Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán. Zöld kampány Tájékoztatási stratégia

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán Zöld kampány Tájékoztatási stratégia A tájékoztatási stratégia a Határon átnyúló kampány a természeti értékek megóvásáért (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben) HURO/0801/097 projekt keretében készült. Nyíregyháza Szatmárnémeti november A projekt az Európai Unió (ERFA forrás) a magyar és a román köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. és Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 TARTALOM 1. Bevezetés a projekt bemutatása Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés A célterület bemutatása A célterület fő értékei Problématérkép SWOT-analízis A kommunikációs stratégia fogalma, szükségessége Az alapfogalmak tisztázása A kommunikációs stratégia szükségessége A kommunikációs stratégia alapelvei Kommunikációs csatornák és eszközök A kommunikációs eszközök értékelése Fő célkitűzések Stratégiai célkitűzések Célcsoport-elemzések A célcsoportok azonosítása Célok üzenetek eszközök az egyes célcsoportok számára Akcióterv Monitoring...66 Felhasznált irodalom...67 Mellékletek...68 Hazai és külföldi példák, legjobb gyakorlatok

3 1. Bevezetés a projekt bemutatása A biodiverzitás folyamatos térvesztése a legégetőbb környezetvédelmi kérdés, amellyel jelenleg küzd a mai társadalom. A természeti értékek és élőhelyek gazdagsága nagy értéket jelent az életünk minőségének szempontjából. Még fontosabb az a tény, hogy ezek a területek fontos szerepet játszanak a természetes rendszerek (a víz körforgása a természetben, az éghajlat változása), valamint azon természeti erőforrások szabályozásában, amelyektől nagymértékben függ a társadalmunk. Az ökoszisztémák ezen szolgáltatásainak értéke jóval nagyobb annál, mint az ezek megóvására és megvédésére fordított törekvésnek. Az emberek azonban hajlamosak azt hinni, hogy ezek a természeti erőforrások kimeríthetetlenek és ingyenesek. Általában csak akkor döbbenünk rá ezek valódi értékeire, amikor egy természeti katasztrófa történik. A biológiai sokféleséghez az emberek is hozzájárultak új tulajdonságokkal a változatos kultúrájuk, valamint az Európában évszázadokon keresztül folytatott hagyományos tevékenységek révén, melyek megváltoztatták a természetes tájat. A természetes és féltermészetes ökoszisztémák élőhelyei, növény- és állatfajai az élet alapját jelentik, biztosítják az erőforrásokat (fa, víz, gyógynövények, nyersanyagok stb.), valamint az ökoszisztémák szolgáltatásait (a szén körforgását a természetben, a tiszta vizeket, a természeti katasztrófák elkerülését, a környezetszennyezésének csökkenését stb.), melyek a társadalmigazdasági fejlődésnek alapjául szolgálnak. Az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődésének következményeképpen Európa természetvédelmi rezervátumai nagymértékű beavatkozásnak lettek kitéve. Az olyan emberi tevékenységek, mint például a mezőgazdaság intenzívvé válása, a városi települések fejlődése, vagy az infrastruktúrák fejlesztésére történő beruházások, mind hozzájárultak Európa számos élőhelyeinek a feldarabolódásához, vagy azoknak az elvesztéséhez, ami az ott található fajok kihalással való veszélyeztetését eredményezte. Mindezek következményeként az endemikus, veszélyeztetett növényfajoknak (melyek csak bizonyos térségekben élnek) a 64%-a eltűnt az öreg kontinensről, ugyanakkor veszélyeztetve van a madarak 38%-a. Európa vizes övezeteinek 60 %-a tűnt el a XX. század folyamán. 3

4 E veszély felismerésének hatására az utóbbi 25 évben a természetvédelem egyre jelentősebb szerepet tölt be az európai politikában. Az Európában található természetes élőhelyeknek és az itt lévő, vadon élő növény- és állatfajoknak a biodiverzitása képezi Európa természeti örökségét, melyet a jelen generáció hasznosíthat anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit a hasonló, kedvező életkörülmények élvezetét illetően. Európa természeti öröksége megóvásának egyik módja egy olyan természetvédelmi területhálózat kialakítása, amely reprezentatív mindazon élőhelyek és fajok biodiverzitására, melyek védelme szükségszerű. Abból a tényből kiindulva, hogy a természeti tényezők iránti érdekek nem feltétlenül korlátozottak az országhatárok által, ésszerűnek tűnik, hogy ezek az aspektusok, úgy a fajok, mint az élőhelyek szempontjából tekintve, nemzetközi szinten legyenek kezelve. Az Európai Unió felelősséget vállalt a veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvásának érdekében. Ez a felelőség a Natura 2000 Ökológiai Hálózat kialakításában nyilvánul meg, amely Európa természetvédelmi területeinek a hálózata, s amely a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyeknek és a vadon élő növény- és állatfajoknak egy reprezentatív részét foglalja magába. E hálózat nemcsak a természeti értékek védelmének érdekében jött létre, hanem ezen természeti gazdagság hosszú távon való megőrzése érdekében is, hogy ezáltal biztosítva legyenek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges természeti erőforrások. A Natura 2000 Ökológiai Hálózat biztosítja a fenntartható fejlődést anélkül, hogy a helyi közösségeknek kárt okozna, így megvédi Európa biodiverzitását. A Natura 2000 program megpróbál harmonikus kapcsolatot teremteni az emberiség két szükséglete között: egyfelől a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megteremtése, másfelől egy tiszta és egészséges környezet biztosítása között. Ez a hálózat meggátolja a természetes élőhelyeknek a feldarabolódását. Az Európai Unió megfelelő szervezeti struktúrát és hátteret biztosít a Natura 2000 program megvalósítására. Minden állam, amely csatlakozott az Európai Unióhoz, vagy amely tagállam szeretne lenni, szembesül a Natura 2000 hálózattal, valamint át kell ültetnie a saját jogrendszerébe a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvek előírásait. Minden tagállam saját módon választhatja meg ezen feltételeknek való megfelelését. 4

5 Az Európai Unió támogatja e hálózatnak a létrehozását, biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket, az Unió természetmegőrző politikájának mérföldkövévé alakítva a Natura 2000 hálózatot. Ez a szemlélet megköveteli minden helyi és hazai érintett szereplő részvételét azon területek kiválasztásánál, melyek majd a hálózat alkotórészei lesznek, továbbá részvételüket e területek védelmének és kezelésének érdekében a szükséges kezelési tervek kivitelezésének folyamatában. E politika általános koncepciója az, hogy a környezetvédelmi problémákat be lehet és be is kell vonni más politikai területekre is. Ha meg akarjuk védeni természeti örökségünket, akkor a főbb problémákat pl. szállítás, energia, mezőgazdaság érintő döntésekben feltétlenül számításba kell venni az e tevékenységekből származható negatív hatásokat a vadon élő fajokra és természetes élőhelyekre nézve. A fenntartható fejlődés fontos úgy a természet megőrzése, mint a jelenlegi és a jövő generációk szempontjából. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a természettel és a környezettel kapcsolatos problémák elnyomják a többi tényező jelentőségét. Az Európai Unió szemlélete szerint a természet megóvása nem zárja ki a gazdasági tevékenységek folytatását, a fenntartható fejlődés révén hozzájárulhat új munkahelyek kialakulásához, azaz olyan kedvező életkörülmények megteremtéséhez, amelyek által a természetes környezet és az emberek, valamint a jövő generáció fejlődési feltételei nem kerülnek veszélybe. Az Európai Unió és a tagállamok jogi kötelességeit a természettel kapcsolatosan a madarakra, illetve az élővilágra vonatkozó Európai Unió Irányelvei tartalmazzák. A két megye (Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg) határmenti volta miatt közös védett területeik vannak, melyek megőrzése közös feladat. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidőben mindkét állam kötelezte magát arra, hogy a természetvédelemre vonatkozó törvényeket átvegyék saját törvényeik közé, így a két ország közös célja a két irányelv, a madarakra, illetve az élőhelyekre vonatkozó irányelvek megvalósítása lesz:. Ez oknál fogva nélkülözhetetlen a célterület lakosai számára a Natura 2000 ökológiai hálózatra vonatkozó információk biztosítása, a népesség hosszú távon való tudatosítása, az ökológiai nevelés, illetve a szemlélet folyamatos alakítása, mivel ugyanaz a közös cél: az élőhelyek, a vadon élő állat-, illetve növényvilág védelme. 5

6 A projekt célja tudatosítás és informálás az ökológiai hálózat által nyújtott előnyökről a lakosság körében a határ mindkét oldalán. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak a lakosok életfeltételeinek javításához azokon a területeken is, melyek szociális-gazdasági szempontból hátrányosak. Az életkörülmények javulnak, ha a lakosok természetes környezetének fejlesztése a határ mindkét oldalán hosszantartó és fenntartható. A közvetett kedvezményezettek a projektben megcélzott területek lakosai (kb lakos), a közvetlen kedvezményezettek pedig a határ mindkét oldalán található két megye lakosai ( lakos). A projekt fő tevékenységei: előkészítő, közös menedzsment, a projekt rendezvényei (munkamegbeszélések és egy záró konferencia), tanulmányok kidolgozása (adatgyűjtés, információs csomag, tájékoztatási stratégia és akcióterv, kampánykiértékelő tanulmány), tudatosító kampány megvalósítása az oktatási intézmények és lakosok körében. A kommunikációs tevékenységeken belül megrendezésre kerülnek sajtókonferenciák, emellett készülnek brosúrák, DVD-film és egy weboldal. A projekt befejezése után a partnerek továbbra is folytatják majd az együttműködést, biztosítva a szükséges szakmai támogatást a projekt fenntartása és fejlesztése érdekében. A projekt keretében elkészült információs anyagok a két megye minden lakosához eljuthatnak a sajtó, a tudatosító kampányok, a kiadványok, illetve a honlap segítségével. Így a célcsoport reményeink szerint a kapott információk alapján sokkal fogékonyabb lesz a természeti értékek védelmének szükségességére. 6

7 2. Vezetői összefoglaló A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel partnerségben a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (ERFA) keretén belül támogatást nyert Határon átnyúló kampány a természeti értékek megóvásáért (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben) című pályázatával. A projekt fő célkitűzése a határ két oldalán élő lakosság tudatformálása, az ökológiai hálózat által nyújtott előnyök megismertetése, amely hozzájárulhat a térség gazdasági fejlődéséhez, vonzerejének növekedéséhez és a lakosság életkörülményeinek javulásához. A kampány célja tehát a szatmári magyar-román határszakasz legértékesebb természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000-es területeinek megismertetése és ezen egyedülálló értékekre a közvélemény figyelmének a felhívása. Ehhez segítséget nyújtanak a projekt során elkészülő dokumentumok, szóróanyagok (térképek, szórólap, DVD film), valamint a különböző rendezvények: a lakossági fórumok és a 2010 őszén oktatási intézmények számára kiírásra kerülő pályázatok. A projekt egyik fő tevékenysége a jövőre vonatkozó Tájékoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása. Ezen dokumentum tervezése során sor került a célterület fő értékeinek bemutatására, a problématérkép és a SWOT-analízis összeállítására, a célcsoportok azonosítására, valamint a jövőkép, a stratégiai célkitűzések és a prioritások megfogalmazására. A Tájékoztatási stratégia célcsoportonként mutatja be a célokat, a nekik szóló üzeneteket, valamint az ajánlott kommunikációs eszközöket. Jövőkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben a lakosság ismeri az ökológiai hálózat által nyújtott előnyöket, melyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű területek lakossága életszínvonalának javításához szociális-ökológiai szempontból, de ismeri azokat a kötelességeket is, amelyeket teljesítenie kell, e védett területeken található természeti értékek megóvása érdekében. Az itt élők tudatos magatartásukkal védik a természeti értékeket. Hosszú távú cél: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék természeti értékeinek megőrzése. A dokumentumban ugyancsak megtalálható a rövid távú, a évre szóló Akcióterv. A tájékoztatási stratégia alapján célszerű elkészíteni a tájékoztatás operatív programját, melyben az egyes output-, eredmény- és hatásindikátorok is számszerűsítésre kerülnek. 7

8 3. Helyzetelemzés 3.1. A célterület bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén fekszik, az Alföld részeként alapvetően síkvidéki jellegű. Speciális geopolitikai helyzetét egyfelől periférikus elhelyezkedése, másrészt keleti határmentisége determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. A megye Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyével közösen alkotja az Észak-alföldi régiót, emellett tagja a Magyar-Román-Ukrán Interrégiónak, valamint a Kárpátok Eurorégiónak is. Területe km 2, ami Magyarország területének 6,4%-a ezzel az ötödik legkiterjedtebb megye. A megye területe természetföldrajzi-táji értelemben igen tagolt, Magyarország kistájainak katasztere (MTA, 1990) alapján négy középtáj, azon belül 12 kistáj érinti. Mérsékelten meleg, illetve mérsékelten hűvös zónák határán, nagyobbrészt mérsékelten száraz területen fekszik. Mintegy 70 %-át a homokbuckás Nyírség, kb. 25-%-át a Felső-Tiszavidék magas talajvizű, vízrendezés által erősen átalakított sík területei és egy kis részét a Hajdúhát löszsíksága, illetve a Közép-Tiszavidék kultúrsztyeppje tölti ki. Dél felé haladva jellemzően csökken a csapadék mennyisége és nő a napsütéses órák száma. A középső részt a vízfolyásban való szegénység, de gazdag tórendszer jellemzi: a Közép- Nyírség területe igen gazdag természetes tavakban és mesterséges halastótározókban egyaránt. A megye peremterületei vízfolyásban gazdagok, ennek ellenére, a vízrendezésnek köszönhetően a vízben gazdag területeket is a vízhiány jellemzi. Holtágak sokasága gazdagítja a Beregi-sík és a Szatmári-sík területét, továbbá a Taktaköz keleti, a megyére eső peremét. A Magyarország kistájainak katasztere szerinti tagolás alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egész területe az Alföld nagytáj területén belül négy középtájhoz tartozik. A megye területének legnagyobb, középső része a Nyírség középtáj területén, nyugati pereme a Hajdúság, míg a Tisza magyarországi szakaszának legfelső folyásánál lévő terület a Felső- Tiszavidék középtáj része. A megye területe ezen négy középtájon belül a következő kistáj- 8

9 csoportokra (szubrégió), illetve kistájakra (mikrorégió) tagolódik: Felső-Tiszavidék, Nyírség, Hajdúság és Közép-Tiszavidék. A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága hektár, az 1982-ben lehatárolt országos jelentőségű védett terület, vagyis a tájvédelmi körzeté közel 22 ezer hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát foglalnak magukba. A megyét úgy szokás jellemezni, hogy folyóvizekben, mocsarakban, lápokban Magyarország leggazdagabb területe. A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma, és a táj viszonylagos zavartalansága számos olyan állat- és növényfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak, illetőleg számos bennszülött növény- és állatfaj számára nyújtanak életfeltételeket. A) Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek 1. táblázat: Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természetvédelmi területek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ssz A terület neve Baktalórántházierdő Természetvédelmi Terület Bátorligeti-legelő Természetvédelmi Terület Bátorligeti-Ősláp Természetvédelmi Terület Cégénydányádipark Természetvédelmi Terület Terület (ha) 310,9 (ebből fokozottan védett: 36,6) 23,33 52,7 12,9 a védetté nyilvánításról 11/1977. OTvH határozat 5/1986. (VIII.21.) OKTH rendelkezés /1950. OTT határozat 456/1959. OTT határozat Jogszabályok a védettség fenntartásáról 35/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 37/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 38/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 42/2007. (X. 18.) KvVM rendelet A védettség indoka és célja A Nyírség homokterületeit egykor borító gyöngyvirágos-tölgyes, gyertyános-tölgyes társulások utolsó egybefüggő maradványának, a terület sajátos növény- és állatvilágának a megóvása. Homokpusztai gyeptársulások védett, illetve fokozottan védett, ritka növény növényfajainak megóvása, valamint a növénytársulásokhoz kapcsolódó állatvilág megőrzése. A táj jellegzetes arculatának és természeti értékeinek a megőrzése, különös tekintettel az Ősláp jellegzetes pangóvizes, lápos, zsombékos élőhelyeire, az itt előforduló különleges vegetációtípusokra (nyírláp, fűzláp, zsombékos lápterületek és láprétek), valamint ezen élőhelyek növény- és állatvilágára. Természettudományi és esztétikai szempontból rendkívül értékes növénygyűjtemény, valamint az élővilág megőrzése. 9

10 Ssz A terület neve Fényi-erdő Természetvédelmi Terület Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület Terület (ha) a védetté nyilvánításról 297,7 1660/1653. OTT határozat 95,01 177/1954. OTT határozat Jogi szabályozás a védettség fenntartásáról 49/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 56/2007. (X. 18.) KvVM rendelet A védettség indoka és célja Egykor a Nyírség nagy részét borító erdőtársulások legnagyobb egybefüggő maradványerdejének, az itt előforduló növénytársulásoknak (nyírlápok, rekettye-füzesek, vízkedvelő tölgy-köris-szil ligeterdők, homoki tölgyesek, homokpuszta-gyeptársulások) és rendkívül sajátos növény- és állatvilágának megóvása. Az egykori folyóvölgyben kialakult természetes növénytársulásoknak (ingóláp, égeres fűzláp) megőrzése, valamint a terület sajátos növény- és állatvilágának a megóvása Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terület Tiszatelek- Tiszaberceli-ártér Természetvédelmi Terület Tiszavasvári Fehérszik Természetvédelmi Terület Vajai-tó Természetvédelmi Terület 156, ,2 1021,3 15/1991. (XII.24.) KTM rendelet 10/1977. OTvH rendelkezés 10/1978. OKTH határozat 184,9 4/1977. OTvH határozat 76,48 3/1996. (IV. 17.) KTM rendelet 145/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 80/2007. (X. 18.) KvVM rendelet 81/2007. (X. 18.) KvVM rendelet A Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág, az ezüsthársas szurdokerdő habitusú, valamint a kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyesek fás vegetációinak, a hegy gyeptársulásainak védelme és tájképi értékeinek megőrzése. A Tisza ártere jellegzetes arculatának, a holtágaknak, nádasoknak, ártéri erdőknek, illetve ezen élőhelyek természetes növényés állatvilágának megőrzése (különösen tölgy-köris-szil keményfa ligeterdőre, a védett madarak háborítatlan fészkelő- és táplálkozóhelyének, vonulásának biztosítása. A Tisza-menti táj jellegzetes tájképi értékeinek és a területen előforduló, az ártérre jellemző természetes növénytársulásoknak (fűz-nyár ligeterdők, tölgy-köris-szil liget-erdők), valamint a sajátos növény- és állatvilágnak a megőrzése. A szikes tóhoz kapcsolódó természetes szikes növénytársulásoknak (zsiókás, sziki kákás élőhelyek, szikpusztai gyep, vakszikfoltok) és a területen élő jellegzetes sziki növény- és állatfajoknak a megőrzése. A tó legfontosabb természeti értékei az úszóláp-szigetek, valamint a kiemelt fontosságú botanikai ritkaságok. A legkülönlegesebb értékek a tőzegpáfrányos nádasokban és a füzesekben-égeresekben találhatók. 10

11 B) Helyi jelentőségű védett természeti értékek 1. Természetvédelmi területek 2. táblázat: Helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ssz. A terület neve Település Terület (ha) Törzskönyvi szám 1. Ajaki-gyepek Ajak 80,91 14/57/TT/06 2. Barabási Jászai kastélypark Barabás 0,64 14/34/TT/94 3. Bátorligeti-Nyomás Bátorliget 9,13 14/39/TT/00 4. Cégénydányádi védett terület Cégénydányád 0 14/58/TT/06 5. Czóbel-kúria kastélyparkja Anarcs 7,51 14/13/TT/81 6. Demecseri-gyepek Demecser 54,36 14/49/TT/05 7. Dessewffy kastélypark Tiszavasvári 69,03 14/4/TT/77 8. Gyermekotthon parkja Berkesz 14,73 14/9/TT/77 9. Gyulaházy kastélypark Kállósemjén 3,59 14/6/TT/ Igrice-mocsár Nyíregyháza 0 14/26/TT/ Kállay kastélypark Kállósemjén 5,93 14/5/TT/ Kastélypark Baktalórántháza 18,94 14/8/TT/ Kastélypark Eperjeske 2,8 14/17/TT/ Kispoella, Honcsokos, Kállósemjén 4,98 14/27/TT/94 Füveskert, Kereszttó 15. Kocsordi kastélypark Kocsord 5,66 14/16/TT/ Kocsordi Kirva-lapos Kocsord 0 14/60/TT/ Mándoki Kastélypark Mándok 2,49 14/14/TT/ Lacul din minamilotai-bányató Milota 8,62 14/35/TT/ Milotai Váriszeg Milota 0 14/36/TT/ Nagykállói-Ludastópark Nagykálló 1 200,00 14/61/TT/ Nagyszekeresi Gőgő-csatorna Nagyszekeres 5,89 14/44/TT/ Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza 5,79 14/30/TT/98 Botanikus Kertje 23. Nyírtassi védett terület Nyírtass 0 14/59/TT/ Oláh-rét Nyíregyháza 98,89 14/63/TT/ Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Kisléta 9,24 14/7/TT/77 Ápoló-Gondozó Otthon parkja 26. Tiszadadai Holt-Tisza Tiszadada 13,61 14/38/TT/ Tuzséri kastélypark Tuzsér 5,26 14/15/TT/ Tuzséri Ragoznya-rét Tuzsér 0 14/42/TT/ Urai gyepek és erdők Ura 0 14/56/TT/ Vay-várkert Vaja 7,1 14/2/TT/ Vállaji-legelő Vállaj 18,44 14/45/TT/01 Összesen 1 606,28 11

12 2. Természeti emlékek Helyi jelentőségű természeti emlék a megyében 39 db található, ezek többek között mamut- és, lucfenyők, platán- és tölgyfák, stb. C) Európai Közösségi irányelvek alapján védett területek Az Európai Unió a Natura 2000 hálózat bevezetésének és alkalmazásának az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Kormányrendelet ad jogi alapot, a Natura 2000 gyepterületeken folytatott gazdálkodást a 269/2008. (XI. 18.) számú Kormányrendelet szabályozza ben zajlott le az EU jogszabályoknak megfelelően a Natura 2000-es területek kijelölése. Ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50 db természet-megőrzési területre ( ha) és 2 db madárvédelmi ( ha) területre terjednek ki. Mivel a két területtípus között jelentős átfedés van, együttes területük hektár. Natura 2000 területek a magyar-román határ mentén A projektterület a magyar területrészeken egy jóváhagyott különleges madárvédelmi területet és 4 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet foglal magába. 3. táblázat: Natura 2000 területek a magyar-román határ mentén A terület neve A Natura 2000 terület kódja Terület (ha) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Csaholc-Garbolc HUHN ,95 Rozsály-Csengersima HUHN ,00 Ömbölyi erdő és Fényierdő HUHN ,11 Teremi-erdő HUHN ,77 Különleges madárvédelmi területek Szatmár-Bereg különleges HUHN ,4 madárvédelmi terület 12

13 Szatmár megye Szatmár megye természeti öröksége nagyon változatos, ami a domborzati formáknak (síkság, dombvidék és hegyvidék), valamint az éghajlati tényezők kölcsönhatásának köszönhető, és amelyek együttesen hozták létre a 3 biogeográfiai régiót / tájegységet: a pannon, a kontinentális és az alpesi tájegységet, a rájuk jellemző sajátos növényzettel és állatvilággal. A Szatmár megye területén található fajok közül napjainkig kb vadon élő növényfaj, valamint vadon élő állatfaj került azonosításra. Az ipar folyamatos fejlődése, a hagyományos mezőgazdaság intenzívvé történő átalakulása, valamint a területek funkciójának megváltoztatása következtében keletkezett erős antropikus hatás miatt a vadon élő növény- és állatfajok egy része kihalt/eltűnt vagy az ésszerűtlen gazdálkodás, valamint az élőhelyeik megrongálása, feldarabolása és szennyezése következményeképpen a kihalás veszélye fenyegeti. Figyelembe véve a természeti erőforrások rendkívüli jelentőségét ezek jelentik a megújuló erőforrásokat (víz, levegő, élelem, ruházat, építőanyagok, gyógyszerek, a levegő és víz megújulása, a talajok termékenységének megőrzése stb), a tájértéket és a rekreációs értékét, valamint az egészséges környezethez szükséges ökológiai egyensúly biztosítását, arra a következtetésre juthatunk, hogy feltétlenül szükséges a természet és a biodiverzitás megóvása, amely elengedhetetlen a jövő generáció harmonikus fejlődéséhez. Számos vadon élő növény- és állatfaj és élőhely országos, nemzetközi és közösségi szintű oltalom alatt található. Annak érdekében, hogy ezek sajátos védelme és megóvása biztosítva legyen, az alábbi típusú természetvédelmi területek kerültek kialakításra Szatmár megye területén: 13

14 Ssz. 1. A) Országos jelentőségű természetvédelmi területek: 4. táblázat: Szatmár megye országos jelentőségű természetvédelmi területei A terület neve A terület típusa Terület (ha) Mezőfényi homokdűnék Botanikai 10,0 2. Vemes láp botanikai 10,0 3. Az Avas hegység tőzeglápjai botanikai 1,0 4. Csanálosi kőriserdő botanikai 38, Túrmenti Természetvédelmi Terület (Túr folyó alsó szakasza) Runk erdő, Pomi község, Borleşti falu vegyes 6 212,0 erdészeti 68,5 Jogi szabályozás 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.677 kód) 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.679 kód) 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.678 kód) 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.676 kód) 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.680 kód) Kiterjesztve 2151/2004 KH alapján (VII.10. kód) 4/1995 sz. MTH, 5/2000 törvény (2.681 kód) Összterület: 6 339,5 Megőrzési állapot Jó Kismértékű csökkenés az altalajvíz szintjében, a lecsapolási árkoknak köszönhetően Jó Kismértékű csökkenés az altalajvíz szintjében, a lecsapolási árkoknak köszönhetően Jó Jó 14

15 B) Megyei érdekeltségű természetvédelmi területek 1. Természetvédelmi rezervátumok: 5. táblázat: Szatmár megyében található megyei érdekeltségű természetvédelmi területek Ssz. A terület neve A terület típusa Terület (ha) Jogi szabályozás Megőrzési állapot Bixad községbeli ásványvizek Puturoasa-i gyógyfürdő geológiai 0,01 4/1995 sz. MTH Jó geológiai 0,01 Tarnai gyógyfürdő geológiai 0,01 4/1995 sz. MTH Jó 4/1995 sz. MTH Jó Mária völgye (források) Certeze község ásványvizei Luna-Avasfelsőfalvi ásványvizek Nagykárolyi dendrológiai park geológiai 0,01 geológiai 0,01 geológiai 0,01 botanikai 4/1995 sz. MTH Jó 4/1995 sz. MTH 4/1995 sz. MTH 10,3 4/1995 sz. MTH 8. Sárerdő vegyes 1 198,0 4/1995 sz. MTH Jó 9. Nagyerdő vegyes 385,0 4/1995 sz. MTH Jó ÖSSZTERÜLET 1 593,36 Jó Jó Jó 2. Természeti emlékművek Szatmár megyében 24 db természeti emlékmű található, melyek a Megyei Tanács 4/1995 számú határozata alapján váltak védetté. 15

16 C) Közösségi érdekeltségű természetvédelmi területek Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik feltétele volt a környezetvédelem terén, hogy megvalósítsa területén a Natura 2000 Ökológiai Hálózatot. Ennek megfelelően Szatmár megyében a következő Natura 2000 területek találhatóak (SCI): - Nagykárolyi síkság ROSCI0020, Az Érmellék térsége ROSCI0021 és a Túr folyó térsége ROSCI0214, melyek az 1964/2007 számú Rendelet alapján kerültek oltalom alá, - madárvédelmi területek (SPA), melyek az 1284/2007 számú Kormányhatározat alapján élveznek védettségi állapotot: Nyírség és Érmellék térsége ROSPA0016, A Túr alsó szakaszának térsége ROSPA0068. A megyében található Natura 2000 területek nagysága Szatmár megye összterületéhez viszonyítva 10,03 %. ( ha). 6. táblázat: Natura 2000 területek Szatmár megyében A terület neve Nagykárolyi síkság Érmellék térsége Túr folyó térsége A terület Natura 2000 kódja Terület (ha) Elhelyezkedés Szatmár megye Bihar megye % ha % ha ROSCI , ROSCI , ROSCI ,0 - - Nyírség és Érmellék térsége ROSPA ,1 60, ,0 39, ,1 A Túr alsó szakaszának ROSPA , ,5 - - térsége ÖSSZTERÜLET:

17 3.2. A célterület fő értékei A Natura 2000 Ökológiai Hálózat, mely Európa természetvédelmi területeinek a hálózata, a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyeknek és vadon élő növény- és állatfajoknak egy reprezentatív részét foglalja magába, hozzájárulva nemcsak a természeti értékek védelméhez, hanem ezen természeti gazdagság hosszú távon való megőrzéséhez is, ezáltal biztosítva a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges természeti erőforrásokat, a fenntartható fejlődést anélkül, hogy a helyi közösségeknek kárt okozna, így megvédi Európa biodiverzitását. A Natura 2000 program megpróbál harmonikus kapcsolatot teremteni az emberiség két szükséglete között: a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megteremtése, valamint a tiszta és egészséges környezet biztosítása között. A természetes és fél-természetes ökoszisztémák élőhelyei, növény- és állatfajai az élet alapját jelentik, biztosítják az erőforrásokat (pl. fa, víz, gyógynövények, nyersanyagok), valamint az ökoszisztémák szolgáltatásait (a szén körforgását a természetben, a tiszta vizeket, a természeti katasztrófák elkerülését, a környezetszennyezésének csökkenését stb.), melyek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek alapjául szolgálnak. A Natura 2000 területek gazdasási előnyöket teremthetnek a turizmus és agroturizmus fejlődése, illetve a helyi termékek Natura 2000 névjeggyel való ellátása révén, melyek ezáltal elismert termékekké válhatnak és nem utolsó sorban az európai támogatások elérhetőségét is segítik. Egy térség Natura 2000 területté való kijelölése európai szinten való elismerést jelenti. Egy ilyen védelmi státusz számos gazdasági előnyt is vonhat maga után. A Natura 2000 hálózat elismert nevet kölcsönöz a kijelölt területnek, versenyképessé téve a helyi termékeket, segítve ezzel az ott élő lakosságot. Hozzájárulhat továbbá a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növeléséhez is. Turisztikai szempontból a Natura 2000 plusz pontot jelent az adott terület számára. Garancia arra, hogy a táj szép és a szennyeződés csekély mértékű. Mindezek alapján csokorba szedhetők azok az értékek, melyek a célterületre jellemzőek. 17

18 A Szatmári térség (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye közös határmenti térsége) védett területei értékeinek osztályozása: Sorszám. Kategória Példa 1. Belső értékek Állatvilág Növényvilág Ökoszisztéma Szárazföldi és vizi tájak 2. Helyi javak és szolgáltatások Növényi alapanyagból készült termékek Állati alapanyagból készült termékek Felfrissülés és turizmus Média bemutatók (pl. filmek) Történelmi helyek és leletek Tudományos ismeretek és kutatások Nevelés 3. Általános javak és szolgáltatások Támasz az életben az ember számára Támasz az életben más élőlények számára A vizek minősége és mennyisége A levegő minősége A haltenyésztési források védelme A mezőgazdaság védelme Az ember lakta területek védelme 4. A közösségek értékei (nem anyagi) Kultúra Azonosság Szellemiség Szociális jólét A jövő nemzedék öröksége 5. Egyéni értékek (nem anyagi) Létező elégedettség Megtapasztalható elégedettség Fizikai egészség Szellemi egészség Lelki jólét 18

19 3.3. Problématérkép A Natura 2000 területek célja, hogy az európai közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok védelmén keresztül biztosítsa a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megóvását az Európai Unió területén. A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közös határánál lévő Natura 2000 területek problématérképe: I. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos problémák - Az intenzív mezőgazdaság: a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek felcserélése az intenzív mezőgazdaság technológiáira, monokultúrák, vegyszerek nagymértékű alkalmazása, valamint a gépesített mezőgazdasági eljárások használata (a hagyományos gazdálkodási módszerek eltűnése, az ahhoz értő emberek pl. juhászok kinevelésének hiánya) - A védett természeti területek és természetes élőhelyek invazív terjedésre hajlamos idegenhonos növényfajokkal való fertőzöttsége, az invazív növények nem ellenőrzött terjedése - A fél-természetes élőhelyek (legelők, kaszálók) funkcióinak, a legeltetés és a kaszálás megszűnése következtében történő megváltozása, a legeltetett állatállomány számának rohamos csökkenése - A túl korai kaszálás a fészkelési időszakban (pl. megsemmisíti/tönkreteszi a haris fészkét és az abban található tojásokat) - A növényzet égetése (tarlóégetés) II. A környezetszennyezéssel kapcsolatos problémák - A szennyvízkezelés hiánya vagy annak kis mértékben való kezelése főként a kistelepüléseken - A hulladékkezelés helyzete, főként a szelektív hulladékgyűjtés és hulladék-elhelyezés megoldatlansága - Illegális hulladéklerakatok a védett területeken - A bányavíz-kezelés üzemeltetése pénzügyileg hosszú távon nem biztosított (pl. a Turc patak mellett lévő nehézfém bánya (turci bánya) szennyeződés-kibocsátása) 19

20 - A folyókkal, a határon túlról jövő szennyezések (nehézfém, szerves anyag, mérgező vegyületek, palackok, hulladékok) problémája; illegális szemét- / hulladéklerakók a természetvédelmi területeken III. A finanszírozással kapcsolatos problémák - Az EU-támogatások csak fejlesztésekre vonatkoznak, a fenntarthatóság (működtetés) finanszírozása nem megoldott - Az agrártámogatások nem támogatják megfelelően a Natura érdekekkel összhangban lévő gazdálkodást, csak gyepekre van megfelelő kompenzáció kidolgozva pályázható agrár környezetgazdálkodási programok keretén belül. IV. Információkkal, lakossággal kapcsolatos egyéb problémák - A Natura 2000 területekre vonatkozó, az azokkal járó előnyökre és kötelezettségekre vonatkozó információk hiánya a lakosság, a helyi közintézmények, a tanintézmények, a földtulajdonosok, valamint az összes érdekelt részéről - Illegális építkezések a Natura 2000 területeken - Az extrém (inkább technikai sportok) sportok űzése: terepjárók, enduro és cross motorok (quadok) - A pályázat célterületein lebonyolított környezetvédelmi programok kismértékű népszerűsítése, a lakosok nem megfelelő tudatosítása (sajtó, helyi TV, szórólapok, molinók stb.) valamint lakossági fórumok, tudatosító kampányok szervezésének hiánya V. A Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos problémák: - A Natura 2000 területek szabályzatának és kezelési tervének hiánya - A természetvédelmi területek megőrzésének tárgyát jelképező természetes élőhelyek és fajok egységes és rendszeres monitoring rendszerének a hiánya - A tulajdonviszonyok nem ismertek - A kompenzációk hiánya VI. A Natura 2000 területek megóvását veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos problémák: - Az erdőirtások, erdészeti beavatkozások során történő, nagy területeken való fakivágások - Az erdőművelések és a veszélyeztetett fajok fészkelésekor történő fakitermelések - Az iparosodás és a városi települések növekedése 20