackozását végző üzemre; egyéb borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén és azon kívül található, egyéb bor tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára és a kiszerelt egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra adható. 39 A bor előállításához egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedély szükséges, kivéve ha az adómentességi kategóriába tartozó és az ott meghatározott mennyiségű bor előállításáról van szó. Egyszerűsített adóraktári engedélyre az a személy jogosult, aki szőlőbort állít elő, palackoz, tárol, raktároz. Az ilyen adóraktárban kizárólag szőlőbort lehet előállítani, palackozni, raktározni. A készlet és a készletváltozásokat pincekönyvben kell kimutatni, illetve a kitárolás csak borkísérő okmánnyal lehetséges. Boradóraktári engedély az egyéb borral kapcsolatos előállítási, palackozási, tárolási tevékenységre adható ki Dr. HERICH György, Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 409. Jövedéki biztosíték: az adófelfüggesztésből eredő kockázat kivédésére szolgáló jogintézmény. A biztosítéknyújtási kötelezettséget az alapirányelv rögzíti, de a konkrét feltételek meghatározása tagállami feladat. Az irányelv szerint az adóraktári tevékenység kockázatára is előírhat a tagállam biztosítéknyújtási kötelezettséget. Ezzel szemben a tagállamok közötti adófelfüggesztéses szállítás esetére az irányelv azt is szabályozza, hogy kinek kell a biztosítékot nyújtani. A szállítási biztosítéknak az egész Közösségen belül érvényesnek kell lennie. A biztosítéknyújtásra főkötelezett személy elsődlegesen a feladó adóraktár engedélyes, de előírható egyetemes garancianyújtási kötelezettség is a feladó, a szállító, vagy az áru tulajdonosa, illetve címzettje részére. A biztosítékok mértéke a teljes adóteherrel egyenlő a szállítási biztosíték esetén, és 1 hónapra eső jövedéki adóteher a tevékenységi garanciánál. A szállítási biztosíték meghatározásánál a feladó tagállam adómértéke az irányadó. A biztosítékok formáit a tagállamok határozzák meg. Ennek mértéke a termelői adóraktárra meghatározott legmagasabb minimumhoz igazodik: alkoholnál, sörnél 40 millió forint, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék esetén 1 millió forint. 38 (Letöltve: ) évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), 84. (1) bekezdés 40 Dr. CSÁK Csilla (szerk.), Agrárjog A magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, 334.

16 306 MIHÁLYI PETRA Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki saját szőlőjéből vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőborig, illetve annak a szőlőterülettel nem rendelkezőnek, aki legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort. Nem kell engedély továbbá a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végző személynek, amennyiben a vámhatóságnak ezt bejelenti és vezeti a nyilvántartást, illetve rendelkezik a hatósági engedélyekkel. 41 Amennyiben adóraktári engedély nélkül állítanak elő jövedéki terméket, és a vámhatósági ellenőrzés folytán ez kiderül, akkor szankciókat alkalmazhat a hatóság, mint ahogy a következő esetben történt. A felperes október 14-én bejelentést tett a Veszprémi Fővámhivatalnál, hogy telephelyén a Traubisoda üdítőital anyagaként tárolt nagy mennyiségű szőlőből nyert must erjedésnek indult. A járőr mintát vett és a 4. számú tartályon ólomzárat helyezett fel. A mintát az első fokú hatóság megküldte a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Vegyvizsgáló Intézetének bevizsgálásra. A szakvélemény szerint az alkoholos folyadék a vámtarifaszám alá tartozik, tehát jövedéki terméknek minősülő ipari bor. A felperes nem kívánta megsemmisíteni, hanem vámhatósági állásfoglalást kért, hogy milyen felhasználási lehetőségei vannak. Jövedéki termék előállítása csak meghatározott engedély birtokában végezhető, ilyen terméket értékesíteni, birtokolni tilos ennek hiányában. A felperest az első fokú hatóság forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte az adóraktári engedély nélkül történő jövedéki termék előállítása miatt. Az a tény, hogy a felperes az adóraktári engedély megszerzésére indítványt tett, nem menti fel a jövedéki törvénysértés alól, ugyanis a gazdálkodóknak az előállítást megelőzően kell rendelkezniük az adóraktári engedéllyel. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesnek nem volt engedélye a jövedéki termék birtoklására Termékkísérő okmányok (TKO) A Közösségen belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és az üzleti vállalkozásokra, valamint magánszemélyekre vonatkozó 41 Jöt. 81. (2)-(3) bekezdés 42 Veszprém Megyei Bíróság, 6.K /2006/32.

17 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 307 adminisztratív követelmények leegyszerűsítése érdekében a borászati termékek fuvarozásakor az adózási rendelkezések alkalmazásához szükséges kísérőokmányokat hivatalosan elismert kísérőokmánynak kell tekinteni. A szállítókra vonatkozó adminisztratív követelmények szükségtelen bonyolításának elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy egyes borászati termékek korlátozott távolságon belül történő szállítása vagy korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe töltve történő szállítása esetén nincs szükség kísérőokmányra. A piaci szereplők adminisztratív tevékenységeik elvégzése során a papíralapú dokumentumokról fokozatosan áttérnek a számítógépes eljárások alkalmazására. Kívánatos tehát, hogy a kísérőokmányok és nyilvántartások elkészítésekor és használatakor számítógépes eljárásokat is lehessen alkalmazni. 43 A 2008/118/EK irányelv értelmében január 1-jétől kötelező a jövedéki termékek mozgásának ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszer, ezzel együtt elektronikus termékkísérő okmányok (etko) használata a jövedéki adó felfüggesztésével szállított jövedéki termékek esetében. A 92/12/EGK irányelv lehetőséget adott a tagállamok számára az etko alkalmazásának fokozatos bevezetésére. Az említett irányelvnek megfelelően a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szánt, jövedéki adó felfüggesztés alatt álló közösségi árukat a számítógépes rendszer alkalmazásán alapuló kiviteli eljárás keretében kell szállítani. 44 A borászati termékek kivitele esetében a kísérőokmányok mellett további dokumentumok, például a kiviteli nyilatkozat megléte is kötelező. A nem palackozott borászati termékek szállítása különösen gondos felügyeletet igényel, mivel e termékek fokozottabban ki vannak téve a hamisítás veszélyének, mint az egyszer használatos záró eszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ilyen esetekben célszerű megkövetelni további információk szolgáltatását és a kísérőokmány előzetes hitelesítését. Az adminisztratív kísérőokmányok és az egyszerűsített kísérőokmányok elkészítésével kapcsolatos rendelkezések az egyes borkategóriákra 45 vonatkozó oltalom alatt álló eredet /2009/EK rendelet, (Letöltve: ) 44 (Letöltve: ifj. ZILAI János, A borverseny, mint a bor igazságának felderítése, Borászati Füzetek, 1999/2., 6.

18 308 MIHÁLYI PETRA megjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a tanúsítására vonatkozó szabályokra utalnak. 46 A jövedékiadó-köteles termékek adófelfüggesztéses eljárás mellett történő szállításához szükséges adminisztratív kísérőokmányról szóló, szeptember 11-i 2719/92/EGK bizottsági rendeletben az adminisztratív kísérőokmány használatára vonatkozóan előírt egyedi szabályokat január 1-jei hatállyal el kell hagyni az etko bevezetése miatt. 47 Az adózott jövedéki termékek más tagállamba kereskedelmi céllal történő szállítása esetén az egyszerűsített kísérő okmány adatait is elektronikusan kell megküldeni a vámhatóságnak. Az egyszerűsített kísérő okmányokkal végzett és nem etko-val végzett adófelfüggesztéses kitárolásokból kiállított egyéb okmányok adataira vonatkozó adatszolgáltatást, az okmányok kiállításával egyidejűleg elektronikusan kell megküldeni a vámhatóságnak. 48 A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendelet 18. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy további vagy egyedi rendelkezéseket határozzanak meg a területükön szállított termékekre vonatkozóan. Kívánatos, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal a kísérőokmányokra és a nyilvántartásokra vonatkozó címben szereplő Borkategóriák: A borokat tulajdonságuk alapján be lehet sorolni, majd ezeket sajátságaik alapján osztályokba rendezni. A VinAgora Nemzetközi Borverseny kategória besorolásai a következők voltak: A. STRICTO SENSU (szigorú értelemben vett) BOROK: 1. kategória: fehér, csendes borok 2. kategória: rozé, csendes borok 3. kategória: vörös, csendes borok 4. kategória: habzóborok 5. kategória: pezsgők B. KÜLÖNLEGES BOROK: 6. kategória: természetes csemege borok 7. kategória: erősített borok 8. kategória: fűszerezett borok, vermutok A borral kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nem lehet természettudományos módszerekkel megismerni. A bor egy vegyülethalmaz, melyet meghatározott kémiai és mikrobiológiai folyamatok alakítanak /2009/EK rendelet, (Letöltve: ) 47 (Letöltve: ) 48 SZTANÓ Imréné, Adóváltozások, Kiegészítő az Adózás című könyv évi kiadásához, SALDO Zrt., Budapest, 2011, 16.

19 GONDOLATOK A BOROK JÖVEDÉKI ADÓ SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ EU-BAN 309 rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok nevét és címét, hogy a Bizottság továbbítani tudja ezeket az információkat a többi tagállamnak. A számítógépes eljárások lehetséges használata ellenére minden természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja ideértve az olyan, készleteket nem tartó kereskedőket, akiknek állandó lakhelyük vagy bejegyzett székhelyük a Közösség vámterületén van, és akik borászati terméket szállítanak vagy szállíttatnak saját felelősségére állítja ki az adott szállítmányt kísérő okmányt. Kísérőokmányként a következők ismerhetők el: a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. 1. A jövedéki adó felfüggesztésével történő forgalomba bocsátás esetén a 2719/92/EGK rendeletnek megfelelően kiállított adminisztratív kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; 2. A Közösségen belüli mozgás és a kiindulási hely szerinti tagállamban fogyasztásra bocsátás esetén a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelően kitöltött, egyszerűsített kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; b) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak. A kísérőokmány csak egy szállításhoz használható fel. Az elektronikus kísérőokmányok tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú okmányok tartalmával. A Közösség vámterületén kívül letelepedett címzett esetében a szállítmányt kísérő okmány eredeti példányát és egy másolatát vagy, adott esetben, annak az 1-es és 2-es számú másolatát a kiviteli nyilatkozat alátámasztására az exportáló tagállam illetékes vámhivatalának be kell mutatni. A vámhivatal meggyőződik arról, hogy feltüntették-e egyrészről a kiviteli nyilatkozaton a bemutatott okmány típusát, dátumát és számát, másrészről a kísérőokmány eredeti példányán és másolatán vagy adott esetben a kísérőokmány két másolatán a kiviteli nyilatkozat típusát, dátumát és számát. A Közösség vámterületéről történő kilépés helye szerinti vámhivatal a kísérőokmány két másolatán feltünteti a IX. mellékletben szereplő megfelelő szöveget, amelyet pecsétjével is hitelesít. A kísérőokmány lepecsételt és a megfelelő szöveget tartalmazó másolatait azután átadja az exportőrnek vagy képviselőjének. Az exportőr vagy képviselője gondoskodik arról, hogy a kivitt terméket kísérje az okmány egy példánya /2009/EK rendelet, (Letöltve:

20 310 MIHÁLYI PETRA Amennyiben valaki nem rendelkezik termékkísérő okmánnyal és olyan tevékenységet folytat, amelyhez erre szükség van, a vámhatóság hátrányos jogkövetkezményeket alkalmaz a mulasztóval szemben. Ilyen eset volt, mikor a vámhivatal január 16-án ellenőrzést tartott a felperessel együtt több gazdálkodó szervezet által üzemeltetett boradó raktárban. A gazdálkodók készletében többletet, míg a felperesében hiányt fedezett fel, a gazdálkodók azt állították, hogy a náluk lévő bor a felperesé. Ezért jelentős összegű jövedéki adót, adóbírságot és mulasztási bírságot követeltek a felperestől, ugyanis termékkísérő okmány nélkül tárolta át és így beállt az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség. A felperes azzal védekezett, hogy az ellenőrzésig a terméken semmilyen műveletet nem végzett, fizikailag nem mozgatta és így nem áll fenn termékkísérő okmány kiállítási kötelezettsége. A termék egyébként mustból természetes erjedés folytán keletkező bor. Az elsőfokú bíróság elmarasztalta a felperest. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám azt nem találta a Legfelsőbb Bíróság alaposnak jogszabály hivatkozásának hiánya miatt, így a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta A Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS) Az EMCS (Excise Movement and Control System) az EU Bizottsága és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett uniós számítógépes rendszer, amely a jövedéki termékek adófelfüggesztés keretében történő szállítását, szállításának felügyeletét, ellenőrzését teszi lehetővé belföldi és közösségi viszonylatban is. A rendszer kialakításának eredete több mint 10 évre nyúlik vissza. A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK irányelv alkalmazása során, 1997 márciusában az Európai Bizottság akkori Vám és Indirekt Adózás Igazgatósága által létrehozott egy, az alkohol és dohány szektorban megfigyelhető csalások problémáját vizsgáló munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a megfigyelhető jogsértésekkel való küzdelem érdekében szükséges megváltoztatni, javítani az eljárásokat és módszereket. A munkacsoport kulcsfontosságú ajánlása szerint a jövedéki szállításokat felügyelő, nyomon követő, teljesen számítógépesített ellenőrző rendszer bevezetése szükséges. Továbbá követelmény a rendszerrel kapcsolatban, hogy a feladó és a címzett azonosítására, illetve a szállítmányok feladására, 50 Legfelsőbb Bíróság elvi határozata: L. B. Kfv. I /2008, K 2004/2009

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4009/2014. tájékoztatás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4009/2014. tájékoztatás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4009/2014. tájékoztatás a jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokról szóló 4008/2014. számú tájékoztatás módosításáról A jövedéki

Részletesebben

JOGALKALMAZÁSOK A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL

JOGALKALMAZÁSOK A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL JOGALKALMAZÁSOK A J ÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011 Szerzők: Ágoston Krisztián Boros

Részletesebben

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap Európai uniós nyomtatványok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ JÖVEDÉKI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL AZ ÚJ JÖVEDÉKI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ JÖVEDÉKI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL AZ ÚJ JÖVEDÉKI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK JÖVEDÉK AZ ÚJ I TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL AZ ÚJ I TEVÉKENYSÉGI FORMÁKRÓL TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Olvasó! Magyarország az elmúlt évezred utolsó évtizedének legjelentõsebb gazdasági és politikai aktusának lezárásaként

Részletesebben

Jövedéki adó fajtakódok 2013. január 1-től (Termékmérleg adómérték kód: E1)

Jövedéki adó fajtakódok 2013. január 1-től (Termékmérleg adómérték kód: E1) Ásványolaj termékek Nem adóköteles ásványolaj termék (ezer liter) 500 Nem adóköteles ásványolaj termék (ezer kg) 689 Nem adóköteles ásványolaj termék (nm 3 ) 690 Szabványos termékre adómérték 0 Ft/ezer

Részletesebben

mivel egy tagállamban már szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szabad mozgásait nem lehet korlátozni

mivel egy tagállamban már szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szabad mozgásait nem lehet korlátozni A BIZOTTSÁG 3649/92/EGK RENDELETE (1992. december 17.) a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK

Részletesebben

Jövedéki adó fajtakódok 2015. január 1-től (Termékmérleg adómérték kód: F1)

Jövedéki adó fajtakódok 2015. január 1-től (Termékmérleg adómérték kód: F1) Ásványolaj termékek Nem adóköteles ásványolaj termék (ezer liter) 500 Nem adóköteles ásványolaj termék (ezer kg) 689 Nem adóköteles ásványolaj termék (nm 3 ) 690 Szabványos termékre adómérték 0 Ft/ezer

Részletesebben

KENŐOLAJOK JÖVEDÉKI ENGEDÉLYES KERESKEDELME

KENŐOLAJOK JÖVEDÉKI ENGEDÉLYES KERESKEDELME KENŐOLAJOK JÖVEDÉKI ENGEDÉLYES KERESKEDELME ( Az összeállítás a 2014.01.01-től hatályos 2003 évi CXXVII tv (Jöt.) és a 8/2004(III.10) PM rendelet ( Vhr.) kenőolajokra vonatkozó lényeges rendelkezései alapján

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1.

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1. Főbb EKAER tudnivalók 2015. március 1. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2014. december 19.

Főbb EKAER tudnivalók. 2014. december 19. Főbb EKAER tudnivalók 2014. december 19. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai. Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága

Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai. Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai 2014 Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Az előadás témakörei Jövedéki adó Dohány kiskereskedelem Vám

Részletesebben

EKÁER workshop. trans-o-flex Hungary Kft. Budapest, 2015 január 7. Kis László. logisztikai igazgató

EKÁER workshop. trans-o-flex Hungary Kft. Budapest, 2015 január 7. Kis László. logisztikai igazgató EKÁER workshop trans-o-flex Hungary Kft. Budapest, 2015 január 7. Kis László logisztikai igazgató 1 TARTALOM Az EKÁER rendszerről általánosságban Jogszabályi háttér Az EKÁER szám igénylésével kapcsolatos

Részletesebben

Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa

Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa Lesenceistvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lesenceistvánd Zalahaláp Uzsa 8319 Lesenceistvánd, Kossuth utca 145. Telefon: 87/436-151 Fax: 87/436-151 (30) E-mail: korjegyzoseg@lesenceistvand.hu

Részletesebben

EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer Közúti szállítási tevékenység 2015. január 1-jétől csak EKÁER szám birtokában végezhető. A belföldön (nem végső fogyasztónak) történő első adóköteles

Részletesebben

A TANÁCS 92/83/EGK IRÁNYELVE

A TANÁCS 92/83/EGK IRÁNYELVE 1992L0083 HU 01.01.2007 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 92/83/EGK IRÁNYELVE (1992. október 19.) az

Részletesebben

2010. december 28. 10/2010.

2010. december 28. 10/2010. 2010. december 28. 10/2010. Jövedéki Hírlevél Tisztelt Ügyfeleink! Mi található a 10/2010. számban? A jövedéki szabályozás 2011. évi változásai Tájékoztatjuk Önöket, hogy az adó- és járuléktörvények, a

Részletesebben

megállapított, valamint a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet 2. (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

megállapított, valamint a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet 2. (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet a jövedéki termékek veszteségnormáiról A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)

Részletesebben

2010. évi XC. törvény

2010. évi XC. törvény 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést:

Jövedéki adó. Ki végezhet pálinka főzést: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.): 2010. szeptember 27. kezdettel lehetővé teszi minden 18. életévét betöltött

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Jövedéki adó. 2003. évi CXXVII. tv.

Jövedéki adó. 2003. évi CXXVII. tv. Jövedéki adó 2003. évi CXXVII. tv. Jövedéki adó Bruttó, speciális, egyfázisú adó Beépül az ÁFA alapjába Luxus vagy egészségre ártalmas termék merev árrugalmasság Importszabályozás eszköze Ellenőrzött termelés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A Közösségen belüli adómentes borbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi háttér:

A Közösségen belüli adómentes borbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi háttér: A Közösségen belüli adómentes borbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi háttér: Az Áfatv. vonatkozó rendelkezése 2005. január 1-től a következőképpen módosult: 29/A. Mentes az adó alól: f) az a termékértékesítés,

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

2012. január 18. 1/2012.

2012. január 18. 1/2012. Jövedéki Hírlevél Mi található a 1/2012. számban? I. A természetes személy által adómentesen előállítható sör, bor és pezsgő termékekkel kapcsolatos szabályozás, illetve ezen termékekhez kapcsolódó egyéb

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

FELHÍVÁS. A jövedéki adótörvény változásairól

FELHÍVÁS. A jövedéki adótörvény változásairól FELHÍVÁS A jövedéki adótörvény változásairól Tisztelt Ügyfeleink! A Magyar Közlöny MK 161/2014. évi számában 2014. november 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,

Részletesebben

Jövedéki tájékoztató

Jövedéki tájékoztató Jövedéki törvény módosítását, illetve a jövedéki termékek szabályozását érintő egyéb rendelkezések A következőkben összefoglaltuk a jövedéki termékekre és azokkal végzett egyes tevékenységek szabályozását

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK Budapest, 2015 Szerző: Nagyné Véber Györgyi Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-482-1 ISSN 1788-0165 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

ADMINISZTRATÍV KÍSÉRÕOKMÁNY 1

ADMINISZTRATÍV KÍSÉRÕOKMÁNY 1 EURÓPAI KÖZÖSSÉG JÖVEDÉKI TERMÉKEK ADMINISZTRATÍV KÍSÉRÕOKMÁNY 1 1 Feladó 2 Feladó jövedéki száma 3 Bizonylat azonosító 4 Címzett jövedéki száma 5 Számlaszám 6 Számla dátuma 7 Címzett 8 Feladási hely szerint

Részletesebben

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vám, jövedék 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vám, jövedék Gazdálkodási modul

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

9/2010. (II. 4.) FVM rendelet. A támogatás jogosultja. A támogatási keretösszeg, a támogatás mértéke

9/2010. (II. 4.) FVM rendelet. A támogatás jogosultja. A támogatási keretösszeg, a támogatás mértéke 1 9/2010. (II. 4.) FVM rendelet a szeszesitalpiac ellátását szolgáló bor lepárlásához a 2009/2010. borpiaci évben nyújtott támogatás feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati

Részletesebben

1992L0012 HU 24.12.2004 005.001 1

1992L0012 HU 24.12.2004 005.001 1 1992L0012 HU 24.12.2004 005.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 92/12/EGK IRÁNYELVE (1992. február 25.) a jövedékiadó-köteles

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ ÚJ ÁFATÖRVÉNY MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2008 Szerzők: Dr. Farkas Alexandra Dr. Kovács Tamás Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Nagyné Véber Györgyi Dr. Rónai Gábor Száraz Tünde Varga Zoltán

Részletesebben

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (BGF. PSZFK) Tantárgyi útmutató 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Illeték, jövedék, vám IVAM1K0MPZP Gazdálkodási modul Kontaktórák

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

EKAER - aktuális kérdései -

EKAER - aktuális kérdései - EKAER - aktuális kérdései - Kenyeres Beáta KAIG Ügyfélkapcsolati Főosztály Témák: EKAER célja Jogszabályi háttér Változások Kockázati biztosíték, mentesség Fontosabb adatok EKAER bevezetésének célja: Áruk

Részletesebben

L 9/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.1.14. IRÁNYELVEK

L 9/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.1.14. IRÁNYELVEK L 9/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.1.14. IRÁNYELVEK A TANÁCS 2008/118/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bereczki Erzsébet. A regisztrációs adó és energiaadó szabályai. A követelménymodul megnevezése: Adózási feladatok

MUNKAANYAG. Bereczki Erzsébet. A regisztrációs adó és energiaadó szabályai. A követelménymodul megnevezése: Adózási feladatok Bereczki Erzsébet A regisztrációs adó és energiaadó szabályai A követelménymodul megnevezése: Adózási feladatok A követelménymodul száma: 1976-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50

Részletesebben

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete S E G É D. PénzSztár. Jövedéki ismeretek A N Y A G

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete S E G É D. PénzSztár. Jövedéki ismeretek A N Y A G NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete S E G É D PénzSztár Jövedéki ismeretek A N Y A G 2015 Lezárva: Budapest, 2015. július 3 1. A jövedéki szabályozás alapjai Jövedék:

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) Jogszabályi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22/E., 2015. március 1-jétől hatályos 22/E., 88. (6), (6a), (6b) bekezdései,

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.24. C(2015) 2619 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a kábítószer-prekurzorokról

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014.

Részletesebben

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig)

Kitöltési Útmutató a szõlõ és borászati termékek elszámolásához (Alkalmazható 2004. december 31-ig) ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (XI.20.), 9/2004. (IV.20.), 21/2004. (XII. 07.) 7/2005. (IV.05.) és 16/2007. (XI.27.) rendeletével módosított 5/1999. (VI.29.) számú rendelet

Részletesebben

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások Ágoston Krisztián pénzügyőr őrnagy Szabó József pénzügyőr százados osztályvezető NAV KH Jövedéki Főosztály I. A termékkört érintő jövedéki

Részletesebben

NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS

NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS NAPI PEAK PLUSZ FÖLDGÁZBETÁROLÁSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE ÉS NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS amely egyrészről a székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: számlázási cím:

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány.

A Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által engedélyezett és forgalmazott nyomtatvány. ELSZÁMOLÁS a szõlõ- és a borászati termékkészletek alakulásáról Benyújtandó 1 példányban az illetékes vámhivatalhoz. Postára adás dátuma: A) A vámhivatal tölti ki! Beérkezés dátuma: Átvevõ kódja, aláírása:

Részletesebben

Az EMCS előnyei: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/seed/seed_consultation.jsp?lang=hu&contextpath=

Az EMCS előnyei: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/seed/seed_consultation.jsp?lang=hu&contextpath= Az EMCS alkalmazása Az Excise Movemet and Control System, magyarul Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EMCS) szolgál a jövedéki termékek közösségi adófelfüggesztéssel végzett szállításának

Részletesebben

8/2004. (III. 10.) PM rendelet

8/2004. (III. 10.) PM rendelet 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A jövedéki adóról és

Részletesebben

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4.

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4. EKAER rendszer 2015. március 1-től Pétfürdő, 2015. március 4. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015.

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 2-107 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-107 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott gyümölcsbor Fruit wine with distinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Tájékoztató. 1. Jogalap: 2. Mikor kötelező a bejelentés. EKÁER-rendszer

Tájékoztató. 1. Jogalap: 2. Mikor kötelező a bejelentés. EKÁER-rendszer Tájékoztató EKÁER-rendszer - Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató aktualizálva: 2015.03.02. 2015. január 1-jén elindult az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKAER).

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Automatikus adatbeküldés, IT megoldás info@dyntell.com (70) 635-8765 EKÁER kalkulátor mobilapplikáció Androidra. bruttó 500 kg nettó 1 millió Ft

Automatikus adatbeküldés, IT megoldás info@dyntell.com (70) 635-8765 EKÁER kalkulátor mobilapplikáció Androidra. bruttó 500 kg nettó 1 millió Ft TELEFONSZÁMOK Nonstop informatikai ügyelet: 1/441-9644 NAV ügyfélszolgálat munkaidőben: 40/42-42-42 (irányítószám után a 4-es gomb) Telefon a NAV-hoz külföldről: +36/1/250-9500 EMAIL CÍMEK Garantált 30

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28.

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. április 21.) a fotózselatin behozatalát illetően a 2004/407/EK bizottsági rendelet módosításáról (az értesítés a C(2006)

Részletesebben

A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/I.

A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/I. A Dél alföldi HEURégió Pont Egyesület Információs Kiadványa 2010/I. Szeged, 2010. Az Európai Unió csak a közvetett adókat illetően törekszik harmonizációra, más adótípusok esetében a tagországok rendszereinek

Részletesebben

Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen!

Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen! S A J T Ó H Á T T É R A N Y A G Külföldről rendel, vagy oda küld karácsonyi ajándékot? Erre figyeljen! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalata szerint egyre több a magáncélú, külföldről történő

Részletesebben

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató EKÁER-rendszer - Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató aktualizálva: 2015.01.22. 2015. január 1-jén elindul az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKAER).

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben